Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

Szerda, 1953 szeptember 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 " — ......................irTTTTnuirnnuTTim unwinimii t MmamuammuiuBMSam mi—.............mm» J avítsa meg munkáját a szorosadi tanácselnök és tanácstitkár Szorosad község tanácsa már a. kezdet kezdetén felületesen látott hozzá az őszi munkák előkészíté­séhez. Nem hajtotta végre a mi­nisztertanács őszi munkákról szóló határozatának azt a pontját, amely így hangzik: „A megyei, a járási és községi tanácsok . . . az őszi mun­kák elvégzésére szeptember 1-ig készítsenek végrehajtási tervet“. ^Szorosad község tanácsának veze­tői azonban figyelemre sem méltat­ták e határozatot, még a mai na­pig sem készítették él a munkák helyes irányításához annyira szük­séges tervet. Pedig jó 'munkaterv nélkül nem lehet eredményesen irányítani ,a község munkáját. A munkaterv hiánya kapkodást «és. tervszerűtlenséget okozott a ta­nács munkájában. A végrehajtó bi­zottság elnöke és titkára —• a me­zőgazdasági állandó bizottsággal karöltve — nem dolgozta ki á xmunkaterv-javasiatot, amelyet pe­dig a végrehajtó bizottság jóváha­gyása után a tanács tagjai, s a dol­gozó parasztok közti megvitatás végett a tanácsülés élé kellett vol­na terjeszteniük. Sem Szorosadon, sem a hozzá tartozó Kára községben nem ha­lad kielégítően az őszi munkák üteme. Amikor megkérdeztük Ke­retű Berta tanácstitkárt, azt fe­lelte: „nem az én kötelességem, hanem ,a tanácselnök feladata irá- xiyítani az őszi munkát, a tanács­titkárnak az adminisztrációs mun­kákat kell ellátnia“. A tanácstit­kárnő az iroda asztalához ragadt, elszakadt a gyakorlati élettől. Ritkán megy ki a mezőre a • dol­gozó nárasztok közé, meggyőződni a jelentések helyességéről, a dol­gozók észrevételeiről. Horváth László elvtársnál, a ta­nácselnöknél pedig ennek az ellen­kezője tapasztalható. Ő meg igen keveset tartózkodik az irodában. Amint . a tanácstitkár mondja: „nem ér rá adminisztrációval fog­lalkozni“. így történhetett meg az. is, hogy elmulasztották a munka- terv elkészítését. Egyik vezető a másikra hárítja a felelősséget a munkaterv hiánya miatt. A múlt héten, amikor a tanács­házán kerestük az elnök eivtár'sat, l'j tanácstiíikárnö nem 'tudott az el­nök .távollétéről, mert Horváth László elvtárs aznap még tájára sem nézett a tanácsháznak. A ha­tárban végzett munkák sem bizo­nyítják a tanácselnök állandó el­lenőrző szemléjét, mert '’éen gyé­rek az eddigi eredmények. Szoro­sadon még alig pár holdon végez­ték el a vetőszántást, a vetéshez még hozzá sem fogtak. A nyár óta még 'egyetlen holdra sem hordták ki az istállótrágyát. Kárán hasonló a helyzet, Itt >s mindössze pár holdat szántottak fel. A tanácstitkár elvtársnő mégis úgy beszél a munkák üteméről, mintha semmi hiba nem volna a községben. Nem tudatosítják a kor­mány által nyújtott kedvezménye­ket sem. Még senki sem igényelt csereképpen minőségi vetőmagot, pedig bizonyos, hogy megfelelő is­mertetés után sokan igénybeven- nék a kormány segítségét. A tanács vezetőinek sürgősen .javítaniuk kell rossz munkamód­szerükön. A tanácselnök elvtár.s n.e becsülje le az állandó bizottsá­gok szerelőét, ne akarjon mindent egyedül végezni. Sokkal nagyobb lelkiismeretességgel kell" dolgoznia ezután a tanácstitkárnak is; mint eddig. Sürgősen készítsék el a község őszi munkákról