Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

6 «OMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 szeptember 6. Őrei község párosversenyre hívja Zimányt az őszi munkák sikeréért Mi, Őrei község végrehajtóbi­zottsága alaposan áttanulmányoz­tuk a minisztertanács őszi mun­kákról szóló határozatát és aábk végrehajtásához készített tervet kibővített tanácsülésen és állan­dó népnevelőmunkával ismertet­jük a község dolgozó parasztságá­val. Az őszi mezőgazdasági mun­kák időben és jó minőségben való elvégzése érdekében községünk dolgozó parasztsága párosver­senyre hívja Zimány község dol­gozó parasztságát az alábbi szem­pontok szerint. Vállaljuk: 1. A napraforgó szedését szep­tember 20-ra, a napraforgószár vágását a szedés befejezését kö­vető három napon belül elvé­gezzük. 2. A burgonya betakarításával szeptember 30-ra végzünk. 3. Ä kukorica törését október 10-re és az ezt követő b napon be­lül a szár levágását is befejez­zük. 4. A cukorrépa betakarítását- és szállítását a Cukorgyár által meg­állapított határidőre elvégezzük. 5. Az őszi takarmánykeverékek vetését október 1-re, az ős ná.-pa és a rozs vetését szeptember 25- re, a búza vetését október 20-ra befejezzük. A búza- és 5sziárp<»- vetőmagot minden gazda az elő­írás szerint csávázza és géppel ve­ti. A községben rendelkezésre ál­ló vetőgépek elosztását már elké­szítettük és minden gazdával tu­datosítjuk, melyik vetőgépet ve­heti igénybe. A vetőmag tisztítá­sát a fonói gépállomás szelektora végzi a községben, amit már a tanács tudatosított a gazdákkal. Mindenki csak tiszta és csávázott vetőmagot vethet, s ezt a dülőíe- lelősök, mezőőrök, valamint a ta­nács vb.-tagjai ellenőrzik. A ta­nács felmérte a községben a be­takarításhoz és vetéshez rendel­kezésre álló fogaterőt és megszer­vezte, hogy mindkét munkában a fogatosgazdák segítséget nyújta­nak a fogattal nem rendelkező gazdáknak. A keverőszántást egyetlen gaz­da sem végzi 18 centinél sekélyeb­ben. A vetés előtt — amennyi­ben az szükséges — lókapával, vagy egyéb ilyen eszközzel lazít­ják és gyommentesítik a talajt. Az őszi mélyszántást 20 centi mélységben végezzük és e mun­kát az ipari növények alá kerülő területeken október 31-ig, az egyéb területeken pedig novem­ber 20-ig befejezzük. Amellett, hogy a mezőgazdasági állandóbi­zottság és a dülőfelelősök, vala­mint a mezőőrök állandóan ellen­őrzik az őszi munkák végzését, a vb. egy tagja és a mezőgazdasági állandóbizottság egy tagja a ta­nácshoz beadott jelentések való­diságát külön ellenőrzi a terüle­ten. így nem fordulhat elő, hogy a felsőbb szerveknek az igazság­nak nem megfelelő adatokat je­lent a községi tanács. Kérjük Zimány község taná­csát, hogy versenyfelhívásunkat tárgyalja meg a község dolgozó parasztságával és ha azt elfogad­ták, értesítsenek bennünket. Jól szervezett munkával előre az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért, a miniszter- tanácsi határozat végrehajtásá­ért. Sutyor Vendel vb-elnök Szalai György mezőg. állandóbiz. elnöke Egyre több dolgozó paraszt vesz bérbe tartalékföldet A tej-, tojás- és baromiibegyűjtési terv teljesítéséért harcolnak a kadarkutí MNDSZ-asszonyok Azt tartják falun, hogy a tej-,; tojás- és baromfibeadási kötele­zettség teljesítése az asszonyok feladata. Tudják ezt megyénk MNDSZ-asszonyai és a gabonabe- gyüjtés befejezése után az egész évi tej-, tojás- és baromfibegyüj- tés teljesítéséért indultak harcba. Az .asszonyok között nemes ver­seny alakult ki, hogy szeptember 20-ra eleget tegyenek beadási kö­telezettségüknek. A versenyt Márton Istvánná balatonszemesi MNDSZ-titkár indította el, aki­nek versenyfelhívásához több község MNDSZ-asszonya csatla­kozott. A kadarkuti MNDSZ-asszonyok vezetőségi ülésen vitatták meg a kormányprogramxnot és azt, ho­gyan járulhatnak hozzá legjob­ban annak sikeres megvalósításá­hoz. Az asszonyok elhatározták, hogy szeptember 20-ra eleget tesznek egész évi tej-, tojás- és baromfibeadásuknak és jó felvi­lágosító munkával meggyőzik a szervezeten kívülálló asszonyokat is kötelezettségeik teljesítéséről. Kozák Mihályné, Keserű Erzsé­bet és Illés Istvánná mutatnak követendő példát a beadás telje­sítésében. Keserű Erzsébet, Illés Istvánná már egész évi tej-, to­jás- és baromfibeadásukat telje­sítették. Lelkes verseny alakult ki Ke­serű Erzsébet és Török Sándorné között. Mindketten a legjobb nép­nevelők közé tartoznak. Keserű Erzsébet és Török Sándorné jó felvilágosító munkájukkal nagy segítséget nyújtottak a tanács­nak, hogy be tudják hozni a tej-, tojás- és baromfibegyüjtésnél mu­tatkozó lemaradást. A másik legjobb népnevelőpár Bonáné és Kütelné, akik ugyan­csak versenyben vannak egymás­sal. Ök is jó munkát végeztek a szervezeten kívülálló asszonyok között. Megmagyarázták, hogy a beadás teljesítésével a dolgozók életszínvonalának további eme­léséhez és a városi dolgozók za­vartalan élelmiszerellátásához já­rulnak hozzá. A kadarkuti MNDSZ-asszonyok lelkes munká­ja követendő megyénk valameny- nyi MNDSZ-asszonya számára. A gadácsi MNDSZ-asszonyok nem hagyják el a csoportot Tanácsaink egyik igen fontos feladata, hogy állandóan tudatosít­ják a falu dolgozóival azt a sokolda­lú anyagi segítséget, amelyet a kormány rendeletéi nyújtanak szá­mukra. El kell érni, hogy dolgozó parasztságunk ne csak tudomást szerezzen e rendeletekről, de éljen is a kormány által nyújtott ked­vezményekkel. E területen sok hiányosság ta­pasztalható megyénkben. Tanácsa­ink — és ez alól a Megyei Tanács sem kivétel — nagyon keveset tesz­nek, hogy' ismertessék a kor­mány programmja nyomán megje­lenő rendeleteket, és ezzel együtt növeljék a parasztság munkalen­dületét. A kormány programmja lehetővé tette, hogy a pa­rasztság a tartalékföldek hasznosí­tásával jelentősen növelje jövedel­mét. A tartalékföldeket kedvezmé­nyes feltételek mellett öt évre le­het haszonbérbe venni. Nagy j len- tősége van ennek, hisz az a gazda, aki saját birtokához még tartalék- földet is v£sz bérbe, többet termel­het,, mint eddig. A tartalékföldek megműveléséihez a kormány vető- magkölesönnel és termelési hitellel is segítséget ad. Azok a gazdák pedig, akik 1951 augusztus 1. után leadott vagy elhagyott tagosítat- lan földjüket vissza akarják kérni, vagy a fcetagoeított földjük helyett a tartalékföldből ugyanannyi terü­letre igényt tartanak, szintén je­lentkezhetnek a községi tanácsnál. Az idő sürget, hisz a jó termés .előfeltétele, hogy időben, jól elmun­kált. beérett talajba vessük a