Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 október 29. Az igali előadói munkaközösség a tömegpropaganda sikeréért A z elmúlt évek tapasztalatai — bár áltálában jó eredmények­ről beszélhetünk —. azt., bizonyítják, hogy még sck javítanivaló van a fa­lusi tömegpropaganda.;. tesülejtén. ,Á falusi. tömegpropaganda egyik legje­lentősebb formája az évről-évre meg­tartott Szabad Föld Téli Esté elő-1 adások,. melyeken választ adunk a dolgozó parasztságot érdeklő politi­kai és tudományos kérdésekre. Dol­gozó parasztságunk állandóan bővíti ismereteit és mar nem elégszik meg a nagyrészt még alacsony színvona­lon mozgó előadásokkal. Az. eddigi gyakorlat az volt, hogy a népművelési minisztérium, illetve a Megyei Tanács vagy a Természet- tudományi Társulat által elkészített brosúrákat alig, vagy egyáltalában nem egészítették ki helyi adatokkal az előadók. Jobbára csak a brosúra felolvasására, vagy annak szolgai el­mondására szorítkoztak. így az elő­adások veszítettek látogatottságuk­ból, unalmasakká váltak.-Az elmúlt évben már megyénk több községében — igen helyesen — felismerték ezt a veszélyt és egyre több helyen új módszert alkalmaztak annak érdekében, hogy az előadások színvonalát emeljék. Ennek jól be­vált módszere az előadói csoportok, illetve munkaközösségek megszerve­zése. Az előadói csoport, munkaközösség feladata, hogy a bertne tömörült elő­adók egymásnak szakmai és politi­kai segítséget nyújtsanak a jó fel­készüléshez. Igái község kultúrotthonigazgatóját is ez az elv vezérelte, amikor már az elmúlt év folyamán létrehozta az előadói munkaközösséget. Fáradozá­sának eredménye hamarosan meg is mutatkozott. A községben tartott elő­adások látogatottsága emelkedett, s ennek gyakorlati haszna a minden* napi életben is megmutatkozott. Ez elsősorban abból adódott, hogy az előadói munkaközösség tagjai a köz­ség legképzettebb vezetői voltak. Részt vett a munkaközösségben a községi párttitkár, a tanácselnök és titkár, a gépállomás két agronómusa, az orvosok, pedagógusok és a DISZ­szer.vüzet titkára is. A nyári mezőgazdasági munkák megindulásával azonban - —■ igen helytelenül — lanyhult az ismeret- terjesztő munka a . községben. Ebből adódik az, hogy most, a téli ismeret- terjesztő munka megindulásakor is­mét elölről kell kezdeni a szervez-ést. Az előadói munkaközösség megvan, de nem tölti be hivatását. Csoport- foglalkozást ugyan már tartottak és elhatározták, hogy havonta, rendsze­res időközönként ezután is tartanak, de ez még nem elég a színvonal emeléséhez. |7lső csoportfoglalkozásukon pél- dául határozatot hoztak, hogy milyen módszerrel szervezik a kö­zönséget. Itt egyhangúan elfogadták névreszóló meghívók szétküldését az iskolásgyermekek bevonásával. Ez a módszer igen eredményesnek mutat­kozik, ezt bizonyítja az első előadás, amikor ötven meghívót küldtek szét és nyolcvanan jelentek meg az elő­adáson. Ugyancsak elhatározták, hegy az előadói munkaközösség min­den tagja a dolgozókkal való beszél­getései során is meghívja őket az előadásra. A csoportfoglalkozás részvevői az előadások színvonalának emelése ér­dekében azonban igen keveset tettek. Határozatot hoztak, hogy az