Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-07 / 184. szám

Péntek, 1953 augusztus 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 A csurgói járási tanács vezetői számolják feí az önelégültséget, ellenőrizzék a határozatok végrehajtását A csurgói járásban régebb idő óta rosszul itteninek a munkák. Az «aratást az utolsók között fejezte •b e a ; tyet •gabanabegyüjtési íyos a lemaradás a tarlóhántásban és a másod1 vetésiben is. A járás le­maradásának az oka legelső sor ban a járási tanács gyenge szervező, irányító és ellenőrző munkája. E héten minden járási székhe­lyen a járási tanácsok VB-üIé'sen vitatták meg a jelenlegi időszak legfontosabb feladatait. A csurgói járási tanács végrehajtó bizottsága kedden tartotta ülését. Ezen az ülésen mag kellett volna vitatniuk .a járás vezetőinek a lemaradás -okát 'és határozatokat kellett vol­na hozniuk a oséplés, begyűjtés ütemének meggyorsítására. Az •ülés a járási tanács munkájának megjavítására hozott ugyan haiá rozatot, mint pl.: az összes fogat- erőit a íbebordásra kell állítani, s_ •agy-két nap miatt az ösiszcs .gabo­nát asztalba kel hordani. A vég­rehajtó bizottság tagjait újra be-, osztották és egy-egy körzet mun­kájának ellenőrzéséért felelőssé tették. Ez és még néhány intézke' dés a munkák meggyorsítását cé­lozta. Ennek ellenére a járási ta­nács végrehajtó bizottságának ked­di ülése mégsem töltötte be fel­adatát. Mik voltak ennek az okai? 'Először is az, bogy a végrehajtó bizottsági ülést nem készítették elő kellő gondossággal, a végrehaj­tó bizottság tagjai nem érezték azt a felelősséget, amely rájuk vár. A VB-tagok nem készülteik a VB" üil'ésre, a hibákat nem tárták fel teljés őszinteséggel. Hozzájárult ehhez az is, hogy Makar elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője jókoztatást a végrehajtó bizottság­nak a behordásról, csépiéiről!, tar- ióbiántásról, másod vetésről. Pedig mint a hozzáintézeti; kérdésekből és felszólalásokból is kiderült, sok hiányosság van e téren a járásban. Számos termelőszövetkezetnél hi­bák mutatkoznak a mun'kafegye" lemben. Több helyen, mint pl. a csurgói Kossuth tsz-nét,' hozzá sem fogtak a behordd shoz. Nem szer­vezte meg a mezőgazdasági osztály a szövetkezetek kölcsönös megse- •gítését sem. A járáshoz küldött je­lentések hiányosak, nem egy köz­ségi tanács valótlanságot jelentett a járási tanácsnak. . Súlyos hibák tapasztalhatók á cs ép lésnél is. A gépállomások nem biztosítják a gépek teljes üzemel­tetését. A járásban lévő 48 csép­lőgépből mindössze 32 mű­ködik, de ezeknek is alacsony a tervteijesítésük. A járási tanács nem alkalmazta a f el elöiSoeg re vo­nást a hanyag gépállomásiga,zgatók- ka] szemben. Gyengén műkőd­nek mind a járási, mind a községi tanácsok állandó bizottságai. A járási mezőgazdasági osztály kikül­döttei nem dolgoznak teljes fele­lősségük tudatában. A begyűjtési osztályvezető, Kovács elvtárs tar­tott ugyan beszámolót, de ez nem tárta lel őszintén a hibákat, sőt túlzottan optimista hangon, a begyűjtés jelenlegi ütemét telj esen r e n djénval ónak látóit a. Ha megnézzük a járás begyűjté­si eredményeit, megláthatjuk, hogy egyetlen nap sem érték még el a napi begyűjtési tervet, amely szük­séges ahhoz, hogy augusztus lO re befejezzék a csépiést, begyűjtést. A begyűjtési osztálynak nincsenek pontos jelentései a begyűjtésről, a hátralékosokról. Zákány község tanácselnöke pl. félrevezette a já­rási tanácsot hamis jelentésével. A végrehajtó bizottsági tagok nem tárták fel keményen a hiá­nyosságokat,, nem vonták felelős­ségre a vezetőket. Súlyos mulasztás, hogy a végre­hajtó bizottság nem ellenőrzi ,a VB-ü,lésen hozott határozatok vég­rehajtását, a felelősöket nem szá­moltatják be végzett munkájuk­ról. Pk a csurgói TNV vezetője nem hajtotta végre az előző ülé­sen hozott határozatokat. Előfor­dulnak ilyen esetek a jelentések megadása, a hátralékok {elszámo­lása körül iis. A végrehajtó bizottságnak ebből le ikell. vonnia a tanulságokat. A ViB-ülések sikerének előfeltétele: az alapos felkészülés, a jó beszá­moló, a hibák és fogyatékosságok őszinte feltárása, a bírálat és ön- bírálat alkalmazása. A VB-tagok követeljék meg ma­guktól és a vezetőktől, s minden szervtől a határozatok végrehajtá­sát. A határozatok végrehajtását kövesse az ellenőrzés. Vonják fe- leicaségre azokat, akik nem hajt­ják végre a VB határozatait. Ja­vítsák meg munkamódszerüket. A járás végrehajtó bizottsági ülései váljanak a munkák előrelenditőivé, s ennek nyomán megjavul a mun­ka, s a csurgói járás az elsőik közé kü'zdbeh fel1 magát. csurgói járás éis az utolsó be­foglalja el a járások közti versenyben. Sú" nem számolt be a végzett munká­ról, a mezőgazdasági osztály fel­adatairól. Nem adott megfelelő tá­. A másodretés eredményeként 50 százalékkal növelhetjük megyénk állatállományát Megyénkben az aratási, .bekor" -dási és cséplési munkákkal egv- iidőben megkezdték a so rönk ö vet­kező fontos ,cládátok: a tarlóhán- tás és másodnö'vényvetés végzését. A fonyódi járásban 80 száza­lékra teljesítették a tarl'óhániá.si tervet és a tervezett terület 50 ^százalékán vetettek másodnövényt. Azonban még nincs meg az a len­dület itt sem, ami az aratás idő­jén volt. Megyénkben augusztus 5-ig az előírt terület 38 százalékán végez­ték el a iarióhántást és 31 száza­lékán a másodvet'é'st. Július 20"tót augusztus 5-ig, 16 nap alatt a tar­lóhántás csak 11, a másodvetés pedig csak 8 százalékkal emelke­dett. Nagymértékbe^ hátráltatja a jó eredmény elérését a csurgói já­rás, amelyik még a megyei átlagot sem érte e'l1; és a gépállomások 40 százalékos tervteljesítése. Az eddig elvégzett .másodvetés terméshozamából1 — közepes ter­més esetén is — kukoricából any- nyít takaríthatnánk be, amennyi bői 35.148 darab 50 kilós süldőt lehetne felhizlalni 150 kilósra. Vagy 50 mázsás holdankénti zöld­takiarmánytermelés 32.023 darab szarvasmarha évi átteleUetéséhez biztosítaná a silótakármanyszük- ségietet. A lemaradás oka részben az, hogy a gabonaneműek egyidoben történő bekérésével a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tálya csak az aratást szorgalmaz­ta. Előfordult az is, hogy a tsz’ek a feligereb lyézést nem végezték el az aratás után közvetlenül, s ez aka­dályozta a traktor munkáját. Hát­ráltatják a iarióhántást a gépál.io* mások erőgépeinek gyakori mű­szaki hibái is. Sokszor félnapokat' állnak a gépek. Kevés a két mű­szakban dolgozó gépek száma. A megyei és a járási tanácsok mezőigazdasági osztálya, a gépál­lomások agrionómusai kövessenek el mindent, hogy az állatállomány fejlesztés ének és takarmányéMátá- sánák biztosítása érdekében minél nagyobb területen végezzenek tar- lóhántást és vessenek másodnö- vényt. Az időben és jólvégzett tarlóbántás a termést kalá­szosokból holdanként átlag más­fél mázsával növeli. Ugyan­akkor könnyebben és gyorsabban lehet elvégezni a soronkövetkező vetési -munkákat és a csapadék megőrzésével, a gyomok irtásávat, aránylag kevés és rövid ideig tar­tó munkával mázsákban kifejezhe­tő lerméstöbbietet biztosíthatunk- A m ásodn ö vényt erm esz té ss el kapcsolatban Rákosi elvtárs azt mondotta: „A mi éghajlati viszo" nyaink között á kalászosok Mara­tása után legalább 3 millió holdon •lehetne másodterményt, tarlórépát, csalamádét, mohait, kölest vetni. Ha ezt az eredményt -el' tudnók érni, könnyen 50 százalékkal nö­velhetnénk az állatállományun­kat“. • Zákány községben leplezzék le az ellenség hangját Zákány a lemaradó községek kö­zött van a begyűjtésben, tarlólháh- tásban és másodvetésben. Amíg számos más községben becsületesen dolgozik a tanács és a tanácséinak szívügyének tartja, hogy községe a vállalt határidőre eleget tegyen be­csületbeli kötelezettségének, -addig Zákány község tanácselnöke így vélekedik: „Nem baj, ha nem tel­jesítjük augusztus 10-re a beadási kötelezettséget.” A községben több hátralékos van, akik spekulációból, a ku­tak szavára hallgatva nem tesz­nek eleget beadásuknak. A közsé­gi tanácselnök ezzel nem szívesen dicsekszik a járási tanácsnak, sőt becsapja a járási szerveket, 4 hát­ralékost jelentett a járásnak, pe­dig einnél több van, Olyan ellenséges hang terjedt el a faluban, hogy nem köte­lező teljesíteni a beadást. Nem kell messze menni, hogy megtaláljuk ennék terjesztőjét. Szálai József, .a falu egyik kulákja híreszte'.i ezt a községben és igyekszik rávenni a dolgozó parasztokat a törvénysze­gésre. A kulák maga sem tett ele­get teljes egészében beadásának, pedig bőven termett neki. A baj az. hogy a köz-ség tanácselnöke nem veszi észre a hibák forrását, engedékeny a kuiákokkal szemben. Semmit sem tesz, hogy a törvény- sértő kulákot kötelezné a beadás teljesítésére. A községi párt- és tanácsszervek leplezzék le a ázabotáló, törvény­sértésre bujtogató kulákot a dolgo" zó parasztok előtt. Világosítsák fel a dolgozó parasztokat, hogy aki az ellenségre hallgat, szembekerül a törvénnyel, akadályozza saját jó­létének növekedését. Augusztus 10-én megkezdik az üzemekben a III. békekölcsön­kötvények kiosztását Tíz hónappal ezelőtt a miniszterta­nács felhívására dolgozó népünk egy­ségesen vett' részt a béke tábor erő­sítését, népgazdaságunk fejlesztését előmozdító III. békekölcsön jegyzé­sében. 3,154.627 dolgozó 1 milliárd 652 millió 183 200 forintot jegyzett. A III. békekölcsönnel az egész kötvény az eddigitől eltérőért nem kétszáz forint, hanem száz forint névértékű. A száz forint névértékű címleteken kívül kibocsátásra kerül­tek ötszáz és kétszáz forintos ötszö­rös, illetve kétszeres címletek, vala­mint ötven és huszonöt forintos tö­redék címletek is. A többszörös cím­letek értéküknek megfelelően bt, il­letve két kötvényszámmal rendelkez­nek és így ötszörös, illetve kétszeres eséllyel vesznek részt a sorsolásban. A töredék címleteket az eddigi mód­szerhez hasonlóan A, B, illetve A, B, C, D betűvel jelölték meg. Ebben a hónapban fizették be a részletjegyzők a III. békekölcsön utolsó részletét. Az Országos Taka­rékpénztár augusztus 10-én ünnepé­lyes keretek között kezdi meg a köt­vények kiosztását. Javítsa meg munkáját a mesztegnyői pártszervezet AZ IDEI jó termés lehetővé te­szi. hogy .termelőszövetkezeteink1 és egyénileg -dolgozó parasztjaink pontosan teljesítsék beadási köte­lezettségüket és ezzel elősegítsék a kormányprogramra megvalósítását, a falu további felemelkedését. Fa­lusi pártszervezeteink feladata, hogy meggyőző, politikai felvilágo­sító munkáival, a tanácsok ellenőr­zésével és azok segítésével biztosít­sák községük begyűjtési tervének teljesítését. Megyénk területén nem mindeh pártszervezet harcol következetesen, e feladatok végre­hajtásáért. Ezek közé tartozik a mesztegnyői- pártszervezet is. A mesztegnyői pártszervezet ve­zetősége elhanyagolta a pártépítés kérdését és megfeledkezett az idő­szerű mezőgazdasági munkákra való mozgósításiéi. A párt- szervezet vezetői nem harcol­nak következetesen pártunk ha­tározatainak és kormányunk programmjának megvalósításáért. Már hosszú idő óta nem tartottak pártvezetőségi üléseket, így a taggyűlések sem töltötték he hivatásukat. A .pártszervezet veze­tősége vezetőségi ülésen nem tár­gyalta meg, hogy melyek lesznek a taggyűlés napirendi pontjai, mi­lyen feladatokat kell a tagsággal megvitatni, előkészíteni. A taggyű­lésen a pártépítés kérdése és az időszerű feladatok megbeszélésé he­lyett jelentéktelen ügyekkel foglal­koztak. Az egészséges bíráslat 'és ön-bírálat nem bontakozott, ki a taggyűléseken, ehelyett a legtöbb esetben személyes viták alakultak ki. Több ízben .megtörtént, hogy a taggyűlést nem tudták megtar­tani. mert a párttagoknak . csak 10—15 százaléka jelént meg. A legutóbbi taggyűlésen — amelynek célja az aratásra, íbebordásra és cséplésre való mozgósítás volt — mindössze öten jelentek meg; A PÁRTSZERVEZET vezetői elhanyagolják a párttagokkal való foglalkozást, megfeledkeznek azok neveléséről. A pártbizalmiak csu­pán egykét órával a taggyűlés előtt szokták kiértesíteni a párt­tagokat. Volt olyan párttag is, akit egyáltalán nem értesítettek arról, hogy taggyűlés lesz. így nem csoda, hogy többször nem tud­ták megtartani a. taggyűlést. Gyenge a pártszervezet tömeg- kapcsolata a községben. A pártszer­vezet tagjai nem végeznek népneve­lőmunkát a község dolgozó paraszt­jai között, nem mozgósítják' őket a soronlévő feladatokra. A párt- szervezet befelé fordult, a vezetők között önelégültség ütötte fel a fe­jét. A .pártonkívüli népnevelők ne­velésével nem törődnek. A munká­ban élenjáró, becsületes dolgozók pártba való felvételével nem igye­keznek erősíteni a pártszervezetet. Páli Ferenc párttá tkár elvtárs nem emlékszik arra, hogy mi­kor vették' fel utoljára tag­jelöltet, pedig vannak a községben olyan tiszta-múltú ét? munkában élenjáró dolgozó parasztok, akik érdemesek ’ arra, hogy felvegyék őket a tagjelöltek sorába, mint pb Farkas József 8 holdas dolgozó p»" raszt, aki élenjár a termelésben, és pontosan teljesíti az államiránti kötelezettségét, jól viszonylik pártunk' politikájához és keményen harcol a kormány programmjának megvalósításáért. Nyakas József 5 ■holdas dolgozó paraszt szintéh a község 'élenjáró becsületes dolgo­zói között foglal'helyet. Minden ter­ményféleségből határidőre teljesí­tette beadását, tojásból és barom­fiból egész évre eleget tett kötele­zettségének. A pártszervezet veze­tői elhanyagolják az ezekkel a dolgozó parasztokkal való foglalko­zást. Nem nevelik őket, nem bízzák meg fe.adatokkai és nem vonják be őket az egységes oépnevelődsoport- ba sem. A súlyos hiányosságokért első­sorban Páli Ferenc párttiít'kár elv­társat terheli a felelősség, de fele­lősek Kövesd! Ferenc és Turopoli Aladár vezetőségi tagok is, akik nem nyújtanak kellő segítséget a párttii&ár elvtársnak, sőt sok eset­ben hátráltatják őt munkájában. Kövesdi Ferenc azért nem végez pártmunkát — mint mord ja —, mert nem választották meg iboltke- zelőnek. Turopoli Aladár pedig azért nem, mert nem őt bízták meg a terménybeg3Tüjtői teendőkkel. Ez a magatartás nem méltó párttaghoz. Pártivezetőségi tagok nem viselked­hetnek így. A legrövidebb időn be­lül meg kell változtatniok ezt a helytelen magatartásukat, A HIÁNYOSSÁGOKÉRT fele­lősség terheli a marcali járási pártbizottságot is, amely nem nyújt kellő segítséget a pártszer­vezetnek. A pártszervezet rossz .munkája rányomja bélyegét a 'község mun­kájára is. Lassan halad a ceépiés, de még lassabban a begyűjtés. A tarlóhántás és a másodnövényvetéh üteme sem kielégítő. A népnevelő- munka hiánya megmutatkozik ab­ban. hogy nem miniden, dolgozó pa­raszt tesz eleget közvetlenül a cséplőgéptől beadási kötelezettségé­nek. A párttagok nem mutatnak példát a beadásban. Sok esetben késve, de az is megtörténik, hogy egyáltalán nem teljesítik 'beadásu­kat. Például Csernelevics Ferenc párttag a tavasszal későn vetett, az aíatás előtt pedig nem végezte el a növényápolási munkát, hátul kullog a, 'beadás teljesítésében. Ba­romfit és tojást ebben az évben egyáltalán nem adott be és más terményt él'efségből sem teljesítette esedékes beadását. A pártszervezet vezetőségének a marcali járási pártbizottság segít­ségével a legsürgősebben ki kéül küszöbölnie ezeket a hiányosságo­kat. A pártszervezet vezetőségi tag­jai állandóan tartsák szem előtt, hogy nagymértékben a községi pártszervezet harcosságától , és helytállásától függ, hogy a község dolgozó parasztsága a többterme- lésért folytatott harcban hogyan ve­szi ki részét, hogyan fogadja meg pártunk útmutatását. A .pártszerve­zet jó munkájától függ, hogy idő­ben befejezzék a községben acsép- lést ée ezzel egyidejűleg a begyűj­tést. A LEGFONTOSABB feladat: jó népnevélőcsoportot szervezni és azt azonnal munkába állítani. A pártvezetőség valamennyi párttagot bízza meg pártmegibizat'ás-sal, el­lenőrizze és számoltassa .be őket a végzett munkáról. Vezetőségi ülé­sen és taggyűlésen foglalkozzanak a népnevelőmunka kérdésével. Nép- n evélőértekezleteken valamennyi népnevelővel vitassák meg a vég­zett munkát és bízzák meg őket to­vábbi feladatokkal. Különösen nagy súlyt helyezze­nek a cséplőgépeknél működő aga- tá'ciós csoportok kiépítésére és azok állandó irányítására. Munká­juk közben támogassák .és segítsék a népnevelőket. Tartsanak kisgyű- íéseket és csoportos1 beszélgetése­ket. Állandóan tartsák szem előtt, hogy a csépiésnek és a begyűjtés­nek nagy lendítőereje az eleven agitációs munka. Értékes paradicsom fajtákat termelnek az állami gazdaságok Zöldségkertés zetc i rib » egyik leg­fontosabb terménye a paradicsom, amely különböző formában kerül n dolgozók asztalára és komoly kivi­telünk is van 'belőle. Az országszer­te nagy tömegben termelt paradi­csomfajták késői érésűek, egyszer­re kerülnek a piacra és a konzerv­gyárakhoz. Júliusban bősége,? le­hetőségünk van nyersparadicsom kivitelére is. Kívánatos tehát, hogy a paradicsom érési ideje július ele­jétől szeptember végéig húzódjon el. így egyrészt a dolgozók állan­dóan friss paradicsomhoz juthat­nak, másrészt a folyamatosan ter­mő paradicsommennyiséget a kon­zervgyárak könnyebben tudják fel­dolgozni. Állami gazdaságainkban egyre jobban terjed olyan korai paradi­csomfajták termelése, amelyek' a májusi fagyokat is jól bírják és a betegségekkel szemben ellenáiilőak. Az új paradicsomfajták széleskö­rű elterjedése megkönnyíti imajd a háziasszonyok és a konzervgyárak munkáját és exportunk növelésé­vel jelentős hasznot biztosít nép" gazdaságunknak is.

Next

/
Thumbnails
Contents