Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 augusztus 16. A „Zsenminzsibao" vezércikke a nemzetközi feszültség enyhítésének1 kérdéséről Pering (Uj Kína). A ,.Zseir minzsityao’“ augusztus 14 i vezér­cikkeién a nemzetközi feszültség enyhítésének helyes útijával foglal­kozik és a többi között ezeket írja: G. M. Malenkov elvtárs augusz­tus 8'i beszédében- rámutatott, hogy miként kell munkálkodni a nemzetközi feszültség enyhülésének megvalósításán. A béke hívei min­den országban lelkesen üdvözlik ezt a beszédet. A koreai fegyverszünet megvaló­sulása és a berlini provokáció szét­zúzása a béke ügyének nagy győ­zelme. A háborús uszítok és a provo­kátorok azonban nem változnak meg. Tovább folytatják az „euró­pai hadsereg1’ felállítására irányu­ló erőfeszítéseiket. Tovább foly­tatódik a Kína elleni „tengerzár“, tovább folytatódnak az erőfeszíté­sek annak megakadályozására, hogy ICina elfoglalja az őt meg­illető*, helyet az ENSZ-bsn. John Foster Dulles megszervezte a 16 nemzet 'közös nyilatkozatát, amely szerint együttesen járnak el, ha áz Egyesült Államok és Li Szín Man felújítják és kiterjesztik a koreai háborút. Malenkov elvtárs nyilatkozata, hogy ..a béke megszilárdítása ügyének fontos feltétele az Egye­sült Nemzetek Szervezete tekinté­lyének és szereplésének emelése’“ és hogy „a nagy kínai hatalomnak el kell foglalnia jogos helyét mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind pedig a nemzetközi kapcsola­tok rendszerében”, egyetemleges visszhangra talált a világ közvéle­ményénél. . A kínai nép bebizonyította, hogy hatalmas erő a világbéke megvédé­séiben. A kínai nép tovább folytat­ja erőfeszítéseit a Világ békéjének megőrzésére, különösen a béke meg­szilárdítására a Távol-Keleten. Napjaink sürgős feladata, hogy ■maximális erőfeszítésekkel segít­sünk a koreai népnek gyorsan be­gyógyítani a háború okozta sebe­ket. A kínai és a szovjet nép tá­mogatása . hatalmas ösztönzésül szolgál a hős koreai népnek. A kínai nép úgy véli — a béke ügyére nézve döntő fontosságú —, hogy felújítsa és megerősítse ren­des kapcsolatait a távolkeleti és más országokkal. , Á nemzetközi provokátorok zsa­rolásra irányuló tervei egymás­után csődöt mondanak. Előbb az atombomba, majd most a hidro­génbomba monopóliumáról terjesz­tett mitliosz bizonyult badarság­nak. A világ népei azonban tud­ják: a Szovjetuniónak nincs szán’, dókában, hogy a világot az atom­bombával, vagy a hidrogénbomtoá- val fenyegesse. A milliók békeakarata hatalmas és tevékeny erővé vált. Ez az erő Koreában megálljt parancsolt az agresszoroknak. Ha még hatalma­sabbá tesszük ezt az erőt, biztosít­juk a béke és a nemzetközi biz­tonság védelmét. Minden kormánynak, amely va­lóban törődik saját népének jö­vőjével. lépéseket kell tennie, hogy a megoldatlan nemzetközi kérdé­sek rendezését előmozdítsa. A kínai nép mindvégig azon fá­radozik, hogy megerősítse szolida­ritását és együttműködését a Szov­jetunióval és a népi demokratikus országokkal, hogy megszilárdítsa és erősítse a béke és a demokrácia táborát. „A SZOVJETUNIÓ TISZTELETBEN TARTJA SZOMSZÉDAINAK FÜGGETLENSÉGET ÉS TERÜLETI INTEGRITÁSÁT“ Afganisztáni lap cikke Kabul (TASZSZ). Az „Anisz“ cí­mű afganisztáni lap vezércikket közöl ezzel a címmel: „Malenkov nyilatkozata , Oroszország és a szomszédos államok baráti viszo- nyáróT“. „Mindig békében óhajtunk élni szomszédainkkal — írja a lap — és állandóan arra összpontosítjuk erőfeszítéseinket, hogy az Afga­nisztán és a Szovjetunió közötti viszonyt ne zavarja meg a legcse­kélyebb nézeteltérés sem. Az ősz" szes határkérdéseket baráti szel­lemben oldottuk meg.‘‘ „Szovjetoroszország —- írja to­vább a lap — tiszteletben tartja szomszédai s így Afganisztán füg­getlenségét és területi integritását. Reméljük, hogy Afganisztán és Oroszország között a baráti kap­csolatok továbbra is szilárdak ma­radnak és a kölcsönös nagyrabe­csülés elvén fognak felépülni.“ A SZTRÁJKOLÓ FRANCIAORSZÁG PÁRIZS (MTI). A francia milliós tömegek sztrájkharcáról, amely egy­ségbe kovácsolja össze a legkülönbö­zőbb foglalkozású dolgozókat és amelynek lendülete a harc tizenegye­dik napján sem csökkent, a követ­kező jelentések számolnak be: A CGT Központi Intézőbizottsága nyilatkozatban határozta meg a sztrájk-mozgalom célkitűzéseit. Ezek a következők: a népellenes törvény- erejű rendeletek hatályon kívül he­lyezése, a bérek, fizetések és nyug­díjak felemelése, a kollektív szerző­dések ügyeivel foglalkozó főbizottság egybehívása, a szakszervezeti jogok tiszteletbentartása és a sztrájkolok ellen elrendelt megtorló intézkedé­sek érvénytelenítése. A CGT követeli a nemzetgyűlés rendkívüli üléssza­kának azonnali egybehívását és fi­gyelmezteti tagjait, hogy addig is álljanak helyt a sztrájkharcban. A SZTRÁJKHELYZET Párizsi Metro és autóbuszforga­lom: a dolgozók elhatározták, hogy szombat éjfélig folytatják a sztráj­kot. A keresztény CFTC nem csatla­kozott ugyan a CGT és a Force Ouvriere kiküldötteinek ehhez a döntéséhez, azonban tagjainak sza­bad kezet adott a csatlakozásra. Gázművek és villany telepek: a sztrájkharc országszerte folytatódik. Pénteken a kormány utasítására kar­hatalmi erők szállták meg a gáz­müveket Párizs körzetében. A pe­remvárosi La Villette-ben a rendőr­ség letartóztatta az ottani gázművek szakszervezeti bizottságának több vezető tagját, akik a sztrájkharc élén jártak. Kis hírek a nagyvilágból (MTI.) A „DPA‘“ jelentése sze­rin Szasztroamidzsojo, új indoné­ziai miniszterelnök kijelentette, hogy „Indonézia nem kíván csat­lakozni a csendesóceáni védelmi szövetséghez. Indonézia független akar maradni, de ugyanakkor együtt akar működni az ázsiai és arab országokkal. * * * Ceylon egyes részein még min­dig tart a rendkívüli állapot, amelyet azért rendeltek el, mert a rizs árának, valamint a vasúti és postai díjszabásoknak az eme­lése miatt tüntetésekre és sztráj­kokra került sor az egész ország" ban. A hatóságok beavatkozásának Ceylonban huszonegy ember esett áldozatául. 175 polgári személyt kórházba kellett szállítani. A jelentések szerint háromszáz tün­tetőt a rendőrség letartóztatott. * •>:- * (TASZSZ.) Augusztus 15-től szeptember 15-ig Nyugat-Ausztriá­ban a Magas-Tauern környékén nagy hadgyakorlatot tartanak az amerikai megszálló csapatok. A demokratikus sajtó megjegyzi, hogy a küszöbönálló hadgyakorla­tok már most széleskörű tiltako­zást keltenek. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK HATÁROZATA Köztársaság kormánya az egész Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda“ közölte a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának ha­tározatát a szovjet kormánynak az- zal a döntésével kapcsolatban, hogy egymilliárd rubeles segítséget nyújt a koreai népnek az ország népgazdaságának helyreállításához és fejlesztéséhez. — Ma, amikor halaszthatatlan feladatok állnak a koreai nép előtt: a háború által tönkretett •népgazdaság gyors helyreállítása és fejlesztése, saját anyagi és kul­turális életviszonyainak megíjavítd- sa — mondja a határozat •— az a hatalmas segítség, amelyet a szov­jet kormány nyújt népünknek, újabb erő forrása számunkra és újabb sikerekre lelkesíti népünket. A Koreai Népi Demokratikus koreai .néppel együtt határtalan há­láját nyilvánítja a nagy szovjet népnek az egymilliárd rubeles se­gítségért és leszögezi, hogy ezt az összeget a lerombolt népgazdaság helyreállítására, a köztársaság to­vábbi iparosítása alapjainak1 lera­kására, a koreai nép anyagi és kul­turális életszínvonalának emelésére kell fordítani. A koreai nép még szorosabbra fűzi a .szovjet néppel kiépített test­véri barátságát. Eredményesen oldja meg népgazdasága háború utáni helyreállításának éa fejlesz­tésének nagyszerű feladatait. • A határozatot- Kim ír Szien. a Koreai. Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának el­nöke írta alá 1953. augusztus 12- én. AZ AMERIKAIAK AKADÁLYOZZÁK A KOREAI-KÍNAI VÖRÖSKERESZTES MUNKÁT A DÉLKOREAI HADIFOGOLYTÁBOROKBAN Keszon (Uj Kína). A Csezsu- j szigeti hadifogolytáborból leg­utóbb hazatért kínai hadifoglyok leleplezéseiből kitűnik, hogy az amerikai okvetetlenkedés egészen megakaszthatja a koreai-kínai vö­röskeresztes munkát a délkoreai hadifogolytáborokban. A szombaton hazatelepített női hadifoglyok is beszámolnak arról, hogy az amerikai fél megtiltotta, hogy a koreai-kinai vöröskereszt képviselői meglátogassák őket és sebtében vonatra rakták a női ha­difoglyokat. A Kocsedoszigetről visszatért hadifoglyok arról adtak hírt, hogy a koreai-kínai félnek a szigeten látogatást tevő képviselőit kettős szögesdrótkerítéssel körülvett ba~ rakban helyezték el és az ameri­kai katonai rendőrség szigorúan ellenőrizte őket. Megtiltották ne­kik, hogy a barakot elhagyják és a hadifoglyoknak szánt nyilatko­zataik, valamint egyéni beszélge­téseik szövegét előre be kellett mutatniok jóváhagyás végett az amerikai fogolytáborparancsnok­ságnak. Az cngol kormány közleménye a Koreában és a Távol-Keleten Nagy-Brifanniára háruló kötelezettségekről London (MTI). Az „AFP“ ismer­teti az angol kormány pénteken este kiadott közleményét, amely leszögezi az angol kormány állás­pontját „azokról a kötelezettségek­ről, amelyek Nagy-Britanniára há­rulhatnak Koreában és a Távol- Keleten.’“ A közlemény megállapítja, hogy helyes volt, hogy a kormány alá­írta a 16 ENSZ-tagállam nyilatko­zatai, de ugyanakkor megbélyegzi Li Szin Man provokációs politiká­ját. „Az angol kormánynak köteles­sége hangsúlyozni, hogy a 16 nem­zet nyilatkozata csak arra az eset­re vonatkozik, ha a kommunisták kihívás nélkül szegnék meg a fegy­verszünetet. Ha azonban valamelyik ENSZ szerződő fél mutatkoznék hűtlen­nek vagy hitszegőnek, akkor az angol kormánynak joga van az egész kérdést ismét fontolóra ven- ni‘‘, — hangsúlyozza a közlemény. Lenin-renddel tüntették ki M. Skirjatovot Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge Matvej Skirjatovot 70. szüle­tésnapja alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet ál­lam szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül Lenin-renddel tün­tette ki. Japán ifjúsági békefesztivál • Sanghaj (TASZSZ). Tokióból érkezett jelentések szerint a japán fővárosiban megnyílt az ifjúsági békefesztivál. A fesztivál alatt meg fogják vitatni a munkások és pa­rasztok helyzetét, az amerikai tá­maszpontok megszüntetésének kér­dését, valamint a kulturális és sportvonatkozású kérdéseket. NEMZETKÖZI SZEMLE ... — ._ ... — ■ ___________________________________ I -------------J­M ALENKOV ELVTÁRS BESZÉDE REMÉNYKEDÉST KELTETT AZ EGÉSZ VILÁGON «Ahol erő van, ott nincs ok ide­gességre» — mondja egy szólásmon- dás. Ezt a nyugodt, magabiztos erőt, a békés rendeződésbe vetett mély hitet érezte kicsendülni a földkerek­ség valamennyi józanul gondolkodó embere Malenkov elvtárs legutóbbi beszédéből. Napjainkban, amikor az oly rég áhított békés kibontakozás fejleményeit durva imperialista pro­vokációk zavarták meg, százmilliók szívébe költözött be ismét az aggo­dalom. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a Legfelső Tanács 5. ülésszakán mondott beszédében el­oszlatta az aggodalmakat, megmu­tatta a helyes utat a népek számára. Ezt fejezi ki Malenkov elvtárs be­szédének világvisszhangja. A népi demokratikus országokban úgy üdvözölték G. M. Malenkov sza­vait, mint távlatot a szocializmus épí­tői' számára, hiszen a jólét és virág­zás soha nem látott perspektívái tá­rultak fel előttük. A demokratikus tábor valamennyi országa számára jelentett valami különöset a beszéd. Az északkóreaiaknak igeti jól esett, hogy a Szovjetország egymilliárd ru­bellel segíti a helyreállítás munká­ját, a Német Demokratikus Köztár­saság lakosai a német kérdés rende­zésére tett javaslatokat üdvözölték a legmelegebben. Az új Kína népe is­mét érezte azt, hogy nagy barátsága a szovjet néppel elszakíthatatlan. A kapitalista országok dolgozói, mint már annyiszor, most is öröm­mel vették tudomásul, hogy a Szov­jetunió bízik a békés kibontakozás­ban, bármit is harsonázzon a mono­póliumok sajtója. De ezúttal még a tőkés zsoldban álló sajtó is kényte­len volt gazdái számára keserű meg­állapításokat tenni. Iskolapéldája en­nek a «Washington Post» című lap szerkesztőségi cikke, amely megálla­pította, hogy az Egyesült Államok előtt két választás áll: vagy katonai programmot fogad el, amely sokmil- liárd dollárba kerül és beláthatatlan terheket ró az országra, vagy hozzá­járul a szigorúan ellenőrzött lefegy­verzés véghezviteléhez. A lap továb­bi megállapításai fényesen tükrözik a mindinkább öntudatra ébredő tö­megek nyomását: «természetesen ezt az utat (mármint a békés megol­dást) kell előnyben részesíteni, ha elérhető. Azonban a lefegyverzés sokkal több őszinteséget követel, mint amit eddig nyilvánítottak és sokkal több aktív kísérletet az irány­ban, hogy realista módon közeled­jünk a szovjet álláspont megértésé­hez». íme a nyilt beismerés: a bé­kés rendeződés előfeltétele a szovjet állásponthoz való közeledés. Ezt a tényt egyre többen ismerik fel szerte a világon. S főként azok­ban az elnyomott országokban kez­dik felismerni, amelyek szabadulást keresnek az imperialista iga alól. Érdemes szemügyre vepni az «Am­rita Bazar Patrika» című indiai lap sorait: «A Szovjetunió minden tőle telhetőt, megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítésére ... ugyanakkor az Egyesült Államok ellentétes irá­nyú ténykedéseket hajt végre». Vagy lássuk, mit ír annak az országnak a sajtója, amelyet hol az Egyesült Ál­lamok, hol pedig Anglia, mint valami labdát igyekeznek kikapni egymás kezéből. «Az iráni nép boldog — írja a «Bahtare Emruz» című teheráni lap, — hogy a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének szájából hallhat­ja, hogy a Szovjetunió rendezni óhajtja Iránnal a határkérdéseket. A szovjét kormány kijelenti, hogy nincs szomszédaival szemben semmi­féle területi követelése és kész meg­oldani a pénzügyi és határkérdéseket Iránnal». A cikkből kicsendül, hogy a függetlenségükért küzdő népek ezt tartják a nagy és kis nemzetek kö­zötti helyes viszonynak. A közeli és távoli országokból ér­kező hírek tehát azt mutatják, hogy a becsületes emberek a földkerekség minden táján örömmel üdvözölték a szovjet nép békevágyának újabb ki­nyilatkoztatását. NÉGYMILLIÓ SZTRÁJKOLÓ TILTAKOZIK A LANIEL-KORMÄNY POLITIKÁJA ELLEN Franciaországban állnak a vona­tok, nem forognak a távírógépek dobjai, a párizsi Metro szerelvényei a kocsiszínekben pihennek, a szén­medencékben hosszú kürtbúgások jelzik, hogy egy-egy újabb tárnában került sor munkabeszüntetésre. A harcos francia nép országán új sztrájkhullám söpör végig, olyan, amelyre eddig még alig került sor. Mi az oka annak, hogy alig több mint egy hét alatt tízezrekről négy­millióra szaporodott a sztrájkolok száma? A francia dolgozók élesen reagál­nak arra. valahányszor fasiszta-ízű intézkedések bevezetésére készül a kormány. Világosan mutatja ezt az 1948-as hatalmas bányászsztrájk, a múlt évi mindent elsöprő erejű tilta­kozó mozgalom ' a kommunista párt és a szakszervezetek legjobbjainak letartóztatása ellen, s a most, au­gusztus 4-én kirobbant országos po­litikai sztrájkharc. Ezúttal az isme­retlenség homályából kiemelkedett Laniel miniszterelnök kormánya el­len folyik a küzdelem. Laniel hosz- szantartó kormányválság után került a miniszterelnöki székbe s bemutat­kozásakor hangzatos frázisokat puf- fogtatott a közeljövőben sorrakerülö intézkedésekről, amelyék — úgy­mond — megoldják Franciaország régóta vajúdó gazdásági és politikai problémáit. Nos, az elmúlt hetek fej­leményei élesen megcáfolták a ke­netteljes szavakat. A Laniel-kor- mány, az őt támogató reakciós par­lamenti többség segítségével olyan törvényeket fogadtatott el a képvi­selőházban, amelyek lehetővé teszik a minisztertanács számára, hogy «kü­lönleges jogokat gyakoroljon», más­szóval, a képviselők megkérdezése nélkül is kormányozhasson. S hogy kinek az érdekében áll az ilyesfajta kormányzás, arra hadd szolgáljon magyarázatul a «Die Tat» című svájci burzred lap megállapítá­sa: «Az a gazdasági és pépzügyi po­litika, amelyet jelenleg a legnagyobb titoktartás mellett alakítanak ki. úgy látszik nem más, mint a legkonzer­vatívabb parlamenti csoportok és üzleti körök politikája, amely már többízben megbukott a közvélemény előtt». A szép köntösbe bujtatott ígé­retek tehát nem jelentenek mást, mint hogy — ismét a «Die Tat» sza­vaival élve — «ennek a politikának új, elfogadható megjelenést akarnak kölcsönzöni, remélve, hogy azokat, akik e politika terhét viselik, így nem riasztják el.». A tények azt mutatják, hogy a Laniel-kormány efajta reményei szertefoszlottak, mert a gyászos po­litika terheit viselők egyre éleseb­ben hallatják szavukat. Attól kezd­ve, hogy a Francia Általános Mun­kásszövetség (CGT) és a keresztény CFTC községi és közüzemi alkalma­zottakat tömörítő szervezeteinek kül­döttei augusztus 4-re sztrájkra hív­ták fel szaktársaikat, futótűzként terjedtek el a munkabeszüntetések az országban. A kormány iránti gyű­löletet mutatja, hogy csatlakoztak a mozgalomhoz a «Force Ouvriere» ne­vű jobboldali szocialista szakszerve­zet csoportjai is, s a közalkalmazot­tak után az ipar és a közlekedés millió és millió dolgozója is sztrájk­ba lépett. A sztrájkhelyzetről nehéz általános képet adni, hiszen úgyszólván óráról- órára állnak le a különböző üzemek, vállalatok. A legfrissebb jelentések­ből azonban kitűnik, hogy a posta-, távíró- és távbeszélőforgalom, a vas­úti, a Metro- és az autobuszközlekc- dés teljesen szünetel, az ország leg­több vidékén megszakadt a gáz- és áramszolgáltatás, mind több bányá­ban, fémfeldolgozó üzemben és építkezésen áll le a munka. Néhány napja az állami fegyvergyárakban, arzenálokban és katonai támaszpon­tokon is megkezdődött a sztrájk. Joggal állapította meg tehát a «VHu- manité»: «Ismételjük és szögezzük le, hogy a tömegek érvényt fognak sze­rezni akaratuknak!»

Next

/
Thumbnails
Contents