Somogyi Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-03 / 206. szám

‘'Csütörtök, 1953 szeptember 3. SOMOGYI NÉPLAP Á jövőévi termés biztosítása érdekében tanácsaink legfontosabb feladata az állami tartalékföidek hasznosítása Az 1953. évi őszi szántás-vetési munkák végrehajtása nagymérték- ben attól függ, hogy ,a tanácsok milyen sikerrel végzik el ezt a munkát. Az őszi szántás-vetést csak akkor lehet maradéktálanul 'biztosítani, ha a tartalé'kföldeket a legrövidebb időn belül1, de legkésőbb október 1-ig átadják -azoknak a termelőknek, akik eze­ket a földeket megművelik. Kőröshegy község egyénileg dol­gozó parasztjai között is nagy az -érdeklődés a tartalékföidek hasz­nosítása iránt. Látják, hogy kor­mányunk ezzel is segíti biztonsá­gosabb gazdálkodásukat, nagyobb jövedelmüket. Már többen felkeresték a köz­ségi tanácsot, hogy jelentsék: ők is akarnak taríaiékfcldet igényelni. Az elmúlt években a községben több gazda leadta az államnak a földjét, többen elhagyták földjü­ket. Most a rendelet értelmében — akik erre igényt tartanak — visz- szakaphatják a felajánlott vagy el­hagyott földjüket. Papp Jenő a múlt évben 10 hold földjét félajánlotta az államnak, a. .községi tanács ezt a földei tarta­lékterületként kezelte és haszno­sította, Miután Papp Jenő tudo­mást szerzett a rendeletről — és mivei földjét nem tagosították, s hasznosítására sem állami gazda­ság, célgazdaság, tsz nem tart igényt — jelentkezett a községi ta­nácsnál, hogy részére a saját bir­tokát adják ismét tulajdonába. A községi tanács teljesíti Papp Jenő kérését és még október 1 előtt tu­lajdonába adja a korábbi 10 hold földjét. Papp Jenő a jó és előre­látó gazda gondosságával hozzá­láthat földjének műveléséhez. A községi tanács pedig intézkedik, hogy a tulajdonbaadástől, illetve a föMvisszaadási jegyzőköny aláírá­sának napjától számított 60 napon belül a tulajdonjogot Papp Jenő javára telelckőnyvíleg bekebelez­zék. Többen jelentkeztek a tanácsnál tartaiékfö'ld haszonbérbevétel cél­jából is. Vári Lajos 3, Csepeli Jó­zsef 2, Kovács Gyula 2 hold tarta­lékterületet igényelt ötéves ha­szonbérletre. A haszoinbérbevett tartalékföldet nem írják a bérbe­vevő saját birtokához, külön be­adási normát állapítanak meg ez­után. Az államtól! bérbevett tarta­léktőid után földadót fizetni nem kell. A föld bérleti díját — arany­koronánként 5 forintot, vetemé- nyeskert után 10 forintot — 1954 július 1-től kell fizetni. A dol­gozó parasztok sietnek az igény­léssel, hiszen szántani, vetni kell. hogy nagy termést takarítsanak be e földekről is jövő évben. A íartflékföldet átvevő egyé­ni terme őknek és termelőszö­vetkezeteknek adott kedvez­ményeik megteremtették a hasznosítás legfontosabb fel tételeit, A megyei, járási tanácsok azonban eddig általában keveset tetfek e kedvezmények tudatosítása és a hasznosítás megszervezése érdeké­ben. Pedig a parasztság részéről megvan az érdeklődés a tartalék- földek iránt. Alig indult meg a hasznosítás munkája, számos köz­ségben máris minden tartalékföt- det kiadtak haszonbérbe, vagy visszaadták azoknak a tulajdono­soknak, a'k.k korábban 'felajánlot­ták földjüket. Tanácsaink fontos feladata, hogy sürgősen végezzék el ezt a nagyjelentőségű munkát, hasznosítsanak minden talpalatnyi tartaléktőidet, hogy az utolsó hol­dig teljesítsük őszi gabonából ’s a vetéstervet. A pártoktatási év előkészítése a Kaposvári Textil művek ben Kálmáné ft a dolgosó parasztjai a tej«, tojás- és baromfibegyüjtéshen is mutassanak példát Kálmáncsa 'község mindig me­gyénk élenjáró községei között foglalt helyet mind a mezőgazda­sági munkákban, mind a begyűj­tésben. A gabonabeadást a csép­lőgéptől teljesítették a kálmáncsai dolgozó parasztok. A községi ta­nács azonban az utóbbi időben el­hanyagolta a tej-, tojás- és ba- Tomfib együjtés szorgalmazását. Ebből adódik, hogy a község eddig tojásból és baromfiból csupán 25 százalékra teljesítette a harmadik negyedévi begyűjtési tervét. Az •augusztusi tejbegyüjtést 70 száza­lékra teljesítette a község. A népnevelők nem magyarázzák meg a községben, hogy a kormány milyen hatalmas segítséget ad a parasztság jobblétének inövelésé- bez és hogy ezt a parasztságnak jó munkával és az állami fegyelem betartásával kell viszonoznia. Pe­dig csak az ősziek begyűjtésének 10 százalékos csökkentésével mint­egy 80 mázsa kukoricával, 520 má­zsa (burgonyával' és 70 mázsa nap­raforgóval nő a község parasztsá­gának jövedelme. A Búzakalász tszcs-nek a kor- mányiintézkedés következtében 22 kiló tojással és 31 kiló baromfival kevesebbet kell beadnia. A tszcs- ben ezekután jobban tartsák be az állami fegyelmet. Tojásból. 45 százalékra teljesítette 1 a tszcs évi tervét, baromfiból pedig semmit sem adott még be. Hasonló a helyzet a Szabadság termelőcsOjportniál is. A község tszcs-i nem mutatnak példát a tojás-, baromfiibeadás'ban, ezért méginkább hanyagok az egyéni termelők. Számos olyan gazda van, mint Balogh István és1 Vucs- kics István, akik még egyáltalán nem adtak be az idén tojást és 'ba­romfit. A községi tanácsnál már nem is tudják, hegy mikor tartottak gazdagyűlést a faluban. Pedig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a gazdagyűlések igen alkalmasak ar­ra, hogy ott megvitassák a pa­rasztsággal a feladatokat és ver­senyt szervezzenek köztük azok végrehajtására. A tanács javítsa meg munkáját, törődjék többet a tej-, tojás- és baromi,i'begyüjtéssel A pártszervezet pedig népnevelő- munkával segítse a tanács munká­ját, Támaszkodjanak az olyan kö­telességtudó, élenjáró dolgozó pa­rasztokra, mint Faltai MikióSné és Horváth József, akik az egész évi tojás- és baromfibeadá.suknak ele­get tettek. Végh Györgyné ta­nácselnöknő bízza meg feladatok­kal Kiss Józsefet, a begyűjtési ál­landó bizottság elnökét, harcoljon a községi tanács, a pártszervezet irányításával a tej-, tojás- és ba- romfibegyüjtési terv maradéktalan teljesítéséért. Köszörüljék ki a község becsületén esett csorbát­A PÁRTÉLET HÍREI Párttitkár elvtársak! Az 1953—54. évi oktatási tananyagot szeptember 12-ig kell megrendelni. A megren­delőlapokat a járási, illetve városi pártbizottságokhoz legkésőbb szep­tember 12-ig, kitöltve küldjék visz- sza. A DISZ alapszervi titkárok 15-ig küldjék be a megrendelőlapo­kat a DISZ járási, illetve városi bi­zottságához. Megyei Pártbizottság ágit. prop. oszt. Az idei pártoktatási év 'előké­szítése nagy feladatokat ró párt- bizottságainkra és pártszerveze­teinkre, mivel a múl,‘évihez vi­szonyítva jelentősen kiszélesedett a magasabbfok'ú tanfolyamok há­lózata. A Kaposvári Textiíművek párt- szervezetiéinek vezetői jól felké­szültek az új pártoktatási évre. A pro pagiandi sták 'kiválogatásakor szem előtt tartották, hogy a párt- oktatás sikere nagymértékben a propagandisták jó munkájától függ. A pártszervezetek vezetői ennek fígyelembevét,elével végez­ték el a propagandisták kiválasz­tását és iskolára küldését. Valamennyi pártofcíatáíii for­mához jólképzett propagandis­tákat és propagandisiahslyet- teseket biztosítottak, A propagandisták egyrésze há- romhe'es bentlakásos nyári propa­gandista továbbképzőn, a másik része pedig 9 hetes esti propagan­dista iskolán készül fel a munkára. A