Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
Az épülő kommunizmus országából A kolhozaktíva a vezetőség biztos támasza Irta: J. Sapovalov, a Rosztov-terület Akszaj-kerület „Sztálin"-kolhozcmak elnöke Kolhozunk évről-évre fejlődik és erősödik. A kolhozparasztok; jövedelme szakadatlanul emelkedik. Életünk napról-napra szebbé válik. A kolhoz pénzbeni jövedelme az 1950. évi 750 ezer rubelről 1952-ben 1 millió 688 rubelre emelkedett. Kolhozunk példájából nagyon jól kitűnik, milyen hatalmas jelentősége van a közös gazdaság megerősítése és fejlesztése szempontjából a kol- hozonbelüli demokráciának. Ezzel szeretnék részletesen foglalkozni. A Sztálin kolhoz több mint 3700 hektáron gazdálkodik. A földművelésen kívül fejlettek az olyan üzemágak is, mint az állattenyésztés, kertészet és gyümölcstermelés. Feladataink elvégzése érdekében egy nagy növénytermelő brigádot, egy takarmánytermelő brigádot, három zöldségtermelő brigádot, egy kertészeti brigádot és egy építő brigádot szerveztünk. A brigádvezetők, a farmvezetők jogait és kötelességeit pontosan meghatároztuk. A kolhoz vezetősége magas követelményeket állít a brigádvezetők elé. Minden vezetőtől megköveteljük, hogy munkájában önálló, kezdeményező legyen. A kolhoz vezetőségének tagjai elfogadják a bírálatot, felfigyelnek a kolhozaktivisták szavára. Azon vannak, hogy a kolhozparasztok helyes tanácsai szerint járjanak el és támogassák az új, hasznos javaslatokat. íme néhány példa arra, milyen kiváló eredményekre vezetett a kolhozparasztok javaslatainak megvalósítása. 1950-ben az állattenyésztők az egyik közgyűlésen felvetették, hogy a szarvasmarhaállományt meg keil- javítani s növelni kell az állatok hozamát. A vezetőség még abban az esztendőben beszerzett 50 barna lettországi tehenet és néhány tenyészbikát. Máris értékes növendékmarháink vannak. A kolhozparasztok és a földművelési szakemberek javaslatára megkezdtük a szudáni-fű termesztését, amely gazdagabb termést és jobbminőségű takarmányt biztosít, mint a korai muhar. A zöldségtermelők javaslataira újfajta paradicsom-magokat szereztünk be. G. Szirko brigádja már az első esztendőben az előirányzott 120 mázsa paradicsom helyett 350 mázsát takarított be hektáronként. A közgyűléseken, a vezetőségi üléseken és a termelési értekezleteken felszólaló kolhozparasztok * tudják, hogy bírálatukat helyesen fogadjuk, a hibákat kijavítjuk, a jó javaslatokat megvalósítjuk. Tudják, hogy javaslataikkal, bírálatukkal előmozdítják a közös ügyet. Ez arra buzdítja őket. hogy mind tevékenyebben részt vegyenek a kolhoz vezetésében. A kolhozparasztok kezdik gondosan, a jó gazda szemével nézni a termelőmunkát. Egyre gyakrabban hallatják szavukat a gyűléseken, értekezleteken. Kolhozunkban — ugyanúgy, mint minden más kolhozban — sok tapasztalt, munkáját jól értő kolhozparaszt van. Az ilyen emberek segítsége. tudásuk és tapasztalatuk fel- használása nélkül lehetetlen jól vezetni a gazdaságot, lehetetlen eredményeket felmutatni. A mi aktivistáink például segítettek a vezetőségnek sikeresen megoldani a szérűk gépesítését, felhasználni a gépeket az állattenyésztésben és az öntözőberendezéseket a konyhakertészetben.Tevékenyen részt vesznek kolhozparasztjaink az évente 8—10 alkalommal megtartott közgyűléseken is. Ezeken a közgyűléseken a kolhoz 343 tagja közül átlagban 300-an megjelennek és a kolhozparasztok 9—10 százaléka hozzászól a kérdésekhez. Minden közgyűlésen felolvassuk a vezetőségi ülések jegyzőkönyveit és határozatait. Már jóval a közgyűlés előtt megindulnak az előkészületek. A közgyűlés előtt legalább egy héttel mindenkivel közöljük a napirendet. A brigádoknál és az állattenyésztő telepeken tájékoztatókat függesztünk ki a közgyűlésről. A közgyűlés határozataiban kifejezésre jut a kolhozparasztok akarata. A határozatok teljesítésének megszervezése és ellenőrzése a vezetőség és az elnök feladata. A kolhozparasztokat a termelési értekezletek révén is bevonjuk