Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
Az épülő Kommunizmus országéból Pjotr Burovljev, a falusi népnevelő írta: I. Berezin Az aratással együtt végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést Pjotr Burovljevvel, a Sztálin kolhoz (Voronyezs-terület, távoli kerület) népnevelőjével először a cukorrépaföldön találkoztam. Éppen ebédszünet volt. A cukorrépát egyelő kol- hozparasztasszonyok ebédszünetben a bokrok árnyékában pihentek. Amikor Burovljev odajött, örömmel fogadták: — Már régen várunk — mondották. Burovljev még fiatal népnevelő, de nagyon jól végzi munkáját. Érvei mindig meggyőzőek. Beszélgetései a kolhozparasztokkal érdekesek és fordulatosak. Letelepedett az asszonyok közé és kiterítette Korea térképét. A távolkeleti eseményekre fordította a szót. — Nos, ki mutatja meg, hogy hol van Keszon? — kérdezte. Az asszonyok hamar megtalálták a térképen a koreai várost. A népnevelő egyszerű, világos szavakkal ismertette a nemzetközi helyzetet. Elmondta, milyen jelentősek a béke ügye szempontjából a panmin- dzsoni tárgyalások és a hadifogolycseréről szóló megegyezés. Beszélt Li Szin Mannak és védnökeinek provokációjáról is. Amikor megbeszélték a panmin- dzsoni tárgyalások kérdését, Burovljev felolvasta a «Pravda»- vezércikkét az ipar és a mezőgazdaság szocialista munkaversenyének eredményeiről. — Mi sem maradunk ki népünk erőfeszítéseiből — mondotta a népnevelő. A Sztálin kolhoz időben elvégzi a cukorrépa egyelését, a szénabetakarítást és szervezetten kezdjük meg a gabona betakarítását. A 4. számú brigád jár az élen a termelés minden ágában. Ez a brigád kapta meg tegnap a versenyzászlót. A Sztálin kolhoz kommunistái és pártonkívüli aktívái a pártszervezet irányításával lelkes népnevelőmunkát végeznek a kolhoztagok körében. A népnevelők éppúgy, mint Pjotr Burovljev, megvilágítják a falusi lakosság előtt a Szovjetunió Kommu- . nista Pártjának politikáját, a pártós a kormányhatározatok jelentőségét. A politikai agitáció elősegíti a tömegek mozgósítását a kommunista építőmunka feladatainak eredményes megvalósítására. Pjotr Burovljev változatos módszereket alkalmaz népnevelőmunkájában. Rendszeresen olvas fel az újságból 'a kolhoztagoknak és meg is magyarázza, amit felolvasott. Tájékoztatja a kolhoztagokat a politikai eseményekről, egyéni és csoportos beszélgetéseket folytat, segít a Villám-ok és faliújságok kiadásában, részt vesz a versenyszervezésben. Hallgassuk meg, mit mond Pjotr Burovljev a népnevelőmunkának arról a formájáról, amelyet csaknem minden nap alkalmaz: a legfrissebb újságok ismertetéséről. — A lapokban sok érdekes és hasznos cikk van — mondja a nép nevelő. — Én igyekszem kiválogatni azt, ami a legfontosabb. Arra törekszem, hogy összefüggésbe hozzam kolhozunk kérdéseivel azt, amit az újságban olvasunk. A politikai tartalmú cikkeken kívül a népnevelő tudósításokat is ismertet, amelyek az élenjáró tapasztalatokat népszerűsítik. A népnevelőmunkában fontos szerephez jutnak a kolhoztagokkal folytatott beszélgetések. A beszélgetések tématervét a pártszervezet vezetősége hagyja jóvá. A népnevelő már előre megmondja a kolhoztagoknak, hogy mikor és miről fognak beszélgetni. Nyári időben, amikor a legtöbb kolhoztag kint dolgozik a földeken, Burovljev népnevelőmunkáját nagyrészt kint végzi a mezei szállásokon. Az egyik ilyen szálláson vörös sarkot létesítettek. Idejönnek a földművelők, hogy elbeszélgessenek, meghallgassanak egy-egy kiselőadást, újságot olvassanak, sakkozzanak. A legnagyobb szállás tetejére minden déli 12 órakor felrepül a vörös zászló. A dolgozók tudják, hogy eZ az ebédszünet jele. A földekről ilyenkor megindulnak az emberek, ki-ki a maga szállásához. Amikor azután megebédeltek, megindul a beszélgetés a legújabb politikai eseményekről, vagy más egyébről. Júniusban Pjotr Burovljev arról beszélgetett a kolhoztagokkal, hogy miként gondoskodik a párt és a kormány a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséről, milyen eredményeket ért el a Kínai Népköztársaság népgazdaságának fejlesztésében. Beszélt a berlini provokációról, a Béke-Világtanács budapesti üléséről, az új népgazdaságfejlesztési állami kölcsönjegyzésről, a Sztálin kolhoz munkaversenyéről a XVII. Pártkongresszus kolhozzal, az ukrán cukorrépatermesztők tapasztalatairól, a növényápolás helyes megszervezéséről. Burovljev gyakran folytat egyéni beszélgetéseket is a kolhoztagokkal. Szeiegina kolhozparasztasszony például -egyszer elkésett a munkából. Burovljev felkereste Szereginát és szóbahozta előtte a munkafegyelem fontosságát. Sok példát hozott fel arra, hogy milyen kárt okoz a kolhozgazdaságnak, ha egy-egy munkát j nem végeznek el idejében. — Bizony, szégyelem is magamat az elvtársak előtt — mondotta a beszélgetés végén a kolhozparasztasz- szony. — Vigyázok, hogy máskor ne kövessek el ilyen hibát. Szeregina csakugyan nem sértette meg azóta a munkafegyelmet. Pjotr Burovljev nagy munkát fejt ki a versenyszervezés terén is. A pártszervezet megbízásából rendszeresen tájékoztatja a kolhoztagokat a felajánlások teljesítéséről, az élenjáró dolgozók eredményeiről. Bírálja az elmaradókat és elősegíti a tapasztalatcserét. A Villámokban is közlik a kolhoztagok és a brigádok versenyének eredményeit. A népnevelő nem dolgozhatna eredményesen a pártszervezet segítsége és irányítása nélkül. Pokatajev, a pártszervezet titkára azt mondta egyszer Burovljevnek: — Olvasson minél többet. Világosan, meggyőzően érveljen a beszélgetések alkalmával. Az a jó népnevelő, aki egyszerűen és világosan magyarázza meg pártunk politikáját. Bátran fel kell vetni a kérdéseket a kolhoztagok előtt. Az agitáció hasson elevenbe, fokozza a kolhoztagok energiáját és buzgalmát. A népnevelő híven követi a párttitkár útmutatását, Állandóan -arra törekszik, hogy emfelje elméleti színvonalát és szakmai tudását. Burov- liev behatóan tanulmányozta J. V. Sztálin «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban»- című művét és a XIX. pártkongresz- szus anyagát. Télen a hároméves agrotechnikai tanfolyamon tanult. Előfizet a «Pravda»-ra, a területi lapra, a -«Kommuniszt»- című folyóiratra. Sok szépirodalmat olvas. Könyvtári cédulája arról tanúskodik, hogy idén már 13 regényt és más könyvet olvasott el. Burovljev népnevelő a termelő- munkában is jó példát mulat. A tavaszi vetés idején gépkezelő volt az egyik traktcrvontatású vetőgépen. Segített a traktorvezetőnek a fennakadásnélküli munka megszervezésében. Burovljev a kolhoz legjobb dolgozói közé tartozik. Szavának már csak ezért is súlya van a kolhoztagok előtt. A kolhoz megkezdte a termésbetakarítást. A népnevelőnek ilyenkor különösen sok a munkája. Felhívja a kolhoztagok figyelmét, hogy küzdjenek odaadóan a tavalyinál is bővebb termésért. A Sztálin kolhoz a múlt évben sem vallott szégyent: hektáronként 22—24 métermázsát takarítottak be. Az üzemi bizottság legfőbb feladata gondoskodás a dolgozók egészségéről írta: Alekszej Popov, a mátisceinszki gépgyár társadalombiztosítási tanácsának elnöke A mitiscsinszki gépgyár üzemi szakszervezeti bizottsága nagy munkát fejt ki a társadalombiztosítás megszervezésében, a munkások és alkalmazottak egyre növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítésében. Az üzemi bizottság elnöke egyben a társadalombiztosítási tanács elnöke is. A társadalombiztosítási tanács igen sok kérdéssel foglalkozik, ezért tevékenységét hét csoport között osztották fel. Ezeknek a csoportoknak vezetői — munkások, technikusok, mérnökök — a társadalombiztosítási műhelybizottságok tagjaival együtt képezik a társadalombiztosítási tanácsot, amely munkájában körülbelül 450 tagot számláló szakszervezeti aktívára támaszkodik. osztását. Az elmúlt évben az üzemi szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási tanácsa körülbelül 700- ingyenes és kedvezményes beutalót osztott ki a dolgozók között a szovjet ország különböző üdülőhelyeire. A tanács egy másik csoportja a táppénz kifizetésének ellenőrzésével foglalkozik. A társadalombiztosítási tanács a gyermekekről is gondoskodik. Gyárunkhoz négy óvoda, több bölcsőde, állandó nyári úttörőtábor tartozik. A tanács gyermekgondozási csoportja ügyel a helyiségek időben történő rendbehozására és kényelmes berendezésére, a kerületi közoktatásügyi osztály képviselőivel együtt felülvizsgálja a nevelőmunkát, a szünidőkben kirándulásokat rendez. A gyermekek úttörőtáborokba való beutalása szintén kedvezményes. A társadalombiztosítási tanács ellenőrzi, hogyan tartja be a gyár vezetősége a kollektív szerződésnek azokat a pontjait, amelyek egészség- ügyi intézkedésekre vonatkoznak. A Szovjetunióban az állami társadalombiztosítás ügye teljesen a szak- szervezetekhez tartozik. Minden üzemi bizottságnak saját társadalombiztosítási költségvetése van. Ez a költségvetés évről-évre bővül. Gyárunkban 1946-ban 3 millió 340 ezer rubel volt a költségvetés összege, 1953-ban már 5 millió 750 ezer rubel. Ez újabb bizonyítéka annak a nagyfokú gondoskodásnak, amelyet a szovjet kormány a dolgozók egészsége iránt tanúsít. A társadalombiztosítási tanács nagy figyelmet fordít a dolgozók munkafeltételeinek javítására. A tanács egyik csoportja minden év végén úgynevezett egységes komplex tervet dolgoz ki a következő évre. Ennek a tervnek összeállításában és megbírálásában az üzemi orvosok, a munkavédelmi részleg dolgozói, az igazgatóság tagjai és a szakszervezeti aktivisták vesznek részt. Maguk a dolgozók is számos javaslatot tesznek. Komoly munkát végez az orvosi segélynyújtási csoport. Á csoport tagjai rendszeres ügyeletet tartanak az üzem poliklinikáján és rendelőiben, részt vesznek az ellenőrző orvosbizottságok munkájában, egészségügyi tárgyú előadásokat és felolvasásokat tartanak a műhelyekben. Ebben az í évben a szakszervezet kezdeményezésére üzemi kórház építését kezdték meg. A tanács egy külön csoportja foglalkozik a társadalombiztosítási alap helyes és időben történő felhasználásával. A társadalombiztosítási alapot a gyár dolgozóinak üdülésére és szanatóriumi gyógykezelésére fordítják. E csoport végzi az ingyenes és kedvezményes beutalások szétÁ Szovjetunió déli kerületeiben foiyik a termés betakarítása M. Braga, ismert kombájnvezető, a Szocialista Munka Hőse, a Hruscsov- kolhcz (Ukrán SzSzK, Herszon terület) mezőin az ősziárpát takarítja be. Vállalta, hor-v 20 munkanap alatt 890 hektár területen takarítja be a gabonát. A képen: M. Braga (baloldalon) és T. Galagan agronómus megvizsgálják az ősziárpát a betakarítás előtt. Másodvetés és köztesvetés a Győzelem kolhoz takarmánytermelő brigádjának földjein A Kamenyec-Podolszk-területi Győzelem kolhozban egy-egy kilenc, illetve hétszakaszos takarmányos, továbbá egy ötszakaszos vetésforgó van. Az utóbbi vetésforgó területe közelében létesítették a sertéstenyésztő telepet. A zöld futószalag egész nyáron át biztosítja az állat- állomány zöldtakarmány-ellátását. A kolhoz takarmánytermelő brigádja a takarmány termelés növelése és a takarmányos vetésforgók területének intenzívebb kihasználása végett széleskörűen alkalmazza a másodvetést. A zöldtakarmánynak lekaszált rozs tarlójába például zabosbükkönyt, tatárcsalamádét vetnek, az őszirozs és az őszirepce tarlójába pedig csalamádét vetnek. Egy-egy növény betakarítása után természetesen nyomban elvégzik a tarlóhántást. Mindegyik másodvetésű növény hektáronként vagy 100 mázsa zöldtömeget ad. Tavaly a zölden leka- zsált rozs után takarmányburgonyát ültettek, amely hektáronként 120 mázsát fizetett. A Győzelem kolhozban a köztesvetést is alkalmazzák. Tavaly például kukorica közé tököt ültettek, ugyancsak jó eredménnyel. A lucernát a kolhozban zab alá vetik. Első kaszálása Után a második héten fejtrágyáznak és boronáinak. Hektáronként 0.5 mázsa szuperfoszfátot és 0.5 mázsa kálisót szórnak a földre. Másodszor, mint először is, szintén szénának kaszálják a* lucernát. A hektáronkénti szénahozam tavaly első kaszálásnál 24 mázsa, második kaszálásnál 28 mázsa volt. Lóhere-komócsin keveréket őszibúza alá vetnek. A komócsint őszszel, a lóherét tavasszal vetik. A kolhozokban a takarmánytermés további növelésének tartalékai után kutatnak. Újabban a vízmosásos területeken például csicsókát termelnek, amely kitűnő sertéstakarmány. A szárazvölgyi réteken boronáinak, műtrágyáznak, majd takarmányfüveket vetnek. A takarmány termelő brigád jó eredményeit sokban I. Szitora agro- nómusnak, a kolhoz elnökének köszönheti, aki helyesen irányítja a brigádokat. Üdülnek a dolgozók Körséta a szovjet üdülőkben Ebben az évben a tavalyinál is több dolgozó tölti szabadságát a szovjet ország festői szépségű tájain, a világhírű krimi üdülőkben, a moszkvakörnjréki tölgyfa-, nyírfaligetekben, fenyőerdőkben épült üdülőkben és szanatóriumokban, a Finn-öböl partján, a szibériai gyógyhelyeken és üdülőkben. Szinte minden üdülőhely új épületekkel, új gyógyintézetekkel, sportíerekkel, szórakozási lehetőségekkel gazdagodva kezdte meg az idei nyári évadot. A moszkvakörnyéki üdülők Sokezer dolgozó tölti szabadságát és keres gyógyulást a festői szépségű moszkvakörnyéki erdőkben, a Moszkva, a Kljazma és Parha folyók, a Moszkva-csatorna partjain épült szanatóriumokban és üdülőkben. A moszkvai vasúti gócpont dolgozói körében nagyon népszerű a hotykovi üdülő. A moszkvakörnyéki szénbányászok szívesen töltik szabadságukat a Mihajlovszkaja szanatóriumban, a tanítók Vinogradovban, az építőipari dolgozók az Iszkra üdülőben, a vegyipari dolgozók Voszkre- szenszkben. Messzi vidéken ismert üdülőhely Zvenyigorod és Szolnecs- nogorszk. A moszkvakörnyéki üdülők évről- évre bővülnek. 1952-ben és 53-ban csupán a szakszervezeti üdülők kibővítésére, tatarozására több mint 50 rúillió rubelt fordítottak. Számos üdülőben nyári pavilonok nyíltak meg ebben az évben. Nemcsak a moszkvai dólgozók töltik szívesen szabadságukat a moszkvakörnyéki üdülőkben. Örömmel keresik fel ezt a festői tájat a messzi vidékek dolgozói is. A Mihajlovszkaja szanatórium vendégkönyvében pl. a következő feljegyzést olvashatjuk: «Mi, szénbányászok, a szovjet ország különböző bányavidékeiről érkeztünk ebbe a szanatóriumba. Nagyon jól pihentünk itt. jól érezzük magunkat, szinte megfiatalodtunk. Hazatérve újult erővel fogunk dolgozni a haza javára». Szocsi-Maceszta Zöldlombú parkok között épült a Fekete-tenger partján a Szocsi-Maceszta gyógy- és üdülőhely. A szocsi parkokat pálmák, magnóliák, ciprusok, himalájai cédrusok, rózsák, leanderek díszítik. A magas hegyek megvédik az üáülőt az északi légáramlástól. Az időjárás itt olyan enyhe, hogy a szocsi kertekben decemberben is nyílnak a rózsák. A gyógykezelés alapját a macesztai szénsavas források képezik. Az itteni forrásvíz többszázezer dolgozónak adta vissza egészségét. Maceszta környékén mélyfúrással újabb ásványvízforrásra bukkantak, amelynek vize az eddigieknél is magasabb szénsavtartalmú. Hamarosan megkezdik az új források felhasználását gyógycélokra. Szocsiban jelenleg 50 szanatórium működik, amely egyidejűleg mintegy tízezer személy befogadására alkalmas. Ezenkívül számos dolgozó részesül gyógykezelésben a szocsi poliklinikákon. Tavaly több mint 200 ezer dolgozó üdült Szocsiban. Szocsi városa. Az Ordzsonikidze bányászszanatórium. Nyári évad a szibériai gyógy- és üdülőhelyeken Az idei nyár folyamán sokezer kuznyeckmedencei és káragandai bányász, sztálinszki és magnyitogorszki kohász, novoszibirszki gépipari munkás, a narimi tajga sok erdömunká- sa, a szibériai kolhozok, szovhozok és gépállomások számos dolgozója tölti szabadságát a szibériai szanatóriumokban és üdülőkben. Az Altáj- vidéken négy szanatórium és öt üdülő nyílt meg ebben az évben. Nagyon népszerű a dolgozók között a Bjelokuriha szanatórium, amely a festői szépségű altáji hegyek között egy gyorsvizű hegyifolyó völgyében fekszik. A Bjelokuriha szanatóriumban most mintegy 500 dolgozó üdül: kohászok, bányászok, altájvidéki kolhozparasztok, krasznojarszki erdőmunkások, novoszibirszki építőipari munkások. A gyógyiszapfürdőiről híres Ozero Karacsi gyógyüdülőben két új üaülőépülst, egy iszapfürdő, számos laboratórium épült. Ebben az évben több mint 15 ezer dolgozó tölti szabadságát az altáji üdülőkben. A baskírjai üdülők A baskiriai üdülők ismeretesek arról, hogy éghajlatuk kitűnő, sok a napfény, a szanatóriumokban és üdülőkben korszerű az orvosi ellátás. A baskír üdülők fő nevezetessége a kumisz nevű gyógyhatású ital (kumisz = erjesztett kancatej), amely nemcsak tápláló, hanem betegség- megelőző hatású is. A baskir \ nép «éltető ital»-nak nevezi.
