Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
Vasárnap, 1953 augusztus 2somogyi néplap 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata A nagyatádi járás pártszervezeteinek pártépítő munkájáról a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság -élet- színvonalának emelése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben, .fennálló, az 1952 július 1. napját megelőző időből származó összes, a jelen határozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzbeni díjtartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által végzett talajimunkák díját az 1958/ 54. gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben, vagy készpénzben teljesíthetik. A terme- löszövetkezetek a gépállomás! díjra évközben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után történik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ’természetben a munkák elvégzésével egyidősben, vagy utólag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben vagy utólag fizethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat, vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból 10 százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, részére a gépállomások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a 16—20 cm-es középmély szántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 42 búza'kilo- gramrn vagy 84 forint helyett 32 búzakilogramm, vagy 64 forint, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 84 búzakilogramm helyett 5,3 búzakilogramm, vagy 106 forint legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talajmunkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben • fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomási szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munka gépk ezelőt adnak, továbbá, az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I. és TI. típusú termelőszövetkezeti csoportokat csak abban az esetben illetik meg, ha tagoeítött területen, az alapszabályzatnak megfelelően közös talajművelést végeznek. 4. A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953 július l és 1954 július 1 között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 július 1 után végzett talajmunkákra visz- szamenőleg is érvényesek. Az 1952/53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad, érvényben. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete az állami tartalékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek használatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953 ok- tóher 1-ig végleges formában ren dezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése bizosítva legyen. I. (1) A be nem big ősi to ft, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állam,! tartalékföldekből — kérel- miiíkre — vissza kelll adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951 augusztus 1 után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már betago- sításra került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékterületből kell részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik felajánlott földjükért ellenértékét kaptak és részükre a földet visszaadják, az ellenértéket — ha; foglalkozásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletekben, — ha főfoglalkozásuk nem a földművelés, egy összegben azonnal1 kötelesek visszafizetni. II. (1) A tarfáié,kföldeket öt évre haszonbérbe lehet adni. Tartalék- földet haszonbérbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az így haszonbérletibe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25 ,kát. holdat. Ez alól1 a földművelésügyi miniszter kivételt tehet. (2) A tartaléktőid évi haszonbére a föld kataszteri tiszta .jövedelmének mindem aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőnek föld-, adót nem kell fizetnie, de köteles a föld 'után járó teljes beadási kötele zetts égét 'teljesít eni. A tartaléktőidből a haszonbéreit területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját földjéhez hozzászámítani. hanem külön kell számításba venni. III. (1) A termelőszövetkezeteket —- ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tartalékíöldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A lartalékföl- deket elsősorban a terme,lőszövet- kezeiek használatába kel!, adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes .használatra kell átadni, a tartalékfölld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni, (2) A tagosított tartaléktőidet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kelj haszonbérlet útján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kelj törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Ame lyik term élő,sző vetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földeik gondos megművelésének előmozdítása érdekében Ikevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. IV. A földdel nem rendelkező dolgozók a tartálékterülelekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb egy kát. hold földet vehetnek haszonbérbe öt évre. Viete- mény,esik,ért céljára lehetőleg a községhez (városhoz) k őzete so, kerti művelésre alkalmas tartalék- földeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után tíz forint, amellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. V. (1) Az állam a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését ve- tőmagkölcsönnel és termelési hitellel segíti elő. (2) Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmag-alapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalékföld területnek megfelelő értékig kölcsön vetőmagot lehet adni. A vetőmagot ötszázalékos többlettel a jövő évi termésből kell visszaszolgáltatni. (3) Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére indokolt esetben termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kát. holdja után legfeljebb ötszáz forint termelési kölcsönt lehet adni. VI. (1) A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erdőgazdaA minisztertanács vándorzászla iáért folyó, augusztus 20-i betakarítási és begyűjtési békeversenyben a gabonabegyüjtés terén a megyék sorrendje a következő 1. Biács 36.3’ 2. Pest 33.9, 3 Szabolcs 32.4, 4. Hajd.u 31.1, 5, Szolnok 31.9, 6. Fejér 31.8, 7. Baranya 31.5, 8. Somogy 30.8, 9, Békés 29.4, 10. Csongrád 28.6, 11. Tolna 27.9, 12. Zala 27.9, sági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésre venni. Az állam' előhaszcnbérleti jogát nem gyakorolja. (2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. paragrafus (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Részes művelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemlegesen felelősek. (3) A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. (4) A haszonbérietek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. (5) A 9.000/1948/VIII. 28/Korm számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. VII. A haszonbérlő a tartalékföldből vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésben köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem adhatja. VIII. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtó bizottságának a feladata. IX. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik. Nagy Imre a minisztertanács elnöke. 13. Vas 26.8, 14. Győr 26, 15. Komárom 25.3, 16, Veszprém 21.5, 17. Heves 21.1, 18. Nógrád 20, 19. Borsod 9.7 százalékkal. Borsod megye ilyen nagymérvű lemaradásában a> .gyenge betakarítási és begyűjtési munkai mellett az •is közrejátszik, hogy mint az ország északi megyéjében, Borsodban az aratás később kezdődött. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A tag- és tagjelöltfelvétel a pártépítés állandó feladata. A nagyatádi járás pártszervezeteinek többsége még nem ismerte fel ennek a munkának a jelentőségét, harmadrendű kérdésnek tekintik, nem kötik össze a többi feladatokkal. Különösen az tapasztalható, hogy egyes párttitkár elvtársak arra hivatkoznak, hogy sok a munkájuk és nem érnek rá foglalkozni a tag- és tagjelöltfelvételekkel. Bakházán Stolcz Miklós elvtárs azt mondja, hogy a jól dolgozó parasztok, akiket fel lehet venni, nem érnek rá kérdőíveket kitölteni, viszont a párt által rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajtják. Ebből látni azt hogy a titkár elvtárs elhanyagolj; a pártszervezet erősítését és nem foglalkozik a jól dolgozó parasztokkal. Ez a község pedig a terv teljesítésében, a cséplés, beadás, tarlóhántás munkáiban élenjár. A pártszervezet ebben az évben egyetlen tagjelöltet sem vett fel. A kisbaj omi pártszervezetnél Vida József párttitkár elvtárs a taggyűléseken beszél ugyan a pártépítésről, de arra hivatkozik, hogy nem lehet tagjelöltet felvenni, mert minden fiatal elment a községből üzemekbe dolgozni. Ha javasoltak is egy-egy tagjelöltet akkor is vagy boltkezelőt, akinek saját boltja volt, vagy pedig 24 éven alulit, akit a Járási Pártbizottság visszautasított. Ezek a pártszervezetek és járásunk több pártszervezete figyelmen kívül hagyta a Politikai Bizottság 1952. április 10-i határozatát, amely világosan kimondja hogy a politikai munka javításával, az eddiginél gondosabb kiválogatással továbbra is biztosítani kell a párt tagjelöltutánpótlását, de szigorúbb és magasabb követelményeket kell állítani a tag- és tagjelöltek elé. Arra kell törekedni, hogy a 24 éven aluli fiatalok a párt segédcsapatában, a DISZ- szervezetekben dolgozzanak. A Politikai Bizottság határozata minden pártszervezet részére iránytű a tag- és tagjelöltfelvétel1 munkájában, amely elősegíti pártépítő munkánk megjavítását. A segesdi helyi pártszervezet tag- és tagjelöltfelvételi munkája az elmúlt évhez viszonyítva megjavult. A választási munkában kitűnt dolgozókkal a pártszervezet foglalkozott. A pártvezetőség tervet készített és öt dolgozó paraszttal foglalkoztak rendszeresen. Ezek közül eddig kettőt vettek fel: Lukács József, Balatinecz József 8 holdas dolgozó parasztok jó munkájukkal kiérdemelték, hogy a párt tagjelöltjei legyenek. Az augusztusi taggyűlésen az alapszervezet szintén egy dolgozó parasztot vesz fel tagjelöltnek. A járás területén több pártszervezet a választási munkában kitűnt dolgozókkal tervszerűen foglalkozik. A pártszervezetek többségénél azonban a terv csak papíron maradt és nem valósították meg. A nagykorpádi alapszervezetnél van-ugyan nyilvántartás a választásban kitűnt dolgozókról, de egyet sem vettek fel tagjelöltnek közülük. / Komolyabb feladat vár j áfásaink tszcs-pártszervezeteire a tag- és tagjelöltfelvétel területén. A fü- lecspusztai termelőszövetkezetnél — ahol sok jó,, becsületes dolgozó van — ebben az évben még egyetlen dolgozót sem vettek fel tagjelöltnek. Ugyanezt el lehet mondani a bakházai Petőfi, a taranyi Győző tszcs-ről. Voltak olyan pártszervezetek is, amelyek tettek ugyan javaslatot tagjelöltfelvételre, de a járási párt- bizottság visszautasította azokat, mert nem voltak megfelelőek arra. hogy tagjelöltek lehessenek. A tag- és tagjelöltf el vételi munkában igen nagy szerepe van az éberségnek, amiről egyes pártszervezetek gyakran megfeledkeznek. Sztálin elvtárs arra figyelmeztet bennünket, hogy nekünk rendkívül ébereknek kell lennünk és nem szabad elfelejteni, hogy pártunk erőd, amelynek kapui csak kipróbáltak előtt nyilnak meg. Ez a tanítás vonatkozik minden pártszervezetre, A tag- és tagjelöltfelvételi munka elhanyagolása azt eredményezte, hogy ebben a hónapban sokkal kevesebb tagjelöltet vettünkfel, mint a múlt hónapban. A hiányosságokért a járási pártbizottságot is felelősség terheli, mert nem adott kellő segítséget a pártszervezeteknek a tagjelöltf elvételi munkában. A járási pártbizottság reszortfeladatnak tekintette a tagjelöltf elvételt, úgy gondolta, hogy csak a szervezési osztály feladata ez a munka. A pártszervezetek is reszortfeladatnak tekintik a tag- ,és tagjelöltfelvételt, egyedül csak a párttitkárok foglalkoznak ezzel a feladattal. A hibákat felismerve a tagjelöltfelvétel területén, a járási párti- bizottság javított munkáján, több segítséget nyújt az alapszervezeti vezetőségeknek, amit bizonyít az is, hogy az augusztusi taggyűléseken már több pártszervezetben vesznek fel a munkában kitűnt dol- lyi Béke tszcs-nél 4 tagjelöltet vesznek fel munkában kitűnt döí- gozók közül. Az alapszervezeti vezetőségektől komoly munkát igényel a tag- és tagjelöltfelvétel. De ebben a munkában nemcsak a pártvezetőségnek, hanem az egész párttagságnak is jó munkát kell végeznie. Ezekben a napokban igen sok becsületes dolgozó paraszt és tszcs- tag tűnik ki a termelés területén. A pártszervezetek ezekre a dolgozókra figyeljenek fel és foglalkozzanak velük. Ezek közül neveljék a néphez, ä párthoz hű, odaadó kommunistákat. A járási pártbizottságnak, a pártszervezeteknek egy pillanatra sem szabad megfe- ledkezniök a tag- és tagjelöltf elvé-, télről a nyári nagy munkák idején •hanem össze keli kötni azt a termelő munkával. Ezzel lehetővé tesszük, hogy járásunkban megjavul a tag- és tagjelöltfelvétel munkája. Virovácz József szervező titkár Nagyatádi Járási Pártbizottság. “ — A magyar kormány tiltakozó jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr lelővése miatt A küKigyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: Július 30-án este nyolc órakor Tótszendahiely közeiében, a Murafolyó véd'őgátján, a magyar—jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök felették Gőz Imre ma- ! gyár határőrt, aki ott járőrparancsnokával, együtt a szokásos járőrszolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület fellőj puskalövést adtaik le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőigátra, hogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok ,bajtársa segítségére sietett, jugoszláv oldatról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű , támadás miatt, ,'és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen ku tassa fel. a bűnösöket és azokat, példásan büntesse meg. A külügy- miniszter’tim jegyzékéiben felhívja a jugoszláv kormány figyelmét'-ar-' ra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar—jugoszláv határon fennálló helyzetet és hátráltatják a normális haíármenu áJíapptoly helyreállítására irányulió erőfeszítésekéi.