ga­bonánkat. Ezért fontos az, hogy a gazdák, akik ilyen földet akarnak művelni, sürgősen jelentsék be igé­nyüket a helyi tanácsoknál, hogy a tanács birtokukba adja a földet és teljes lendülettej végezhessék az őszi munkát.! A tanácsok kössék meg a haszonbérleti szerződéseket a gazdákkal és adjanak meg nekik minden segítséget ahhoz, hogy szánthassanak, vethessenek. iSomogyaracs községben minden tartalékföldet hasznosítottak már. iSomogyjádon 70 hold tartalékterü­let van még. Eddig 90 holdat kértek vissza a gazdák. Kapospulán 100 hold tartalék- földet hasznosítottak. Szulckon a Kossuth tsz 150 hold tartnlékiföl- dett vett haszonbérbe a tanácstól. Mike községben 80 gazda kérte vissza a korábban leadott földjét. Balatonszentgyörgyön 42-en. Mar­caliban 40-en jelentkeztek a tart;r léklföldelc hasznosítása végett. Amint a példák mutatják, me­gyénkben nagy az érdeklődés, csak az a baj, hogy tanácsaink nem használják ezt ki. A megyében még sokat, kell tenni azért, hogy az összes tartalékföldet pár napon be­lül hasznosítsák. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a földbirtokrendezési csoport, a megyei ingatlan haszno­sítási felelősök sokkal nagyobb fe­lelősséget erezzenek a tartal-ékföi- dek has »nos í t ás év ért. ,A gadácsi MNDlSZ-asszonyok aláírásukkal is megerősítik, hogy szilárdan állnak a termelőcsoport­ban és vallják, hogy a dolgozó pa­rasztság egyedüli helyre útja a tár­sas gazdálkodás. Tizenhat női dolgozója van a oso" portnak. közülük 13-an elhatároz­ták. hogy nem hagyják el a tszcs-t. Blaskovics Józeefné így nyilatkozott erről; „ Az életben már sokat meg­értem, de számításomat csak a cso­portban találtam meg.*’ Müller An­na. a tszcs másik dolgozója elmond­ta, hogy a múltban a kulákokihcz járt nalpszáimba, de munkájáért soha nem kapta meg az igazságos bért. Most pedig az eddig teljesí­tett 150 munkaegysége után annyi gabonát kapott, hogy a jövő évi ke­nyere biztosítva van és, még más egyébből ia bőven jut osztalék. Meizer Margit, akinek 216 munka­egysége van, szintén tudja, hogy a csoportban munkája után több jö­vedelmet visz haza, mint egyénileg dolgozó korában. Móricz Zsigmondiénak is kevés gondja van. amióta a tsztís-ben dol­gozik. Becsülete^ munkája nyomán nyugodt életet él. Kisleánya is azt mondja; ha megnő, ő is tsz-tag lesz. De rajtuk kívül még Gyulai' József­re, Le!ovié? Ágbstonné, Sdhulteisz Henrikné. Vég Julianna, Stickt Já~ nosné, Horváth Fcrencné, Major Jáncsná és Weink Jánosné is kije­lentették és aláírásukkal megpecsé­telték, hogy nem lépnek ki a cso­portból. ellenkezőleg: jó munkájuk­kal harcolnak a tszcs megszilárdí­tásáért. fiz őszi mezőgazdasági munkák befejezéséig működnek idén a földművesszövetkezeti mozgóboltok Idén az aratás és oséplés idején? több mint 600 földművesszövetkeze­ti mozgóbolt működött, A dolgozó parasztok, a termelő- szövetkezetek és az állami gazdasá­gok dolgozóinak kérésére a földmű- vesszüv.tkezetek az őszi mezőgazda­sági munkák idején is üzemeltetik mozgóboltjaikat egészen az őszi munkák befejezéséig. Az udvaron, dz eper fa árnyé­kában hárman Mik körűd ,a banklit. Tikkttszió meleget áraszt a nap. A három férfi homlokán gyön­gyözik a veríték. Ütemes, jól beta­nult mozdultatokkal dolgoznak. Az egyik a mn.gtizést végzi,másik rá­máira IvrXza a felsőrészt, a harmadik a talpat erősíti a cipő aki. Mind- cgyiknék megvan a, maya munkája. Értik a mesterséget, hisz évek óta ezt csinálják. Munka gőzben inagy a beszélgetés- Tátik Feri éppen a, Ruzicskát ug­ratja. —*■ Közeleg a■ szüret, ideje lesz nyilatkoznod, nősülsz-e, vagy nem. Vedd el a lányt, ne okoskodj, kü­lönbet úgy sem kapsz. Erős is, szép is. Ha nőtlen volnék, meg 10 évvel fiatalabb, lecsapnám a, kezedről. Te olyan pár cipőt kapsz nászajándékul,, meg a fialal- asszony is. hogy íbz aranyi akadnl- matoJccni is abban táncolhatjátok eí. Me várj. én mondom,, ne várj, nő­sülj meg. Közben telíti ofe idő, s míg a száj beszél-, a. kezek sem pihennék. Már­is készen vannak egy pár cipővel. Az utcai kapu nagy nyikorgással — mintha keneüen szekér vádolná hanyag gazdáját — kitárul és be­lep kopasz pejét törölgavve Horváth, a KTSZ minőségi Menőre. Nagy szuszogva ö is letelepszik a bankit mellé. — Hű de nagy meleg van. mintha nyár közepe vdnáH Jól kitaláltátok, jó itt az eperfa árnyékában dol­gozni. — Kezébe vészi az elkészült cnpöt. nézegeti. •— Na-na, — kiált fel — ha a fülledt melegből ki is jöttetek, azért a munkából nem HOL SZORÍT A CIPŐ? kell kijönnötök, ne végezzetek ,,fu­ser” munkát. A talp nincs jól fel­szegezve, itt meg a varrás festik. Ezt így nem lehet átvenni. Ejnye Elem, te mint csoportvezető, mint jó szakember, hogy adhatsz ki ilyen, munkát a kezedből? Vigyázzatok a minőségre. — szuszogja. -— Meg int panasz lesz az üzlet részéről. Már megmondtam,, hogy ilyen munkát vem veszek át. Hányni tudtok le­szállítani a héten a megrendelt UO pár cipőből? T/agy húszat leszállítunk, — válaszolja Tóth. — A mull hóban is elkészítettünk 8 párat és ma még csak hétfő van pshe félj. nem lesz panasz ia munkára, ezt is kijavítjuk­— Én megyek is — teszi le ke­zéből a cipőt Horváth. — Jó munkát — kössön s azzal kilép az utcai kapun. Mikor túljut a kapun, Tóthék egymásra néznek és cinikusain fel­nevetnek. — Elcsúszik ez a többi között,, hi­szen, a midi héten is elcsiusztaittuhk 3 ilyent. A minőségi reklamá­cióval pedig törődjenek ők. Közbeni úira nyílik az utcai kapu és belép Tóth felesége. Idősebb asszony, már túl van a negyvene'1, de még mindig jól tartja magéit. Odalép férjéhez és megkezdeni: — Megyünk-e holnap Kaposváirra? — Megyünk bizony, megvesszük a■ ruhát, nehogy a pénz elfogyjon. —. Hát akkor korábbam gyere ■ma hám, mert hajnali Ölkor megy a vonat — mondja az asszony. Az ebéd lldáslz, jössz-ie ebédelni? — Megyek — válaszolt Tóth, s le­teszi ,a szerszámot meg as előtte lé­vő kötényt A többiek is SzédMöz- ködnéx, mennek ebédelni. Odahaza ízletes ebéd várja Tóthot s ebéd közben arról beszélgetnek, hogy mi­lyen színű ritkáit vegyenek,. A 8 éves Pista kérlelni kezdi ap­ját: — Engem is vigyetek el Ka­posvárra. — Jó, rendben van, úgyis meg- resszük neked az iskolástáslcát, el­jöhetsz — felél az apja. Másnap még nem is virrad, det már készülődik a család. Mire Kapós­ba érnek, a nap már kidugja lán­goló üstökét, fénnyel árasztja el az utcákat, házaikat. Egyenesen az üz­letbe indulnak, hisz a Ikorai vonat­tal vissza okomnak térH. Még jó egy órát kell várniuk. mat 8-lcin nyitnak az üzletek, addig megreg­geliznek. Tftső vásárlók az üzletben. 8—10 ruhát is fclpróbál Tóth. Egyiknek a színével, másik­nak a nagyságúval van baja. egyik az asszony néki a másik nebi ment tetszik. Van bőven választék, vá­logathatnak. Végűi egy sima bar na öltönynél áíMpodnak meg. A~ árát kifizetik és becsomagolhatják. Megveszik a gyereknek is a táskát, •majd eUnduPhbk az Momásra, nem­sokára indul ,a vonatjuk. A jegy­pénztár dőlt Gregorival, régi ka­tona, cimborájával találkozik össze Tóth- Örömmel köszöntik egymást. már régen találkoztak. — Hol jársz erre, hogy vagy? — kérdezgétík egymást. — Mit vi-sZel ebben a csomagban? — kérdezi Gregori. — Most vettem ruhát, — vála­szolja Tóth. — Hadd lássam, milyen? Mennyi volt? — 1100 forint, sima barna öl­töny — hangzik a vú\W?z, miköz­ben az asdzcfüy fürge ujjakkal bo­gozza ,a- csomóra leütött spárgát. Majd ómtosan kiveszi a kabátot. — Ijnye de szép — mondja, Gregori, — próbáld már fül, hogy áll rajtad. — Elkéssük a vonatot — sza­bódé Tóth. — Gyertek, szálljunk fel a vo­natra. már bent áll. aztán ott majd felpróbálod — mondja Gregori —. hiszen egyir&nyba wtdk'Mk. De mit szegy eled magad, tied az, ki­fizetted az árát. Na próbáld meg­A hosszas unszolásra magára veszi Tóth a kabátot. Az asszony gyorsan eligazítja rajta. Grogon Ikntikus szemmel nézegeti, ért hozzá, szabó a foglalkozása. — Jó anyag — morzso&gatja- uj­jal között a szövetet. Majd hátralép s megszólal: — fordulj csak meg. Te, ennek ez egyik ujja rövidebb, min t a másik, vagy csak rosszul áll a váltadon. —Odalép, igazgatja.— Nem. Az én szemem nem csal. — Kicsit följebb húzza «i'í a kabát­ujj jent, amelyik hosszabb­— Ejnye az oAnjá-t — mondja mérgesen Tóth, hogy én ezt nem vettem észre. Menjünk gyorsan vigyük rvissza. — Most már hagyjátok, majd én rendbehozom — szól Gregon. — De ,a mindenit m-eki — kiáltja Tóth — hogy lehet ilyen selejtes mv/'Mt kiadni? Van Szívük üyen. lélektelen rn mkút végezni. — Bizony sok esetben kiadnák ilyen rossz műnkéit. Két hete vet­tem ezt a pár cipőt — mutat « kezében tartott dobozra, majd ki­veszi belőle a cipőt Gregori, — Kisipari KTSZ csinálta, kt l nap Viseltem és levált a talpa, mégr a varrása is felszakadt, most hoz­tam be, hogy cseréljék ki. Az üzlet­ben azt mondták, h.ogy előbb rekla­mációt 1 tóé® begyújtani a KTSZ- hez, ahol Megállapítják, Iá a faidős.. Vagy két hétig eltart ez, hagyj am­ott, adnak búst róla, aztán majd, értesítenek, ha- lehet érte jönni- Én- inkább hazaviszem és megjacíUa- tom, pedig nem ártana alaposan megbüntetni, azt, aki ilyen JuVhjOg- munkát ad M a kezéből-. TV ózd komám — mondja Tóth L — ite megcsinálod ölz én ka- bá,tornát, én pedig megcsinálom a cipőt. Mutasd csők, melyik KTSZ cSinSta? Bent Hédii lenni- a jelüknek. — Kezébe, veszi a cipőt, nézegeti., hirtelen elvörösödik, a cipőt for­gatja, Gr eg ovira nem mer nézni. Erősen szégyell magát, ráismer sa­ját munkájára. Ez volt az a cipő, amelyikre akit mondták, elcsúszik a-- többi között, ilyen pedig nem ez az egy volt. Sokáig hallgat, majd hirtelen -megszólal: — Tudom érc komám, hői szorít a- cipő: a selejt bizony visszaüt. No de rajta leszünk,, hogy többé ne készüljön selejt. Zsurakovszki Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents