Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-18 / 167. szám

Gyorsítsuk meg a behordás ütemét9 augusztus 20-ig fejezzük be a es éplést l A somogysámsoni pártszervezet taggyűlése A magyaratádi Búzakalász tsz minden tagja arasson A magyaratádi Búzakalász; ter­melőszövetkezet határaiban még több mint 150 holdnyi gabona vár­ja a kaszát. A júliusi nap gyorsan érleli a kalászokat, most minden arcét ki kell használni az aratás inéi előbbi befejezésére, mert a slekedés szemvesztes éggel jár, rt okoz magának, aki haiogat- a munkát. jl Búzakalász tsz földjei az idén ) termést adnak, ősziárpájuk 4.40 mázsát adott hol dán. ént. az őszibúza is jóval 10 mázsán felüli terméssel ígérkezik. A Szovjetunió­tól kapott tavaszi búzavetőmagból, a durumbúzábóli is előreláthatólag 9 mázsás lesz a termés. A tsz vezetősége azonban nem készült fel alaposan a ez.mveszte- ségmentes aratásra, betakarításra. Nem gondoskodott a tagság teljes Szenyér község dolgozó paraszt­sága az elmúlt nap teljesen befe­jezte az aratási munkálatokat. Ez­után megindult a gabona behordá- aa. Ez azonban nagyon vontatot­tan halad, eddig mindössze 5 szá­zalékát végezték el a behordásnak. A ’községben elsőnek’ Kovács Jó­zsef 8 holdas dolgozó paraszt hord­ta be gabonáját, hogy minél -előbb elosépelhes'se. Azonban a tapsonyi gépállomás késett a cséplőgépek üzembehieSyezésévei. Előfordult az a súlyos mulasztás, hogy a gépek hez nem küldtek üzemanyagot. A tegnapi napon mégis megkez­dődött a eséplés, Mercz János 9 holdas dolgozó paraszt szérűjén. "Mercz János azonnal a géptől vit­te gabonáját a begyűjtő helyre és teljes egészében eleget tett haza­fias kötelezettségének. A behordási és eséplési munka vontatottsága mellett a községben a tarlóhántás és másodvetés terü­letén is lemaradás van. A tervbe­vett 400 hold tarlóhántásból mind-, íjsaze G0 holdat végeztek ei. Le­maradás mutatkozik a másodncV vényvetésben is. Az előírt 160 holdból csak 30 holdat vetettek ed­dig. Ebben a tekintetben hibáz­tatnunk kell a járási tanácsot is» a község többszöri utánjárá­bevonásárói a munkába. A 246 tag­ból cs*ak 49 kaszaerő dolgozik. A múlt évben nem 49, hanem közel 200 kasszaerő aratott. A vezetőség nem vonta le a tanulságot a nö­vényápolásban elkövetett súlyos hi­bákból, nem szilárdította meg a munkaszervezeteket, nem javította meg a brigádok munkafegyelmét. Az aratást végző dolgozók 'becsü­letesen. példásan kiveszik a részü­ket a munkából. Molnár Sándor pl. több mint 1 hold gabonát arat le naponta, 12-én egy nap alatt 2500 négyszögölet vágott le. Jó munkájával példát mutatott ,a ter­melőszövetkezet többi tagjának. A 49 kaszásra azonban 900 hold ara­tás vár. tehát 1 kaszásnak több mint 18 holdat kell learatnia. Ezt nyilván nem várhatja a tj,z tag­sa ellenére gém biztosított vetőma­got a gazdák számára. A községi tanácsnak azt- javasolták, hogy ő gondoskodjon a vetőmag beszerzé­séről. Ezzel a járási tanács áthá­rította a felelősséget a helyi ta­nácsra, amely jelen pillanatban azt sem tudja, honnan szerezze be a szükséges vetőmagot. Nem kétséges, hogy itt a járási tanács súlyos mulasztásáról van szó amit a1 legsürgősebben meg kell szüntetni. Annál is inkább, mivel az egész járás túllépte a mi­nisztertanács által megszabott tar­sága, hanem valamennyiöknek részt kell venniök a munkában. A feladat most az, hogy a tsz vezetősége és pártszervezete indít­son harcot minden családtag mun- kábaáilításáért. Ne engedjék, hogy a késlekedés miatt 'károsodás érje a szövetkezetét. Személyes érdek fűződik minden szem gabona, beta­karításához. Hanyagságuk miatt 40 dekával, kevesebb osztalék jut­hat munkaegységen hint. Sokat je­lent ez. Porkoláb István, a szövet­kezet legjobb dolgozója családjával 1000 munkaegységet ér el az év végéig. Ő és családja a szemvesz­teség miatt 400 kiló búzával káro­sodott meg. Érdeke minden tagnak, hogy mielőbb zsákba kerüljön a termés, ezért minden erőt mozgó­sítva, a legrövidebb időn beiül fe­jezzék be az aratást. lóhántás és másodvetésre vonatko­zó határidőt. A szenyéri tanács lásson munká­hoz és számolja fel a tarlóhántás­ban mutatkozó lemaradást. Köves­sék a szenyéri dolgozó parasztok Koroncz János 8 holdas dolgozó paraszt példáját, aki gabonája le- aratása után azonnal lebuktatta a tarlót. A tanácsnak is el kel] kö­vetnie mindent annak érdekében, hogy a behordás. tarlóban tás és a másodvetési munkálatokat a lehe­tő leggyorsabban elvégezze a köz­ség minden dolgozója. MEGYÉNK KOMMUNISTÁI mindenütt taggyűlésekéin, vitatják meg kormányunk gazdaságpoli­tikáját, Rákosi elvtársinak a 'buda­pesti párta'ktíva-értekezleten el­mondott beszédét. A júliusi tag­gyűlések célja, hogy a párt hatá­rozatának szellemében megszabják a kommunisták számára az elkö­vetkező feladatokat. A taggyűlések sikere nagymér­tékben függ a titkári beszámolótól. Ha a párttitkári beszámoló ala­pos, minden fontos kérdést felvet, megmagyaráz, helyi konkrétumo­kat tartalmaz — alapot ad arra, hogy a beszámoló után a párttag­ság között egészséges vita alakul­jon ki, hogy a taggyűlés olyan ha­tározatot hozzon, melynek végre­hajtása elősegíti a pártépítő ’és ter­melőmunkát egyaránt. A somogysámsoni pártszervezet titkára, Nagy József elvtárs, mi­előtt hozzákezdett volna a taggyű­lés beszámolójának elkészítésé­hez., előkereste a július 5-i „Szabad Nép“-ec és elolvasta Nagy Imre elvtárs parlamenti beszédét, majd elővette a július 12—i „Szabad Né.p“-et és áttanulmányozta Ráko­si elvtárs beszédét. Mikor ezzel el­készült, hozzálátott a beszámoló elkészítéséhez. Elhatározta, hogy mindössze háromnegyedórás be­számolót készít, de úgy igyekszik, hogy ebben a legfontosabb kérdé­seket ismertesse. Először is tehát feldolgozta Rákosi elvtárs beszé­dének azt a részét, amely azzal foglalkozott, hogy a nehézipar túl­zott ütemű fejlesztése dolgozó né­pünk életszínvonalának rovására ment. Feljegyezte azokat az intéz­kedéseiket, ínelyeke-t az elkövetke­ző időben pártunk határozata nyo­mán, kormányunk a dolgozó nép életszínvonalának megjavítása ér­dekében tesz. Majd röviden rá­tért, hogy pártunk és kormányunk továbbra is a szocializmus építé­sét tűzte ki célul, az ipart tovább is fejleszd, csak nem olyan gyorsí­tott ütemben, mint a legutóbbi 2— 3 évben. Most a legfontosabb cél: a dolgozó nép életszínvonalának emelése, A BESZÁMOLÓ további részé­ben a termelőszövetkezeti mozga­lom eddigi fejlődésével kívánt fog­lalkozni, azzal, hogy milyen túlka­pások voltak tapasztalhatók egyes helyeken és kormányunk hogyan nyújt módot ezeknek a hibáknak a kijavításához. Majd azzal foglal­kozott, hogy a párt és a kormány továbbrá is milyen segítséget nyújt a termelőszövetkezeteiknek, Végül röviden az egyénileg dolgozó pa­rasztság kérdését dolgozta fel Nagy ‘divtára, s befejezésül az éberség kérdésével foglalkozott és mint fontos feladatot szabta meg ennek a kommunista tulajdonság­nak a fokozását. Nagy elvtárs a beszámolót ez­után taggyűlés elé vitte. A beszá­molóhoz azonban csak két hozzá­szóló volt, s mindkét hozzászólás a pártvezetőség egy-egy tagja — Börczi Sándor tanácselnök elvtárs és Tóth el'vtárs, a pártvezetőség gazdasági felelőse — részéről: tör­tént-. A beszámoló felett tehát nem fejlődött M vita, & község kommu­nistái nem beszélték meg legfon­tosabb feladatukat. Mből eredt a taggyűlés passzi­vitása? Egyrészt abból, hogy a pártvezetéséig a párttagságot nem készítette fel a taggyűlés napirend­jére, előre megnyugodott abban, hogy úgysem lesz jelen mindenki ilyen nagy dologidőiben. Másrészt a pártveze'őségnek a taggyűlésre való rossz felkészüléséből eredt, s ezen belül a titkári beszámolóból. MI LETT VOLNA a párt veze­tőség feladata a taggyűlés előké­szítésében? Először is az, hogy kö­zösen megbeszéljék: .a párttitkár elvtárs hogyan, milyen szempontok alapján készítse el a beszámolót, mivel foglalkozzon benne. így nem fordult volna elő, hogy a beszá­moló sokkal többet foglalkozik a termedég'zövétkezetek kérdésévei, mint az egyénileg dolgozó parasz­tokévá:!!, hallott ,a községben csak egyénileg dolgozó parasztok lak­nak. A pártvezetőség tagjainak kei- lett volna adatokat adniuk a be­számolóhoz, pl, Böröcz elvtársnak — aki egyben a község tanácsel­nöke — el kellett volna mondania, hogyan áll a községben a kommu­nistáik példamutatása az aratásban, behordásban, beadásban stb. A beszámolóinak tehát személy sze­rint dicsérnie vagy bírálnia keltett vo:inai a párttagokat. Ugyanakkor a pártvezetösiégnek tudomása van arról, hogy az ellenség Nagy Imre elvtárs beszédét megpróbálta fél­remagyarázni .és ezzel kapcsolat­ban rémhíreket terjesztem a falu­ban. Azon mesterkedett, hogy le- íjiáraissa a pártszervezet, személy szerint a párttitkár tekintélyét. A beszámoló ennek ellenére nem ve­tette fel, hogy az 'ellenség milyen módon igyekszik kárt okozni a községben, s nem mutatott rá, hogy ez ellen elsősorban a kom­munistáknak kell felvenniük a harcot. Ehelyett a beszámoló csak általánosságban hívta fel a figyel­met az éberségre, s az ellenség el­leni harcra. AMIKOR a beszámoló elké­szült, az lett volna a feladat, hogy pártvezetőségi ülésen megvitajs- sák, ami azonban lehetetlenség volt, mivel Nagy elvtárs a beszá­molót közvetlenül a taggyűlés meg­kezdése előtt készítette el. A ve­zetőségi ülést pedig meg sem tar­tották. Nyilvánvaló, hogy a rossz előkészítés aztán magával hozta ai gyenge vitát a taggyűlésiéin. És magával hozta azt a súlyos hibát, hogy a taggyűlés nem szabott fel­adatokat a kommunisták szám,ára. hogyan segítsék elő a behordás, a eséplés, a tarlóhántás és a másod- növényvetés munkáit. Nem hívta fel a beszámoló a figyelmet a kom­munista példamutatásra, helytál­lásra. A TAGGYŰLÉSBŐL le kell von­nia a pártvezetőséginielk, elsősor­ban a párttitkár elvtársnak a ta­nulságot.- E] kell érni, hogy a jö­vőben a taggyűlés beszámolóját a pártvezetőség kollektiven készítse el, mert a jó beszámoló fontos alapja a taggyűlés magas színvo­nalának. Mesztegnyőn befejezték az aratást, de nem halad a eséplés Mesztegnyő községben befejezték A hiba csak ott van, hogy a ' pusztakovácsi gépállomás három cséplőgépe közül hol egyik, hol -má­sik rossz, s az egyik gép több mint az aratást s a dolgozó parasztok igyekeznek a behordással,, hogy mi- ,re a cséplőgép munkához kezd a portájukon, vagy a közös szérűn, asztagba legyen rakva a gabona. Jól dolgoztak a község dolgozó pa­rasztjai, 13—14 métermázsa átlag­termést várnak búzából, szemetgyö- nyörködtető a kukoricájuk és a burgonyájuk. Időben elvégezték a növényápolást és a község minden dolgozója harcolt, hogy szem vesz­teség nélkül, időben befejezzék az aratást. egy hete nem dolgozik. A gépállo­más! cséplőgépei három hét óta mindössze 387 mázsa árpát és 35 mázsa rozsot csépeltek el. A rosz- szul kijavított cséplőgépekkel aka­dályozzák a község munkáját, a csépié? minél előbbi befejezését. Jogosan zúgolódnak a eséplőgép- munkáso".: és joggal követelik a gépállomás vezetőségétől, hogy azonnal javítsák ki a gépet. Kososén végzik a behordani a somogyssitfai dolgosé parasztok Somogyzsitfa hajlatos utcáin így mást követik a gabonák évek­től megrakott szekerek. Valóságos városi forgalom van az utcákon. \ falusiaknak szokatlan ez íz élénkség, bizony az aratás alatt néig a gyermekeket se nagyon te­letett otthon találni. Mindenki a nézőn serénykedett a gazdag ter- nés betakarításán. A somogyzsitfaiak régi szoká­saikhoz híven közösen végzik a be- ’.ordást. Meghívják a szomszédot, i sógort, a komát, hogy összefogva, egy-kéf nap Matt tudjanak végezni a gaboinabe- hordással. senki sem szeretné, hogy a félé­jén ázzon meg az asztag. A tanács :nnek a régi szokásnak miéig egy ás szervezettséget is adott. Azelőtt nem Igen tartatták be i rendet, azt sem nézték, hogy hol ndu'l előbb a cséplőgép, aminek ;ok esetben az lett a köveitfcezmé- tye, hogy a falni alsó végéből! a elsőibe kellett huzatai a 'gépet, dost a szőcsényí részen kezdték aeg a behordást. Magasházi Já" los, aki egyébként is jó gazda hi­eben áll a faluban, elsőnek hor- lott be és már ,ei is csépelt. Nyom­ban a géptől: teljesítette beadási cötelezeítség'ét. Már ott jár a gép doharí József, Gyurkó István, lovak Árpád szérűjén, akik szín­én a tanács által készített terv zerint hordták be a gabonát. A tegnapi nappali a község több észén megkezdték .a behordást, logy mind a bárom cséplőgép még . mai napon megindulhasson. A községi tanácsnál úgy terve­ik, hogy ­vasárnapig behordják a gabo­nát és a cséplést augusztus 10 re befejezik. — Igaz, — mondja Tislér elvtárs, a községi tanács elnöke — már előbb is befejezhettük volna, de hibát követtünk el, mert nem szer­veztünk két műszakot. Egyszerűen elfogadtuk egyesek állítását, mely szerint a dolgozók nem akarnak két műszakot, mert így keveseb­bet keresnek. Nem beszéltünk a csiéplőgépmunkások'kal, de elha­nyagolta ezt a gépállomás is. Min­dig a saját kárán tanul az ember — teszi hozzá Tisléír elvtárs, — de azért nem hagyjuk annyiban, helyrehozzuk a hibát. Somoigyzsiitfán nemcsak a be- hordássai igyekeznek, hanem a tarlóhántással, a másodnövényve- tésse'l is. Újból előkerül az eke, a borona, a vetőgép. Tavaly nem va­lami jól sikerült a másodvetés a szárazság miatt, de mégis hálál­kodnak azok, akik hallgattak a párt szavára, mert a 350 ho'lid má­sodvetésből, ha nem is rekordter­mést takarították be, de elérték, hogy az átteleltestés isikerült, sőt az állatállományt is növelni tud­ták. Most a kedvező időjárást még- inkábib kihasználják a másodvetés- re. Eddig közeli 50 holdat vetettek be. Hajdina Imre, Sutyor Ferenc, Király Lajosiné dolgozó parasztok már saraboíják a másodvetésű ku­koricájukat. Gelencsér Sándor 8.5 holdas dolgozó parasztot úgy isme­rik, mint a község legjobb föld- szakértőjét. Ő már meg is kapálta másodvetésű kukoricáját. Gaboná­ját behordta, tarlóját felszántotta. A község dolgozó parasztjai eb­en az évben már nem 350, hanem 600 holdon akarnak másodnö­vényt termelni. Közel 200 holdon már felszántot­ták a tarlót és folyamatosan vég­zik a vetést is. Igaz, hogy még so­ha ilyen kukorica- és répatermés­nek nem néztek elébe, de azért minden lehetőséget kihasználnak, hogy még több terményt vihesse­nek a szabadpiacra, még nagyobb darab kenyér, szalonna jusson az asztalukra. Nem mulasztják el a több ter­mést hozó eljárást, a pótbeporzást sem. A mulf -esztendőben alig né­hány an alkalmazták, de ez is elég volt ahhoz, hogy meggyőződjenek az eljárás helyességéről. Penác Já­nos 2 mázsával több kukoricát ta­karított be holdanként, egyedüj a pótbeporzás alkalmazása eredmé­nyeként. Erről beszélt télen a Szabad Föld Téli Estéken is, mint a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke. Példamutatását és jótaná­csát megfogadták a somogyzsit- íaíak, ebben az éviben már 400 hold kukoricán tervezték a pótbeporzást. Ez, csak 2 mázsa terméstöbbletet is számolva, 800 mázsa többletjö­vedelmet jelent a somogyzsitfai dolgozó parasztoknak. Egyénen­ként is jelentős többlettermést eredményez. Pl. Király Gyulla 10 holdas dolgozó parasztnak ebben az évben 6 kh. kukoricája van, pótbeporzással 10—12 mázsa több- termést takarít be, amin egy hízót tud felhizlalni. De könnyű kiszá­mítani, hogy az egész község hány hízót tud a pótbeporzással nyert kukoricával felhizlalni. A somogyzsitfai dolgozó parasz­tok meggyőződtek arról, hogy a párt javaslatai, tanácsai helyesek, a dolgozó parasztok életszínvona­lának emelését célozzák. Követik is pártunk, kormányunk útmutatá­sát. A behordás, eséplés gyors végzésiével, a begyűjtés pontos tel­jesítésével harcolnak a saját és egész népünk jólétéért. Számolják fel Szenyéren a tarlóhántásban mutatkozó lemaradást 24 mázsás holdankéntí átlagtermést értünk el osziárpából (TudósítónktólJ Az állami gazdaságoknak általában és a mi áMamd gazdaságunk­nak, a nagybereki állami gazdaságnak is egyik legfőbb feladata: 0higymennyiségü, jóminőségil, olcsó árut termelni, mind a növény- termelésben, mind az állattenyésztésben. Ennek az elmük alapján kélsaüMűnk fel a jelenlegi gazdasági évre és készítettük elő földjeinket kezdve a tarlóhántással is az utána következő talajmunkával, alkal­mazva a, fejlett agrotechnikai eljárásokat. Terv szerint a pusztaszentgyörgyi üzemegységben 10 hold ősziár­pát vettettünk' mélynek elövetem-énye vöröshere volt. Az árpa vetésé előtt holdank&it i máz®a szemcsés szuperfoszfátot adtunk a földnek, amit alászántottunk. A magágyat kv.ltiváto'rrai készítettük elő, így kiküszöböltünk egy szántást és ami ezzH jár, a föld felesleges forga­tását. Az ősziárpát a minisztertanács határozatának megfelelően korán szeptemberben vetettük el keresztsorostiß. A vetéssel egyidöben a kombinált vetőgéppel újabb 50 kg szuperfoszfátot juttattunk a földbe. A korai vetésnek. bőséges műtrágya adagolásnak, valamint a fejlett agrotechnikai eljérástíknak az eredménye, hogy 10 holdon holdaoikint 2U mázsás ősziárpatermést értünk el. Ez a kiváló tennés>ereémény még inkább meggyőzőit bennünket, hogy a mező gazdasági temetés­nek, a terméseredmények növelésének nincs határa. Ezért a gazda­ságban még nagyobb szaktudással. G, kormányhatározatok, maradékta­lan végrehajtásával hurcolunk, hogy a ‘következő gazdasági évben az idei terméseredményt is túlszárnyaljuk. *- -­Konc Ibtván.

Next

/
Thumbnails
Contents