szóló mun­katervét, irányítsák kellő gonddal a szántás-vetés, 'betakarítás mun­káit, gyorsítsák meg a vetőszántás, a vetés ütemét. Értekezletet tartottak a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács VB-elnökei A minisztertanács szeptember 15- én, kedden délelőttre értekezletre hívta össze a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács VB-elnökeit. Az értekezleten Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettesé­nek előadása alapján az őszi mező­gazdasági munkákkal, a tsz-ek meg­szilárdításával és az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. A s omo.gy s.zobi úttörő term elő - csoport vezetőségi;! és tagsága elé komoly feladatokat állított az őszi mezőgazdasági munkákról szóló ■minisztertanácsi határozlat. A tér* meiőcsoport valamennyi tagjától fegyelmezett- és lelkiismeretes mun­kát köVetel az őszi szántás-vetés- a kapások betakarítása. A búza* ée a rozsvetések alá terülő térültetek nagy részén- mintegy 100 hoildon :még rajta vannaü a kapásnövények. A csoporttá gok már megkezdték a betakarítást. Eddig a 18 hold nap- raforgóból 10 holdat takarítottak ioe. valamint a 2 hold burgonyát a samogyszobi Ultörő tszcs tagjai felszedték. E munkáikkal egyídőbem a vetés is halad. Eddig elvetetitek 10 hold bíbort és 10 hold ősziár- pát. A taíajelőkészítéösei1 azonban igen gyöngén állnak s félő, hogy ez akadályozza majd a vetés folyama­tosságát. Már pedig a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a kései ve­tés kcdvezőtlenüil befolyásolja a terméseredményt. Ha a cso­port késve veti el a terve­zett 50 hold búzát, a tapasztalatok szerint 2 mázsás holdankémti ter- miésveszteséggel számolhat. Ez mintegy 100 mázsa terméskiesést jicilentene a csoportnak. De ugyan­ezt vehetjük a rozsnál iß. A cso­port tagok . a késői vetéssel tehát kárt okoznának saját maguknak. A csoport vezetőségének sürgőé feladata, hogy jobban megszervez­ze a mun át és minden-erőt1 mozgó­sítson- hogy a vetés alá kerülő 'te­rületekről gyorsan betakarítsák a kapásnövényietet. Elsősorban is - a búza alá kerülő területet kell elő­készíteniük, mivel az ősziárpa ve­tése után a búza vetése követkézbe. A csoport tagsága tartsa szem előtt, hogy az időben végzett vetési munka az alapja a jövő évi bő ter­mésnek. Efsz-nrimitl dolgozzanak. Szántsanak, vessenek a lábodi termelőszövetkezeti csoportúk Lá'bod község termelőszövetke­zeti csoportjainak közel ezer hold őszí gabonafélét kell elvetniük. Ez körültekintő munkát, jó felkészü­lést kíván a termelőcsoportok bá­jaitól, s a községi tanácstól. A jö­vőévi bőséges gabonatermés elő­feltétele, hogy jód előkészített, üle­pedett, tmorzsalékps talajt biztosít­sunk a vetés 'Számára. Ezen a téren azonban nagy a le­maradás a községben. A fermelő- csoportók még hozzá sem fogtak a .-szántáshoz. A Béke termelőszövet­kezeti csoportnál már 'legalább 50, a Népakarat tszcs-riél1 65 holdon kellett volna elvégezni a vetőszán­tást. A lemaradás pedig termés- kieséssel járhat. A késői vetés 2 —3 mázsa veszteséget is okozhat holdanként. A lábodi Béke tszcs- nél — ha sürgősen nemi pótolják a mulasztást — 70 mázsa gabona el­vesztésévé] számolh a t n ak. A községi 'tanács sem tesz sem­mit, .hogy a termeldcsopprt'okndl félszámolják a jelenlegi nyugalmi állapotot. Kovács György elvtárs. a községi tanács elnöke felelősség­gel tartozik azért, hogy a