Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 augusztus 23. A halatonkiliíi gépállomás vesetol és dolgozói ne* pihenjenek meg eredményeiken A balatonkilití gépállomás kör- melésben, hanem az állat tény ész TÓinoti í c KiOTOiDTÓpIhio^ lr r*-7 o\ie> Ailr 4 A *. * __________________ ' ____^ ____________ z etében is befejezéshez közeledik a cséplés. A gépállomás 970 va>- gomös cséplési tervéből eddig 900 vagonnal elcsépelt. A 35 cséplőgép átlagosan 25 vagon gabonát csépelt el. A cséplőgépvezetők nagy- része lelkesen harcolt cséplési tervének teljesítéséért. Számosán miár jóval túlteljesítették cséplési tervüket. Ezen a gépállomáson van Szu- nomár Gábor, megyénk egyik legjobb cséplőgép vezető je, -aki eddig több mint 53 vagon gabonát csépelt el. Takács Gyufa is már 45 vagonnal elcsépelt. Ezek a trák- torosok nagyszerű munkájúkkal, vállalásuk teljesítése iránt érzett felelősségűikkel kivívták a környék termelőszövetkezeti és egyé- ndeg dolgozó parasztjainak megbecsülését, ' De nelmcsák a cséplő,gé.pveze- tök, hanem a talajmunkás traktorosok is kiválóan harcoltak tervük teljesítéséért. A gépállomás nyári talajmunk-a tervét 101 százalékra teljesítette. Batiz Antal párttagjelölt példamutató munkájával méltóan érdemelte ki munkatársai, valamint a termelőszövetkezeti tagok megbecsülését. Batiz elvtárs éves tervét eddig 110 százalékra teljesítette. A gépállomás dolgozóinak mun- jelentösen hozzájárult a magas terméseredmények eléréséhez. Pl. a gépállomás körzetéhez tartozó balatonkilití Rákóczi termelőcsoport búzából 14.25 mázsás átlagtermést ért el holdanként. A ba- latowkilitj Dózsa tsz-nek 14 mázsás holdamként! búzatermése volt. Gazdag termést takarított be gabonából a siófoki Uj Barázda tszcs is. Most az időben elvégzett tarló- hántással megvetették az alapját a jövő évi jó termésnek. A gépállomás jó munkája tehát nem csupán a terv számszerű teljesítésében, hanem a holdarikénti magas termésátlagban is kifejezésre jut. De nemcsak a növémytiertésj munkában is nagy szerepet tölt be a gépállomás. Egyrészt tőle függ, hogy a körzetéhez tartozó termelő csoportok hogyan biztosítják a szükséges takarmányt állataik számára. Ezt nagymértékben másounövényvetéssel érhetik el, A gépállomástól függ, hogy kellő időben, kellő minőségben biztosítsa a talajmunkát a másodnövények számára. De tőlük függ az olcsó, jóminőségű silótakarmány készítése is. A gépállomás körzetében ezen a téren van tennivaló. Eddig csupán a zamár-di termelőcsoport teljesítette másodvetési tervét. A gépállomás vezetőinek, az agronómu soknak legközvetlenebb fed adata, hogy a termelőszövetkezetek termelési tervének teljesítését ellenőrizzék, a lemaradásokat felszámolják, A gépállomás jó vagy rossz munkájút, terveinek teljesítését nagymértékben befolyásolja a termelőszövetkezetek munkája. A gépállomás és a körzetéhez tartozó termelőcsoportok közös érdeke a szerződésben vállalt kötelezettségek kölcsönös betartása. Nem szilárdítja a kapcsolatot a somi Béke termelőcsoport, amely vállalta, hogy a cséplőgéphez biztosítja a munkaerőt, azonban, amikor cséplésre került a sor, mégsem biztosították. A hozzájuk kiküldött Bredjuk-cséplőgép naponta mindössze 100—120 mázsát csépelt, A cs ép!ést reggel 6 7 órakor kezdték, ebédidőt 12 órától 4-ig tartottak. Ilyen munka- fegyelem mellett nem lehet csodálkozni, hogy ebben a csoportban még most is csépelnek. Szabó Károly, a Bredjuk-cséplőgép felelős vezetője nem nagyon zavartatja magát, amiért gépe naponta több órát kihasználatlanul áll. Szabó Károly Bredijiuk-gépévet az egész cséplési idény alatt mindösz- isze 18 vagon gabonát csépelt eb A balatonkilití gépállomás vezetőinek okulniok kell a hiányosságokból. Nagyobb gondot kell fordítaniuk a munkafegyelem megszilárdítására, Szigorúan meg kell követelniük a termelőcsoportok vezetőitől a szerződésben vállait kötelezettségek betartását, de a maguk területén is követeljék meg a traktorosoktól a tervek teljesítését, mert csak ez biztosítja a gépállomás és a termelőcsoportok közötti egészséges kapcsolat megteremtését, ai tervek teljesítését. Sok még a tennivaló a ’balaton- kíliti gépállomáson a munkaverseny szervezésénél és annak ellenőrzésénél. Az alkotmány ünnepére indítóit verseny során 20 dolgozó tett fogadalmat. Ennek teljesítéséről a vállalás óta azonban egyetlen szó sem esett. A gépállomás vezetői egyszerűen megfeledkeztek a vállalás értékeléséről, úgy gondolták, ez csa-k olyan formai dolog. Az igazgató elvtárs véleménye szerint a nagy munkában nem értek erre rá. A munkíaverseny elhanyagolása semmivel sem magyarázható. Vájjon hogyan akarnak a' -balatonkiliti gépállomás vezetői sztahanovistákat, kiváló dolgozókat nevelni, ha ennek a legfőbb biztosítékát, a munkaversenyt semmibe veszik? A gépállomás dolgozói nyilván azért tették fogadalmat a pártnak, a dolgozó népnek e nagy ünnep alkalmával, mert érzik, hogy boldog életüket, biztos jövőjüket köszönhetik az alkotmánynak, mehr biztosította a munkához, a művelődésihez való jogot. Mint az ország gazdái, jó munkával, terveik teljesítésével akarnak harcolni az alkotmányunk ‘biztosította jogokért. A gépállomás vezetőinek fjgyik legfontosabb feladata legyen a következőkben a munkaverseny szer“ vezése, nyilvánosságának biztosítása. Indítsanak nemes versenyt az őszi munkák idején, hogy visz- szaszerezhessék az elhódított versenyzászlót. A kormányprogramm megvalósításáért A termelőszövetkezeti és egyénileg? gazdálkodó . dolgozó parasztok adókedvezményéről Gyors ütemben végezzük el a vetőmély szántást! A betakarítási munkák mellett meg keli kezdenünk jövőévi tenné sünk alapjainak lerakását. Ennek egyik fontos tényezője a nyárvégi és őszi vetések jó talajelőkéssí-tése. Ha ^ a taiajelőké.szítő munkálatokat rövid időn belül elvégezzük, ez nemcsak időt jelent a termelő számára, hanem « korán végrehajtóin talaj- munkMatl biztosítjuk a talaj kellő beéredését, a talajélet megindulását és ezek együtt lehetővé teszik — az időjárástól függetlenül — aZ idejében való korai őszi vetést. A mezőgazdasági termelésben az egyes munkák szorosan kapcsolód nak egymáshoz, ami azt jelenti, ha például megkésünk1 a nyári keverőszántással, akkor a vetést sem tudjuk idejében elvégezni, ami nemcsak terméskiesést jelent, hanem késlelteti a többi soronlévő munka kát is. A sekély szántást, a tarló- hántást szüntessük be és helyette kezdjük meg őszi vetésű növényeink alá a vetőmély,szántást mindazon a . területen, ahová vetni kívánunk, függetlenül attól, hogy az részesült-e tarlóhántáisban, vagy sem. A fejlett agrotechnika .egyik alaptörvénye, hogy a növények1 számára a talajt minden évben egyszer mélyep megszántsuk. A mély vető- szántás igen kedvező kihatással van a terméseredményekre. A mélyen megszántott, de a vetés idejéig megfelelően megülepedett, talajban a növények' igen kedvezően fejlődnek- A mély poúhanyítás az ősszel vetett növényeknél pótolja az őszi mélyszántást. A talaj felületére vagy annak felső rétegébe elhullott gyommagvak szántással mélyre kerülnek, ahonnét nem tudnak előbuj- ni. A mélyszántással felszínre hozzuk a friss alsó talajréteget, amely a vetés idejéig beérik és tápanyagokban gazdagodik. A mély vető- ezántással irtjuk a különböző kártevőket is. Az őszi vetések alá a, ,talajt 18—22 cm, mélyen kell szántani és mivel a magnak ahhoz, ' hogy kedvezően tudjon fejlöd- .! hl, ülepedett talajra van sziokség\e, a vetőmélyszántást 3—1 héttel a vetés előtt végezzük él. A friss szántásba vetett vetés nagyon megbosszulja magát minden növénynél, de különösképpen a rozsnál, mert a csírázás, a gyökérzet fejlődése nem tud teljes erővel megindulni a meg nem ülepedett laza, hézagos talajban. Nagy súlyt helyezzünk a * vető- mélyszántásnak a szántással egyidő- ben történő elmunkálásra. Ha ezt elhanyagoljuk, a felszántott talaj nemcsak hogy sok nedvességet veszít, hanem a gyors kiszáradással együttjár a talaj szerkezeti romlása is, a rögöknek, hantoknak kőkeménnyé való száradása. Az einem munkált szántás beérni nem' tud, ott talajélet nincs és ha vetésig nem jön eső, vetni sem lehet bele, vagy legalábbis igen nagy munkatöbblettel. (Hanttörés, dupla fogasolás, henger, stb. használata.) Éppen ezért az ekét feltétlenül kövesse nyomon a fogas, sőt hacsak •nem nagyon nyirkos a szántás, a henger is- A simító, fogas vagy szükség esetén a henger munkájával adjuk meg azt a zárt, összefüggő, legkisebb talajfelületet, mely a nedvesség megőrzésére, a morzsa- lékos szerkezet kialakítására, talaj A minisztertanács pártunk útmutatása .alapján már egész sor intézkedést hozott dolgozó parasztságunk megsegítésére. Többek között iáén jelentős az adókedvezményről hozott rendelkezés. Az 1952-es év a mezőgazdasági lakosság számára kedvezőtlen volt. A fagy,, a szárazság következtében az adózók közül sokan, akik azelőtt példamutatóan teljesítették a,z állam iránti kötelezettségüket, tavaly nem tudták kifizetni adójukat. Többeknek magas adóhátralékuk állt fenn az év elején, melynek kifizetése az idei bő termés ellenére is komoly gondot okozott. Kormányunk, látva dolgozó parasztságunk nehézségeit, annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk a jövőben jobban, eredményesebben tudjon gazdálkodni, ■hozta azt az intézkedést, hogy azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik kifizetik ezévi adójukat és a jövőben is a termelőszövetkezetben akarnak gazdálkodni, az 1952 december 31-én fennálló hátralékát teljes egészében él kell engedni. Azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig, akik kifizetik ezévi adójukat, valamint a múltévi adóhátralékuk 50 százalékát, >a fennmaradó 50 százalékot törölni kell. A kormánynak ez az intézkedése azt jelenti, hogy ebben az évben és a jövőben dolgozó parasztságunk sokkal több iparcikket, ruhát, cipőt, rádiót vásárolhat magának. A kormányprogramm megvalósítása nyugodt, biztos jövőt nyújt a termelő csoportok tagjai számára. Ezt a segítséget értékelte a csoport tagsága is, amikor felhívást intézett a megye termelöcso- portjaihoz annak érdekében, hogy fizessék ki esedékes adójukat» Tudják azt is, hogy nemcsak az adókedveznjény a segítség, amit közvetlenül kaptak meg, hanem az is, hogy a befizetett adóból a községben szebb lesz az iskola, lesz napközi otthon, kultúrotthon, ebből a nénzbőíl javítják meg az utakat, hidakat a község költségvetésén keresztül. . , Hornyák Mihály Megyei Tanács pénzügyi osztályvezető. Termelőszövetkezeteink létesítsenek kertészetet hogy milyen nagy jelentősége van a vetőmélyszántásnak a termés- eredményekre. A nagyberki Győző tsz a 16—20 mázsás búzatermést, a somogygeszti Ujbarázfda a 21 mázsás ősziárpatermést az egyéb ag- rotetíhnikai követelmények megvalósítása mellett elsősorban annak köszönheti, hogy időben végezte el a vetőmélyszántást. Termelés zövetkvzeteink, de az egyéni gazdálkodó',' is mind nagyobb mértékben megértik e munka döntő jelentőségét. A csákányi úttörő az őszi vetések alá kijelölt területnek több mint 80 százalékát már felszántotta, de erős ütemben végzik ezt a munkát többi termelőszövetkezetek és « jó tanácsokat elfogadó egyéni gazdák is. Gépállomásaink a cséplőgéptől felszabaduló erőgépekkel minden zökkenő- nélkül áUjanak erre a munkára. a gépelt jó karbantartásával, helye,3 üzemeltetésével, a mun'«idő minden percének kihasználásával segítsék termelőszövetkezeteinket és az egyéni gazdákat. Termelőink tartsák szem előtt azt. hogy a jó vetőágy alapja a jó termésnek és így végezzék el a ve Ahhoz, hogy megvalósítsuk a kormány programmját, növeljük a város és a falu dolgozóinak élet- színvonalát, szükséges, hogy i bőven ellássuk a várost zöldségfélékkel is. Ennek biztosítása érdekében a MEZÖKER megyénkben is több termelőszövetkezettel és csoporttal kötött szerződést zöldségfélék termesztésére. Nemrég megyénk tsz-ei és csoportjai közül még sokan idegenkedtek a kertészet létesítésétől és zöldségfélék termelésétől, arra hivatkozva, hogy ez nagyon költséges és /sok munkát igényel. Ma azonban mát egyre több termelőszövetkezet és csoport győződik meg arról, hogy érdemes kertészettel foglalkozni, mert a munka sokszorosan visz- szatérül. A kötéséi Béke tsz például az idén 14 holdon létesített kertészetet és több zöldségféle termelésére szerződött a MEZÖKER-rel. A tsz-tagok jó munkája a vállalat szakembereinek segítségével soha nem látott jövedelmet hozott a kertészet a tsz-nek. A termelési, illetve ,a szállítási tervet minden zöldségféléből túlteljesítette a tsz. Zöldborsóból 6 holdról 80 mátsz. Zöldpaprikát két holdról 102 mázsát adtak el és még ugyanennyit el tudnak adni erről a területről. Augusztus 15-ig a tsz-nek több mint 85.000 forint jövedelme volt a 14 hold kertészetből Ezen felül közel 30.000 forint túltermelési és minőségi prémiumot kapnak a MEZÖKER-től. Szerényen számítva is ötszörösen többet jövedelmezett a 14 hold kertészet, mintha ezen a területen gabonafélét termelt volna a tsz. A kötcsei Előre tsz, á Béke tsz versenytársa ugyancsak hasonló nagyságú területen ilyen jövedelemre tett szert. A bőséges pénz- jövedelemből szépen jut majd a tsz-ek tagjainak is munkaegységeik után, amely saját jobblétük emelését segíti elő. E példa is világos bizonyítéka annak, hogy érdemes a tsz-eknek és csoportoknak kertészettel foglalkozni. Megyénk többi termelőszövetkezetei is, ahol annak lehetősége van, termeljenek minél több zöldségfélét, mert ezzel elősegítik saját maguk és egész, dolgozó néélet megindulására és a talajnak tömély3zántás nagy munkáját. táperőben való gazdagodására a legalkalmasabb. A vetőmélyszántást a vetés idejéig feltétlenül részesítsük szükségszerinti ápolásban. Ez azt jelenti, hogy időn kint. főleg pedig eső után ismételten fogatoljuk meg, kigazosodás esetén tsz-ek tárcsával, a?, egyéni gazdálkodók pedig lókapával gyomtalanítsák. Ezekkel az ápolási munkákkal' gyommentessé tesszük talajunkat, olyan talajkultúrát hozunk létre, olyan jó beérettséget érthetünk el, mply sok esetben még a vetőszántást ig feleslegessé teszi. A vetőmélyszántás feltétlenül biztosítja még az időjárástól is függetlenül, bogy a tápanyagokban gazdagodott talajban időben végezhetjük el az őszi vetést. Az őszi növények ezévi termés- eredményei fényesen igazolják, Bajcsy Ede megyei főagrenómus Kulfúrhircdó Mind gyorsabb ütemben fejlődő könyvtárhálózatunk augusztus 20- án ismét új létesítménnyel gazdagodott. Alkotmányunk ünnepén Heves, Csurgó, k) un averse, Mezőkövesd és Vásár osn a meny járási székhelyeken összesen ct uj járási könyvtárat avattak fel és adtak át rendeltetésének. Az ősz folyamán még további 9 járási székhelyen szerveznek könyvtárakat és ezzel 75-re emelkedik a járási könyvtárak száma. 1954 végére pedig valamennyi já-i zsa helyett 123 mázsát, zöldhagy- ’ pünk szükségleteinek fokozottabbmából két holdról 100 mázsa helyett 134 mázsát szállított le. A korai káposztából hét holdról a vállalt 100 mázsával szemben már eddig 700 mázsát szállított le a kielégítését, a kormányprogramm megvalósítását. Boda Ernő jMEZÖKER, Kaposvár A bérbevett tartalékterületek megművelését az állam vetőmagkőlcsönnel, termelési hitellel segíti rásban lesznek már könyvtárak, jjgozók veteményeskert céljára csaAz áriamnak átadott és tartalékterületként kezelt földekből azoknak az egyénileg dolgozó párasatoknak, akik' földjüket korábban felajánlották és most visszakérik, visszaadják a megfelelői nagyságú területet. A megmaradó tartalékföildekből kedvezményes feltételek mellett aranykoronánként 5 forint haszonbér és a bér- bevett terület után járó beadási kötelezet lséig teljesítése mellett minden egyénileg dolgozó paraszt 5 évre bérelhet annyi földet, amennyi saját földterületével együtt nem haladja meg a 25 k:at. holdat, A tartálékföildekböl haszonbéreit területet a beadási kötelezettség szempontjából1 nem számítják a haszonbérlő földjéhez, hanem külön kezelik. A tartalékföldgk hasznosításánál előnyben részesülnek a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek tartalékterület után haszonbért mem fizetnek, azt ingyenes -használatra kapják, csak a beadási kötelezettséget kötelesek teljesíteni. A (főiddel1 n-em rendelkező do'ííádonként legfeljebb egy kai, nőid földet haszonbérbe vehetnek 5 év re, a kataszteri tiszta jövedelem minden arany koronája után 10 forint bérért. A haszonbérlő ezenkívül köteles a bérbevett terület - után a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettségéit teljesíteni. A bérbevetí tartalékterület megművelését az állam mind a tsz-ek, mind az -egyénileg dolgozó parasztok részére ve'tőmagköl- csönnel és termelési hitelekkel1 segíti, A termelőknek érdekük, hogy .saját földjük mellett olyain nagyságú tártál ékföldet béreljenek, melynek megművelése családtagjaikat is foglalkoztatni tudja és amely megfelelő nagyságú jövedelmet biztosít számukra. A földek hosszabb időre való -bérbeadása a 'termelés biztonságosságát, az előre való tervezés lehetőségét jelenti. Érdemes jól megművelni, trágyázni a haszonbérbe vett földeket, a bérbevevő megtalálja számítását. A rendelet biztosítja, hogy -minden földtuSajdonos földjét haszonbérbe, vagy részes művelésre , kiadhatja.
