Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-19 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ŐA-b Gazdag jövedelem jut a barcsi Vörös Csillag tsz tagjainak Az árleszállításra még termékenyebb munkával válaszolunk A II. békekölcsön harmadik sorsolásának pénteki húzása *2L*2.YAR Doioozóte pártja Ä, evtolyasn. 220. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1953 szeptember 19. Á Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat alakuló közgyűlése elé A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vize tősége Ihatár.o zalainak szellemiben kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szükségleteinek kielégítéséért. E két célkitűzés elválaszthatatlan egymástól; az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésére, is kihat. A több szabadidő, a magasabb reálbérek 'lehetővé teszik a kulturális igények fokozott kielégítését; ugyanakkor ,a kulturális igények fokozott kielégítése visszahat a termelésre és ezen keresztüli az anyagi életszínvonal emelkedésére: ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb az emberek élete, jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények .fokozott kielégítése nemcsak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy műveltségük, általános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kell megtalálni, melyek között ez a kultúrszomj kielégülhet. Népünk kulturális színvonala emelésének, igényei kielégítésének igen fontos eszköze a tavasszal megalakult Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezete létrehozására a holnapi napon gyűlnek össze Kaposvárott megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói. Az új. társulat munkájának igen nagy a társadalmi jelentősége. A szocialista társadalom felépítéséhez, .terveink teljesítéséihez., bonyolult műszaki és agronómia! feladataink megvalósításához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, __ de szélesítenünk keli népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődését is. Az általános műveltség emelése, a tudományos ismeretek terjesztése nélkül' nem válhatnak dolgozóink Sokoldalúan fejlett, valóban szabad emberekké, akik tudatában vannak saját történelemfor- máló erejüknek, erőteljesen fejlesztik az ipari és mezőgazdasági munka termelékenyeégét épúgy, mint a népi gyökerekből táplálkozó tudományt és művészetet is. Csak az ilyen emberek képesek önálló gondolkodásra, találó és hatékony bírálatra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos ismeretek terjesztését nem lehet .egyedül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek, elsősorban legjobb tudósainak, '.szakembereinek önkéntes közreműködését ebben a, munkában. Ez a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elsőrendű feladata. Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink'eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van magának az értelmiségnek a továbbképzésére is.: értelmiségünknek te kell küzdenie műveltségének a múltban gyökerező hiányosságait, saját sorai között a burzsoá nézetók maradványait és elsajátítania a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Egészen bizonyos, hogy ez ,a munka, amelyre értelmiségünknek a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat keretei között lehetősége fog nyílni, nemcsak munkásosztályunk és parasztságunk számára lesz hasznos, de igen sokat fog tanulni belőle értelmiségünk is, amely ezen, az ütőn még jobban megismeri majd dolgozó népünket. még jobban összeforr vele. Az új szervezet, folytatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi . Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat keretében eddig folytatott propagandamunkát. Hangsúlyozni kel! azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka igen sek tekintetben nem felélt meg népünk növekvő igényeinek, sem az előadások színvonalát, sem pedig szervezettségüket tekintve. Természetes egyben, hogy a most megalakuló társulat nem egyszerűen, e szervek egybevonása, nem egyszerűen ezek munkájának folytatása, hanem fejlettebb, szélesebb körű, magasabb színvonalú társulat. Azzal, hogy az értelmiség tömeg- szervezete és az értelmiség minden rétege részt vesz munkájában, de azzal is, hogy a társulat új előadás- anyagai lehetővé teszik majd, hogy az előadók alaposabban elmélyedjenek a témában és magasszínvona- 3ú, valóban népszerű előadásokat készítsenek. Ezt szolgálja' az a célkitűzés is, hogy az előadók csak akkor tarthassák meg előadásukat, mikor azt a társulat szervezeteinek megfelelő osztályai már előzetesen megvitatták és jóváhagyták. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulásával szélesedik az ismeretterjesztő munka: az új társulat keretében külön szakosztályok foglal,kczna.k a politikai, filozófiai és művészeti ismeretek terjesztésiével Különös fontosságú az a tény. hogy a politikai ismeretek terjesztésének új. nagy szervezete jön létra hazánkban. Ami az előadások szervezését illeti, itt fontos feladat vár a különböző tömegszervszetekre, ipáin" denek előtt a szakszervezetekre és tanácsaink népművelési apparátusára. Ezeknek a szerveknek az eddiginél sokkal jóbban figyelembe kell venniük a dolgozók véleményét és kívánságét az előadások témáinak kiválogatásában. Sóikkal szervezettebben kell tájékoztatni ok a dolgozókat az előadások helyéről és időpontjáról'. Meg kell szűnnie annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szerveink fölösleges nyűgnek tel in tik, de annak is , hogy bürokratikus, adminisztratív módszerekkel ,,szervezik’1 ,a hallgatóságot, am,i azt eredményezi, hogy a dolgozók nem ismerik fel az ismeretterjesztésben saját igényeik kielégítését. , Abból a tényből, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat az értelmiség társadalmi szervezete lesz. következik. hogy munkája csak a magyar értelmiség önként vállalt tevékenysége, állandó, aktív kezdeményezése alapján folyhat sikeresen. Ezért rendkívüli a jelentősége azoknak a megmozdulásoknak, amelyeken keresztül ,az új társulat értelmiségünk nagy tömegeit vonja be munkájába; a megyei közgyűlésnek, amely lerakja a Társadalom- és Természettudományi' Ismeretterjesztő Társulat továbbfejlődésének igazi töüiegszervezeitté válásának alapjait. Értelmiségünk legjobbjai a közgyűlésen új,, fontos munkát vállalnak, olyan munkát, amely .szakmája gyakorlása mellett minden értet miséginek nagyjelentőségű, hazafias feladata. Műveltté tenni a1 magyar népet; erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb tudósai, művészei, állami érfiai: Apáczai Csere. Tótfalusi Kiss Miklós. Kazinczy. Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Móricz Zsigmondi. Ady. Értelmiségünk büszke lehet arra, hogy 6 nagy elődök művének folytatójaként hozzájárulhat a művelt. ■ kultúrált Magyarország miéig-' teremtéséhez, szabad, öntudatos és képzett dolgozók neveléséihez. Ezt a nagyjelentőségű munkát népünk ro* kpnszanve kíséri és értelmiségünk megkapja hozzá pártunk és államhatalmunk fokozott támogatását. - Szántó József ß Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagsk anyagi Ittlétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdaságuk szilárd megalapozása, valamint a termelő- szövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen .pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Népköztársasáig Minisztertanácsa a következőket határozta: 1. Mindazoknak a termelőszövetkezeteknek , amelyek ai jövő gazdasági éviben is közösen gazdálkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított és az 1953, évben esedékes összes rövidlejáratú hiteltartozásaikat — a szerződéses növénytermelési és állattenyésztési hitielek kivételével —• mintegy 200 millió forint összegben, A termelőszövet- kózetelkből .esetileg jkiliéjpő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ebben az évben az államnak visszafizetni. 2. Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruházás stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetek tagjaik munkaegység készpénzrészesedésé- nek növelésére középlejáratú -hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy 100 millió forintot bocsát rendelkezésre. 3. Annak érdekében, 'hogy a következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjövedelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység ráfordítását is — az összes középes hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956 január 1-ig fel kell függeszteni, A meghosszabbított hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél 5 év alatt kell visszafizetni. 4. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelések értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló. záró t középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 miliő forintot bocsásson rendelkezésre, 5. A begyűjtési miniszter vizsgálja meg, hogy az állat- és állati term ékbe adási kötelezettség megállapításakor melyik termelőszövetkezeteknél' és termelőszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan, vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen elfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953 október 1-ig be kell fejezni. 6. Az I., II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, valamin^ az önálló termelőszövetkezeteik • a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954 január 1-től kezdve mentesek a búzaföld- adó ífizetése alól, 7. A termelőszövetkezeteket fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) Öntözőtelep és halastó építsénél —• ha azt a termelőszövetkezet tagsága maga építi — ,a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet . az elvégzett földmunka minden köbmétere után a munkaegység,részesedés növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást k:ap, visszafizetési kötelezettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel .és ezért öntözőtelépükeí, vagy halastavukat állami vállalat építi, ;a teljes vállalati kivitelezés költségéire hosz- szúlejáratú hitelt keli folyósítani. Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam fizeti. b) A kiöregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknéf a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a iszüséiges .sima vesszőt, illetve hazai gyökeres vesszőt az .állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésiére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierővel végzi, a,z állam kötött talajokon kh-ként 3500 forint, homokos, l-aza talajokon pedig kh-ként 2500 forint támogatást ad visszatérítési ‘kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. c) Üzemi gyümöcsösök telepi főséhez az állam ingyen bo csatja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyümölcsfaoitványokat és gyökeres dugványokat. d) Mezővédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kézi- fcirgatás esetén kát. holdanként 600 forint, gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést kővető öt évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány eredése és fejlődése megfelelő — az erdőtelepítő .állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suháni’? árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy mun- kaigényű férőhelyek — sertés fiaz- 't&tók, tehénistállók, 150 férőhelynél nagyobb jubhodályok és do- hanypajták — építésénél a bosz- szúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására js tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hitelt a termelő- szövetkezetek tényleges szükségleteinek megfelelően anyagvásárlásra és házi előállításra-, valamint a munkaegységrészesedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél £'z anyagbeszerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart is —• kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a , műszaki követelmények miatt a. termelőszövetkezetek kizárólag vállalat} .kivitelezéssel tudnak megvalósítani tel. villamosítás, fúrott kút létesítése stb;), a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási 'kölcsönök .törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben, .öntöző-telep és halastó építésénél, valamint gyümölcstelepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6, évben, gépműszer és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az első évben kell megkezdeni. 7. Növelni kell a termelőszövetkezetek közös állattartásából származó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a tiermelőszövetkezetiéknek, hogy közös állatállományukból a megyei áU'af.sűrűsáig átlagán felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacsonyabb, az álliatsza- porulatának mintegy kétharmadát, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási 'kőteiezectsé- güknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetik a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket, kiselejtezzék és helyettük mintegy 10 ezer darab tenyész- •üsző vásárlására középlejáratú hitelt kell biztosítani. 8. A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1—tői a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1 után háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű vagy vásárolt üszőborjuból neveit tehén után mentesek a tejbeadás alól. A háztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953 október 1-től üszővásáítás céljára egy alkalommal 2 ezer forint, öt év alatt visz- szafizeiendő .hitelt kell folyósítani. A teínmelőiszövetkezetekbe bevitt állatállomány és felszerelés után 1953 október 1-tő] a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelem- adó alól, 9, Növelni kell a termelőszövetkezeti tagok, különösen a nők szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) Az önálló termelőszövetkezetek -éis a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagijainak 1953 október 1-től szülés esetén az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után.. 400 forint íanyaisági segélyt kelt folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter ,a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a termelőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző évben 120 —1 kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kőtelező számú munkaegység elérésekor mind az anyasági segélyt, mind a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha ia tag a kötelező .számú munka- egységet saját hibájából! nem teljesíti, a jcgosuii'ság megszűnik. b) 1953 október 1-től a termelőszövetkezeti tagok beteg- szállítását ingyenessé kell tenni; Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter biztosítsa. c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi 'szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket. 10, Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegy- ségmlnimumot teljesítették, 1954 január 1-től kezdve kislakásépítés(Folyt^tás a 2. oldalon.)
