Somogyi Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

Vasárnap, 1953 augusztus 2. SOMOGYI NÉPLAP 7 A Gyékényesi Kavicsbánya pártszervezete javított munkáján a bírálat után A Gyékényesi Kavicsbányáról nemrég a „Somogyi Néplapéban bírálat jelent meg, amely feltárta a kavicsbánya pártszervezetének és üzemvezetőségének munkájá­ban lévő hibákat. Ebben a bányá­ban még nemrég arról beszéltek, hogy sok az objektív ok, nem le­het a terveket teljesíteni, elvitték a gépet, stb. Erről beszélt a bánya igazgatója és egész üzemvezetősé­ge, de erről beszélt a pártszervezet is, A járási pártbizottság megvizs­gálta a kavicsbánya munkáját és intézkedett a hibák felszámolásá­ra. Üj párttitkárt választott a párt- szervezet és irányítására szervezet­tebb munkával, a verseny kiszéle­sítésével, a bányában dolgozó kommunisták, műszaki vezetők és pártonkívüli dolgozók megoldották a problémákat. 102.7 százalékra teljesítették a második negyedévi tervet. De ugyanilyen jó eredményt ér­tek el már a harmadik negyedévi terv teljesítésében is. amikor a július havi tervüket 117 százalékra teljesítették. A tervteljesítésért folytatott harcban az üzem kommunistái jártak az élen. A kommunisták át­érezték azt, hogy kötelességük a termelésben élenjárni, azért har­colni és példát mutatni a párton­kívüli dolgozók előtt. Sztuplik Lajos 220, Korosecz János 120, Horváth Sándor 120, Sztupnik Ti­bor 110 százalékra teljesítette ter­vét. A párttagok példamutatását kö­vették a pártonkívüli dolgozók is Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére felajánlást tettek a bá­nya dolgozói. Kiszélesedett az egyéni és brigádverseny. Az aug. 20-i versenyben Török Imre brigádja az 1 hónapi tervet 144. Gelencsér György brigádja 147, Lőrincz János brigádja 146 száza­lékra teljesítette. Dolonecz István elvtárs, a bánya párttitkára, állandóan figyelemmel kiséri a kommunisták munkáját és munka közben foglalkozik velük. A pártszervezet megszervezte az állandó sajtóolvasást az üzem dol­gozói körében. Felhívják a népne­velők és dolgozók figyelmét arra, hogy csak akkor tudjuk kormá­nyunk programmját megvalósíta­ni, a dolgozók életszínvonalát emelni, ha a terveket maradékta­lanul teljesítik. Ebbe a munkába bevonják a pártonkívüli aktivistá­kat is, mint Bódis István, Dömötör László pártonkívüli dolgozókat, akik rendszeresen olvasnak fel részleteket a „Szabad Nép‘‘-ből és a „Somogyi Néplap“-ból. A párttitkár elvtárs rendszere­sen elbeszélget munkaközben na­ponta 5—6 népnevelővel és segíti őket az agitációs munkában. A tervteljesítésben, a kommunista példamutatásban, helytállásban nagy segítséget ad a. pártcsoport bizalmiak jó munkája is. A pártcso- portbizalmiak rendszeresen segítik a párttagokat, értékelik az elvég­zett munkát és az értékelésre rend­szeresen meghívják a műszaki ve­zetőt is és kikérik véleményét. Vájd elvtárs, a műszaki vezető, szorosan támaszkodik a pártszer­vezetre. Kikéri annak véleményét és a pártvezetőséggel megbeszéli a feladatokat. A kavicsbánya minden dolgozó­ja, kommunistája és üzemvezetősé­ge további harcos munkával fogjon hozzá és teljesítse harmadik ne­gyedévi tervét. Holota Imre Csurgói JB szervező­titkár. KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA, AZ „EGRI CSILLAGOK" ÍRÓJA n' Egerben, a vár mögötti dombon ahol annakidején a híres végvár •sáncai húzódtak, ahol Dobó ható nái verekedtek a törökökkel — ál* Gárdonyi egykori lakóháza. Abban a - háziban, amelynek ablakaiból és kertjéből jól lébet látni a; dicsőség- koszorúzta várat, írta meg Gárdo­nyi Eger hős védőinek harcairól in:Ihatatlan regényét,, az Egri Csil­lagokat. ah *- ífc Az Egri Csillagokat méltatva Sőtér István egyik Gárdonyiról 'szóló előadásában a többi között .-a következőket mondotta: • .Nagyszerű forradalmi romcmli íIca hatja át az Egri Csillagokat, amelynek megalkotásával Gárdonyi •azt. akarta meg m utatni, ami a leg­jobb, a legértékesebb az emberben J.s ezzel a mi segítőnkké, a szocia- Üzmiust építő magyar nép segítőjé­vé is vált.1’ ‘Bóka László így ír erről a könyv­ről ; „Az Egri Csillagok a magyar nép hazaszeretetének, függetlenségi ■vágyának, iMtonai vitézségének re­génye, írójának tollát a magyar mép hősi múltja■ iránti rajongó csodálat, népürXt éleitrevadósáHáiba, tehetségébe vetet,t bizodalom, a •dolgozó nép bensőséges, mély sze­retető vezette. Ezek a tisdta. és egyszerű ■emberi érzések olyan for­ró őszinteséggéI, olyan mesterkélet­len művészi formában, a magyar nép m&sélakedvének olyan ízes, szép szavával szólalnak meg müvé­ben, hogy nemcsak a felnőtt olva­sót' hódítják meg, Imnem utat ta­lálnak az ifjúság szívéhez is, hogy ■onnan soha ki ne költözzenek töb­bé* * * iNem véletlen, hogy most. Gár­donyi Géza születésének 90. évfor' dulója alkalmából, amikor az egész magyar nép hálás szeretettel for­dul a nagy író emléke felé, Gár­donyi Gézára emlékezve éppen a fent idézett sorokat ragadjuk ki az öt értékelő irodalomtörténészek műveiből. Gárdonyi Géza az Egri Csillagoknak köszönhette igazi nép­szerűségét, annak a regénynek, amelynek értéke évről-évre nőtt az ohmsók előtt és évről-évre csök­kent a polgári irodalomtudósok szemében. A múltban sokan, sok­féleképpen írtak Gárdonyiról. Gár­donyi legnépszerűbb regényéről, az Egri Csillagokról alig ejtenek •szót. A Dante Könyvkiadó 1932- ben, Gárdonyi halálának tízéves évfordulója alkalmából „Az egri re­mete" címmel könyvekben gyűjtőt" ■ te össze a Gárdonyiról szóló íráso­kat. Közel 20 író és kritikus tol­lából hosszabb-rövidebb tanulmá­nyok voltak ezek. De a sok írásmű­ben alig fordult elő egyezer-hétszer írásában ez a szó. hogy Egri Csilla­gok és aki tíz-tizenöt sort szentelt is ennek a könyvnek a méltatására, attól is csak erőtlen, semmitmondó -locsogás futotta. Az Egri- Csillagok mellőzése és elhallgatása világnézeti, és politikai okokra vezethető vissza. Az. Egri Csillagok a nemzeti függetlenségért való önfeláldozó harcot hirdette abban a korban, amikor a magyar politikai . élet hivatalos vezetői gyarmati sorsunk állandósításán fáradoztak, akár mint a Habsbur gok lakájai, akár mint a német fa­sizmus csatlósai. Az Egri .Csilla­gok a századfordulóban és a szá­zad első, évtizedeiben divatos ha- zafiatJan világpolgárság eszmélive. vágy a gőgös, ’gyűlölködő nemzeti önzés vak szenvedélye ellenében a szabadságszegetö harcos hazafi-ág. a török hódítás elleni nemzetközi küzdelem regénye volt. melynek minden fejezete át van szőve Gár­donyi antiivlerikális felfogásával. A polgári irodalomtörténészek­nek egy tekintélye azt írta, hogy Gárdonyiinak egyetlen írása sem ad semmiféle támpontot politikai állásfoglalása megítélésére. Hát nem elég támpont-e az. hogy ami­kor Gárdonyi 1896 december első napjaiban egy újsághírt olvasott arról, hogy fővárosi hajléktalanok valósággal ostrom alá fogják az éj­jeli menedékhelyeket, s lovasrend­őrök verik szét azokat. akiknek nem jut'hely, hogy a fejüket lehajt­sák, verseket ír ..Igazság a földön” címmel. A vers költője bátran ki­fejti ebben a versben, hogy a mun­kás bérét úgy szabják meg, hogy munkájának eredményéből a tőkés pohosedjék: „Én tőle tudtam meg, hogy csal minden gyáros, .Nem azt a bért. adják, ami igaz­ságos Dús palotáknak minden egy Egerben töltötte,- de ezalatt a 2ő év alatt huszonötször sem volt a városban. Tanítóképzőt végzett, majd, 3 évig tanítóskodott. Gárdonyi so­kat és bátran írt a tanítók életé­ről. Rövid tanítóskodása után Gár­donyi újságíró lett.,írói fejlődésé­nek első álícm'ásai: „A lámpás" (regény), „Igazság a földön“ (ver­ses elbeszélés) és „Az én falum” (novellas kötet). Nagy közönségeikért aratott Göre könyveivel, ö azonban néhány év után megtagadja ezeket á felü­letes, kíülsőséges, ízeskedős. a leg­rosszabb kaiendárium-adomázásra alapozott müveket. Az „Isten rabjai" című történel­mi regényében a tatárjárás utáni Magyarországot. a „Láthatatlan ember’Sben Attila korát eleveníti meg. Társadalmi regényei közül nevezetesebbek „Az a hatalmas harmadik", „Ábel' és Eszter" és „Az öreg tekintetes" című müvei. Színdarabjai közül nagy sikert aratott „Ä bór’1 és jelentős érték a „Fekete nap“ című drámája. A világháború alatt egészen el­hallgat Gárdonyi, A proletárdikta­túra a nagy íróknak kijáró tiszte­lettel övezi és anyagilag is gondos­kodik róla. * w * „Ha átgondolom ed,dig lefolyt életemet,. azt kell látnom, hogy kö­vek alatt nőtt fű vagyok. Sok idő keMett, míg Vei tudtam bújni a le­vegőre. Körülményeim olyanok vol­tak, hogy ni ,kellett vesztenem hiva­tásomnak ösztönszerű tudatod #*" — irta Gárdonyi népszerűsége te* I tőfokán, 1903iban. És amit í&bén r Értelmiségünk népünk boldog életéért .4 munkás bérének elvont gatás­kája. Ntm a politikai állásfoglalást mutatja-e Gárdonyi költészetében hazaszeretet és függetlenségi vagy, a nép iránti szeretet és a nép társadalmi helyzete elleni lá­zadás egybefonódása? Abban a korban. amikor üres frázisokat kongató hazafias verseket Írtak, Gárdonyi, mintegy Ady előfutárja- ként így idézi Rákóczit „A len­gyel határon” című versében; — „Kik vagytok ti halvány, rongyos emberek? — Magyarok vagyunk — Édes véreim honnan, merről jöttetek? — Hazánkból futunk. — Hazátokból? ki üldöz el belőle? — Az átkozott német. — Ligát király, az ország meg­mentő je? — Rablója a népnek. — Rabol? tán tinektdh ninesen kardotok? — Zászlónk nincs hozzája.. Gárdonyi Géza 1863 augusztus 3-án született és 1922-fben halt meg. Élete utolsó 25 esztendejét téglája < a néhány szóban önmagáról mond, ' az ráillik kora dolgozó népének sorsára is. Egyazon kő nehezült rá is. népünkre is; egy népellenes^ha­talmi rendszer, vezető személyeiben iő néptől idegen uralmának nyo­mása. Ez a kő m -gakadályozta Gárdonyit, hogy müveiben mara­déktalanul azt nyújtsa, amire te­hetsége kijelölte. Az Egri Csillagokban is benne van Gárdonyi későbbi tévedéseinek gyökere, jelentkezik az árónak a val­lásosság felé terelődő idealizmusa. Bornemissza Gergely, az egykori jobbágyifiú felemelkedése túlságo­san egyszerűen, túl simán megy végbe. Hiányosságai mellett is az Egri’ Csillagok a magyar irodalom haladó hagyományai közé tartozik és különösen időszerű napjainkban, amikor az imperializmus nemzeti létünk és szocializmust építő bé­kés munkánk ellen tör. Az Egri Csillagokban, egybeforr a nép fel- emelkedésének és a haza szabadsá­gának eszméje és a regény minden sora tettrekész, honvédő, harcos hazaszeretetre nevel bennünket. . A felszabadulás után dolgozó né­pünk előtt az ország újjáépítésé­nek hatalmas feladata állott. Ami­kor a háború évei alatt rombadön- tött országból a réginél szebb, gaz dagabtb országot akartunk létre­hozni, népünk az értelmiség elé is n:igy feladatot állított. Érfeilmisé- günikire hárult az a megtisztelő fel­adat, hogy megtervezze városaink, üzemeink, .falusi gazdaságaink új­jáépítését ©s ezt a munkát irányít sa, a végrehajtásiban maga is. részt vegyen. Pártunk vezetésével né­pünk sikeresen végrehajtotta a há­ború okozta károk helyreállítását, ugyanakkor a hároméves újjáépíté­si terv befejezése után népünk hozzáfogott az ötéves terv meg­valósításához. Értelmiségünk az újjáépítési évek folyamán megismerkedett a fel­szabadult élettel, az ötéves terv nagy távlatai már nem voltak ide­genék számára, bátran bekapcso­lódott az országot formáló terv előkészítésébe és végrehajtásába. Kormányunk most nyilvános ság- ta hozott programmja, gazdaságpo­litikája, amely a dolgozó nép élet­színvonalának megjavítását tűzi ki célul, ismételten nagy feladatokat állít értelmiségünk elé. A néphez hű értelmiségünk ezt a munkát is sikerrel végre fogja 'hajtani. A fel­szabadulás utáni évek, amelyek alatt megváltozott értelmiségünk­nek a munkához, a néphez való viszonya, nagy nevelőiskola völt minden ér­telmiségi dolgozó számára. Ma már megtisztelő feladat értelmisé­gi dolgozónak lenni, hiszen pár­tunk, döl/gozó népünk tisztelete, megbecsülése vészi körül a felada­tát becsülettel ellátó értelmiségi dolgozót. A kormány gazdaságpolitikája a magyar könnyűipar műszaki és gazdasági értelmiségi dolgozóira az eddiginél fokozottabb mértékű munkát ró. A könnyűiparnak gon­doskodnia keli a bőséges áruellá­tásról, a termékek nagy választé­káról, de kiváltképpen ügyelnie kell a közszükségleti cikkek ki­váló minőségű előállítására. A könnyűipar dolgozói ezt a felada­tot magukévá teszik és nap mint nap jó munkával küzdenek a kor­mány proigrammjának megvalósítá­sáért. A könnyűipari üzemek közűi üzemünkben, a Kaposvári Textilműveikben a műszaki értelmiség legfőbb feladatának tekinti a termelt fonal mennyiségi terveinek tel­jesítése mellett a termékek ki­váló minőségben történő elő­állítását. üzemünkben nap mint nap a munkahelyen találkozik a régi és az új értelmiség. Üzemünknek van­nak több évtizedes gyakorlattal rendelkező régi szakemberei, akik fáradságot nem kímélve nevelik az alig néhány éve a könnyűiparhoz került fjafal értelmiséget, hogy szakma* tudásukat átadva, erősít­sék iparunkat. Üzemünkben a fia falok nevelésében különösképpen kitűnik Kaiser Sándor elvtárs, gyürüsfonó üzemrész főnöke, to­vábbá az előfonó üzemrész veze­tője, Kocsis Ernő elvtárs. Mindket­ten sokat foglalkoznak a fiatal mű­szaki értdlmiségipkkel. A jó munka jutalma nem is ma­rad el és a termékek, minőségének megjavítása területén, továbbá a szakmai továbbképzés és szakmai oktatás területén elért jó munka eredménye, hogy a Legutóbbi ér­tékelés szerint az ország könnyű­ipari üzemeinek technikusai és művezetői közül Kaiser Sándor elvtáirs került a harmadik helyre, üzemünkben végzett jó munkája nyomán. Kocsis elvtárs, aki az ország egyik neves előfonó műhelyfő- nökének számít, odaadóan ok­tatja a hozzá beosztott íiatal művezetőket, akjk közüli legtöbbet Csatos elv- társ fejlődött. Az ő műszakja a termelésben, munkafegyelemben jó eredményeket ért el. A gyűrüs- ionó üzemrészben Molnár Gyula elvtárs, az egyik legfiatalabb mű­vezető, a teremművezetői, egy teljes gyűrűsfonodai műszakra ki­terjedő irányítási munkakörbe küzdötte fel magát és ebben a munkakörben jól elvégzi a reá há­ruló féladatot. A régi és az új műszáki dolgozók kapcsolata üzemünkben különös­képpen megedződött azokban a napokban, amikor vállalatunknál jórészben folytak még az építke­zési munkálatok, de már egye« üzemrészekben a termelést dl kel­lett kezdenünk. Ilyenkor az épít­kezés; gépszerelés és a fonodái üzemeltetés műszaki vezetői kö­zös ügynek tekintették a termelés kérdését és minden lehetőséget megragadtak, hogy a termelést foly­tatni lehessen. Műszaki értelmiségünk nem rej­ti véka állá tudását. Országunk .működő könnyűipari üzemei, & magyarországi fonodák átadták elvtársi segítségnyújtásra a legki­válóbb műszaki kádereiket, akik vállalatunknál többhónapos elv­társi segítségnyújtást végeztek és oktató munkájuk nyomán megja­vult gyártmányaink minősége, ter­melésünket kisebb akadályokkal folytattuk. Az ország textiliával' történő el­látásának munkájában jelentős fel-- adat hárul a mi üzemünkre is. Sok- százezer kg fonalat kell kiváló mi­nőségben a népgazdaságnak átad­ni, hogy abból $ szövődéi és kiké-, szítő.j feldolgozás után millió( és millió méter textilaftyág kerüljön a dolgozók kezébe. Régi és új mű­száki értelmiségünk ma fokozot­tabb felelősséggel lát hozzá napi munkájához, mert tudja', hogy csakis kiváló minőségű áruval tud­ja a körmányprogramm reá háruló feladatát végrehajtani. A termelés terén való helytáll'ár sunk azonban nem szabad, hogy elvonja műszáki értelmiségünk fi­gyelmet azokról a munká t erű! etek­ről, ahol a dolgozókkal való fog­lalkozás elengedhetetlenül szük­séges, .Az egészséges és biztonsá­gos munkakörülményék megterem­tését vállalatunk minden üzemré­széiben a műszaki vezetőiknek keli biztosítaniuk. Sokkal többet és eredményesebben kél! foglalkoz­niuk dolgozóink ügyes-bajos dol­gaival, mert csak így érhetik el1 műszaki- vezetőink, hogy a hozzá­juk beosztott dolgozók valóban a vezetőket lássák bennük és pél­dájuk nyomán munkájukat megja­víthassák. Terveinket magunk készítjük, azok végrehajtásában magunk ve­szünk részt, éppen ezért [ minden műszaki dolgozónk szívügyének tekinti, hogy üzemrésze a tervteljesítésben ne maradjon el, ugyanakkor megjavu’jon a munkafegyelem, kevesebb legyen a selejt, csök­kenjen az önköltség. ^ grs Ezeket a feladatokat azonban mű­szaki dolgozóink csak akkör lát­hatják el, ha állandóan fokozzák tudásúkat, kutatják a szakma még előttük ismeretlen lehetőségeit és foglalkoznak a hozzájuk beosztott dolgozókkal. Értelmiségünk akkor látja él jól feladatát, ha sohasem téveszti szem elöl pártunk iránymutatását, minden tettéiben a dolgozó nép érdekeit tartja szem előtt és tudá­sának legjavát a dolgozó nép élet­színvonalának emelésére fordítja. Nap mint nap nő azoknak az értel­miségi dolgozóknak a száma, alkik felismerték ezt a helyes utat és szakmai tudásuk teljes latbaveté. sével,' az élenjáró haladó tudomány megismerésével küzdenek a nép- gazdasági tervek maradéktalan végrehajtásáért. Küzdenek a dol­gozók és az értelmiség közötti kapcsolat további megszilárdításá­ért és a konnányprogramm meg­valósításáért. Csepreghy Győző Kosisuth-dájas főmérnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents