Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955 augusztus 18. A Szotjelírni« kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdés ügyében. A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Francia ország, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németországnak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti reszre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra, hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya elé terjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, mely- lyel kapcsolatban Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya elutasítva a német békeszerződes megvizsgálását — más útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 május 26-áh aláírta Adenauer bonni kormányával «a három hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést«-, amelyet úgy ismernek, mint "bonni egyezmény». Ugyanez év május 27- én pedig' Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az «európai védelmi közösségről - szóló szerződést, amelyet «párizsi egyezmény., néven ismernek. Emellett mind a «bonni egyezmény», mind pedig a «párizsi egyezmény» ötven évre előre elsza- kíthatatlanul összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó északatlanti tömbjével. A bonni és a párizsi egyezmény a német militarizmus újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat.-Né-‘ metország a világuralomra igényt tartó más hatalmak támadó terveinek eszköze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a német kérdésben lépett, a német militarizmus fel- támasztásához, egy új európai háború veszélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az. amely megfelel azoknak a békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezése után vállalt magára Németországgal kapcsolatban, az az út, amely megfelel az európai béke megszilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és hogy azóta nem csekély változtatások történtek, amelyeket német kérdés végérvényes rendezésénél figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdítani a békeszerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra _ is kifejezik valamennyi európai nép, közöttük a német nép érdekeit és ezeket a német békeszerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszerződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma rendezése szempontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szükségessé teszik a német béke- szerződés megkötését, a jegyzék leszögezi. hogy az szilárd békefeltételeket állapít meg a német nép számára. elő fogja segíteni Németországnak, mint egységes, független demokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműködés lehetőségét az egyenjogúság elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya _ azzal indokolja a német békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nincs össznémet kormány, mely részt vehetne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indokolása azonban nem felel' meg a dolog valódi állásának. -Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia politikája valójában nemcsak odavezet, hogy mindinkább elhúzódik a béke- szerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyanakkor elhúzódik az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szét- szakítottságának lerögzítésére, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya az össznémet demokratikus kormány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását. a négy hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges «feltételek megteremtése céljából vizsgálatot folytatott», úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem lehet másként értékelni, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtartását külföldi hatalmak kezébe adják át, s ebből célból mindenféle külföldi «vizsgálókat» ültessenek a német nép nyakára, mintha nem is Németországról volna szó, amelynek sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet kirekesztik belső kérdéseinek megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott demokratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdé se a német nép számára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Francia- ország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kor mányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében. A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt államok részvételével a legközelebbi hat hónapon beiül összehívható és nem látja indokoltnak a békeértekezlet összehívásának további halogatását. Az említett határidőn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzetes munkát be lehetne fejezni. Emellett fontos biztosítani Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békeértekezleten. A békeszerződés előkészítésében az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig részt vehetnének a Kelet- és Nyugat-Németországban fennálló kormány képviselői. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje a demokra-' tikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely helyettesítené a Német De mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mostani kormányát, a Kelet- és Nyugat-Német- ország közötti közvetlen megegyezés útján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, ak kor az ideiglenes össznémet kormány a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köz társaság kormányának bizonyos időre való fenntartásával is megalakítható. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlátozott funkciókkal rendelkezik majd. Az ideiglenes össznémet kormány megalakítása azonban még ebben a helyzetben is reális előrehaladást jelent Németország egyesítése irányában, aminek össznémet kormány valóban szabad, össznémet választások alapján történő megalakításában kell teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai: a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatná az olyan halaszthatatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint: Németország képviselete a békeszerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a nemzetközi szervezetekben; Németország bevonásának megakadályozása olyan koalíciókba vagy katonai szövetségekbe, amelyek a hitlerista Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel részt vett bármelyik hatalom ellen irányulnak; német állampolgársági kérdések; demokratikus pártok, szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista és a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges egyéb szervezetek létesítésének megakadályozása; a Kelet- és Nyugat- Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése; a megállapított övezethatároktól független szabad személy- és áruforgalom kérdései; a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések. * — íj«.:-»!«««« Xccvnomaf Irnr(Hánynak mindemellett fő feladatának kell lennie az össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép, idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választójogi törvénytervezetet, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy monopóliumok részéről nyomást gyakoroljanak a választásokra. Az ideiglenes ossz német kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vájjon elismerhető-e annak célszerűsége, hogy megvizsgálják, megvannak-e egész Németországban a demokratikus választások megtartásúhoz szükséges feltételek, ugyancsak en nek az ideiglenes kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Franciaország, az Egyesült Államok Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. 3. A háború következményeivel kapcsolatban Németoi-szágra háruló pénzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval. Franciaországgal, Nagy-Britanniávál és az Egyesült Államokkal szemben fennálló és a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tartja Németország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kapcsolatban megfelelő határozatokat hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátételi fizetések alól és ugyanilyen módón a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni állami tartozásainak fizetésétől, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak. Ebből a célból javasolja hogy az említett csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése bevételeinek öt százalékát, de mindenesetre né múlják felül az 1949. évi megszállási költségek összegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozott az északatlanti tömb megalakításának hatása. A szovjet kormány ezzel együtt javasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső megszállási költségeivel kapcsolatos 1945 óta felgyülemlett adósságainak megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közeljövőben hozandó határozatok a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják és ezzel elősegítik a béke, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdulását. - A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához. A jegyzékhez mellékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet kormány által 1952 március 10-én benyújtott tervezetét. A tervezet leszögezi, hogy a német békeszerződés megkötésének igen nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából, majd ismétli, hogy milyen alapokon kell a német békeszerződést felépíteni. Ismerteti a politikai, területi, gazdasági, katonai rendelkezéseket, amelyeknek alapján a német békeszerződést fel kell építeni. I lÉztertiács és az az őszi minőségi nigau izn A minisztertanács szabályozta az az őszibiúza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét. Az ez évi vetőmagcsere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik. A határozat azt a jelentős kedvezményt biztosítja a cserében résztvevők számára, hogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokvány csereterményt kel-1 átadniok, azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy többlet vetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió forint összegű anyagi ámogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod- és harmadfokú szaporításé minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig kataeztrális holdankint búzából száz kg, rozsból és ősziárpából kilencven kilogramm. másodfokú szaporítású minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántó- területen gazdálkodó önálló és harmadik típusú termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952. év őszén nem részesültek II. fokú szaporítású minőségi vetőmagellátásban és saját vetőmag- termelő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporítású vetőmagellátást a termelőszövetkezetek egész vetésterületének egyheted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minőségi vetőmagellátásban a földművelésügyi miniszter által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesffihet- nek, az 1953/54, évi vetéstervük teljesítéséihez szükséges teljes vető- magrnennyis'ég erejéig. Az általános csereterületen beiül lévő termelőszövetkezetek és egyéni terme« lőít vetőmagigényüket a községi tanácsnál augusztus 31-ig jelenthetik he, A minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a termelőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a föTdiművesszövetkezetek- hez szállítja. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csereterményt a minőségi vetőmag átvételével egy- időb.n, vagy azt meglőzően adhatják át a legközelebbi terménygyüj- tőne.k. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vetőmagcserében, mert a vetőmag tervszerű felújításával biztosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik fokozását. A minisztertanács határozata az egyes életmentő gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásáról A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontra ban szenvedők kezeléséhez szükséges testosteront tartalmazó gyógyszert térítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata a kormány programmjának megfelelően újabb jelentős lépést jelent a dolgozók egészségügy! ellátása megjavítása terén és egyúttal komoly anyagi segítség t jelent az említett gyógyszerekre rászoruló betegeknek. I minisztertanács határozata a sertéspestis elleni védekezéshez rendelkezésre bocsátásáról SZ; KINEVEZÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Weil Emil rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a washingtoni magyar követség vezetése alól. Az egészségügyi miniszter dr. Weil Emilt megbízta a budapesti orvostudományi egyetem egészségügyi szervezési tanszékének vezetésével. Az Elnöki Tanács egyidejűleg Szarka Károlyt rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a washingtoni magyar knvctsée vezetésével. A minisztertanács határozata sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyagok díj' tálán rendelkezésre bocsátására vonatkozó kedvezményt — amelyben eddig csak a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyénileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat továbbá intézkedik arra vonatkozólag, hogy fertőzés leküzdéséhez szükséges fsrtőtlenítő- anyagokat a földművelésügyi miniszter valamennyi állattartónak ingyen bocsátja rendelkezésre. A sertéspestis elleni oltó- és fertőtlenítőanyagokat tehát augusztus és szeptember hón alpokban valamennyi sertéstartó ingyenesen ' kapja. Az ingyenes oltó- és fertőtlenítőanyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöttek, vagy a veszélyeztetett állomány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. A minisztertanácsnak ez az intézkedése nagyban elősegíti a sertéspestis elleni közérdekű védekezést, fokozza annak eredményességét és lehetővé teszi, hogy valamennyi állattartó megvédhesse sertéseit a betegség ellen. juttatás kiterjesztéséről a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászat A minisztertanács a bányászat fizikai és műszaki dolgozóinak a tervteljesítés érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében határozatot hozott a hűségjutalomnak a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászat körében való széleskörű kiterjesztésére. A határozat értelmében hűség- jutalomra jogosult az érc-, ásványáé bauxitbányászat valamennyi földalatti fizikai és műszaki' munkavállalója. továbbá a szénbányászat összes műszaki dolgozója, amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakmulasztás esetén a hűségjutalom összegének fele kerül kifizetésre. A határozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire is. A hűségjutalom nagysága a dolgozó szolgálati idejétől és beosztásától függően évi alapkeresetének kettő-ihúsz százalékáig terjed. A vájárkópesítéssel rendelkezők ezen felül megkapják a jutalom összegének további fiz százalékát. A minisztertanács határozata évi mintegy ötmillió forint összegű további juttatást jelent a munkájukat becsülettel és fegyelmezetten végző bányász dolgozóknak. A hűségjutalmakat az új rendszer szerint először az 1953. szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. Csütörtökön kezdődik a tervkölcsön sorsolása Néhány nap múlva megkezdődnek a tervkölcsönkötvények húzásai. Az augusztus 20—23-ig tartó sorsoláson 424.500 darab kötvény számait húzzák ki nyereménnyel, vagy törlesztéssel. A sorsolás hivatalos nyeremónyjegyzéke augusztus 25-én jelenik meg, illetve jut el- az ország minden részébe. Országszerte ekkor kezdik meg $ nyereménnyel, vagy törlesztéssel kisorsolt kötvények kifizetését az Országos Takarékpénztár fiókjai, be- tétgyüjtőhelyei, az üzemi takarék- pénztárak. valamint a . postahivatalok. Az Országos Takarékpénztár már előkészítette a hatalma«- számú nyeremény gyors kifizetését, hiszen — figyelembevéve a száz- és ötvenforintos fél- és ne* gyedkötvén yeket — mintegy háromnegyedmillió kötvény után fizetik ki a törlesztést, illetve nyereményt.
