Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

Vasárnap, 1953 augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP A minisztertanács határozata a parasztság 1953. évi jövedelemadójának csökkentéséről A minisztertanács a kormány- pro,gramm célkitűzései álapján fe­lülvizsgálta a mező gazdasági lat- kosság 1953. évi jövedelemadó ki­vetését és a következő határoza­tot hozta; 1. A minisztertanács utasítja a pénzügyi szerveket, hogy az adó­kivetés éllen beadott fellebbezé­se két a helyszínein gondosan vizs­gálják felül és ennek során orvo­solják a jogos panaszokat. 2. A minisztertanács a felleb­bezési határidőt 1953 szeptember 10-iig meghosszabbítja. A fellebbe­zéseket szóbelileg is elő lehet ter­jeszteni. A fellebbezések elbírálá­sát 1953 szeptember 20-ig kell be­fejezni. 3. A fellebbezés során az. 1953. évre jogerősen megállapításra ke­rülő jövedelmi adót — a lóadó ki­vételével — 15 százalékkal mérsé­kelni kell. A minisztertanács határozata újabb jelentős lépés a kormánypro- gramm végrehajtása terén, Ez a kedvezmény, valamint az előző évek adóhátraléka 50 százaléká­nak elengedésére vonatkozó ko­rábbi minisztertanácsi határozat messzemenően biztosítják, hogy a parasztság, az állammal szemben fennálló adófizetési kötelezettsé­gének maradéktalanul eleget te­gyen. Munkánk nyomán válik szebbé életünk Egy élve dolgozik az Állami Gaz­daságok Gépjavító Váilalatáná] Lukács József szerelő. Ismerkedé­sünk után egy-két egyszerű mon­dattal elmondja, hogyan élt ő és családja a un ül than és hogyan él­nek most. Lukács elvtárs kovács volt, uradalomban kezdte munká­ját, ma,jd a felszabadulás után Büs- •süben lett kovács. — Látásíól-vakulásig dolgoztam, mégsem értem el eredményt. Négy kovács volt a községben, így nem sokat 'kerestünk — mondja. A múltról keveset; de annál szíve­sebben és többet beszél jelenlegi munkájáról és életéről. Egy éve dolgozik az .üzemben, átlagos ke­resete 1600 forint, az elmúlt hó­napiban pedig 2500 forint körül1 ke­resett. — Bizony nem gondoltam volna, hogy ilyen szép1 keresetem lesz. Az árleszállítás után ezen a pénzen még többet tudók vá­sárolni. A magam életén látom leg­jobban!, hogyan válik szebbé és gazdagabbá életűnk. A fiam gim­náziumba jár, kislányom még ál­talános iskolás, óvónő szeretne lenni. Míg uradalomban' dolgoztam, 1 mázsa búza árát kaptam fizetés­ként. Most egy havi fizetésemen meg tudtam vásárolni családom egész évi kenyerét. Beszélgetés közben összehason­lítást teszünk, hogy milyen volt az élet falun és milyen most. Lukács elytárs mesél; — Büssü- ből nagyon nehéz volt a városibai jutni, a legközelebbi vasútállomás 14 km-re fekszik. Ma naponta !ros a husok kezelése és kiadása , „ . , , .Iterén végzett eredményes mun­ketszer jár autóbusz, en is azzal , . , . f . > . ’ ' ‘kajáért kapott jutalmat. A vago­■“T Jó munkáért jutalom a kaposvári húsüzemben A Húsüzemben az alkot­mányunk ünnepére indított ver­senyben a „Legjobb üzem­résznek1’ című vándorzászlót a húsfeldolgozó részleg nyer­te el. A munka megszervezé­sében, a kollektív szellem kiala­kításában jó eredményt értek el. A „Legjobb brigádnak“ című vándorzászlót a Delly-vágócso- port nyerte el, amely augusztus első két dekádjában 131.9 szá­zalékos teljesítés mellett hiba­mentesen dolgozott. Delly Gyula brigádvezető 100 forint, a brigád tagjai közül Berbáth Lajos, Papp Géza és Fülöp Gyula 80—80 fo­rint jutalmat kaptak. A második legjobb brigád Csik Mihály füs­tölőbrigádja, amely 133 százalé­kos teljesítés mellett a Gazda­mozgalomban augusztus első két dekádjában 1.872 forintot, junius 1 és augusztus 20 között összesen 5.076 forintot takarított meg. A brigádvezető és a brigád tagjai szintén jutalmat, kaptak. Az üzem négy vidéki telepe között 10 versenypont alapján folyt a verseny. A versenyzászlót a csurgói telep nyerte el. A Vá­góhíd dolgozói közül Gyürecs Aladár művezető a termelési fel­futás idején, a balatoni üdülők és a megye zavartalan húsellátá' sa terén végzett jó munkájáért, Horváth György vágóhídi raktá' Kitüntették a begyűjtés munkájában élenjáró dolgozókat járok haza minden -nap. Különösen hosszúak voltak a téli esték falun: nem volt villany. M,a mindenütt villany világít és sok házban 'rá­dió szól. — Munkánk nyomán szebbé, bol­dogabbá válik az életünk — mond­ja Lukács elvtárs. Az alkotmány-műszak lendülete legyen további eredmények forrása a Textilművekben „Az alkotmány műszakban el­fért minden győzelem egy lépés ««lőre a kormányprogramm meg­valósításának útján1’ — olvasható a jelmondat a Textilművek egyik munkatermében elhelyezett szí­nes plakáton. A dolgozók magu­kévá tették az alkotmányunk ün­nepére indított versenyt. Megér­tették annak jelentőségét és tel­jesítették felajánlásaikat. Az au­gusztus 19-én megtartott ünnepi gyűlésen osztották ki a jó munkát végző dolgozók között a jutalma­kat. A Textilművek hét dolgozója nyerte el a „Könnyűipar ki­váló dolgozója** címet. Tolnay Margit, Galambos Magda, Kemencei Imréné előfonóhők, Pölcz Anna lánc-csévelő, Kaiser Sándor gyűrüsfonó műhelyfőnök, Kocsis Ernő, az előfonó műhely­főnöke és Brucker Antal műve­zető. Há végigmegyünk az üzemen, számos gép fölött ott látjuk a vándorzászlót, melyet az augusz­tus 20-i versenyben kiváló ered­ményt elérő dolgozók kaptak. Furkó Istvánné „A Textilművek legjobb dolgozója“ címért kapott vándorzászlót. Harangozó Rozá­lia gépe fölött szintén piros zászló áll, „Kiváló minőségi mun- káért’1 kapta: Móczán Lajos „A legjobb műszaki dolgozó’1 l című vándorzászlót kapta. Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére rendezett ünnepélyen az üzem több dolgozóját tün­tették ki sztahanovista okle­véllel. Kocsis Irén, Harangozó Rozália előfonó, Kaszás Júlia előfonó, Német Gyuláné gyűrüsfonó, Schnut Erzsébet gyűrüsfonó, Vörös Irén gyűrüsfonó, Finácsek Ilona lánc-csévélő, Babies Lajo.;- né lánc-csévélő, Németh Anna lánc-csévélő, Pem Teréz munka­módszerátadó, Bartos Gyula lánc­csévélő mühelyfőnök, Bendel La' jós MEO-csoportvezető és Pertela Béla tisztító és kártoló-műhelyfő- nök kapta meg a sztahanovista oklevelet. ! Az augusztus 20-i verseny ered­ményeit mindenütt táblák hirde­tik. A verseny folyamán jóval csökkent a 100 százalékon alul teljesítők száma. Az alkotmá­nyunk ünnepére szervezett ver­seny lendületét továbbfokozva harcoljanak az új jelszó megvaló­sításáért: „Legyen az alkotmány műszak lendülete a további ered­mények forrása1’. híd dolgozói a Gazda-mozgalom­ban június 1-től augusztus 20-ig terjedő időszakban 6.831 forint megtakarítást értek el. Augusz­tus 19-én az üzem kultúrtermé­ben kultúrműsorral ünnepelték a dolgozók és családjaik alkotmá­nyunk évfordulóját, itt osztották ki a j ólvégzett munka elismeré­séül a jutalmakat. A Magyar Építőművészek Szövetsége évente tizenötezer forint összegű jutalmat oszt ki olyan tagjai kö­zött, akik leghatékonyabban já­rulnak hozzá a szocialista-realista építészet fejlődéséhez. Az alkot­mány ünnepe alkalmából kiadás­ra került kétezer forintos díjat a szövetség elnöksége Pogány Fri­gyes építőművésznek ítélte ‘oda a szövetségben, a szövetség mester- iskoláján és a mérnöki továbbkép­ző intézetben végzett építészelmé­leti és kritikai munkái jutalmazá' sára. 1 Tisza József begyűjtési miniszű ter szombaton délután a Termény­forgalmi Egyesülés kultúrtermé­ben ünnepélyesen kiosztotta a be­gyűjtési minisztérium és a begyűj­tési szervek 145 élenjáró dolgozó­jának a „Kiváló begyűjtő“ kitün­tető jelvényt és oklevelet. A mi­nisztérium irányítása alatt működő sertéshizlaldák négy élenjáró dob gozója a „Kiváló állatgondozó1’ ki­tüntetés címet kapta. Az ünnepségen Tasnádi Sándor­nak, a begyűjtési miniszter első he­lyettesének megnyitója után Tisza József miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az állami be­gyűjtés szorosan kapcsolatos dol­gozó népünk életszínvonalának eme­lésével. A jólvégzett begyűjtési munka a munkás-paraszt szövet­ség erősítését is elősegíti. A parasztság túlnyomó többsége a cséplőgéptől azonnal eleget tett állampolgári kötelezettségének, ami­vel fényes tanúbizonyságát adta az állam iránti hűségének, a párt iránti ezeretetének- Azok közül a termelők közül, akik terményüket el'osépelték, 97,1 százalék beadási kötelezettségének közvetlenül a cséplőgéptől tett eleget. Az eredményekért szívós, nem egyszer éles harcot kellett folytat­ni az ellenséggel, hogy visszaver­jük meg-megú.iuló támadásait. 'Serkentően hatottak a begyűjtési eredmények 'növelésére azok a kled vezmények is, amelyeket a kor- mány programmja nyújtott a dol­gozó parasztságnak. Az eredmények mellett mutatko­zó hibákról szólva, kiemelte a mi­niszter, hogy- még egész sor megye nem teljesítette tervét, sok termelő indokolatlanul nem tett eleget be­adási kötelezettségének. Különösen sú.yos a lemaradás Borsod. Vesz­prém és Nógrád megyékben, alig jobb a helyzet Győr, Zala és Cson- grád megyékben. Ezekben nem utolsósorban a begyűjtési appará­tus hibája következtében a tezcs-k százai, a dolgozó parasztok tízezrei kerülnek hátrányos helyzetbe, mert a többi megyénél később kapják meg a szabadpiaci értékesítés jo­gát. Amellett az elmaradt megyék hátráltatják, hogy mielőbb az egész országban megszűnjenek a gabonaforgalmi korlátozások. A be­gyűjtési verseny hiányosságairól szólva hangsúlyozta a miniszter, el kell érni, hogy a begyűjtési apparátus minden dolgozója felis­merje a versenyben rejlő felmér­hetetlen jelentőségű mozgatóerőt. — Az előttünk álló legfontosabb < feladat — folytatta a miniszter — hogy teljes egészében — minden részletében maradéktalanul — biz­tosítsuk a gabonabegyüjtési tervek teljesítését, hogy azután teljes erő­vel hozzáláthassunk az őszi 'begyűj­tési feladatok megoldásához. Ügy kell dolgozni, hogy augusztus 31-ig minden megye teljesítse begyűjtési tervét- Ezzel egyidejűleg most már teljes erővel meg kell kezdeni az őszi kapások begyűjtésének elő­készítését. A dolgozó parasztság jó munkájának eredményeként — ami­hez a kedvező időjárás is hozzá­járul — hatalmas termésbetakarí­tásra számíthatunk az őszi kapá­sokból is. A beadág teljesítése után tehát bőven fog jutni saját szükségleten túlmenően szabadpú acra is. Beszéde végén a miniszter fel­kérte a kitüntetett dolgozókat, jár­janak élen a most eoronkövetkezö feladatok végrehajtásában is. Szeptember 1-én nyílik az új tanév Az új tanév megnyitása előtt az általános' és középiskolákban az igazgatók által meghatározott napokon tartják a javító és kü­lönbözeti vizsgákat. Az általános iskolai pótbeíratások augusztus 28, 29 és 31-én lesznek. A tanév­nyitó ünnepélyeket az általános- és középiskolákban szeptember 1- én rendezik. Az első tanítási napon, szep­tember 2-án reggel 8 órakor Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter köszönti a Kossuth Rá­dión az általános- és középiskolai tanulóifjúságot, valamint a peda­gógusokat. Az 1953/54. tanév szeptember 1-én kezdődik tanévnyitó ünne­péllyel az egyetemeken is. A? elsőéves hallgatók augusztus 31- én, a felsőbb évfolyamok hallga­tói szeptember 1-én és 2-án irat­koznak be. Az utóvizsgát tevő hallgatók feltételesen szeptem­ber 1-én és 2-án iratkozhatnak be. 7 elentős alkotással bővült a " magyar drámairodalom Lip- penszky István és Futaky Hajnal fiatal szerzők „Zrínyi riadója" cí­mű történelmi drámájával. Ä pécsi szeműk a magyar történelem egyik jelentős szakaszát választották drá­májuk tárgyául. Zrínyi, a költő és hadvézér életének utolsó évét dol­gozták fel. A fojtólcvegöjű dráma mindvé­gig híven tükrözi a nép harcát, egy­felől a hódító török ellen, másfelöl az osztrák császári udvar ellen. A XVIII században a magyar szabad­ságért vívott harc első zászlóvivő­je Zrínyi Miklós. Az ő várába, csa­ládi életébe vezetnek el bennünket a szerzők és Zrínyi tettei!1, a nép iránt érzett szer etetőn lléeresztül •kirajzolódik az igazi Zrínyi, akit még jobbon megszerettünk. Zeritrvárában haditanácsra gyűl­nek össze Zrínyi vezetésével a ma­gyar had vezetői- Tanácskozásukat megzavarja a császári ház tisztjei­nek érkezése, Heves vitába száll­jak Zrínyiekkel és 'korainak tart­ják a töröl; elleni támadás meg­indítását. Kevéssel ezután harsány kürtjelek jelzik Montecuccolmak, a császári hadak főparancsnokának eákezését. Két nagy hadvezér átt egy­mással szemben a színpadon: Zrí­nyi és Moáteeuccoli. Egyik a hala­dás, másikba reakció képviselője. I. Lipót <mtrák császár soha sem volt a magyarok barátja, könnyű volt nála Montecuccolmak elérni Zrínyi Miklós mellőzését, leváltását a magyar csapatok vezérletéről és parancsot, adni a török elleni harc védőbástyájának épült Zerin-vár átadására. Zrínyi ekkor még feltét­len bízik Lipót császárban, «. bécsi udvarhoz utazik parancsért. „.ZRÍNYI RIADÓJA“ Ettől kezdve gyorsan követik egymást az események. Zrínyit nem fogadják Becsben. Most'már semmi kétsége afelől, hogy a csá­szár Magyarországot béestyának szánta a török ellen, amely felfogja j a Bées ellen irányidó támadásokat. Zrínyi Miklós testvére, Péter és só­gornője, Frangepán Katalin IAJözben- jórásával francia, majd velencei szövetséget akar kötni­Szüntelenül nő az elégedetlenség az országban, Az egész n'ép szeme Zrínyin függ, tőle várják a török­től való szabadulást. Erdély is meg­mozdul, követeket küld Zrínyihez, segítségét kéri. 2^r$nyi a hazáját igazán sze­rető nép támogatásával ha­ditervet forral a török és a császá­ri ház ellen és már csak napok vá­lasztják el attól, hogy a tettek nie* zejére lépjen vitézlő katonái élén. A császári ház a saját kémei és a belső bitangok árulása folytán felismeri, hagy Zrínyi veszélyes ellenfél és ezért nem elégszik meg hatalmának korlátozására irányu­ló intézkedésekkel. Cselszövéssel, szinte az utolsó órában Zrínyi éle­tére tör. Egy vadászat alkalmával bekövetkezett Zrínyi halála. Ravatalánál az egész ország kÖny- nyezik. Sírbahuhlott a nemzet re­ménysége. S a nép, mely Zrínyi életében hűséges segítője, vitézlő katonája volt, holttesténél rettentő böSszút esküszik a nép elnyomóim, Zrínyi gyilkosára.. Lippehszky—Fwtaky történelmi drámája nehéz feladatok elé állítot­ta a Pécsi Nemzeti Színház művé- , szelt- Ábrázolni három évszázad után a nemzeti szabadságért küz­dő hősöket, megeleveníteni ö. kor drámaiságát, megmutatni igazsá­gunk legyőzhetetlen erejét — való­ban nem könnyű, de igazi művész számára a legszebb feladat. Szilágyi Albert, a darab ren­^ dezője az egész együttest átfogó drámaelemzéssel hogy az ^előadás híven fejezi ki a dráma lényegét, a történelem ki­magasló személyiségének éleslátá­sát, harcát az elnyomók ellen. Az egyes szerepek megformálását tekintve megállapítható, hogy a színészek többsége felismerte saját szerepének feladatát, s így ragad­hatta el őket a drámai játék nagy­szerű sodra feszültsége. Legkiemel­kedőbb alakítást Kormos Lajos 'nyujtótt Zrínyi Miklós szerepé­ben. Megszemélyesítette korának igazi magyarját, aki grófi szárm.a- zása, mérhetetlen gazdagsága elle­nére, szembefordul saját osztályá­nál is, ha a nép érdeke azt kívánja. Gyöngéd szeretettel övezi feleségét. de felesége keserű szemrehányásai ellenére egy pdlímatra sem inog meg, életét a hazának szenteli. Fe­lesége férje holttesténél ébred hi­bája tudatára, hogy nem segítőtár­sa, hanem fékje voW Zrínyinek, és most már ö buzdítja a népet fér­je ügyének folytatására- Zrínyi feleségét Kerpely Judit alakítja utolérhetetlen bájjal, A dráma másik fő erőssége Zrí­nyi Péter és felesége, Frangepán Kaledin. Zrínyi Pétert Tá'n-czos Ti­bor alakítja. Tánczog Tibor solcat fejlődött az utóbbi időben, ennek tudható be, hogy az író által vf»ér\ szabott feladatoknak hiánytalanul eleget tudott tenni. Frangepán Ka­talin szerepében Miklós Klárának tapsolt sokat a nézőközönség. Alap­vetően jól oldotta meg feladatát, de még fokoznia kell a bennerejlő indulatok kifejezését, különösen a velencei hazatéi'és utáni találkozás- , nál- Vida Farkas ha jdúhadnagy j szerepében a kaposvári közönség előtt' jólismert Buss Gyulát láttuk ■viszont. A neptömegeknek úgyszól­ván egyetlen képviselője volt a szín- pádon, éppen ezért különösen nagy volt a feladata. Sikerrel oldotta •meg. Egyszemélyben mutatta be a nép szerepét, a nép legyőzhetetlen erejét és’ szerété,tét Zrínyi Miklós iránt. Nem tökéletes még Kálmán György I. Lipót és Hegyi Péter Montccuccoli alakítása. Fő hibájuk az, hogy nem tudtak felülemelkedni az operett színvonalán. Hegyi Pé­ter a múlt történelmi tanításának elferdítéseit úgy igyiekszilc leleplez­ni, hogy olcsó hatásra törekvő had­vezért alakít. Kálmán György Li­pót szerepének lényegét még nem érti tisztén. Ebből adódik, hogy zeneszer,etet-ét és bigottságát egy korlátolt ember köntösébe öltözteti. Alakításában fennáll a sematizmus veszélye, ami nagy hajlandóságot mutat az ellenség szuAalmas figu­rának való ábrázolására. A z együttes munkája a fent endített hiányosságoktól- eltekintve tökéletes. Sokat emel a dráma előadásán a szép díszlet, amdy Básthy István és Vincze Győző munkáját dicséri- A Pécsi Nemzeti Színház komoly érdeme> hogy fiatal szerzők első müvét tűz­ték műsorra. Bátran Í'ldulha,brink vde a vidéki színházak, budapesti fesztiváljával. Páca Jánosié

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents