Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
I Az épülő kommunizmus országából Az őszi talajelőkészítési és vetési munkák időbeni elvégzésével — előre a közös gazdaságok további megerősítéséért Irta: I. Szokolov . A gépállomás őszi munkái Itt az ősz. A mezőgazdasági dolgozóknak ősszel a gabonafélék betakarításával, a burgonya felszedésével és a zöldségfélék betakarításával egyidejűleg gondoskodniok kell arról, hogy jól elvégzett vetőszántással és őszi mélyszántással biztosítsák a jövőévi bő termést. Ennek a sokféle munkának eredményes elvégzéséhez jól felkészült a kujbisevi terület bolse-dergunovi gépállomása. Mihail Rjazanov, a gépállomás igazgatója elmondja, hogy az idén a gépállomásnak több mint 28 ezer hektárról kell betakarítania a termést. Segítenie kell a kolhozoknak a silózásban, a takarmány előkészítésében és 19.000 hektáron el kell végeznie az őszi mélyszántást. A gépállomás dolgozói számbavették a lehetőségeket és vállalták, hogy mindezt a munkát szeptember 20-ig, Vagyis egy hónappal a kitűzött határidő előtt elvégzik. A bolse-dergunovi gépállomás dolgozóinak kezdeményezése nagy visszhangra talált a többi szovjet gépállomás dolgozóinál. A moszkvai, cskalovi, gorkiji és több más kerület gépkezelői bekapcsolódtak a versenybe a koraőszi szántás mielőbbi elvégzéséért. . Minőségi munka a jövőévi bő termés alapja A bolse-dergunoviak különös figyelmet fordítanak a minőségi munkára. A korai és jóminőségű vetőszántás és őszi mélyszántás a jövőévi bő termés alapja. A gépállomás, dolgozói gondos munkával készítik elő a talajt az ősziek és a tavasziak alá. Az aratás első napjai óta 18 lánctalpas traktor végzi a szántást. A gépállomás szakmai vezetői a munka megszervezésénél arra törekedtek, hogy biztosítva legyen az erő- és munkagépek teljes kihasználása. Két mozgó javítóműhely áll a traktorosbrigádok rendelkezésére. A gépállomás valamennyi traktorosbrigáddal rádióösszeköttetést tart fenn. Ha a diszpécser értesítést kap, hogy valamelyik brigádnak technikai segítségre van szüksége, azonnal útnak indítja oda a mozgó javítóműhelyt. Harc a traktorosmunka önköltségének csökkentéséért A gépek helyes kezelése hozzásegíti a traktorosokat, hogy túlteljesítsék terveiket. A szántásnál különösen jó eredménnyel dolgozik J. Se- virev traktorvezető, aki a Komszo- molec-kolhozban «DT—54»-es Diesel-traktorjával műszakonként hét hektár helyett kilenc hektárt szánt fel. Váltótársa, V. Nyepovinnov 8 hektárt teljesít műszakonként. Mindketten 30 cm mélységű szántást végeznek. A gépállomás dolgozói Összesen már 6 ezer hektáron végezték el a szántást, közel tízszer akkora területen, mint a múlt év hasonló időszakában.— A traktorok magas hatásfokú kihasználása az üzemanyagtakarékosságot is lehetővé teszi — mondja Mihail Rjazanov, a gépállomás igazgatója. — A. legtöbb traktorvezető már többezer kilogramm üzemanyagot takarított meg. Ebből többezer hektár őszi szántást végezhetünk el. A jó munka a traktorosmunkák önköltségének csökkentését is jelenti. Számításaink szerint idén legalább 5 százalékkal alacsonyabb lesz hálunk a traktorosmunkák önköltsége, mint amennyit a tervben előirányoztunk. Politikai tömegmunka a traktorosbrigádoknál A gépállomás pártszervezete nagyarányú politikai munkát végez a gépállomás dolgozói között: a mező- gazdasági munkák sikeres elvégzésére, a kiváló minőségű munkára mozgósítja őket. A pártszervezet nagy munkát fejt ki annak érdekében, hogy az élenjáró traktorvezetők tapasztalatait a többi traktorvezető is átvegye. Az élenjárók tapasztalatait röplapok útján terjesztik. A népnevelők is beszélgetnek a traktorosbrigádok tagjaival és közvetítik a tapasztalatokat. A helyi rádióadó külön adásokban foglalkozik a tapasztalatcserével, Balovnev népnevelő például a pártszervezet megbízásából alaposan tanulmányozta Sevi- rév Diesel-traktoros munkáját, majd a rádióban beszámolt Sevirev munkamódszeréről. Az adást a gépállomás minden dolgozója meghallgatta. A politikai tömegmunka célja nem egyedül az élenjáró tapasztalatok elterjesztése, a szocialista verseny megszervezése. Ezenkívül előadásokat szerveznek külpolitikai, belpolitikai és tudományos témákról is. Gyakran szerveznek felolvasásokat újságokból, folyóiratokból, szovjet írók műveiből. A Szovjetunió Legfelső . Tanácsa ötödik ülésszakának határozatait gépállomás dolgozói nagy örömmel fogadták és válaszul fokozott erővel folytatják a szocialista munkaversenyt. Minden képességüket latbave- t-ik, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat kiváló minőségben, határidő előtt végezzék el. A SZOVJET PÁNCÉLOSOK NAPJA írta: V. Grigorjev páncélos vezérőrnagy Készítsünk minél több silótakarmányt télire Uj silózási módszerek a Szovjetunióban Az állattenyésztés hozamának növelése, a dolgozóknak tejjel, hússel és zsírral való bőséges ellátása érdekében a minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok silóépítésének támogatásáról. Eddig a silótakarmányok készítése tulnyomórészben földsilókban történt, jó takarmányokat azonban nagyobb romlási veszteség nélkül csak beton-, kő- vagy téglafalú silókban készíthetünk. Amig a földsilókban a romlási veszteség mintegy 20—25 százalékra tehető, addig gondos kezelés mellett alig van romlási- veszteség az épített silókban. Statisztikusaink kiszámították: 5 és fél millió köbméter évi silótakarmánynál körülbelül 1 millió mázsára tehető a silózásból eredő veszteség. A silózási veszteség kiküszöbölésével ugyanazon anyagból évenkint 12 millió literrel több tej termelésére tudnánk Magyarországon takarmányt biztosítani, ami 36 millió forint jövedelem- többletet jelentene a termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztságnak. Silózás koratavasztól — késő őszig A kolhozok sokévi tapasztalata azt bizonyítja, hogy érdemes sílótakar- mányt készíteni. Az állattenyésztés területén az egyik főfeladat: a téli takarmányozást minél inKább hasonlóvá tenni a nyári takarmányozáshoz. E feladat megoldásának egyetlen helyes útja az, ha a téli fejadagot a lehető legtöbb silótakár- mánnyal gazdagítjuk. A silózás nem egyéb, mint a zöldtakarmányok hidegerjesztése útján való tartósítása. Bebizonyosodott: a silótakarmány savanykás íze, kelle-, mes szaga fokozza az állatok étvágyát, elősegíti más takarmányok jobb értékesítését, fokozza a széna és szalmafélék jobb emészthetőségét. Éppen ezért minden kolhoz és min-’ den szovhoz arra törekszik, hogy sok silót rakjon le télire. A sílóierakás koratavasztól késő őszik folyik. A. Zubrilin Sztálin-díjas professzor tanácsolja: ha nehezen silózható növényeket akarunk silóba rakni, igen fontos, hogy helyesen válasszuk ki ps megfelelő mennyiségben alkalmazzuk a vele együtt lerakott, köny- nyen silózható kiegészítő növényeket. Ilyenek lehetnek a cukorban vagy keményítőben gazdag növények, például a csalamádé, a silózásra termesztett napraforgó, a gyöknövények (levél és gyökér), étkezési káposzta hulladéka, burgonya, zabdara és más dara, amelyet hideg pép alakjában adunk a silózandó zöldtömeghez. Annak érdekében, hogy a nehezen silózható növényekből készült silótakarmány minőségét javítsák, a Szovjetunióban már különleges erjesztőanyagot is használnak, amelyek jelentősen meggyorsítják az erjedés folyamatát. A Káspi-tenger partvidékén a fiatal nádat is silózzák A Szovjetunióban pontos és egyszerű módszereket' alkalmaznak arra,. hogy akármilyen is az időjárás, mindenfajta füvet és sásfélét besi- lózhassanak. A Káspi-tenger északi partvidékén, a gurjevi területen mintegy 172.000 hektárnyi lápos vidék van.. Ezen a területen főként nád és sás terem. A nádból rendszerint silótakarmányt készítenek. Egy évben kétszer kaszálnak. Ha a fiatal nádat akkor kaszálják, amikor szárán még csak 8—9 levél van, úgy hektáronkint 25—30 mázsa nádszénát takaríthatnak be. Az így kaszált nád celluloze-tartalma 30 százalékos. Emészthető fehérjetartalma kisebb, mint a füveké, cukortartalma azonban igen jelentős. A gyakorlat azt mutatja, hogy a silózott nád növeli a tehenek tej- hozamát. Minthogy a nádban jelentős mennyiségű C-vitamin van, igen jó takarmány. A silózott nád. tápértéke körülbelül megfelel a silózott napraforgó tápértékének. A semisejszki kerületben lévő Győzelem kolhozban is tavasztól őszig folyik a silózás. Augusztus első felében voltak napok, amikor naponta átlag 20—25 mázsa takarmányt silóztak. A naszkaftini gépállomás gépkezelői szorosan együttműködnek a növénytermelő brigádokkal. Valamennyi munkaigényes folyamatot gépesítették, gépek végzik a kaszálást, a szállítást, a zöldtömeg szecs- kázását és silóbarakását. Csak a fiatalon kaszált, gyorsan lerakott és megfelelő víztartalmú növényekből lesz jó silótakarmány. A gépállomás dolgozói ennek tudatában segítik a növénytermelő brigádok munkáját: traktorhoz kapcsolt kocsikkal szállítják a zöldtakarmányt a silókhoz, ahol a silótöltő szecskavágógépek dolgoznak. Szecskázatlan silótakarmány burgonyalevélzetből Idén bő volt a termés a takarmánynövényekből a Szovjetunióban is, ennek ellenére mégis gondot fordítanak a takarmánytartalékok gazdaságos felhasználására. Összegyűjtik és takarmányozásra felhasználják a kukoricaszárat, a napraforgótányért, a zöldséghulladékot, az üzemi és konyhai moslékot, az útmenti, valamint a vizenyős területeken termő fű- és sásféléket is. Burgonyaszedés előtt például egyes helyeken lekaszálják a zöld levélze- tet és szecskázatlanul rakják silóba. Amennyiben a levélzethez föld tapad, silózás előtt hordókban vagy dézsákban megmossák a levélzetet. Félméteres réteget raknak a szecskázatlan levélzetből, majd 10—15 centiméter vastagon gabonafélék pelyvájával vagy lóherével letakarják, gondosan ledöngölik, utána úiabb réteg következik. A lerakás után a silóárkot lánctalpas traktorral egy fél nap alatt többször is -«átvasalj ák>>-, hogy a lerakott zöld tömeg jól összetömődjék. Ugyanezzel a módszerrel lehet lerakni a tarlórépa és a káposzta levelét is. A szovjet haza biztonsága felett őrködő szovjet fegyveres erők közt fontos helyet foglalnak el a páncélos és gépesített csapatok. A páncélosok a szocialista haza becsületéért és függetlenségéért vívott harcokban hősiesen megálltók helyüket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1946-ban a páncélos és gépesített csapatoknak a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított kimagasló érdemei, valamint a szovjet hadsereget páncélos technikával ellátó harckocsigyártók érdemei elismeréseként elrendelte, hogy minden évben szeptember második vasárnapján meg kell ünnepelni a páncélosok napját. A szovjet nép nagyszerű fiai a páncélos katonákat ünnepli ezen a napon, akik sok dicsőséges oldalt írtak be a szovjet haza hős történelmébe. A szovjet páncélosoknak és gépesített alakulatoknak dicsőséges harci hagyományaik vannak. Történetük elválaszthatatlanul kapcsolódik a szovjet hadsereg történetéhez. A szovjet páncélos és gépesített alakulatok, az őket fegyverrel ellátó iparral együtt, a fiatal szovjet állam történetének hajnalán, közvetlenül az októberi forradalom győzelme után születtek meg. A kommunista párt és a szovjet kormány mindent megtett annak érdekében, hogy megszervezze a hazai harckocsigyártást és megteremtse a páncélos és gépesített csapatokat. Az első páncélos egységek 1918 februárjában alakultak meg és tevékenyen résztvettek a német intervenciósok szétzúzásában Pszkov és Narva alatt. A szovjet páncélos egységeknek fontos szerepük volt Cáriéin hős védelmében is. Az 1930—39. években a szovjet tervezők és harckocsigyártók elkészítették a világ legjobb közepes és nehéz harckocsijait, a’«T—34», "I»,-kKY» harckocsikat, amelyek sikeresen kiállták a kemény próbát a Nagy Honvédő Háborúban és tartósan biztosították a Szovjetunió elsőbbségét a harckocsigyártásban. A párt és a kormány a hadseregtechnikai felszerelésével egyidejűleg hatalmas munkát fejtett ki a páncélos és gépesített csapatok kádereinek megteremtésére és nevelésére. Páncélos iskolákat és tanintézeteket szerveztek, 1932-ben pedig menyilt a páncélos és gépesített csapatok J. V. Sztálinról elnevezett hadiakadémiája. A Szovjetunió a Nagy Honvédő Háború kezdetén már erős páncélos és gépesített egységekkel rendelkezett, amelyeknek elsőrangú technikájuk és kiképzett kádereik voltak. A Nagy Honvédő Háborúban a szocialista haza megvédésének nemes eszméjétől lelkesített szovjet harcosok felülmúlhatatlan hőstetteket követtek el. A páncélosok az első sorokban voltak ezekben a harcokban. A védelemben és támadásban hatalmas tűzerejűkkel és a hernyótalpas harckocsikkal szétzúzták a fasiszták technikáját és fegyvereit, megrendítették az ellenség hadseregét. A szovjet páncélosok és gépesített’ csapatok már a háború elején, amikor a hitleristák a repülőgépek és harckocsik terén mennyiségi fölénnyel rendelkeztek, mozgékonyságukkal és taktikájukkal meghiúsították az ellenség terveit és pótolhatatlan veszteséget okoztak annak emberben és hadianyagban. Ezt már az a tény is bizonyítja, hogy a háború első tíz napja alatt az ellenség 2500 harckocsit vesztett. Kiemelkedő szerepük volt a szovjet páncélosoknak a Moszkva előtt álló német -fasiszta csapatok szétzúzásában. Itt foszlott semmivé a hitlerista hadsereg legyőzhetelensé- géről szóló mithosz. A Moszkva előtti ütközetekben született meg a szovjet harckocsi gárda, amely az Elba partjáig vitte el győzelmes harci zászlóit. A Szovjetunió már a háború második évében ki tudta egyenlíteni azt a számbeli fölényt, amellyel az ellenség a harckocsik terén rendelkezett. ’ Ebben nemcsak a harckocsir- gvártóknak, hanem a szovjet páncélosoknak is nagy érdemük van. A szovjet páncélosok napról-napra több ellenséges páncélost lőttek ki. A sztálingrádi ütközetben már teljes mértékben kibontakozott a szovjet páncélosok fölénye a fasiszta gépesített alakulatok fölött. 1943- ban a kurszki kanyarban bontakozott ki a Honvédő Háború egvik legnagyobb ütközete. E harcokban mindkét részről 10.000 harckocsi vett részt. A hitleristák július 5-től augusztus 6-ig 4000 harckocsit és maga járó loveget vesztettek. Az ellenség megrendült, a szovjet hadseregnek pedig lehetősége nyílt arra, hogy megkezdje a döntő ellentámadást. 1944- ben szovjet páncélos és gépesített csapatok a többi fegyvernemek csapataival együtt 9 megsemmisítő csapást mértek az ellenségre és ennek révén a hitleristákat kiűzték a Szovjetunió területéről, majd megsemmisítő csapást mértek a fasiszta fenevadra saját barlangjában. A szovjet páncélosok, a szovjet hadsereg többi alakulataival együtt rövidesen döntő csapást mértek a japán imperialistákra is. Japán kénytelen volt letenni a fegyvert. A szovjet kormány értékelte a szovjet páncélosok hőstetteit és bátorságát. 1142 páncélost tüntettek ki a Szovjetunió Hőse címmel. A kormány a harckocsigyártók érdemeit a Szocialista Munka Hőse cím adományozásával jutalmazta. A Szovjetunió békés alkotó munkával halad a kommunizmus útján. Békés munkájára, boldog derűs életére a Szovjetunió fegyveres erői őrködnek. Velük együtt ott állnak a vártán a szovjet páncélosok is. Állhatatosan növelik katonai és politikai tudásukat, állandóan készenlétben tartják az elsőrendű szovjet haditechnikát, amelyet a nazától kaptak. BŐVÜL AZ ÁRUVÁLASZTÉK A kisipari szövetkezeti vállalatok által előállított közszükségleti cikkek választéka rendkívül sokféle, termelésük szakadatlanul növekszik. A szövetkezetek jelenleg több mint két- szerannyi kötött fehérneműt és felsőruhát gyártanak, mint 1940-ben. Több mint kétszerannyi bútort és négyszerannyi fémedényárűt gyártanak, mint 1940-ben. Idén a szövetkezetek 23.6 millió darab kést és villát készítenek. 1953-ban majdnem félmillió négyzetméter szőnyeget gyártanak. A szövetkezetek előállítanak építőipari anyagokat, háztartási cikkeket, játékokat, hangszereket, sportfelszerelést, kocsikat és járműveket. Kisipari szövetkezetek széleskörű hálózata foglalkozik élelmicikkek előállításával. i A kommunista párt és a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik a nép életszínvonalának további emeléséről, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáról, a városok rendezéséről, egészséges munka- és életviszonyok megteremtéséről, a dolgozók társadalombiztosításáról'. Mindennek közös célja, hogy az emberek jobban éljenek, eredményesebb munkát végezzenek, minél teljesebben kivegyék részüket az élet örömeiből. A Szovjetunió állami költségvetése világosan tükrözi a társadalom gazdaságának növekedését, a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Idén az 1952. évi 129.6 milliárd rubellel szemben 139.5 milliárd rubelt fordítanak közoktatásra, egészségvédelemre, szociális és kulturális intézményekre, nyugdíjra, kölcsöntör- lesztésre. Ebben nincsenek benne az árcsökkentéssel kapcsolatos ráfordítások, amelyek a lakosság számára 46 milliárd rubel hasznot biztosítanak. A szovjet emberek a költségvetés terhére idén egészében véve 192 milliárd rubelt kapnak, vagyis az összes költségvetési kiadások több, mint 36 százalékát. Az előirányzat szerint idén 24.8 milliárd rubelt költenek egészségvédelemre és sportra. A kormány szükségesnek látta, hogy idén közel A Szovjetunióban a legfőbb törvény: az emberről való gondoskodás J. Kityenko cikke nyomán 1,363 millió rubellel növelje az egészségvédelemre fordított összeget. Az egészségügyi költségvetés lehetővé teszi, hogy idén pl. a kórházi ágyak számát 55 ezerrel, a bölcsödéi helyek számát 24 ezerrel, a szanatóriumi helyek számát 3.400-al növeljék. . A Szovjetunióban a munkások ingyenes orvosi kezelésben, ideiglenes munkaképtelenségük esetén segélyben részesülnek, rokkantság esetén és öregkorukban nyugdíjat kapnak, ingyenes, vagy kedvezményes beutalást kapnak a szanatóriumokba és üdülőkbe. A költségvetés ilyen célokra 42.9 milliárd rubelt, irányoz elő. Ilyesmi nincs és nem is lehet a kapitalista országokban, ahol az egyre növekvő háborús kiadások a költségvetés kiadási tételeinek túlnyomó részét teszik ki. A Szovjetunió 1953. évi állami társadalombiztosítási költségvetésére 22.7 milliárd rubelt hagytak jóvá, vagyis a tavalyinál 1.3 milliárddal többet. A társadalombiztosítási költségvetést, a multévihez hasonlóan úgy állították össze, hogy a szénipari, kohászati és a népgazdaság egyéb ágaiban dolgozók felemelt segélyt és nyugdíjat kapnak. A szovjet állam fokozott mértékben gondoskodik az anyákról és gyermekekről. A társadalombiztosítási összeg -egytized részét fizetik ki idén terhességi és szülési segély címén. Tájékoztatásképpen megjegyezzük, hogy a Szovjetunió lakossága az utolsó három esztendő alatt 9.5 millió emberrel szaporodott. Az idén’ 2,750.000 gyermek töltötte és tölti szünidejét az úttörőtáborokban. A dolgozók gyermekeinek üdültetésére 596 millió rubelt fordítanak. 1476 millió rubelt fordítanak a dolgozók üdültetésének megszervezésére. Ezenkívül 15 millió rubel jut az utazási költségek fedezésére. Az idén körülbelül 3 millió dolgozó tölti szabadságát a társadalombiztosítási alap terhére üdülőkben és szanatóriumokban. 1953-ban 230 millió rubelt költenek a szakszervezeti gyógyintézetek építésére és berendezésére. Az idén már számos új gyógyintézet megnyitotta kapuit. A társadalombiztosítási költségvetés több mint 99 százalékát a dolgozók vagy családtagjaik kapják meg különböző segélyek formájában. A fennmaradó alig 1 százalékot a társadalombiztosítás gyakorlati megvalósítására, a többi közt a munkafelügyelet megszervezésére, az orvosi ellenőrzésre, káderképzésre, propagandára fordítják. A kommunista párt és a szovjet kormány magukra a dolgozókra bízta az állami társadalombiztosítási célokat szolgáló összeg elosztását._ Az üzemi és helyi szakszervezeti bizottságok a társadalombiztosítási tanácsok és albizottságok tagjainak — több mint 1,600.000 aktivistának — segítségével ügyelnek arra, hogy a társadalombiztosításrd fordított óriási összeget észszerűen használják fel. A kommunista párt és a szovjet kormány legfőbb törvénye az emberről való gondoskodás. A szakszervezetek az 1953. évi állami társadalombiztosítási költségvetés példás teljesítésével elősegítik a munkatermelékenység további fokozását, a dolgozók jólétének és kultúrális színvonalának további emelését.
