Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

VILÁG PRO LET ARJA! EGYESÜLJETEK! Javítsa meg munkáját a pamuki tanács, ne tűrje a lemaradást a begyűjtésben Az árleszállítás ellenőrzése végrehajtásának tapasztalatai A küzdelmek muzsikusa [ A K‘ A G Y A R DO LG O 2Ók PÁRT ÍV.»V. ..V Vi*:Vte V-1 Vvi. j a m Égve ! PA RT 6 IZOTTSÄG.ÄN A V, lA P J A X. évkdyam, 261, szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1953 november 6. A TAKARÉKOSSÁG ÜZEMEINKBEN A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-1 határozata Az eílmult hetekben. megyénk mind ián1 üzeme -veraenyv állaI á; t -tétit az 1953-as teriv feladatainak; telje­sítésén:], november |7 tiszteletére. Ezeket «. verseny vállalás okát a, leg­jobban az jellemzi, bogy messze­menően elősegítik az egyes üzemek iparágaik sajátos félad'attaiinak meg­oldását, A -Nagyatádi Kéziimumka- iforjálgyár vers1: -nyfelhívására me­gyénkben száz iés száz ipart mun­kás határozta el. hogy többet és jobbat adnak épülő szocialista ha* zán-knak, mint amit a terv számai err-e az évre előírnak. Megyei)-kiben ie az összes üzemet átfogói, szeles mozgalommá fejlődött -néhány hét alatt a november 7 tiszteletére indult verseny. Két. hónap van bátra az 1*953-a* -tervev befejezéséiig s erre az ádő- ezakra olyan nagy ünnep esik, mint november 7. a Nagy Októberi -Szocialista Forradalom 36. évfor­dulója. Ennek a 'napnak közeledte fokozott lendületet ad-ott megyénk idlaligozáimalk is a terv teljesítéséért vívott harcukhoz. Megyénk dolgo­zóit új felajánlásokra, „forradalmi műszak" tartására; újabb ered­ményük elérésére lelkesítette & kö­zelgő ünnep. A -vállalásóikban mm* den -üzem 'sajátos problémája Sze­repel1. -de -ugyanakkor magúikba fog­lalnak ezek -a fogadalmak olyan, fel­adat-okait is, amelyek kivétel nélkül minden 'üzemben egyformán fon­tosak. Ez a közös -feladat — az «rnyágtatka rékoss ág. örvendetes az a jelenség, hogy az anyag-takarékosság a verseny köz­ponti feladatává vált. A harmadik negyedévi tervek teljesítése során sok mindenről1 szó esett megyénk üzemeiben. Beszéltek a -verseny nyilvánosságáról, a terv-eb -túltel­jesítéséről’ a m urakafegyelemről- — -ugyanakkor kevés szó esett- a ta­karékosságról, holott az a-nyagtaka- rékossá-gnak igen -nagy jelentősé­ge van szocialista építő munkánk­ban. Különösen nagy jelentősége van- most, a -korma nyprcgra m-m cél- icitűzéeeinek megvalósításáért ví­vott harc -során-, amikor .minden tonna megtakarított gyapot, min­den tonna megtakarított Was és acél, minden tonna -megtlal^rított szén olcsóbbá teszi a. termelést. le­hetőivé tesz-i. 'hogy a fcormánypro- igramm célkitűzéseinek megfelelően több és olbsófob árut adhassanak üzemeink a dolgozó népnek. Az olcsóbb termelés. ,a-z önköltség Csök­kentése amellett, hogy megteremti az árleszállítás f-eitáteMiti, módot ad az állam bevételeinek növelé­sére s ezáltal a -nép javát- ezolgá-ló beruházások, a szocialista felhal­mozás gyorsítására, Üzemeink dö-igozőiban, a 'kormányprqgraimim számtalan intézkedésén kereeztiüt i-s egyi’e -tüdatosabbá Vált -az anyag­takarék osság, a takarékosabb ter­melés fontossága, .amit mi sem bi­zonyít jobban-, mint .az a tény, hogy a november 7 tiszteletére ■tett fogadalmakban, a tervük túl­teljesítése mellett minden - üzem vállalásában, -központi' If-eladatként szerepel az anyaggal való fokozot­tabb takarékosság, A Textil-művek dolgozói vállalásának középpont­jában- ugyancsak -az ninyagtakaré- ko-sság és az önköltségcsökkentés áll. Vállalták jhotgy a. negyedik ne­gyedévre jóváhagyott anyagkihász- nálásuikat 0.5 százalékkal -túliteij-ee-í - tlL'k, a jóváhagyott 97.8 saá-zallékos anyagkih-asználás helyett -tehát 97.3 -Százalékos a-nyagkih aszná lás- sail- fejezik -be negyedévi tervüket. A Nagyatádi- Kézimuinkafon'álgyár, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát -és legtöbb üzemü-nk vál­lalásában ugyancsak szerepel az anyaggal) való takarékosság, az -ön­költségcsökkentés. A vállalások tel­jesítése során máris jelentős ered­ményeket ér-tek tel. A Kaposvärr Cukorgyárban például! az eddig termeit cukormennyiségnél 4747 mázsa, 112 ezer forint értékű -szén-megtakarít-áet érteik el. A cu­korgyár dolgozói vállalásuk telje­sítése köziben, amikor nap miint -nap több cukr-ot adnak a dólgazókrria, takarékoskodnak: a szénnel, szénbá­nyászaink harcát !iis segítik. Népgazdaságunk szempontjából az any.aigtakar.ékosságnak óriási jelentősége van. 'Lehetővé teszi a termelés fokozását azcikbain) az üze­mekben,, azokban az iparágaikban, ahol az anyagellátást kiüllör.lböző -té­nyezők — mint -például külfceres kedeimi okok — korlátozzák. Ezért van -különösen -nagy jelen tősége- az expoitanyagok-kall (va-ló -takarékos- ságinak. Az -anyaggal való takaré­kosság jelentősége -tehát altiban étül. hogy gondos takarékossággal! ugyan,abból az anyegimenri yiségböl többet termelhetünk, anélkül, hogy a (ibdhozptalt tegy-es anyagokból nevelnénk. Fokozottabb anyagtakarék,ossá­got -keli megvalóéií-tainii \az lépftő- iparbram. is. A nagy építkezések egyre több ceune-ntet- va-sat, építő­anyagot igényelnek. Az építőipar az a terlü'et .megyénkben, ahol! még mindig nem, érvényesül kellőképpen az anyaggal váló takarékoskodás, a takarékosabb, olcsóbb építés. Az -építési t'-nvek niegvalfeításélhoz el­engedhetetlen, hogy szemlíes-zálja- nak mindén pazarlás, lainya-gpocse- kolás ellen. Hatalmas népgazdasági értékek mennek veszendőbe azokon az építkezéseken), ahol- iái tafcareikcß- ság^még mindig nem vált minden­napi jelszóvá, imiíndenn-apá- harc-ii feladattá. A gondatlanság, hanyag- ság miatt veszendőbe ment értékek­ből sok házat lehetne felépíteni. Üzemeink dolgozói előtt áll az a feladat, hogy fogadalmaik teljesí­tése, s a terv teljesítéséért vívott harc köziben egy pillanatra sem Szűnjenek meg -kemény harcot folytatni a pazarlás, amyagpocséko- lás, s«!ejtgyáiitás ellen. Leplezzék le azokat, lakik tudatosain gondat­lanul. pazarlóan bánnak .az anyag­gá). Szívós -felvilágosító munkává'! lépjenek fel a- gondatlanság, ha­nyagság és anya-gpocsékotáis - elten. Magyarázzák meg, hogy mindnyájunk vagyon árol, az életszí nvonall további emeléséről van szó amikor takarékosabban termelnek. A takarékosságét to­vábbra is a szocialista munikaver- seny központi feladatává kell ten­ni. Ez az a verse.nypont, amelyben minden dolgozó megmutathatja: tudja, hogy i3-z üzemben- ép úgy kell takarékoskodnia, mint otthon, tudja, mit jelent a -maga- és a dol­gozó n-ép szemében a takarékosság. Mindemellett számtalan mód van újításokra, ötletek alka-imazálsára. amelyekkel mind több lany-agot ta­karíthatnak meg, takarékosabban termelhetnek. Mód -van a hulladék- anyagok felhasználásával is az anyagta-ka-rékosságra, a komoly .ér­tékű megtakarításra. De nemcsak a ,dolgozóko.n múlik ,az anyagtakarékosiság széleskörű mozgalommá, fejlesztése. Függ -at­tól is, hogy elegendő segítséget kapnak-e a dolgozók a gazdasági, műszaki vezetőktől. -Segítették-e -a -különböző anyagt-aikarék-ossági moz­galmak elterjedését,, adtak-e segít­séget a dolgozóknak a. takarékosabb termeléshez? A termelés -gazdasági és műszaki- vezetőinek sok a- tenni­valója még ezen a vonalon. Me­gyénk üzem-eiben többféle any-ag- ta.kaiékossági mozgalomról Számol- n-ak be. A hiha ott van. hogy eze­ket a mozgalmakat a legtöbbször csak -papíron vezették be, a -gya­korlatiban semmit sem tettek ezek bevezetésére, vagy érzék a mozgal­mak még minidig nem fogják át az egész, üzemet. A feladat az, hogy karolják fel a dolgozók anyagfaka.rékosségí kezdeményezését,, eegí-tsék ezt a- megf'tíelő anyagnormák kidolgozá­sává:], különböző módszerek beve­zetésével. De lépjenek ffei (kemé­nyebben, -mint eddig minden pazar­lás, anyagpocsékolá-s ellen. A Magyar Do-lgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. októ­ber 31-i ülésén a Politikai Bizott­ság beszámolójához az alábbi ha­tározatot hozta: i. A Központi Vezetőség 1953. jú­niusi kibővített ülése feltárta a vezetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt és a dolgozó tömegek, vala­mint a párt és az állam viszonyá­ban megmutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításá­nak útját. A Központi Vezetőség leszögezte, hogy pártunkban a vezetés legfőbb elve — a vezetés kollektivitása; hogy a pártélet törvényévé, szilárd alapjává kell tenni a bírálatot és önbírálatot, valamint a pártonbelüli demokrá­ciát. A Központi Vezetőség határo­zatot hozott a párt gazdaságpoli­tikájának megváltoztatására. Ki­mondotta, hogy lassítani kell a szocialista iparosítást és ezen be­lül a beruházások ütemét; ugyan akkor fokozott mértékben kell fejleszteni a népgazdaság azon ágait, amelyek elsősorban a mun­kásosztály és általában az egész nép szükségleteinek kielégítését szolgálják: a mezőgazdaságot, a könnyű- és élelmiszeripart. Fo­kozottan kell fejleszteni a lakás­építést, a munka- és egészségvé­delmet. a szociális és kulturális intézményeket. A Központi Vezetőség hatá­rozata értelmében átcsopor­tosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializ­mus építésével párhuzamo­san, állandóan és következe­tesen emelkedjék a munkás- osztály, a parasztság, az ér­telmiség, az egész magyar nép életszínvonala és gyara­podjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata új. nagyszerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a ma­gyar munkásosztály és paraszt­ság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Magyar Népköztársaság kormányának po­litikai irányvonalát is. A júniusi kibővített ülés határozata új szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Párt­jának életében és a magyar népi demokrácia fejlődésében. n. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülése óta eltelt négy hónap tapasztalatai teljes mér­tékben bizonyítják a hozott ha­tározatok helyességét és idősze­rűségét. E határozatok ne,«való­sítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szük­ségletei fokozottabb kielégítésé­nek útjára. A Központi Vezetőség irányvo­nalának megfelelően a kormány két ízben hajtott végre árcsök­kentést. Leszállította több mint nyolcszáz ruházati, majd tízezer közszükségleti cikk árát. Ilyen nagyarányú árleszállítás nem volt még hazánkban. Az