Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-25 / 173. szám

Szombat, 1953 július 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Indítsanak harcot járásaink a cséplés és begyűjtés augusztus 10-i befejezéséért Rohamosan közeledik augusztus 10, a cséplés és a begyűjtés telj-e- sítéséneik határideje. Augusztus 10- re 100 százalékra teljesítenie kell «linden községnek st gabonabe- .adás't. Erre kötelez bennünket a Baranya megyével kötött1 •páros- verseny is. A cséplés és begyűjtés ütemével1 azonban nem. 'lehetünk megelégedve. Megyénk elsősége veszélyben van. Baranya megye már lehagyott bennünket a ke­nyér- és" takarmánygabona begyűj­tésben. A tervfeljesítésben a ki­lencedik helyre kerültünk a me­gyék között. Az élenhaladó fonyódi járás Is lemaradt, mert begyűjtési tervét búzából 16.3, rozsból 17.9 száza­lékra teljesítette. A siófoki járás még jobban elmaradt. A 'lemaradt járások kisebbítik a megyei átlagot. Van olyan járás is, mint a csurgói, amely a begyűj­tési tervét búzából 5.4, rozsból 3.8, a tabi járás pedig búzából 7.7, •rozsból 8,6 százalékra teljesítette. A csurgói! járásnál tehát 2.6, illet­ve 1.9 százalékos emelkedés volt két nap alatt. Ha továbbra is ilyen „nagy léptekkel' haladnak“, akkor októberre minden bizonnyal meg lesz a 100 százalék. Persze, akkor is úgy, ha nem hagy „alább“ ez c „verseny,lendület“. Talán azt akar­ják a csurgóiak, hogy miattuk a megye is az utolsók közé kerül­jön? Indítsanak harcot minden tárás­ban, minden községben, minden gépállomáson a cséplés, a gabona- begyűjtési terv határidőre váló teljesítéséért, elsősorban a cséplés meggyorsításáért. A járások sorrendje a begyűjtési versenyben a július 24-i értékelés szerint: 1. fonyódi 2. siófoki 3. nagyatádi 4, marcali 5. tabi 6. ka­posvári 7. barcsi 8. csurgói járás. Megyénkben dási és cséplési ben megkezdték a fontos feladatokat, és a másodvetést is. A tarlóhántás­nál és a másodvetésnél azonban nines meg az a lelkesedés és lendület, amely az aratásnál megvolt. Bizo­nyítja ezt az a tény. hogy július 20-ig az előírt terület 20 száza­lékán végezték el a tarlcíhántást és 18 százalékán a másodvetést. Leg­jobb eredményt a fonyódi járás ért, el. mely tarlchántási te ivét '32, másodvetési tervét 18 százalék­ra teljesítette. A csurgói járás a szégyenletes mtolsó helyen kullog, még a megyei átlagot sem, érte el. Tarlóban tág­ból Ü2. másodVetésból1 csak 9 száza­lékot teljesített. Ezzel versenytár­sunk. Baranya, komolyan veszélyez­teti az *.lső hely megszerzését és megtartását. A gépállomások sem nyújtottak kellő segítséget a tarlóhántásban. a háromfai érte el 69 százalékkal, míg a marcali gépállomás c?ak 5.. a nagyatádi 8 százalékra teljesítette tervét. Nem gondoltak ,a megyéi, járási és1 községi tanács mezőgazdasági előadói arra, hogy az időben és jól elvégzett tarlóhántás azt jelenti, hogy könnyebben és ‘gyorsabban végezzük el a soron következő vetési munkákat és a csapadék megőrzésé­vel, a gyomok irtásává] aránylag kevés és rövid- ideig tartó munká­val múzsákban kifejezi!ető termés- többletet biztosíthatunk. A megyei és járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai kövessenek el mindent, hogy a munka jobb meg­szervezésével. az igaerő teljes ki­használásával. a mezőgazdasági ál­landóbizottságok bevonásával gyor­sítsák meg a tarlóhántást és a má­sod-vetést. Gyorsítsuk meg a tarüóliántást és a másodvetést az aratási bebor- ] Tervüket mindössze 32 .százalékra munkákkal egyidő- j teljesítették. A legjobb eredményt