Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-23 / 223. szám

Szerda, 1953 szeptember 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat somogymegyei szervezetének alakuló közgyűlése Vasárnap délelőtt a Megyei Ta- aiáes nagytermében a Társadalom- >és Természettudományi Ismeretien jesztő Társulat somogymegyei szer­vezete megtartotta alakuló közgyű­lését. A közgyűlés elnökségében he­lyet foglalt dr. Molnár József főor­vos, a Megyei Tanács egészségügyi •osztályának vezetője, Szőke Pál, a Megyei Pártbizottság szervező titká- »•a, Csepreghy Győző Kossuth-díjas főmérnök, dr. Sivó József, a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany- fokozatával kitüntetett szülészfőor­vos, Zsurakovszki Mihály, a «Somo- .gyi Néplap» felelős szerkesztője, Al- mási János, a Megyei Tanács, okta­tási osztályának vezetője, dr. Kere­kes András, a Megyei Könyvtár —Szocialista kultúráért» jelvénnyel kitüntetett vezetője, Fonai János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Holló Sándor, az Állategészségügyi Intézet igazgatója, Bohátka Gyula, a somogygeszti Uj Barázda tsz elnöke, Korbai Ottó gyógyszerész, Magyar Sándorné kiváló tanító, Miklósi László agronómus, dr. Lukács Ká­roly, a siófoki múzeum igazgatója, Szigetvári György főmérnök és Cene Mihály őrnagy. Az alakuló közgyűlé­sen Somogy megye tudományos és 'kulturális életének legjobbjai jelen­tek meg. Dr. Molnár József főorvos, a Me­gyei Tanács egészségügyi osztályá­énak vezetője elnöki megnyitójában •üdvözölte a közgyűlés részvevőit, majd dr. Sivó József tartott referátu­mot -«A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat jelentősége és felada­tai» •címmel. A többi között a következő­ket mondotta: — Annak a szervezetnek, amelyet most itt létrehozunk, vissza kell tük­röznie megyénk viszonyait, megyénk jellegét. Nemcsak olyan értelemben, hogy számol a tudományos ismeret- terjesztés sajátos megyei szükségle­teivel, de abban az értelemben is, hogy vissza kell tükröznie megyénk értelmiségének összetételét amellett, hogy megvalósítja minden hazafias tudós, művész, orvos, mérnök, agro­nómus, pedagógus összefogását az új •szervezet keretén belül. — Értelmiségünk általános tájé­koztatása az új társulat fontos fel •■adata. Megyei szervezetünknek meg kell valósíts r; a, meg kell teremte nie az alapié'- tételeit annak, hogy egyes tudományágak képviselői a többi tudomány jelenlegi állásáról, fejlődéséről tájékozódhassanak. A dolgozókkal való közvetlen kapcso­lat révén az értelmiség munkájához sok ösztönzést, útmutatást nyer, Megnyílik előtte az évszázadokon át felgyűlt taoasztalatoknak gazdag kin- •csesháza. Világosabban látja, majd a •célt. amelynek valóraváltása az ér­telmiség munkájának egyetlen ér­telme: a dolgozó nép felemelését. Az értelmiség közelebb kerül a munká­sokhoz és parasztokhoz, s ez nem­csak a nemzeti egység ügyének győ- -zelmét jelenti, de az értelmiség fej­lődésének is fontos tényezője. — Az úi társulat sokoldalú és sok­rétű feladatai új követelményeket támasztanak az ismeretterjesztéssel •szemben. Azt, hogy milyennek kell lennie az isme­retterjesztő propagandának, a következőkben lehetne röviden össezfoglalni: 1. Az ismeretterjesztő munkának mindenekelőtt ideológiai nevelőmun­kának kell lennie, a marxizrrius-le- Tiinizmus, a dialektikus materializ­mus szellemében kell az emberek gondolkodásmódját formálni. Tehát előadásainknak, ismeretter j eszté- •sünknek elsősorban materialista vi­lágnézetet kell adnia. 2. Az ismeretterjesztésnek általá­nos politikai és kulturális ismerete­ket kell nyújtania a társadalom és természet minden olyan jelenségétől, amely általános jelentőségű, olyan ismereteket, amelyek a dolgozók többségét érdeklik, amelyekkel hoz­zájárulunk népünk látókörének szé­lesítéséhez, a dolgokról alkotott el­képzelésének helyes kifejlesztéséhez. 3. Ennek a munkának általános Szakmai tájékozottságot is kell nyúj­tania. Tevékenysége nemcsak egy szűk réteg, hanem a dolgozók egésze felé irányul. Ezért szakmai kérdések­ből csupán annyit vethetünk fel, amennyi egy bizonyos rétegen belül általános érdeklődésre tarthat szá­mot. Ennek a munkának a célja az előzőkből következően az lehet, hogy az általános tájékozottságon túl, gon­dolatokat keltsünk hallgatóinkban, hogy az előadás nyomán maguk kezdjenek munkaterületükön az új kereséséhez. Akkor lesz jó ez a mun­ka, ha az előadás nyomán beiratkoz­nak a szaktanfolyamokra, a könyv­tárakból kikölcsönzik a .szakkönyve­ket és kísérleteznek. 4. Az első három pontban felso­roltakat éppen azért, mert az egész munkának általános érdeklődésre kell számot tartania, olyan népsze­rűén kell a dolgozók elé tárni, hogv mindenki számára a legteljesebb mértékben világos, érthető legyen. — A fentiek figyelembevételével egész propagandánknak a párt és a kormány politikájához, ha­tározataihoz kell igazodnia. Legyen közgyűlésünk a megye ér­telmiségének aktív munkaértekezle­te, melynek eredményeként sikeresen meg tudjuk indítani a munkát, amely az ismeretterjesztést magasabb szín­vonalra emeli és ezzel is előbbre vi­szi megyénk kulturális forradalmá­nak ügyét — fejezte be referátumát dr. Sivó József főorvos. HOZZÁSZÓLÁSOK: A beszámolót követő vitában első­nek Boros Dezső gimnáziumi tanár szólalt fel. Az irodalommal foglalko­zók és a leendő irodalmi szakosztály nevében üdvözölte a közgyűlést. A többi között a következőket mon­dotta: — Megnőtt az érdeklődés a mű­vészet, az irodalom, a kultúra iránt. Gondoljunk arra a nagyfokú érdek­lődésre, amely megnyilvánul a dol­gozók általános és középiskolái iránt, színházaink zsúfoltságára, könyvtá­raink látogatottságára. Ezt az érdek­lődést, szomjúságot akarja kielégí­teni társulatunk előadások tartásá­val, tanfolyamok rendezésével. En­nek a munkának leszünk mi fárad­hatatlan szolgálói. Dr. Szundi Aladár, a tüdőgondozó vezetője arról beszélt, hogy a beteg ségmegelőző küzdelemben milyen nagy szerep vár az új társulatra. Vé­gül az egészségügyi dolgozók nevé­ben üdvözölte a társulatot. Zsurakovszki Mihály, a «Somogyi Néplap» felelős szerkesztője felszó­lalásában a következőket mondotta: — A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat feladata: felvenni a harcot a tudat­lanság ellen és mélyreható nevelőmunkát vé­gezni a dolgozó tömegek között a marxista-leninista elmélet széllé mében. — A társulatnak hozzá kell segí­tenie a dolgozókat ahhoz, hogy meg­ismerjék a haladó tudományt, a tech­nika, a művészet, a kultúra legújabb eredményeit. Olyan ismeretterjesztő munkát kell végeznie, amejy segíti népünket a többtermelésért vívott harcában, amely hozzásegíti a dolgo­zókat ahhoz, hogy könnyebben ha­ladhassanak a szocializmus felépíté­sének útján. — De egyszersmind feladata az is, hogy segítse ledönteni azt a mester­séges válaszfalat, amelyet a kapita­lista társadalom húzott az értelmiség és a fizikai dolgozók között. Szabados Dezső agronómüs az ag­ronómiái szakcsoport munkájának jelentőségéről beszélt, majd Szőke Pál, a Megyei Pártbizottság szerve­ző titkára szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az úi társulat tűzze célul maga elé a falusi dolgozók fokozott neve­lését. Előadásai során vegye figye­lembe a dolgozókat érdeklő kérdése­ket, s azokat -ráadásban feldolgoz­va, járuljon hozzá a dolgozók szo­cialista neveléséhez. Bohátka Gyula, a somogygeszti Uj Barázda tsz elnöke hozzászólásában a következőket mondotta: — Nem elég bevezetni a tudomá­nyos alapokra fektetett új eljáráso- k at, megismerése is szükséges zöüsa a íermelöszöveí es ŰZŐI Nagy Ferenc, a komiósdi Terv tsz elnökének felszólalása Szövetkezetünk életerői, munká­járól kívánok beszámolni. 1949-ben alakult csoportunk 21 családdal, 30 taggal. A megalakulástól kezdve komoly eredményeink, de komoly hiányosságaink is voltak és van­nak. Ennek oka az volt, hogy 1952-ig kulák vezette a termelő­szövetkezetet. A tsz tagsága két hanem azoknak gyökerében való ! f. ?r'e sz kadt, e.gylK részé a ismerése is szükséges. E téren i&'k'kia,! tartott, a másik részé szem­'ár nagy feladat az új társulatra. Dr. Lukács Károly, a siófoki mú­zeum igazgatója felszólalásában arról ben állt vele. Az üzemi pártszer­vezet segítségével azután eltávoií- tottuk a kulákot, lelepleztük ká­beszélt, hogy a Társadalom- és Tér- ; ros (tevékenységét és .megszilárdí­tottuk a munkalégy elmet. Komoly hiányosság volt, hogy nagyon egyoldalúan gazdálkodtunk. Az állattenyésztéssel foglalkoz­tunk legfőképp, de itt is inkább a s z arva'smar haté nyész tés s e 1. Eb­ből azután az következett, hogy még a sertésbe adási kötelezettsé­günket sem tudtuk teljesíteni, mert 1952-ben eladta a kulákvezető a hizlalni vallókat. 1952-ben, mint a legtöbb ter­melőszövetkezet, a mienk is ko­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkája hogyan biztosítja a somogyi dolgozók kulturális szín­vonalát. Felszólalt még Czirbusz Endre, a tengődi állami gazdaság ve­zető agronómusa; arról beszélt, hogy a társulaton belül működő agronó miai szakosztály által megtartandó előadások hivatottak arra, hogy a kapitalista rendszer mulasztásait: a tudatlanságot felszámolják. Dr. Kanvar József, a megyei levél­tár vezetője felhívta a társulat fi­gyelmét a levéltárban elfekvő, de még feldolgozatlan történelmi doku­mentumokra. amelyek .nagymérték­ben elősegíthetik a tudományos ku tatómunka fejlődését megyénkben. Valter Imre, a ráksi Uj Élet tsz elnöke a következőket mondotta: — Volt már alkalmam ismeretter­jesztő előadásokat meghallgatni, ami­nek nagy hasznát vettem a gyakor­latban. Bízom abban, hogy az itt el­hangzott hozzászólások nem lesznek hiábavalók és a társulat előadásai nagy lépést jelentenek a mezőgazdaság fejlő­désében is. Honfi István, a Megyei Tanács népművelési osztályának vezetője a népművelési osztály dolgozóinak üd­vözletét tolmácsolta és az osztály dolgozói nevében minden támogatást megígért a társulat munkájának eredményessé tétele érdekében. A közgyűlés ezután megválasztot­ta a vezetőséget: az elnökséget és az ellenőrző bizottságot. A megválasz­tott elnökség nevében Csepreghy Győző Kossuth-díjas főmérnök mon­dott köszönetét a közgyűlés bizalmá­ért. A TÁRSULAT ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI: Bajcsv Ede. a Megyei Tanács Ma­gyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával kitüntetett főagro- nómusa, Boros Dezső, a kaposvári Táncsics gimnázium tanára, Csep­reghy Győző,, a Textilművek Kos­suth-díjas főmérnöke, Honfi István, a Megyei Tanács népművelési osztá­lyának Vezetője, dr. Jászai Dezső, a megyei bíróság Magyar Népköztár­sasági Érdemérem arany fokozatával kitüntetett tanácsvezetője, Marián Miklósi a Táncsics gimnázium ki­váló tanára, Matskássy Attila, a Leánygimnázium tanára, Nagy La­jos, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkára, dr. Páti Ferenc, a Táncsics gimnázium tanára, Puskás Andor, a Mezőgazdasági Technikum tanára, dr. Sivó József Magyar Nép­köztársasági Érdemérem arany fo­kozatával kitüntetett szülészfőorvos, dr. Takács János, a mesterséges megtermékenyítő állomás kiváló ál­latorvosa, dr. Vályi Armand, a Leánygimnázium igazgatója, dr. Wirth Ferenc, a kórház igazgató fő­orvosa, érdemes orvos. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: Dr. Kerekes András, «Szocialista kultúráért» jelvénnyel kitüntetett Megyei Könyvtár-vezető, dr. Molnár József főorvos, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője, Szigetvári György, a 73/4. sz. Építő­ipari Vállalat Munkaérdemrend bronz fokozatával kitüntetett főmér­nöke. moly nehézségekkel küzdött. A nagy szárazság miatt szálastakar- mányból nem volt kielégítő a ter­melés és a beadás teljesítése után, egy szál takarmány nélküli, korpá­vá], silótakarmánnyal teleltettük áf az állatokat. Ebben az évben már máskép gazdálkodunk, biztosítot­tuk ia takarmányt. Volf ingadozás a *mí tsz-ünkben is, de a kormányprogramm után megjelenő rendelkezések meggyőz­ték ezeket arról, hogy aj szövetke­zetben megtalálják boldogulásukat. Az ellenség meg akarta bontani a szövetkezetét, de a vezetőség és a pártszervezet erős kiállása után sikerült az ingadozókat meggyőzni arról, hogy most, amikor nehéz munkánkkal: beállított •szarvasmar- haftenyésze tűnik, sert és tenyésze­tünk van, a jó termés, a kormány segítsége nyomán szépen fejlő­dünk, most- már bűn volna a kilé­pés. Mindent elkövetünk azért, hogy tsz-ünket és vagyonúnkat meg- védjük és megszilárdítsuk. Havasi József, a nagyberki Győző tszcs elnökének felszólalása Havasi József elmondotta, hogy a tszcs-ben 1951 őszén próbálkoz­tak először a fejlett agrotechnikai módszerekkel, a keresztsoros bú­zavetéssel és a négyzetes kukori­cavetéssel. A tavalyi aszályos esz­tendőben is 14.50 mázsás árpa- és 14.68 mázsás búzatermést arattak le holdanként a keresztsorosan vetetf területről, ugyanakkor az egyéni dolgozók búzája holdanként 8.68 mázsát adott. A múlt évben az őszi kalászoso­kat mind keresztsorosan és a ku­koricát négyzetesen vetették. 18.50 mázsás árpa, 16.30 mázsás búza, 11.60 mázsás rozstermésük volt. A szarvasmarháknál bevezették a háromszori fejest, az e:gy ivarzás alafti kétszeri fedeztetést és a tőgymasszázstí, valamint az itatá­sos borjúnevelést. A szarvasmar­hákat karámszerűen tartják a le­gelőn', ott történik a déli fejes is, A sertéseknél bevezették a há­romszori bugatást és kétszeri' ma- laoozfatási. A tszcs (gazdálkodásának ered­ményeit jelentősen megnövelték a Köznonti Vezetőség és a miniszter­tanács határozatai alapján kapott kedvezmények, (amelyek ebben az; évben 65.900 forinttal növelték a tagok (jövedelmét. Érdemes jól dolgozni, időben elvégezni minden munkát 99Nagy bizakodással kezdem meg az új gazdasági évet“ Az idén nagy bizakodással kez­dem meg az új gazdasági évet. Pár­tunk és kormányunk intézkedései nyomán nagy (Segítséget kaptunk az eredményes gazdálkodáshoz. Megszűnt az őszi tagosítás, kai- punk műtrágyát, valamint cserébe nemesített vetőmagot. Sokat je­lentett számomra is, hogy az őszi .kapásokból csökkentették a be­adást. így többet tudok szabadon értékesíteni az őszi terményekből. Az árleszállítás pedig, amelynek nyomán olcsóbb lett az építkezési anyag, sokat segít abban, hogy rö­videsen felépítsem új házamat. Igaz, hogy az építkezési anyagok nagyrészét még az árleszállítás előtt megvettem, de a tetőcserép­nél és a mészné'I komoly összeget takarítok meg. Amikor :az újságban olvastam a párt Központi Vezetőségének ha­tározatát az új begyűjtési rend­szerről, számolni kezdtem. Csak a beadás csökkentésével a jövő év­ben több mint 2 ezer forinttal1 nő a jövedelmem. Nagyon örülök an­nak, hogy a tejbeadást jövőre csak egy tehén után kell teljesítenem. Már a múltkor úgyis azon gondol­koztam, hogy az (egyik Cehemet,, amelyik nemrég borjazott, eladom, de így megtartom. Családomnak is több tej jut, meg a szabadpiacra is vihetünk tejet Ez az esztendő igen sok örömet hozott számomra: a sok kedvez­mény, ami a termelésben nyújt segítséget, hogy az egykori cseléd- házból az új, saját házamba költöz­hettek, mind nagyobb kedvet ad a munkához. Nem is maradok hálát­lan népi demokráciánknak. Rövi­desen befejezem a vetést és beadá­si kötelezettségemet is rendezem egész évre. Ezzel akarok hozzájá­rulni a kormányprogramm meg­valósításához, életünk megszépí­téséhez. Hoffer György 12 holdas somogytarnócaí dolgozó paraszt A ráteagresi dolgozó parasztok •szorgalmas emberek, példásan mű vélték meg minden földjüket. Most még alaposabban készülnek fel az új gazdasági évre. Az idén a kor­mány 10 s zúzalékkal mérsékelte a napraforgó-, burgonya- és fcuko rieabeadáai kötelezettséget, ez sok mázsa terményt jelent a dolgozó pa­rasztoknak. Máklai Józsefnek a ren­delet révén 167 kg burgonyáival, 68 kg napraforgóval, 176 fcg kuko­ricával csökkent a beadása. A jövő évben pedig még kevesebb lesz az egy holdra eső beadási kötelezett­ség. A terménybeadási kötelezett­ség 10 százalékkal, az állat- és álla­ti termékek beadása ipedig 15 szá' zalékbaS csökken az egyéni gazdák­nál. Idős Horváth: Istvánnak is nagy könnyebbséget jelent az új begyűj­tési rendszer. Nyolc hold 336 négy­szögöl szánitó-. 600 négyszögöl rét­es 551 négyszögöl kert terűiébe után az 1953-as beadási kötelezettség 2806 búzakilogramm termény. Ez a mennyiség 1954-ben 10 száza l ék kél' csőkben. A jelenlegi szabadpiaci árat számolva ez a termény mint­egy 600 forintét Ítész ki pénzérték­ben. A beadás 15 százalékos csök­kentése 1,80 forintot a to jáis-barom- fibeadás csökkentése szintién 180 forintot jelent. A kertet jövőre már nőm szorozzák fel négyszere­sen és a kertterület után nem les« tej-, tojás-, élőáriatbeadás sem, csak a termény,beadást kall utána teljesíteni. További nagy segítség az is, hogy előre, évekre csinálnak számvetést: a gazdálkodásra vonatkozólag, mi­ve: a beadást harcim évre állapítják meg. Érdemes lesz több teehanet is tartani, mert a második és a továb­bi tehén után a jövőben már nem lesz tejbeadás. 'Ki fizetőbb lesz a ihízóiK.veiés és a sertósttenyésztés is. A marhabeadást más Hattal le­het. teljesíteni, a sertésbeadás r& pe­dig több gazda társulhat egymás­sal. — Azt tapasztaljuk, hogy pár­tunk és kormányunk tudja ,a mi gondjainkat, nehézségeinket és tö­rődik velünk, egyéni gazdákkal is. Ezután jobb kedvvel, biztonságo­sabban gazdálkodunk. Érdemes jól dolgozni, időben elvégezni mind.n munkát. Tudjuk, ha többet terme­lünk. több marad nekünk — mond­ja ifj. Horváth István. Az új 'begyűjtési rendszer ser­kentse még jobb munkára rácegre- siefcet, harcoljanak azért., hogy ha­tárukban egyetlen talpalatnyi föld' se maradjon megtműveletiénül és időben vessék el az ősziárpát, búzát- rozsot, hogy jövőre még gazdagab­ban fizessen a föld, sok termény maradjon a beadáson felül. Megteremtjük a jövőévi bő termés alapját (Kormányunk intézkedései eret és bizakodást adnak csoportunk tág­jainak. Ez a bizakodás jobb mun­kára serkenti csoportunk valameny- nyi tagját. Elhatároztuk, hogy az őszi mező- gazdasági munkáknál a miniszterta­nácsi határozatban megjelölt határ­időket pontosan betartjuk, a jövő­évi bő termés alapjait megteremt­jük. Vállaltuk, hogy szeptember i7-re 15 kát, hold ősziárpa vetéstervün­ket teljesítjük. Vállalásunkat túl­teljesítve szeptember 16-ra 22 kát. hold ősziárpát vettettünk el. Megfo­gadtuk, hogy az őszi vetéstervün­ket október 15-re mindenből telj«' sítjük és az őszi) 'betakarítási mun­kálatokat a minisztertanácsi hatá­rozatban megjelölt! határidő előtt 10 nappal elvégezzük. Vállalásunk teljesítésével válaszolunk a párt és a kormány segítségére, ezzel' har­colunk kormányunk programmjá- nak megvalósításáért. Serrer Ádám levelező, a kaposhomoki Uj Ut tszcs elnöke. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents