Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

Péntek, 1953 október 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 Még boldogabb jövőjüket építik a pat03fai Törekvő tsz tagjai A patosrfteii Törekvő teirniieifeziö- vetkezet tagjainak azwng'osi miuniká- _ja gazdagon .gyümöiésözött1 -az Mén. Éwégii zárszámadáskor > 'Cigy-agj- munkaegységre j-u!t 4.8 kig ikenyér- gahoma, 2 kg árpái, 5 4 lg burgonyái. 2 kg kukorica, 2 kg szénái, 18 dkg mák, 18 dk® .cu' tor és 16.80 forint készpénz. Jövedelmük gyarapításá­hoz nagymértükben hozzájárult a kormány számos dmítlázkieidiáse. Mintegy 2W ezer forinttal nőtt m összjövedelem és 10 fo­rinttal nőtt az egy-egy munka­egységre jutó pénzo.s.ttaíék, Horváth János,, aki es iéív febru­árjában 'tépett be a termelőszövet­kezetbe, hurmadimaigávai 692 mun­kaegységet szerzett. Őseik e'.őteg- fcéinit kapott óddá® 23 irJáz«a 50 kg kenyérgabonát;, 880 kg árpát, 669 leg burgonyát, 1 mázsa mákot és 7000 forint készpénzt. A szép jö- ive deliemből!! bőven jut a. csatádnak' ruhásnál- cipőre. Még a aársaálmiadláe- kor is jócskára topnák tériményit és pénzt <a tisz-bőí. Vasárnap a kaposvári' 'őszi vásá­ron már sclkiat 'vásároltak Hcrvá- thék. Többek között 700 * faríntérit terékSpiárit, egy 1097 forintos férfi télüfcaibátot, ©gy vég sifontl, 10 m •ágyhuzait'C't, 3 pár cipőit. Összes, n 5400 forintot költöttéi.' el a va­sárban. —. Míg egyénileg művétetm 14 hold földömet — mondta Horváth János —sohasem voUt ilyen jö­vedelmem, nem tudtam ennyi min­dent vásárolná a Családinak egy év­ben. Elmondhatoirp, hogy sdba nem veit úgy árt:lime a munkámnak, miint a közösben. Még csak «car doliriii sem ekarclk arra, Ihc.gy itt* h agy jam termieHiöszövetikezetiünikieit. Hasonlóan vélekednek a feiimeltö- ?.következet tötlbil itag'jai is. Munká­juk eredménye láttáin most még nagyobb (kedvvel ;éa ’endüístiteS! igyekeznek «z ős'záielk bettekarításá- val és a szántás-’vetós 'a'ivéigzésévot. Már befejezték a napraforgó és a burgonya). betakarítását és a kútoo- ríiea törésévé! is igyekeznek. A tervezett 20 hold őszi árpa ihe- ly.ett 33 holdat vetette) !■ keresnt- sorcisan és miég 7, holdat vetnek, . miveili az ősziiárpa aa<iiidén ás jobban fizetett; mint a tavaszi. Ugyamcaaik •földibe) ferÜJt a tervezett 20 hold rozs. ebből -is 10 bcildat ikeresztso- rceain vetettieik'. Elvetették: még 25 hoíd búzát is. Mindéin erőt möz.gósiítcitteik, ihioigy a többi búza is ibatiáiráidőre földibe kerüljön. A tsz-ndk nagy tei'vei vannak a ' jövőévi jövedelem növelése érdekében. Elhatározták, hogy 6 hold terüle­ten.. amelyen edidig roazminősiéigű' ta­karmány termett., s mindössze 9000 forint jövedelmét hozott,, halastavat 'létesítenék. Számításuk szerint leg- álálfclb 38.000 forinttal több jöve­delmiét tudnak biztosáitamii imagulc- naik errőí a területiről. EMie,z kor­mányunk 'iiniténkiedésiei nyomán, az áriáim pénzt is biztioaít a tsz-uek. Még a ■ tél folyamán i»: felépítik a halastavat. Jelentősem növelni alkairják a kö­zös áillaitáiléímányt is. Építenek egy 50 fércíhieíyieis serfiésfiaztiatót, és 40 köbméteres siíiót. Az álual- álllomány ítészére mdmtegy 800 má­zsa szálastakarmányit és 600 köb* méteir siTótaikaririányh biztosíta­nák. Tervbevette mégi a tsz egy 20 va\gonos magtár és egf 20 va- gonos kukoricag áré, 'valamint 10 családi ház építését is, A patosfai Törekvő tsz tagjainak jó munkájuk és a kor- miány tálmeigatásia nyomán egyre szebbé válik életük, a tsz tágjai úgy dolgoznak, hogy szövet kézfejükét még szilárdabbá és még jobban jö­vedelmező gazdasággá építsék. Miért került az utolsók közé Segesd község a begyűjtésben A kormiámyprwgramm miejgvalósu- lásiáiniaik egyik alapvető tényezője az, hegy a dollgozó parasztok ia:z •elkövetik;'m időiben -még fokozot­tabb imlártéiklbe,1 n 'battejrtsálk a törvé­nyeket rendelteteket. A törjviényes- ség btetarfásia felett pedig ta köz- .«égir. tanácsnak kell őrködnie. Ne­veim kelt a dolgozókat az állami fegy eleim betartás ára. A eegeSidii tanács azonban nem törődik ezekkel ^ kérdései ikieff. A község a [nagyatádi, járásban a teg- ■utolsclk között halad a begyűjtés­iben, Uigyaniakkoir '.dlhanyiaigoljia a betakarítást is. Táliám Józstefnie például, akinek 14 irriázsa kui 'omca- basldáei kötelezettsége van, nemré­giben eladott 20 mázsa ikuflcorticát, ugyaniakkor nem teljesítette be­adását. G'álbar Ferenc és Vargha István ugyancsak dladta fcukorioá- .jáifi„ a irmaik elemiéire, hegy beadási ‘kötelezettségűiknek nem tettek ele­get. Miért nem lép fel ezek étiem a tanács? Miért .'nem 'alkalmazza a törvényes eszközöket? Az tény. hogy bizcnyos imtézlkie- dés történt már a hibák megszün­tet éee érdekében, de mindez a ifeä)- 6Őbb szerveik 'érdeme, «: uram Leséire sem a községi tanácsé. A tenács teljes egészében el­szakadt a dolgozóktól. EüsziigeteJl gócot képez. Kiadja a ir-enldelete- ket, de nem goindlcshodaik azok maradéktalan végrehajtásáról. Nőm magyarázzák ímeg a dblgozclknák a remdeldtekl,, haViárcziatck jitóenitöes- göt. így törtéimheteitt meg az is, hogy <a község az utoillsók közé ke- rüi’it a ibegyüjtéebein. A tanács vezetőinek rossz a dol­gozó paneztohhoz való vigzcnyuik. Vörös Laj'os tanficsißn®, de küíö- rösen Horváth Lajos olnökhielyér­tés oilyain hangot hia^zmál a dolgo­zókkal: szemibep, áirtüi egyáltalán nem megengedhető. Eilfeüejták azt, hogy a dolllgozók biíBallmábóiI kerüí­tek a tanácsba, tehát a dolgozók vissza is hívhatják őket! A tanács vezetői vegyék fél a kapcsolatot a doégozcikbiál. No csak mereven, rendeletikbe kapaszkodva prcibálják megoldani a feteidatokait, hanem ailikaOmaEzák egyúttal a ne­velő, füivilágcsító munkáit is, ma­gyarázzák meg a féliadatiok jelien- tőséigiét, úgy sok)l tál jcibb, sokkal eredményesebb imunikiát tudnak ve* igezrai, Diaráa* Sámdctr, Darák 'Gyöngyi, Se’meczi János, Pánavics Imre ee még nélhány doiligozó paraszt jó munkát végez, teljesítette beadását;, 'élenjár az őszi munkáik ©Ivégziés'é- ben is. Arra tcinékiedjen a tanács, hogy az egész község fellaánkózBosni az élenjárók mtedfié. A hibák megszün­tetését, az eredmiényaki javítását' tűzzél ,1 ;ki eélúii. Ahhoz aizonibani, hegy a ’község jó ereidményt éirjen el, él0ő,sioiribian a tanácsinak kell jo munkát végeznie. Hogyan harcol az ő§zi munkák sikeréért a fonyódi járási tanács Az őszí mezőgazdasági munkák tervszerű végrehajtása érdekéiben a jánálsi tárnáié®, valamint a községi' tanácsck végreha/tás: tervet dol­goztak Iki. A végrehajtási terv ki­dolgozása «fett a községi tanács- elnclk-ök éls a mezCigezd'asägi ál'Dan- dó biziC't'isiáigi elnököik résziére ér- tekealietet (tairtloittanlk. Is,ment ettük a felladaiiclkat: mekkora területen kell' leilviéige: zni az «gyes növények beitalkiarításiáit, a gabonaféléik veté­séit, iaj trágyázást és mélyszántást. Mlériege’j’.ük a rendelkezésre álló kézi-, fogat- és 'géipiienőt, ezelk fi- gyelembevét'elévei állapítottuk meg az egyes murikák ütemtervét. Az őszi munkák miinél1 jobb mi­nőségű, miniéi1 gyorsabb elvégzése érdiekében széles körben ismertet­tük az új agrotechnikai él1;,áraso­kat: a mélyített vetcszánliáis't, a keresztsoros vetést és fokozott gondet fordítottunk a munkáik ió m egsizerve zésére. A gépimurika minél tökéletesebb hasznosítására törekedtünk és ezért minden köz­ségben gondoskodtunk a vetcgépek beöszbásáróí. Meg-szerv-ezluk a fo­gató® sieigí'tlsiége't, a kéitmüszakos t ralkito rmunikát. Községi tanácsüléseken vitatták meg dolgozó parasztjaink, hogyan' lehet gyorsabban, jobb minőségben végrehajtani a község terviét. A munkák ellőkészítésébe, megszer­vezésébe bevontuk a mezőgazda- sági állandó bizottságokat és azok aktíváit. Term elő síz öve tkez et e kiknél köz­gyűlésekéin tárgyalták meg az őszi mezőgazdasági munkák terv- feIadiarbaá't és azok gyakorlati vég­rehajtását. A járási tanács dolgozói tájér- tekezletekef, a községi tanácsok kibővített VB-ülés eket tartottak, melyekre meghívták a 'mezőgazda- sági munkáikban áliaindóan élenjáró dolgozó parasztokat. Megszervez­ték az egész járás területére kilha- tóan a .vetőmagcserét. Nemcsak a dolgozó parasztok egymásközti ve­tőmagcseréjét, hanem a járás te­rületén lévő állami gazdaságokat is bevontuk ,a vetőmagcsere lelbo- nyclításábia. Az áíllami vetőmag- cserére kijelölt községiekben idő­ben biztosítottuk a vetőmagot. A lengyeltóti gépállomáson el­lenőriztük a két műszak megszer­vezését, hogy a szántási teljesít­ményeket felkozni 'tudjuk. Elértük azt, hogy a illengyélltóti gépállomás 15 szánfeképes traktora közül 12 gép végez munkát’ két műszakban. Az élenjáró,, jó munkát végző traktorosokat állandóami 'népszerű­sítjük : olyan traktorost, mint Gá­bor János, aki az évi tervéit októ­ber elsejére már 110 'Százalékra teljesítette; mint Dömötör Gyula, Dávid Ferenc traktorosokat, akik a munkákbian állandóan élenjár­nak. Ezeket nemcsak üzemi érte­kezletem, hanem a dolgozó pa­rasztság elölt is népszerűsítjük. A rosisz munkát végző traktoro­sokat pedig ’bíráljuk. így Gácsi Já­nost, aki a baiatonboglári Dózsa termelőszövetkezetben rosisz fca- lajmunkát végzett. A vetőszánfást 12—14 cm mélyen végezte. Ezt a rossz munkát a tlsz nem vette át. Ugyanez volt a helyzet a puszta­kovácsi gépállomáshoz tartozó Sán­dor László traktorosnál1 is, aki Somogyvár községben végzett mi­nőségileg erősen kifogásolható szántást. Ekéjével a talajt egyen­lő, Lenül fordította, vak,barázdás szántásával rossz tatajmunkát vég­zett. A te rmieil ősz ö vetkezetek és egyéinCeg dolgozó parasztok köz­ségi teilyesi'.menyeit 5 'napomként értékeljük, helyszíni kiszállások során az elért eredményeket több községben elveinőrizzük, A megá'l- ’.a.píltotit lemaradások mcgszünLeté- ,s,e lérde'kélbien operatív n'tázkedé- sleket- teszünk. A községek elért eiedményeit az őszi mezőgiazdlaisá- ,gi mumlkálklBain vúlamiennyi község­gel) Iközicüjük. A ífeigutóbbi éritékél'é- GÜrik szeirímt BaJatonszeinitgyrögy község jár az élein a községek kö- zötltii versenylbien. Iitf a mezőg;azda- ságá áldandó bizottság elnöke, Án-; gyiáinj Jánioisi ipléüdlaanu'ia'tó munkát végez, a Sem,ara,dókat állandóan .S'éilkiemiti a mimikák gyors végzésé­re. A községek egész sora végzett kiváló, jó munkát: Bajlaitorilteille, Vers, Buzisák dollgozó parasztjai a szántás-vetés, betakarítás ésatrá- gyalhordás munkällatainaOi mutiait- nak példát a járás községeinek. Járásunk azonban még nem tel- jesííieiiltle cisiz:',árpából é:s rozsból a1 vetési tervet. Egyes községek ta­nácselnökei nem megfelelő módom ellenőrzik és irányítják ,az őíszi muffikálkait. Be a mi munkánkban is van még javítanivaló. Elsősor­ban ellenőrző munkánkat kell még- javítanunk és több segítségeit kell adnunk a lemaradó 'községeiknek. A hibák felszámolása, a lemaradás megszüntetése érdekéiben megszi­gorítjuk a feleilőisségeit a határoza­tok véigpelhiajitáisiálbiain, a törvényes­ség bíetaritásiábiam. Jani János, a fonyódi járási tanács mezőgazdasági oszt. vez. Megjavítottuk pártszervezetünk munkáját, javult a termelő munka is A csurgói tangazdaságban a nö­vényápolás és a ig'abonameműek betakarítása terén nagyfokú szer­vezetlenség mutatkozott. Ennek alapvető' dk® az volt, hegy a párt­szervezet és gazdaság vezetősége között nem volt meg ,a jó kapcso­lat. A ,pártvezetéséig nem ismerte a gazdaság problémáit, így nem is tudta mozgósítani a dolgozóikat a termelési feladatok végrehajtására, A pártszervezetben nem érvénye­süli a kollektív vezetés, egyedül pedig mindegyik pár'tvezetőségi tag nehéznek találta a feladatok megoldását. Ennek az Tett a következménye, hogy elszakadtunk dolgozóktól. Nem foglalkoztunk a dolgozókat legközelebbről érintő problémák­kal sem. A pártszervezet látókö­rén kívül' esteik a tömegszerveze- tek, a szakszervezet és a DISZ, -amelyek csak papíron léteztek. Mindez komoly kihatással voí!f az egész gazdaság életére. Döntő változásit hozott pártszer­vezetünk munkájában a Központi Vezetőség 1953 június 27—28—i ha- lározatának megvitatása. A járási pártbizottság .segítségével) újjává­lasztottuk ,a pártvezetőséget, s moist már munkaterv állapján, rendszeresein, hetenként tartunk párt vezetőségi üléseket, amelye­ken a gazdaság igazgatóját .is be­számoltatjuk. Ezzel megteremtet­tük a pántszervezet és ,a gazdaság vezetősége közötti kapcsolat alap­ját. Kiépítettük a széleskörű ak­tíva,hálózatot is, olyanformán, hogy a pánt'bizalmiakkall s mellettük a 'népnevelőkkel is rendszeresen fog­lalkozunk, megtartjuk számukra a népnevelő'értefcezl, eteket, beszá­moltatjuk őket végzett munkájuk­ról}. Megjavult a dolgozók 'szociális II vetés szaMisáérl bíróság Dolgozó ipar,asztságunk többsége megnővekedett iszorga'icimmal lá­tott hozzá az őszi munkákhoz. A parasztok túlnyomó része időben elvégezte a tarlóhántást és ered- öényesen száílti -harcba a jövőévi gazdag iterméis megiaéápo,zásáért is. Dolgozó parasztságunk azt akarja, hogy jövőre tchib búza és egyéb gabona f enemjen, hogy több ke­nyér, több élelem jussom a városi kiköss,áginak, ia falu pedig ennek "el­lenéiben több és olcsóbb iparcik­ket, műtrágyát, mezőgazdasági gé­pet kapjon a testvéri munkás osz­tálytól1. A mostani jó munka .egy­ben a-z egyik bizfoisí't'élka is a kor­ín á nyp r ogr amim m eg való sí t-ásá nak. Népünk megátalkodott . elllemsé- ,gei, a kulákok, azonban rémhír­terjesztéssel, zavartike’tésis'eil pró­bálják félrevezefini termelőszövet- keziefi ,©s egyénileg dolgozó pa­rasztságunkat. Bíróságunk már ed­dig is több kupec-kuliák é,s egyéb e lenségcs elemet ítélt el a terme­lőszövetkezetek és a szárítás-ve- té's eTlie.ni izgiatásént;, elllemséges alk- r.amunkáérf. . t és kulturális igényelnek kielégíté­se ás, s ebiben nagy része van a szakszervezetnek. A jóléti keretet! amelynek felhasználhatóságáról eddig ,siem a szakszervezet, sem a dolgozók nem tudlak, most felhasz­náltuk, Rövid idő állatit 'kulturális célra 13.430 forintot fordítottunk. Könyvtárra 6200 forintot adtunk ki. A még meglévő 15.000 forintot pedig a kuítlúrotthon fejlesztésére és felliszereilésíére fordííljuik. A dó.lgozók igényeivel váló tö- redés miejgláitszik az ősz.i munkák sikeres végzéséiben. A dolgozók lelkesedéséinek köszönhetőt, h.ogy murfcaerőhi,árnnyal küzdő gazdasá­gunk ,a cukorrépa szedését szep­tember 24-re, ,a burgonya betaika- rí'tását szeptemher 28-ra, a tafcar- mánynépa szedését szintién szep­tember 28-ra. befejeztük. A ro,zs- ból 82 hojdat kerésztisorosan élve- tettürJk. Búzából a tervezete 72 holdat és ,az ősziárpát) ,i:s elvetet­tük. Őszi takarmánykeverékvefési előír á nyzatunkat és a 'szerződéses szoszösbüklkönyvetésí itervüinket teljesítettük. Nem fordítottunk azonban kellő súlyt a traktorosok nevelésiére. Akiinek éppen kedve támadt, az üit fel a traktorra, így sűrűn vál­tozott a gép gazdája, amiből ko­moly károk származtak. Most azon dolgozunk, hogy jó Traktorosokat neveiljjünik a gazdaságban. A tél folyamán -nagy gondot for­dítunk a párttagok oktatására, ne­velésére is. A gazdaságon belül a pártszervezet egy elsőéves poli­tikai iskolát indít. Tőlfclbet törő­dünk a dolgozók kulturális nevelé­sével is. Ezen keresztül tudjuk ser­kenteni dolgozóinkat a további jó munkára. Mosonyi Vendelné párt titk ár. előtt felelt Bíró P. Sándor áuÉ A kulákok módszerei közé tar­tozik a szabót,álás is. A napokban is egy szabotáló kullák ügyét Tár­gyalta a 'kaposvári járásbíróság. Btró P. Sándor göílei kullák a fel- szabadulás ellőtt 28 hold saját és 40 hold bérelt földön gazdálkodott. A [birtokán cselédeket tartott, ők baj,'itio)titálk verejtékes munkájuk­kal a ikuíáknak a busáls hasznot- Bíró hulláknak mindig büdös volt a. munka. Az utóbbi években föld­jét hanyagul művelte meig, évröL évre kevesebbet akiart termelni. Ebiben az évben nem vetett sem ősziárpát, sem pedig rozsot. A ku­lak szabotálta a vetést', valamint a tojás-, baromfi-, tej- és vágó­marha,beadást. Dolgozó népünk azonban nem azért hozta a törvényeiket, hogy azokat bárki is bünfeit'lenül áthág­hassa. Bíró P. Sándor göiiei fculák a bíróság előtt' feléit tetteiért. A bíróság szabotáfás bűntette miatt 1 é’s fé!Jévi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre, valamint 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Tavaszra csaknem megkétszereződik az állami keltetőállomások kapacitása Az álilami baromfikeltető állo- m'á'sclk az idei keTtetésí idényben •több mint' 4 milüiió ,naposé sülbe ke:- teitésévell niagymértíékbein hozzájá- rulllllaik a termelőszöveitlkezeLek és egyiéniPeg dollgozó ,parasztok ba- romlfiáíGicimánya növeŰéiséhez. A ibiarCmf'itlenyész.té's (további nagy­mértékű fejlesztése érdekében . a földművelésügyi minisztérium egy­részt S'Oik új ikieJtetcgép ibeállítláisé- val jejentősen 'bővíti a már meglé­vő kel te't őlálliomá.so.kiat, másrészt új kéílt'étő.álilomáisotkait is l'ét'esíc. A modern, tízezres keí|teit!őgé- pékkei működő állami kelttetőálío- imások ka.pa,ci,táisa jelerifeg 1,200.000 'tojás, ami 'annyit jelent, hogy eny- ,nyi itlojást lehet egy alkalommal a gépeikbe keltetésre berakni. Ta­vaszra ez a kapacitás a ibövítéise'k- ikel és az új állomások szerveziésé- vel csaknem megkétszereződik. Az új kelLtetőigépék gyártása máryfo­lyamatban van és megkezdődött az új. áldomások szervezése is. Gon­doskodnak arról is, hogy az álla­mi gazdaságokban lévő iKéllte'tőgé- ,pek teljes kapacitással! működje­nek. Az állami k éltető állom ások ka- paai'tásiánaik ez a naigy,arányú eme­lése és az állami gazdaságok kel- tetegépeinek jobb küihasználása lehetővé teszi, hogy a ‘tavaszi keL tetési idényben 'több mint 10 millió naposcsibét juttassanak a 'termelő- szövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Nemcsak a baromfiállömány meny- nyisé.ge növekszik igen nagy mér­tékben, de jelentősen javul a mi­nőség is. A kelteticlállomásokon ugyanis csak vérvizsgátt, egészsé­ges állománylbciil származó tojáiso- kat kelteltnek, s ieginaigyoibbrészt fajtiszta, jóminőségű baromfival látják el az igénylőket. Az Állami Falu Színház előadása Kaposváron Az Állami Falu Színház pénteken, 16-án este 7 órakor a Városi Színházban Egri Viktor, Csehszlovákiában élő magyar író ..Közös út“ című drámáját adja elő, A nagysikerű dráma a magyar és a szlovák határon játszódik le egy termelőszövetkezeti községben.

Next

/
Thumbnails
Contents