Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása

Kálmán István, a népművészet mestere

A II. békekölcsön harmadik sorsolásának szombati húzása

GYÁR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEt PÁRTBJZÓTTSÁGÁNAK LAPJA

X, évlo yam, 221. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Vasárnap, 1953 szeptember 20.

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kulturált, jómódú életet.

A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának á' nagyüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazda- sági termelőszövetkezetet alakítsunk.

I.

CÉLOK ÉS FELADATOK

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett, közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét, s ezzel maguk és családjuk számára, a jól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó, jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társasgazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdasagukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennyi ellensége -felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a falun mielőbb megvalósuljon.

II.

A FÖLDRŐL

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében, vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével;

b) az állam által tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult Va—1 kát. hold földet I háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kát. holdnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

III.

A TERMELŐESZKÖZÖKRŐL

5. A termelőszövetkezetekbe lépő

tag, illetve család köteles a termelő- szövetkezet közös gazdálkodásába bevinni: »

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, me- legágyi felszerelés stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állat- állomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra, vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. A közös tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelés értékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négyévi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben -— eladta, vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A TAGSÁGRÓL

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő- és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van. Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, Írásban kell kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek. A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó .dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmányo- lókat, kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti;

b) részt vesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartalansága és a

munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen részt venni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni, a kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, az aratás-cséplés idejére

30, az őszi termésbetakarítás idejére

ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén •ehet kiíepni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, vagy a tagosított terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan ráeső részt, meg kell térítenie a termelőszövetkezettel1 szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában részt venni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyedrészének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

A TERMELŐSZÖVETKEZET VEZETÉSE

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját ■— a napirend közlésével — meg kell hívni A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jejen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmadrésze, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevételi, kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget- és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébeutalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ, A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezett-« ségek teljesítéséért. A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelő- szövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegeK rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amíg a terméskilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezet önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnöjt és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelők és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tiszteletdíjat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ.

Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.-A TERMELŐSZÖVETKEZET MŰKÖDÉSE

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

(Folytatás /a 2. oldalon)