előadás anyagát egy héttel előbb megkapják az előadók, hogy legyen idejük a fel­készülésre. Arról azonban nem be­széltek, hogy mintaelőadásokat is rendszeresítenek. A feladat minden előadói cső ** port és munkaközösség előtt az — az igali előtt is, — hogy havon­ta legalább egy előadásból mintaelő­adást tartsanak, ahol a soros elő­adó a csoport tagjai előtt megtartja előadását. Ennek célja az, hogy a csoport tagjai megtegyék észrevéte­leiket és esetleges javaslataikat fi- gyelembevéve, az előadást kibővít-1 sék stb. így elkerülhetők lesznek az esetleges tárgyi tévedések, ki lehet bővíteni az előadást helyi anyaggal, ami sokban előbbreviszi az ismeret- terjesztő munka sikerét. Az előadói csoport feladata az elő­adások szemléltetése is, a szemlél­tető eszközök beszerzése, vagy helyi elkészítése. Ide tartozik az előadások témájához .kapcsolódó kultúrműsor­ról; való gondoskodás, a dia-filmek beszerzése stb. ,E téren is gyengén áll az igali előadói munkaközösség, s ezen sürgősen változtatniok kell a csoport tagjainak. Az előadói munkaközösség tagjai politikailag és szakmailag képzett elvtársak. Éppen ezért nem szabad szem elől téveszteniük, hogy a jó tö­megpropaganda, a dolgozók látókö­rének szélesítése egyben a gazdasági feladatok megoldását is elősegíti. Ennek szellemében dolgozzon az igali előadói munkaközösség, s akkor elő­adásaikon nemcsak nyolcvan dolgo­zó vesz majd részt, hanem ennél sok­kal több, melynek eredménye a min­dennapi munkában is hamarosan megmutatkozik. Púcza Jánosné. 130 kötetes lesz a «Magyar klasszikusok» sorozat A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság szerkesztésében jelenik meg a «Magyar klasszikusok» sorozat, mely irodalmunk nagyjainak alkotásait adja közre. A sorozatnak' eddig 26 kötete lá­tott napvilágot. Kiemelkedik közülük a régi magyar irodalom sok, eddig ismeretlen szövegét közlő «Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig» cí­mű kötet, Zrínyi Miklós válogatott műveinek bő jegyzetekkel kiadott kötete, Csokonai és Kölcsey művei­nek két-két kötete, Arany János vá­logatott műveinek négy, Vörösmarty Mihály válogatott műveinek három kötete, valamint a XIX. század má­sodik fele s a XX. század néhány ki­magasló írójának alkotásai, Móricz Zsigmond, József Attila művei. A sorozat kiadása 1956 végére fe­jeződik be. A tervek szerint összesen 130 kötet jelenik meg, köztük Petőfi Sándor összes művei, a magyar nép- költészet háromkötetes válogatása, a XVI. és XVII. század néhány mél­tatlanul elfeledett, kimagasló alko­tása, a XIX. század kritikai művei-, nek antológiája. Világos, hangos esténként a lakácsai kultúrotthon Lakácsa kis délszláv község a déli határszélen, melyet szorgalmas, elé­gedett, barátságos emberek laknak. Megyeszerte ismert, jó hírnevüket nemcsak újabb és újabb munkagyő­zelmekkel öregbítik, hanem művésze­tükkel: dalaikkal, táncaikkal is. A kultúrházban gyűlnek össze munka után, esténként, s ilyenkor csak úgy zeng a ház a fiatalok és öregek jó­kedvű nótáitól, no meg a tambura- zenekar vidám hangjaitól. Mert a la- kócsai kultúrcsoportban a fiatalok mellett szépszámmal találhatók idő­sebbek is, akik a már-már feledésbe merült, régi, szép táncokra, kólókra, s népi szokásokra tanítják az unoká­kat; és dalokra, melyeket még az ő nagyanyjuk, nagyapjuk éngkelt. Bizony, az öreg épület vastag fa­lai és vaksi ablakai nagyot csodál­kozhattak, mikor egy szép napon emberek jöttek meszelőkkel, vödrök­kel, seprűkkel és kefékkel felszerel­ve. Kitisztították a pókhálós sarko­kat, kisepertek belőle minden sze­metet, fehérre meszelték a megfeke­tedett falakat, s az üvegtáblákat ra­gyogó fényesre tisztították, míg úgy csillogtak, hogy még a nap is azt választotta kedvenc tükrének. A régi, áporodott, dohos szag egy-kettőre el­illant, s csak úgy áradt helyébe a friss, tiszta levegő, a fény és vilá­gosság. A régi épület folyosóin, me­lyeken azelőtt alig-alig derengett va­lami pislákoló fény, s melyek kövén sötét kámzsákba burkolt, lesunyt te­kintetű barátok járkáltak — ma életvidám, erős, egészséges, nyiltte- kintetű, csengőhangú fiatalok léptei kopognak. A folyosó végén világos, nagy terem, benne szőttesekkel lete­rített asztalok. A fal mentén egy­szerű állványokon színes virágok, piros muskátlik karcsún magasodó szárakon, mellettük — mintegy szép­ségük előtt bókolva — földig hajló aszparatuszok. Az ablakokon széles­szárnyú, hófehér függönyök lebeg­nek. A könyvespolcokon színeskötésű könyvek sorakoznak glédában. De ez a katonás sor mindjárt fel­bomlik, amikor úgy alkonyattájt egymásután érkeznek a pihenésként tanulni vagy szórakozni vágyó olva­sók. öreg. ráncoshomlokú. komoly­tekintetű bácsik, alig pelvhedző álló fiatal fiúk. idős, kendős nénik vál- lukra borított nagykendővel, s bon­takozó ifjúságuk és szépségük vi­rágzásában lévő lányok. Komoly arc­cal hajolnak a könyvek fölé. Zizeg­nek a lapok, peregnek egymásután, mint az őszi fákról aláhulló levelek. Mennyi böleseség, okos gondolat, ta­nító szó, mennyi kedves kép, meny­nyi lelkesítő példa és nagyszerű hős él a sorok mögött. Ezekről beszélget­nek akkor is, ha már behajtották a könyvek fedelét, arról, hogy melyi­küknek mi tetszett, mit mondott ne­kik az író. mit tanulhatnak szavai­ból. Ilyenkor tudásban mindig gaz­dagabbak lesznek, s az egyszerű em­berek és hősök valóságos, minden­napi élete és az olvasott történetek új, még nagyobb tettek végrehajtá­sára lelkesítik őket. Néha-néha halk dudaszó hangja szűrődik be ide, vagy énekfoszlány töri meg a csendet.' A folyosókanyar mögül jön, a kivilágított nagyterem felől, mert ott aztán mindig igen jó­kedvű, hangos és vidám az élet, épp úgy, mint most is. A színpad desz­káin a 65 éves, híres táncos Veriga József bácsi ropja a táncot. Körötte nevetőarcú fiatalok tapsolják az üte­met. Hej, derék öregség ez! Megy még itt a munka, de megy ám még a tánc is. A fiatalok mindkettőben példát vehetnek és tanulhatnak tőle. De, persze, azért táncolni sem lehet a végtelenségig, s Józsi bácsi, akár­milyen «fiatal» is, csak elfárad s leül pihenni. Most a fiataloké a szó. Ők állnak oda szépen, fegyelmezett sorban a középre, aztán felcsendül ajkukon a szépséges, kedves dal; «Oj livadó, rosznó trávó, Kopo tebi csuva sztá- dó, Csuvaláje divojcsicá, Od szedám- nájszt godinica...» Kicsi és szép, harmatosarcú leányról és csókot kí­náló legényről szól a dal. Persze, mikor végetér az ének, kibuggyan belőlük a nevetés, mert sok ilyen «harmatosorcájú», szép kislány, meg deli legény van közöttük is. Huss, szétrebbennek, mint a madarak, ki a díszletek melletti kispadra, ki a szín­pad szélére ül s csivitelnek, mint a verebek. Sok idő beszélgetésre nem marad, mert lám, már új táncos akadt, aki szemet, szívet gyönyörköd­tető művészettel járja a táncot. Ko- vácsevics néni perdült középre s jár­ja a híres, szép üveges-táncot. A dudaszót Bardek Józsi bácsi fújja hozzá, mert van ám itt zenész, nem is egy, hanem öt. Még Vas megyé­ben is megtapsolták őket, mikor jú­niusban ott jártak vendégszerepelni tíz napig. Hű, micsoda siker volt az! Olyan vastapsot kaptak, hogy csu­da! Nem győztek hajlongani, meg köszönni a sok tapsot; egész elfárad­tak a sok újrázásban. Most aztán azok jöttek el hozzájuk Nardáról, jó- szomszédként visszaadni a kedves lá­togatást. Gyülekezik is majd nem­sokára a falu apraja-nagyja, hogy gyönyörködjék a vendégek, meg a saját kultúrcsoportjuk művészeté­ben. Ismerik és szeretik mindnyájukat, hisz a kultúrcsoport tagjai el-elláto­gatnak hozzájuk, rigmust énekelve; dicsérő vagy feddő szóval. Mint ta­vasszal Piszkor István bácsihoz is, amikor — mitagadás — István bácsi bizony elmaradt a tojás- és baromfi­beadással. Mesélik, hogy akkor igen elszégvelte magát, hisz az egész fa!u hallotta, hogy az ő neve volt bele­fűzve a dalba és méghozzá nem na­gyon hízelgőén. Ezért aztán másnap fogta á" kosarat meg a baromfit, s akárhogy csipogtak is a tyúkok, vit­te őket a beadásra, hogy lemossa ma­gáról a szégyent. Mert ő ugyan nem haragudott — hisz miért is haragud­na — de csak nem jó érzés, ha az embert kiéneklik. Másnap pedig új­ra • ott voltak ezek a huncut gyere­kek és megint csak róla daloltak. De most már egy ú.i nótát és igaz, ami igaz, ez most már dícsérően zengett. Piszkor bácsi szívét erre nagy meg­elégedés töltötte el, hisz mégis csak jobb dolog, ha az embert dicsérik, mintha korholják. Őszintén megvall­va — ezt a nótát már sokkal szíve­sebben hallgatta, mint a másikat... Aratáskor és csépi éskor is látták a fiatalokat kinn a földeken, ahogy ebédidőben hol itt, hol ott rigmust énekeltek a többieknek valamelyik hűvös, nagy fa árnyékában. Ilyenkor délután mindig vígadban és seré­nyebben ment a munka. Nagyszerű fiatalok ezek! Ezt tartja róluk az egész falu népe. Lám, már annak is híre terjedt a faluban, hogy november 7-re új mű­sorral készülnek, s hogy beneveztek a járási kultúrversenyre is. Azért olyan világos mindig a nagyterem esténként. Tanulják a régi lakodal­mast. az új verseket és a szebbnél- szebb dalokat. A zenészek különösen szorgalmasak. Ők. ha jól kimuzsikál- tók magukat, összedugják a fejüket és kótát tanulnak. Nehezen olvassák még, akadoznak, a sapka alatt meg- megvakargatják tarkójukat, speku­lálnak. de azért semmi kincsért nem hagynák abba a tanulást. Roppant büszkék arra. hogy nemsokára már kótából zenélik maid a talpalávalót a fiúknak meg a lányoknak. Hát igen. Szén is itt az élet a kul­túrcsoportban. Együtt vannak mun­kában, tanulásban, együtt a vígas­ságban is. így közösen, jó munkában, békességben, még szebb és örömte­libb az élet. Érzik ezt mindnyájan. Azért jönnek öregek és fiatalok olyan/nagy kedvvel munka után ide a kultúrotthcnba. S mikor késő este elcsendesedik a falu és a próba is végetér már, kial­szanak a kultúrház fényei és min­denki hazafelé veszi útját, gyakran hallani, amint felcsendülnek egyik legkedvesebb daluk hangjai: «Laká­csa küld egy kis verset. Küldi ezt az üzenetet. Határ mentén a délszlávok, Jól őrzik a béketábort. Mi a határ­szélen lakunk. A munkában össze­tartunk. Délszláv, magyar mind egy­forma, Nagy pártunk ezt így tanítja. Uj életet adott pártunk, Olyat, amit régen vártunk, Megháláljuk, meg­ígérjük, Jó munkánkkal meg is véd­jük!.. . Szijj Róbertné. Fejteiét Mb a III. vedéiben eléri embnietet a Slóloki Faipari Hálálnál A Siiótfctai Éipítöipari Vá'Kíai-at' az első. és második; ’.negyedéviben ne:m iteljosíitette feladatait. A C'aziai mun­kafegyelem, Llimarajdás a ibénvtdlje- sítésten. ez jellemezte a válaktoít. A harmadik negyedévben jiaivuíit a helyzet. Tervüket. 101.3 százalékra bőjesítették, a második gyedévi 91.2 százaié! fea! szentben». Javuíit a mu-niksrfegyelem is. A második ne­gyedéviben az igazolatlanul mufesz- tott órá száma 7000 volt, a barma' dík .negyedévben több miint feliére' csökkemtetiték. Az előző nr.'igyddév- rben a 100 százalékon» ai.uli teljesítek ■száma e’érte a 70-elti, a harmadik negyedéviben ezt a számclt 49-re si- ksTüí’t Cső' ikentaniok. A harmadik «legyedben, növelkedetit a dolgozók átlagos keresete is. A kormány Pro­gramm megjelll nése után fciko.z<V cíciílfc a dolgozók 'munkakedive. Ez megjátszott a Itferméllési eredlménye- •fcen. a munkafegyelem meígsaMrdá- tásán. A vájilalaitmiak két jelentős építi-e- z-és?- van. A s-i-otfo-k-i gimnázium- és a. tihanyi csilliaigrvizsgálo intézet. A -siófoki giimniáízium haltákddö-re el­készüli és lehetőség -van arra, hegy a tihanyi építkezésit is határidőre befejezzék. A folyamatos téli munkához 'a váfMalt -Beigltcibib -dölgozón-alk -biztosi- tc-tita a téli ruháit. A roun&ásezáíliá- sok.at a télii építkezések idejére 'iigye' ioziniEki Otthonossá tenni. A nő» munkásszállásaidat mosch: Jenővel, vi’fianyva.salővaC Oiáltitiálk el. így a női, dolgozóknak megoldódott fa tiszta ruhát -váltásának kérdése is. Ezek az eredmények azonban n-eim j-etemtliki -azt, hogy la negyedik negyedévi terv zavartalan teljesí­tése biztosítva van. Ha- miígnéizzük a nmnliaiverseny,mozgalmat, -az sem mutat megnyugtató kópét. A har­madik negyedévben eredméinyesehb- •voi.t a- ■verseny. Az utclbhi 1 -Időiben fanyíhui’ít. ÁGs v-ers-snyfelelős le-ftr tár,s távozásává}, mondhatnánk. megakadt. Súlyos hiiba az is, hogy nem fog­lalkoznak, azaz nem helyesen fog­lalkoznak a munkáská-dienekikeJ, a;, f'iafcai -szakmunkásokká!!!. Gairad eillv- társ. -a vállalat, 'igazgatója- «-okait vár a ‘fialta! káderektől, de segítsé­get rr.m -nyújt nékik. Aih-eüyétt, -hogy a hibákra -és -azok 3d javításá­nak módjára- rámuit-atnániaik. ledo­rongolják őket. Ezzel1 -aztán- csök­kentik mimika,kedvüket, ilelkes-ed-ésü- keti. A -hanyag munkáért elleniben nem vonják felelősségre az egyes építésvezetőket. Még 'mindig -nem töíék-bes az ö-sszhaing a váilMiait vezetősége, -a ipóritszenvezat és az üzem!» bizottság közöt-t. A főmérnök eMár® 'le'be- csüMi a pártszervezet irányító -és el- iDenőrző szerepét, A műszaki- Veze­tőség könnyen belenyugszik -ahbaj, hogy -a törszt a vállalatot ..mostoha gyermekiként“ -kezelje és -ne lássák el kelőképpen anyaggal, tervrajz- zaj.. A siófoki járási pártibizott-s-ág sem -ad keltő .segítséget, ha -a- válttá- lait prciMéimMvai hozzá fordul. Vagy elutasítja'1, 'vagy pedig igére- tekk-eli bocsátják -eil ctkist. Mindezeket a hilbákait sürgősen M káli javítaná» azi építőipari -vál­lalatnak. Az eredményi, s -muri-kas feltétele a jó vezetés. S meg kéül .teremteni a-z cföszhan-got a Vá-í-aTatve- z-etőság, a .piártsz-eirveBef -és Sza(kszer~ vez.it között. Gs-ak együttes mun­kává!]! ,tudják meg teremteni azokat a £:'jtételiaketi, melyek a további mun­káihoz. a tei-v teljesítéséhez szük­ségesek. „Angliában már máskép beszélnek a békéről“ Alig egy esztendővel a második világhá­ború befejezése után, -amikor a bábom vész jósló moraja még ott csengett az em­berek fülében, amikor még szinte ’fel sam száradt a csatamezőkön, a városok és falvak utcáin' a tengernyi kiöntött vér — Churchill’!, Nagy-Rriitannla miniszterelnöke -az amerikai Pult ónban beszédet mondott- Ez a beszéd egy- új háború 'tornyosuló felhőit! vetítette a sokait ts-zenvedeüt emberiség elé, s mintegy vezérfonala vollt annak a meginduló hideg­háborúnak, amit -az imperialisták szerveztcK a Szovjetunió, a haladás és demokrácia erői ellen, egy újabb világégés előkészítése ér­dekében. 1950 őszén a béke hívei az angliai Shleffiedd- ben akarták' megtartani a II. világkongresszu­sukat. Atllee, Anglia akkori miniszterelnöke azonban amerikai utasító'-ira megakadályozta a békeharcosok beutazását Angliába. Atllee és kormánya ezzel a lépéssel a békemozga­lom nyilt ellenségeként leplezd le magát. A rádió műsorábó! 1953. október 30. péntek KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: A kilencedik hullám. Eríeinburg; re­gényét ismerteti Vázsonyi Endre. 12.00: Hí­rek. 12.15: Hangverseny üzemnek. 13.00: A Rádió operettjeiből. 13.30: A- Fővárosi Népi Zenekar játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásje- íientés. 15.15: l'ttörő-híradó. * 14.40: Magyar népdalok. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Volk- niann Róbert műveiből. 16.10: Lengyel nép­dalok 10.20:- Orosz nyelvlecke. 16.40: Fiata­lok spor.thíradójai. 17.00: Hírek. 17.10: Nem­zetközi kérdének Előadás. 17.25: A Magyar Nép köztársaság kiváló művésze: Ostváth Júlia, Bállá Éva előadása. 17.55: Jó munkáért szép muzsikát! 18.30: Tíz perc külpolitika-. 18,40: Hírek németül. 19.00: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 19.30: Hírek szer­bül. 20.00: Hírek. 20.10: Mik hallunk holnap? 20.15: A Magyar Rádió válaszol falusi hallga­tói kérdéseire. 20 30: Hangos Újólag. 21.10: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara ját­szik. 22.00: Hírek. 22.20: Szórakoztató zene. 23.00: Hazánk zenei életéből. 24.00: Hírek. PETÓFI RÁDIÓ 7 15: Hírek szlovénül. 7 35: KeringŐ-hang- versény. 8.00: Könnyű hangszeres muzsika. 8.30: Szimfomkús táncok. 9.20: A kisasszony huszár. Ifjúsági hangjáték. Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Elveszett -melódiák 22—4. Szabad Ifjú síig: Szökik a menyasszony 23—28. Balatonboglár: Nino béke az olajfák aüiatrt 28—29. Rares: Déryné 28—29. Lengyeltóti: Emberrablók 28—29. Nagyatád: Afrikában történt 28—29. Igái: Táncmester 23—29. Siófok: Vadvízország * 28—29. Tab: Támadás 6.25-kor 28—29. T*wl: Táncmester 28—29. A városi tanács vb. mezőgazdasági osztá­lya értesíti az állattartó gazdákat, hogy folyó évi október hó 31-én 14 órától; november hó 2-án 7 óráig az állatorvosi ügyeletes szol­gálatot dr. Kiss Béla állami állatorvos lát­ja el. 1953 tavaszán érdekes hír járba be a vi­lágot. Churchill nyilatkozatában - a nagyha­talmak közli békés tárgyalások mellett fog- Ilalt állást. Valamivel később, május 12-én hasonlóképpen nyilatkozott Atllee is. Vájjon mi történt Pulton éa 1953 táv a sza­kozott? Mi történt Sheffield és 1953 május. 12-e között? .Milyen események tiöntéretck a világban és magában Angliában, amelyek- ilyen áPiásfoglalást^ ilyen megváltozott han­got csaltak ki e két jeles állami-ér fiúból?" Erre a kérdésre ad feleletet az Országos Békebanács most megjelent kiadványa, Ko- rolovs-zky Lajos: ,,Angliában már máskép beszélnek a békéről“ című külpolitika^ füzete. si mely újabb komoly segítségeit ad dolgozó­inknak, a béke magyarországi híveinek, hogy helyesen tájékozódjanak a legfontosabb kül- po,!i Lkai eseményekben. A füzetet mindenütt a helyi békebizottságok: terjesztik 1 forintos áron. FELHÍVÁS! A B. M. Somogymegyei Főosztály Közrend­védelmi és Közlekedésrendészeti Alosztálya- felhívja Somogy megye dolgozóinak figyelmét,, hogy folyó hó 19-től 1954 május 1-ig az ed­dig minden héten szerdán és pénteken tör­ténő gépjárművezetői vizsgáztatás helyett csak minden héten szerdán .tart gépjármű- vezetői vizsgáztatást. Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Alosztály. APRÓHIRDETÉSEK Az Állami Gazdaságuk Mélyépítő Vállalaté- nak 4. sz. Főépítésvezetősége Balaíonfenyves azonnal felvesz vízvezetékszerelő, kőműves és ács szakmunkásokat továbbá segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet Balatoni enyvesen a fó- építésvezetőség munkaügyi előadójánál. A dol­gozók számára lakást és élelmezést biztosí­tunk. Utazási költségmegtérítés az általános szabályok szerint. 125-ös Csepel eladó. Zöldfa-utca 10. ónállóim dolgozó, nagy gyakorlattal rendem- kező kőművest és címfestőit felvesz azonnalra a Somogymegyei Népbolt Dózisa György-utca 2. II. emelet. Női, férfi fehérnemű készítését vállalom, Németh Jánosné (Tievényi Erzsébet) Sándor- utca 7. Bútorozott szoba magános férfi részére, ki­adó. Dirnitrov-utea 67. Lószőrmatracok eladók. Kanizsai-utca 40. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály. Felelős kiadó: Tóth í'stván. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-o. !h Telefon: 901, 46S. 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Májú* 1-utc* íí Telefon: 999. SoEüogymegyeí Nyomdaipari Vállalat Kaf.osn'ir, Latinka Sándor-u. 6. Telefoni fftfe: ‘UtpomőMr* ftksL Hidas

Next

/
Thumbnails
Contents