seronkövetkező j Kombájnotok, aratógép­kezelők, cséplőgépvezetők versenye Megyénk ikombájnosainaik és aratőgépkez élőinek v ers e nyéb en •első helyen halad Éberhardt Jó- zíef, a balatomkiliti gépállomás kombájr.osa. 233 holdon végezte ej az aratást és 3480 mázsát csépelt el. Éberhardt elv társat követi Bo- zsó Ferenc elvtárs, a vityapusztai áliami gazdaság kombájnosa, aki 236 holdon végezte el az aratást és 2776 mázsát csépelt el. Élenjáró konibájnbsaink példája nyomán fcarcoilwak az aratás gyors lefejezéséért aratógépkezelőink is* Első Müller Imre elvtárs, a vi'tya— pusztai állami gazdaság dolgozója. Gépével 206 holdon végezte e.l az aratást. Szorosan iköveti Kovács József, az igák gépállomás arató- gépkezelője 178 és Horváth Fri­gyes elvtárs, a karádi gépállomás arat cg ápk e z él ő ;e 162 hóid aratás­sal. Cséplőgépvezetőink is lelkesen indul V.(k harcba. Megyénkben élen­jár Szűrömén Gábor, a ibálatamkr li'ti gépállomás tr^ktoristáj'a. 1070- es gépével eddig 2176 mázsát csé­pelt el. Toll József, a kaposvári gépállomás traktoristája 1070-es gépével' 2172 mázsát csépelt el, Horváth György, a fonói gépállo­más traktor istája szintén 1070-es gépével 2120 mázsát csépelt el. Élenjáró trakíoristáirJk példáját kövesse minden állami igazdaság és gépállomás traktorosa, hogy pár­tunknak -adott igére tünket valóra tudjuk váltani és a csépiés-t au­gusztus lQre befejezzük. iíj. Nagy János. A IV. VIT hírei A Bukarestben megrendezésre kerülő, IV. Viiúágifjüsiági Találko­zón ,a magyar ifjúság életét nagy­szabású dokumentációs kiállítás muta’ja be. Hétfőn a Műcsarnokban összeál­lították a VIT kiállításán szereplő hatalmas diorámát, amely a ma­gyar főváros látképét ábrázolja a Gellért-h'egyi felszabadulási emlék­mű felöl. A diorámát, amelyet Fü- löp Zoltán Kossuth-dí.'as díszlet tervező tervezett, kedden indítják útra Bukarestbe. JlemUzőutk ív ják-.,. S z e rk es z t ö s égü n k h ö z napon t a több levél érkezik levelezőinktől, amelyekben beszámolnak üzemük, tertnieiőszövetkezetük eredményei­ről, vagy az egyéni gazdák szor­gos munkájáról. :}< -X­SZŐKE JÓZSEF levelezőnk a köveikezőket írja Sző lőskislak- ról: községük dolgozó parasztjai július 19-én estig már 325 holdról takarították be a gabonát, a behor- dást befejezték. Ezzel egyidejűleg 250 holdon a tarlóhántást ís elvé­gezték. A dolgozó parasztok egy­mást segítettek a munkában. Ist- vándí Gyula, Kurucz István, Fodor János, Túli Ferenc, Nagy István és Kfieger János kitűntek a munkák­ban. — Eddigi eredményeink tovább - fokozásában a kormány programra ja nagy lendiLetet adott — írja. Nagy segítség az, hogy azoknak, akik a tavalyi aszály miatt beadá sukat nem tudták teljesíteni, most a kormány lehetőségei ad, hogy az idei beadási, kötelezettség teljesítése révén megszabaduljanak a tartozástól. A sajtón keresztül is kérjük a lengyeltóti gépállomás ve­zetőségét, aclibn több segítséget a csépi éshez, hegy községünk aug. 10-re 100 százalékra teljesíthesse gabonabeadásáí. * * * * JAVÓS KÁLMÁN mosdósi csép- lési ellenőr ezeket írja: — Cséplő- csapatunk is harcot folytat ló mun­kájával a békéért. Hat nő dolgozik csapatunkban, mindannyian a fér­fiakkal együtt derekasan megállják helyűket. Nálunk az a jelszó: „csé­pelj ma többet, mint tegnap“ meg­valósul. Minden nap 180 százalék­ra teljesítjük cséplés: tervünket. Sáfár István mu nka c sap at v e z e t ő nagy lelkesedéssel dolgozik, pél­dát mutat a munkában. Naponta 190 -210 mázsa gabonát csépelünk eí, szemben a tervszerinti 125 