Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
Vasármap, 1953 augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP s Augusztus 23-a a román nép felszabadulásának nagy ünnepe „A Román Népköztársaság abból a harcból jött létre, -amelyet a nép, a munkásosztállyal az élen, a fasizmus, a reakció és az imperializmus ellen vívott‘‘ — mondja a Román Népköztársaság alkotmánya. 1944. augusztus 23-án a szovjet hadsereg tankjai széttaposták a román nép vérét szívó horogke' vesztes pókot, s ezek a tankok barázdát hasítottak az új élet magjainak. A régi Romániában a szegényparaszt kézzel vetett, sarlóval aratott, a munkás éhbérért, rozoga gépekkel dolgozott, szipoly ózták erejét, egészségét. S ha a munkás és a paraszt lázadt — csendőrsor- tűz válaszolt a követelésekre. Az energiában, ásványi kincsekben oly gazdag Románia a tőkések, földesurak uralma idején agrárállam volt. A román parasztság 1945 elején kapta meg a földet, amelyért évszázadok óta olyan sok vért ontott. 918.000 szegényparaszt jutott földhöz. Ma már 218 gép- és traktorállomás tízezer traktora és 25.000 mezőgazdasági gépe segíti a dolgozó parasztság harcát a magasabb terméseredményekért. Megindult a mezőgazdaság szocialista átszervezése — csaknem kétezer kollektív gazdaság alkalmazza sikeresen a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait s ér el az egyénileg gazdálkodóknál 25—50 százalékkal magasabb terméseredményeket. 1948 nyarán államosították az ipart és megkezdődött a meglévő ipar korszerűsítése, az ország szocialista iparosítása. Ma a román ipar számos olyan cikket gyárt, amelyet eddig külföldről kellett, drága valutáért beszerezni: esztergapadokat, traktorokat, fúrógépeket, precíziós gépeket, teherautókat, bányamozdonyokat, bányagépeket. A Román Népköztársaság fejlődésének hatalmas lendületet adott az 1948-ban megkötött szovjetromán barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. A Román Népköztársaság» eredményeit a tőkések, földesurak, a nép ellenségei elleni szívós és állandó harc közben érte el. 1947 december 30-án kiáltották ki a Román Népköztársaságot, s ezzel örökre felszámolták a Hohenzoller dinasztia uralkodásának átkos idejét, s csapást mértek a király ság visszaállítását remélő, a népi hatalom megdöntésén munkálkodó reakcióra. Az 1948-as államosítás, majd 1952-ben a pénzreform és árleszállítás megerősítette a dolgozó nép hatalmát, ^emelte élet- színvonalát, növelte vásárlóerejét. A román munkásosztály és a dogozó parasztság munkájával is megmutatta, hogy küzd a kizsákmányolok uralma ellen, a' nép- köztársaság, boldog jövőjük építéséért. Ragyogó eredmények nyomán dolgozhatta ki a Román Népköztársaság tízéves villamosítási tervét, s a most folyó első ötéves tervet, amely új gyárak létesítését, új iparágak megteremtését, a nép életszínvonalának, kultúrájának emelését tűzi ki cél" jául. A felszabadulás előtti Romániában négy és félmillió analfabéta élt, babonák kötötték béklyóba gondolataikat, bajaikat kuruzslők „orvosolták1“. A Román Népköztára ¥!***. teljesítésén ” Télül több mint. 23 mázsái gabonája saság harcot indított a kulturális elmaradottság ellen, s az ötéves terv végére teljesen felszámolják az írástudatlanságot. Nagy segítséget nyújtanak ehhez a falusi iskolák, kulturotthonok és népi olvasóházak. A falvakban, városokban új kórházak, rendelőintézetek, szülőotthonok épülnek, korszerű bölcsődék, óvodák könnyítik meg a dolgozó asszonyok munkáját, -j A fokozott gépesítéssel együtt nő a munkásvédelem és a munkabiztonság. Egyedül Ploesti tartományban az utóbbi években csaknem 130 ezer ember tanult meg írni-olvas- ni. A Román Népköztársaság területén élő nemzetiségek gazdasági és kulturális fejlődése a teljes egyen' jogúság szellemében történik. A romániai magyar autonóm terület is sok nagyszerű létesítményt kap az ötéves tervtől. Er~ dőszentgyörgyön új erőmű épül, Marosvásárhelyen . korszerűsítették a bútorgyárat, a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György“ textil- gyárai kibővítették és új szovjet gépekkel szerelték fel. A mfegyar nemzetiségű lakosság számára magyarnyelvű lapok jelennek meg, színházukban magyarnyelvű előadások gyönyörködtetik őket, magyarnyelvű egyetem, főiskolák biztosítják a legmagasabbfokú tudományos képzést. A Román Népköztársaság kormánya fokozott figyelmet fordít a lakosság életszínvonalának emelésére. 1953. júliusában a minisz* tanács határozatokat hozott a városi lakosság élelmiszerellátásának és a dolgozó parasztság anyagi helyzetének megjavítására. Nagy méretű lakóházépítkezések kezdődtek, új üdülőket, gyárakat adtak át a dolgozóknak. A nagy feladatok megoldásánál ott vannak az első sorokban a román fiatalok, akik a most lezajlott Világifjúsági Találkozó al- kamával vendégül látták a világ ifjúságát és ismét tanú jelét adták nagyszerű munkalendületüknek, erejüknek, találékonyságuknak és elszánt akaratuknak, hogy minden más nép fiataljaival együtt megvédik a béke ügyét. Augusztus 23-án, felszabadulásának 9. évfordulóján a román nép mélységes hálával gondol a Szovjetunióra és hadseregére, amelynek szabadságát köszönheti. S a román dolgozók a földeken, gyárakban, bányákban, olajtelepeken, laboratóriumokban, egyetemeken. iskolákban újabb munkasikerekkel mondanak köszöne’ tét a Román Munkáspártnak mai boldog életükért, harcolnak még boldogabb jövőjükért. A Iieresznyei tanács javítsa meg tömegkapcsolatát, teljesítsék a tojás- és liaromííbegyüjtési tervet Heresznye községben a cséplés befejezésével egyidőben, augusztus 15-én • befejeződött a gabona-begyűjtés is. A község dolgozó parasztságának az idei bőséges gabonatermésből a beadás teljesítésén felül szépen jut .szabadipiacra. Horváth István 7 holdas ‘dolgozó maradt. Horváth István valóra váltotta adott szavát, a cséplőgéptől az első mázsálásokbó] teljesítette gabonából állampolgári kötelezettségét. De élenjárt a beadásban Gorján József 6 holdas, akinek 20 és Sülié Mihály 5 holdas, akinek szintén 20 mázsa gabonája maradt a beadáson felül. A gabonabegyüj'tés mellett azonban csúfosan lemaradt a község a tej-, tojás- és baromfi- begyűjtésben. Tojásból alig 50 százalékra, baromfiból pedig 25 százalékra teljesítette a község begyűjtési előirányzatát, Mivel magyarázza a községi tanács a lemaradás okát? Serbei: Vince elvtárs, községi tanácselnök szerint egyes gazdák rossz hangulatot terjesztenek a faluban, azt mondják, hogy „n*m kell teljesíteni a beadást, hiszen a múltévi hátralékosoknak is elengedte az állam a tartozást“. Vájjon mire való a tanács? Miért nem magyarázzák még a községben a törvényt, a-z állam által nyújtott kedvezményt? A tanácselnök elvtárs szerint a faluban mindenkivel