a közös gazdaság irányításába. Az értekezleteket néha a vezetőség, de gyakrabban a brigádvezetők, farmvezetők, valamint más termelési részlegek vezetői hívják össze. Havonta 1—2 alkalommal tartunk termelési értekezleteket, amelyeken a legégetőbb termelési kérdéseket, a folyamatban lévő munkálatokat, a munkafegyelmet. a brigádok munkájának megjavítására irányuló intézkedéseket tárgyaljuk meg. A kérdések megvitatásában rendszerint a jelenlévők egyharmada, sokszor a fele is felszólal. Az értekezleteken sok éles bírálat és értékes javaslat hangzik el. Ma már nem az általános jövedelem szerint értékeljük egy-egy kolhoz munkáját, hanem aszerint, mekkora a jövedelme egy-egy hektár szántóterületre számítva. Nézzük meg, hogyan emelkedett a mi kolhozunkban a hektáronkénti jövedelem és ennek megfelelően hogyan emelkedett a munkaegységért járó részesedés? Erre szemléltető választ ad a következő grafikon. Hatalmasan megnövekedett a kolhoz összjövedelme is. Tavaly az összjövedelem elérte a 3,813.000 rubelt, s ez háromszorannyi, mint három évvel ezelőtt, volt. Ebben az évben még nagyobb lesz a jövedelmünk. Az állami begyűjtési árak felemelése folytán kolhozunk jövedelme többszázezer rubellel emelkedik. A közös jövedelem állandó növekedése lehetővé tette, hpgy az eddiginél jobban kielégítsük kolhozunk tagjainak anyagi és kulturális igényeit. Tavaly például természetbeni részesedésként munkaegységenként 3 kilogramm gabonát, 1 kilogramm burgonyát és zöldségfélét kaptak a kolhozparasztok. Ezenkívül szálastakarmányt is kaptak a háztáji állataik számára. A kolhozparasztok jómódjának emelkedését különösen jól mutatja a munkaegységenként kapott pénzbeni részesedés. Marija Boty kolhozparasztasszony. kolhozunk egyik tagja például a növénytermelésben teljesített 369 munkaegység fejében a kiegészítő részesedéssel együtt 1163 kiló gabonát és 5479 rubel készpénzt kapott. Marija Grabova. egy másik kolhoztag 929 kilogram gabonát és 4175 rubel készpénzt kapott. Az élenjáró munkamódszerek alkalmazásával az elmúlt három év alatt másfélszeresre emeltük az őszibúza hozamát és tavaly őszibúzából 27 mázsás termést értünk el hektáronként. Magas terméshozamot értünk el más növényeknél is. Öszi- rozsból például átlag 23 mázsát, árpából 35.5 mázsát, zabból 28 mázsát takarítottunk be hektáronként. Mindennek eredményeként 1952-ben — 1949-hez viszonyítva .— több mint kétszeresre emelkedett kolhozunk jövedelme a növénytermelésből. Kolhozunk tagjai gonddal termesztik az ipari növényeket és különösen a kendert. Míg 1945-ben hektáronként 1.6 mázsa kenderrostot takarítottunk be, addig ma 8.5—9 mázsa kenderrostot takarítunk be. Kolhozunk tavaly a kenderrost minőségének emeléséért 283 ezer rubel prémiumot kapott és a kendertermelésből eredő jövedelmünk meghaladta a 2 millió rubelt. Fejlesztjük a növénytermelés többi ágazatát is. Évről-évre bővítjük a zöldségtermelést, növeljük a melegágyak számát. A zöldségtermelésben is a legkorszerűbb agrotechnikai eljárásokat alkalmazzuk és ezáltal jelentékenyen túlteljesítjük a tervsze- rinti terméshozam előirányzatot. A zöldségfélék legnagyobb részét a cserkészi konzervgyárnak szállítjuk és a gyárral kötött szerződéseinket rendszeresen túlteljesítjük. Évről-évre fejlődik és bővül kolhozunk gazdasága, ezzel párhuzamosan növekszik vagyona, emelkedik kolhozparasztjaink jövedelme. Kolhozunk tagjai jól tudják, hogy élet- színvonaluk emelkedése elsősorban a közös gazdaság fejlődésétől és megszilárdításától függ. A harkovi közlekedési gépgyár dolgozóinak eredményei Sikeresen teljesítették tízhavi tervüket a harkovi közlekedési gépgyár dolgozói is. Ezen túlmenően a gyárnak mintegy 3 ezer munkása már befejezte egész évi tervét. A gyárban minden negyedik munkás naponta kétszeresen teljesíti normáját. Lelkesen folyik a munkaverseny az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére. A gyár dolgozói határidő előtt elkészítették és kipróbálták a «TE—3» típusú új motorosmozdonyt. Az új mozdony, amelyet a gyár konstruktőrei szerkesztettek, 4 ezer lóerős. Sebessége teherszállításnál óránként 100 kilométer, személyszállításnál 120 kilométer. Az új mozdony szerkesztéséhez nagy segítséget nyújtottak a harkovi politechnikai főiskola tudományos dolgozói. Az új mozdony már elvégezte a próba járatot, nagy sebességgel, 175 kilométert tett meg egy 2.400 tonnás szerelvénnyel. A mozdonyt a nagy ünnep előtti napokban adják át a forgalomnak. A szverdlovszki bányászok fokozzák a termelékenységet A „Sverdlovszkugolj“ kombinát bányászai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére október 18- án határidő előtt teljesítették 10 havi termelési tervüket. A bányászok ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy jobban használták ki a bányagépeket, megjavították a munkaszervezést a fejtésekben. A munka új szervezésé lehetővé tette, hogy ebben az évben több- százezer tonnával több szenet adjanak az országnak, mint 1952- ben. A tavalyi évhez viszonyítva 10.3 százalékkal emelkedett a bányászok munkájának termelékenysége. A kombinát bányászai önköltségcsökkentéssel ez év első kilenc hónapja alatt több mint 3,500.000 rubelt takarítottak meg terven felül. Teljesítették évi tervüket A jereváni posztógyár dolgozói lelkesen készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának méltó megünneplésére. Az ünnep tiszteletére indított verseny folyamán a gyár dolgozói már teljesítették évi termelési tervüket és 40 ezer méter gyapjúszövetet adtak már terven felül az országnak. A fonoda dolgozói lelkesen csatlakoztak Szerafima Kotova, a moszkvai ,,Kalinyin‘‘ gyapjúfonógyár brigádvezetőjének kezdeményezéséhez, a rejtett tartalékok komplex kihasználásáért indított versenyhez. A verseny eredményeként Gyemirjan elvtárs brigádja 10 százalékkal növelte a gépek sebességét. A brigád tagjai szeptemberben 125 százalékra tel-! jesítették tervüket és megfogadták, hogy októberben még nagyobb eredményekét érnek el. A fonoda dolgozói elhatározták, hogy a belső tartalékok jobb kihasználásával októberben 3 ezer kg fonalat termeltek terven felül. — A bakui olajmunkások újabb eredményeket érnek e! A „Gjurgjanyeft“-tröszt tengeri j ipartelepeinek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére indított versenyben határidő előtt teljesítették 9 havi tervüket. Az önköltséget 8.1 százalékkal csökkentették. Moszkvában megkezdték az őszi fásítást Moszkva kertészei hozzáfogtak a fák őszi ültetéséhez. A Novo-Paszcsaja- na-uíea kerületében úi teret létesítelek A téren 2 ezer fát és 25 ezer bokrot ültetnék el. A kertészek új gödörásó gépet alkalmaznak a fák ültetésénél. A gép forgó acéllapát.jai segítségével két perc alatt másfél méter mélységű kerek gödröt ás. A képen gépesített gödörásás szemlélhető a Novo-Paszcsajana-ntpa létesülő új terén. Állandóan növeli termelését az ufimi pamutkombinát Az ufimi pamutkombinát hónapról-hónapra növeli termelését. Az üzem csupán az utolsó két hónap alatt 190 ezer méter szövetet állított elő terven felül. A kép azt ábrázolja, amint L. Kalimullina brigádvezetőnő megmutatja A. Gajnitinova leszedőnőnek munkamódszerét. Reményteljes távlatok Irta: F. Grínykó, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, az Altáj-határterületi ,,Molotov"-kolhoz elnöke A Szovjetunió Legfelső Tanácsé- j nak 5. ülésszaka fontos határozatokat hozott, amelyek a szovjet haza erejének fokozására és a szovjet nép anyagi jólétének növelésére irányulnak. Kolhozunk gabonatermelői helyesléssel fogadták az ülésszak határozatait és Malenkov elvtárs beszédét. Kolhozunk sok üzemágú gazdaság. A különböző mezőgazdasági növények több mint 9 ezer hektárnyi területet foglalnak el. Vannak hatalmas állattenyésztő telepeink, gyümölcsöseink. Zöldségtermeléssel is foglalkozunk. Kolhozunk évről-évre' határidő előtt teljesíti összes beadási kötelezettségeit, sok terméket adunk az államnak terven felül. Termékeinkből a fogyasztási szövetkezeteknek is adunk el. egyes cikkeket pedig a kolhozpiacon értékesítünk. És mégis, a kolhoztermelés fejlesztésében nem használtuk fel azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány megteremtett. Még nem elég magas a gabonafélék terméshozama. Kevés figyelmet fordítottunk arra, hogy az árutermelést fokozzuk a mezőgazdaság olyan ágában, mint például a zöldségtermelés. Nagyobb lehetett volna az állattenyésztés hozama is. Nézzük, milyenek a lehetőségeink. Nekünk egész éven át el kell látnunk a városok és ipari központok lakosságát friss és tárolt zöldséggel. Idén 17 hektáron termesztünk burgonyát és 44 hektáron zöldséget. Hektáronként 140—170 mázsás burgonya- és 200—300 mázsás zöldségtermés várható. Van 150 négyzetméternyi melegházunk és 500 melegágyi keretünk, Az olyan kolhoznak, mint a miénk, több burgonyát és zöldséget kell termelnie, eddig azonban nem | tudtuk, hogyan értékecítsük a zöld-, ! séget, mert a szövetkezet nem szívesen vásárolta fel. A kolhozpiacon sem sikerült mindig eladni a zöldségfélét Arra az elhatározásra jutottunk, hogy a kolhozban megszervezzük a zöldség konzerválását és feldolgozását. de nem voltak hozzáértő szakembereink, nem voltak hordóink sem és hiányoztak a feldolgozáshoz szükséges fűszerek. Most a burgonya- és zöldségtermelés igen jövedelmező termelési ággá válik A következő években négy- szerannyi burgonyát ültetünk, mint az idén. A burgonya terméshozamát pedig felemeljük az élenjáró burgonyatermelőink termésének színvonalára, hektáronként 250 mázsát takarítunk majd be belőle. Burgonyatermésünk tehát 250 tonnáról 1750 tonnára emelkedik. Ebből a mennyiségből a lehető legkevesebbet — W0—700 tonnát — fordítunk az állatok etetésére. Uj alapon szervezzük meg a zöldségtermelést. Mindenekelőtt gondoskodunk a meíegházi és melegágyi termelésről. A melegházat kibővít- jük Télen a melegház 200 tonna friss zöldséget fog majd adni. A melegágyi keretek számát ezerre emeljük. A melegágyi keretek nagyobb részét zöldségtermesztésre, a másik részét pedig oalántatermesztésre szánjuk. A palántákból a kolhőzparasz- toknak is adunk a háztáji gazdaságok számára. Ügyes kihasználás mellett a melegágyak 40—50 tonna korai zöldséget adnak majd. A zöldségtermelésre szánt területet a közeljövőben 6 hektárra növeljük. Ennek a területnek egyrészén megvalósítjuk az öntözést, ami hektáronként 500 mázsára fogja emelni a termést. így tehát az össz-zöldségtermelés 1300 tonnáról 2500 tonnára fog emelkedni. Maga az élet diktálja, hogyan lehet jól megszervezni a zöldség értékesítését. A kolhoz a betakarítás időszakában nem tudja beadni az egész termést. Sőt még a szövetkezet sem képes azt teljes mértékben átvenni: még nincsenek ehhez megfelelő zöldségtárolók, feldolgozóhelyek. Úgy gondoljuk, hogy a következőképpen lehetne megoldani ezt a kérdést: a friss zöldség egyrészét tárolnánk, egyrészét pedig (kb. 15 tonna uborkát és 300 tonna káposztát) besavanyítanánk. A rosszul szárítható zöldségfélét, mint például a paradicsom, a törökparadicsom, konzervnek dolgoznánk fel. Erre megvan a lehetőségünk. De szükségünk van a szövetkezet segítségére: jó hordók, befőző- üvegek, fűszerek kellenek. Mindezt a szövetkezettől kell megkapnunk, mi pedig sok jó terméket adunk a szövetkezetnek. Kolhozunknak megvan a lehetősége arra, hogy két-három éven belül megtízszerezze a zöldségtermelésből eredő jövedelmét. Mi ezt el is fogjuk érni. Még nagyszerűbb távlatok állnak az állattenvésztők előtt. Jelenleg 220 fejőstehenünk van. Két év múlva 350 lesz. Az állattenyésztők megígérték, hogy idén 3 ezer literre emelik egy-egy tehén évi fejési átlagát, két év múlva pedig — 3500 literre. Már vannak olyan teheneink, amelyek több mint 3 ezer liter tejet adnak, így tehát a kolhoz kb. 1 millió liter tejet fog beadni az államnak és értékesíteni. Idén már teljesítettük tejbeadási tervünket. Eladásra és feldolgozásra kb. még 300 ezer liter tejjel számolhatunk.
