Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-22 / 222. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 szeptember 22, Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása DOBI ISTVÁN ELVTÁRS ZÁRÓBESZÉDE Elvtársak! Tanácskozásunk végéhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében előttünk állnak. E feladatokat és célokat az előbb elfogadott határozati javaslatban fektettük le és juttatjuk kifejezésre. Nemcsak a termelőszövetkezeti tagok elé 'űzött feladatokat tárgyaltuk meg. hanem rámutattunk a feladatok mielőbbi sikeres megvalósításának módjára is. Tanácskozásunk termékeny volt, de igazi gyümölcseit a termelőszö vetkezeti tagok életszínvonalának növelésével, a szövetkezeti gazdaságok magasabb jövedelmezőségével és magasabb terméseredményeivel hozhatja meg. Ehhez az eddiginél körültekintőbb munkát kell végezniük. Ennek megkezdésével egy pillanatra sem késlekedhetünk! A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatainkról, elsősorban az őszi szántás-vetésről. Kifejezték a küldött elvtársak, hogy a tanácsko z ásunkon m egtárgya It nagyjelentőségű célok elérésiéhez az első 'lépéseket azzal tesszük meg, hogy az őszi szántás-vetés és az őszi betakarítási munkát idejében és jó minőségben végezzük el. Az elfogadott határozati javaslat iránymutatásai alapján már a jövő évben űj sikereket érhetünk el ,a termelőszövetkezeti termelés fejlesztésében és ezen keresztül a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelésében, A jövőévi jó termés és a növekvő jólét alapját azonban jórészt az előttünk álló hetek 'Szorgalmas munkájával1 teremthetjük meg. Jövőévi termésünk őszi kalászosokból jelentős mértékben attól függ, hogy idejében elvégeztük-e a vet'őszántást, jó vetőágyat biztosítunk-e, idejében történik-e a vetlés? Rapásnő- vényeink jövőévi terméshozama, a kukorica-, burgonya-, cukorrépatermelés jövőévi eredményessége jelentős mértékben azon dől el, hogy idejében és kellő mélységben végezzük-e el az őszi mélyszántást. A jövőévi termés szilárd alapjának megteremtésén kívül még előttünk ál] idei 'kapásnövényeink legnagyobb részének betakarítása is. Az lősz! be takarítási munkák gyors és veszteség nélküli elvégzése szintén hozzájárul termelőszövetkezeti tagjaink idei jövedelmének növekedéséhez Elvtársak! Tanácskozásunk megmutatja, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyszer és mindenkorra polgárjogot nyert a magyar faluban. Jól működő termelőszö- ve’.kezeteinket, azok tagságát tisztelet és megbecsülés övezi a mezőgazdasági termelés és a> paraszti ellet megjavítása terén kivívott eredményekért. A tanácskozás azonban nagyon helyesen feltárta azt is, hogy egyes termelőszövetkezeteinkben súlyos hibák és komoly fogyatékosságok vannak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett hibák és számos szövetkezet gyenge munkája, tagságának nem kielégítő életszínvonala napjainkban a ter~ melő'szövetkezeti mozgalmiat egyes helyeken komoly megpróbáltatás, nagy erőpróba elé állítja, Tanácskozásunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mindenhol fényes sikerrel állhassa ki ezt a próbát. Ha a tanácskozáson elfogadott határozatokat megismertetjük termelőszövetkezeti tagjainkkal és elérjük, hogy hiánytalanul magukévá tegyék a határozat céljait, vállalják a sikeres megvalósítás érdekében reájuk háruló munkát, mostani tanácskozásunk akkor hozza meg igazán gyümölcsét. Ha ezt elérjük — már pedig el kell érnünk —- akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozók és kilépni szándékozók, amikor a végső döntésre ikerül sor, a szövetkezet mellett fognak állást foglalni. Elvtársak! Barát és ellenség ma falvainkban a termelőszövetkezetek — és a tőlük elválaszthatatlan — gépállomások munkájára szegezi tekintetét. A termelőszövetkezetek munkájának olyannak kell lennie, amely megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese es vezetője: a munkásosztály várakozásának. Adjon termelőszövetkezeteink munkája méltó választ a dolgozó parasztság ádáz ellenségeinek áskálódására és aknamunkájára is. Tanácskozásunkat azzal rekesz- tem be, hogy jobb és eredményesebb munkára hívok fel minden küldött elvtáirsat, minden -egyes termelőszövetkezeti tagot és gép- állomási dolgozót, elfogadott határozatunk mielőbbi sikeres megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülése, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának hatalmas emelése érdekében! HEGEDŰS ANDRÁS ELVTÁRS VÁLASZA A FELSZÓLALÁSOKRA A vitábau elhangzott hozzászólásokra Hegedűs András' földművelésügyi miniszter, a .minisztertanács első elnökhelyettese a következő beszédben válaszolt; — Értekezletünkön a felszólalók nyíltan és világosan tárták fel a termelőszövetkezeti mozgalom szinte minden, fontos kérdését: bátran felvetették a hibákat és nehézségeket is, amelyefckoü meg kell ktizde- nünk. de a hibáik, a nehézségek felvetésénél felcsendült minden hozzászólónak, ,a tanácskozás minden részvevőjének az a határozott meggyőződése, hogy a szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen útja és mindent el ‘kell követnünk azért, hogy szövetkezeteink felvirágozza- nak és hogy a kezdeti nehézségeket mennél gyorsabban, mennél rövi- deb'b idő alatt le tudjuk győzni. (Nagy taps.) A tanácskozáson felszólaltak olyan küldöttek — a termelőszövetkezetek olyan tagjai is — akik nemrég még maguk is erősen ingadoztak a 'Szövetkezeti kérdésben és most itt, a tanácskozás színe előtt nyíltan hitet tettek a szövetkezeti mozgalom mellett. Viida György, a sza- íbolcsmegyei kemecsei Dózsa tsz elnöke még másfél, vagy két hónappal ezelőtt maga is azok között volt, akik aláírták aféloszlátási kérést és most, a mai napon, a tanácskozáson elmondotta, hogy a szövetkezet híve és azon van, hogy ne csak saját szövetkezete virágozzék fel, hanem minél gyorsabban tudjanak segíteni a szomszédos termelőszövetkezeteknek is. Feltétlenül helyes volt és csak nagy örömmel Miét fogadni azt, hogy. a tanácskozás ilyen egységesen tett hitet a szövetkezeti mozgalom mellett, mert ez a szö- vetkeaeti mozgalom nagy erejéről tanúskodik! Több hozzászóló beszélt azokról akik ki alkarnak lépni ,a termelőszövetkezetbő:',, mint értéktelen elemekről, mint olyanokról, akikre a szövetkezetben nincs nagy szükség. Ez a vélemény helytelen. Nekünk a szövetkezeteik minden egyes becsületes dolgozó tagjáért harcolnunk keli és meg kel győznünk őket arról, hogy saját,maguk és csalódjuk érdekében akkor választanak helyesen, ha a szövetkezeti mozgalmat választják. T,erméeaette- se.n nisim kell meggyőznünk, hanem :ki kell tennünk a termelőszövetkezetből — még akkor is, ha benn akarnak maradni — a kulák és spekuláns elemeket. Eziek ai szövetkezetben' meghúzódva — éppen az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint is — sok kánt tudnak okozni a tei-melőszövetkezetek becsületes dolgozó tagjainak. Ismétlem — akkor is ki kell rakni őket, ha benn akarnak maradni, viszont minden egyes becsületes tagért harcolni, küzdeni kell. hogy meggyőződve a szövetkezeti termelés előnyeiről,, benitmaradjanafe a termelőszövetkezetben, azaz a számukra jobb utat válasszák. A hozzászólásokból sokszor nem derült ki elég világosan, hogy mi is a hibáik: oka, miért is van az, hogy Jegyes termelőszövetkezetekben bajok vannak. A bajok oka abban vám, hogy sok hibát követtünk el szövetkezeti, mozgalmunkban. nem tartottuk be mindenütt a szövetkezeti demokráciát, nem úgy vezettü a szövetkezetét, hogy a termelőszövetkezeti tagság éllt- .színvonala minden termelőszövetkezetben megfelelően emelkedett volna. Ezért vannak hibák egyes tienmelőszövi tkezetefeben és ebből világosan következik, hogy az orvosság; ménné: gyorsabban kijavítani ezeket a hibákat és a hibák kijavításával!' — nem a hibák el* tusi&ojáöiávai — oldani meg a szövetkezet ek megs z iI érdi tás át. Teimi'sl'őszöV'etkezeteink mi gezi- lúrdítása nagyon komoly feladatot •ró a szövetkezeti mozgatom minden őszinte hívére. Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan, dolgoznak. Beszéltek olyan kulákokrói, volit caend- Srö'rőll, akik nemcsak saját falujukban, hanem négyöt faluban is aláírásokat gyűjtöttek a, termelőszövetkezetek feloszlatása mellett'. Viszont meg kell állapítanom, hogy jóf ormán egyetlen felszólaló sem tudott azzal dicsekedni, hogy ő.is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kuláfeok, csendőr és egyéb ellenséges elemek elllen. Arról 'többen is beszéltek, hogy sajátl erős szövetkezetükbe meghívták a gyengébben működő termelőszövetkezetek fcüMötitisiéigeit és ez feltétlenül helyes j» die meg kell morr dánom elvtársaik,, hogy nem elég. Oda kell mennünk, ahol a bajok vannak. A szövetkezeti mozgalom minden hívének meg kell értenie, hogy, a szövetkezeti mozgalom egységet alkot, s mindenikünknek Se* jelősiséget kell é remünk azért, hogy ez a mozgalom — az ország minden te rmelőszövetkezetét beteszám í tv» — erősödjék és virágozzék. Tanácskozásunkon sok szó hangzott el arrói. hogy a termelőszövet- kezetektnn bizonyos ellentétek vannak a volt középparasztak és a volt iszegényparasztok között és sok felszólaló úgy tüntette fel a dolgot, hogy ingadozás elsősorban azoknál a termeliőszö'vétikezetii tagoknál van akik' középpariasztok voltaik, miélőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetekben igazság szerint már nem szabad különbséget tenni iközáppariaszt és sze- gényparaszt között. Egyaránt tér* melőszövetkk'zeti tag mindegyik. A középparasztoknáil az olyan szövetkezetben, mint mondjuk az ,atkári Micsurin,- nincs -Semmi baj, mert ott'a középpar asz tok is össze hascmilíitihatatlanul jobban élnek, mint éltek egyéni gazdálkodó korukban, de a gyenge termelőszövetkezetekben bizony baj van. Az ilyen gyengébb termelőszövetkezetekben a volt középparaszitokkftl közösen kell kidolgozni azlt, hogyan lehet a termelőszövetkezeteket úgy megerősíteni, hogy minél gyorsabban megvalósuljon mai tanácsokzásunknak az a céljai, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala egységesen magasabb legyen, mint a Jói dolgozó középparasztoké. Erre minden lehetőség megvan, de haladóktalanu] hozzá kell fogni ehhez a munkához. Nem kétséges, hogy ez a munka, ez a közös harc megteremti majd a termelőszövetkezeti tagság kívánt 'egységét. Tanácskozásunkon a felszólalóknak szintié mindegyike nagy helyesléssel fogadta azokat a hatalmas kedvezményeket, amelyeket termelőszö vetkezetelnie megszilár- dulásukhoz, termelésűik növeléséhez kapnak. A felszólalók egyike- másika elmondotta, hogy ő<t termelőszövetkezete tulajdonképpen azokkal a kérdésekkel küldte el a tanácskozásra, amelyeket a minisztertanács tegnap megjelent határo- zata már meg is oldott. bokán azonban azt érzik, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek kaptak, egymagákban elégségesek ahhoz, hogy a szövetkezetek megszilárduljanak, hogy megszűnjék az ingadozás a termelőszövetkezetekben. Egyik-másik felszólaló világoisan ki is fejezte ezt a nézetét. Meg kell mondanom, elvtársak, hogy ez így persze nem igaz. Az ellenség már most erősen dolgozik. Egyik-másik felszólaló el is mondta, hogy az ellenség már most is arról beszél, hogy igen, most jel van minden, de mi lesz majd jövőre és ezzel igyekszik hitetlenséget kelteni a szövetkezeti tagságban. Ezért a kormány rendeletéit népszerűsíteni kell a termelőszövetkezeti tagság között és arra a kérdésre, amit az ellenség most gyakran felvet, hogy mi lesz majd jövőre, meg ike.ll mondani, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott, nem az idei évre szólnak, hanem az elkövetkezendő évekre. A beadási -kötelezettséget az idén a. termelőszövetkezetekben például 10 százalékkal csökkentettük, jövőre és az utána következő két évre viszont az állati ter- mékbeadá'st 30 százalékkal, a terménybeadási kötelezettséget pedig 25 százalékkal csökkentettük. Ezek a rendelkezések tehát éppen 1954-re, d‘e 1955—1956-ra is, azaz az elkövetkező évekre teremtik meg a feltételét annak, hogy termelőszövetkezeti tagjaink az eddiginél sokkal nagyobb jólétben élj en ék. Ugyanez vonatkozik a szerződéses termelési .árakra is. Idén ai szerződéses termelési árak változatlanok, de jövőre —■ a most kötött szerződésak szerint, a minisztertanács idevonatkozó határozata alapján — ai szerződéses termelési árak nagymértékben emelkednek, egyik-másik növénynél majdnem megkétszereződnek. Gondoljunk csak a dohányra, a hagymára, a fűszerpaprikára stb. Az áremelés félmilliárd forintot jelent a dolgozó parasztság számára, de ez sem az idén jelenti a féimilTiárdot, hanem a jövő évben. Itt va$ az is, hogy két évre felfüggesztették a közép- és hosszú- lejáratú hitelek visszafizetését. Természetesen a kormányintézkedéseknek akkor lesz meg az igazi hatásuk a termelőszövetkezetekben, ha nyomukban többtermelés lesz. Például a szerződéses termelésre biztosított kedvezményeket iaz a termelőszövetkezet élvezi jobiban, amelyik többet tud termelni. Az a termelőszövetkezet, anal jövőre fis gazos lesz a répa, a dohány, vagy gazos lesz a hagyma, természetesen nem élvezi majd ezeket a kedvezményekét úgy, mint a jó] dolgozó termelőszövetkezet. Ezért most minden erőt meg kell feszíteni annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteinkben a termelés., különösen a szántás-vetési munka megjavuljon. Ez a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években az életszínvonal a termelőszövetkezetekben metssze az idei fölé emelkedjék. Több felszólaló, amikor helyeselte a kormányintézkedéseket, egyben több új kérést is felvetett. Ezeknek egyike-másika feltétlenül jogos kérés és kormányunk megvizsgálja, hogyan 'lehetne azokat teljesíteni. De világosan kell, látni, hogy csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér és abbé] nem adhatunk, ami nincs. Vonatkozik olyan kérdésekre is, mint a vágás utáni zsír elengedésének kérdése. A vágás utáni beadást a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parasztok számára is csökkenteni akarjuk, de ehhez az kell, hogy termelőszövetkezeteink ne annyi sertést hizlaljanak, amennyit eddig hizlaltak, hanem teljesítsék beadási tervüket és 'beadási tervükön felül bőven adjanak el hízottsertést a szabadpiacon is. Az, aki a termelőszövetkezetektől megvásárolja a hízottsertést, nem állami üzletből vesz zsírt, s akkor ikevésbbé lesz szükség zsírra ami a vágásból jön be. Tehát többet termelni, gyorsabban növelni a termelés színvonalát, mert csak így lehet megteremteni az alapot a további kedvezmények megvalósításához, A felszólalások során sok panasz hangzott el különböző állami intézményekkel kapcsolatban. Ezeket a panaszokat külön-ikülön megvizsgáljuk és mindent elkövetünk azért, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek a gépállomásoknál, a szerződtető vállalatoknál' és különböző más vállalatoknál még megvannak. A bankhálózat munkájára külön ki akarok térni. Feltétlenül lényegesen javítani kell a mai helyzeten. A termelőszövetkezetek számára olyan pénzügyi gazdálkodási rendet kell kidolgozni, amelynek megvalósításával bankhálózatunk nem akadálvozza, hanem s eg Ili a szövetkezeti gazdálkodást. (Taps.) Olyan pénzügyi gazdálkodási rendszert kell kidolgoznunk, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet ténylegesen önállóan tudjon gazdálkodni a pénzével. Sók szó hangzott ej a szövetkezeti demokráciáról, erre a kérdésre fontossága miatt szükséges még egyszer visszatérni. A szövetkezeti demokráciát hiánytalanul meg kell valósítani:. ,a szövetkezeti tagságot ténylegesen be kell vonni a szövetkezet minden ügyének eldöntésébe, mert csak ez teszi lehetővé a. szövetkezeti mozgalom m egér ős ö dósét. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezeti tagság a szövetkezet ügyeiben dönteni tudjon, fel tét lenül szükség van arra, hogy ,a tagok megismerkedjienek a szövetkezet minden ügyes-bajos dolgával. Ne csak ,a tsz elnöke tör;je a fejét, hogyan lehet többet termelni, több terményt és pénzt biztosítani égy munkaegységre, hanem & szövetkezeti tagság is. Ha a szövetkezetek vezetőinek nem sikerül a szövetkezeti tagságot így bevonniuk az ügyek intézésébe, nagy erőforrástól fosztják meg szövetkezetüket. Ha viszont a szövetkezeti tagok tapasztalata, tudása, ismerete valóban érvényesül a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, ez olyan erővé válik, amely képes lesz leküzdeni minden kezdeti nehézséget és a legnagyobb segítség lesz szövetkezeteink fejlődésének meggyorsításában. Fontos mégegyszer aláhúzni, Hogy a munkaegységelszámoiásra az eddiginél is nagyobb gondot keli fordítani és feltétlenül meg kelj szívlelni azokat a tanácsokat is, amelyeket az elvtársak a mai .munkaegységrendszer megváltoz- tí’tásávai kapcsolatban elmondottak. Miről volt itt szó? Több elvtárs felvetette, hogy a munkaegysógré- szesedésnél azt is nézzük, milyen eredménnyel járt az a munka, amelyre a, munkaegységet fordították, mert lehet, hogy az egyik brigád ugyanannyi munkaegységet fordított a cukorrépára, mint a másik, mégis az egyik brigád területén 150 mázsa, a másik brigád területién 70 mázsa cukorrépa termett és nem igazságos, hogy az a brigád, amely 70 mázsát termelt, ugyanannyit kapjon, mint az, amelyik 150 mázsát termelt. Feltétlenül hozzá kell nyúlnunk ehhez a kérdéshez. Külön szeretnék 'beszélni a földről. Két-három felszólaló is felvetette, hogy a termelőszövetkezet tagsága so!kalja a földet és kéri, hogy földjének egyrészét vegyék el tőle. Ezzel nem lehet egyetérteni. A földet szeretni kell és tudni kell, hogy éppen a föld megművelése segít bennünket ahhoz, hogy a termelőiszövetkezeti tagság jövedelme nagyobb legyen. Meg kel] fordítani a kérdést: nem a föld sok, hanem mi vagyunk egy kicsit gyengék és nem azza] kell segíteni bajainkon, hogy leadjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat. Ezt a megerősítést sokféle Elődön lehet elérni, Beszéltünk már áriról, hogy új tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetekbe, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, különösen olyan fontos munkáikat, mint a növényápolás. Mindem el e ttt javaslom az elvtársaknak, hogy olyan termelőszövetkezetekben, ahol, mint mondják, „sok a föld“,, kevesebb munkaigényes 'növényt vessenek és több ■olyan növényt termeljenek, amelynek megmunkálása kevesebb munkaerőt igényel, vagy jobban gépesíthető és majd ahogyan erősödik a «szövetkezet, úgy növeljek a munkaigényes ipari növények területiét is. Amennyire lehet, óvják termelőszövetkezeteink földjüket, (Foly tatás a 3. oldalon )
