Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-30 / 255. szám

2 Péntek, 1953 október 30, SOMOGYI NÉPLAP A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról (A határozat első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) Kötelezni kell a repülőipari mi­nisztériumot arra, hogy vezesse be kerékpármotorok gyártását és a mo­torokból 1954-ben 30 ezer darabot, 1955-ben pedig 40 ezer darabot gyárt­son. Fokozza .a grammofongyártást 1954- ben 921 ezer darabra, 1955-ben pedig 1 millió 120 ezer darabra. Fokozza a fényképezőgépek gyár­tását 1954-ben 765 ezer darabra, 1955- ben pedig 1 millió darabra. Kötelezni kell a honvédelmi ipari minisztériumot arra, hogy szervezze meg 1954-től kezdve a «Szmena» mintájú fényképezőgép újabb, töme­ges gyártását és gyártson 1954-ben 150 ezer darab, 1955-ben pedig 200 ezer darab ilyen fényképezőgépet. A háztartási iparcikkeket gyártó nehézipari ágazatok, de mindenek­előtt a gépipari minisztérium, a vil­lamos erőművek és a villamosipar minisztériuma, a közlekedési és ne­hézipari minisztérium, a repülőipari minisztérium, a honvédelmi ipari mi­nisztérium, a kohóipari minisztérium, úgyszintén a helyi és szövetkezeti ipar legfontosabb feladatai egyike- nek kell tekinteni azt, hogy a ház­tartási cikkek gyártása jelentős fo­kozásának biztosításával együtt meg­javítsák a termelés minőségét, in­tézkedéseket tegyenek a gyártás pro- filirozására és ezzel a termelési költ­ségek csökkentésére, úgyszintén _ az áruválaszték kibővítésére, a házi­asszonyok munkájának megkönnyí­tése, a lakosság kényelmének meg­teremtése és jólétének javítása cél­jából. A háztartási porszívógépek gyár­tását 1954-ben 243 ezer darabra, 1955-ben pedig 483 ezer darabra emeljék. A mosógépek gyártását 1954-ben 110 ezer darabra, 1955-ben pedig 296.300 darabra emeljék. Növeljék a villanyvasalók gyártá­sát 1954-ben 3,550.000 darabra, 1955- ben pedig 4,375.000 darabra, vagyis emeljék kilencszeresére a vasaló­gyártást az 1950. évihez képest. Kötelezni kell a szállító miniszté­riumokat arra, hogy jelentős mérték­ben megjavítsák a zománcedények minőségét és biztosítsák azt, hogy a kereskedelmi szervezeteknek leg­alább 70 százalékban elsőrendű mi­nőségű ilyen edényt szállítsanak. Az aluminiumedénygyártást 1954- ben 90 ezer tonnára. 1955-ben pedig 107 ezér tonnára emeljék, vagyis há­romszorosára az 1950. évihez képest. A szamovárgyártást 1954-ben 675 ezer darabra. 1955-ben 890 ezer da­rabra emeljék. Kötelezni kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, valamint a szövetségi köztársaságok miniszter- tanácsait, hogy: Bővítsék a bútorgyárakban készí­tett bútorok választékát, biztosítsák a hajlított székek, a ruhás- és fehér­neműszekrények. a könyvszekrények, a díványok, a gyermekbútorok és a 2—3 szobás lakások számára készülő bútorgarniturák gyártásának jelen­tős mértékű növelését, az ország minden kerületében a legkelendőbb bútorfélék gyártását fokozva. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát, a centropromszojuzt, a szövet­kezeti köztársaságok minisztertaná­csait, hogy dolgozzanak ki és valósít­sanak meg olyan rendszabályokat, amelyek a közszükségleti iparcikke­ket előállító üzemekben tovább csökkentik az önköltséget, a nyers­anyag- és készgyártmány veszteséget, a forgalmi költségeket, s amellett ja­vítják az árucikkek minőségét. Meg kell tiltani az állami és szö­vetkezeti iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett közszükségleti cikkek gyártását a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztériumának hozzá­járulása nélkül megszüntessék. Kötelezni kell a szövetségi köztár­saságok minisztériumait, hivatalait, hogy vizsgálják felül a tömegfo­gyasztási cikkeknek közvetlen a mi­nisztériumokban összeállított gyártá­si terveit, szem előtt tartva azt, hogy ezeknek az árucikkeknek a gyártását jelentős mértékben növelni kell és fel kell emelni a kereskedel­mi szervezetekkel egyetértésben meg­állapított mértékig. A helyi és szövetkezeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről Kötelezni kell a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsait és a centropromszojuzt, hogy a helyiipa­ri és ipari szövetkezeti üzemekben a közszükségleti cikkek gyártásának komoly növelése céljából: Egy hónapon belül dolgozzanak ki és léptessenek életbe olyan rendsza­bályokat, amelyek biztosítják, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üze­mek teljesítik előírt feladataikat. A helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben széles körben vezessék be az új technikát, az élenjáró tech­nológiát, futószalagok felhasználásá­val szervezzék meg a folyamatos gyártási módszereket, azonkívül szé­les körben használják fel az állami és szövetkezeti iparvállalatok és a termelési újítók élenjáró munkamód­szeréit. 1953— 55 között profilírozzák a he- lviípari és ipari szövetkezeti üzeme­ket, s ezáltal biztosítsák a termelési kapacitások sokkól jobb kihasználá­sát, az önköltség csökkentését és az előállított árucikkek minőségének javítását. Biztosítsák a közszükségleti cikkek gyártásának kerületenkénti jobb megoszlását. Fejlesszék ki a helyiipari és az ipari szövetkezetek saját nyersanyag- bázisát. ■A szövetségi köztársaságok minisz- tertánácsainak jogot kell adni arra, hogy: Újból elosszák a területi, határte­rületi, autonom köztársasági helyi­ipari üzemek, valamint a köztársa­sági városok, a területi, határterületi és autonom köztársasági központok kerületi és városi ipari beruházások­ra szánt felhalmozásainak legfeljebb 60 százalékát abból a célból, hogy ezeket a felhalmozásokat a szüksé­ges felhalmozásokkal autonom köz­társaságokban kerületi iparvállalatok építésére és bővítésére, valamint a területi, határterületi és autonom köztársasági helyiipari üzemeknek a jóváhagyott beruházási terveken fe­lüli építésére és bővítésére használ­ják fel. A határozat ezután részletezi, mi­lyen hitelnyújtásra kell kötelezni az ipari bankot. A közszükségleti cik­kek és élelmiszerek, az építőanyagok és fűtőanyagok termelésének meg­szervezéséhez és bővítéséhez, vala­mint a szolgáltató vállalatok építésé­hez és bővítéséhez. A Ceko Bankot (Szövetkezeti Hi­telintézet) a lakosság kiszolgálását végző üzemek (erőművek, vízvezeté­kek, fodrászüzletek, fürdők, moso­dák, zuhanyozók), valamint a helyi építőanyagokat gyártó üzemek építé­séhez és bővítéséhez, az állami ban­kot abból a célból, hogy bővítsék, vagy megszervezzék közszükségleti cikkek és élelmiszerek, építőanyagok, fűtőanyagok gyártását, bővítsék a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő üzemeket, a közétkeztetési vállalatokat, vagy ilyeneket építse­nek, s hogy egyéb oljtan rendszabá­lyokat foganatosítsanak, amelyek fo­kozzák a közszükségleti cikkek gyár­tását, javítják azoknak- minőségét, megjavítják a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését, ezenfe­lül az említett üzemeknek és szerve­zeteknek, gyártási készletek gyűjté­séhez. félkész- és készáruk gyártásá­hoz saját forgóeszközeik felhasználá­sa nélkül. A továbbiakban kimondja a hatá­rozat: Engedélyezni kell üzemek építését és bővítését a kerületi és városi ipar, valamint a területi, határterületi, autonom köztársasági helyiipar fel­halmozási terhére, az értékcsökkené­si leírás beruházásra szánt része ter­hére, valamint a jelen rendelet ér­telmében a beruházási terven felül a kerületi és városi végrehajtó bizott­ságok határozatának megfelelően vállalatonként 200 ezer rubelig ter­jedő hitel terhére, vagy a területi, ha­tárterületi végrehajtó bizottságok, autonom köztársaságok miniszterta­nácsai határozatai értelmében válla­latonként 500 ezer rubelig terjedő hitel terhére, vagy a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsai határo­zatának megfelelően vállalatonként 2 millió rubelig terjedhető hitel ter­hére. A beruházásokról Meg kell gyorsítani az építkezést és 1954—56 közt üzembe kell helyez­ni azokat a hatalmas üzemeket, ame­lyek a pamutipar, a gyapjúipar, se­lyemipar, lenipar, köt-szövőipar, bőr­és cipőipar számára épülnek. 1954— 1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő textil-, köt- szövő-, bőr- és cipőipari vállalatokat és el kell látni azokat nagyteljesítő­képességű gépi berendezéssel. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­Szófia (MTI). Mint a „Kabofni- cseszko Delo“ közli, a Bolgár Nétp- kö ztá r s as ág n e mz e tgy ül és é n ek prezidiuma törvényerejű rendele­tet bocsátott ki, amelynek értel­mében a könnyűipari minisztériu­mot egyesítik az élelmiszeripari és b esz o lgálta t.álsügy i minisztérium élelmiszeripari részlegével és könnyűipari é!s élelmiszeripari mi­mát, hogy 1954—-1955-ben az alábbi termelési kapacitásokat helyezze üzembe (az első szám az 1954. évi termelési kapacitásokat jelenti, a második szám pedig az 1955. évi ter­melési kapacitásokat): összesen 480 ezer, 1 millió 380 ezer fonóorsót, ezen belül: a pamutipar­ban 422 ezer, 1 millió 180 ezer fonó­orsót, a gyapjúiparban 43 ezer, 181 ezer fonóorsót, összesen 15.507, 38 ezer szövőgépet, ezen’belül: a pamut­iparban 13 ezer, 32.130 szövőgépet, a gyapjúiparban 995, 3204 szövőgé­pet, a selyemiparban 1175-öt, 20.80 szövőgépet, 20 millió—35 millió párt gyártó cipőipari kapacitást, 22 millió —36 millió pár harisnyaféleségét gyártó kapacitást, 6410—8065 tonna keménybőrt, 85 millió—300 millió négyzetdeciméter krómbőrt, 105 mil­lió—145 millió négyzetdeciméter ba­gariabőrt előállító kapacitást. A Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumának 1954-ben 5850. millió rubel értékű beruházást kell eszközölnie, szemben az 1953. évre előirányzott 3148 millió rube­les beruházással. ■ Az építésügyi minisztériumot kö­telezni kell, hogy 1954-ben a Szov­jetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumának építkezésein 922.7 millió rubel értékű építési és szerelé­si munkálatokat végezzen. A Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumát és az építés­ügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy 1953-ban maradéktalanul tel­jesítse az 1953-ra előírt beruházási tervet, a termelési kapacitások üzembehelyezési tervét, valamint la­kóházak, napköziotthonok, bölcső­dék. iskolák, tanintézetek és egyéb kulturális és gyógyintézmények épí­tésének tervét. A Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumát és az építés­ügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy egy hónapon belül a Szovjet­unió állami tervbizottságával és a Szovjetunió pénzügyminisztériumá­val ■ egyetértésben a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának nyújtsa be azokat a rendszabályokat, amelyek a fent említett minisztériumok keretén be­lül a közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatok építésével foglalko­zó építési szervezetek megerősítésére vonatkoznak, szem előtt tartva, hogy az építkezéseken ugyanolyan feltéte­leket kell teremteni, mint amilyenek a népgazdaság vezető ágazatainak szervezetei számára végzett építkezé­seknél vannak. A szövetségi köztársaságok minisz­tertanácsait, a területi és határterü­leti végrehajtó bizottságokat kötelez­ni kell, hogy az épülő közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatokat tel­jesen és elsősorban lássák el helyi építőanyagokkal. A szövetségi köztársaságok minisz­tertanácsait kötelezni kell, hogy egy hónapon belül állapítsák meg azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzése szükséges a kapacitások olymérvű megnöveléséhez, hogy biztosítani le­hessen a közszükségleti iparcikkek­nek a helyi és szövetkezeti iparban a jelen határozat szerint előírt ter­melését. A jelen határozatban a közszük­ségleti iparcikkek gyártására vonat­kozóan előírt feladatok elvégzése cél­iából 810 millió rubeles beruházási keret nyújtandó 1954-re a szövetségi köztái'saságok minisztertanácsainak a helyiipari _ és fűtőanyagipari mi­nisztériumok számára. Elsőrendű feladatnak kell tekinte­ni, hogy a közszükségleti iparcikke­ket gyártó vállalatokat teljes mérték­ben és fennakadás nélkül ellássák nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villa­mosenergiával és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága megál­lapítja, hogy a közszükségleti cikkek gyártása rohamos fejlesztésének biz­tosítása a minisztériumok, a hivata­lok és a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztere­ket, a hivatalok vezetőit, valamint a szövetséges köztársaságok miniszter- tanácsainak elnökeit, hogy az 1954. évi gazdasági tervek tervezeteiben konkrét intézkedéseket írjanak elő jelen határozat maradéktalan végre­hajtásának biztosítására. nisztérium n-é/ven úij minisztériu­mot alakítanak. A volt élelmiszeripari és .beszol­gáltatás ügyi minisztérium fennma­radó részlegét egyesítik a könnyű­ipari minisztérium állami közel'lá- tásügyi és állami tartalékok rész­legével, valamint a „Textil! ónál egyesüléssel és begyűjtési és álla­mi tartalékok minisztériuma néven új minisztériumot alakítanak. Minisztériumok átszervezése Bulgáriában Hazautazott a szovjet mezőgazdasági A szovjet mezőgazdasági kül­döttség, amely egyhónapos iH tar­tózkodása során sok termelőszö­vetkezetünkben és gépállomásun­kon adta át -gazdag tapasztalatai’^ szerdán.este -hazautazott. A küldöttség búcsúztatására a N y ugat i-p ál v au dv áron me gjel-en t Ma-gyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. Ott volt V, Sz. Azovcev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének ta­nácsosa. A -küldöttség értékes segítségét’ Senflak Gyula földművelésügyi mi­niszterhelyettes köszönte me-g. A szovjet küldöttség nevében I. I, Horos-ilov, a Szovjetunió mezőgaz­dasági -és begyűjtési minisztériuma földművelésügyi fő i-g a z-g a t ó s ág ának vezetője, a delegáció vezetője vá­laszolt. • DE HALLER SVÁJCI KÖVET ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELÉT M. P. T ARASZOKNAK-Moszkva (TASZSZ). M. P. Ta- raszov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöfeíségén-ek -elnökhelyette­se október 28-án fogadta a Kreml­ben De Haliért, Svájc -szovjetunió­beli rendkívüli követét és megha­talmazott miniszterét, aki átnyúj­totta megbízólevelét és bemutatta a követség jelenlévő tagjait. A megbízólevél átnyüjtása után M. P. Taraszo-v megbeszélést foly­tatott De HaJl-erral, A me-gb esz élé­sen részt vett V. A. Zorin, a Szov- jetunió külíigymin,:sztedhelyettese. KÍ LFÖIJII HÍREK BECS A mezőgazdasági és erdőgazda­sági dolgozók nemzetközi értekez­lete 27-én, aélelőt t nein tudott iáé s t. Az esti ülésen folytaitól-: « vi­tát a napirend három pontja j-lett, melynek során Niemi. Finnország erdőipa,ri dolgozóinak 'küldötte hangsúlyozta : A finn ^erdőgazdasági dolgozók a 8 órás ’munkanapért, a munkabér emeléséért, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való 'kereskedelemért harcolnak. ■Az ülésen Vidimari. (Olaszország) olvasta fel a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését. A 60 országból .érkezett 200 kül­dött faji és vallási hovatartozásá­nak. politikai 'meggyőződésének kü­lönbözősége — mondja- többek kö­zött a jelentés -— azt bizonyítja, hogy az életszínvonal emeléséért, *a nemzeti függetlenségért és a béké­ért folyó harcban minden dolgozó az egységre törekszik. Az értekez­let ‘munkája a födkerekség dolgozó mUlióindk körében széleskörű vissz- haítitfra fog találni. Ezután Rang Jve-n-hc (Kína) szá­molt be a Kínai NépköAtársamg- ban végrehajtott földreformról. A földreform eredményeként p; szántó­földek 90 százalékát átadták a iner zögazdaségi mmkásoknaji és a pá~ rasztokmk. Kína mezőgazdasága — jelentettél hi Kang Juen-ho — a parasztság boldog iéletiének útján halad. Az értekezlet folytatta munkáját. * * * LONDON A 1-Oinidoin.i ,.Daily Woriker” bírt ad átíró!, hogy a iközeltaulttoan Ko* reálból hazatért K itilt Ólainké bá­nyász — aki több taint ké-t évig volt hadifogoly -— belépett a kom­munista pártiba-. ,„.A kommunistáikról! olvasottak miiáitt jéle-nítikezitem önkéntesnek Koreáiba — mondotta- Keith Clar­ke.“ ,*Elsiő kételyeim akikor támadtak a háború céljait illetőani, amikor láttam a városok és a tokossá® embertelen bombázását. 'Ez nem látszott számomra .,a kommuniz­mus elteni &zent háborúnak’1, -s -ké­sőbb rájöttem, hogy a kommunis­táik -becsületes embereid, lés tudják minden kérdésnek -a megoldását.“ Befejezésül elmondotta, hogy visszatérve bá-nyásztárs-a-i- közé. tel­jes -mértékben támogatja és segíti a bányászok bákekövete-láseiért és a jobb munkakörülményekért foly­tatott. jogos harcát. * * * BERLIN A bonni parkümerit szerdai ülé­sén megkezdődött a vita Adenauer október 20-án elhangzott agresszív kormánynyilatkozata felett. Erich ÓUenhauer, a szociálde­mokrata párt elnöke minden mi5- don igyekezett meggyőzni a bonni (kormányt és a parlamentet arról, hogy a jobboldali szociájde-nokrata. vezetők személyében 'engedelmes és veszélytelen ’..ellenzéke” var- % * * VARSÍ Az -oisztyni katonai törvényszék ítéletet hozott kémek és felforgató ügynökök perében. A kémek ellen­séges ée lengyel-ellenes propagandát folytattak terrorizálták Warmira -és Maz-ury lakosságát és kémtevé­kenységet Végeztek egy nyugat- németországi titkos ügynökség szá­mára. A törvényszék Joachim Söhaako.t halálra,, ,a másik keit vádlottat. He:- műit S-adowská.t és Jir-rzy Scllimid- tet 15, illetőleg 1-2 -évii börtönre ítél­te. * * * PEKING A. -Mononutu. Indonézia. első rendkívüli és meglmstahnazalt nagy­követe a Kínai Népköztársaságban október 28-án átnyújtotta megbí­zólevelét Mao Ce-tungnák, a Kínai Népköztársaság Központi : Népi. Kormánya elnökének. A megbízólevél átadása alkalmá­ból Mononutu nagykövet és Mao Ce-tung elnök beszédet mondott. Biztos vagyak benne -— mondotta beszéde végén az Indonéz nagykö­vet —, hogy exellenciád támogatá­sával és a vezetése aihtt álló kor-’ mány ■ -eigyüttműködésémi giker ko­ronázza a két nem zet közötti baráti 'kapcsolatok — különösen a gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatiak >— megszilárdulására irányuló térek- vésőimet.’'. Mao C-e-tung elnök válaszéban a többi között \ezeket mondottá: Meggyőződésem, 1)0gy a Kína és Indonézia közötti baráti. \gazéasá­gi és kulturális egyiiititmüködés az Ön erőfeszítései révén még szoro­sabb lesz és hogy e baráti kap­csolatok további fejlesztése hozzá­járul Ázsia- és Óz egész világ béké­jéhez. * * * PÁRIZS-Mielőtt még a Lani-el-lkortmány 'ré­sziéről a -nemzetgyűlés indokínai 'vi­tájának befejezésére Ktöteirjesz-tetit határozati javaslat s-zavazáspa ke­rült volna — Lanitel és miniszte­rei csak az utolsó pillanatban tud­tak az „amérikaii pántok* köréből egy szolga-lelkű többséget összetobo­rozni;. — P-rcinteaiui 'kommunista képviselő megragadta az. alkalmat, hogy a ineimz-etgyűliés szószékéről a -kormány -és az 'egész francia köz­vélemény előtti messzehanigzóian le­leplezze Laniel'ék politikájának vég­ső hajtóerőit, a doTlíáralamizs-nát. Proniteau beszéde végén a, követ­kezőket mondotta:-Ne várjanak addig, aimígi tói ké­ső, ne vesztegessék el potom 375 millió d-oí-áriérit Fran-eiaioirisz% és az egész világ békéje m-egő-raé-sének 'lehetőségeit! Tárgyaljunk! — Ezt kívánja a Francia Kommunista Párt által elíőterij-e-szitiett határozati javaslat. * * * GENF A .,V. Ouvriem”, a Svájci Mun­kapárt lapja közli, hogy a párt központi bizottsága 1953. október 17-én és 18-án ülé.sb tartott. A köz­ponti bizottság 'az \ülésien határoza­tot fogadott el. .,A párt legfőbb feladata tovább­ra is, cs-ak úgy. mint eddig, a béike megcrrziésé'ért folytatott harc. A párt az ország érdekeinek elárulói- ként. az új háború -és az újabb fegyveres provokáció(fc szervező­ként bélyegzi meg mindazokat, akik, az országban, vagy [Svájc határain kívül Ny ugat-Németország üjrofei- fegyverzéséóiéi törekednek1’ mondja többek között a határozat.

Next

/
Thumbnails
Contents