Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-15 / 191. szám
Szombat, 1953 augusztus 15, SOMOGYI NÉPLAP Több mint 3 millió 300 ezer forint megtakarítást jelent dolgozó parasztságunknak az ingyenes állatorvosi szolgálat Egy hónappal ezelőtt a minisztertanács határozatot hozott az ingyenes állatorvosi szolgálatról. A rendelet kimondja, hogy a betegségek megelőzését és kezelését, á he leg állat Óik gyógyítását, s az egyéb állatorvosi teendőket az állami állatorvosok augusztus 1-től ingyen látják el. A termelőszövetkezetek közös állatállományának a fertőző állatbetegségek magelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyagot az álilam lingyenesen biztosítja. Megyénk minden dolgozó parasztja •örömmel üdvözölte a 'kormányprogramul nyomán megvalósuló újabb intézkedést. Az életszínvonal emeléséhez az eddiginél jóval több állatra és állati termékre van szükség, Ezért az •eddiginél fokozottabb gonddal keil mind mennyiségileg, mind minőségileg fejleszteni álla [állományún' kát. Eddig azonban — mint a rendelet is megállapítja — a dolgozó parasztok egy része a költséges -állatorvosi vizsgálat miatt kevesebb gondot fordított állatállományára, sok esetben a betegség megelőzéséhez nem vette igénybe az állatorvost, emiatt az állatok termelőképessége csökkent, jnem ■égy esetben pedig elhullottak az állatok. Az ingyenes állatorvosi szolgálatról hozott rendelet több millió forintot takarít meg. megyénk 'dolgozó parasztságának. Nézzülk meg megyénket e rendelet tükrében. A barcsi Vörös Csillag tsz évente '■5000 .forintot fizetett ki az állatorvosi 'vizsgálatra, a gyógyszerek, az oltóanyag pedig 10.000 forintba került. Évente tehát 18.000 forintot ■kellett kifizetnie az állategészségügyre. A rendelet után a tsz ezután mentesül az ilyen költségektől. Csupán az év hátralévő részében 6500 forinttal gazdagodnak a tsz tagjai. Minthogy azonban állatállományuk gyarapodik, 1954-ben így már több mint 20,000 forint lesz az ebből származó megtakarítás. Ebből a pénzösszegből felépíthetnek egy istállót. Az «italai Magyar-Szovjet Barátság tsz-rflk 13.000 forint a megtakarítása egy év alatt. Egy-egy tagnak ezzel 260 forinttal lesz nagyobb az évi jövedelme. Nem is beszélve arról, hogy iaz állatállomány is gyorsabban növekszik és még több lesz a jövedelem ezáltal. Az iharosberényí Űttörő tsz- nek 1*7.500, a kastélyosdombói Felszabadulás tsz-nek pedig 14.000 forint megtakarítást jelent az ingyenes állategészségr ügyi szolgálat. Megyénk termélőisz ö vet kez elei több mint egymillió forinttal gazdagodnak. A rendelet óriási megtakarítást jelent az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Sok gondtól és kiadástól szabadulnak meg azáltal, hogy állataikat ingyen vizsgálják az állatorvosok. Gyakran kellett az egyénieknek állatorvost hívníok a tehenek elléséhez, ami 104 forintba került. Egy szavaiosságf vizsgálatért hétköznap 52 forintot, munkaszüneti napon, ennek dupláját kellett fizetnie. Ezentú] az állatorvosok ingyenesen látják el teendőiket az egyénieknél is. Attala község egyénileg .dolgozó parasztjai közel 11.000 forintot takarítanak ■meg az ingyenes állatorvosi szolgálat révén. Csillag János 16 holdas középparasztnak pl. a minap megbetegedett a lova. Az állatorvos költsége és ,a vizsgálati díj 270 forintot fesz ki. Ezt ia költséget azonban már nem kell neki megfizetni. Keresztes Ferenc 8 holdas pedig 140 forintot takarít meg azáltal, hogy a sertések oltásánál csak a szérumot kell megfizetnie. Kéthely község egyénileg dolgozó parasztjai évente 20—25.000 forint költség alal mentesülnek. Megyénk dolgozó parasztságának több mint 3 mill ó 300 ezer forintos megtakarítást jelent & rendelet. Az állategészségügy soha nem látott fejlődését mutatja az is, hogy a rendelet értelmében minden községben állatorvosi rendelőt kell felállítani, ahol a beteg állatokat — ia fertőző betegek kivételével — a helyszí" ‘nan vizsgálják és gyógykezelik. A nagyobb községekben és városokban felcserekkel, ^“technikusokkal bővítik az állategészségügyi szolgálat dolgozóinak létszámát. A nagyobb körzetekben hosszú- lejáratú hitelre gépkocsit vásárolhatnak az állatorvosok. Minden körzeti székhelyen megfelelő ia- ■kásf kell’biztosítani számukra. A vizsgálatokat ezután előre meghatározott időiben kell tartani, az állattartókat erről minden esetben értesítik. Az állatorvosok .aszerint, hogy milyen lelkiismeretességgel' látják el feladatukat, és az állati betegségek megelőzésében elért erednie' nyeiktől függően, prémiumban is részesülnek. Az állatorvosok segítségét munkaszüneti napokon • és ájtszaka csakis, elsősegélynyújtásra lehet igénybe venni. Mindezek az intézkedések nagyban fellendítik állattenyésztésünket, Bizonyos, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk örömmel veszi ezeket az intézkedéseket és azzal válaszol a kormány 'segítségére., hogy fejleszti állatállományát és nagyobb gonddal őrködik1 felette. Alkotmányunk histosítja... A „Somogyi Újság1' 1939. február 14-i számában olvastuk: „A kaposvári segédmunkások bére a mai naptól a következő: Férfi segédmunkások: 16 éven aluli heti 10, 16 éven túl, de 20 éven alul 14.50, 20 éven túl, dé 24 éven alul 18, 24 éven felül 20 pengő. Női segédmunkások minden kategóriában a férfimunkások részére megállapított hetibérnél 2.2 pengővel kevesebbet kapnak. Segédmunkások bére, akit napi 4 órai foglalkoztatásra alkalmaznak, a fenti bérek 50 százaléka, a kisegítő munkaerő napi bére Kaposvárott 3 pengő. A saját kerékpáros kisegítő munkás még 2 pengő pótdíjat kap.‘‘ Ugyancsak a „Somogyi Ujság‘‘ 1939. február 15-i számában olvastuk a kaposvári piaci árak című rovatban: „Tej literje 18—20 fillér, tejfel literje 80 fillér, 1 pengő, túró 45 fillér, vaj kilója 3.40 pen- gő-‘‘ Nem nehéz számvetést tenni, hogy megállapíthassuk: , egy 18 éven aluli segédmunkás (férfi) egyheti keresetéből 10 lit. tejet, 2 liter tejfelt, 5 kiló túrót-és 1 kiló vajat vásárolhatott. Természetes, még fel sem tüntettük a közterheket, melyekkel a heti 10 pengős fizetést is sújtott- ták' (kereseti adó, OTI-j árulék, stb). Ne higyjük azonbaj), hogy minden haszonra éhes kapitalista megadta ezt a minimálisnál is kevesebb bért a segédmunkásoknak. Nem dolgoztattak egész munkanapot, hanem naponta csak pár órát és ezzel játszották ki a törvényes rendelkezést. Volt munkáskéz bő- ^ ven, naponta akár három segécj- | munkást is dolgoztatott, még mindig jobban járt, mintha egy munkást foglalkoztatott egész nap. Népköztársaságunk Alkotmánya az állampolgárok jogai és kötelességei című fejezet 45. paragrafusában a következőket írja: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai szamára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást/* Ennek megfelelően dolgozóink, a segédmunkások éppúgy, mint a | szakmunkások, nők és férfiak, megkapják munkájuk ellenértékét, De nézzük csak egy példán keresztül! Pál Lajos segédmunkás, a Dunántúli Kavicstermelő Vállalat dolgozója augusztus 12-én 60.03 forintot keresett. Ugyanezen a napon a tej literje 3.60, a tejfel literje 15, a vaj kilója 66 forint volt. Pál Lajos egynapi keresetéből fél kiló vajat, 1 liter tejfelt és 4 liter tejet vásárolhatott. S ha megszorozzuk egynapi keresetét 8 munkanappal. 3 kiló vajat, 6 liter tejfelt és 24 liter tejet vásárolhat egyheti keresetéből az 1939-es 10 liter tejjel, 2 liter tejfellel és az 1 kiló vajjal szemben.. „A dolgozó népet szolgálom44 A M&onymegyepi Uó&sa t§35 tagjai helytállnak a sttiankáfiaia A BÁBG' YMEGYERl DÓZSA TSZ szérűjén búgnak a cséplőgépek. Éhesen, nyeli a.gép a súlyos ■kévéket, gyorsan telnek a zsákok az acélos búzával. Bölcsik József -cséplőcsapata minden nap túlteljesíti a normát. Volt olyan nap, amikor az előirt 125 mázsa helyett 195 ■mázsát csépelt el. De a másik cséplőcsapat is jól dolgozik. A 'bőséges gabonatermés betakarítása szilárd helytállást követei a csonorttagoktól. Munkájuknak van értelme. Úgy számítanak, hogy munkaegységenként legkevesebb 3 kg kenyérgabonát és másfél kg takarmánygabonát osztanak. A többi terményt éléből is szépen jut. Örömemé} kérnek részt a munkából a csoportban a fiatalok és öregek egyaránt. A magunkért hai’colunk most — mondja Németh István. — és ilyen gazdag jövedelemért, amilyen most van a csoportban, örömmel dolgozik az ember. Én harmadmagam- mal több mint 800 munkaegységet szereztem eddig. Őszre meglesz az 1000 is. Számításom szerint legalább 30 miázsa kenyér- és IS mázsa takarmánygabonát viszek haza. Cukorból 2 mázsán felül jut és a többi terményféleségből is lesz bőven. Amióta a szövetkezetbén dolgozunk, még nem szenvedett hiányt a családunk, pedig tízten ülünk az asztalhoz. Már tudtunk megtakarítani is annyit, 'hogy házat vettünk az idén. Míg egyénileg gazdálkodtam is. dolgozni kellett, még többet, 'mint mpst. még sem értem el, hogy házat vegyék. Engem nem is tud letántorítani senki erről az útról. 1949-ben. erre az útra léptem, azóta látom, hogy évről-;éVre gazdagodik szövetkezetünk és szépül az életünk. EHHEZ MOST még fokozottabb segítséget ad az állam — szó'lt közbe Loeonczi Péter növénytermelő brigádvezető. — Az is óriási kedvezmény számunkra, hogy elengedte az állam a két vagon vetőmagtartozást és a beadás 10 százalékkal kevesebb. így összesen 4 vagon gabonával többet tudunk kiosztani a tagoknak, amelyből közel egy kg jut egy . gy munkaegységre. Ebből maguknak — fordult Németh Istvánhoz — majdnem 10 mázsa jut. Itt aztán hiába hazudo- zik az ellenség akármit, mert mindannyian, látjuk, hogy az állam mennyire szívén viseli a tsz-tagok boldogulását. A Dózsa tsz tagjai a közös gazdálkodásban látják boldog jövőjüket. A tsz DISZ-fiataljai, akik 10 hold gyapot termelését vállalták a tavasszal, jó munkájukért járási vándoraászlót és 20 kötetes könyvtárat kaptak. Ez mégnagyobb lelkesedést öntött a fiatalokba és az elmúlt vasárnap 70 hold napraforgó és 6.5 hold kukorica pótbeporzását végeztéik el. 'Az is-nagy megtiszteltetés a fiataloknak, hogy Benőj Géza, a tsz DlSZ-titkára részt vehet a bukaresti Vifen. AZ IDŐSEBBEK együtt lelkesednek a fiatalokkal. Bronczniek József, aki a 76. évét tiporja,, a tsz építkezéseinél könnyebb munkával volt megbízva. Most, a nagy munkák idején maga kérte a tsz vezetőségét, hogy a cséplőgépnél dolgozhasson, a törekkazlakat rakja. Idős ember létére már eddig 240 munkaegységet szerzett. A munka szeretetének, a tsz-hez ■való ragaszkodásnak a tüze fűti a tagokat. A tsz-ben mindannyian biztonságiban érzik magukat. Itt ha valamelyik tag megbetegszik, vagy kiöregszik a munkából, akkor is biztosítva, van a megélhetése. Az alapszabályban megfelelően minden évben a jövedelem két-százalékát a szociális alapba helyezik, amelyből szükség esetén az öregek, vagy betegek segítésére ad a tsz. A tsz-közgyűlés határozata szerint a betegeknek betegségük idejére az előzőleg átlagosan teljesített munkaegységük 60 százalékát írják javukra. Vass Károly, a tsz egyik tagja egy hónapig nem dolgozhatott betegsége miatt.' 10.26 munkaegységet írtak javára. A TSZ-TAGOK jó munkáját dicséri az, hogy a tarlóhántással a befejezésnél tartanak >éö a másodvetést is elvégezték. A csép- léssel a héten végeznek. Az állam iránti kötelezettségnek már az első mázsái ásókból eleget tett a tsz. Most a cséplés végeztével a munkaegységekre jutó gabona 75 százalékát kiosztják. A szép jövedelem láttán még inkább bizakodnak a tsz tagjai. Közös erővel küzdenek szövetkezetük megszilárdításáért, a tagság boldogabb. életéért. A múltban nem mertem volna arra gondolni, hogy egy- «szer katonatiszt lehetek, hogy >én is nevelhetem a v fiatalo- \ kát a haza, a dolgozó nép | szeretetére, a katonai tudományokra. Szüleim szegényparasztok voltak. Apám, hogy a hat tagú családot el tudja tartani, erdei és napszámos munkát végzett. Szerettem volna tanulni, de szüleim nem birták a taníttatás) költségeket, magam is munkába álltam, hogy a család fenntartásában segítsek. Keserves volt az életünk addig, mig a dicső Szovjet Hadsereg nekünk is meghozta a várva-várt szabadságot és ezzel megadta a tanulás lehetőségét. Népi demokráciánk segítségével sikerült iskolába mennem, leérettségiztem és az érettségi után jelentkeztem honvédtiszti iskolára. Az iskolán minden erőmmel azon voltam, hogy tanulásommal és jó eredményemmel szolgáljam meg azt a lehetőséget, hogy fiatal néphadseregünk tisztikarába kerüljek. Tanulásomnak meg is lett az eredménye, sikeresen elvégeztem a tiszti iskolát és ma már a csapatnál nevelem a honvédeket. Én is tanulok, mert néphadseregünknek jól képzett tisztekre van szüksége és csak így tudok én is nevelni. Boldog vagyok, hogy néphadse-* regünk katonatisztje lehetek. Kitüntetés számomra, hogy annak a hazának a békéjét védem harcosainkkal együtt, melyet ma a nép magáénak vall, ahol saját életét irányítja. „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége/' Alkotmányunk ünnepére készülve, alkotmányunk e pontja lebeg előttem és becsülettel szolgálom dolgozó népünket. Lengyel László aihdgy. Az augusztus 20-i fogadalmak valóraváltásáért * Javítsa meg munkáját a Csorna és Környéke Egyesült Földművesszövetkezet vezetősége A minisztertanács határozatát — több és jobb árut dolgozóinknak, — egyre több földművesszövetkezeti vezető váltja valóra a maga területén. De akad még olyan földművesszövetkezeti vezetőség is, amely keveset tesz a határozat végrehajtása érdekében. Csorna és Környéke Egyesült Földművesszövetkezet vezetősége az utóbbiak közé tartozik. A földművesszövetkezet vezetői nem ellenőrzik az attalai sütödét, ahol tisztátalanság, rendetlenség van. A kenyerek alá nem ruhát, hanem zsákdarabokat raknak. A sütőmester, Tóth András, aki magát 25 éves szakmunkásnak tartja, több esetben nem megfelelő kenyeret sütött. Javasoljuk a szövetkezet vezetőségének, hogy ezeket a hiányosságokat a legsürgősebben, számolja fel, hogy a dolgozó parasztok lássák, a földművesszövetkezet vezetői törődnek a falu dolgozóinak ügyes-bajos dolgaival. Hegedűs László. Közeledik augusztus 20. alkotmányunk ünnepe. Üzemeink és vállalataink dolgozói azon igyekeznek, hogy mielőbb valóravált- sák adott szavukat, teljesítsék fogadalmaikat. Valóraváltották adott szavukat a Csurgói Lenüzem dolgozói. A tilolók vállalták, hogy terven felül 622 kg lent tilolnak meg, ezzel szemben 770 kg-ot tüoltak. A dolgozók egyénileg is túlszárnyalták vállalásaikat. Szűcs Pú’,né a vállalt 153 százalék helyett 185 százalékot ért el. Tursics Jánosné 141 százalékkal szemben 3I0-eí ( teljesített. Szabó Jánosné 23 szá- j Zalákkal teljesítette túl vállalását, j Az üzem többi dolgozói: turjoiná- * sok, törősök alkotmányunk ün-1 nepére tett felajánlásukat szintén teljesítették. / * * * Villányi László, a Finommechanikai Vállalat nikkelező részlegének dolgozója vállalta, hogy Lég- rádi Istvánnak átadja munkamódszerét: Vállalását teljesítette. Lég- rádi István már önállóan dolgozik és 181 százalékos teljesítményt ért el. Villányi László és Strinovics György a minőség megjavítását vállalták. Vállalásukat teljesítették, minőségi munkájukat 20 százalékkal javították. A mérlegrészleg dolgozói vállalták, hogy tervüket a cséplés elősegítése érdekében túlteljesítik. Az eddigi tervteljesítésük 174 százalék. A Kefeanyagkikészítő Vállalat dolgozói alkotmányunk ünnepére tett vállalásaikat túlszárnyalják. Zamankó Gyuláné 140 százalékos teljesítést vállalt, ezzel szemben 1175-öt teljesít. Fodor Istvánná 130 \ százalékkal szemben 144 százalékot teljesít. Varga Pálné és Bojtos Ferencné szintén túlteljesítik vállalásaikat. ZÖLDSÉGFÉLÉK ŐSZI FOGYASZTÁSRA VALÓ VETÉSE, PALÁNTÁZÁSA A dolgozók egész évi egyenletes zöldségellátása érdekében igen nagy jelentősége van az őszi fogyasztásra termelt; zöldségféléknek. Ezek másodtermeiése komoly hasznot jelent a termelőszövetkeze lek és egyénileg dolgozó .parasztok számára, mert a késői zöldségfélék igen keresett cikkek; áraik magasabbak, így földünket még ez évben többszőr hasznosíthatjuk. Most kell elvetni állandó helyére a fürtösuborka, főzőtök, spenót, sóska, cékla, zöldborsó, zöldbab magvait és ki kell palántázmi a megmaradt rövidtenytészidejű fe jéskápO’Szta, 'kelkáposzta és kalárá- bé palántáit. A feltört tarlókba, korán kiürült, letermelt táblákba kall vetni, vagy paíláiítázni. Ezeknek a terményeknek késői öntözése nem feltétlenül szükséges, legfel)eibb »palántázáskor. Az őszi rö- videbb nappalok és a várható csapadékosabb időjárás mellett biztos eredményekre számíthatunk.
