Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-23 / 171. szám
mÍ0 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETÍltf SIMONI NtPUI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYE I PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK IÁ CsépJőgépfcezelők! Etetők! Cséplőmunkások! A napi teljesítmények állandó növelésével harcoljatok a cséplés gyors befejezéséért, népünk jólétének emeléséért! X. évfolyam, 17l. szám. *»* 50 FILLÉR Csütörtök, Í953 július 23. FEGYELMEZETT MUNKÁVAL VALÓSÍTSUK MEG KORMÁNYUNK PROGRAMMJÁT Az egész magyar nép, Köztük megyénk dolgozói is nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát és kormányunk programmját Ezrek és tízezrek hallgatták1 feszült figyelemmel Nagy Imre elvtára, a minisztertanács elnöké és Rákosi elv- társ beszédét. Ezrek és ezrek tanulmányozzák azóta is a sajtóban közölt beszédeket. Pártunk határozatából, kormányunk iprogrammjá- bói merítenek újabb erőt az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításához. Legyen az bár üzemi munkás, termelőszövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt, vagy értelmiségi, mindenki megértette a program- mot, melynek alapelve a dolgozók életszínvonalának fokozott emelése. S e nagyszerű programmra megyénk dolgozói is tettekkel válaszolnak. Dolgozó parasztságunk azzal, hogy gyorsan végzi a gabonabetakarítást, üzemi dolgozóink pedig új munkasikerekkel, munkafelajánlásokkal bizonyítják be, hogy jó .munkával akarják megvalósítani a- Központi Vezetőség határozatát, kormányunk programmját. Voltak és még ma is vannak azonban, akik igyekeznek félremagyarázni: a népünk fokozott jólétét megteremteni akaró programmot. Úgy érezte az ellenség, most ismét az ő ideje következik, s igyé ezett a jóhiszemű dolgozókat befolyásolni, a rendet megbontani. Különösen a falusi osztályellenség, a k'u- Jákság volt az, amely a termelő- szövetkezetek megszilárdítására vonatkozó intézkedéseket igyekezett a termelőezö vet! ■ essetek megbontására felhasználni. Ez történt Ka- darkuton is, ahol a kulákok a lógó- sokat igyekeztek felhasználni a termelőszövetkezeti csoport fegyelmének bomlasztására. Mesterkedésük azonban nem járt sikerrel. Valóra - vál-t a közmondás: ki szelet vet, vihart arat. A termelőszövetkezet öntudatos tagijai, akik nyomban felismerték, hogy kormányunk prog- rammja az ő boldogulásukat segíti, jobb eredmény elérésével válaszoltak az 'ellenségnek. Harcukban nem voltak .egyedül, mellettük voltak a község becsületes dolgozó parasztjai is, akik a kormányprogramm elhangzása után teljesítették élő- állatbegyüjtési tervüket, s ezzel elnyerték a szabadpiaci értékesítés jogát. Jó munkával válaszoltak a kor- mányprogrammra a balatonezár- «zói Béke tsz tagjai is. akik tettekkel bizonyították egyetértésüket a termelőszövetkezetek megerősítéséért. folytatott harcban. Azzal köszönték meg pártunknak és kormányunknak a gondoskodást, hogy megyénkben elsőnek, július 21-re 100 százalékra teljesítették kenyeres takarmánygabonabeadási1 kötelezettségüket. s ezzel elnyerték a gabona szabadpiaci értékesítési jogát. Balatonszabadi. Kaposmérő és Görgeteg községek dolgozó parasztjai a tej és tojás szabadértékesí- tési jogát, szerezték vissza. Üzemi dolgozóink döntő többsége is helyesen értelmezte a régi, elavult intézkedések eltörlését, mint a pénzbüntetés eltörlését, az ötéves terv egyes területein a beruházások felülvizsgálását — és fokozott lendülettel látott hozzá a kormányprogramm megvalósításához, a tervek maradéktalan teljesítéséhez. Voltak azonban demagógok, munkaiégyeleminzítők, akik azt hitték, hogy ezután mindent lehet és a munkafegyelem semmibevevésére. igazolatlan mulasztásra, a tervek nemteljesítésére . uszítottak. A siófoki 71/4. számú Építőipari Vállalatnál a vezetők elmulasztottá1':: a programra helyes megmagyarázását, nem figyeltek fel azonnal az elienség aknamunkájára. Ennek hamarosan, megmutatkozott a következménye. Rohamosan emelkedett a normán altul teljesítők száma, voltak, akik önkényesen elhagyták m-uUahelyüket, általában romlott a vállalatnál a munkafegyelem. A siófoki 71/4. számú 'Építőipari Vállalatnál és több üzemben, ahol rövid ideig érvényesülhetett az ellenség hangja, elsősorban a vezetőket terheli a felelősség. Üzemi párt- szervezeteink, vállalatvezetőink ezeken a helyeken elhanyagolták pártunk határozatának ismertetését, nem figyeltek fel az ellenség hangjára. Ezért fordulhatott élő, hogy átmenetileg csökkent .a termelés, szaporodott a későn jövők száma. Legtöbb üzemünkben azonban az üzemi pártszervezetek és az üzem vezetői felvilágosították a dolgozókat, hogy a munkafegyelem nem kényszer, nemcsak akkor kell betartani, ha az üzem vezetőségének jogában áll pénzbírsággá] sújtani a fegyelem ellen .vétőket. Megmagyarázták, hogy a szilárd munka- fegyelem betartása minden dolgozónak saját, érdeke. Csak úgy válthatjuk valóra kormányunk programmját, ha a munkafegyelem, a tervfegyelem betartása nem a külső kényszerek hatása, hanem, a dolgozók saját és hazájuk iránt érzett becsületbeli ügyévé válik. ■Ahhoz ho.gy dolgozóink tiszteletben tartsák törvényeinket, eleget tegyenek állampolgári kötelezettségei! nek. elsősorban a vezetőknek keli segítséget adniuk. Ha megnézzük, hogy az ellenség mely területeken- tudott zavart kelteni, minden esetben megtaláljuk a vezetők munkájában a hibákat, az ellenséges elemekkel, a munkafegye lemlazítókkal szembeni gyengesé get. s ezzel párhuzamosan a dolgozókkal szembeni ridegséget, felesleges zaklatásokat. Ahol a veze tők egyek a dolgozókkal, «Jhol a dolgozók kis gondjai a vezetőknek is gondja, ott jiem tudta az 'ellenség egy percre sem félremagyarázni pártunk határozatát, kormányunk programmját. Mindez világosan megszabja feladatainkat. Dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezetiek és egyéniek egyöntetűen helyeslik a kormány programmot. ’Tudják, -hogy ez alapja a biztonságos gazdálkodásnak, a termelőszövetkezetek megerősödésének. ezen keresztül az egész dolgozó parasztság élet- színvonala további emelésének. Falusi pártszervezeteink és tanácsaink feladata, hogy még fokozottabb mértékben érvényt szerez- zeneík pártunk politikájának, egy pillanatra se feledkezzenek meg a dolgozók igényeinek üzemelőit tartásáról. Üzemi pártszervezeteink és üzemi vezetőink előtt is hatalmas feladatok állnak. E: kell ismerniük, hogy ahol a munkafegyelemben, a tervek teljesítésében hibák mutatkoztak, a legtöbb esetben az ő hibájukból adódott. Nem gondoskodtak megfelelően, a dolgozókról, nem igyekeztek megteremteni azokat a munkakörülményeket. melyeket dolgozóink joggal elvártak tőlük. Tartsák elsőrendű feladatuknak most és a jövőben, hogy megszilárdítsák a dolgozók kapcsolatát a párthoz, a műszaki vezetésihez. Válaszoljanak jó munkával kormányunk programmjára. Bizonyítsák be. hogy a terveik teljesíthetők. Ezzel tudjuk válóraváltani pártunk célkitűzését; a. dolgozók életszínvonalának állandó, fokozott emelését. iVagyolíh felelősséggel végeznék gépállomásaink a cséplés munkáját Megyénk dolgozó parasztsága nagy szorgalommá']' végzi a behor- dást, hogy utána gyorsan elvégezhesse a csépié»! és úgy, amint azt ,a minisztertanács határozata előírja, a géptől azonnal teljesíthesse beadási kötelezettségét- Az ígye- keeei megvan dolgozó paraisztjat- in'kfban a. feladatok elvégzésére, azonban akadályokat gördítenek eléjük a, gépállomások a cséplés halogatásával, * * * BALATQNBOGLÁR (községben például a . behordást már teljes egészében -elvégezték a dolgozó parasztok, de a csé.piéshez még ■kedden délig sem kezdhették hoz. zá. Nem azért, ment nem volt csáp tógép, 'hanem meri hiba vo]t az erőgépnél. És hiába ment „fűhöz- fáboz“ a halatonboglári tanács, az ígérgetésen kívül más biztatást nem. kapott. Márpedig .az ígérge- t-ésekkefi! egyetlen dolgozó paraszt sem ’túdja eícsépeiní gabonáját. Mindez a lengyeltóti gépállomás igazgatóját, Heincz István elvtár sat hidegen hagyt-a, de hidegen hagyta a gép kezelőjét, Mayer Lajos elvtársat is. Most végre — két hét után — az erőgép háromszori kicserélésével 23-án hozzákezdhettek a rozs és a búza cséplésé- bez. Joggal mondogatják a bála- ■tonboglári dolgozó parasztok, hojgy tavaly július 26-ára már be is fe’ jezték a cséplést, most 22-én még hozzá sem kezdhettek. * “» * BALATONLELLÉRE ugyancsak a lengyeltóti gépállomás küldött két cséplőgépet. Ott áll mind a két gép már az ősziárpa cséplésé- ne'ik megkezdése óta. De éppen az a baj, hogy csak ott áll. Már az ősziárpa cséplése idején az egyik-, neik összetört a szalmarázója és leállt, így a másik gép csak egyedül végezte a cséplést. Július 13-ra, mine hozzá lehetett volna ]átni a búza és a rozs cséplésébez, megjavították mind a két gépet. Azóta aztán sokszor javítják azokat, s az eredmény: míg az ősziárpa cséplés énéi a z egy 970- es gép 150 mázsát teljesített, most a két gép mindössze 90—100 mázsát teljesít naponta. A halatonlelílei tanács fél van háborodva, mert a rossz gépek alacsony teljesítése hátráltatja a hátránnyal folyó versenyüket. — Mi haszna -— mondogatják a ta náos dolgozói, — ha a gépeket szépen kifestve küldték ide, de belül rosszak, nap mint nap elromlanák. — És a tanács dolgozóinak igazuk van. „Nem mind arany, ami fénylik“ — tartja a magyar közmondás. Sokkal nagyobb goödot kell fordítaniuk ai C'sépilőgép kezelőinek, Berta,Iáin László és Horváth Lajos elvtarsaikmäk is a gép karbantartására. Jobban át kiéli érezniük, hogy az új kenyér csatájában miilyen nagy felelősség hárul rájuik. * * * LÁTRÁNY községben az Alkotmány termelőszövetkezeti csoportban egy 1700-as cséplőgép Biredjuk-módszerre átalakítva dolgozott. Szépen, gyorsan, zökkenő- mentesén ment a munka, s egy nap alatt 270 mázsát csépelték el. Ez a módszer elősegítette volna a községben a cséplés gyorsabb befejezését, azonban a község vezetői: Varga Imre tanácselnök eilvtärs, Pór Károlyné párttitkár elvtársnő és nem utolsósorban Árok István elvtárs, a gép kezelője egyes cséplő munkásoktól hagyták rábeszélni .magukat, hogy továbbra ne a Bredjuk-tnód- szerrel dolgozzanak. Az „agitáció“ tehát rossz irányban halad. S ezen nem is lehet nagyon csodálkozni. hiszen a pártszervezet egyáltalán nem gondoskodott arról, hogy a cséplőgépek mellett népnevelő- munkát is végezzenek, hogy a dolgozók megismerjék a Bredjuk- módszer előnyeit. Nincs újságfelolvasás, alszik a verseny a csép- lőmunkásök között. A másik két 1070-es cséplőgépnél —• melynek vezetői Varga Bálint és ‘Horváth Győző elvtársak — a versenyszellem már jobban kialakult. A ikét gépkezelő versenyben van egymással. Varga Bálint elvtárs gépe 160 mázsát csépel naponta. 20-án pl. a verseny így alakult: Varga elvtárs gépe 160, Horváth elvtárs gépe 99 mázsát csépelt. A versenyben eddig Varga elvtárs vezet. A harc tovább folyik köztük .az elsőségért. * * * MERNYE községben mégy cséplőgép dolgozik, azaz csak dolgozna, tudniillik egy. kettő, esetleg három mindig áll belőlük. Mi sem ■bizonyítja ezt jobban, mint hogy- a négy gép napi teljesítménye összesen nem haliadja meg & 170 mázsát. A mernyei gépállomás azonban minderről „nem tehet“; hiszen állandóan „javítják“ ai gépeket, de ha egyszer azok „nem jók“, mit csináljanak? Nekünk azonban az a véleményünk, hogy Ferenczi Vendel elv- társnak, ,a gépállomás igazgatóhelyettes ének jobban meg keli követelnie a felelősséget a gépállomás dolgozóitól, s maga is több gondot fordítson a munkák ellenőrzésére, minőségére.-* * * SZENTGÁLOSKÉREN a fentiektől eltérő esettel találkoztunk. Itt még mondjuk jók volnának a gépek — így mondták ezt a' tanácsnál, — de í'tt meg nincs üzemanyag, ezért állnak a. osépléssel. Igaz, hogy a gépállomás kedd reggelre ígért üzemanyagot, de senki nem zavartatta magát — leg- kevésbbé a gépállomások megyei központja—ezért még kedden este is pihentek üzemianyag hiányában a gépek. Arra a kérdésünkre, hogy ,a tanácson mit tettek áz elvtársak a hibák megszüntetése érdekében, azt a feleletet kaptuk, hogy „jelentettük mi már időben a hibákat, kértünk segítségeit, de mind -a járási pártbizottságnál, mind a járási tanácsnál .azt a választ kaptuk, hogy nincs ott benn senki, vidéken vannak, nem tudnak segíteni a bajon“. „Csak az a hiba, hogy hozzánk igen ritkán jönnek az ellenőrök segíteni, sokkal szívesebben látogatják azokat a községieket, ahol' kevesebb a baj“. ^ Igazuk van a tanács dolgozóinak. A járási pártbizottság, a járási tanács dolgozóinak sóikkal ■nagyobb gondot kell .fordítaniuk azokra a községekre, ahol hibák vannak és segíteniük kell a hiányosságok megszüntetésében, * * * Most, amikor az aratást befejeztük és minden erőt megyénkben a cséplésre keil mozgósítani, gépállomásainknak sokkal nagyobb felelősséggel1 kell végezniük munkájúikat. Tanácsainknak, párt- szervezeteinknek pedig sokkal nagyobb ellenőrzésit keld gyakorolniuk a .cséplés és 'beadás munkája felett, hiszen tőlük függ nagyrészt, hogy ebből a harcból győztesen kerüljünk ki. A tarlóhántásban és másodnövényvetésben is végezzen jó munkál az öreglaki állami gazdaság Az őreglaki magtermeltető állami gazdaság gabonatáblám már csak- itt-ott látni kereszteket, a 130 hold :kenyéngabona kövér kévéi már asz tagban állnak, Megkezdték a gazdaságban a 20 hold zab betakarítását is. A szérűn, a hordással együtt már javában folyik a cséplés. A 12 hóid 'takarmányborsót elcsépelték, a gabona csépi ésével j:s már a felénél tartanák. Eddig közel 700 mázsát csépeltek el és 650 mázsát adták át .az államnak. A gazdaság dolgozói 'elhatározták, hogy ezen a 'héten befejezik a zab cséplését is. Az aratás, cséplés munkája mellett a maghozó paprikájukban már az ötödik kapálást végzik. Az eredmények azonban nem tehetik el'bízakodoitrtá a gazdaság vezetőit és dolgozóit, mert a tairlóhántás- ban és a másodvetésben súlyos az elmaradás. Eddig mindössze 30 hold tarlót szántottak fel, a -tervbevett 66 hold másodvetést pedig csupán .10 holdon végezték eh A gazdaság vezetőinek ezen a területen is sürgősen rendet keli! teremteniük,. hogy továbbra is megőrizzék a gazdaság jő hírnevét. Kombájn vezetők és aratógépkezelők versenye Gépállomásaink és állami gazda- I Müller Imre vityai állami gazdaság ságaink kombájnvezetői és aratógép- 189, második Müller János vityai állami gazdaság 171, harmadik Kovács kezelői teljesítményükkel adnak számot arról, hogyan váltották valóra ígéreteiket, hogy egy kombájnnal legalább 200, egjr aratógéppel pedig legalább 140 hold gabonatermést takarítanak be. A kombájnosok versenyében továbbra is Ébenhardt József, a bala- tonkiliti gépállomás kombájnosa és váltótársa az első, akik már teljesítették a 200 hold kombájnolást. Második helyen van a lengyeltóti állami gazdaság kombájnosa, Bognár István és váltótársa, akik 174 holdról ?H78 mázsa gabonát takarítottak be. Vida József, az igali gépállomás kombájnvezetője 164 hold aratással, 1900 mázsa csépléssel a harmadik helyezést érte el. Negyedik lett Bozsó Ferenc, a vityai állami gazdaság kombájnosa, aki 200 holdat aratott és 1717 mázsát csépelt el. A kereki gépállomás kombájnvezetője, Földi | János az ötödik a versenyben, 126 holdról 1846 mázsa termést takarított be. A megye legjobb aratógépkezelője József, az igali gépállomás aratógépkezelője 171 hold aratással. Hajcsár János, a vityai állami gazdaságban 167 holdat aratott le, ezzel negyedik lett a megyei -versenyben. Ötödik helyezett a karádí gépállomáson Horváth Frigyes 162, hatodik helyezett Major János a mernyei gépállomáson 158 holddal. Sábik István, a tabi gépállomás aratógépkezelője a hetedik helyezett, eddig 151 holdat aratott. A növekvő életszínvonalért A budapesti ferencvárosi malomban már új gabonát őrölnek. Idén többféle lisztet készítenek, mint tavaly. Hétféle lisztet őröl a malom, különböző fajta nullásliszteket és fílhér rozslisztet. A kenyérnek való búzaliszt Sokkal fehérebb mint tavaly, nemcsak a szine szebb, de sokkal jobb kenyér is késiül belőle, Az idén durüm-ibúzát is őrölnek.