propagandisták esti (konferen­ciákra. való felkészülését az alap- szervezeti titkárok és a vezetőségi tagok rendszeresen ellenőrzik. A propagandisták 90 százaléka az el­múlt évadban is jól dolgozó propa­gandistákból került ki. Az új pro­pagandisták pedig a pártszerve­zetek vezetői közül lesznek. A Textilművek pártszervezetei különös gonddal végezték el a hallgatók kiválogatását és az ok­tatási formákba való beosztását. Ezekre a munkákra az üzem terü­letén hat 3 tagú kiválogató bi­zottságot szerveztek, amelyeknek tagjai a pártvezetőség tagjaiból és a propagandistákból tevődött ösz- sze. Mielőtt a kiválogató bizott­ságok megkezdték munkájukat, a pártszervezetek vezetőségi ülése­ken, taggyűléseken és pártnapokon rendszeresen foglalkoztak a tanu­lás fontosságával. Rámutattak ar­ra, hogy a gazdasági eredményei^ elérésében milyen nagy szerepe vart a ipártoktatásnak. A hallgatók kiválogatásában jó munkát végzett az ál'andó nappalos műszak alapszerve­zetének kiválogató bizottsága, melynek tagjai többször is beszél­gettek a hallgatókkal. Megértették: a tagokkal, hogy felelős pártmun­kájuk csak akkor járhat eredmény- nyej, ha rendszeresen növelik el­méleti és politikai tudásukat'. A további feladat, hogy az ok­tatás megkezdéséig rendszeresen foglalkozzanak a pártoktatásba' bevont hallgatókkal', felkeltsék azok érdeklődését ,a tanulás iránt. Az oktatási munka sikere nagy­mértékben hozzájárul az üzem gazdasági eredményeihez is. Műszaki értelmiségünk részt vállal a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájából Alaposan felkészülünk az őszi szántás-vetés feladataira Az őszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről' jés végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat komoly feladat elé állítja a köz­ségi mezőgazdasági előadókat és az állandó-bizottságokat. Nálunk Ságvár községben szorgalmas ernbe rek laknak, 'nem kell őket biztatni a munkában, de ahhoz, hogy terv­szerűen és időben elvégezzék az őszi munkát, mégis fontos, hogy ■alaposan felkészüljünk és megbe­széljük a feladatokat. Ezért én mint a községi tanáas mézögazda- ssági előadója, a'Pposan áttmmdmá- nyomtam a minisztertanácsi hatá­rozatot és tegnapelőtt este meg­vitattuk azt a mezőgazdasági ál­landó-bizottsággal. Az őszi munkák elvégzéséhez szükséges terv elkészítésével fél- mértük a községben rendelkezésre álló fogaterőt és a vetőgépek szá­mát. Felmértük annak a területnek a nagyságát, amelyről be kell ta­karítani a terményt és amelyet trágyázni, vetni és mélyszántani kell. Számításunk szerint a község­ben lévő 176 pár tfogaterővel határidő előtt el tudjuk végezni a vetőmélyszántást és el tudjuk vet­ni az őszieket az előírt 1158 hold földbe. Biztosítjuk, hogy min­den gazda vetőgéppel vessen s ezért már most kijavítjuk a köz­ségben lévő 55 vetőgépe.t. A trágyá­zást a tervezett 430 holdon már elvégezte a község parasztsága. A tarlóhántást másfél' hét -alatt elvégeztük és azóta mintegy, i50 holdon a keverőszántás is meg­történt. A község dolgozó parasztságával kisgyüléseken ismertettük a tar- talékföldek bérbevételéről' és a le* adott földek visszaadásáról, vala­mint a vetőmagkölícsön és csere le­hetőségéről szóló kormányintézke­dést. A község termelőinek több­sége cserél nemesített vetőmagot, hogy ezzel is biztosítsa a jövő évi bő termést. Horváth István 7 hol­das és Feri János 8 holdas dol­gozó parasztok az elsők között kérték, hogy cserélhessenek búza, .rozs és ősziárpa vetőmagot. A 388 lliold'nyi tartalékterületből már 40 holdat bérbeadtunk; a gazdák érdeklődnek a bérbevétel iránt. Biztosítjuk az (Egész tarta­lékterület hasznosítását,, megműve­lését. A szántás-vetés előkészítése (rs végrehajtása melleit teljes lendület­tel halad a napraforgó és a búr- gon,ya betí&iurít'ásu. Burgonyából! már a terület 30 százalékán meg­történt a betakarítás, és a burgo­nya begyűjtésével is 30 százaléknál tartunk. A község területét fel­osztottuk a dülőtfelelősök közt, akik ellenőrzik az őszi munkák idő­ben és jóminőségben való elvégzé­sét. Ma, csütörtökön este gazdagyű- lésen újból megbeszéljük a felada­tokat és versenyt szervezünk az egyes dülőfelelősök és az egyes gazdák között. Községünk dolgozó .parasztsága az elsők közt akar kikerülni az őszi munkák végzé­séért folytatott versenyből­Bastai József mezőgazdasági előadó Ságvár CITROM- ÉS NARANGSTERMESZTES A szentegáti kísérleti gazdaság 23 holdas kertészetében a múlt év tavasza óta citrom és narancs termesztésével is Soglalkoznak. Ma mór 175 narancs és 125 citrom anya- tövei rendelkeznek. A hatalmas erdei tőiddel és homokkal töltött ládák pedik sokezer citrom- és naranespalántónak adnak helyet a kertészet korszerű, gőzfűtése« melegházakén. Megyénk műszaki értelmisége komoly várakozással tekint a Tár­sadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat somogy- megyei szervezi térek szeptember 20-i alakuló gyűlése elé. A Társu lattól várjuk megyénkben az eddig elhanyagolt műszaki ismeretterjesz­tő és toVábbképzŐ előadások kér­désének megoldását­A műszaki értelmiségnek eddig nem,- vcilt olyan tömegszervezeti t mely a politikai ké'pzés mellett a szakmai továbbképzést is biztosí­totta volna és aktivizálta volna a legjobbakat arra. -hogy ismeret­terjesztő előadások tartásával emeljél a dolgozók technikai is­mereteinek színvonalút. E felada­tok megoldását várjuk a megala­kuló Társulattól. A múlt év fplyamán szakszerve­zetünk megpróbálta ugyan létre­hozni a ^műszaki dolgozók klub­ját, de kísérlete nem járt teljed sikerrel. Csupán a 73/4 sz. Épí­tőipari Vállalat műszaki dolgozói vettek részt a továbbképző elő­adásion, a többi vállalat műszaki dolgozói érdektelenek maradtak Várjuk a* Társulattól, hogy mint az értelmiség legjobbjainak tö­megszervezete, mozgósítsa az eddig passzívakat is a politikai és szak­mai továbbképzésre és az előadásos propagandamunkába valló bekapeso-' lódásra. A kormányprogramm megvalósí­tásában megtisztelő, nagy felada­tok várnak ránk. Megoldásukra csak akkor leszünk képesek, ha állandóan lépést tartunk a techni­ka fejlődésével, ha tervszerűen ké­pezzük magunkat. Úgy tudunk jó munkát végezni, ha megismer­jük az új élenjáró módszereket, ha állandó és szoros kapcsolatot teremtünk ia, fizikai 'dolgozókkal, megismerjük műszaki Iproblémái- lat é;s azokat megoldva segítjük munkateljesítményeik emelését, felmerülő műszaki ’ nehézségeik el­hárítását. Azt várjuk a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulattól, hogy eggyé kovácsol­ja megyénk műszaki értelmiségét, hogy az képes legyen megfelelni nagyszerű feladatainak. A magam részéről örömmel ve­szek részt a megalakuló Társulat munkájában és meggyőződésem, hogy a műszaki értelmiség ugyan­csak hazafias lelkesedéssel vállal részt a Társulat megtisztelő mun­kájából. Szigetvári György a 73/4 sz- Építőipari Vállalat főfnérnöke Tatarozás az Ady Endre-utcában í akók ezrei, talnokok, kisfizetésű hiva- proletárcsaládok, napszámosok és alkalmi munkások, emlékeztek-e még a múltra, a szür­ke, kopott, omladozófalú bérházak­ra, a szoba-konyhás kislakásra? Igen, mindnyájan emlékeztek. Ne­héz elfeledni a félelmet a beázó te­tőtől, a leomló mennyezettől, a fé­lelmet a háziúrtól, aki minden hónap végén könyörtelenül megjelent, hogy zsebre.vágja a lakbért. A tető köz­ben beázott, a vakolat hullt-hullt a a falakról, a szoba falára térképet rajzolt a nedvesség. Törődött is ez­zel a háziúr. Neki csak a haszon volt fontos, az a haszon, amelyet két- hórom, sőt több — tulajdonában lévő — bérház lakóitól havonta besze­dett. De nem törődött mindezzel — mint ahogy mással sem, ami a dol­gozók érdekét szolgálta volna — a kormány sem, a tőkések, háziurak kormánya. Sok embernek eszébe jutott mind­ez, amikor három héttel ezelőtt meg­jelent a már állami kezelésben lévő lakóházak falán a tábla ezzel a fel­irattal: «Ezt a házat a 73/4. számú Építőipari Vállalat tatarozza a kor­mány 100 millió forintos programm- jának' keretében«-. Az Április 4-utcá- ban, az Ady Endre-utcában több épületen megjelent ez a tábla. A já­rókelők megálltak, elolvasták a szö­veget. Csakhamar állványok emel­kedtek a falak körül, befonták az egész, épületet. A kormányprogramra egyik fontos célkitűzése Kaposvárott is elindult a megvalósulás felé. Az Ady Endre-utcában egyszerre négy épület tatarozását kezdték meg. A 12-, 14-, 15- és a 17-es számú lakóházak állványok ketrecéből te­kintenek az útra. Az időrágta falak régóta vártak már javításra. Az épü­letek tetején többhelyütt hiányzik a zsindely. A 73/4. sz. Építőipari Vállalat 40 dolgozója azonban már mun­kához kezdett. Négy kőművesbrigád, segédmunkások csoportjai, tetőfedők dolgoznak mindenütt. A vállalat ta­tarozó részlegének építésvezetője, Heves László és Tóth István főmun­kavezető a legkisebb hibára is fel­hívja a figyelmet. A minisztertanácsi rendeletnek megfelelően a lakóházakat nemcsak kívül, hanem belül is javítják. Pó­tolják a leomlott vakolatot, meszel­nek. A 15-ös számú ház udvarfelőli része már teljesen kijavítva, frissen meszelve hirdeti, hogy a tatarozó részleg dolgozói alapos munkát vé­geznek. Az épület utcafelőli homlok­zatát még állványok takarják, de itt is már a befejezéshez közelednek. A homlokzaton javítás közben semmit sem változtatnak, a díszítések, dom­borművek s minden egyéb, ami a ház korabeli építészeti stílusát őrzi, ugyanúgy megmarad, megőrizve ere­deti formáját. A homlokzatot díszítő építészeti motívumok és díszítőele­mek sok helyen repedtek, hiányosak. Mindezt óvatos munkával pótolják a kőművesek. A 17-es számú lakóház udvari la­kásainál komoly munkát kell végez­niük a dolgozóknak. Olyan mulasz­tásokat kell itt helyrehozniuk, ame­lyek 10 évvel ezelőtt is időszerűek lettek volna. A tető kinyúló része fé­lig leomlott, több helyen még a fal is megrepedt. Mindezt alapos mun­kával kellett helyrehozniuk a dolgo­zóknak, hogy az épületnek ezt a ré­szét ismét lakhatóvá, egészséges, ve­szélytelen lakóházzá tegyék. Az itt lakó dolgozók szeretettel figyelik a tatarozók munkáját. Pártunk és kormányunk segítő kezét érzik az ő munkájukban. A tatarozó részleg dolgozói mindnyájan saját életükből ismerik, hogy mit jelent rossz épü­letben lakni. Tudják, hogy az ő munkájuk milyen jelentősen hozzá­járul a kormányprogramm megvaló­sulásához. Augusztus hónapban 116 százalékos átlagteljesítményt értek el. Sántha László kőműves brigádja 146 százalékos teljesítménnyel járult hozzá a kormányprogramm megvaló­sításához. Dombai Gyula segédmun­kás brigádja ugyancsak 146 százalé­kot tejesített. November végéig 40 állami keze­lésben lévő lakóház tatarozásával kell elkészülniük. A tatarozó rész­leg dolgozói megfogadták, hogy ezt a feladatot becsülettel elvégzik, meg­valósítják a kormányprogramm rá­juk háruló részét.

Next

/
Thumbnails
Contents