árle­szállítások révén a lakosság éven­ként másfélmilliárd forintot ta­karít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bo­csátotta ki a békekölcsönt, ami további hétszázmillió forinttal növelte mindenekelőtt a munká­sok és alkalmazottak vásárlóere­jét. Kezdeti eredmények mutat­koznak a közszükségleti cikkek választékának kibővítése és mi­nőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett a lakásépítkezés. Az idén ejkezdett és a jövő évben befejezésre ke- xiilő lakóházépítéssel megalapoz­tuk a dolgozók lakásszükségletei­nek kielégítését. A fővárosban és több vidéki városban megkezdő­dött a házak tatarozása. A kormány jelentősen csök­kentette, illetve elengedte a pa­rasztság begyűjtési hátralékait. Törölte a kivetett kártérítéseket. Részben, illetve teljesen elenged­te a parasztok adóhátralékait. Határozatot hozott arról, hogy lényegesen csökkenteni kell az új begyűjtési rendszerben a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettsé­gét, mégpedig úgy növényi, mint állati termékekből. A begyűjtési kötelezettséget három évre előre, egyszerre kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerződések egész rend­szerét, olymódon, hogy ezek elő­nyössebbé váltak a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó parasztok számára. Le­szállította a gépállomások díjté­teleit, lehetővé tette hogy azok, akik igénybeveszik ezek szolgál­tatásait, választásuk szerint pénzben vagy terményben fizet­hessenek érte. Fokozott mérték­ben biztosította a gépállomások gépi munkáját az egyénileg gaz­dálkodó parasztok részére. Meg­valósította az egész mezőgazda­ságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot. Jelentős állami támo­gatással segíti elő az állattenyész­tés fokozása érdekében a siló­építést. Komoly kedvezményeket biztosított a szőlőtermelés és a kertgazdaság fejlesztésére. Mind­ezen rendszabályok kedvezően befolyásolják a parasztság hely­zetét. Emelik jövedelmét, fokoz­zák termelési kedvét, növelik biztonságérzetét. Elősegítik a vá­ros és a falu közötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szoro­sabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó paraszt­sággal. A Központi Vezetőség' júniusi ha­tározatának 'kezdeté eredményeként emelkedett a. munkássá« reálbére. A megtett intézkedések ikövatíkezílé­ben 1953 második 'felében a mun­kások és alkalmazottak jövedelme 1 milliárd forinttal növekszik. Mintegy 4 és féli -5 milliárd forint­ra rúg a,z összeg, amely a! folyó évben- az árleszállítások, a külön­féle állami járandóságok csökken­tése, üftetvi' elengedése, valamint a parasztságnak nyújtott teranéMeli támogatás .révéin' & lakosság külön­féle rétegeinek jut. Az edidiiigi in­tézkedéseik folytán- 1954-ben a ■munkások és alkalmazottiak, más­részt a parasztáság, küilön-ik-üiön mintegy 3 milliárd forintot kitevő ■kedivez-rníén yben részesül. A Központi Vezetőség m'. gálSa.- pítja. hogy mi júniusi (kibővített üiéSe határozatának megvalósítása. — amely népünk jólétiéinek .állandó emelésiét tűzte ki főffelád-aful az elért eredmények -ellenére n-emi ki. elégítő. Ennek -oka egyes gazda­sági 'és pártfiunikcióníátri-UsOik részié­ről megnyilvánuló értetlenség, ra­gaszkodás a .régihez, a megszokott­hoz-, sőt helyenként .ellenállás a párt és a. kormány helyes politiká­jával szemben. Ilyen jelien ségek el­sősorban az Országos T.irvihiivatal- ;tj m, la Nehézipari Miinisizténiuinr íbian, a Kohó- és Gépipari Miilniisz- tériumban. valamint a párt- Köz­ponti Vezetőségének apparátusá­ban, a terv- és- pénzügyi osztályon mutatkoznak. A Központtá, Vezetőség júniusi határozatának gyorsabb (ás- lened- ményesdbib rnegvafeítása érdieké­ben haladék tál a túli meg ke-ll szün­tetni. a. buzí-.i-vonáít;, ,s, a (helyenként im'.-gnyillvániull'ó ellenállást, .mert ez lassítja, fékezi a; népgazdaság erői­nek átcsoportosítását, hátráltatja az átcsoportosítással -kapcsolatos nehézségek mielőbbi leküzdését. III. A Központi- Vezetőség m,egállá* pit ja, hogy a. nehézipari terén- .most a fő-feladat nem a további fejlesz­tés. 'hanem mindenekelőtt a már el­ért eredmények megszilárdítása. Hasonlóképpen a m-ezcigs-zdaság-i termelőszövetkezet,ek terén most a főfieiadat -nem a tc-v.áíbíbi terül.ti, vagy mennyiségi növelés hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedel­mezőség emelése. Iparuinik, és ezen beliül elsősor­ban a nehézipar hatalmasain fejlő­dött. A magyar ipar 'termelése je­lenleg több mint hárcimszio-rosa -a második világháború előttinek. Ha­zánk Ipari ország) lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Párt- jánaik m-ind'en tagja- munkásosztá­lyunk. egész dolgozó népünk. Ipa­runk fejlődése mögötti azonban ko­molyan lemaradt mező,gazdaságúnk ■fejlődése. A me-zögazdaság femarar dé-sa népünk jóléte emelikediéeén-ek 'fékjévé vált. Ezért most a feladat, hogy iparosításunk hatalmas ered­ményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkod­va, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mező- gazdaságunk elmaradottságá­nak felszámolásához, a me­zőgazdasági termelés hoza­mának emeléséhez. Ez a leg­közelebbi két-három eszten­dőre a szocializmus építésé­nek kulcskérdése Magyaror­szágon. Ez további fejlődé­sünk döntő láncszeme. Ahhiozi,, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtan® ezt a Polliit®- 'kát, elengedhetetlenül szükséges a« ipari termelés és a beruházá­sok alapvető átcsoportosítá­sa. .Csak a .szüksjéigt® árt csoportosítás szervezett ést gyors végrehajtásává® biztosítható a könnyű- és- élelmi­szeripar termelésének -növelése —* tehát a fogyasztási' lés közsziükséglte •ti cikkeik mennyiségének növelése, minőségének -javítása és főként a mezőgazdaság ‘gyors fejlesztése. Ezért a Központi Vezetőség szük­ségesnek . t-artja. hogy pártunk tag­jai — ki-ki a maga területén — miniden tudásával! és erejével bizto­sítsa a szükséges átcsoportosítás szervezetit és sikeres Végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapítottal, hogy ai szocialista iparosítás politikája he­lyes volt, de az iparosítás túlsá­gosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztését. Az aránytálanságcik; kiküszöbölése ér­dekében a-z 1954. évi népgazdasági .tervben lényegesen- csökkenteni kell . 0 nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a könnyű és élelmiszer- ipar terme,lését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztóéi- és- termelési javak termelésének ará­nyát a, fogyasztás® cikkek javára. Biztosítani] kell, hogy a -nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyárt­sanak -közszükségleti cikkeket. Gyorsabb 'ütemben kell fejleszteni azon iparágak termelését (mező­gazdasági gépek, műltráigya, nő­vén yvédőszierek, állatgyógyásza ti (Folytatás a 2, oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents