Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 236. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 október 8, WlTMII«^iW^JMaBITO,»MWTI»»fP'YWII''iaMllMMa.;<.|ll■■ IIIW—IMII , ' ©SPORT ® Az Igazgató és a tantestület feladatai a magasabbszínvonalú tanítás érdekében A kormányprogramm komoly fel­adatok elé állította az új tanévben az iskolákat, az igazgatókat és minden egyes pedagógust. Rendkívül fontos kérdés iskoláinkban, igy nálunk is a tantestület / eszmei színvonalának emelése. Az igazgatónak nagy fele­lősségérzettel kell foglalkoznia, gon­dosan, figyelmesen kell követnie a tantestület minden tagjának szakmai és ideológiai-politikai fejlődését. ügy érzem, iskolánkban e téren sok javítanivaló van. A tanítási órá­kon, a továbbképzésben és a nevelők egyéb munkái során szerzett tapasz­talatokat az igazgatónak a nevelőkkel mindig nyíltan, elvtársiasan, egyéni beszélgetéseken és tantestületi érte­kezleteken meg kell tárgyalnia. Nem helyes az, mint ahogy nálunk is nem egy esetben előfordult, amikor az igazgató hatalmi kérdésből minden­képpen a maga véleményét akarta elfogadtatni a tantestülettel. De az is helytelen, amikor a tantestület egyes tagjai mereven ragaszkodnak logikailag is kifogásolható elképze­lésükhöz. Az igazgató feladata, hogy bírálatával, az őszinte kritikai szel­lem megteremtésével odahasson, hogy a bírálat és önbírálat az okta- íó-nevelőmunka szerves része le­gyen a tantestület munkájának. Csak ilyen körülmények között épül­het az évvégi minősítés a nevelők egész évi munkájára, fejlődésére, csak így nem hoz meglepetést, ha­nem segíti az egyes nevelőket és a jó kollektíva kialakulását. Az igaz­gatónak nagy gonddal kell a legjobb nevelő jutalmazására és kitüntetésé­re javaslatát megtennie. Ennek a javaslatnak az egész ne­velőtestület igazságérzetével, együtt­érzésével kell találkoznia, csak így serkent minden nevelőt jobb mun­kára a jutalmazás. Bár az elmúlt években a jutalmazásban ezt a szel­lemet iparkodtunk megvalósítani, mégis előfordult, hogy szerény, de jól dolgozó kartársak kimaradtak az őket méltán megillető jutalmazás­ból. Az igazgatónak tehát a munka reális eredményéit kell értékelnie és fel kell figyelnie a csendben, szeré­nyen, de jól dolgozó kartársakra. Az igazgató kötelessége gondos­kodni arról, hogy a nevelők számá­ra a fokozott követelményeket tá­masztó iskolai munkához és tovább­képzéshez a megfelelő munkafeltéte­lek biztosítva legyenek. A tanulódél­utánokat feltétlenül biztosítania I kell, a vasárnapi elfoglaltságot pedig a minimálisra kell csökkenteni. Helytelen az az álláspont, hogy: «olyan sok a munka, ezeket úgysem tudjuk megvalósítani». A munkát osszuk fel arányosan, hogy egyes ne­velők ne legyenek túlterhelve. Köny- nyebb és kényelmesebb az igazgató­nak a társadalmi munkában jártas nevelők beállítása társadalmi mun­kára, de a munka arányos elosztása érdekében a társadalmi munkában kevésbbé mozgékony kartársak ne­velésével nemcsak a munka arányo­sítását, de nevelőmunkát is végez. A helyes vezetés figyelembe veszi a nevelők családi körülményeit és egészségi állapotát is. Ha pedig az ilyen kartársunknak a vezető köny- nyítést vagy felmentést ad bizonyos munkák végzése alól, ne legyen en­nek bántó vagy kényszer-íze. A fiatal nevelőkkel különös gond­dal kell foglalkozni. Az elméleti és gyakorlati kérdésekben felmerült problémáikban segítenünk kell őkét. Iskolánkban három fiatal nevelő van. Munkájukat a patronálási rendszer bevezetésével törekszünk előbbre se­gíteni. Mindegyik kezdő nevelő mel­lé idősebb, tapasztaltabb kartársakat osztottunk be, ezzel akarjuk elősegí­teni, hogy a fiatal kartársak minél értékesebb tagjai legyenek a nevelői közösségnek. Nagy gondot fordítunk iskolánk­ban a tanulmányi színvonal emelésé­re, a szilárd ismeretek elsajátításá­ra, a pedagógusok rendszeres szak­mai előmenetelére. Ebben a tanév­ben rendszeressé tettük a heti ta­pasztalatcsereórákat, amelyeket a munkaközösségek szerveznek meg. A tapasztalatcsereórákat megbeszélés és határozathozatal követi. így ala­kítjuk ki az egyes tantárgyak _ terü­letén a közös módszereket, eljáráso­kat, de így formálódik az iskola kö­zös szelleme is. A tapasztalatcseréket az iskola keretén kívül is alkalmazzuk. Ne­gyedévenként az általános iskolák­kal közös megbeszélést tartunk. Leg­utóbb 3 tantárgyból a barcsi és csur­gói általános iskolákkal rendeztünk tapasztalatcserét. A tapasztalatcse­rékből hasznos, gyakorlati határoza­tok is születnek. így szeptember 29- én elhatároztuk, hogy októberben a helyes és szép magyar beszéd érde­kében, kiejtési versenyt rendezünk Csurgón a vidéki általános iskolák bevonásával, december hónapban pedig az orosz nyelv és a szovjet kultúra népszerűsítése érdekében crosznyelvű irodalmi délutánt ren­dezünk a csurgói dolgozók számára. A tanulóifjúság között a jó órá­kon kívül 5 szakkör minőségi mun­kájával akarjuk javuló munkánk eredményeit fokozni. Ebben a tan­évben rendkívül fontosnak tartjuk a I tanulókkal való beható egyéni fog­lalkozást, körülményeiknek alapos megismerését, mert csak a közvet­len közelségen keresztül valósíthat­juk meg a tanév egyik fő célkitűzé­sét: az eszmei-politikai színvonal emelését. Tisztában vagyunk azzal, hogy if­júságunk őszinte meggyőződés, kellő öntudat nélkül a feladatokat nem, vagy csak részben tudja megoldani. A tanulóifjúság politikai képzésének fejlesztésére a diákotthonnal karölt­ve DISZ politikai iskolát szerve­zünk, amelybe az iskola tanulóinaü nagyrészét beszervezzük. Az osztálykeretekben szervezett szemináriumok vezetői a tanári tes­tület tagjaiból kerülnek ki. Ehhez a munkához igen komoly és hathatós segítséget nyújt a járási pártbizott- ság. Ifjúságunk ideológiai nevelése eb­ben a tanévben határozottan megin­dult a fejlődés útján. A kezdeti ered­mények jóknak mondhatók. A ta­nulók társadalmi munkára szívesen vállalkoznak, a fejlődésüket elősegítő sajtó iránt nagy érdeklődést mutat­nak. 72 «Szabad If júság»-ra. 11 «Sza­bad Nép»-re, 93 «Élet és Tudományi­ra fizettek elő ifjaink. De vannak nehézségeink is. Ezek közül első helyen áll a tanerőhiány. Tantestületünk szeptember 1-től túl­órában tanít. Ha mindenki a köte­lező óraszámban tanítana, öt új ta­nár beállítása lenne szükséges. En­nek hiányában a többletmunka fá­rasztó hatása érezhető. A másik ne­hézség pedig a tantestület korössze­tétele. Az 50 éven felüli kartársak­ban még a múlt több csökevénye megtalálható. Ez lassítja a munka­tempót. A fennálló nehézségek ellenére bízó optimizmussal nézünk a jövő elé. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a tanév feladatait maradékta­lanul megoldjuk, hogy a csurgói gim­názium jó bázisa legyen a magyar értelmiségi káderek utánpótlásának. Kincses Ferenc igazgató, Csurgó. A járási, városi TSB-k társadalmi sport- sziivefségeintk választása A társadalmi sportszövetségi választások helyes, és eredményes végrehajtása igen nagy jelentőségű feladat szocialista ■ sportmozgal­munk továbbfejlesztése szempontjából. A vá­laszt ásóit kai az egyes területeken lévő leg­jobb szakembereket, a felszabadulás óta fel­nőtt sportvezetők legkiválóbbjait aktivizáljuk és rendszeresen foglalkoztatjuk a sportmoz­galom fejlesztése érdekében. A társadalmi munkások ezreinek a sportvezetésbe való boka pcsolásával megsokszorozz uk erőnk e Kifejlesztjük és megerősítjük a társadalmi ellenőrzést a sport vezetésében* Az önkéntes társadalmi munkások segítségével a spori- mozgalom soha nem látott felvirágzását ér­jük el. Fokozott mértékben használjuk fel a testnevelést, népünk egészségének megőrzésére, a szocializmus építésének elősegítése érdeké­ben. Fontos feladat a területen lévő sportolók­kal tudatosítani a választások jelentőségét, hogy ezekre, aktívan készüljenek, részt vegye­nek, illetve képviseltessék magukat. Ennek elérése érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezni a sportolók között. El kell érni, hogy a sportkörök valamennyi szakosztályában tartsanak szakosztályi érte­kezletet a választások előtt. Ezeken a szak­osztályi értekezleteken vitassák meg a szak­osztályok munkáját, a sportág helyzetét. Juttassák kifejezésre észrevételeiket az eddig működött társadalmi sportszövetség munká­jával kapcsolatban, tegyenek javaslatot a munka megjavítása érdekében. Amennyiben a szakosztályi tagok nem teljes létszámmal vesznek részt a választásokon, a szakosztályi értekezletén az OTSB határozat­ban megjelölt elvek szerint küldöttet, illetve küldöttekéit kell választani és a küldötteknek megadni a szempontokat a felszólalásra. Minden szakosztály köteles egy küldöttet küldeni a választásra. A sportköri tagdíjjal 3 hónappal hosszabb idővel elmaradt sportköri tagok a választá­sokon nem vehetnek részt. A megye tekesportjárói Megyénkben a feliszabadulás utáni években Kaposváron indult meg először a verseny- szerű tekesport. Sok nehézségei és akadály- lya.1 kellett megküzdeni a vezetőknek, de makuknak a versenyzőknek is, min» elérték azt, hogy Kaposváron megépült az első ket­tős versenypálya, imieiiyen gneg lehetett ren­dezni az első komoly versenyt. Az első A rádió műsorából 1953. október 9 péntek KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: ítél a bánya. Elbeszélés. 11.50: indu­lók. 12.00: Hírek. 12.15: Ajándékműsor üze­meknek. 13.00: Lengyel! népi muzsika. 13.30: Régi magyar operettjeikből. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Úttörő-híradó. 14.40: Dávid Gyula: Ivarádi nóták. 15.15: Hí­rek szerbül. 15.30: Délutáni hangverseny. 16.00: Orosz nyelvlecke. 16.40: U'Jbörő-iSport:­versiemy pálya megnyitása nagy lendületet" adott a további szervezéshez és versenyzés* bez mind a vezetőknek, mind a verseny- zőknek. Egymásután alakultak meg a sport­köröknél a teke szakosztályok és kapcsolód­tak be a versenyekbe. A lickeszakoszlály ok. létszáma napról-naprai újabb tagokkal emel­kedett és csakhamar kevésnek bizonyult a meglévő versenypálya. Az Útfenntartó Vál­lalat vezetősége és sportolói társadalmi mun- kávaí felépítettek egy korszerű kettős ver­senypályát1, amely ma is Kaposvár, sőt; Dunántúl egyik legszebb versenypályája. A fejlődés követkéz lében azonban a két pálya? is kévésnek bizonyult és fezért a Lokomotiv sportkör 1952-ben a már meglévő egyes pá­lyáját szabályos kettős versenypályára alakí­totta áfi társadalmi munkával. A tekesport népszerűségére jellemző, hogy. mia már Kaposváron 11 sportkörnek van mű­ködő teke szakosztálya és 20 csapattal sze­repeinek a megyei és városi bajnokságok­ban. Kaposváron közel 300 igazolt [ekespor­toló van és ezek közöl a minősített sportolók száma meghaladja a 100 főt. A minősített- sportolók közölt V., II., III. osztályúak.. vannak. Vidéken is egyre több helyen kapcsolód­nak be a tekesportba, így elsősorban Marcal!!,. Nagyatád, Somogyszob, Csurgó, Siófok tekézöi fejtenek ki tevékenységet a kisgolyós teké­zésben. A vidéki sportolók nagy hátránya- azónban, hogy a járásokban nincs szabályom- versenypálya és cnnélifogva csak rossz mé­retű pályákon tudnak sportolni, nagyobb- szabású versenyekéit nem tudnak megrendez­ni és lebonyolítani. A fejlődés magával» hozza vidéken is a versenypálya megvaló­sítását és akkor egyenrangúan sportolhatnak- a városi versenyzőkkel. Élversenyzőink már többízben vettek részt* országos bajnokságon és ott is jól megáll-- ták helyükéit a többi megyei és a budapesti, versenyzőkkel szemben. Úgyszintén a me­gyei válogatott csapat is már többször­mérte össze erejét más megyék válogatottjá­val és vitték győzelemre megyénk színeit. Ma máj- a teke sporttal is tudományos ala­pon foglalkoznak, szakképzett edzők és vezetők- irányitása mellett folynak a rendszeres, terv­szerű edzések és versenyek. A 'különböző** 'edzőtáborokon és1 tanfolyamokon magasabb* képzést nyert edzők és vezetők további mun­kájától függ megyénk tekesportjának fej­lődése, az eredmények növelése. HIRDETMÉNY Somogyvár község tanácsa végrehajtó bi­zottsága közhírré íeszi^ hogy a legközelebbi, országos állat- és kirakodóvásár 1953 ok 'éber • 14-én lesz, mcly.ro vészmentes helyről szabály- szerű járlattal mindennemű állat felhajtható. Kérjük a községi tanácsokat, hogy a vá­sár napját községükben dobszó (hangos hír­adó) útján hozzák a lakosság tudomására. Somogy megyei mozik műsora: Somogyi Pál: „Nagy iskola“ című könyvének ismertetése a kaposvári könyvankéton A Kaposvári Leánykollégiumban október 6-án este könyvankétot tar­tottak. Somogyi Pál «Nagy iskola» című könyve képezte az ismertetés tárgyát. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Több­száz diáklány, a középiskolák tanári kara, a Városi Tanács küldöttei, va­lamint a Könyvterjesztő Vállalat dol­gozói jelentek meg az ankéton. A szerző, Somogyi Pál is megjelent az ismertetőn. Szabó Gyula gimnáziumi tanár nyitotta meg az ankétot. Üdvözölte a megjelenteket, majd rátért a könyv ismertetésére. Bevezetőül elmondta, hogy a regény tartalma a való élet­ből fakadt, szereplői élő alakok, a mű élmény alapján íródott. Somogyi Pál, a 60 éves író a saját életéből, a Szovjetunióban töltött élményeiből merítette a témát. A sorokat ezer­nyi eleven emlék, gazdag tapaszta­lat hatja át, épp ez teszi a művet is elevenné, színessé. A regény tartalmának ismerteté­se, a téma és az eszmei mondani­való meghatározása után rátért az előadó a mű részletes elemzésére. Megállapította, hogy az író meste­rien bánt a stíluseszközökkel. Színes jelenetei, eleven cselekményei jó képalkotókészségről tanúskodnak. Szép hasonlatokat tartalmaz a mun­ka, szemléltető leírásokban rendkí­vül gazdag. Jól alkalmazta az író az ellentéteket is. A jellemábrázolás is sikerült, csupán Tímár János alakjá kifogásolható bizonyos mértékben. A regény szereplőit az események kö­vetkeztében fejlődő jellem, a külön­böző behatások következtében ki­bontakozó, kialakuló egyéniség jel­lemzi. Éppen ez különbözteti meg a regényt a novellától is — ugyanakkor Timár János már a kezdetben is forradalmi volt. Nem vonul végig tehát a regényen a fejlődés Timár János alakjában. Timár János tehát nem mondható típusnak, hanem ki­emelkedő, korából, illetve társadal­mából kimagasló egyéniségnek. Ti­már János alakja azonban a cselek­ményektől körülfonva, mégis jól be­leillik a regénybe és szereplése, munkájának, harcának eredménye megkapó, lelkesítő. Jó a regényben a jellemábrázolás és a jellemcsoportok megfelelően el­különülnek egymástól. Az előadást, illetve ismertetést fel­olvasások követték. A regény _ két fejezetét olvasták fel. A hallgatóság érdeklődve figyelt és a megkapó fel­olvasás után lelkes tapssal jutal­mazta a szereplőket, illetve az írót. Az ankét végén hozzászólások kö­vetkeztek. Zitás Bertalan tanár és Kővári Mihály, a Könyvterjesztő Vállalat dolgozója fűztek néhány megjegyzést az ismertetéshez. Rá­mutattak a regény jelentőségére és értékére. A hallgatóság közül egy diáklány megkérdezte az írót, hogy jelenleg milyen munkán dolgozik. Somogyi Pál elmondta, hogy már elkezdte a »-Nagy iskola» című regényének foly­tatását. Égy üj, önálló kötetben dol­gozza fel a forradalom utáni esemé­nyekét. A Kaposvári Szivárvány Áruház dolgozói jó munkát végeztek az el­múlt negyedévben, hiánytalanul tel­jesítették harmadik negyedéves ter­vüket. A harmadik negyed utolsó hónapjában, szeptemberben 110 szá­zalékos eredményt értek el. Lénye­gesen hozzájárult a növekvő forga-1 lomhoz az árleszállítás. Az árleszál­lítás életbeléptetése óta 20 százalék­kal emelkedett az áruház forgalma. Különösen a konfekció-osztályon emelkedett a kereslet, de növekvő forgalom jellemzi a többi osztályt is. Példamutató, jó munkát végzett Nárai Lajos, a cipőosztály dolgozója, aki 170 százalékra teljesítette tervét, de eredményes munkát végzett Végh István, a konfekció osztály dolgozó­ja is, aki 120 százalékot ért el, vala­mint Dringler Ferenc, a darabáru­osztály dolgozója, 121 százalékos tel­jesítménnyel. A harmadik negyedév jó eredmé­nyeiből kiindulva kezdték meg az áruház dolgozói a negyedik negyed­éves tervet. Felajánlották, hogy az előző negyedhez viszonyítva 20 szá­zalékkal jobb eredményt érnek el. Ez már az első napok forgalmából is megállapítható. Október 5-ig 15 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolí­Befejezésül a Megyei Tanács népi zenekara szép műsorszámai szórakoz­tatták a közönséget. Az est sikerültnek mondható, van azonban néhány hiányossága is. Nem alakult ki komoly vita, kevés hozzászóló jelentkezett. Hiba volt az, is, hogy hosszúra nyúltak a felolva­sások. Inkább több, apróbb részletet kellett volna felolvasni a két fejezet ismertetése helyett. így több oldal­ról megismerhette volna a hallgató­ság a regényt. Az ankét arról ta­núskodott, hogy Kaposvár dolgozói mindinkább bekapcsolódnak a kul- túréletbe, mindig több és értékesebb kultúrmegmozduláson vesznek részt. Ez a növekvő kultúrigényről, kultu­rális fejlődésünk egyik legértékesebb bizonyítékáról tanúskodik. tottak le, mint az előző hónap ha­sonló időszakában. Tudják az áruház dolgozói, hogy a kormányprogramm megvalósítása érdekében rájuk is nagy feladat há­rul és éppen ezért lelkesen, jó ered­ményért harcolva végzik munkáju- I kát. A Textilnagykereskedelmi Vállalat a harmadik negyedéves tervét már szeptember 12-re befejezte. Uj len­dülettel, a korábbi negyedév tapasz­talatait felhasználva kezdtek hozzá a negyedik negyedéves terv megvaló­sításához. Azok között az élenjáró dolgozók között, akik jó munkával biztosítot­ták a harmadik negyedéves terv si­kerét, értékes jutalmakat osztottak ki. Sok dolgozó részesült magas pénzjutalomban, többen pedig az élenjárók közül oklevelet kaptak. Oklevelet kapott Kőműves Sándor- né expeditőr, Katona István és Róna György osztályvezetők, továbbá Ács János, a földművesszövetkezet instruktora és Mészáros Józsefné, a kötöttáru osztály dolgozója. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy tovább folytatják a jó munkát, a'negyedik negyedéves tervet határ­idő előtt,, december 21-re befejezik. híradó. 17.00: Hírek. 17.10: Nemzetközi kér­dések. Előadás. 17.25: Részletek Yincze: Far­kas a havason c. daljátékából. .17.40: Hangos Újság. 18.40: Hírek németié. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hírek. .20.10: Mit hallunk hol­nap? 20.15: Tánc zene. 20.50: Az apáca. Dideroi regényéből rádióra írta Itévay József, 22.00: Hírek. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Népzene. 23.00: Hazánk zenei életébő!. 24.00: Hírek. PETŐFI RADIO 7.15: Hírek szlovénül. 7.35: Színes muzsika. 8.00: Könnyű hangszerszólók’. 8.30: Reggeh hangverseny. 9.20: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Iskolások műsoráé 10.00: Hírek. 10.10: Könnyű dalolt. 10.30: Óvodások műsora. 10.50: A Gyermekrádió műsora. 11.00: Ifj. Magyar! Imre és zenekara játszik. 11.30: Műsorzárás. 15.00: Részletek Kókai Lészen ágyú és Farkas Csínom Palkó c. daljátéká­ból. 15.40: Suli Kiss Varga a szövetkezet­ben. Elbeszélés. 10.05: Magyar népzene. 16.20: Szív küldi .szívnek szívesen. 16.40: Történelmi előadás. 17.00: Nyári emlék. 18.00: Pártoktatási előadás. 18.25: Híreit szlovénül. 13 45: Sporthíradó. 19.00: A Magyar Rádió énekkarának műsorából. 19.30: Népek dalai. 20.00: Műsorzárás. A kaposvári Állami Belegápoiónöképző Is­kola november hónapban új évfolyamot indít be. Korhatár 16—34 év. Az iskola bejáró és bentlakó növendékek részére lesz fenntartva. Bejárók szükség esetién útiköltséget <30 km körzetben), napi négyszeri étkezést .és havi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak. Bent­lakók ugyancsak négyszeri étkezést, 116 fo­rint havi tanulmányi segélyt és lakást, fű­tést, világítást kapnak. Az iskola elvégzése után átjárni oklevelet kapnak, valamint az egészségügyi minisztérium mindenkit elhelyez megfelelő állásba. Jelentkezési határidő november 1. A kér­vényeket az iskola címére kel! küldeni: Ál­lami Betegápolónöképző Iskola Kaposvár, Lajcsi Zsilinszlri-Utea. Személyes felvilágo­sítás ugyanott. KÖZÜLETEK FIGYELEM! Az 5200 OTSZ-rendelci értelmében 1954 I. negyedévi nyomtatvány igényükéi 1953 OKTÓBER 10-IG, lehűl 80 nappal a tervnegyedév előtt eszkö­zöljék. Az igény beadásai a raktárszám és a nyom­tál vány megnevezésével a 140 sz. kiskereske­delmi boltban (Május 1-utea 12.) a fenti idő­pontig juttassák el. A rendelés beadásénak elmulasztása a nyomtatvány ki nem szolgál tatását idézi elő. Vörös Csillag: Jó napot elefánt úr 8—14. Szabad Itjúság: Asszonysorsok 9—11. Rares: Leleményes asszonyok 8. Csurgó: Mitre A Kekor útja 8. A kaposvári mozik előadásainak kezdete- vasárnap: Vörös Csillag: fél 4. háromnegyed 6 és Si­ómkor. Szabad Ifjúság: 3, egynegyed 6 és fél 8 óra­kor. APROHIXDETKB Az Állami Gazdaságok Mélyépítő Vállalata“ nak 4. sz. Főépítésvezetősége Balatoiiíesiyves azonnal felvesz vízvezetékszerelő, kőműves és* ács szakmunkásokat továbbá segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet Balatonfenyvesen a fő- épílésvezetőség munkaügyi előadójánál. A dob gozók számára lakást és élelmezést biztosí­tunk. Utazási költségmegfcórítés az általános szabályok szerint. Felveszünk kőműves, ács, állványozó segéd­munkás férfi, női dolgozókat budapesti mun­kahelyre. Vidéki dolgozók részére megfelelő szállást,, étkeztetést biztosítunk. Jelentkezés: 23/2. Építőipari Vállalat Buda­pest, VIiI. Rozsnyai-út 6. Kaposvári Textiíművck fonónő tanulókat 1& évtől felvesz,, továbbá férd és női segédmun­kásokat, villanyszerelőket, esztergályosokat és fűtőket. Jelentkezni lehet ax üzem felvételi irodájában minden nap reggeli 8-tól délután 4 óráig. Kaposvár, Jutái-út. KAPOSVÁRI NAGYMALOM SEGÉDMUNKÁSO­KAT FELVESZ. A városi tanács mezőgazdasági osztálya érte­síti az állattartó tulajdonosukat, hogy az ál­latorvosi ügyeletes szolgálatot folyó hó 10-én, szombation délután 14 órától, 12-én reggel 7 óráig Dr. Kiss Béla kaposvári, Május 1-utea 14 szám alatt lakó állatorvos látja el. Teiefon- szám: 34. Kaposvári Városi Tanács VB. Mezőgazdaságii Osztálya. Albérletbe kétágyas szobát keresünk. Cím a Kiadóban. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály. Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Lalinka Sándor-u. ?. Telefon: 901, 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 18. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: £33b Nyomdáért felel: Hida« ián©». Kereskedelmi vállalataink sikeresen teljesítik tervüket

Next

/
Thumbnails
Contents