ismertették már a törvényt. Akkor ifjú Gfánics Mihály 8 holdas és Cseh János 19 holdas, s a többi hátralékossal miért nem tartatják be a törvényt? A valóság az, hogy a községi tanácsnak gyenge a tömegkapcsolia- ta Már régen volt gázdagyűlés és kis,gyűlés a községben. A legutóbbi tanácsülésen is kevesen vettek részt a falu dolgozó parasztjai közül. A verseny kérdésével úgyszólván semmit sem törődik a tanács, A versenytáblán a két héttel ezelőtt kiírt szöveg van, amely a község gabonabegyüjtésével1 foglalkozik. Sorbet Vince tanácselnök elvtárs azt mondta: „a nagy munkaidőben nem ért rá a tanács a dolgozó parasztok közti verseny kérdésével foglalkozni“. Tehát akkor, amikor a versenyre a legnagyobb szükség van a községben, a taináics nem ér rá ezzej foglalkozni. A tanács hanyag munkájáért elsősorban is Serbet elvtársat terheli a felelősség. De nem kisebb a felelőssége a községi pártszervezetnek. sem. Migácz Ferenc páD- titkár elvtárs helyett, aki a begyűjtési .állandó bizottság -elnöke volt, még most sem választottak új elnököt. Migácz elvtárs, mint községi párttitkár, nem ellenőrzi rendszeresen a tanács munkáját és a pártszervezet sem harcol keményen a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. A heresznyei pártszervezet és tanács előtt kőm oly feladat áll, hogy behozzák a községben a fejás-, baro.mifibegyüjtésnél lévő l-e- maradást-'Ezt csalk úgy tudják végrehajtani, ha többet foglalkoznak a falu dolgozóival, ha megteremtik a tömegekkel való szoros kapcsolatot. Szervezzenek többször kis- gyűléseket és gazdagyűléseket. Állandóan szervezzék a versenyt, népszerűsítsék az élenjárókat és bírálattal serkentsék a lemaradókat, A járási párt_ ás tanácsszervek adjanak több segítséget a heresznyei pártszervezetnek és tanácsnak, hogy megjavuljon a munka és kiköszörüljék a község becsületén esett csorbát. Mit jelent Toponár községnek a kormányprogramm megvalósulása ? Toponár község dolgozó parasztjai jó termést takarítottak be -az idén, s most jobb kedvvel, nagyobb munkalendülettel indulnak harcba a jövő évi gazdag termésért. Munkaíendüfetüket mégin- ká-bb fokozta a kormányprogramm, Nagy lelkesedést váltott ki a dolgozó parasztokból Rákosi elvtársnak a budapesti pártaktíva-érte- kezleten mondott beszéde: „Külön meg kell nyugtatnunk az ‘egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatni minden téren. Gazdaságilag erőteljesen -támogatnunk kell, hogy kapjon műtrágyát, ígény- bevehesse a gépállomások segítségét, hogy a beadás teljesítése után szabadon, tetszése szerint értékesíthesse t-erm-eívényeit. Gyors, konkrét, kézzelfogható rendszabályokkal kell biztosítani ‘azt, hogy nyugodtan termeljen földjén, hogy ■a mi ú|i rendszabályaink következtében me csak termelési kedve nőjön meg, de nőjön meg jövedelme és ezzel együtt életszínvonala csakúgy, mint az i-pari munkásságé“. A -beszéd óta már sok kormány- intézkedés, a dolgozó paraszt-ok segítéséről szóló rendelet látott napvilágot. Hogy csak egyet említsünk: az ingyenes állatorvosi szolgálatról hozott rendelettel 'évente mintegy 30 ezer forintot takarít meg a község dolgozó parasztsága. E nagyjelentőségű határozat következtében csupán ebben az évben -minden gazdának átlag 200 forinttal nő a jövedelme. Abból a pénzből!1, amit egyébként C-z állatorvosi vizsgálatért kellene kifizetni, most a -rendelet után közel 70 pár bakancsot, vagy 475 méter jómánőségű kartont vásárolhatnak a dolgozó parasztok. A rendelet után minden -gazda jobban őrködik állatainak egészsége felett, megelőzi a bajt, idejekorán hív beteg állataihoz orvost. Ebből- pedig az következik, hogy a gazda több állatot tart, a beadáson felül több jut szabadpiacra, nagyobb -lesz a jövedelme, tehát emelkedik életszínvonala. Nagy kedvezmény a minőségi vetőmagcseréről hozott miniszter- tanácsi határozat is. Szöl-lősi József 11 holdas dolgozó paraszt, amikor olvasta az újságból, hogy -ezután az egyéni gazdák is félár nélküli és csere ellenében kapnak minőségi vetőmagot., mindjárt a tia- nácsh-ázára ment és kérte a 'tanácselnököt, hogy ,az ő nevét is írja fel a névsorba, mert nem akar kimaradni a cseréből'. Sz-ölfősí Józsefnek 4 mázsa vetőmagra van szüksége. Eddig, ha valahogy hozzá is ll-ehetett jutni -minőségi- vetőmaghoz, minden mázsára 10 kg tö-b-bliet-terményt kellett adhía. M-ost a -kormány intézkedése folytán a 4 mázsa vetőmag helyett csak 4 -mázsa szokvány cseret-er- ményt kell adni. Egyedül neki 40 kg gabonával marad több és a jövő év-ben legalább 4 mázsával terem több a 3 és fél hold földről. Aki gondolkodik és kicsit is számol, az látja, hogy milyen nagy segítség egymagában is a- -kormány egy-egy intézkedése. A cseréről -szóló rendelet tehát már ebben az évbein mintegy 10 -ezer forint többletjövedelemhez juttatja -a dolgozó -parasztokat. A kormány beváltja ígéreteit, teljesítsék kötelességükét a -topo- nárí dolgozó parasztok is. Gabona-begyűjtési tervüket pontosan teljesítették. Most -az a feladat, hogy az eddigi mulasztásokat pótolva, a tej-, tojás-, baromfi- és hízottser- tés-bea-dás terén is érdemeljék ki községüknek a megbecsülést. A községi tanácsra vár az a feladat, bogy a kormányprogramm tényeit megmagyarázva- harcoljon a beadási tervek ■teljesítéséért, a jövő éri gazdag termés alapjainak megteremtéséért. Gépállomásaink mozgósítsanak minden erőt a talaj munka terv teljesítésére Gépállomásaink jó munkájukkal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk országosan az elsők között halad a cséplési és begyűjtési versenyben. Legjobb munkát ezen a téren a keíeki gépállomás végzett, cséplési tervét eddig 108 százalékra teljesítette. Második a mernyei Amit leltet Orcitmn, azt lehet más községben is A cséplés után sokhelyütt megkezdődött a rétek kaszálása. Á jó gazda most mindent elkövet, hogy állatainak elegendő takarmányt -biztosítson a télre. Nem fá|j a feje annak a gazdának majd a takarmányozás miatt a télen, -akinek tele -a pajtája és bőséges sílótaka-r- mány biztosítja a téli takarmányozást, Ebben az évben minden Teh-e- I ős ég megvan nemcsak a téli fakar- mányszükségíet -biztosítására, de tartalékok gyűjtésére is. Valósággal kínálják magukat a lehetőségek a takarmánygyüjtés.re. Bőséges fűtermés volt, a -sarja is szép termést ígér, az utak mentén min- den ült -siló zásra alkalmas zöld növények vannak. Nemsokára megkezdődik a kukorícaszár si-lózásia is.. A fakar-mánykész-l-etek gyűjtéséért most kell harcolni. Hanyag, lelkiismeretű en gazda az, aki az idén takarmányaiánvra panaszkodik, Őrei község dolgozó parasztjai j tást, ennek az állattenyésztés vaill- már csaknem az ös-sz-es rétterület- I ja kárát. Sajnos több ilyen k-özs-é- ről lekaszálták a második íűter-j.get lehetne felsorolni -megyénkből. mést. Lesz is a.z állatoknak eteini- való. Igaz, hogy itt ia községi tanács nem feledkezik meg-erről a munkáról. Most siet segítséget adni a dolgozó parasztoknak. A községi tanács vezetői a fél-adatok előtt járnak, mindig Jdobe-n moz- gésítaniak az időszerű munkák végrehajtására. A jó munkának meglátszik. az -eredménye nemcsak a fűkaszálásában, de a tarló-hántásban és a másod-növény vetésben i-s. Őrei, községnek sok követője van -a megyéiben, de vannak lusták is, akik arra várnak, hogy a sült- galamb a száljukba repüljön. Istvánéiba« -például még az edőszénát sem kaszálták le, a fű él vénült, igen sokat veszített táp ért ékéből. Itt a tanács is -elhanyagolta ezt a munkát, nem gondolt arra, hogy -ha elmulasztják a s z én ab etakar íTet’ézi még a lazaságot -az is, hogy sokhelyütt -ném Sokat tesznek a hibák kijavítása, a károsodás m-egszünftetése érdekében. Több községi tanácselnök nyugodtan tűri, hogy a sarjúk-aszálást meg sem k-ezdfék -és azért -sem tesz Semmit, hogy a község teljesítse másodvetési -tervét. Ilyen hibák tapasztalhatók H-edirehely, Darány és még föbíb községben, Erélyes -harcot kell indítani ezekben a községekben a lazaságok -és hibák megszüntetése -érdekében.-Haladéktalanul végezzük el a tar-lóihántást, másodvetést, -takarítsuk be a szántóföldi és rétiszénát, teljesítsük a silózási tervet. Ez legyen most a tanácsok egyik fontos feladata. gépállomás 106.8, harmadik a marcali 105, negyedik a kaposvári 103.5, ötödik a ionói gépállomás 101 százalékos tervteljesítéssel. A cséplőgépvezetők versenyében tovább fokozódik a nemes küzdelem a megye legjobb cséplőbrigádja címért. Az első helyet továbbra is Laklia József, a csokonyavisontai gépállomás cséplőgép- vezetője és Jáger József cséplőcsapata tartja. Eddig közel 62 vagon gabonát csépeltek el. Egy .tagra eső cséplés 300 mázsa. Nagy lendülettel tör az élre Magyar Ferenc, az igali gépállomás cséplőgépvezetője, aki eddig 5931 mázsát csépelt el. Cséplőcsapatvezetője Vincze Gyű la. í Harmadik Töli József Kaposvár, 5675 mázsás teljesítménnyel. Cséplőcsapatvezető: Törzsök Károly. Negyedik Szunomár Gábor Ba- latonkiliti, 5500 mázsás teljesítménnyel. Cséplőcsapatvezető: Mónus Ferenc. Ötödik Hám Sándor Mernye, 5418 mázsás cséplési eredménynyel. Munkacsapatvezető: László József. Heves küzdelem alakult ki az elmúlt napokban a talajmunkát végző traktorosok közt. Ebben a versenyben Papp Károly, a darányi gépállomás traktorosa szerezte meg az első helyet. Eddig 213 normálholdnak megfelelő talaj munkát végzett. Második Szabó József Csurgó, 166, harmadik Guttmann Ádárn Kereki, 170, negyedik Sárdi Mihály Tab, 170 normál holddal. Ötödik Orbán István Karád, aki 145 normálholdnak megfelelő talaj munkát végzett. ; Gépállomásaink nagy része, súlyosan elmaradt a talaj- munkaterv teljesítésében. A lengyeltóti gépállomás például nyári talajmunkatervét eddig mindössze 20.1 százalékra teljesítette. Nem jobb a helyzet a nagybajomi gépállomáson sem, amely ‘ szintén csak 27.4 százalékra teljesítette nyári talajmunkatervét. Súlyos mulasztás tapasztalható ezen a területen a pusztakovácsi és a ‘tapsonyi gépállomáson is. Gépállomásainknak most, ' a cséplés befejezésével minden erőt a talajmunkaterv teljesítésére kell mozgósítaniuk, hogy időben felkészüljünk az őszi kalászosok vetésére.
