Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

Szerda, 1953, július 15, SOMOGYI NÉPLAP Minden erővel az aratás befejezéséért Nehéz, verejték es munka folyik most a földeken. Dolgos paraszt­ságunk most takarítja be az ara­nyat érő gabonát, hogy több ke­nyeret biztosítson az ország dob gozó nak. A munkásosztály egyre több és korszerűbb gépet küld fa­lusi szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, hogy többet tudjon termelni saját maga és az ország hasznára. Megyénk sok községében befe­jezték, vagy közvetlenül befejezés­hez közeledik a gabona aratása. Sokhelyütt serényen végzik már a foehordást és a csáplést. A dolgozó parasztság viszonozza szövetsége­se, a munkásosztály segítségét és a cséplőgéptől azonnal eleget tesz fo e a d ás i köt eie zeitt ségén ek. Az aratás azonban a megye egyrészében nem halad kielégítő ütemben, Megyeszerte gyorsítani kell az aratást A búzaaratásban legjobb a nagy­atádi járás, amely a búza és a rozs aratását befejezte. A fonyódi já' fásban is közvetlenül befejezés élő te ál] a búza aratása. Lemarad­tak azonban a tabi, csurgói járá­sok, amelyek a rozsnak 70, a bú­zának 53,'illetve 41 százalékát aratták le. A tavasziárpa aratásá­ban s bőven van tennivaló, Ezt egyedül a fonyódi járás fejezte be, a többi járásban lemaradások ta­pasztalhatók. Különösen lemaradt a csurgói járás, amely a tavasziár" pa vetésterületnek csak 18 száza­lékát aratta le. Gyorsítani kell ezt a munkát a nagyatádi, marcali, ta1- bí járásban is. Az aratásból még mindig ke- vésbbé veszik ki részüket a gép­állomások. Tervük teljesítésével súlyosan elmaradtak. így pl. az aratásban legjobb baTaíonkiliti és lengyeltóti gépállomás is mindösz- sze 41 százalékát aratta le a tervben előírt területnek. Sok gép­állomáson pedig megalkuvó maga­tartás tapasztalható, A kaposvári gépállomás pl. a megyében a leg­rosszabbul, alig 4 százalékra telje" sí tette a kombájnra és 15 száza­lékra a kévekötő-aratógépre elő­írt aratási tervét. A gépállomás ezzel hátráltatta a termelőszövet­kezeteik szem veszteségmentes ara­tását, de a vezetők még a mai napig sem fogtak munkához. Ha­nyagság van e téren a nagyatádi, ibarosberényi, tapsonyi, tabi gép­állomásokon is. A behordásban is hiányosságok vannak, A csurgói, barcsi, tabi já" rásban még az ősziárpabehordásí sem fejezték be, de gyen" gén halad a rozs, búza, tavasziárpa betakarításai is. Legtöbjbet eddig a kaposvári járásban hordtak be, tervüket 97.6 százalékra teljesítet­ték, Az árpabeadásban első he­lyen a nagyatádi járás van, tervét köze! 60 százalékra teljesítette. Legrosszabb járás a marcali 36.7, a tabi 36.6, a siófoki 36-87 száza­lékkal. Súlyos fogyatékosságok vannak a tarióhántá&ban és másodvetés­ben. Valamennyi járásban a tarló­nak még 10 százalékát sem buk­tatták le. Itt ugyancsak a gép" állomásokat terheli -súlyos felelős­ség. Legrosszabb a munka a csur­gói. fonói, kaposvári, kerekj gép­állomáson. Minden erőt mozgósítani A legdöntőbb feladat most: gyors ütemben elvégezni az ara­tást, július 20-ig feltétlenül befe­jezni a behordást, meggyorsítani a tarlóhántás és másodvetés ütemét. Neki kell látni a cséplésnek, ami előfeltétele a gyors beadásnak. A járások sorrendje a július 10—i jelentés szerint: Aratásban: 1. fonyódi 2. nagy­atádi 3. marcali 4. kaposvári 5. siófoki 6. barcsi 7. tabi 8. csurgói járás. Árpabegyüjtésben; 1. nagyatádi 2. csurgói 3. barcsi 4. fonyódi 5. kaposvári 6. siófoki 7. marcali 8. tabi járás. Tar lóhántásban és másodvetés ben: 1. barcsi 2. kaposvári 3. ta- bí 4. fonyódi 5. nagyatádi 6, mar­cali 7. siófoki 8. csurgói járás. A Magyar Népköztársaság kmánpak jegyzéke a jugoszláv knányiioz a íiatárinoidensek felszáll ása érdekében A magyar kormány május 6-án tiltakozott a jugoszláv kormány­nál a Gól-a falu közelében jugo szláv határezervek által elkövetett fegyveres támadás ellen,, amely­nek során egy magyar határőr megsebesült. A jugoszláv kormány a jegyzék­re adott válaszában a felelősséget ezért a határineidenséirt a való­ságnak meg nemi felelően a magyar kormányra igyekezett hárítani és ugyanakkor felvetette a határinci­densek magyar-jugoszláv vegyesbi­zottság által való megvizsgálásá­nak kérdését. A magyar kormány erre a jegy­zékre július 13-áh adott- váíasz- jegyzékében megállapítja, hogy a magyar-jugoszláv határon a jugo­szláv határszerveik kihívó tevékeny­sége miatt előállott helyzetet a népek békéjével és a nemzetek közötti bé­kés együttműködés érdekeivel ö?z- szeegyezitethetetlennek tekinti-. Rá­mutat a magyar kormány jegyzéke arra is, hogy a magyar kormány több alkalommal kénytelen volt til­takozni a határforgalom jugoszláv részről való jogtalan akadályozta­tása ellen, így legutóbb a Tisza jugoszláv szakaszán az évtizedek óta 1953.-ig szabadon közlekedő ma­gyar hajók forgalmának megaka­dályozása miatt. Ez a tény is bizo­nyítja a jugoszláv kormány fele* j osságét a két ország közötti vi­szony megzavarásáért. A Magyar Népköztársaság kor­mánya — jelenti ki a jegyzék — következetes békepolitikájához hí­ven egyik legfontosabb feladatának tekinti a békés együttműködés biz­tosítását az összes népekkel. Ezért amennyiben a jugoszláv kormány­nak komoly szándéka, hogy együtt­működjék a normális határmenti .állapot helyreállításában és a ha- tárineidensek megszüntetésében, a Magyar Népköztársaság kormánya ■békés törekvésétől vezettetve, a maga részéről célszerűnek tartja magyar-jugoszláv vegyesbizottság létesítését, amelynek feladata lenne kidolgozni azokat a rendszabályo­kat, amelyek a íhatárincidensek megelőzésére alkalmasak, megtár­gyalni az eltűnt, illetőleg -megron­gált határjelek helyreállításának módját és végül megtárgyalni a magyar hajóknak a Tisza jugo­szláv szakaszán való áthaladása elé gördített akadályok elhárítását. Amennyiben a jugoszláv kor­mány — mondja végül a magyar jegyzék — egyetért ilyen vegyes- bizottság felállításával, úgy a Ma­gyar Népköztársaság kormánya részéről nincs akadálya annak, hogy a bizottság munkáját mielőbb megkezdje. Gyorsítsuk meg a másodnövényvetést Megyénk termelőszövetkezetei, -csoportjai és egyénileg dolgozó pa­rasztjai naponta kora reggeltő] ké­ső estiig vívják a nagy csatát az új kenyérért, a szebb, gondtala­nabb életért. Járások, községek, -egyének versenyeznek, hogy dicső- ..séget szerezzenek a falu legna­gyobb munkájában, a békearatás­ban. Megyénk a legutóbbi ötnapos ér­tékelés szerint az aratásban orszá­gosan u negyedik helyre került, ugyanakkor a tarlóhántás és má- sodnövényvetésben a 7 százalékos eredményével nem nagyon dicse­kedhet. Alig pár nap választ el bennünket a korai másod növények vetésének végső határidejétől, jú-. Hús 2Ö-t-óil, de még mindig ha­nyagság tapasztalható ezen a té­ren, A múlt évi aszályos esztendő­ből úgy látszik nem eléggé okultak a járási tanácsok, termelőszövetke­zetek és úgy gondolják, hogy az idei kedvezőbb időjárás következ­tében betakarított széna és egyéb takSarmánylféleségek fedezik majd a szükségleteket. Pedig, ha a járási tanácsok és termelőszövetkezetik agronómusai és a községi tanácsok mezőgazdasá­gi előadói számítást végeznének, rájönnének árra. hogy a másednö- vények terméshozamából — amely után beszolgáltatás sincs — nagy­létszámú állatállományt tudnának átteleltetni, nagymértékben fej­leszthetnék állatállományukat. Ha a megye területén a másod­növényre tervezett terület felét (50.000 kh) vetették volna ceak el rövid tenyészidejű kukoricával, a mostani kedvező időjárás esetén minimálisan is kétszáznyolcvanezer mázsa szemeskukorfcát- takaríthat­tak volna be, amelyből 56.000 &0 kilogrammos süldőt lehetne felhiz­lalni H50 kg-os súlyra. Vagy ugyanekkora területen si­lónak való zöi dtakaimánybóil 57.143 köbméter silót készíthetné­nek, ami tízezer darab telién majdnem öthónapi silótakarmány- sziikségletét elégíti ki. • Az új kor-mányiprogramm sike­res megvalósításában nagy szere­pet játszik állatállományunk fej lesztése és jó átteleltetésé is. A kedvező időjárást használják ki a termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodók, vessenek minél több másodnövényt, hogy az állatállo­mány növelésével a dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítését elősegítsék. Több zsír, hús jut -min­den dolgozó asztalára, ha telje­sítik másodnövényvetési terveiket. A tabi járásban gyorsítsák meg az aratás, betakarítás ütemét As istvándi Petőfi tss kommunistái legyenek a termelés élharcosai DOLGOZÓ parasztságunk szí­vós harcot vív falun a gabonabe takarítás győzelméért. Termelő­szövetkezeti, állami gazdasági és egyénileg dolgozó parasztok egy­mással versenyezve végzik az aratást, -s ezekben a munkákban is mindenütt a kommunisták jár­nak az élen. Vannak azonban -olyan községek és termelőszövetkezetek, ahol dolgozók még mindig nem értik meg, hogy az aratással való késié kedés szempergést, kárt okoz -sa fát maguknak. Így volt ez az istvándi Petőfi termelőszövetkezeti csoportban is, s változás csak azután történt, hogy Rákosi -élvtárs beszédét meg­hallgatták. Ebben a tszcs-ben vezetők elhanyagolták az aratás jó előkészítését, s a csoport -párt szervezete -sem hívta fel időben -a figyelmet -erre a rendkívül fontos munkára. így adódott, hogy a ta­gok -közül többen nem akartak ki­menni aratni. Még Peperkő Gyula növénytermesztési fcrigádvezptő is arra hivatkozott, hogy esős az idő, nem lehet dolgozni és ami a leg­nagyobb hiányosság volt, a kom­munisták sem mutattak példát. A csoportban az a nézet terjedt el, hogy napi 8 óránál nem kell töb­bet dolgozni, s ebből adódott, bogy a tszcs tagjait délután 6—7 óra után már nem -lehetett kint látni a határban. így aztán nem csoda, ha a Petőfi tszcs 222 hold búzájá­ból még csaik 50 hold, 67 hold ro­zsából pedig csak 30 hold van le­vágva. A mulasztásért súlyos felelősség terheli a csoport vezetőségét és pártszervezetét, de felelősség ter­heli a darányi gépállomás vezetőit ás. Több mint két hete, hogy a gépállomás kiküldött egy kom­bájnt, melyet rosszul javítottak ki és üzemképtelenül áll. A gépállo­más vezetői, az igazgató, a vezető agronómus, a szerelő gyakran ki­mennek, de ahelyett, hogy a gé­pet rendbehoznák, a határt néze­getik, mintha nekik -semmi -közük nem volna ahhoz, hogy a Petőfi tszcs gabonáját mennyi idő alatt aratják -le. AZ ARATÁS munkáiban javu­lás csak azután állt be, hogy a tszcs-tagok meghallgatták Rákosi elvtárs július 11-i beszédét. Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a fa­lun most a legsürgősebb teendő a gabonabetakarítás. A tszcs veze­tőséggé a községi 'tanács -segítségé­vel már másnap megoldotta a mun­kaerőhiányt és vasárnap reggel már 35 kasza vágta a csoport ga­bonáját. Még a község egyénileg dolgozó parasztjai is segítségükre siettek a Petőfi csoport tagjainak. Komoly javulás állt be -az elmúlt három napon a munkafegyelem­ben. A tszcs-tagok most már nem ragaszkodnak a 8 órai munkaidő­höz,' hanem lelkesen dolgoznak, hogy, minél előbb befejeződjék az aratás. Már reggel 6 órakor a ha­tárban találni őket. MINDABBÓL a mozgósításból azonban, ami Rákosi elvtárs beszé­dének meghallgatása után történt, nem vette -ki részét a tszcs párt- szervezete. Vukó Dezsőné párftit- j kár -elvtársnő nem mozgósította erre a nagy munkára a párttago- í kát. A párt vezetőségi üléseket sem j arra használják fel, hogy ott a pártszervezet feladatait megbe­széljék, hanem személyeskednek, olyan 'problémákkal töltik el az j időt, melyék a pártszervezet munká­ját nem viszik előre. A tszcs párt-| szervezete vezetőségének feladata most elsősorban az, hogy megja­vítva -munkáját, elősegítse a Tag-1 ság munknkedvének további fo­kozását. Különösen nagy jelentősé­ge van annak, hogy a párt szerve-] z,et nevelje a kommunistákat olyan példamutatókká, akiket a párton-] kívüli dolgozók i-s szívesen követ" ne-k. Szívlelje meg a pártszervezet vezetősége és tagsága Rákosi elv-1 társ, a párt útmutatását, legyenek az első -sorokban -a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelés mö-| vetéséért vívott harcban. A meleg napok gyorsan érlelik a kalászokat. A kedvező idő me­gyénk- dolgozó parasztságát gyor­sabb munkára serkenti. Túlérés esetén a szemveszteség miatt nagy kára származik mind1 a termelő­nek, mind az országnak. Márpedig az új kormány,programra megvaló­sításához — amely dolgozó né­pünk életszínvonalának emelését tűzite ki célul — szükséges, hogy miniden szem terményt időben be takarítsunk. A tabi járás vezetőszervei azon ban mindezt figyelmen kívül hagy­va halogatják a munkákat, tűrik, hogy a szégyenteljes utolsó helyen kullogjon a járás a versenyben. A párt- és tanác-sszerv k nem mozgósították a járás dolgozó pa­rasztságát, hogy minden percet ki­használjanak a bő termés szertr veszteségmenit-es betakarítására. A járásban még alig &0 százalékát aratták csak le a gabonatermés­nek. A járási tanács mezőgazdasági osztályán azzal próbálják magya­rázni a lemaradás okát, hogy a tabi járásban később érik a gabo­na. Ez csupán köntörfalazás, a te" hetetlenség, a lazaság leplezése. Hisz a siófoki és a kaposvári já­rás községei közül — amelyek szomszédosak a tabi járás közsé­geivel —- már számos van olyan, ahol befejeződött az aratás. Vagy a, tabi járásban más az éghajlat és ez már községek szerint válto­zik? Nem ez a helyzet. A hiba az, hogy szervezetlen a munka, nem használják ki sem az időt, sem a gépeket. Ezt igazolja az is, hogy a nágocai Szabadság tsz-nél pl. egy nap alatt 1 kombájn. 2 aratógép és 10 kaszaerő csupán 23 hold bú­za és 6 hold tavaszi árpa aratását végezte el. Deák János elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának ve­zetője sokkal nagyobb felelősség­gel mozgósítson a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásáért, Tengerdi János elvtárs, járási tanácselnök is felelős a lemara­dásért. De felelősség terheli a já­rási pártbizottságot és Prém Já­nos elvtársat, a járási pártbizott­ság titkárát is. A járási- párt-és ta­nácsszervek sürgősen számolják fel a lazaságot és minden erőt mozgó­sítsanak az aratás gyors és szem- veszteségmentes elvégzésére. A somogytarnócai állami gazdaság dolgozói örömmel és büszkén je­lentették, hogy a gépek segítségé­vel befejezték a rozs aratását. A gazdaság összes rozs területén mintegy 449 holdon keresztekben van a dúskálászú gabona. A 200 hold búza aratását is befejezi a gazdaság a mai nappal. A gazda­ság dolgozói harcos helytállással és teljesítményük fokozásával fe­jezik ki nap mint nap kormányunk új programmjának helyeslését. Tudják, hogy az életszínvonal I emelését biztosító programm meg­valósításához nekik, állami gazda­sági dolgozóknak is nagy mérték­ben hozzá kell- járulniok. Elhatá- j rozták, hogy -még fegyelmezetteb­ben, harcosabban állnak helyi a munka frontján. ARATAS A reggeli nap első sugarai még csak a látóhatár mögött villog­tak, a hajnali pára még a mező fölött lebegett. amikor Király bá­csi már megkezdte Marcali község határában az aratásit. Idős ember, már megette a kenyere javát, de fiatalos erővel, nagy munkaikedv­vel dolgozik. Mire felkelt a nap, már szép darabon sárgállott a tar­ló munkája nyomán. Király bácsi megállt, letelepedett a föld végén álldogáló eperfa alatt és jó étvággyal nekilátott a reggelinek, me­lyet gyermekei hoztak utána. A kaszát ekkor fia vette a kezébe, lánya pedig serény kézzel szedte a markot. Ütemes suhogással dőltek le az-arányló kalászok és dús kévékbe kötve várták további sorsukat. Király bácsi örömmel szemlélte dolgozó gyermekeit, önmagának se merte bevallani. attól félt, hogy a fiataloknak nem megy a munka. Arra gondolt, hogy már elszoktak tőle. Kellemesen csalódott. Igaz, hogy a fiú orvostanhall­gató, a leány pedig pedagógiai főiskolára jár és komoly tamulással töltötte mind a kettő az évet, azért mégis megállják a helyüket a kemény munka közepette is. Király bácsi öreg korára tanulta meg azt. hogyr a szellemi mun­ka és a fizikai munka, a városi és a falusi dolgozók munkája egy­formán megbecsült, hasznos a társadalomra. Erre elsősorban gyer­mekei tanították meg. Fia, aki néhány héttel ezelőtt még érdekes műszerekkel tudományos kísérleteket folytatott az egyetem valame­lyik laboratóriumában, most lelkesen forgatja a ‘kaszát, lánya pedig, aki nemrég tudományos tantárgyakból vizsgázott kitűnő eredmémr nyel, most úgy szedi a markot, mintha vilá-géletében azt csinálta vol­na. Király bácsi boldog, örül. hogy megérhette ezt a kort, amikor munka és munka, ember és ember között nincs á,thidalhatatlan kü­lönbség. Nemrég hallgatta Rákosi elvtárs beszédét. Örömmel értesült ar- 'ól, hogy az élet még szebb, még tartalmasabb lesz. Tudomásulveé,te, ugyanakkor azt is, hogy az új célkitűzések megvalósulása elsősorban a dolgozóktól függ. A jó munkában rejlik a sikeres eredmények előfeltétele. Tudja mindezt és elhatározta, hogy jó műnkét végez, ■időben elvégzi az aratást, teljesíti beadási kötelezettségét és neon késlekedik a tarláhántással és másodvetéssel sem. Tudja Király bá­csi azt, hagy gyermekei szép jövőjéért, a boldogabb életén harcol akkor, amikor jól végzi feladatát, ez ösztönzi a jó, az eredményes munkára.

Next

/
Thumbnails
Contents