Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-04 / 207. szám

I

Péntek, 1953 szeptember 4.

SOMOGYI NÉPLAP

4

3

Indítsanak harcot az őszi munkák sikeréért

a tahi járásban is

Miért nem tartották meg a taggyűlést a taszári pártszervezetben

NAGY FELADATOKAT ró a minisztertanács őszi munkákról hozott határozata a tabi járás vezető szerveire, dolgozó parasztjaira, termelő- szövetkezeteire. A határozat pontos végrehajtásától függ, hogy jövőre milyen termést takarítanak be gabonából, milyen gyümölcsöző lesz a szövetkezeti tagok munkája.

Nagy feladat hárul a termelőszö- 'vetkezetekre, hiszen a járás földterületének több mint 50 százalékán .szövetkezeti gazdálkodás folyik. A tsz-ek már az elmúlt évek tapasztalataiból tudják, hogy az időben történő vetés nagyobb termést eredményez. A nágocsi Szabadság tsz pl. az elmúlt évben 17 holdas tábláján, fceresztsorosan, időben vetette el a búzát és 24 mázsa 23 kiló búzája termett holdanként. A tengődi Szabadság tsz rozsból 13 mázsa átlagtermést ért el azáltal, hogy a szán- •tást-vetést időben és jó minőségben végezte el.

A járás több termelőszövetkezete ■és csoportja már harcba indult a jö- vőévi. bőséges termésért. A gamási •Uj Élet tóz-ben javában fblyik a szántás és már 20 holdon földbe került a bíborheremag. A talaj előkészítésén munkálkodnak a vityapusz- tai és a gárdonyi csoporttagok is.

A tabi járásban azonban távolról sem kielégítő az őszi munkák üteme. A járás- termelőszövetkezetei vetőszántási tervüket mindössze 6 százalékra teljesítették. A lemaradás tehát igen súlyos. Több termelőszövetkezetben még el sem kezdték a vetőszántást, trágyázást, nem készítettek munkatervet sem.

A pártszervezetek és tanácsok is «elhanyagolják a soronlévő feladatokra való mozgósítást. A járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai mostanában ritkán keresik' fel a tsz-eket, de ha kimennek, .akkor sem adnak segítséget a tsz- eknek. Számos tsz-ben az ellenség hangja érvényesül és emiatt halogatják a szántás-vetés megkezdését. A Somogy egresi Petőfi tsz-ben pl. már 15 hold megmunkált föld várja a repce és bíborhere vetését, a tsz ■elnöke azonban úgy vélekedik: «rátérünk még a vetéssel«. A somogy- meggyesi Hunyadi termelőcsonort- toan Király nevű dologkérülő lazítja •a tagságot a csoport feloszlatására, a közös vagyon elherdálására. A JB és a járási tanács tud erről, mégsem intézkedik. A legnagyobb hiba, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok többségében még nem, vagy alig kezdték meg a vetések számára a táblák kijelölését és így nem tudják,, hogy melyik táblán kell szántani.

A legtöbb tsz-ben nem mérték fel a rendelkezésre álló erőket, nem ■foglalkoznak a vetőmagvak tisztítá- •sával. A tabi Petőfi tsz-ben az ellenséges hírverés következtében többen arról beszélnek, hogy «mindenki külön-külön lásson hozzá a szántáshoz és vetéshez«. Syt Benyes Mihály brigádvezető arra akarta rávenni a tagokat, hogy a «vetőmagot is oszszák szét a tagok között«. A becsületes tsz-tagok azonban leleplezték és meghiúsították Benyés mesterkedését.

NAGYOBB SEGÍTSÉGET várnak a tsz-ek a gépállomásoktól is. A tabi járás . gépállomásainak hanyagsága is akadályozza a tsz-ek felkészülését. A tabi gépállomás még alig szántott valamit. A legutóbbi 5 napban az egy gépre eső teljesítmény mindössze 3.9 normálhold volt. Naponta még egy holdat sem szántottak a traktorok, pedig az agronó- musok állítása szerint két műszakban dolgoznak a gépek. Tancsik János főgépész hanyag, szervezetlen munkája az oka, hogy 11 traktor műszaki hiba, több gép pedig üzem- anyaghiány miatt áll napokon keresztül. A körzeti szerelők sem ellenőrzik a gépeket, így sokszor nem előzik meg a hibákat.