község­ben lévő termelőcsoportok idejé­ben elvégezzék a szántás-vetést- Ideje most már, hogy a tanács ve­zetői kimozduljanak az íróasztal mellől és hathatós intézkedéseket tegyenek a jövőévi kenyér biztosí­tása érdekében. A tanács adjon se­gítséget a termelőcsoportoknak, hogy azok késlekedés nélkül vé­gezzék a szántás-vetés munkáit. SZORGOS GAZDÁK A nap első sugarai még fel sem tűntek iß, láthatár peremén, a haj­nali pára még ott lebegett a kar­maitól csillogó határ felett, amikor u mezőn megkezdődött a : munka. Vasárnap volt, de a csornai dolgozó parasztok a mezőre {siették. Kovács József szántott. Hosszú barna csíkot hasított a fényes elve a csillogó, zsíros földben, Egymás mellé sorakoztak ja barázdák, mint ■hosszú, földreterítettt szalagok. — Holnapra elkészülök a szán­tással — mondta Kovács József elé­gedett arccal. Sietni kelt, poifcj mun­ka vár még rám. — Milyen tervei vannak a jövő­re vonatkozóan? — Terveim? — összeráncolta a homlokát és a távolba nézett. — Terveim bizony vannak. Elhatároz­tam, hogy bérelek még -két hold föl­det az állami tartalékból. Hat hol­doni van, de ■könnyen élbírok még kettővel. Látom, hogy érdemes jól dolgozni. A kormányprogramm le­hetővé tette, hogy mi. egyéni gaz­dák ts minél fokozottabb mérték­ben 'Mvegyük részünket (a ternve- lésböl. Megéri, mert magunknak dolgozunk. A szomszédos Szabadiban is ha­sonlóan mozgalmas a mezei élet. A végtelen határban, serény munka folyik. Egymás utáni hasítanalc be­le az ekék a földbe, hogy elkészít­sék a vetés alá a porhanyóé mag­ágyat. Vidáman megy a munka, hi­szen tudják a dolgozó parasztok, hogy a jövő évi kenyér alapjait ve­tik meg. ( Veres Annus. az árleszállításról beszél. — Nagyon megörültem a hír­nek, amikor meghallottam. Nyom­ban bevásárolni1 siettem. Paplant és fehérneműt vettem. Közel 300 forintot sikerült megtakaríta­nom. Látom, ■ hogy munkánlmak értékes eredménye van. Ezért jöt­tem ki a mezőre most, vasárnap is dolgozni. Sok a tennivaló, nincs idő a henyélésre. Majd jön a tél, ajkkor is ,kipihenhetem magamat. Most vár a munka, amelynek ' ered­ményét a jövő évben élvezzük. A nagyberki dőlgozó parasztok szorgosabbjm is ,a mezőre siettek vasárnap reggel. Ezernyi munkát kínál a határ. Számos] fel­adat, melyet a fold állít a dolgozók elé. A dolgozók pedig örömmel men­nek. Bíznak a földben, mert eddig még soha nem csalódtak benne.. Mindig meghálálta a ráfordított munkát. Szabó István is a mezőn dolgozik. Már korén íreggel kijött a földre. Szántott. A föld két olda­lán mindinkább növekedett ai barna sáv. Látszott, hogy hamarosan vér getér a piúnka. — Úgy terveztem, hogif csak dé­lig dolgozom — mondta Szabó Ist­ván és meg,törölte homlokát, mélyen apró, gyöngyszerű verejitékcseppék jelentkeztek. — Úgy látom azon­ban hogy előbb plkészülölc. Bizony, me\g kell most fogni a munka végét. Nemsokára megérik a kukorica is, de addig még sók {mindent el aka­rok végezni. Nagyon szépen, fizet a kulcorica ■—• mondja büszkén. »— Igaz, hogy háromszor megkapáltuk. Meghálálja a föld, ha törődnek ve­le, Ezért jöttem ki most is dolgoz­ni. A nap már magasan az 'ég köze­pén ragyogott és bő sugarakat szórt alá a széles határra. Az .ekék éles pengéi <ezer szikrát szórva verték vissza a sugarakat. Mindenütt, amerre a szem ellátott, lelkes mun­ka folyt. Harc a jövőért, a boldo­gabb, szebb holnapért. — Dezső — Építsünk állami segítséggel silót Az eddigi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy áll a t á! 1 o mányiunk ál­landó, jóminőségü és elegendő ta- karmányieUáftását nagymértékben elősegíthetjük a silózással. Er­re különösen megtanította az ál­lattenyésztőket a tavalyi száraz esztendő. Kormányunk a silótakarmá- nyok biztosításához segítséget nyújt azzal, hogy mind a ter­melőszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak kölcsönt biztosít a si.ógödrök építéséhez, A silózásnak itt az ideje és igye­kezni kell a silógödrök építésé­vel. Megyénkben már számos terme­lőszövetkezet és csoport, vaku mi int egyénileg dolgozó paraszt élt az állam által biztosított lehető­ségekkel, megépítette a silót álla­mi kölcsönből. A kaposvári járásban 13 tszcs mintegy 2950 köbméter siló épí­tésére nyújtott be hiteligénylést. Köztük a ráksi Uj Elet tszcs 300, a kaposvári Szabadságzászló tszcs 200, a patosfai Törekvés tszcs 400 köbméter silóra kért állami segít­ségei. Kadarkút- községben 14 egyéni gazda 140 köbméter silót épít ál­lami kölcsönnel. Azoknak a termelőcsoportok­nak, amelyek november 15-re befejezik a siló építését, az építkezési anyag árának 50 százalékát elengedi az állam, A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok épít­senek minél több silót és készítse­nek minél több silótakarmányt ál­latállományuk átteleltetése és to­vábbfejlesztése érdekében. Ezzel hozzájárulnak dolgozó népünk hús- és zsírejlátásának biztosításá­hoz. Kiss József 1953 szeptemberétől 1954 januárjáig lehet szerződést kötni sertéshizlalásra A sértés tenyésztés, és hizlalás fo­kozásai,, valamint á termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó" paraszt­ság támogatása érdekében a minisz­tertanács határozata alapján újra megindultak a eertéelhízlalási szer­ződéskötéseik. i953 szeptember és 1954. január hó között a termelő- szöve: kezetek és az egyéniileg gaz­dálkodó parasztok szerződést köt­hetnek sertések hizlalására és neve­lésére. Ha a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó paraszt a szerződésben megállapított batár­időre legalább 126 kilós hízottser;- test ée 90—110 kilós élő súlyú ba­con süldőt ad át, a szerződés élő­súly kilogrammonkénti 15 forintos átvételi árat biztosít. Az átvételi áron félül a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok minőségi prémiumot ie kapnak. Hí­zottsertésnél 126 és 140 kiló között élősúly kilónként 2.50 forint. 140 ■kilón felüli élősúly kilónként 4 fo­rint prémium jár. Ezenkívül, ha á bízó átadását 1954 május, június, augusztus hónapok valamelyikén« vállalják:, akkor' még külön nyári prémiumot is kapnak. Élősúly kilón­ként 2 forintot. A bacon süldő hiz­lalás! szerződési, a 15 forintos átvé­teli áron felül', élősúly kilónként 7 forint minőségi prémiumot bizto­sít. A hízialáei .szerződést kötött ter- melőszövetkezetek .ée egyénileg gaz­dálkodó parasztok minden leszerző­dött sertés utáni 400 forint kamat­mentes előleget kapnak. A ®2;erzőJ desk ütés lebonyolítását a nr gyei állat- és zsíi'begyüjtő állomások já­rású kirendeltségei, illetve a közsé­gi áTatbegyüjitők végzik. Angyal Ferenc traktoros-brigádvezető levele versenytársához Kedves Mohácsi elvtárs! Én, mint a háromfai 'gépállomás ,,Harcos“ brigádjának Vezetője a sajtón kér észtül 'szólok hozzád, mert tudomásom, szerint te voltál yz da­rányi gépállomás legjobb, jtraktoros brigádjának'a- vezetője és mostaná­ban keveset hallok felőled. A téli gépjavítások alatt és <azóta‘i is min­dig igyekeztem, hogy >méltó ver­senytársad legyek. Én jólszervezett munkával elértem,, hogy brigádom a tavaszi tervét 398 százalékra tel­jesítette. A nyári talajmunkater- vünk 531 normálhold volt és 1620 normálholdat teiljesitdŰtünk, ami 305 százaiknak felel meg. Most az őszi kampányban brigá­dom valoonennyi tagja túlteljesíti műszaknormáját. Vállaltuk. hogy őszi tervünket 150 *százalékra tel­jesítjük. Szívesen dolgozunk, hisz munkánkért megbecsülnek bennün­ket 'és meg is fizetik ia jó teljesít­mémjt. Ezt igazolja\ az is, hogy én augusztus hónapban 6028 forintot kerestem, de jól keresett brigádom valamennyi tagja, A több és' jobb munkával segítjük a jövő évi bő tiexrmés alapjainak megteremtésétf pártunk politikájúnak, a kormány prog ramm jártak megvalósítását. Én azt tapasztalam, kedves Mo­hácsi elvtárs, hogy te {mindezeket a dolgokat kevésbbé szívlelted meg, úgy látom, megpihentél a tavalyi babérokon, Ezévben még {nem hal­lottam rólad. Persze, ami késik• nem múlik. Itt az idő 'és dz alkar lom, az őszi munkákban még so­kat pótolhatsz az elmüfaszttöttákból. Arra kérték, hogy te fis jálszieirve- z<eM munkával harcolj az őszi {mun­kák I;sikeréért, tervéd tultétjesíté- séért. Angyal Ferenc a háromfai, gépállomás traktoros brigádvezetöje TUDOD-E... . . . hogy Pintér György kapos- újiafcí 7 holdas élenjáró dolgozó paraszt már augusztusban teljesí­tette burgonyabeadási kötelezett­ségét, Példáját több dolgozó pa­raszt követte. * * * ... hogv mit jelent a silóépítési hitelakcióéi A termelőszövetkeze­tek és a dolgozó parasztok 'anyagi jólétének előmozdítása'és az állat­tartás jövedelmezőségének növelé­se érdekében kormányunk az épít­kezésű anvag biztosítása mellett ledvezményes hitel nyújtásával te­szi lehetővé a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok, tsz-tagok részére a téglasilók épí­tését. Ezen keresztül biztosíthatjuk a jó silótakarmányt. Eddig a siló- takarmányok készítése túTnyomó- ■részben' földsilókban történt. Ez azonban csak szükségmegoldás volt1, mert jó takarmányokat na­gyobb romlási veszteség nélkül csak épített beton-, kő- vagy tég- ly falú silókban készíthetünk. Amíg a föíldsilókban a romlási veszteség mintegy 20—25 százalékra tehető, addig gondos kezelés mellett be­ton-, tégla- stb. silókban romlási veszteség alig van. A föídsilókban megyénkben a silózási tervet aia~ pulvéve a takarmány 'elromlásából a veszteség 165 ezer mázsára te­hető. A silózási veszteség kiküszö­bölésével ugyanazon anyagból1 évenként 3 millió literrel1 több tej termelésére tudunk takarmányt biztosítani, ami a népgazdaságnak és azoin beiül a termelőszövetke­zeteknek és a dolgozó parasztok­nak évj 10 millió forint jövedelem- többletet eredményez. * * -X­... hogy a somodon Alkotmány termelőcsoporthan dolgozó 32 asszony derekasan megállja helyét a munkában. Jelenleg a burgonya- szedést végz’k, még vasárnap is dolgoznak, csakhogy mielőbb fel­szedjék. Növekszik is az asszonyok munkaegységeinek -száma. Egy-egy asszonynak átlagosan 130—160 munkaegysége van. Novákné pél­dául az előlegből (konyhaszek­rényt Vásárolt magának. De már tovább terveznek férjével: a zár­számadás után Novákné rádiót, férje pedig motorbicifclit vásárol.

Next

/
Thumbnails
Contents