Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 szeptember 29 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) •termést érjen el. A kiadások eigy kát, hold vetésterületre majdnem ugyanazok jó és rossz termés ese­tén is, mert változatlan a vető­magszükséglet és ugyanakkora te rületre történik a begyűjtés kive. tésie is és így minden mázsa tötoíb— Seítermés a tagság jövedelmének növelését szolgálja. Emellett gon dosík-oidni keil a tavaszi vetésű nö­vények magas termésátlagának biztosításáról ás. Ennek érdekéiben különösen, nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást, biztosítani az összes trágya (kihordását és a gép­állomásoknak sietni kell a verő- szántás és a vetés végzése mellett a mélyszántássá1! is, A termelőszövetkezeteik megszi­lárdítása, a íermeliősizöivetikezeti tagak életszínvonalának emelése érdekében most a legnagyobb je­lentősége az őszi mezőgazdasági munkák gyors, jó minőségű elvég­zésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövőévi magas ter­mésátlagot és annak eredménye­ként az egy munkaegységre eső ré­szesedés növekedését. A mostani jó munkán múlik az, hogy terme­lőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben is megyei átlag­ban legalább 2 máz-sával megha­ladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Dani elvtárs ezután az új be­gyűjtési rendeletből' származó ked­vez m á nyekkel fogll ailko-zott. A ikastiélyosdomibói Felszabadu­lás termelőszövetkezet beadási kö­telezettségéit időben teljesítette és jelen pillanatban mintegy 647 ser­tése van hizlalás alatt, amit 'sza­badpiacon értékesítenek majd. Eb­ben a termelő szövetkezetben a jö­vedelem 80 százalékát a fejlett ál­lattenyésztés adja. Hasonló eredménnyel jár a kö­zös tehenészet ikifejlesztése is. A jövclévi beadási tervék (szerint a term elős zö v e tk e ze tn ek á ilágosa n 100 holdra mindössze 1800 liter te­jet keli! beadnia. Viszont egy átla­gosan dolgozó termelőszövetkezet­inek is legalább 10 tehene van 100 holdra. Egy 500 holdas termelőszö- vefkezet szabadpiacra évenként mintegy 60 ezer liter tejet ad, mely 150—200 ezer forint r,a növeli a pénzjövedelmet. A répáspusztai Első Ötéves Terv tsz már -felfi­gyelt erre a lehetőségre és ebben az évben mintegy 84 ezer forint pénzjövedélemre tett szert tehené­szete révép, ugyancsak a beadási terven felüli tej szabadpiaci érté­kesítéséből. Termélőszövétlkezeteinlk minden feltételiéi rendelkeznék ahhoz, hagy jelentős pénzjövedelemre te­gyenek szert lés a rendszeres pénz- jövedélem révén a munkaegységre évközben havonta, vagy másíéliha- ■ vonta rendszeresen tudjanak előle­get adni, hogy a termelőszövetke­zeti 'tagok évközben se szenved­jenek pénzhiányt. A termelőszövetkezeti tagok jö­vedelmének legfőbb forrása a kö­zös gazdálkodás, de nem szabad lebecsülni és elhanyagolni a ház­táji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja meg az alapszabályban megszabott mérté­ket, nagyon egészségesen egészíti ki a 'termelőiszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedel­mét. Meg kel mondani, hogy a ház­táji gazdaság fejlesztését is e'iha. nyágo'ltuk. Ezt bizonyítja, hogy J termelőszövetkezeti családok kö­zül csak minden harmadik, negye­dik családnak .van tehene. A ház­táji állatállomány elhanyagélásá hoz hozzájárul a háztáji terület vi szonydag alacsonyan történt meg állapítása és a háztáji gazdaságok­ra 'kivetett túlzott beadás is. Kormányzatunk lehetővé teszi, hogv a jelenleg még gyengén dol­gozó termelőszövetkezeteik tagjai is már az didiéin állapjában megtalál­ják számításaikat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással végezzék a szántás-vetési imunká- kát, T er meló sz ö vetfcez eleink j avuló munkája, a termelőszövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsunk az öregekre, betegekre, szülőanyákra Kormányzatunk e termelőszö vet­kezeti tagok megsegítésére erősen kiszélesítette az eddigi betegeíllá tási és segélyezési rendszert. Kor­mányzatunk biztosítja^, hogy az el­ső gyermekét szülő asszony, ha tagja a ’Szövetkezetnek és a mun Icából ’az 'alapszabály szerint kivet­te a részét: 500 forint, a második és további gyermeket szülő asz szony 400— 400 forintos segélyben ■részesül’.'