Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-12 / 188. szám
SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 augusztus 12. (*• M* Malenkov elviúrs beszéde a Szovjetunió hegfelső Tanúesúnak ülésén (Malenkov dvtáns beszédének első részét lapunk tegnapi számában közöltük .) Állandóan erősödnek baráti kapcsolataink a Német Dem-okratikus Köztársasággal; a Szovjetunió segítséget és támogatást nyuijt és nyújt továbbra is a Német Demokratikus Köztársaságnak, amely az egységes, békeszerető, demokratikus Németországért folyó harc támasza. A demokratikus tálbor egyik döntő előnye — és ebben elvileg különbözik az imperialista tábortól — hogy nem marcangolják belső ellentétek és harcok, hogy erejének és haladásának döntő forrása a demokratikus tábor valamennyi országának érdekeiről való kölcsönös gondoskodás és a .szoros gazdasági együttműködés. Éppen ezért a demokratikus tábor országainak ‘baráti kapcsolatai és testvéri együttműködésük töretlenül fejlődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak és az egész demokratikus tábornak a békéért vívott tevékeny és céltudatos harca bizonyos eredményekkel járt. A nemzetközi helyzetben bizonyos változás történt. , A feszültség fokozódásának hosszas időszaka után, a háború utáni években először vált érezhetővé * a nemzetközi légkör enyhülése. Az emberek százmillióiban egyre inkább szilárdul a remény, hogy meg lehet találni az utat a vitás és megoldatlan kérdések rendezéséhez. Ez tükrözi a népeknek a tartós és állandó békére való mélységes törekvését. Feltétlenül látni kell azonban, hogy vannak erők, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülésiének politikája ellen cselekszenek, megpróbálják mindenáron meghiúsítani ezt a politikát. Éppen ezért volt a huzavona a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon. ezért létesülnek katonai felvonulási területek Nyugat- Németországban és Japánban, ezért szerveznek provokációkat a demokratikus tábor országai ellen, ezért folyik az atomzsarolás politikája. Az agresszív körök makacsul szemibeszállnak a nemzetközi helyzet enyhüléséivel, mert félnek, ha az események alakulása ezen a vonalon halad, akkor csökkenteni kell a fegyverkezési hajszát, amely hatalmas profitot hoz a fegyvergyárosoknak és mesterségesen tartja fenn az ipar foglalkoztatottságát. Reszketnek mesés profitjaikért. Ezek a körök attól is félnek, hogy a nemzetközi légkör feszültségének enyhülése esetén újabb és újabb embermilliók értik meg, hogy .az északatlanti tömb, amelyet állítólag védelmi célokra hoztak létre, a valóságban a béke ügyének legnagyobb veszedelme. Az agresz- szív körök arra is számítanak, hogy míg most, a feszült nemzetközi helyzetben az északatlanti tömböt belső harc és ellentmondások mardoseák, addig e feszültség enyhülése a tömb szétesésére vezethet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a békeszerető erők mellett a világban működnek olyan erők, amelyek túlságosan, odakötötték magukat a nemzetközi helyzet kiélezésének politikájához. Ezek az erők háborúra alapozzák számításaikat, a béke nem felel meg nekik. A feszültség enyhülését szerencsétlenségnek tekintik. Kalandorutakon haladnak és agresszív politikát folytatnak. E politika szolgálatéiba állították az' úgynevezett ..hidegháború stratégiáját1* és a nemzetközi provokációk minden fajtáját. A nemzetközi kapcsolatok története nem látott még olyan méretű aknamunkát, olyan durva beavatkozást az államok beiügyeibe, olyan rendszeres nemzetközi provokációkat, amilyeneket mostanában ■ folytatnak az agresszív erők. A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kormánypolitika színvonalára emelték a szuverén országok törvényes kormányai ellen folyó aknamunkát. E célból az Egyesült Államok állami költségvetéséből hatalmas összegeket juttatnak arra, hogy a társadalom söpredékéből diverzáns bandákat toborozzanak. E bandákat azután a demokratikus országokba küldik, hogy ottíkártevő munkát végezzenek. E célból kormányszervezetek hálózata létesült. E szervezetek egymás-1 után követik el a nemzetközi: provokációkat. a békeszerető országok elleni erőszak és a gyűlölet kultuszát propagálják. Jellemző, hogy az Egyesült Államok elnöke mellett működő, ,.8‘zpichológiai háború kérdéseivel foglalkozó bizottság*’ éppen akkor tette közzé hivatalos jelentésiét midőn lehetőség nyilt a nemzetközi helyzet komoly enyhülésére. Egy gondolat, egy következtetés hatja át ezt az egész dokumentumot: az Egyesült Államok egész külpolitikai tevékenységének a továbbiakban még nagyobb mértékben kell szolgálnia a „hidegháború“, vagy a ..pszichológiai” háború érdekeit. Mivel kell foglalkoznia az amerikai diplomáciának a jelentés szerint? Kiderül, hogy; — ,,hidegháborúval“. Mit kell szolgálnia az Egyesült Államok kereskedelmének és gazdasági tevékenységének? A „hidegháborút". Milyen feladatok megoldására szolgálnak az Egyesült Államok kulturális kapcsolatai más országokkal? A „hidegháború** feladataira. N A tények azt bizonyítják, hogy a „hidegháború’* politikája egyre inkább arra vezet, hogy a normális diplomáciai kapcsolatokat a parancsolgatás politikája váltja fel, a ..hidegháború*’ politikája egyre inkább őezorganizáija a nemzetközi kapcsolatokat; mesterségesen kiélezi az országok közötti kapcsolatokat. A „hidegháború" politikájának végrehajtása terén mutatkozó mérhetetlen buzgalom arra vezet, hogy e politika végrehajtói lábbal tiporják az államok közötti kuitúrkap- csolatok elemi törvényeit és e téren gyakran nevetséges helyzetbe kerülnek. Nemrégen az egész viliág tanúja volt annak, hogy a „hidegháború1' hírhedt stratégiáját alkalmazták még az Amerika és a Szovjetunió csapatai közötti sakkmérkőzés rendezésének kérdésében is. Az igazságügyi minisztérium -s a külügyminisztérium megfosztották az amerikai .sakkozók által vendégül hívott szovjet sakkozókat at'tó.1 a jogtól, hogy pihenni kiutazzanak a szovjet ENSZ-képviselet villájába, Glencoe városba, amely 12 mérföldre van New Yorktól. Mint ismeretes, a Szovjetunióba látogató külföldi vendégek ezrei, köztük amerikaiak is, utazgatnak az országban és elmehétnek például Taskentbe, Tbiliszibe, Kíevbe vagy más vidékekre. Kiderül, hogy az Egyesült Államokban a meghívott vendégek közlekedését 12 mérföldön bélül tilalmazzák, míg a Szovjetunióban a külföldi vendégek szabadon megtehetnek ezer mérföldeket. Hogy mernek ezután a Szovjetunióban lévő „vasfüggönyről" fecsegni? A nemzetközi események fejlődése azt mutatja, hogy a „hidegháború" politikája, a nemzetközi provokációk politikája megmérgezi a nemzetközi légkört. Egyes magasan álló, de —• e.nge- délemmel szólva — szűklátókörű óceánoiííuii személyiségék a nemzetközi helyzet kiélezésének irányvonalát követve gyengeségünk megnyilvánulásának tekintik a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy biztosítsa a népek közti békét, gondoskodjék a nemzetközi feszültség enyhüléséről. Éppen ez az esz [eien feltevés magyarázza meg .azt, hpgy az Amerikai Egye' sült Államok egyes körei nyilvánvalóan értelmetlenül nyúlnak hozzá a vitás nemzetközi kérdések megoldásához, ez magyarázza meg zsaroló és mindenfajta kalandokba bocsátkozó politikájukat. Persze, ebben a „filozófiában" nincsen semmi új sem. A világnak még nem volt ideje elfeledni, hogy nem más, mint Hitler bocsátkozott országunk elleni bűnös kalandba abból az esztelen 'Számításból kiindulva, hogy a Szovjetunió „agyaglábú kolosszus". Ismeretes, hogy ez a német fasizmus teljes bukását eredményezte. Engedtessék meg, hogy megkérdezzem: milyen alapon ismétlik most meg egyes amerikai politikusok a Szovjetunió gyengeségét emlegető .szólamokat? Egyetlen józanul gondolkodó ember sem fogja tagadni, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete jelenleg szilárdabb, mint valaha, hogy velünk együtt testvéri egységben halad a hatalmas demokratikus tábor, hogy a szovjet állam következetes harca az új háború veszélye ellen hatalmas tekintélyt és bizalmat biztosított számára az embermiüliók szemében a világ minden országában. Még országunk íeggonoszabb ellenségei is elismerik, hogy a második világháború befejezése után a Szovjetunióban évről évre jelentős mértékben fejlődik a gazdaság, ,a kultúra és a nép jóléte. A szovjet társadalom egy" sége még sohasem volt olyan ősz-, szeforrott,, a szovjet .népek testvéri barátsága még sohasem volt olyan erős és megbonthatatlan, mint most. Igaz, külföldön akadtak olyan politikusok is, akik országunk gyengülését látták abban, hogy lelepleztük és ártalmatlanná tettük Bérijét, a nép ellenségét. De ezek rövidlátó politikusok. Mindenki számára világos, hogy az, hogy olyan hamar és.Idejekorán sikerült leleplezni és ártalmatlanná tenni az imperializmus megrögzött ügy- nőik ót, ez egyáltalában nem tanúskodhat a szovjet állam gyengüléséről. Ismeretes, hogy külföldön a háború hívei régóta illúziókban ringatták magukat az Amerikai Egyesült Államoknak az atombomba- gyártás terén meglévő monopóliumát illetően. Az élet azonban bebizonyította, hogy itt mélységes tévedés történt. Az Egyesült Államok már régóta nem monopolisták az atombombagyártás terén. Az utóbbi időben a béke óceáiiomtúli ellenségei újabb vigaszt találtaik. Az Egyesült Államok — úgymond — hatalmasabb fegyverrel rendelkeznek, mint az atombomba, monopolistái a hidrogénbombánák. Ez szemmelláthatóan bizonyos vigasz lett volna számukra, ha megfelelt volna a valóságnak. Ez azonban nem így van. A kormány szükséges naptárt ja jelenteni a Legfelső Tanácsnak, hogy az Egyesült Államok a hidrogénbomba gyártása te Szilárdan azon az állásponton vagyunk, bog}*- nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt ország* kölcsönös megegyezése alapján. Ez az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló vitás kérdésekre ie vonatkozik. A két rendszer békés egymás mellett élése mellett voltunk és vagyunk. Úgy véljük, hogy nincs objektív alap az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti összeütközés számára. Mindkét állam biztonságának érdekei éppúgy, mint a nemzetközi biztonság érdekei, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kereskedelme fejlesztésének érdekei biztosítottak • lehetnek a két ország közötti normális kapcsolatok alapján. Napjainkban minden orszár kor mánya — ha komolyan, gondoskodik népe sorsáról — köteles intézkedéseket tenni annak érdekéiben, hogy tettekkel segítse elő a vitáé nemzetközi kérdések rendezését. A nagyhatalmak, közti tárgyalások, természetesen, nem csekély szerepet játszhatnának. Magától értetődik, hogy ehhez meg kel teremteni a megfelelő előfeltételeket. Az utóbbi időiben Angliáiban és több más országban fokozódik a széles közvéleménynek az a követelése, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ezeknek az országoknak politikai köreiben egyre inkább elismerik a vitás kérdések rendezésének lehetőségét. Ma azon ban már nem elég az, hogy csupán szilvákkal ismerjék el ezeket a lehetőségeket. Az Egyesült Államok elnöke április 16-i beszédében az Amerikai Lapszerkesztői’; Társaságában kijelentette: ,,A vitás kérdések közük, legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, egyetlenegy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszte- letbentartására.’* Ez fontos kije én sem monopolisták. Amint lát- j í6ntée, amelyet csak üdvözölni le liet. Sajnos, azonban Eisenhower jak a meggyőző tények szétzúz- ,a Szovjetunió „gyengeségét" zai hangoztató fecsegést, Azolk azonban, akik az ilyenfajta fecsegéssel1 töltik idejüket, jobban szeretik a tényekné] a feltevéseket és kitalálásokat. így járnak el még egyes hivatalos személyiségek is, .akik az Egyesült Államok legagresszívabb csoportjainak ideológiáját és politikáját fejezik ki. Ezek a személyiségek mindenféle feltevéseket és kitalálásokat felhasználva az úgynevezett „kemény irányzat" folytatását követelik ,a Szovjetunióval1 és a népi demokráciáikkal szemben, nyomást gyakorolnak atlanti tömbbéli partnereikre, rendszeresen élezik a nemzetközi viszonyokat. A „kemény irányzat“ politikájának hívei szüntelenül fenyegetik a Szovjetuniót. Nyíltan hangoztatják — mint például Wiley szenátor, a szenátus ‘külügyi bizottságának elnöke teszi — hogy az Egyesült Államok intézzenek a Szovjetunióhoz több ultimátűmjéliagü követelést és „támasszák alá azokat erővel". Az amerikai külügyminisztérium ismert képviselői azt követelik, hogy az Egyesült Államok csakis egy nyelven, „az erő nyelvén" tárgyaljanak a Szovjetunióval. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, azt válaszoljuk Wíliey úrnak és mindenkinek, aki az erő politikáját hirdeti a Szovjetunióval szemben: „Hefvenkedsz koma, pedig rosszul ropod a táncot". Elvtársak! A nemzetközi viszonyok; alakulásának jelenlegi szakasza különösen fontos és felelősségteljes. Bűn volna az emberiséggel szemben, ha a nemzetközi légkör észrevehető bizonyosfokú enyhülése a feszültség új .fokozódásának adná át helyét. A szovjet külpolitika világos. A Szovjetunió következetesen és állhatatosan a béke fenntartásának és megszilárdításának politikáját fogja folytatni, fejleszteni fogja az együttműködést és a kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek a maguk résziéről erre törekednek, erősíteni fogja a testvéri barátság szálait és a szolidaritást a nagy kínai néppel, minden népi demokratikus országgal. elnöknek ezzel a kijelentéséivel az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreinek politikája kibékíthetetlen ellent'étlben van. Ha komolyan arról van szó, hogy valamennyi ország jogait tiszteletben tartsák, akkor le kell mondani az agresszív politikáról, a nemzetközi kérdések rendezésének útjára kell lépni az érdekelt felek kölcsönös megegyezésének alapján. Ha komolyan arról van szó, hogy tiszteletben tartsák valamennyi ország jogait, akii or véget kell vetni annak a politikának, amely semmibe veszi Kínát, akkor helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság megsértett jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében-. Ä nagy kínai hatalomnak el l eli foglalnia jogos helyét mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind pedig a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az egész jelenlegi helyzet kiemeli a nagyhatalmiak különös felelősségét a nemzetközi feszültség tárgyalásokkal és a vitás kérdések rendezéséveli való további, enyhítéséért. Az ENSZ alapokmánya^ép-~ pen rájuk hárítja a fő felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartáséért. A béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének létérdekei követelik, hogy a nagyhatalmak minden erőfeszítést megtegyenek a valódi haladás elérésére a fegyverkezés csökkentése, az atom- és más tömegpusztító fegyverek betiltása terén. Az emberiség érdekében bizonyos nagyhatalmaknak fel kellene hagyniok az öt nagyhatalom közötti béke-egyezmény megkötése kérdésének elfogult kezeléséivel. A Szovjetunió a maga résziről kész minden szükségeset megtenni e kérdések kedvező megoldása érdekéiben. Meg kell oldani olyan halaszthatatlan kérdéseket, mint a német kérdés, amelynek elsőrendű jelentősége van. A német kérdést rendezni kel és rendezni lehet. Ehhez minden európai állam biztonsága, elsősorban Németország nyugati és keleti szomszédai biztonsága megerősítésének érdekeiből és ezzel égy üti a német nép nemzeti érdekeiből! kelj kiindulni. Ennek érdekében le keli mondani Németország agresszív katonai tömbökbe való bevonásának politikájáról, az agresszív militarista Németország újjáterem- lésének politikájáról. Azt akarják tőlünk, hogy egyezzünk 'bele az agresszív militarista Németország újjáélesztésébe és megengedik maguknak, hogy ezze] kapcsolatban az európai béke biztosításáról beszéljenek. Népünk fiainak és leányainak milliói azonban nem azért ontották vérüket a militarista Németország ellen vívott háborúban, hogy újjászülessék ez a legveszélyesebb európai háborús tűzfészek. A .nagyhatalmak arra kötelezték magúkat, hogy fenntartják Németország nemzeti egységét, nem pedig arra, hogy szétzúzzák, arra kötelezték magukat, hogy biztosítják Németországnak béke szerető, demokratikus állammá való alakulását, nem pedig arra, hogy elősegítik a német militarizmus újjászületését. A Szovjetunió minden erejét latba veti, hogy a maga részéről elősegítse ezeknek a kötelezettségeknek teljesítését. A német nép komoly következtetéseket vont le saját történelméből. Nem alkarja ismét vérét hullatni annak a militarista klikknek érdekében, amely már nem egy- ízben juttatta Németországot pusztulásba. Egy .militarista Németország — függetlenül attól, vájjon korábbi mezében, avagy „az európai védelmi közösség" álarcában lép-e fel, halálos ellensége Franciaországnak és a többi szomszéd államnak. Éppen ezért minden olyan kísérlet, hogy Franciaországot hozzákapcsolják az „európai védelmi közösséghez", azt jelentené, hogy Franciaországot kiszolgáltatják a német revansistá’knak. A francia nemzet kiutalt keres abbój a zsákutcából, amelybe Franciaország a külföldi parancsnak való enigedéimeskedés következtében jutott. Kiút feltétlenül van. A kiút visszatérés az önálló, független külpolitikához, amely megerősíti az ország biztonságát és meg fog felelni Franciaország újjászületése érdekeinek. Ezen az úton teljes szívből sikereket kívánunk a francia népnek, amellyel népünket sokéves barátság és a közös ellenség, a német militaristák elleni harcban közösen kiontott vér köti össze. Nem feledkezünk meg arról, hogy ,a Szovjetuniónak és Francia- országnak szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése van, amely ál apui .szolgálhat az országaink közti kapcsolatok fejlesztése és megerősítése számára, szolgálhatja az európai biztonság ügyét. Rendezni kell az osztrák kérdést is. ami mindenekelőtt ai négy hatalom között fennálló egyezmé- nveknek ellentmondó „rövidített szerződés“-íél.e mesterséges akadályok eltávolítását tételezi fel. Senki sem vitathatja, hogy a német kérdés helyes rendezése elősegítené az osztrák kérdés megoldását is. A béke megszilárdítása ügyének fontos feltétele az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének és szerepének emelése. Ma ez a nemzetközi szervezet ténylegesen mély válságban van, mert az északatlanti tömb egyik előmozdítójának szerepére süllyesztették. A;z Egyesült Nemzetek Szervezetének vissza kell térnie arra az útra, amelyet az ENSZ alapokmánya megszabott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyenes kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését és kizárja azt a lehetőségét, hpgy az ENSZ bármelyik tagja agressziót kövessen el más államok ellen. A szov* jet kormány e téren erőteljes támogatást nyújt, e A Szovjetunió rendíthetetlenül folytatja és fogja folytatni békés politikáját. A Szovjetuniónak nincs szándékában bárkit is megtámad' ni. Idegenek tőle az agresszív tervek. Erről meg lehetnek győződve valamennyi ország népei. A béke ügyéért állhatatosan harcolva azonban ugyanakkor szilárdan emlékeznünk kell arra, hogy szent kötelességünk fáradhatatlanul erő(Folytaitás a 3- oldalon.)
