Somogyi Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-29 / 254. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 október 29. A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról 1 írancia nemzetgyűlésben megkezdődött a roliam a „szennyes háború“ azonnali befejezése és a íegyyersziineti tárgyalások megkezdése érdekében Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a szovjet sajtóban október 28-án nyilvánosságra hozott határozata a többi között a következőket mondja: A Szovjetunió Minisztertanácsa es a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megállapítja, hogy a kommunista pártnak az ország iparosítását célzó politikája sikeres megvalósítása eredményeképpen a Szovjetunió ezidőszerint hatalmas, műszaki szempontból tökéletes nehéziparral rendelkezik, amelj' biztosította hazánk népgazdaságának önálló — és a kapitalista országoktól független — gyorsütemű fejlődését. A termelési eszközök részesedése a Szovjetunió egész iparának 1953. évi termelésében hozzávetőleg 70 százalékot tesz ki A nehézipar fejlesztésében elért -sikerek alapján most minden feltétel megvan ahhoz, hogy megszervezzük a közszükségleti cikkek termelésének ugrásszerű fellendítését. Lehetőségünk van arra, hogy jelentősen növeljük a fogyasztási cikkeket termelő iparágak fejlesztésére szolgáló beruházásokat. Emellett lehetővé vált az, hogy szélesebb körben bevonjuk a fogyasztási cikkek termelésébe a gépipari, a kohóipari, a vegyiipari vállalatok és a nehézipar más ágazatainak vállalatait. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tartja a legközelebbi kát-három évben minden eszközzel siettetni a könnyűipar fejlődését, hogy az országban elegendő mennyiségű közszükségleti iparcikk álljon rendelkezésre és lényegesen fokozódjék a lakosság ellátottsága ezekkel a cikkekkel. Az ismertetett feladat megoldása céljából ki kell szélesíteni a közszükségleti cikkek termelését. A fogyasztási cikkek termelése 1953-ban 72 százalékkal szárnyalja tül a háború előtti 1940-es színvonalat. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy egyes közszükségleti cikkeket gyártó fontos iparágak nem fejlődnek kielégítően. így a felső kötöttáruié: melés 1953-ban csupán 13 százalékkal múlja felül a háború előtti termelést. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: az a halaszthatatlan feladat, hogy 2—8 év alatt lényegesen fokozzuk a lakosság ellátottságát iparcikkekkel, A termelésnek a közszükségleti iparcikkek minisztériuma vállalataiban végrehajtandó fokozása mellett komoly mértékben kell kibővíteni a közszükségleti cikkek termelését a helyi- és szövetkezeti iparban, valamint a nehéziparban. A közszükségleti cikkek termelésének mennyiségi növelése mellett nem kevésbbé fontos minőségük javítása. Abból a célból, hogy a legközelebbi években fokozódjék a közszükségleti cikkek termelése, javuljon minőségük és bővüljön választékuk, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatároz- ta: Állapítsák meg a legfontosabb áruk termelési előirányzatát a többi között a következő mennyiségekben: A pamutcikkek termelése legyen 1954-ben 5 milliárd 549 millió méter, 1955-ben pedig 6 milliárd 267 millió méter, a harisnya és zokniáruké ugyanígy 673 millió pár és 777 millió pár. A különféle óráké 16 millió 800 ezer darab és 22 millió darab. Rádió- és televíziós készülékeké 3 millió 186 ezer darab és 4 millió 527 ezer darab. Irányozzák elő a legfontosabb közszükségleti iparcikkfajták termelésének növelését 1956-ban, 1950-hez viszonyítva, hozzávetőleg a következő arányokban: Gyapjúszövetek — kétszeresére, selyemszövetek — 5.2-szeresére, varrógépek — 5.9-szeresére, kerékpárok — 5~8-szeresére, Meg kell állapítani, hogy a közszükségleti iparcikkek minisztériumához tartozó vállalatok, valamint a helyiipar és az ipari szövetkezeti vállalatok által gyártott pamut-, gyapjú-, selyem- és lenszövetek minősége és választéka nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság megnövekedett igényeit. A pamutszövetek választékának javítása érdekében kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek minisztériumát, biztosítsa azon szövetek gyártásának maximális kiszélesítését, melyek a lakosság fokozott keresletére tartanak számot. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954—55-ben többi között a következő fontosabb pamutszövetek legyártását (millió méterben): Kartonok 1954-ben 810.0, 1955-ben 905.0, szatének 1954-ben 540.0, 195öben 610.0, női téli ruhaszövetek 1954- ben 180.0, 1955-ben 270.0, téli felsőruházati szövetek 1954-ben 70.0, 1955- ben 100.0. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, gyártson a többi között tiszta fésűsgyapjú ruhaszöveteket 1954-ben 7.3 millió métert és 1955-ben 10.5 millió métert. Biztosítsa a gyapjúszövetek kiké- szitési és festési folyamatának megjavítását, fokozza 1954-ben az iskolai egyenruhához készülő jobbminőségű szövetek gyártását 8 millió méterre. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, hogy 1954—55-ben biztosítsa a legfontosabb lenszövetek gyártását a többi között az alábbi mennyiségben (millió méterben): Széles Jacquard-szövetek: 1954- ben 10.5. 1955-ben 13.5, öltöny- és koszt ürrszövetek: 1954-ben 5.0,1955- ben 12.0, széles fehérvászonból: 1954- ben 6.0, 1955-ben 15.0. A konfekció és szőrmecikkek választékának bővítése és minőségének megjavítása Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: biztosítsa 1954—1955-ben a többi között a következő legfontosabb konfekciócikkek gyártását (millió darabban): Gyapjú felsőkabát 1954-ben_ 15.0, 1955-ben 20.0, gyapjúöltöny 1954-ben 12.4, 1955-ben 16.0, pamutöltöny 1954- ben 11.6, 1955-ben 15.0, pamut- és len.pantalló 1954-ben 14.0, 1955- ben 18.0. Biztosítsa többek között a következő szőrmeáruk gyártását 1954-ben: Köpeny 300 ezer darab, rövid kabát 75 ezer, gyermekkabát 1 millió 100 ezer. Biztosítsa a kabátok, öltönyök, női kosztümök, férfiingek varrása minőségének jelentős megjavítását. Szervezze meg az értékes szőrmedíszítésű női télikabátok gyártását, létesítsen 1954-ben Lvovban, Kisi- nvevben, Alma-Atában, Viiniuszban és * Ku jbisevben divattervező intézetet művészi ruhamodellek tervezésére, jelentősen növelje a nemes kikészítésű báránybőrből készített vidra- és szilutánzatok, valamint házinyúl- szőrméből készült szil-. coboly-, nyest- és más szőrmeutánzatokból előállított készítmények gyártását. Utasítani kell a Szovjetunió mező- gazdasági és begyűjtési minisztériumát és külkereskedelmi minisztériumát. hogy a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumával karöltve dolgozzon ki és terjesszen egv hónapon belül javaslatokat a’ Szovjetunió Minisztertanácsa elé a pré- mesállat-vadászat és a szőrmekikészítés helyzetének megjavítására. A kötöttáruk választékának bővítése és minőségének javítása Megállapítjuk, hogy a kötszövő vállalatok még nem kielégítő meny- nyiségben gyártanak olyan készítményeket, amelyek nagy keresletnek örvendenek a lakosság körében. Fejleszteni kell a kötöttáruk tömeges előállítását a lakosság szükségleteinek megfelelően és a különböző idényekhez alkalmazkodva. Kötelezzük a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954-ben többi között a következő mennyiségű kötöttáruk termelését: 40 millió darab műselyemből készült kötött fehérnemű, 14 millió darab férfi kötötting, teniszing és neec-ing, 2 millió darab gyapjú felsőruházati kötöttáru, 16 millió darab félgyapjú felsőruházati kötöttáru; biztosítsa 1954-ben a lánchurkológépen készült kelméből előállított összes női fehérneműeknek és á másfajta selyemkelmékből készült női fehérneműek legalább 50 százalékának rátűzéssel, csipkével és hímzéssel való gyártását. A lábbeliek választékának bővítése és minőségének javítása A bőr- és cipőipar dolgozói előtt az az alapvető feladat áll, hogy nap- ról-napra javítsák általuk gyártott bőr- és lábbeli készítmények minőségét és bővítsék azok választékát. A legközelebbi két évben kétszeresére kell emelni a rámán-var- rott cipők, több mint háromszorosára a lakkcipők, a nubukból és fehér sevróból készített cipők gyártását, jelentősen bővíteni kell a tartós, bőrtalpú fiú- és leány-iskolacipők termelését. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa, hogy 1954-ben többi között 29 millió pár bagaria-csizmát, 110 millió pár krómbőrcipőt gyártsanak. Kötelezni kell a vegyiipari minisztériumot: többi között növelje a fokozott keresletnek örvendő gumilábbelik termelését és szállítását a ke- reskedelmi szervek részére. Készítsen és szállítson piacra szánt árukészletek számára 1954-ben 5 millió pár lakkcsizmát, 2 millió 600 ezer pár zippzáras és gombos női hócipőt, 11 millió 500 ezer pár gumicsizmát. A rövidáruk és díszműáruk termelésének növelése és minőségének javítása A textilrövidáruiparban jelentősen gazdagítani kell a függöny- és tüll - cikkek választékát.. Jelentősen növelni kell a fehérneműszalagok gyártását. A bőrdíszműáruk terén bővíteni kell a választékot, új modellek, fazonok és kellékek rendszeres bevezetése útján. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Növelje a függöny- és tüllkészít- mények gyártását 1954-ben 60.5 millió méterre és 1955-ben 90 millió méterre, vagyis az 1950. évinek hétszeresére és bocsásson a piac rendelkezésére 110 millió méter műselyem atlasz-szalagot. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa többek között 1954-ben 1900 millió orsó és 1955-ben 1950 millió orsó pamutcérna gyártását, biztosítsa 1954-ben 126 ezer tonna, 1955-ben pedig 130 ezer tonna vatta termelését, biztosítsa 1954-ben 3.5 millió méter, 1955-ben- pedig 4.5 millió méter vatelin termelését. Az üvegipari gyártmányok fokozásáról Az üvegiparban két-három éven belül növelni kell a minőségi edények választékát. Az üvegipari dolgozók fő feladatainak kell tekinteni: a készítmények választékának jelentős kibővítését és felfrissítését. A minőségi edénygyártással kapcsolatos 1954. évre szóló feladatot 366 millió rubel értékben kell megállapítani, az 1955. évre pedig 418 millió rubel értékben. A minőségi edénygyártás fokozásának 1954-ben és 1955-ben a választékok kibővítésével, megjavításával kell történnie. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumához tartozó üvegipari vállalatok 1954-ben 90 millió darab fúvott és sajtolt-fú- vott minőségi edényt gyártsanak. Gyártsanak 1954-ben 1.5 millió kristály készítményt. Kezdjek meg újból az arannyal díszített, különböző színű erezésekkel ellátott készítmények gyártását. Az óragyártásról Kötelezni kell a gépipari minisztériumot arra, hogy: szállítson 1954- ben a kereskedelmi szervezeteknek 200 ezer darab «Zárja»- női karórát — beleértve 100 ezer darab arany- tokú órát — 1955-ben pedig 750 ezer darabot, köztük 250 ezer aranytokú órát. Az említett órák szállítása teljesen felszerelve történjék. Bőrszíjjal vagy selyemripsz-szalaggal ellátva, minden egyes óra külön tokba becsomagolva. Biztosítsák azt, hogy 1954-től kezdve a «Pobjeda» karórák egyrészét por- és vízmentes tokban, központi másodpercmutatóval, világító számlappal és mutatókkal ellátva gyártsák a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumával egyetértésben megállapított mennyiségben és minták alapján. Gyártson 1954-ben kísérleti tételt bőrtokú úti ébresztőórákból. 1954-ben kezdje me^k újból az ütő faliórák gyártását. Biztosítsa újtípusú karórák gyártását a többi között a következő mennyiségben: Por- és vízmentes tokú, központi másodpercmutatós karórákból: az 1954. évben 200 ezer darabot, az 1955. évben 300 ezer darabot. A kerékpárok, motorkerékpárok. grammofonok és fényképezőgépek gyártásáról Kötelezni kell a gépipari minisztériumot árra, hogy 1954-ben jelentős mértékben fokozza a női, a gyermek és a könnyű túrakerékpárok gyártását. Gyártson javított kézifékrendszerű férfi és női könnyű túrakerékpárokat. Jelentősen -csökkentse az összes típusú kerékpárok súlyát könnyített alkatrészek, valamint kerékabroncsok alkalmazásával. Kötelezni kell a gépipali minisztériumot arra, hogy 1955 január 1-ig újabb kerékpártípusokat dolgozzon ki, köztük «Tandem» típusú kerékpárokat, oldalkocsis motorkerékpárokat, gyermekkerékpárokat, fokozott teherbírású keréknárokat és más típusú kerékpárokat. (A határozat folytatását holnapi számunkban közöljük.) PÁRIZS Egész Franciaország: óriási érdeklőidé ssd! Várta a- nemzetgyűlés keddi üléséire kitűzött „..indlokiínai, vitát’1. 'amelynek megtartáséihoz a Lantét-kormány aggályai épemére1’ is ■kény-téten volt ho-zzáSjár-uiTmi. A vita a délelőtti ülésem kezdődött meg! és délután továitíb folytatódott. A délelőtti öltésen felszólaló itóp- viséiők. kommunistái!?, .szcdialisiták, radikálisok, a:z eOteniáTási1 mozgatom veit t-agj-aii, egyetlen -disszi* diesis, igau'lóer'ista fciivétietev-e’, egyhangúan '. öviét ülték, hogy ebben vagy elbban -a formáiban vessenek végei, az -ird-ckíinai eM: rsége-kediésekrek éis kezdjék meg a tárgyalásokat. KriegeJ-YaSriimomt, a Francia Kommunista Párt szónoka haltai* ma« beszédben, bizonyította- a to.- váitíbi vtéa^dezstcflc eszteSeimégé« és m azonca’i f igyiyeirsEüineti tá!r- gyaüésdk megindításának sz-iiksé- ge~sé:gét. Elemezte a fenná’fíó helyzetet és elítélte a Lamieő-ronmány- •nak a tényefcikel ©zerabeszailó végzetes polritílicáját. Krieg: ii-Vcflrimcinh -töibíbeík között hivatkozott la.rr-a, hogy az 'Utóibbil '/vek alatt különböző -c:r,szagokban megtanított .hfikieivMgkongress-ziu-so- ífcon H-o- Si Minlh, a Vietnámi Demo- r-atikus Köztársaság elm'clk-e által -fe.ihaí'ai'im&zott k-üldiöttiségefc újbóli és újbóli kinyilatkoztatták a törvényes vifeitrálmi- kormány akaratát. -hegy tárgyalások útiján szüntessék: meg a vérontást. Ez< a tehetőséig. változatlanul termák mai is és «'tárgyalások azonnal megindulhat - nárudé. Ahhoz hogy véget lehets- ecn vetni a hábcaúnrik, hagy Ibiikét, lehessem ’ öt-nii. természetesen azclk- ■ks|3 -keli- tárgyain i. alkok elillan mi. fegyveres erőiket küldünk Vietnámba. Nincs semmi ért'ütme azt gondolná, hegy ,az -ott íei'fá’ffitotlt báb- 'kcrmúrmyali folytatandó „tárgy-ailá - .-•ok“ útján bárminő eredményt -its el tudnánk, ér,mii. Ha Vietnám megkapná a teljes fülggietPisniséget, akikor megszűnne « háború óba '.is. Meg -vagyunk győződve -arróll hogy a. francia, és a vietnámi -népi erők küzdcLm:- a közös célért' végeit vethet ennek az iigazsáigfaillani háborúink, kikényszerítheti -a. béke megkötését- 'és biztosíthatja a vietnámi nép függetlenségét. Ily,módon pedig -az egye-n.jcigúsiág alapján lehetővé válna olyan -pcMfcai. 'gazdasági és kulturális Ikaipcsoílatok öét-reKözltársaság bélügyminisztériu-má - na'k átlárníbiiztonsági szervei a napokban leleplezitek fe felszámoltak egy ldá-rttieivő osopoptafe, amely a nyugaltbertM -épíltőimunkásck s*ak- szervezette melltett létesített -úgynevezett Keleti Iroda“ megbízásából ibomílíaisztó tevékenységeit fejtett ki a Sztáiiiin-fasor építkezésein, dolgozó munkások körében. Az üggyel kapcsolatban- -letartóztatott Kunt Sipr-oMhof, Kűrit Demut,, Gertrud Jus és Werner Klag- ge ellen (bűnvádi- eljárás induílt. LONDON iSwtngíer angol munkáspárti képviselő bnightoini beszédében éles bírálattá! illette az Atlanti1 Szövetség együttműködési tan-álcskozó bizottságát, mert a Kellet -és Nyugat köz-ötti kereskedelmi kapcsolatok ,ellenőrzi ásókor ez a bizottság .„csaknem mindig Angliára n'éizve hátrányos határozatokat hoz’*. * * * PÁRIZS Minit jelentik, Kocsa Popoviic,s jugoszláv külügyminiszter az ENSZ ülés szakáról hazatérőben Párizsban megszakította útját és megbeszéléseket kezdett Bidault francia külügyminiszterrel á trieszti' kérdésről. A) két külügyminiszter tanácskozását .megelőzően; Bidiault a párizsi angol és amerikai ttagyloövettél -tárgyalt. Pella olasz miniszfc.relhök ' és neki -a; vietnámi és -a francia -nép inamaesti érdekeinek. A Francia Kommunista Párt ikisZ arra, '-hogy a parlamenti fórumon is c’-yan im-agegy-ezósre jussom más politikai pártokban, anreíty lehetővé'teszi az 'indokínai «i]i!l- rsó- gssfeidés-ekn-e-’; a tegrövildelbb -időm íbe’üli megszünitetépát ts ezt Ikövptű- <m a fSngyaí'.iásck megindítását. Pártunknak az -a- meggyőződésé, hegy nagyon is gyorsan- sikerülne békés 'ír! 'go'idiAst találni. Münden tőlünk telhetőt elkövetünk miajid, hogy Franciaország; scnáimálra — amelynek erre oly égetően, szüksége van — megszerezzük az azonnBii fegyverszünetet lés a b/lköb Vii t- niálmibain. Svarv szcciaüüe-tia képviselő síziiintim -a itárgyalás'ok' azonnali megindítását -sürgette. A nemzetgyűlés délután folytatta a vitát Ho-riot eln-clklete alatt. Bour-et (MRP) -képiviiiselő -feSsZóiOa- 'iúsai után,, eiki szilintén a tárgyalások megiimditá'Siá-t e-ünglotte, E-dcu- a-i-cP Dailiaid'ier radiikiá-li-spáiritij képviselő, volt miiniszitere'.'nök — a itöb- :bi között — a következőt et fejtette -ki; .„Indokínában- olyan emberek dilién küzdünk, -alkiiik s®eri.itiik haz-áiju- ik'a-t és akik sza.ba-dságct és -nemzeti függetlenséget adearnak! M-egvéd-eni a ,,szabad v-iilágot’*, keresztes ha-djáiratot,indítani a s'zn- badság ..megmenflésérie” — ezi-.lk üres szó’asn-cík! Az anyaországtól 12 -ezer kilométer távofeágbam a-z ember niem visel „Ikeresztesínadj aratót.“ DaUaldiier szavait Mkescn megtapsolták a kommunistáik, a szocialistát' és a- nemzetgyűlés iműs politikai cs-opoirtjlaliimak -padisciraiilbóili. 'Llgyair -akikor az MRP és az úgynevezett ..fiü-ggetlen-ek’* pads era,ilbót -erélyes fciíltakozás-olk hangzottak dl. Vissza,v-áigiv-a a -tlltakiozásaia. Dailia- düer emelt hangon ikiijelexiltu ttte: , Am-i az iindokinaä háború ‘be- f-eijtoésé't és az „.Eürópai Védelmi Közösség“ tervének visszautasítását illeti, teljesen- egyetértek minden* fcivr:;. bárl-ii tegyem is az, és mindéin ipcllitikdi cscípcrt'ititiai! a -n-emzetgyű- Üásfcein, afiiknisk, vagy ainüely-elknelk ugyanez a céMtűzés-ük.” Dajaáier a következő szavakikai fejezte be beszédét;; „Véget kell -vícitnii -a f-riamicia exhozása, amelyek tel-ji. sen megf-eter pedioiós hadtest működésének Indo- k-íniába-n és a béke útjára keld- lépni’*. Hyugat-Berlisből miiloilÉleKogarl lépteiéi le a Sztáliu-fasar epítaésen Berlin (MTI). HiVata-losan jelentik hogy -a Német Demoikirati-ku.s myugatibarllinii lépiítőmumMsek szafle- szerv-ese-te meilllett működő ,.KeM-í Irodáit'’* ameiriika'i é-s nyugalt-némeit kém-szeriviezeltíek !, kezdénréln-yiazéséria ho-zlták [létre -a, Német Demclknatikus Közit-ársais-ág -elleni; -provokáiCiél elő- kiész-ítiésér-e -és v-éigrehajltiásáira. A „Keleti Iroda“ vezetője Köpp- chien, a niyugaitlberlliini épíltőmun-ká- sck szak-szervez-eitiéneik -aW-nöke. A ileta-ritóztatotltiak illegális csoportot alakított-ak a Sztálin-fascr -építkeziéscin és kémianyag Igyüjltié- séve), -dem-oikráciaeMenes nyom-tatlvá- nyőb terjesztéséve!, valamint fasfes* _ ta prevckációk eüőkésZítétsíéweO: fog* a j 'lalkozták. érkezik Párizsba, hogy részit vegyen az OEEC (Európai Gazdasági ‘Együttműködés Szervezete) tanácsának ülésén. Nyugati jelentések szerint Pella párizsi látogatását is fblíbaisznájí- ják, bo-gy tárgyaljanak véle a trieszti tiérdési'ől. * * * PÁRIZS Mint az ,.AFP“ jelenti Madridból. a spanyol Cort-ez hétfőn ratifikálta -a Vatikán és Spanyolország között megkötött konkordátumot. A ratifikálás -alkalmából Franca, üzenetet intézett a ’Cortízhez, amelyben -kijelenti, ttrogy a Vatikánnal kötött egyezmény „„a szentszék és .‘Spanyolország, szilárd és kipróbájlt- /barátságáról és sgívé- •lyes együttműködéséről” ítész tanúságot. A viizsigállat ki.dierite.tfbe, ho.g>RŐVID KÜLFÖLDI HÍREK iküfigymin-iiszter szerdán