. A Termelőszövetkezeti moz­galomban megszűnik a dol­gozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazda­sági mnrJkást-, hanem a kis- és kö- z épp ár a s zto k at is. Dani elvi ár,s ezután rátért a szövetkezeti demokrácia kérdésé­re, majd így folytatta: A termelőszövetkezetek termés­átlaga növelésének és a termelő­szövetkezeti tagok jóléte megte­rem tésiénelk fontos előfeltétele, Hegy nemcsak a közös munkában, hanem a. termelőszövetkezet veze­tésiében is — ahogy azt a tanácsko­zás elé terjesztettt mlinhaalapsza- bályzaf előírja — részt vegyen a termelőszövetkezet egész tagsága. Sok termelőszövetkezeti elnök azonban ne-m úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának erezhetné magát; kiskirályoslkodiik, nem hallgat sen­kire, azt képzeli magáról, hogy ná­lánál többet 'Senki sem tudhat a szövetkezetben. Az ilyen elnökök a közgyűlést sokszor egy éviig sem hívják össze és az intéző 'bizottság csak formálisan működük. Mint ezt átni a csornai Úttörő termelőszö­vetkezetnél Nagy János, Juhász Sándor, Dóczi Sándor tsz-tagok el­mondják, hogy a vezetőség, az elnök ,a rokoni kapcsolatokat tart­ja szem előtt és a hanyag dolgo­zókra nem mer rászólni, mert egyik a sógora, másik a komája. A tag­ság megkérdezése nélkül intéz el egyes dolgokat. Könnyelműen el­nézi, hogy a termelőiszövetikezet- hen a rokonok parancsoljanak. A fent említett tagok elmondják, hogy ilyen elnökkel és vezetőséggélí nem akarnak tovább együtt dol­gozni. Ahhoz, hogy termelőszövetkezete­ink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy (hasznosítani lúd,jált mind­azt, amit munkájukhoz kapnak, fel tétlenül szükséges a szövetkezeti' demokrácia megvalósítása. Ezután Dani elvtárs beszélt az ellen séges elemék bomlasztó műn' kajáról. Nagy Imre elv- társ országgyűlési 'beszéde után a kulá'kok és a falu spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő. arra hogy kihasználva a tsz-ele kezdeti nehézségeit, a tszcs-bői való kilé ipésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá- azokat tszcs-tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetlen­kednek. Az ellenséges elemek e ki séiietei több tszcs-ben nem voltaik h a t á sta la n ok. Vol talk terme lös z ö ve t- kezetek, amelyek a gazdasági év végére kérték feloszlatásukat. E ter­melőszövetkezeti' tagok nagy része azonban a kormán yprogramm megjelenése óta hozott intézkedé­sek Ihatáe árat, amelyek világosain, fél- remagyarázhatatlanui megmutatják, hogy pártunk és kormányunk az eddigiinéli sokkalta nagyobb segít­séget ad a termelőszövetkezeti gaz­daságoknak, továbbra is közösen akarnak gazdálkodni. Ez történt a kisbárapáti Kos­suth, a .gárdonypusztai Béke Őre,, az anidocsi Sztálin termelőszövetke­zeteknél és még jópár termelőszö­vetkezetnél. ahol -a tsz tagjai be­jelentették, hogy továbbra is közö­sen akarnak gazdálkodni. E'lmonö- ták, hogy 'feloszlatást kérelmüket®— 4 hangoskodó, munkakerülő készí­tette el, akik a legnagyobb -dolog­időben ahelyett, hogy a termelőszö­vetkezetben munkát végeztek vol­na. házról-házra járva igyekeztek megtéveszteni a becsületes tsz-ta- gokat. A magyaratádi Búzakalász termelőszövetkezetnéli az ellenség úgy dolgozott, hogy olyanok nevel is szerepeltek a felo-szlatási kér­vényben. aki már régen meghaltak. A kormány termelőszövetkezete­ket támogató intézkedései hatására országosan, de megyei viszonylat­iban is sok olyan tsz van, ahol az utolsó hetekben neímcs.ak, hagy kilépések nincsenek, hanem ellenke­zőiéig: sok becsületes dolgozó csa­lád lépett be a meglévő termelőszö­vetkezetbe. Az ádándi Petőfi termelőszövet­kezetbe 3 család, a gárdonypusztai' Bébe lőre termelőszövetkezetbe 5 család, ia belegii Virágzó Föld tszcs- be 6 családr a bala-tonszemes-i Dó­zsa ts'zcs-be 2 család, de ezenkívül még kihetue sorolni azoknak a termelőszövetkezteknek a számát., ahol belépések történtek. Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti ta­gok. akik a zárszámadás után az őszi munkák befejezésével egyé­nileg akarnak gazdálkodni. Ezek igen helytelenül cselekedne^, mert a már megkezdett helyes utat, a kez­deti nehézségek hatására éppen ak­kor hagyják ott, amikor a legna­gyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdálkodás felvirágoztatására 'és a szövetkezeti 'tagok jólétének meg­teremtésére. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak a részére, akik a felvi­lágosítás ellenére is egyénileg akar­nak tovább gazdálkodni, ,a gazdásá­gi1 év végén, az őszi b takarítás, illetve a zárszámadás -után ki kell adni földrészüket a termelőszövet­kezet szétszórt területéből, a tarta- lékföldből. Vagy amennyiben sem az -egyik, -sem ,a másik nem áll ren­delkezőére. akkor a közös tábla szé­lén a kilépő -tagokkal el kell szá­molni. A föld kimérésének és telek­kön yvez és ének költségei a kilépő ta­got terhelik. A kilépő tag a termelőszövetkeze­ti tagsággal járó összes kedvezmé­nyeket: adófizetési, beadási, hitel ■és egyéb kedvezményeket, szociális juttatásokat elveszti. Ha- a földre­form során juttatott földet vitt be a termelőiszövetkezetbe,, a megvál­tási ár hátralékos részét, a föld ki­adása után köteles kifizetni. Dani elvtárs ezután gépállomása­ink munkájával- foglalkozott. Termelőszövetkezeteink megszi­lárdításában, a termelés fokozásá­ban nagy szerepük van a gépállomásoknak Nem véletlenül történt az. hogy a mostani tanácskozásunkon nagy s-zámban vesznek részt a gépállo­mások dolgozói. Világosan kell látnunk és meg kell- mondanunk, hogy korántsem elég az, hogy a gépállomás traktorosai normájukat teljesítik. A norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos,, merít elősegíti a mezőgazdasági munka gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkáit, a traktorosok a legjobb mi nőségben végezzék. A gépi munka eredménye a t erm elősző ve tkezetek magas termésátlagában mutatkoz­zék meg. A jövőben a termelőszö­vetkezetek is sokkal nagyobb köve­telményeket támasszanak a gépál­lomások munkájával) szemben, mint eddig tették. Éljenek jogaikkal és ne vegyenek át olyan tábláit- a trak­torostól, ahol a munka minősége ki­fogásolható. Az a termelőszövetke­zeti elnök, vezetőségi tag. vagy brigádvezető, aki rossz minőségű -munkát átvesz, ,az egyben a szövet­kezeti tagság ellen vét és hozzát-e- Ihatném, hogy az a gépállomást igazgató és főagronómu®, akii el­tűri a rossz minőségű munkát, meg­feledkezik arról a feladatáról, amellyel pártunk -és kormányunk a felelős munkakörben megbízta. ,Az állami vállalatokkal! kapcso­latban a következőket mondta; Különböző állami termeltető vál­lalatok és felvásárló vállalatok vi­szonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkezetek­hez. Ezekben a vállalatokban igen sok oda nem való elem. -spekuláns, kólák van. -Ezek munkakörüket ki- Ihasziniáilva, nagyon isok bosszúsai gat okoznak a termelőszövetkezetek­nek és nagyon sok kárt tesznek, ki­használva a termelőszövetkezetek vezetőinek jóindulatát-. A MEZŐKER pl. ai nagycsepelyi Uj Élet tsz-n-él leszedetetf 20 má­zsa káposztát, amiért csak 4 nap múlva ment el. Természetesen ak­kor leminősítette az árut -és nem vette át, amiből a termelőszövetke­zetnek mintegy 2000- forint kára származott. A terményforgalími ivál- la-latnál pedig, amely több millió zsák követeléssel lépett fel termelő* szövetkezeteinkkel szemben, 09 szá­zalékánál beigazolódott,, hogy a zsá­kokat a 'termelőszövetkezet vissza­küldte és így a vállalat a követelé­sektől elállt. A bal a to nszemes i Dó­zsa tsz-néí, ahol 27.000 forintot kő vetőitek, a könyvelő elszámolása után kitűnt, hogy még a vállalat tartozik 5000 forint zsákbetétfel. A zicsi 'Szabadság termelőszövet­kezetnél több mint egy) éve 40.000 forintos költséggel villamosítottak, de a villany bekötve imég a mai na­pig sincsen. Természetes, hogy így a befektetett 40.000 forintot á ter­melőszövetkezét nem tudta értékesí­teni. Állami vállalataink, a termelte tők és- a különböző kereskedelmi vállalatok egyszer -es mindenkorra számolják fel a szövetkezettel való bürokratikus, lelketlen -foglalko­zást. ■Sok panasz hangzik -el megyei; viszonylatban a termelőszövetkeze­tek részéről a bankokkal szemben is. A taibi Petőfi tsz, hogy tejbe­adását- teljesíthesse, '5- tehenet akart vásárolni 25.000 forintért. A 'hi- leltervezet megvolt, de hitelkeret még nem- állt rendelkezésére. A ter- melőszövetkeziet -elszámolási szám­láján 25.000 forint volt az elnök kérte,, hogy ezt ;az öszeget -adják ki vásárlásra azzal, ha .majd megjön a hitel, akkor folyósítják és vissza­fizetik az elszámolási számlára, mert a pénzzel más céljaik' vannak, A| bank vezetője leijeik intette, ha már saját pénzükből megvették, -akikor nem folyósít hitelt és így a imar- havásárüás és természetes dolog, hogy vele ©gyütt a tejbeadás is -el­maradt. Vagy pl. a somogydöröes- kei Béke termel őszövetkezet 12.000 forint hiteit kért kovácsszeimámi megvásárlására. A hite! meg volt tervezve, meg is volt adva. A tabi barik cenzúra -bizottsága azzal az indokkal nem folyósította, „vissza­fizetése nincs biztosítva, mert fe­lettes hatósága még a mu.lt évi tar­tozásait sem rendezte“. Feltétlenül biztosítanunk kell, hogy -a termelő- szövetkezetek pénzügyi téren is Ön­állóak legyenek és a 'termelőszövet­kezet egyszámlájáról csak a ‘terme­lőszövetkezet 'vezetőségének, iíletv-e elnökének jóváhagyásával hihessen -pénzösszeget kifizetni. Természete­sen ugyanakkor szükséges -az, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fi­zetési kötelezettségének időben- te­gyen eleget-. És a jövőben: úgy gaz­dálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor -teljesíteni tudja. De még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete sem lehet ok arra, hogy -a termelőszövetkezet önállóságát bankhálózatunk megsértse. Külön -kell -szólni a, járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól- -és ezek munkájáról. Rossz akarattal sem' lelhet azt mondani, hogy -e mezőgazdasági szerveinkben: számszerűen kevés dolgozó1 van. Többszáxan dolgoznak ezekben a szervekben, akiknek 'fel­adatuk a termelőszövet) ezetek ter­melésiének támogatása. Segítségük azonban a te-rmelőszövetk zetekben nagyon kismértékben érződik. Me­zőgazdasági, 'ellenőrző, -irányító szerveink fő hibája, hogy munká­juk általános utasításokban., para-n- cÉo-lga'tás'ck'ban, futó ellenőrzésiek- beri merül i-i. A kaposvári járási tanács mezőgazdaságii1 osztályának előadója, Ivántól elvtárs például egyik termelőszövetkezetbe való ki­szállása -alkalmával nagy hanggal beállított a termelőszövetkezet iro­dájába. A termalőezövetkezet meg­szilárdítására ment ki és mintegy 10 perces beszélgetés után, amit a termelőszövetkezet elnökével folyta­tott, 'léborult az asztalra-, minti aki jól végezte dolgát, egy nagyot -aludt és utána eltávozott a termelőszö­vetkezetből. Ez az elvtárs ügy gon­dolta, hogy így is lelhet a termelő­szövetkezetek megszilárdítását elő­segíteni. Az ily-en ,,módszer“ nem engedhető meg,, ez ellen -harcolnunk 'kell. Befejezésül a következőket mond­ta Dani elvtárs.; Megyei tanácskozásunk adjon bá­torítást és útmutatást dolgozó pa­rasztságunk éji, boldogabb életének megteremtéséhez. Szövetkezeti pa­rasztságunk leszűrve az elmúlt 5 év tapasztalatait, pártunk -és egész né­pi dem-okiráleiánk segítségére )tá* maszkodv-a, az eddiginél határozot­tabban és gyorsabb léptékkel halad­jon virágzó szövetkezeti gazdasá­gunk- megteremtésért. Éljenek és virágozzanak termelő- szövetkezeteink! Éljenek a dolgozó parasztság emberibb, szebb életé­nek élharcosai, a tsz-ek tagjai. Éljen minden győzelmünk szer­vezője és lelkesítője, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja ! Franciaországban nagy a nyugtalanság Nyugat-Németország újrafelfegyver zése miatt (MTI), A,.Daily Herald“ című londoni lap szeptember 22-i számá­ban cikk! jelent meg arról, hogy Nyugat-Németországban a válasz­tások óta „jókedvűek a német tá­bornokok“. A cikk többek között arról ír, hogy „az úgynevezett Blank-hivatalban: volt hitleri tábor­nokok járna'k-kelhek elegáns öltö­zékeikben. Tekintetük vidám és bi- zokodó... A Blank-hivatalban kel­lemetlen jelenségekre lesz figyel­mes az ember, ha a szigorú tekinte­tű, ingujjra vetkőzött afrikai, orosz- országi, lengyelországi -és francia- országi harcokban részt vetít tábor­nokok között szemlélődik“. Ezek a kellemetlen jelenségek a „Daily He­rald“ szerint abban állnak,, hogy Nyugat-Németországiban a volt hit­lerista katonai káderek egymás után jelentkeznek ebben a hivatal­ban és felajánlják szolgálataikat az újjászülető hadsereg számára. Ezeket a tényeket nemcsak Ang­liában!, hanem elsősorban Francia- országban, N yugat-Németország közvetlen szomszédságában its nagy nyugtalansággal veszik tudomásul. Ez a nyugtalanság uralkodik még a burzsoázia jelentős rétegeinek kö­rében is. Ilyen körülmények között ,a francia burzsoá sajtóban érthető módon megszaporodtál. ,azok a cik­kek. amelyek a nyugatnémet milita- rizmus újjászületése iáttná kelet­kező -aggodalmakat tükrözik. , így a „Le Monde“ -emlékeztet ar­ra, hogy az utóbibi1 időben neves személyiségek i.s felemelték szavu­kat Nyugat-Németország újrafei- fegyverzéee ellen. IA „Le Monde“ egy másik cikké­ben Maurice' Duverger [megállapít­ja, hogy ,,Nyugat-Németország a háfoórú befejezése után 8 évivel dik­tálni akar Európában és irányítani akarja ,a kontinens diplomáciáját, jóllehet még lieftegyverzett és meg­szállás alatt áll. A „La Tribune Des Nations“ cí­mű párizei polgári lap is hangsú­lyozza, hogy Nyugat-Németország , újból a háború veszélyével fenye­get”. A „Cerefour” című párizsi he­tilap szintén- kiemeli, hogy „Német­ország ,a (legjobb úton van afelé, hogy az amerikaiakkal összejátszva a kulisszák mögött megkaparintsák az európai vezető szerepet“. Á kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért Az „Österreichische Volksstim- me“ köz'li Wtlheílmnek, az osztrák gyáriparosok szövetsége kiviteli bizottsága elnökének nyilatkoza­tát. Wilhelm nyilatkozatában a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal váló kereskedel­mi -kapcsolatok fokozása mellett foglal állást. * * * Finn .kereskedők küldöttsége ér­kezett szeptember 26-án Berlinbe. A küldöttség a Német Demokra­tikus Köztársaság és Finnország között megkötött kereskedelmi szerződés keretében tájékozódik a két ország 'közötti vételi és eladá­si lehetőségekről. * * * Bulgáriában most van az alma és őszibarack kivitelének főidénye. A kiváló bolgár almafajták iránt a Szovjetunió és a népi -demokra­tikus 'országokon kívül igen nagy érdeklődést tanúsítanak a kapita­lista államok is. Jelentősen megnövekedett „ 3 gyümölcsk'ivonatok exportja is. Növekedett az -érdeklődés a bol­gár pirospaprika iránt, amelyet Bulgária Egyiptomba, Izraelbe és Ausztriába szállít.

Next

/
Thumbnails
Contents