Sok hiányosság van a körzeti ag- ronómusok munkájában is. A gépállomás körzeti agronómusai a gépállomás központjában töltik idejüket, nem ismerik a termelőszövetkezetek problémáit, holott nekik kellene most segíteniük a tsz-eket. Somogyi Benedek körzeti agronómus azt állítja, hogy a tabi Kossuth tsz-ben jól megy a munka, a valóság azon ban az, hogy még munkatervet sem készítettek, s a tsz vezetői azt sem tudják, mit, hova vessenek. Az ag- ronómusok tervszerűtlenül dolgoznak, kapkodás jellemzi munkájukat.

AZ ELŐTTÜNK álló nagy feladatok arra kötelezik a járási párt- bizottságot, a járási és községi tanácsokat, a- gépállomások vezetőit, hogy sürgősen javítsák meg munkájukat. A járási pártbizottság adjon sokkal nagyobb segítséget a tsz-ek pártszervezeteinek. A párttagok legyenek élharcosai a minisztertanácsi határozat megvalósításáért folyó küzdelemnek. Kíméletlenül leplezzék le és verjék vissza az ellenséges nézeteket. Ne tűrjék, hogy bárki is gyengítse a tsz-eket, s akadályozza a jövőévi gazdag termés alapjainak megteremtését. A párttagok mozgósítsák a szövetkezethez hű, becsületes tagokat, s teljes erővel végezzék a szántás-vetést. Minden kommunistának látnia kell, hogy az őszi munkák sikeréért folyó csata harc az ellenség ellen, harc a jó termésért, a kormányprógramm megvalósításáért.

Jelentkezni lehet Vöröskeresztes tanfolyamokra

A Magyar Vöröskereszt’ Budapesten és á vidék nagyobb ipari és mezőgazdasági központjaiban hathónapos esti önkéntes ápolónői tanfolyamokat rendszeresített.

Az esti önkéntes ápolónői tanfolyamok megszervezésével a Vörös- kereszt lehetővé tette, hogy a kiképzésben olyan dolgozók is részt vehessenek, akiket családi vagy munkakörülményeik gátoltak a bentlakásos kollégium elvégzésében. A hathónapos esti önkéntes ápolónői tanfolyam vizsgái egyenértékűek a bentlakásos kollégiuméival, a hallgatók azonos értékű oklevelet kapnak.

Az újtípusú esti ápolónői tanfolyam előnye, hogy a hallgatók — a háromhetes kórházi gyakorlaton kívül — nem esnek ki a termelőmunkából.

Budapesten jelenleg kettő, Nyíregyházán, Miskolcon, Szombathelyen. Kaposvárott, Pécsett, Szegeden, Békéscsabán és Győrött egy-egy esti önkéntes ápolónői tanfolyam működik.

Az esti önkéntes ápolónői tanfolyamok állandóak, jelentkezni lehet a Vöröskereszt megyei, városi és kerületi szervezeteinél.

CjfczLaéi&Lek a ztíieiikíUáikbair

Kormányprogrammunk megvalósítása nagy fejlődést jelent a zeneoktatás területén is. Az új tanévben jelentősen növelik a tanárok számát, új iskolák nyílnak és kibővítik a hangszertárakat. Nyolc helyen, a többi között Sztálinvárosban, Ozdon, Dorogon, Egerben és Zalaegerszegen nyílik új zeneiskola. A tanárok számát több mint 150-nel emelték. Rohamosan nő a zenét tanulni vágyók száma is. Most ősszel csupán az alsófokú zenei iskolákban mintegy 22 és félezer növendék kezdi meg országszerte a tanulást.

Valamennyi zeneiskola a késő esti órákig működik, úgyhogy a dolgozóknak is alkalmuk nyílik tanulni az alsó- és középfokú zeneiskolákon.

A zeneiskolák felvételi vizsgáit szeptember első napjaiban tartják. Behatási díjat nem kell fizetni és a tandíjak a tanulmányi eredmények alapján igen kedvezményesek. A jeles eredményt elérők például egyáltalán nem fizetnek tandíjat.

AUGUSZTUS VÉGÉIG

iöbb mint 5 millió tankönyvet juttatott el rendeltetési helyére az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Gondoskodik arról, ho^y az ország mintegy 7 ezer iskolája az állami könyvesbolthálózat útján zavartalanul hozzájuthasson a tankönyvekhez.

A MARCALI TANÁCSHÁZÁN

A papírlap egyik oldala betelt s már a másik oldalon sorakoznak, fel egymásután a nevek és a szám- ■'oszlopok. Az osztóinál ülve dereshajú férfi hajol a papírlap fölé. Csak néha tekint fel a körülötte lévőkre. Izmos ujjal görcsösen Szorítják a tollat, amint az végigsík- Uk a> papír szeleten.

Kényes szerszám a toll annak, ■aki azt keveset használja. Béke fi Anted is csak amióta a községi tanács mezögazddfiági előadója, forgatja gyakrabbarí az írószerszámot. De annyit rég nem írt egy folytában. mint amióta megjelent a taitdlékföldek bérbeadásáról és a nemesített ■ vetőmag cseréről szóló

kormányrendeleit. Amint a lvangos- lúradón keresztül tudatosították a faluban a kormány intézkedését, ■mindjárt forgalmas lett a tanács- háza. Egymásnak adják a kilincset a gazdák.

—• ügy hallottam. hogy kormányunk nemesített vetőmaggal is segít bennünket, hogy többet termeljek. Hát én is élek ezzel a lehetőséggel, mert jövőre az ideinél még nagyobb termést akarók élérni — mondja Ács István dolgozó paraszt, aki éppen- most tért be a tanácsházára. — U mázsa búza, 50 kg ösziárpa és 3 mázsa rozs vetőmagot szeretnék cserélni.

— Feljegyzem. ■ . meglesz —■ válaszol Béke fi elv társ — majd értesítjük, amikor megérkezik a vetőmag.

— Még azt szeretném megtudni, hogy kéU-e a cserénél a nemesített vetőmagért felárat fizetni? — érdeklődik kissé bizonytalankodva Ács István.

—- Nem keä semmit sem fizetni — adja meg a felvilágosítást Béke- fi idvtárs- —■ Kormányunk nem kér a gazdáktól túlfizetést a vetőmag- cserénél. Cél a*, hogy a termelők jó magot wssenek, ami vitán többet is arathatnak a jövőben.

— Én meg' a föld miatt jöttem, amit már évek óta bériek — szól közbe Ptacsek Nándor, amint az asztalhoz lép —, mert úgy voltam eddig, hogy nemigen trágyáztam azt a földet és bizony már n\em soká bírná anélkül a termést. Mindig alttól tartottam, hogy tag ásítják $ okkor oda a trágya meg a mupka. Most, hogy 'kormányunk lehetővé tette a tartalékföldek bérbevételi szerződésének több évre- való meghosszabbítását, én is azt szeretném. ha azt a 2000 öl földelt, amit eddig béreltem, továbbra is bérelhetném. A 'rendelet megjelenése óta már 5 kocsi trágyát kihord- tjum a földre. Még van otthon 10 kocsira való, azt is ki akaróm hordani. így a -jövő évben nagyobb terelésre számíthatok, a bérletet is könnyebbén fizetem, meg nekem is több marad.-— Igaza van. . . ádamunk is azt akarja, hogy a gazda nagyobb biztonságban érezze magát a termelésben. Rákosi élvtárs az egyéni gazdák problémáival foglalkozva azt mondotta: „Gyors, konkrét, kézzelfogható rendszabályokkal kdl biztosítani azt, hogy nyugodtan termeljen földjén, hogy a mi új

rendszabályaink következtében ne csak termelési kedve nőjön meg, de nőjön meg jövedelme is, ezzel együtt életszínvonala csak. ’ úgy, mint az ipari munkásságé— olvassa a-z újságol Békefi elvtSárs. — M&gat is nyugodtan megtrá- gyazhatja a földet.

. — így már nemcsak nyugodtan, de sokkal nagyobb bizakodással dolgozom azon a földön. A kormány intézkedéseinek minden marcali gazda örül — mondja Ptaesek Nándor.

Egymást váltják a gazdák, már dél volt, mire ehneátek és beszélhettünk Békefi elvtárssal,

•— Ennyien nem fordultak meg mostanában a tanácsházán — mondja. — Nem is marad műveletlenül tartalék föld Marcali községben- Eddig már 50 gazda mintegy 178 hold földet kért haszonbérbe é$ 60 gazda közel 160 hold földet kért vissza>, amelyről a miét évben lemondott. 37 gazda pedig több mint 100 mázsa vetőmagot akar cserélni.

A marcali dolgozó parasztok az őszi munkák időbeni elvégzésével válaszolnak a kormány intézkedéseire. Már az,előírt 'terűiét egy részén elvégezték, a trágyázást és 111 holdon megtörtént a keverőszántás. Emellett a betakarítás is gyors ütemben halad.

— Nálunk a gazdák a kormány által biztosított lehetőségét kihasználják és becsületes munkával harcolnak a jövő évi bő termésért — mondja Békefi elvtárs.

Szűcs Ferenc

A taszári községi alapszervezetnek — a kaposvári járási pártbizottság értesítése szerint — szeptember 2-án kellett volna megtartania a rendes havi taggyűlését. A taggyűlésnek, mint az alapszervezet legfelsőbb szervének feladata lett volna: a megyei és járási pártválasztmány után megtárgyalni a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatát a Politikai Bizottság irányelvei alapján. A taggyűlés azonban elmaradt és a pártszervezet vezetősége nem mozgósította a község kommunistáit a Központi Vezetőség határozatának megvalósítására..

A taszári pártszervezet vezetősége kevés gondot fordított a taggyűlés megszervezésére. A pártszervezet vezetősége a taggyűlés összehívása előtt nem tartott vezetőségi ülést, nem tárgyalta meg a pártvezetőséggel és a pártaktívákkal a taggyűlés célját és jelentőségét. Az alapszervezet titkára maga készítette el a beszámolót, elkészítésébe nem vonta be a vezetőség többi tagját és nem hallgatta meg a párttagok és népnevelők véleményét. így a papíron lévő beszámoló nem is tükrözhette az egész vezetőség és a tagság véleményét.

A taggyűlés előtt a párttagok értesítését sem a felsőbb pártszervektől kapott utasítás alapján hajtották végre a pártszervezet vezetői. Ahelyett, hogy a párttagokat értesítették volna, miről lesz szó a taggyűlésen — ezen keresztül felkeltették volna a tagság érdeklődését a beszámoló iránt — a községi tanács hivatalsegédével «beidéztették« a tagokat a tanács.házóra a taggyűlésre, így a taggyűlésre a 20 tagú pártszervezetből mindössze 8 tag jelent meg. A megjelent párttagok sem tudták azt, hogy .a taggyűlésen miről lesz szó, így nem tudtak felkészülni sem arra. Mivel a párttagságnak még a fele sem jelent meg. a taggyűlést nem tudták megtartani.

Ezek a hiányosságok nem újkele- tűek az alapszeyvezetben. Már május óta hasonló okok miatt nem tartottak taggyűlést. A párttagság nagyrésze elszakadt a szervezettől, egyesek tagsági díjat sem fizetnek rendesen. Nem tájékozódtak a párt- szervezet előtt álló időszerű feladatokról, ami magával hozta, hogy nem is tudtak harcolni azok végrehajtásáért.

A hiányosságokért felelősség terheli Hegedűs József alapszervezeti párttitkárt és a vezetőség többi tagját. De felelősség terheli a kaposvári járási pártbizottságot is, amely nem nyújtott segítséget a pártszervezet munkájához. A járási pártbizottság segítsége csak annyi volt, hogy a párttitkár elvtársat papíron értesítették, mikor kell megtartania a taggyűlést. Az értesítésben közölték, hogy a taggyűlés megtartása előtt a járási pártbizottságról egy munkatársat küldenek az alapszervezethez és az segítséget nyújt a taggyűlés megszervezéséhez, és a beszámoló elkészítéséhez. Az ígért segítség azonban nem érkezett meg. De ez a mulasztás nem a? első eset a járási pártbizottság részéről. A járási pártbizottság a községi pártszervezet segítését csupán «ötperces vüláminstrukcióval« intézi el, aminek azután az «eredményei« is megvannak.

Most a hiányosságok megszüntetése érdekében a pártszervezet vezetősége azonnal tartson vezetőségi ülést és ezen közösen készítsék el a taggyűlés beszámolóját. A vezetőség tagjai értesítsék a tagokat a taggyűlésről, annak napirendjéről. A be-, számoló elkészítéséhez a járási párt« bizottság nyújtson segítséget az alapszervezet vezetőségének. A beszámolót úgy készítsék el, hogy az az egész vezetőség beszámolója legyen és világosan mondja meg: mit kell tennie a pártszervezet vezetőségének, a párttagságnak, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböiiék. Meg kell szabnia ■ a beszámolónak a kommunisták feladatait, a soronlévő mező« gazdasági munkákra való mözgósí« tást, a szántás-vetés és begyűjtés meggyorsításának feladatait.

A taggyűlésen vitassák meg a beszámoló által felvetett hiányosságom kát. amelyek hátráltatták a pártélet fellendülését. A taggyűlésen különösen nagy gondot fordítsanak a bírálat és önbírálat kibontakozására.

A PÁRTÉLET HÍREI

Párttitkár elvtársak! Az 1953—54. évi oktatási tananyagot szeptember 12-ig kell megrendelni. A megrendelőlapokat a járási, illetve városi pártbizottságokhoz legkésőbb szeptember 12-ig, kitöltve küldjék viszsza. A DISZ alapszervi titkárok 15-ig küldjék be a megrendelőlapó« kát a DISZ járási, illetve városi bi-* zottságához.

Megyei Pártbizottság ágit. prop. oszt.

Adjon több segítséget a tsz-eknek a kaposvári gépállomás

A kaposvári gépállomás nagy feladatokat oldott meg a működése óta eltelt időben. A gépi munkával sok segítséget adott a körzetéhez tartozó dolgozó parasztságnak, de elsősorban a termelőszövetkezeteknek. A tavaszi ter'vteljesítésben a megye gépállomásai közt a harmadik helyet vívta ki magának. Jól megállták helyüket a gépállomás traktoristái és dolgozói a nyári tervteljesítésben is. A nyári tervét 114.3 százalékra teljesítette a gépállomás, 73 vagon gabonával csépeltek többet, mint amenv- nyit tervük előírt. 24 traktoros szárnyalta túl cséplési tervét. A cséplési csatának olyan hősei nevelődtek, mint ifj. Mezőfi János, aki 900-as gépével 24 vagonos tervével szemben 41 vagonnál is többet csépelt. A 16 éves Mezőfi János követendő példát mutatott az idősebb traktorosoknak. Példamutatóan dolgozott Fábics József traktoros is, aki jóval 40 vagonon felül csépelt.

* A kaposvári gépállomás az 1953-as évben talajmunkával, növényápolással és egyéb gépi munkával nagyobb mértékben segítette a termelőszövetkezeteket, mint az előző években. A tsz-ek azonban sokat fejlődtek és még több segítséget várnak a gépállomástól.

A gépállomásnak tovább kell szilárdítania a kapcsolatot a dolgozó parasztsággal, mindenekelőtt a /termelőszövetkezetek parasztságával. Az elmúlt hetekben pl. az ellenség a kormány programmját félremagyarázva, igyekezett megbontani a szövetkezetét. A gépállomás vezetői — helyesen — több termelőszövetkezetbe aktivistákat küldtek ki, hogy ott segítsenek a pártszervezetnek a kormányprogramra megmagyarázásában, a tsz-ek megszilárdításában. A gépállomásnak ezen túlmenően a gépek jobb kihasználásával, a szántás-vetés meggyorsításával kdll segítenie a tsz-eket.

Ezen a téren azonban nagyon sok a tennivaló. Már elkészítették a gépállomás tervét. A terv megállapítja a gépállomás őszi talaj munkatervét, ezen belül a brigádok és az egyes traktorosok feladatát: melyik tsz-ben milyen munkát, mely határidőre kell

elvégezni. Mindez papíron szép, de mást mutat a valóság. A vezetőség nem harcol a terv végrehajtásáért. A terv szerint szeptember 3-ig 617 normálhold talajmunkát kellett volna elvégezniük. S a valóság: 18 géppel még 100 holdat sem szántottak fel ezalatt.

Mit gondolnak a gépállomás vezetői, rendjén van ez? Ha úgy gondol« ják, súlyosan tévednek. A termelő- szövetkezetek nem ígérgetéseket, hanem tetteket várnak a gépállomástól. Mi a gyenge tervteljesítés oka? Az, hogy a cséplés után igen lassan javítják ki és állítják át szántásra a traktorokat. Pedig az őszi szántásvetés nem tűr halasztást. A késedelem nagy károkat okozhat a termelőszövetkezeteknek, az országnak.

Igaz az, hogy 5 tsz-ben: a kaposvári Szabadságzászló, a bőszénfai Lenin, a szentbalázsi, kiskeresztúri, si- monfai tsz-ben szombatig elvetik az ősziárpát, de a többi szövetkezetben nagyon súlyos az elmaradás. Pl. a magyaratádi Búzakalász tsz-ben még a csépléssel sem végeztek, s nem kezdtek hozzá a vetéshez sem. Ide adjon nagyobb segítséget a gépállomás.

Wittman József elvtárs, igazgató és Stark Ferenc elvtárs, vezető agronómus álomba ringatják magukat. Sokkal jobban tennék, ha nem építenének légvárakat és kinn a területen, a tsz-ekben, a gépek mellett töltenék most idejük nagyobb részét. Hiba, hogy teljesen szabadjára engedik a versenyszervezést. Úgy gondolják talán, hogy megy az ma«

gától is? Nagymértékben akadályozza a további munkák sikerét az önelégültség, ami most a vezetést jellemzi. Le kell vetniük az ö.nelégültséget és nagyobb lendülettel kell dolgozniuk.

Vittman elvtárs legyen keménykezű vezető, de ossza meg a munkát a vezetőség között. Valamennyi gép dolgozzék a földeken, elsősorban a termelőszövetkezeteknél. Minél előbb végzik el a vetőszántást és vetést, annál több segítséget adnak a ts?-ek megszilárdulásához, a jövőévi gazdag termés biztosításához.