má­zsával. Köszönhető ez a. jó ered­mény Vincze János felelős vezető­nek is, aki nagy szaktudással ke­zeli a gépet. Úgy dolgozunk, hogy tervünket túlteljesítsük, hogy dol­gozó parasztságunk minél előbb eleget tegyen beadási kötelezettsé­gének. KÁPLÁR GIZELLA írja: Kéf- hely dolgozó parasztjai ír.elszív lelték a „Somogyi Néplap“ bírála­tát, s a tanács mozgósította az erő­ket r behordásra. A behordás (köz­vetlenül befejezés előtt áll. Július 21-ig már 748 hold gabona volt asz tagban a learatott 985 holdból. A behordástól nem marad el a csép­lés üteme sem. Elcsépeltük eddig 203 hold búza és 78 hold rozs ter­mését. A dolgozó parasztok a gép­től teljesítik beadásukat, A Petőfi tsz 100 százalékra, eleget tett kö­telezettségének és már új kenyeret esznek a tsz-iagok. Tóth Lajosnak 2 holdról 37 mázsa búzája termett, a beadása 7 mázsa, sokat értékesít majd a szabadpiacon, ha az egész község teljesíti kötelezettségét. Le­ír aradt községünk a tarlóhántással, F-mH eddig 37 és a másodvetéssel, amit csak 28 száza1 ókra végeztünk cl. Erre keil most a cséplés mellett a fő figyelmünket fordítani. * -X- * EEKENCZI JÓZSEF sérsekszöl­lösi Jt an ács elnök elv társ levelében megírja, hogy termelőszövetkezeti községük dolgozói lázas igyekezet­tel aratták le gabonájukat és július 17-én hozzáfogtak a behordáshoz, 2C-án pedig a csépiéihez. A köz­ség a mai napon 100 .százalékra te? je sí'.ette kenyérgab oniabeadási kötelezettségét. * * * vámosi Cecília, a nagyba™ ti állami gazdaság dolgozója leve­lében örömmel írja# csatlakozik a munkás-paraszt levelezők táborá­ba. Leírja, hogy milyen örömmel és lelkesedéssel várta a város és falu népe az aratást, A gazdaság dol­gozói ? tavasszal úgy féltették a fagytól munkájuk gyümölcsét, éj­jel füstöltek a nagy gabonatáblák körűi és most látják, hegy mennyi­re hasznos volt az, a fagy nem oko­zott kárt. jóleső érzéssel és büsz­keséggel dolgoznak a gazdaság dolgozói a cséplésnél, hogy erősít­sék épülő szép hazánkat. * * * Üdvözöljük új levelezőinket és kérjük, keressék fel sűrűn szer­kesztőségünket leveleikkel'. Számolják fel a lazaságokat, javítsák meg a vezetést a kaposvári állami gazdaságban A KAPOSVÁRI állami gazidaeá' got igen- fontos feladattal bízta meg államunk: járjon élen a mezőgaz­dái'.- odásban. mutasson példát a szövetkezeteknek a nagyüzemi gaz­dálkodásban. a fejlett agrotechni­kai módszerek alkalmazásában. Árutermelő minta gazdasággá keli válnia. Jóltermő földekkel, szép ál­latállománnyal, termelési eszközök­kel rendelkezik a gazdaság. Van­nak becsületes, nagyszerű -dolgozói a gazdaságnak,, akik meg tudják ol­dani a feladatokat. A kezdeti ne­hézségeken is túl vannak már. Egyszóval minden lehetőség ren­delkezésre 411 az eredményes gaz­dálkodáshoz. Ennek ellenére a. gazdaság az utóbbi években keveset fejlődött és még most is állandó nehézségek­kel küszködik. A múlt évben a ve­zetésbe beépült ellenséges elemek gátolták a gazdaság fejlődését. Az ellenség kiseprüzése után új erő került 1952 őszén a gazdaság élére. Hujder igazgató' elvtárs kezdetben jói dolgozott, de nem tudta egy kézbe összpontosítani az irányítást, -mert ahhoz nem kapta meg mun­katársaitól a segítséget. Állandó személyi ellentétek voltak és klik­kek szerveződtek a gazdaság veze­tői között. A személyes- torzsalkodá­sok oda vezettek, hogy a gazld’aság- ban megfeneklett a munka. Az ag- ronómusok. brigádvezetők nem haj­tották végre az igazgató utasítá­sait. A gazdaságban meglazult a munkafegyelem, mag.uk az agronó- musok is reggel 8—9 órakor jár­tak be az irodára. Megtörtént az is, hogy az irodai dolgozók is sok esetben, eíhenyélték a munkaidőt. A vezetők egymás szemében a szál­ka helyett is gerendát kerestek. Az irányítás meglazult, mindenki azt tette, ami neki tetszett. Az igazgató kezéből kiesett az egysze­mélyi felelős vezetés. Nem használták ki a gépeket, nem szervezték meg a munkaerőt, a munkaszervezeteket nem alakí­tották ki. A FÖLDEK gyomosak maradtak, vagy • későn kapáltákmeg a növé­nyeket és sok esetben, mert a szak­ember k nem ellenőrizték azt. egye­sek lelkiismeretlen munkát végez­tek. Csak .amikor minden munka összetorlódott, akkor kezdtek kap­kodni, persze nem sok eredmény­nyel. A kapásokat gaz lepte el, a répát későn egyelték ki. Sok helyen 40—60 cm távolságra vannak egy­mástól a répanövények. Jelentős takarmánymennyiség rothadt el a mezőn 'betakarítajtlanúl. A rá' ói üzemegységben pl. 40 holdról nem gyűjtötték össze a lekaszált 'lucer­naszénát. A Fekete-tanyai üzemegységben az agronómus utasítására 8 hold spenótot a kaszálás útán leszántot­tak, pedig a dolgozók megállapí­tása szerint ebből legalább 40 köb­méter értékes őilótakarmányt ké­szíthettek volna. Ugyanígy 13 hold szöszös rozsot sem gyűjtöttek ösz- sze, annak is egyötödét leszántot­ták, akkor, amikor az állatok ta­karmányozásához erre égető szük­ség lett volna. Óriási kár érte a gazdaságot. Csupán az első félév 90.000 forint deficittel zárult. Mindez azért, mert a szakemberek, a vezetők könnyelműen bántak az állam javaival. A TAVASSZAL nem készítettek tervet, s emiatt fejetlenül kapkod­tak össze-vissza.. Volt olyan eset,, hogy a dolgozók is a munkaelosz- tásra várva, órákhosszat tétlenked­tek, A dolgozók bírálatait, értékes javaslatait nem hallgatták meg. Elfojtották az alulról jövő bírála­tot. Kuczkó József párttitkár maga ie elősegítette a személyes ellenté­teket. Juhász József faiskolai dol­gozó a rossz szervezés miatt bí­rálta a brigádvezetőt — aki egy­ben, párttitkár — mire-ő megfenye­gette Juhász elvtársat, mondva, őt nem bírálhatja senki. A párttagok­nak a hibák kijavítására irányuló kezdeményezéseit elnyomta és min­dent megtett, hogy azok a felszínre ne kerüljenek. Az igazgatót meg­térülve a személyzeti felelőssel in­tézkedtek egyes dolgozók elbocsátá­sa felől. így küldték el minden ok nélkül Darázsdi Jánce foga-tos-t is a gazdaságból, aki két évig dolgo­zott ott. Ugyanakkor egyeseket in­dokolatlan juttatásokhoz segítette. A PÁRTTITKÁR és a többi ve­zető nem törődött a dolgozók po­litikai nevelésével, ők maguk sem képezték magukat. Bizonyítja ezt az is, hogy eddig egyetlenegy új­ság járt a gazdaságba. A felsőbb szervek, a Városi Párt- bizottság kevés gondot fordított ’a gazdaságra. Egyszerűen tudomásul vette a hibákat, de.azok megszün­tetéséért már nem sokat tett. Pár héttel ezelőtt új igazgatót kapott a gazdaság. Budai Antal elvtárs személyében. Rá most igen nagy feladat hárul. Sok nehézséget kell leküzdenie. De a párttól és a néptől kapott megtisztelő megbiza- tását jó munkával, harcos lendüle­tével meg tudja oldani. Vonja be a munkába, az ellenőrzésibe a dol­gozók legjobbjait, a párttagokat és olyanokat ie, mint Vári Gyula. Ju­hász József, akik helytállnak a munkában és szívesen segítenek neki. Budai elvtárs legyen kemény és határozott vezető, mindenkitől egyformán követelje meg a fegye­lem betartását. Törődjön a dolgo­zókkal, azok problémáival. NAGY FELADAT vár a Városi Pártbizottságra is az elkövetkezen­dő időben. Sokkal lelkiismeretesebb és éberebb munkát követel tőlük is a gazdaság munkájának ellenőrzé­se. A pártbizottság szilárdítsa meg a pártszervezetet, nevelje a párt­tagokat a bírálatra és arra. hogv elsősorban ők a felelősek gazdasá­gukért, Segítse kidomborítani a párttagok élenjáró szerepét, hogy a kommunisták! példamutatásával erőssé és valóban mintaszerűvé vál­jék a kaposvári állami gazdaság­Értekezlet volt a falusi lakosság jobb ruhaellátásával kapcsolatban A kiskereskedelmi vállalatok és földhaűveS'Szövetkezeti boltok képvi­selői csütörtökön országos kiske­reskedelmi ruházati értekezleten vitatták meg az aratás utáni idő- szákban a falusi lakosság jobb. vál­tozatosabb ruhaellátásával I apcso- iatos feladatokat. Az értekezlet, előadója Bárdosi Gyula a kük és belkereskedelmi mi­nisztérium ruházati főosztályának vezetője volt. A lakosság ellátásának szakadat­lan, állandó javításához szükséges, hogy kereskedelmi szerveink mé­lyebben elemezzék, és tanulmányoz­zák a keresletet. A harmadik ne­gyedévre megfelelő áruellátást biz­tosítunk mind a fehérnemű, mind a Msőkonfekció vonalán — mon­dotta. Férfikonfakicióban pi. a falu­si lakosság részére is megfelelő mennyiségben lesz férfikabát és öl­töny. Uj cikként velúr téli. kosz­tümöket gyártunk, még júliusban egyszínű vászon- és karton-ruhák ke­rülnek forgalomba új fazonokban. A választék kiszélesítése érdeké­ben a Német Demokratikus Köz­társaságból szépmintájú fésűs vid­eósa női szöveteket, valamint már régen hiányzó színes sportszövete- ket hozunk be. Az egyes gyermekruházati cik- lekben korábban mutatkozó időle­ges áruhiányt megszüntettük és a harmadik negyedévre tájegységek­nek megfelelően fiú mikádó kabátot is készíttettünk. A továbbiakban elmondotta: a , harmadik negyedévben a kiskeres­kedelmi vállalatok konfekcionálta- tási engedélyt paptalc, ami azt je­lenti. hogy a kiskereskedelmi vál­lalatok a lakosság tájigényeinek és a keresletnek megfelelően KTSZ- ekkí 1 dolgoztathatnak fel anyagot, áruforgalmunk részére. Bárdosi Gyula a továbbiakban a kis- és nagykereskedelem közötti kapcsolat, megjavításával foglalko­zott. Még mindig előfordul, hogy az üzletekből egy-egy áruféleség hiányzik, ugyanakkor, amikor a nagykereskedelem raktáraiban bő­ven van belőle. Kérte a kereske­delmi. dolgozókat, hogy' a kormány programmjának megfelelően előzé­keny kiszolgálással és a vásárlók kívánságainak azonnali továbbítá­sával segítsék a falusi lakosság jebb áruellátását is. Bárdosi Gyula beszámolója után számos hozzászólás hangzott el. A Keíeanyagkíkészítő Vállalat dolgozói augusztus 20-ra minőségi munkára tettek vállalást A Kefeanyag Kikészítő Vállalat dolgozói többtermeléssel, jobb mur­vával akarják ünnepelni alkotmá­nyunk ünnepét, augusztus 20-át. A harmadik negyedévben a minőségi munkát tartják felajánlásaik kö­zött súlyponti kérdésnek. Az üzem dolgozóinak 92 százaléka minőségi munkára tett felajánlást. A karbantartó részleg vállalta a gópállási idő csökkentését. Fodor Istvánné vállalta, hogy 125 száza­lékról 130 «zúzalékra. Zamankó Gyuláné 135 százalékról 140 száza­lékra emeli teljesítményét. Kiss Ilona, Szörcsök* Anna, Tóka Ru­dolf né, Kovács Magdolna, Varga Pálné, Laduver Ferencné és Böjtös Ferencné szintén minőségi munká.t ée teljesítményük növelését vallat­ták. Az üzemiben június harmadikával új részleg indult: gyermekholmi és egyéb kézműipari, cikkek gyártása. Az üzemnek ez a részlege is mind a mennyiségi, mind a minőségi munkára tett felajánlást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents