Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-14 / 163. szám

Kedd, 1953 július 14, SOMOGYI NÉPLAP 3 Szilárd vezetést a böhönyei pártszervezetben A BÖHÖNYEI határban szorgo­san végzik az aratás nagy munká­it. A dolgozó parasztok igyekez­nek, hogy minél kevesebb szem­veszteséggel, minél gyorsabban végezzék el az aratást. A rozs aratása már befejezéshez közele­dik, s a búzát is hamarosan le­vágják. Az aratással egyidőben 6 cséplőgép búg a községben. Rö­videsen elvégzik az ősziárpa csép- Hését. Mit tett a községi pártszervezet vezetősége a nyári munkák sike­res elvégzéséért, az aratás, csép- lés, beadás meggyorsításáért? — Igen keveset. Az alapszervezet ve­zetősége elhanyagolja az irányí­tást, a sok munkára hivatkozva nem tartja meg a vezetőségi ülé­seket, s ha tart is, nem hoz hatá­rozatokat, nem bíz meg senkit feladattal. A vezetőségi ülés csu­pán önmagáért van, nem segíti elő a soronkövetkező feladatokat. A legutóbbi pártvezetőségi ülés június elején volt, ahol ugyan megbeszélték, : hogy az aratás, eséplés milyen nagy munkát igé­nyel, de nem határozták meg azo­kat a feladatokat, módszereket, amelyekkel elősegítik ezt a mun­kát. A legutóbbi taggyűlés beszá­molóját sem közösen készítette el a pártvezetőség. Polák elvtárs, az alapszervezet titkára a vezetőségi tagok megkérdezése nélkül, egy­maga készült fel rá, s anélkül, Rogy az elkészített beszámolót ve­zetőségi ülésen megbeszélték vol­na, taggyűlés elé vitte. A PARTVEZETÖSÉG helytelen munkamódszere abból adódik, hogy mind a párttitkár, mind a vezetőségi tagok teljesen figyel­men kívül hagyják a kollektív ve­zetés megvalósítását. így aztán nem csoda, hogy a nyári fontos mezőgazdasági munkák mellett a pártszervezet nem tud mozgósíta­ni olyan fontos feladatra, mint a pártépités. Bakai elvtárs. a párt­vezetőség agit-prop. felelőse pl. még a mai napig sem tudja, hogy milyen előkészületeket kell tennie •a jövő oktatási év sikeres megin­dítása érdekeben. Vezetőségi ülé­sen még csak szó sem esett arról, hogy melyek a tennivalók a hallgatók kiválogatása, az új ok­tatási év előkészítésében. De ugyanígy a pártvezetőség többi tagja sem kapott megbízatást, s a gazdasági felelősön kívül egyetlen vezetőségi tag sem végez a saját reszortjának megfelelő pártmun­kát. Lényegében tehát a helyi pártszervezet vezetősége csak pa­píron létezik, amit bizonyít az is.' hogy pl. Bakai elvtársnak fogal­ma sihcs arról, hogy a pártvezető- ség többi tagjának, Kutas elv társ­nak, Furdi és Sáráné elvtársnő­nek rfii a beosztása a vezetőségen belül. Ezek után nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy a helyi pártszerve­zet vezetősége nem tölti be fel­adatát. Csupán Polák elvtárs az. aki a gyakorlatban is végez párt­munkát. Ugyanakkor Polák elv­társ gyakran rosszul értelmezi a feladatokat, s ennek következté­ben hibásan is hajtja végre. Pél­dául a helyi pártszervezetnek meg­van az egységes népnevelőcsoport­ja. Polák elvtárs ritka időközön­ként kioktatja a népnevelőket, elmondja, milyen munkára kell mozgósítani a község dolgozóit, Ezzel, úgy gondolja, hogy a maga részéről eleget tett a népnevelő- munkával járó feladatoknak. Ebből következik, hogy gyakorlati népnevelő munka jóformán nincs is a községben. A népnevelők nin­csenek ellenőrizve, beszámoltatva. A népnevelők maguk sem érzik át felelősségteljes megbízatásukat. Polák elvtárs pedig ahelyett, hogy az ellenőrzés munkájába bevonná a vezetőség többi tagját, arra hi­vatkozik, hogy munkája távol esik a községtől, nincs ideje az ellenőr­zést is elvégezni. De erre hivatko­zik a pártvezetőség többi tagja is — mondván, hogy a párttitkár elvtárstól igazán nem lehet többet kívánni, mint amennyit dolgozik — ahelyett, hogy vezetőségi ülé­sen egymásközt felosztanák a fel­adatokat és segítenének a párt­titkárnak a vezetésben, az ellen­őrzésben. ÍGY JELENLEG a helyi párt­vezetőség teljesen kiengedte kezé­ből az irányítást, nincs tiszta ké­pe a párttagok munkájáról, példa- mutatásáról. A három pártcsoport, melyeket az alapszervezeten be­lül létrehoztak, egyáltalán nem működik, a pártcsoportbizalmiak- nak fogalmuk sincs, mi a felada­tuk, egyetlen pái’ttag nem kapott még pártmegbizatást. Mindebből adódik, hogy a kommunista pél­damutatás sem domborodik ki a községben, senki sem foglalkozik az élenjáró pártonkívüli dolgozók­kal. Nincs kilátás tagjelölfelvétel- re s még a mai napig sem kezdtek hozzá az új oktatási évre a hallga­tók kiválogatásához. Természetesen mindezekért a mulasztásokért felelősség terheli a községi egységes vezetőséget, mely nem adott segítséget ezeknek a hibáknak a megszüntetéséhez. A függetlenített párttitkár elvtárs hosszú ideig a nevelés és segítés helyett a dorongolás módszerét al­kalmazta s egyes esetekben a se­gítés kérdését úgy próbálta meg­oldani, hogy az alapszervezet fel­adatait maga akarta elvégezni, elvette laz alapszervezeti vezető­ség önállóságát. Jelenleg sem jobb a helyzet. A függetlenített párt­titkár helyettese. Bőr elvtárs, sok­szor maga irányítja az alapszerve­zet népnevelőit, sőt nem egy eset­ben még a pártbizalmi feladatot ja maga végzi. Pl. taggyűlésre ő értesíti ki a párttagokat. A hiá­nyosság így az egységes vezetőség­től indul ki, mely maga sem mutat példát az alapszervezetnek. Nin­csenek rendszeresítve a vezetőségi ülések, nem is tudják pontosan, hogy hány . vezetőségi tag van. így a feladatokat egye­dül Bór elvtárs akarja elvégezni, hiányzik a kollektív vezetés. Ez pedig döntően befolyásolja az egész pártszervezet munkáját. Most, amikor hatalmas felada­tok állnak falusi pártszerveze­teink előtt, szükséges, hogy a bö- hönyei pártszervezetben is megja­vuljon a vezetés, hogy ezeknek a nagy munkáknak idején minden párttag, de mindenekelőtt a párt­vezetőségi tagok kivegyék részü­ket a pártszervezet mozgósító, ne­velő munkájából. Ezért igen fon­tos feladat, rendszeressé tenni a pártvezetőségi üléseket. Vitassák meg a pártszervezet legdöntőbb feladatait és hozzanak határozato­kat, jelöljék ki a felelősöket a ha­tározatok végrehajtásáért. Ugyan­akkor a legközelebbi vezetőségi ülésen számoltassák be a felelősö­ket a feladat végrehajtásáról. Ugyanígy bízzák meg a pártbizal­miakat is feladatokkal és ellen­őrizzék azok végrehajtását. EZEKBEN A NAPOKBAN, amikor az egész országban folyik a harc az új kenyérért, tűrhetet­len, hogy a kommunisták és első­sorban a párttitkárok és vezetősé­gi tagok közömbösen viselkedje­nek a feladatok megoldásával szemben. A járási1 pártbizottság pedig kint a területen adjon sok­kal több segítséget a vezetés mun­kájának megjavításához, elsősor­ban az egységes vezetőség megerő­sítéséhez. A vezetés megjavításá­val az alápszervezet jobb munkát tud végezni, jobban tudja mozgó­sítani a község dolgozóit a felada­tok végrehajtására. Gazdag jövedelem jut- a szabadi Béke tsz tagjainak Vasárnap délelőtt a szabadi Bé­ke term,elősző vetkezet vezetői: a párttifkár, az elnök és a bríigádve- zetők sorra járták a tsz tagjait, hogy harcra mozgósítsák őket a szemveszteségmentes aratásra. 11 óra tájban feldübörgött — a tsz-ta- gok mondása szerint a „csodálatos masina“ — a kombájn is, hogy folytassa az aratást, segítséget ad­jon a tsz-nek. Mindenki megcsodál­ta .ezt az újfajta gépet, hisz ilyen­ről azelőtt még csak könyvekből hallottak. Most saját szemükkel! látják, sőt saját földjükön dolgozik a gép. — Ezt is a pártnak és hős munkás- osztályunknak köszönhetjük — magyarázza Knédlik elvtárs, párt- tiitkár a tagságnak. — A második ötéves terv végére már ily en nagy­szerű gépek végzik el helyettünk a betakarítás nehéz munkájának döntő részét. Szép a szövetkezeti élet, jobban ki lehet használni a gépeiket, na­gyobb -eredménnyel lehet alkal­mazni a korszerű termelési eljárá­sokat. A Béke termelőszövetkezet tagsága már eddig is bebizonyítot­ta a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. Termésük több, mint az egyé­nieké. Gazdaságilag is megerősödtek, szép állatállománnyal is rendel­keznek. Kedvező kilátásaik vajnnak a jövedelmet illetően. A szövetke­zet tagsága tudja, hogy pártunk és kormányunk továbbra is minden erővel támogatja szövetkezetein­ket. Ez fokozza bennük a munka- kedvet. — Nagy örömmel hallgattuk meg Rákosi elvtársnak a budapesti ak- tívaértekezleten mondott beszédét. Nagyon vártuk, hogy Rákosi elv- társ szóljon hozzánk — mondotta Knédlik elvtárs. —■ Rákosi elvtárs választ adott egy csomó kérdé­sünkre. Az ellenség itt, Szabadi- ban is — mint másutt az országban — igyekezett ia kormányprogram- m-ot félremagyarázni, a termelő­szövetkezet ellen áskálódni. Tag­ságiunk most különösen meggyő­ződhetett arról, hogy a kulákok milyen ádáz ellenségeink. Mindent megpróbáltak. Hazudtak, rémhírt terjesztettek, csakhogy alávaló, cél­jaikat elérjék. Aljas terveik azon­ban nem sikerültek. Nem tudták, gyengíteni a szövetkezetét. Igaz, hogy akadtak egyesek, akik azért ágáltak, hogy kiléonek a szövetke­zetiből és próbáltak másokat is csa­logatni. Ha megnézzük, hogy kik voltak ezek a rendzavarók, láthat­juk, hogy olyanok, mint Pócsi Bán Józsiéi, lakinek rokonai kulákok, akinek a legkevésbbé fontos a szövetkezeti munka. Ő hangosko­dott legjobban, pedig csak hébe- hóba dolgozik a közösben. Amikor dolgoznia kellene, akkor mindig betegnek tetteti magát. Bezzeg nem beteg, ha a papnak kell' segí­teni. Az ilyen tagoktól ha megsza­badul a szövetkezet, nem gyengül, hanem inkább erősödik. A munika- és írendszerető emberek, akik ma­gukénak vallják a szövetkezetét, örömmel dolgoznak és még jobban összefognak. Rákosi elvtárs beszéde után mindjárt számolgatni kezdtek a tsz vezetői. Knédlik élvtárs elmondja, hogy a kormány újabb rendelete, a beadás 10 százalékos csökkentése nagy segítség. Hozzájárulás a tsz további erősítéséhez. — Azt jelen­ti ez — mondja Knédlik élvtárs, — hogy ai cséplőgéptől 60 mázsa bú­zával kell kevesebbet beadnunk, ez 40 deka búzává') növeli az egy munkaegységre jutó jövedelmet- -“-szerint az olyan tag, mint pl. Ma­gyar György, akinek közel 300 munkaegysége van eddig, .s az év végére több mint 400 lesz, 160 kiló búzával gazdagodik. Előreláthaitó- lag 5—6 káló búzát fognak osztani m unkaegységenként. Lesz olyan család, amely 40 —50 mázsát visz majd haza. Árpából is közel 2 kilő jut egy munkaegységre azon kívül, hogy félretettük a szükségleteket. Knédlik elvt-ár,s így folytatja: — Most a legsürgősebb feladat, hogy befejezzük az aratást, cséplést és maradék nélkül eleget tegyünk a haza iránti kötelezettségünknek. Már eddig teljesítettük ősziárpa, rétíszénabeadásunkat, búzából is 120 mázsát adtunk be. Úgy igyek­szünk, hogy az aratást e hét folya­mán befejezzük. — Nagy a reménységünk a cu­korrépához és a kukoricához is. 150 mázsa cukorrépa termésre szá­mítunk, ha ennyit elérünk, akkor 30 deka cukrot tudunk osztani munkaegységenként. Ugyanígy van a többi terméssel és a pénzzel is* Jó munkánkkal, szövetkéz etünk felvirágzásával, megszilárdításával harcolunk a kormány programmjá- nak megvalósításáért. KUTYÁBÓL MM LESZ SZALONKA Sok furcsa élőlénye van a föld­nek, közöttük vannak hasznosak és vannak károisa'k. A vipera mér­gez, a hörcsög ugyanúgy harácsol, mint a -spekuláns kuiák. A bögöly kárt tesz az állatok bőrében és nem egyszer elhullásukhoz v-ezet­tartani. Kovács Ferenc arról be­szélt, ő meg majd negyedében mii- vetteti a földet. Sütő József bál­ványos! ikúlák a csemetéjével, ifjú Sütő Józseffel úgy gondolták, hogy lopás nélkül .nem lehet megélni s egy szép hajnalon levágtak a tér Ezekkel a kártékony lényekkel: meiöszövetkezet földjéről szoros rokoni kapcsolatban álla­nak a kulákok, természetükben, m ódszer eikb-en, gondolkodásmód­jukban egyaránt megegyeznék. A kuiák szabotál, rémhíreket terjeszt, igyekszik vipera, rokona' hoz hasonlóan mérgezni. Mindket­tő azonban hátulról, lesből 'támad, •kilesve az adandó alkalmat- A bö­göly fúr, ha módja van rá és beteg­séget terjeszt, hasonlóan rokoná­hoz, a kártékony kulákhoz. Csokonyavisontán és megyénk számos községében jópár ilyen vi­pera, hörcsög és bögöly él, akik ligyekeznek mérgezni. Furcsa hírek kelitek szárnyra Csokonyavi.sontán az elmúlt héten. A 'kulákok igyekeztek Nagy Imre elvtárs parlamenti beszédét 'kifor­gatni és a -maguk módján magya­rázni. így kelt szárnyra az a hír: „A kuláklista megszűnése azt )e~ lenti, hogy most már nincs kuiák, vissza kell adni a felajánlott föl­det, sőt minden termelőcsoportnák fel kell osztania“. És azon elv alap­ján, ha lúd, -miért ne legyén jó kö­vér, ha rémhír, máért ne legyen nagy, azt i-s 'elterjesztették: „Fel­oszlik a tanács“. — Igen bizony, nem kell ne­künk olyan tanács — -mondogatták a kulákok, — lam-ely harcol a tör­vényesség betartásáért, — Nagy Lajos és Takács Lajos kulákok még arra is javaslatot tettek, hogy ki legyen a jegyző, no meg a* községi bíró. Sőt üzenetet küldtek, hogy haladéktalanul ürítsék 'ki az 'elha­gyott kulákportákat, mert külön- ben baj lesz. Majd arról kezdtek beszélgetni: „Más rendszer lesz“. iRáfcsi községben rátartian ki­öltöztek a kulákok, bevonultak a kocsmába, persze — ei ne félejtsem mondani — hamar ki is vonultak onnét. No, de ne vágjunk elébe az eseményeknek, nézzük meg, mit------—,, „------, — „ c sináltak a kocsmában? Előzőleg tették, hogy a kórmányprogramm odahaza felosztották, egymás kö- végrehajtása harc kérdése és mín- zött a szenon-g^ - crr.cV. érte lm é- I den k '- - - K-- tci’.tider te rületen, ben Máté György 30 holdas kuiák I leleplezik az ellenség aljas kárfe- a bar mellett nagy hangon arról I vő munkáját, beszélt, hogy újra cselédeket fog 1 Zsurakovszki Mihály. 200 négyszögöl lucernát és 1300 négy­szögöl búzát. „Fordulat van — mondották — s ezt a fordulatot ki k-eíí használni“. Hát történt ís for­dulat, idős Sütő József két évi börtönt és 2000 forint pénzbünte­tést, ifjú Sütő József ©gy évi bör­tönt és 800 forint pénzbüntetést kapott. Ezek a tények fényesen igazol­ták a Rákosi elvtárs legutóbbi be­szédében idézett közmondást, mely szerint; „Kutyából nem lesz ’Sza­lonna“, A kuiák kuiák marad, lis­tával, vagy lista nélkül. Szeretné-- n-ek harácsolni, mint a hörcsög, mérgezni, mint a vipera, kárt ten­ni, mint a bögöly, de ahogy az ■embernek az a feladata, hogy irtsa a kártékony-férgeket, hogy ne tud­janak -mérgezni, kűri okozni ,— é-s írtjuk is ezeket a férgeket, — az államügyészség a törvény 'szi­gorával sújt le-az emberbőrbe buj­tatott kártékony férgekre. Megyénk dolgozó parasztsága a gazdag termés gyors, veszteség­mentes betakarításán dolgozik, megértette: az új ikormánypror- gramm végrehajtása', a dolgozók életszínvonalának állandó, gyors emelése még jobb munkát, még nagyobb szervezettséget -követel meg. Többet, jobban kell termelni, hogy -több jusson a -dolgozóknak. A tiermeilőisz-övetkezetak, állami -gaz­daságok és gépállomások dolgozói, /p-z -egyénileg dolgozó parasztok ha­talmas lelkesedéssel fogadták Rákosi elvtárs beszédét. Megértet­ték belőle, hogy a párt —• mint mindig — most is a dolgozó nép életszínvonailának felemeléséért in­dított harcot. De megértették be­lőle azt is, hogy az ellenség 'rém­hírterjesztéssel, kártevő férgek módjára igyekszik akadályozni1 a kormányprogiramm sikeréit. Megér­1430 vason termény terven felül — 234.580 forint prémium A balatonnagybereki állami gaz­daság 9 ezer holdas táblája olyan egyenes, mint az asztal-lapja. Fia­tal erdősávok és keskeny vasúti -sí­nek szelik á-t több helyütt a tarka mezőt. Gazdag termőföldjének or­szágszerte híre van. E területen valamikor csak sás, nád és tüske termett, yadkacsák hazája és az úri Magyarország kiváltságosainak vadászterülete volt. Gazdái luxus­igényeik kielégítésére használták e vidék földjét. A felszabadulás után a párt se­gítségével, igazi gazdái, a dolgozók vették tulajdonukba a földet. Alkotóerejük valóságos kincses- bányát varázsolt az egykori hasz­navehetetlen mocsár helyére. A korszerű mezőgazda sági gépek se­gítségével, ai dolgozók szorgalmas munkája nyomán évről-év.re több és több mennyiségű termést ad itt a föld. Tavasztó] ■ késő őszig _ a zöldségfélék sokaságát szállítják innen a városi dolgozóknak. A te­rület nagyrésze kétszer ad termést egy év alatt. A 40 holdas tábla, amelyet most másodszor palántáznak be kalará- béval. az idén már leadott holdan­ként ’átlagosain 70 mázsa- kalará- bot. Spenótból egy-egy holdról 40 mázsát takarított be a gazdaság, a tervezett holdanként! 5# mázsa -helyett. A gazdaság dolgozói nagyszerű vállalást tettek a termelési tervek túlteljesítésére. 150 holdas táblán már negyedszer kapálják a takar-- mányrépát. Ebből 400 mázsa hol­danként! átlagtermést vállaltak, de ahogy számolják, meglesz az 500 mázs-a is. Már most találni 4 kilós répákat, pedig még ezután fejlő­dik. A silókukori<fánál a tervezett 132 mázsa átlagterméssel szemben 400 mázsa terem egy-egy holdon. A paprikából 100 mázsás hol­danként! átlagtermésre számíta­nak. Valamennyi terményféleségnél túlteljesíti a gazdaság termelési tervét. Az eddigi terméskilátásokból ítélve — mondja ibiüszkélkedve Pankász elvtárs, a. gazdaság igaz­gatója — csak a 'növénytermesztés­ben több mint 1430 vagon ter­ménnyel termelünk többet, mint amennyit tervünk előír. Növényen­ként pl. silókukoricából 840, cukor­répából 185. takarmányrépából 375, zabból 16 vagonnal termelünk többet a tervezettnél azonos nagy-, sá-gú területen-. . A gazdaság dolgozói jó munká­jukért gazdag jutalmat kapnak. A terven felül termelt össztermény után mintegy 2-34,580 forint pré­miumot oszt szét érdem szerint a dolgozók között a gazdaság vezető­sége. A munka utáni szórakozás, .pihe­nés minden lehetőségét biztosítják a gazdaság dolgozóinak. Augusztus 20-án adják át ünnepélyesen a gazdaság dolgozóinak az épülő gyönyörű kultúrházat. -Saját népi­zenekara van a gazdaságnak, amely tánceeték-en és kultúrműsorokon ad zeniét. De egész napon át szórakoz­tatja a dolgozókat a hangszórókból szétáradó vidám zene is. Korszerű, egészséges, tiszta ■ munkásszállások­ban laknak a dolgozók és vízcsa­pokkal, kézmosó medencékkel, asz­talokkal szépen berendezett üzemi étkezdében fogyaszthatják el az ízletes ételeket. Most is állan­dóan épülnek az új házak sorai a gazdaságban. A Szovjetunió szov- hozainak példája nyomán hamaro­san ..szovhozközséggé1’ fejlőidik a gazdaság lakótelepe. A balaton- nagytbereki állami gazdaság me­gyénk egyik büszkesége, ahol a dolgozók nagyszerű munkája nyo­mán egyre gazdagabbá, terméke­nyebbé válik a föld- és hatalmas mennyiségű' terményeikkel hozzá­járulnak népünk életszínvonalának emeléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents