Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Vasárnap, 1953 szeptember 20.

SOMOGVl néplap

5

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

III. országos tanácskozása

(Folytatás a 4. oldalról)

nincsen, csak az bánt engem, hogy miért nem lett előbb ilyen az élet.‘‘

Bogdán János, a nyirbélteki termelőszövetkezet tagja így ír: „Én ma már 72 éves öregember vagyok, de azt szeretném, ha 20 éves volnék, mert ilyen jó nekünk sose volt és ezért, bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi jó életünkre tör.‘‘

Ma még közel sincs ilyen élete minden termelőszövetkezetben az öregeknek és munkaképteleneknek, de ez az út, amelyen termelőszövetkezeteink most elindulnak, lehetővé teszi, hogy mindenütt rövidesen ilyenné tegyük az öregek és munkaképtelenek életét.

A termelőszövetkezetek termésátlaga növelésének és a termelőszövetkezeti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétele, hogy necsak a közös munkában, hanem

a termelőszövetkezet vezetésében is, úgy ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett mintaszabálytervezet előírja, részt- vegyen a termelőszövetkezetek egész tagsága. Feltétlenül biztosítani kell, hogy minden fontos kérdést a termelőszövetkezet közgyűlése döntsön el és így minden termelőszövetkezeti tagnak lehetősége legyen résztvenni a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkezeti tagok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű tagok, hanem a szövetkezet gazdái is.

Sok termelőszövetkezeti elnök azonban nem úgy gondolkozik, hogy a tagság gazdának érezhetné magát: kiskirályoskodik, nem hallgat senkire, azt képzeli magáról, hngy nálánál többet senki sem tudhat a szövetkezetben. Az ilyen elnökök a közgyűlést sokszor egy évig sem hívják össze és ilyen szövetkezetben legtöbbször az igazgatóság és az intézőbizottság is csak formálisan működik.

Ezekben a termelőszövetkezetekben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeményezése, tapasztalata és a tagság előbb vagy utóbb elégedetlen lesz termelőszövetkezete vezetéséivel, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejlődés helyett visszaesik.

Kiss János, a badacsonyi Dózsa tsz tagja elmondta, hogy ki akar "lépni a szövetkezetből, mert a vezetőség nem hallgatja meg a gazdaságra vonatkozó javaslatait, holott ő mint egyénileg gazdálkodó,

jó termésátlagokat ért el.

A ikishörcsőgpusztai Petőfi termelőszövetkezetből három tag: Runiczei József, Horváth István, Ábris József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, amely a tagság nélkül intéz el mindent és ők emiatt ezzel a vezetőséggel nem akarnak tovább együtt dolgozná.

Ahhoz, hogy termelőszövetkeze- íein/k tériyliegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak,

feltétlenül szükség van a szövetkezeti demokrácia megvalósítására,

E cél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom 5 éves tapasztalatainak figyelembevételével a Telrmelőszövetkezeti Tanács sok termelőszövetkezet bevonásával elkészítette és tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyásra javaslatát a III. típusú termelő- szövetkezetek egységes mintaszabály-tervezetére. Ez az alapszabály-tervezet — ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden III. típusú termelőszövetkezetnek.

Minden termelőszövetkezeti vezetőnek, termelőszövetkezeti tagnak az eddiginél nagyobb felelősséget kell majd éreznie, hogy az alapszabály rendelkezései a gyakorlati életibe átmenjenek és hogy ilymódon minden termelőszövetkezeti fag saját gyakorlatán keresztül bizonyodhassék .meg afelől, hogy a termelőszövetkezet gazdái ténylegesen maguk a szövetkezeti tagok.

Nagyjelentőségű változás az új alapszabályban a 'régivel szemben az is, hogy megszűnteid a különbséget az önálló termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok között és javasolja, bogv nevük a jövőben egyszerűen mezőgazdasági termelőszö- veiKezet legyen.

Az új alapszabály-tervezet a

réginél sokkalta jobban aláhúzza a termelőszövetkezetekbe való belépés önkéntességét,

kiindulva Lenin és Sztálin elvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozták, hogy csak az a szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes elhatározásai alapján létesül.

Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júniusban a Központi Vezetőség határozata alapján Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke felvetette. A kérdés nyilvánosságra kerülése után a kulákok és a falu különböző spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő arra, hogy kihasználva a termelő- szövetkezetek kezdeti nehézségeit, a szövetkezésből való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti 'nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetlenek. A kulákok és egyéb spekuláns elemeik arra számítottak, hogy szabad szövetkezeti tagok helyét olcsó munkaierő, cseléd, napszámos, harmadosmunikás foglalja el. Számításaik azonban kudarcot vallottak.

Igaz, az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezetben nem voltak hatástalanok. Voltak termelőszövetkezetek, melyek a gazdásági év végére kérték feloszlásuk engedélyezését és több olyan termelőszövetkezet van, ahol a tsz-tagok egyrésze bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. E termelőszövetkezetek, illetve 'tsz-tagok nagyrésze azonban a kormányprogramm óta hozott intézkedések hatására, melyek világosan, félremagyarázha- tatlamul bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a szö- veíkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijelentette, hogy továbbra is közösen akar gazdálkodni.

Ez történt a tömörkényi Alkotmány tsz-ben is. A termelőszövetkezet tagjai levelükben, amelyben béjeleintették, hogy továbjbra is közösen akarnak gazdálkodni, így írnak: „A felosztási kérést háromnégy hangoskodó, munkakerülő ember készítette el, akik a legnagyobb dologidőben házról-házra járva agitáltak és igyekeztek megtéveszteni a becsületes dolgozó embereket. Közöttük volt; Zsoltár Ferenc, aki a múlt rendszerben védett birtokos volt és a saját területén sem tudott gazdálkodni és Répás András, aki a múlt rendszerben leventeofctató volt és leginkább feketézésböl és spekulációból élt“.

„Mi valamennyien vállaljuk — írják, —• hogy azokat a becsületes dolgozókat, akiket az ellenség félrevezetett, egyenként meggyőzzük és felvilágosítjuk arról, hogy kinek az érdeke a tsz feloszlatása. Hogyan is engednénk mei<r hogy szövetkezetünket szétugr.assza az ellenség, amikor jelenleg munkaegységenként több mint 10 kg gabonát osztunk ki“.

A kormány termelőszövetkezeteket támogató intézkedéseinek hatására sok olyan község van, ahol éppen az utolsó hetekben és napokban nemcsak kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó paraszt lép be a tsz-ibe és új szövetkezetek is alakulnak.

Nem lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősítik az utolsó napokban hozott határozatok: a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés csökkentéséről, amely a tsz-eknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy kedvezményt biztosít és a minisztertanács mai napon nyilvánosságra hozott határozata, amely további lényeges kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek.

Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan tsz- tagok, akik a zárszámadás után, az őszj munkák befejezésével egyénileg akarnak gazdálkodni.

Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatározásuk helytelenségéből és megmagyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az 'egyéniben.»

Azok a tsz-tagok, akik most az egyéni gazdálkodás útját akarják választani, idejében meg kell hogy értsék: ha kilépnek, családjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a már megkezdett Ihelyes utat kezdeti nehézségek hatására: éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőséig van a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatására és a tsz-tagok jólétének megteremtésére.

Azoknak a isz-tagoknak a részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyénileg akarnak tovább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az őszi betakarítás, illetve zárszámadás -után ki kell adni a földrészüket a tsz szétszórt területéből, a tartalékföldből', vagy ameny- -nyiben sem -egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzá! a -begyűjtési hátralékkal' és hitellel, ami a tsz közös tartozásából és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut.

Vissza kell vonni tőlük mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a tsz-ek az utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével ike'll őket megterhelni.

A bevitt termelőeszközöket ©s állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kilépő a beadott állatát vagy felszerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított: árat, csak úgy viheti ki, ha a -teljes piaci árakat azonnal megfizeti. Ha a felértékelt összegnek csak -egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor megállapított ár szerint jár.

Nem lehet kétséges az önkéntesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövetkezeteinket és végeredményben kevés olyan tsz-tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja számára, -mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választja.

Népi demokráciánk, pártunk

és államunk minden erővel támogatja a tsz-tagok küzdelmét

szövetkezetük megerősítéséért.

Nemcsak különböző gazdasági jéli- legű intézkedésekkel segít, amelyekről már eddig sok szó eset1, hanem minden erejét felsorakoztatja -azért, hogy a mezőgazda-sági termelést és -ezen belül1 -elsősorban a .szövetkezeti termelést egész dolgozó népünk javára felemeljük. Minden szövetkezeti tag, -aki azért küzd, maga mellett érezheti pártunk, kormányunk és népi demokráciánk teljes segítségét -és támogatását.

Müven erőket sorakoztat fel pártunk és kormányunk a tsz-ek támogatására? Mindenekelőtt az eddiginél sokkal nagyobb mérteikben kell hogy támogassák te-rme- lösz-övetkezeleinket azok a gépállomások, amelyek ma már országosan nagy gépparkkal, több mint tízezer traktorral rendelkeznek.

A 'termelőszövetkezetek megszilárdításában, termelésük fokozásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak; nem véletlenül történt az, hogy a mostani tanácskozáson nagyszámmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dolgozói.

A gépállomások már eddig is nagy erővel fejlődtek mezőgazdaságunkban és a tsz-ek termelé-sécz nagy segítséget adtak, de munkájukban mé* naigyon sóik a Hiányosság. Korántsem mondhatjuk el, hogy a gépállomások kielégítő segítséget adtak a tsz-ek megszilárdításához és a termésátlagok növeléséhez.

A gépállornási munka azonban akkor lesz igazán -értékes a tsz- -tagi&ág számára, ha lényegesen megjavul a traktorosok munkájának minősége.

Világosan meg kell mondani, hogy -korántsem elég az, ha a gépállomás traktorosa a normáját teljesíti, a norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos, mert elősegíti aj mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél' is nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkákat ia traktorosok a legjobb minőségben végezzék és a gépi munka eredménye a tsz magas termésátlagában megmutatkozzék.

Nem lehet kielégítőnek mondani annak a gépállomásnak a munkáját, amelyik normálholdakban Ugyan teljesíti éves tervét, de körzetében a tsz-ek termésátlagai alacsonyak.

A tsz-ek is sokkalta nagyobb követelményeket kell, hogy támasszanak a gépállomások munkájával szemben, mint eddig tették; éljenek jogaikkal és ne vegyenek át egyetlen olyan táblát sem a traktorosoktól, ahol a munka minősége kifogás alá esik. Az a tsz-elnök, vezetőségi tag vagy brigádvézető, aki rossz minőségű munkát átvesz, az egész szövetkezeti tagság ellen vét és hozzátehe- tem, hogy az a gépállomási igazgató és főagronómus, aki eltűri a rosszminőségű munkát, megfeledkezik arról a feladatról, amiért a párt ós a kormány őt a gépállomásra felelős vezetői munkakörbe küldötte.

A gépállomások traktorosai, gépészei, agronómusai, igazgatói és politikai helyettesei pártunk és kormányunk irányítása alatt minden erejüket vessék latba azért, hogy tsz-einkben a termésátlagok növekedjenek, hogy termelőszövetkezeteink tényleges fejlődésnek induljanak és a tsz tagsága magas jövedelemhez jusson.

Termelőszövetkezeteink fejlesztéséhez, a gépállomások gépparkjának növeléséhez és a javítóbázis megteremtéséhez az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb segítséget kell, hogy adjon nehéziparunk és ezen belül is elsősorban a gépgyártás.

Mezőgazdasági gépgyáraink vezetői és dolgozói legyenek tudatában annak, hogy az általuk gyártott gépek és alkatrészek adják az egyik legnagyobb segítséget ahhoz, hogy dolgozóinkat — munkásosztályunkat — az eddiginél bőségesebben lássuk el mezőgazdasági termékekkel.

A különböző állami termeltető és felvásárló vállalatok viszonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, sne- kulánsok. kulákok, akik munkakörüket kihasználva nagyon sok bosszúságot okoznak a termelő- szövetkezeteknek és nagyon sok kárt tesznek, kihasználva a tsz- ek vezetőinek jóindulatát.

A Fűszemaprika termeltető V. például önkényesen felemelte a röszkei Aranykalász tsz 18 holdra kötött naprikaszerzödését 70 holdra. A viszonylag kevés tagsággal rendelkező szövetkezet ezzel nem tudott megbirkózni. A MFZÖKER a szálkai Rohamhri- pád termelőszövetkezettel erőltetéssel két hold uborkára kötött termelési szerződést, amikor a szövetkezet megtermelte, 30 o-át felszedetett vele. de nem szállították el. az uborka ott rothadt a termelőszövetkezetben. A vállalat ezzel 25 000 forintos kárt okozott a szövetkezetnek.

A ceglédi Nagy Sztálin termelő- szövetkezet részére elektromos baromfikeltetőt és műanyát szállítottak le anélkül, hogy megkérdezték volna, hogy szükségük vane rá és van-e villany a termelő- szövetkezetben. A termelőszövetkezetben villany nincs és így a számára küldött fontos és drága gépet nem tudja kihasználni.

Állami vállalatainkban, a termeltető és különböző kereskedelmi vállalatainkban mozgósítani kell minden kommunistát és minden becsületes pártonkívüli dolgozót, hogy erejüket nem kímélve, maximális segítséget adjanak a tsz-eknek gazdaságuk megerősítéséhez; egyszer és mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bürokratikus, lelketlen foglalkozást.

Sok panasz hangzik el országosan a tsz-ek részéről a bankokkal szemben is.

Gyakori, hogy különböző bankfiókok önkényesen, a tsz-i vezetők megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszövetkezetek egyszámlájáról nagy pénzösszegeket és azzal megakadályozzák, hogy a tsz ténylegesen önállóan tudjon gazdálkodni. A gödöllői bankfiók például a gödöllői Táncsics tsz egyszámlájáról a szövetkezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át 9000 forintot a gépállomásnak, utólag derült ki, hogy ebből csak 4000 forint volt a jogos, így a tsz-t ezzel 5000 forintos károsodás érte. Megtörténtek olyan esetek is, hogy a termelőszövetkezet számára még meg sem érkezett az áru, amiért az árat már levették a termelőszövetkezet számlájáról. Feltétlenül biztosítanunk kell, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi téren is állóvá legye“ nek és a termelőszövetkezet egyszámlájáról csak a termelőszövetkezet vezetőségének, illetve elnökének jóváhagvásával lehessen pénzösszegeket kifizetni. Természetesen ugyanakkor szükséges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fizetési kötelezettségének időben tegven eleget és a jövőben úgy gazdálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor teljesíteni tudja, de még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete sem lehet indok arra, hogy a termelőszövetkezet önállóságát bankhálózatunk megsértse.

Külön kell szólni

a járási és megyei tanácsok

mezőgazdasági osztályairól és

a földművelésügyi minisztérium munkájáról.

Rosszakarattal sem lehet azt mondani, hogy e mezőgazdasági szerveinkben, kezdve a minisztériumtól számszerűleg kevés dolgozó van, sokezren dolgoznak ezekben a szervekben, akiknek feladata a termelőszövetkezetek termelésének támogatása. Segítségük azonban a tsz-ekben nagyon kis mértékben érződik.

Mezőgazdasági szerveink fő hibája, hogy munkájuk általános utasítgatásokban, parancsolgatásokban, futó ellenőrzésben merül ki. A ráckevei tanács mezőgazda- sági osztályának állattenyésztési előadója pl. a halászteleki Szabad Május tsz-ben a silózási terv teljesítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasítást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésé“ re, de még csak meg sem kérdezte, hogy miből teljesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a következő kérdése már az volt, hogy mikor indul az autóbusz.

T erm ellősz öv etke zeteinkb en. az ilyen és hasonló hibákért a sok ellenőrt „aktatáskásoknak“ csúfolják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken.

A földművelésügyi minisztériumnak és szerveinek feltétlenül •segíteniük keffi ia szövetkezeti gazdaságok virágzó nagyüzemi .gazdaságokká fejlődését, tanítani kelj a szövetkezetek tagjait mindarra, amit az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalata, a mezőgazdasági tudomány eredményei feltártak.

Pártunk és kormányunk minden számbavehető erejét mozgósítja azért, hogy a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak, a szövet(Foilytatás a 6. oldalon.)