Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-27 / 200. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 'Csütörtök, 1953 augusztus 27, [j Áz igali gépállomás jól, a lengyeltóti rosszul végzi a vetőszántást Az ígalí gépállomás az aratás, «cséiplés idejjén jó munikát végzett. A cséplés befejezése után azonnal kijavította az erőgépeket és hozzálátott a vetőszántáshoz. A körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földje újból a traktorok zúgásától hangos, s egyre nagyobbodnak a felszántott területek. Augusztus 25-ig már közel 1000 holdon végezték él a vetőszántást az igali gépállomás traiktoristái. A lengyeltóti gépállomáson azonban nem így dolgoznak. A nyári talajmunkákat augusztus 20-ig csak 20.1 százalékban végezték el. Henc János, a gépállomás igazgatója nem sokat törődik a körzetéhez tartozó 14 termelőszövetkezeti csoporttal és nem tartja szem előtt, hogy a tarlóhántás '•egyik alapfeltétele a következő •«vi jó termésnek. Nem gondol arra, hoigy a tarlóhántás elmulasztá- ■sával holdanként másfél mázsa terménnyel károsítja: meg a csoportokká t. Másodvetést a gépállomás vezetői nem is terveztek. Ezt azzal indokolja a gépállomás vezetője és agronómusa, hogy van elég szénájuk a csoportoknak, felesleges roásodnö vény termeléssel vesződni, Pedig ha csak 500 hóidon vetnek másodnövényt, a csoportok nagymértékben növelhetnék állatállományukat, t * Gyorsítsák meg a vetőszántást Amilyen , rossz munkát végeztek a tarlóhántásban, ugyanolyan rosz- szul végzik a vetőszántást is. A cséplést befejezték ugyan, de a 15 erőgépük augusztus 20 óta mindössze 80 nórmálhold vetőszántást végzett augusztus 25-ig, ami azt jelenti, hogy egy gép a 4.1 nor- málhoid műszaknormájával szemben csak egy holdat szántott tel. A szégyenletes teljesítménynek oka, hogy az erőgépeket nem javították ki megfelelően. Napokat állnak a gépek. De nem végeznek jó szervező, felvilágosító munkát a traktoris • ták között sem a verseny kiszélesítése érdekében. A gépek menet- irányfervét nem készítették el, emiatt több gép áll, mart a traktoros nem tudja, hogy melyik területen kell szántania. A termelő- szövetkezetek elnökeivel a gépállomás vezetősége nem tárgyalta •meg, hogy a tsz-eh hol, milyen gépi munkát kívánnak végeztetni. Nem jobb a kapcsolata az egyéni dolgozó parasztokkal sem a gépállomásnak. A lengyeltóti gépállomás vezetősége sürgősen változtasson helytelen álláspontján, teremtsen jó kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal, Különösen a főagronómusnak, Vasvári Lajosnak kell: jó munkát végeznie e téren. A gépállomás javítsa meg munkáját, küszöbölje kj a meglévő hiányosságokat és az igali gépállomáshoz hasonlóan teljesítse tallaj- munkatervét. A nagybereki állami gazdaság 1537 mázsa kenyérgabonát adott terven felül a hazának A ba'aton-nagybere’ii állami gazdaság dolgozói vállalást tettek, "hogy .termelési terveiket túlteljesítik. Vállalásukat va’lóraváltották. A jó talajelőkészítés. a fejlett ag* rcteehnikai módszerek alkalmazása, .a keresztsoros vetés, fejtrágyázás bő termést eredményezett. Búzából a 11 mázsa tervezerinti átlaggal szemben 12.9 mázsás, rozsból 9 mázsa helyett 15 mázsás, ősziárpából 12.7 mázsás tervvel szemben 15 mázsás, tavasziárpából 9.1 mázsa "helyett 11 mázsás holdankénti átlagtermést értek cl. Beadási kötelezettségük 3*600 mázsa 1: enyérgabo' na volt, ezzel szemben 5137 mázsa .kenyérgabonát szolgáltattak be ár latnunknak. A gazdaság dolgozóit a kormány- programúi még jobb munkára lelkesíti. Nagy lendülettel láttak hoz- -zá az aratás és cséplés befejezése után a nyári növányápolási munkákhoz. hogy biztosítsák a gazdaság főterményeinek, a cukorrépa '250, a takarmányrépa 600. a dohány 18 má;zsa üh-kénti átlagtermését. A gazdaság dolgozói nap mint nap érzik pártunk és kormányunk segítségét. Az augusztus 20 -án, alkotmányunk ünnepén a dolgozók részér- átadott 30 két szoba-kónyhás, fürdőszobás. villany és vízvezetékiivei felszerelt családi ház is ezt a gondoskodást bizonyítja. A jobb élelmezés, a magasabb kereset, az új naplözi-otthon. a moderií kultúr* ház egyre szebbé, boldogabbá teszi a gazdaság dolgozóinak életét. Ezért még jobb munkával harcolnak gazdaságuk felvirágzásáért, a kormányprogramm megvalósításáért. Koncz István levelező KIVÁLÓ EREDMÉNYEK A CUKORIPARI CÉLGAZDASÁGOKBAN A kétszáz mázsás hcldankénti cukorrépatermésért indított mozgalomhoz az elsők között csatlakoztak a cukoripari célgazdaságok. A célgazdaságok termésátlaga már az .elmúlt évben kétszerese volt az országos átlagnak, az idén pedig előreláthatólag az előirányzottnál jóval nagyobb mennyiségű cukorrépát adnak át a gyáraknak feldolgozásra. A cél gaz das ág ok nemcsak alkalmazzák a legfejlettebb agrotechnikai módszereket, de maguk is nagyüzemi kísérleteket állítanak be a répa termesztés legjobb módszereinek megállapítására. Az idén többek között öntözési kísérleteket végeznek. Mind a mezőgazdasági munkákban, mind a begyűjtésben jól dolgoznak a felsőmocsoládiak Felsőmocsolád község dolgozó parasztjai a nyári munkák után nagy szorgalommal láttak hozzá az őszi kapások ■ bő termésének betakarításához. A községben már'jelentős területen kiszedték a burgonyát, megkezdték a napraforgó, szedését. De nagy gonddal készítik elő a jövőévi termést is. Eddig közel 50 holdon végezték el a vetőmélyszántást. Számos dolgozó paraszt pedig már elvetette a lucernát. A felsőmocsoládiak az idén gazdag termést takarítottak be. Az ősziek vetésével korán akarnak végezni, mert ahogy' ők mondják, ez egyik legfőbb feltétele a jó termésnek. A trágyázással sem fukarkodnak ebben az évben. Már eddig közel 230 holdra hordták ki a trágyát, s úgy határoztak, hogy a télig minden szál trágya a földbe kerül. A mezőgazdasági munkák mellett nem feledkeznek meg az állam iránti kötelezettségükről sem. A harmadik negyedévi tejbeadásukat 157 százalékra teljesítették. Tojásbeadásukat 112, baromfibeadásukat 73 százalékra teljesítették eddig. Megkezdték a burgonya begyűjtését is. A község dolgozó parasztjai eddig 558 mázsa burgonyát adtak be. ÜJ KÖNYV A SZIKRA - KIADÁSÁBAN A Szikra kiadásában megjelent gyűjteményes kötet Kim ír Szén elvtársnak 1951/53 év közötti különböző megnyilatkozásait tartalmazza. Egyénileg doigozó parasztok kaphatnak hízottsertés- és júhvágásra engedélyt az 1953. évi második félévi hízottsertésbeadási kötelezettség teljesítése előtt Egyénileg dolgozó parasztok, ha egyébként hízottsertésbeadási "hátralékuk 'nincs és a községi tanácsnál igazolják, hogy az 1953 második félévi hízottsertésbeadási kötelezettségű! teljesítésére, a levágásra kerülő egy darab sertésen kívül megfelelő súlyú sertésekkel r.ndel- keznelc — kaphatnak vágási engedélyt 1953. évi, második félévi hízottsertésbeadási kötelezettségük teljesítése előtt. /Selejtjuíhvágasra az a termelő Lap engedélyt, aki az előírt gyapjúbeadási kötelezettségének eleget tett és .szerződéses üriilhízlalási kötelezettsége nincs,, vagy ennek eleget tett, vagy az csak később lesz esedékes. Az éttermi jellegű üzemi étkeztetést újabb száz üzemben valósítják meg ebben az évben A gyárak, üzemek dolgozóinak jobb ellátásáért nagymértékben fejlesztették az üzemi élelmezést. Egyre több az olyan üzemi konyhák száma, ahol — szovjet példára — már megvalósították az étlapszerinti étkeztetést. Az úgynevezett „előfizetéses ebéd“ mellett olcsó üzr - Ali áron négy-öt féle, étlap szerint választható ételt fogyaszthatnak a dolgozói. Ebben az esztendőben még mintegy száz üzemben vezetik be az ét- t rmi jellegű étkeztetést,^ 1954 végéig pedig az ország összes üzemi konyhájában étlap szerint is kiszolgálják a dolgozóikat. Az idei bő termés eredményeként megjavult az üzemi konyhákban főzött ételek minősége, de megjavult, bővült a választék is. Az üzemi étkeztetés színvonalát emelik az üzemekben létesített büf- félc is. Felhívás az amerikai burgonyabogár elleni küzdelemre A minisztertanács határozatot hozott, az amerikai burgonyabogár elleni harc fokozáséiról. A nyugati és déli szomszédod államokban az amerikai burgonyabogár nagymértékben elszaporodott s hazánk nyugati megyéiben a határon átrepülő bogarak számos fertőzési gócot okoztak a mi burgonyavetéseinkben is, A növényvédelmi szervek — támaszkodva a dolgoz# parasztság társadalmi úton szervezett segítségére — a burgonyabogár na- gyobbarémyú elterjedését ezideig meg tudták akadályozni. A minisztertanács határozata célul tűzi ki a burgonyabegárfertőzés visszaszorítását és a meglévő gócok kiirtását. A kormány a feladat végrehajtására kellő mennyiségű növényvédőszert és nagyteljesítményű növényvédőgépeket biztosított. Gondoskodott a minisztertanács arról is, hogy a dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezeteket az amerikai burgonyabogai’ irtásának költségei ne terheljék meg, ezért >a védekezés költségeit az állam fedezi. A mezőgazdasági termelőknek: az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelőszövetkezeti' tagságnak, a az egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt fontos érdeke és kötelessége, hogy burgonyavetéseiket állandóan figyeljék, sűrű időközönként, bokronként átnézzék’, ha a jelentkező kártevőt megtalálják, jelöljék meg a helyet és a helyi tanácsnak azonnal jelentsék. . Nem szabad megfeledkezni arról. hogy dolgozó népünk .második kenyere’4, a burgonya megvédéséről van szó. Ezért a termelőidnek, családtagjaiknak. részt kell venniük a rendszeres kereső munkában, hogy a felkutatott és burgonyabogárral fertőzött gócokat a növényvédelmi szolgálat védekező egységei meg tudják semmisíteni. A megy?! és járási, valamint a községi tanácsok felelősek az amerikai burgor.yabogár elleni küzdelem jó megszervezéséért, a munka megfelelő ellenőrzéséért. Tanács- szerveink nyújtsanak messzemenő segítséget a növényvédelmi szakembereknek, erősítsék meg a hiányosan működő keresöbrigádokat, irányításukat bízzák állandó bri- gádvezetökre. Minden • keresőbrigádnak jelöljenek ki állandó területet. Ebbe a munkába — szükség esetén — kapcsolják be a pedagógusok vezetése mellett az általános iskola felsőbb tagozatának tanulóit is. A keresőbrigáidok olyan alaposan végezzék munkájukat, hogy burgonya-vetéseinkben egyetlen fertőzési góc ne maradjon feltáratlanul. Értse meg minden dolgozó, hogy a burgonyabogár elleni harc vetéseink megóvását és a burgonya- termés biztosítását jelenti. A ina^varaíádi Búzakalász tsz tagjai szilárdítsák meg szövetkezetüket MAGYARATÄDON 1949-ben 17 család választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Ez a kis csoport volt a magva, központja a további fejlődésnek. 1951-ben megháromszorozódott a családok száma. 1952-ben a község termelőszövetkezeti község lett. A dolgozó parasztok többségét a szövetkezés előnye, a közös harc, a nagyobb jövedelem tudata vezette a -szövetkezetbe. Sok előítélettel, maradi gondolkodással kellett szakítaniuk, amikor a szövetkezetbe való belépésre határozták el magukat. Ifj. Róka Lajos, Biró László példamutató .gazdák voltak, s bizony sokat töprengtek a belépés előtt, hogy .jó lesz-e a szövetkezet, megértik-e majd egymást az emberek, lesz-e jövedelem a szövetkezetben? Aláírták a belépési nyilatkozatot, példájukat sokan követték. Lázban volt azokban a napokban 'az egész falu. Gyorsan szaporodtak a kitöltött belépési nyilatkozatok. Egyik utcarész után a másik utcarész dolgozó parasztjai léptek a tsz-tagok sorába. Olyan légkör alakult ki a községben, hogy szégyennek számitott, ha valaki nem akart belépni a szövetkezetbe. ’ , Voltak azonban olyanok is, akik ösztönösen, mások után sodródva lettek tsz-tagok, akik még nem győződtek meg szilárdan a szövetkezeti út helyességéről, s míg a szövetkezeti tagság többsége becsületesen, odaadással dolgozott, azok, akik besodródtak, csak immel-ámmal, kedvetlenül végezték a munkát, a szorgalmasakat is hátráltatták. A községben lévő 3 termelőszövetkezeti csoport egyesülése után megalakultak a brigádok, megkapták a földterületet, gazdasági felszereléseket és a tavasszal már kü- lön-külön végezték a szántást, vetést. A három brigád egyenlő nagyságú földet kapott, a tagokat egyenlő arányban osztották be a brigádokba. Kezdetben jól ment a munka; már a vetés idején bebizonyosodott, hogy összefogva sokkal gyorsabban lehet egy-egy feladatot elvégezni. A BRIGÁDOK munkájában azonban nagy különbség van. A Kossuth-brigád minden munkában megelőzte a Petőfi- és a Béke-brigádot. A Kossuth-brigád végzett legelőször a vetéssel, a növényápolásban és aratásban is példát mutatott, pedig nehéz feladatokat kellett megoldania. 18 hold aratás jutott egy- egy kaszásra. A csépléssei is előbb végeztek, mint a másik brigádok. A közös harcban egybeforrott a brigád tagsága. Nem bújt ki senki a munka alól. A brigádban betartották a jó munkaszervezés előfeltételeit, a növény területeket kiosztották tagokra és egymással vetélkedve versenyeztek a munkacsapatok. A Kos- suth-brigádban »nemcsak a tagok, hanem azok családtagjai is részt vettek a munkában. 60—70 ember dolgozott naponta a mezőn. Róka Lajos brigádvezető jó munkájával példát mutatott a tagságnak. A Petőfi-brigád - tagjai 1 is keményen harcoltak brigádjuk s a tsz becsületéért. Olyan igyekvő tagjai vannak a brigádnak, mint Porkoláb István, -Tóth István, akik családjukkal együtt dolgoztak a szövetkezet megerősítésén.- A ’vezetőség azonban hibát követett el, mert nem minden esetben követelte meg a területeknek egyénekre való felosztását, emiatt a növényápolást nem tudták időben elvégezni. A BÉKE-BRIGÁDBAN azonban már a kezdet-kezdetén súlyos hibák ütötték fel fejüket, amelyek rányomták bélyegüket a későbbi munkákra is. A lógás, fegyelmezetlenség lett úrrá a brigádban. Több család ugyan példásan kivette részét a közös munkából, a brigád számos tagja azonban, mint Varga Józsefné is, nem tartotta szívügyének a szövetkezet érdekeit. A munkát nem szervezték meg, nem érvényesült az egyszemélyi felelősség sem. Közel 80 hold kukoricát még egyszer sem kapáltak meg, utolsók voltak az aratásban és a cséplésben is. Egyesek elmaradoznak a munkából, a legtöbb családból pedig csak egy, legfeljebb két személy dolgozik a brigádban. Különféle híresztelés kapott lábra ebben a brigádban. Es hogy miért? A brigádvezető «vitéz» Sipos Ferenc, aki a múltban botosispán volt és több mint 25 holdas birtokán állandóan cselédekkel dolgoztatott. A cselédek munkakönyvébe igy írta a nevét: «vitéz Sipos Ferenc úr gazda». A «gazda úrnak» bizony nem tetszik a szövetkezet. Míg a múltban hajcsároskodott és kirúgással fenyegette azt a cselédet, akit megállni látott, most a munkafegyelem lazítására, a munkák elhanyagolására igyekezett rávenni a tagokat. Eddig ügyesen, «jó gazdának» álcázva meghúzta magát és végezte bomlasztó munkáját, de a tagok közül egyre többen felismerik szövetkezetellenes kártevését. Különösen, hogy az elmúlt hetekben az ilyen «vitéz Sipos»-féléknek megnőtt a szarvuk. Látják a becsületes tagok, hogy a lógósok, a lusták áskálódnak a szövetkezet ellen. A Finta József, Nagy Károly-féle fegyelmezetlenek szeretnék felbomlasztani a szövetkezetét, hogy azután a becsületes tagok.munkájának közös eredményét, a közös vagyont, az állatállományt elherdálhassák. Nagy Károly nemrégiben aláírásokat gyűjtött, hogy oszlassák fel a szövetkezetét. Abban reménykedett, hogy így majd lovakat tud szerezni a közösből. Erre azonban hiába fáj neki a foga. A becsületes tagok átlátnák az ellenség mesterkedésein és egyre jobban látják, hogy amit a lógósok, a spekulánsok akarnak, az szemben áll az ő érdekeikkel. MA MÁR SZÉP állatállománnyal rendelkeznek, épületeik vannak, az állam legutóbbi intézkedéseivel hatalmas segítséget adott a termelőszövetkezetnek. Közel 300 mázsával csökkent a beadásuk és 60 ezer forint hitelt engedett el az állam. Minden adottság megvan ahhoz, hogy a tagság munkája révén a szövetkezet felvirágozzék és jövőre még nagyobb eredményeket érhessen el. A dús gabonatermésből 5 kg búza, 2 kg árpa jut munkaegységenként. Bőségesen lesz annak, aki szorgalmasan- dolgozott egész évben. Bíró László mősodmagával 16 mázsa, Porkoláb István több mint 20 mázsa, Medereczki Lajos 14 mázsa gabonát vitt haza padlására. Még 2 kiló kenyérgabona jut munkaegységenként zárszámadáskor. A becsületes tagok tudják, hogy a szövetkezeti út a paraszti felemelkedés egyetlen járható útja. Tudják, hogy a. nehézségeket le lehet küzdeni és közös erővel, becsületes munkával virágzóvá teszik .szövetkezetüket. Erről beszél Várvizi Dezső, a tsz egyik szorgalmas tagja: — A párt és a kormány támogatja a mi szövetkezetünket, ezt naponta tapasztaljuk. Ha mi, szövetkezeti tagok összefogunk, a növénytermelésben és az állattenyésztésben hatalmas eredményeket érhetünk el. Eb-' hez az is kell, hogy megjavuljon a vezetés. A vezetőség minket is hallgasson , meg. Több szem többet lát. Az eddigi hibákat az ellenség most igyekszik felnagyítani és kihasználni a csoport bomlasztásara. Többen a kilépésről beszélnek, ingadoznak. Pedig látnia kell minden tagnak, hogy nekünk mindenünk megvan ahhoz, hogy több jövedelmünk legyen, mint egyéni gazda korunkban. SZÁMOS BECSÜLETES TSZ-TAG véleményét mondja el ezekkel a szavakkal Várvizi Dezső. Ne hallgassanak hát az ellenségre a tsz tagjai, leplezzék le és zárják ki soraikból azokat, akik a közös vagyon, a szövetkezeti tagság érdekei ellen törnek. A vezetőség nagyobb figyelmet tanúsítson a tagok kisebb-nagyobb gondjai iránt. Tartsák be a szövetkezeti demokráciát: számoljanak be a tagságnak mindenről. Kérjék ki a tagok véleményét, ha valamiben dönteni akarnak. A jövedelmet az alapszabály szerint osszák szét. Védjék meg a szövetkezet vagyonát, lépjenek fel keményen a közös vagyon megsértőivel szemben. Támaszkodjanak a tagság sokéves, gazdag tapasztalataira, a gazdálkodásban való jártasságukra. A volt «vitéz» brigádvezető helyett állítsák be az iskoláról nemrgg kikerült brigádvezetőt. A vezetőség és a pártszervezet mozgósítsa az egész tagságot a hibák kiküszöbölésére, s a soronlévő feladatok végrehajtására. Harcoljanak a szövetkezet megszilárdításáért, a minél magasabb jövedelem eléréséért. Varga József.
