Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

Épülő Kommunizmus — épülő szocializmus APÁRTÉSANÉP A. Nabatcsikov cikkéből A Szovjetunió Kommunista Pártját -a szovjet nép nagy sze­retettel veszi körül. A párt, mint a dolgozó tömegek bátor, rendít­hetetlen, messzírelátó vezére . és a társadalom kommunista átala­kításának vezetőereje" megingat­hatatlan tekintélyt és általános el­ismerést vívott ki magának. A Kommunista Pártot a leg­forradalmibb osztály, a mun­kásosztály emelte a történe­lem színpadára, mint olyan pártot, amely erélye­sen harcol a dolgozó nép létérde­keiért, mint antikapitalista, for­radalmi pártot, mint a kizsákmá­nyoló rendet megdöntő s új, szo­cialista társadalmat teremtő pár­tot. A kommunista párt a marxis­ta tudomány gránitalapján indí­totta meg tevékenységét. A marxista tudomány feltárta a tár­sadalom fejlődéstörvényeit, meg­mutatta a proletáriátusnak: tör­ténelmi szerepe az, nogy a kapi­talizmus sírásója legyen, megmu­tatta a munkásosztálynak a harc célját, s e cél elérésének útjait és eszközeit. A Kommunista Párt egyesítette a tudományos ' szoai nizmust a munkásmozgalommal, szocalista öntudatot adott a tömegeknek. A párt megalapítói és vezérei: Lehin és Sztálin messze eiőrevit- ték, az új történelmi korszak, az imperializmus és a pi’oletárforra- dalmak kora viszonyainak meg­felelően tovább fejlesztették a marxizmust, s felvértezték a mun­kásosztályt az új történelmi fel­tételeknek megfelelő stratégia el­méletével. A párt a marxizmus- leninizmus eszmei alapján felvilá­gosította, egységbe forrasztotta és megszervezte a dolgozókat. A Kommunista Pártot, a néptö­megek vezérét a néppel való szo­ros egysége, a dolgozó tömegek­kel való szerves. eltéphetetlen kapcsolata, a nép bizalma teszi nagy erővé. A Kommunisa Párt a nép ér­dekeiért vívott harcában a társa­dalom megismert objektív fejlő­déstörvényeire, a marxi-lenini társadalomtudományra, a mun­kásmozgalomról, a szocialista for­radalomról és a kommunizmus építéséről szóló mar •• -lenini tu­dományra támasz so bk. Minden történelmi időszakban helyes, tu­dományosam megalapozott, a tár­sadalom anyagi jólétének fejlődési szükségleteit tükrözi, a néptömc— gek létérdekének megfelelő poli­tikát dolgoz ki és ea. > meg. A párt Szervezeti Szabályzata kötelezővé teszi a párttagnak, hogy „állandóan erősítse kapeso- a I t: t a tömegekkel, idejében r-li­gái jón a dolgozók igényeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetet­lensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolat­ban rejlik.“ a. A marxi-lenini tudomány be­bizonyította, hogy a társadalom története a termelés fejlődésének a termelőerők és a termelési vi­szonyok fejlődésének története. A társadalom története maguknak az anyagi javak termelőinek tör­ténelem alkotója. Pártunkat, a ténelem alkotója. Pártunkat a dolgozó tömegek politikai vezérét az teszi erőssé, hogy egész tevé­kenységében a néptömegekre, a társadalmi fejői dés főerejére tá- moszkodik. Pártunk fennállása óta kérlel­hetetlenül harcolt és harcol a különféle reakciós elméletek el­len, amelyek tagadják a néptöme­gek történelmi szerepét. A párt szétzúzta a narodnyikokat, az ■anarchistákat és az eszereket, akik tagadták a társadalom fej­lődéstörvényeinek objektív jelle­gét. „A marxizmus — írta V. I. Le­nin — abban különbözik minden más szocialista elmélettől, hogy benne egyszerűen egyesül a dol­gozók objektív helyzetének és a fejlődés objektív menetének elemzését illető teljes tudományos józanság, a tömegek forradalmi energiája, forradalmi alkotómun­kája, forradalmi kezdeményezései j elentőségének leghatározo r.ta bb elismerésével, elismerve természe­tesen azokat az egyéniségeket, csoportokat, szervezeteket, és pártokat is, akik, illetőleg ame­lyek megtalálják a kapóéi »latot ilyen, vagy amolyan osztályokkal és realizálni tudják ezt a kap­csolatot.“ A Kommunista Párt ereje és legyőzhető-, ensége egyöntetűségé­ben, í< néppel való szoros egysé­gében, helyes polítikájábán, e marxizmus-leninizmus iránti hű­ségében rejlik. Pártunkat vezéreli a leniniz- musnak az a -tanítása, hogy a párt legyen mindig a mozgalom élén, ne maradjon el az eseményektől, biztosítsa magának a vezető, irá­nyító erő pozícióját, de ne szalad­jon előre, ne szaladjon el a töme­gektől, győzze meg a tömegeket a párt politikai útmutatásainak helyességéről, s így biztosítsa jel­szavai, határozata és irányelvei el­fogadását. A Kommunista Párt a kommu­nizmus építésének világos, tudo­mányos programmjával s e Prog­ramm valóraváltásának konkrét tervével rendelkezik. A XIX. pártkongresszus határozatai poli­tikai, gazdasági és kultúrális tevé­kenysége minden területén meg­határozzák a párt feladatait a legközelebbi öt esztendőre. Ezeknek az intézkedéseknek célja a nép anyagi és kultúrális színvonalának további jelenté­keny emelése, a munkások és al- kalmazpttak reálbérének, a kol­hozparasztok pénz- és természet­beni jövedelmének emelése. A szovjet nép teljes egészé­ben helyesli a Kommunista Párt és a szovjet kormány bel- és külpolitikáját, amely a dolgozók létérdekeinek megfelelő, egyedül helyes politi­ka. A Kommunista Párt óriási fi­gyelmet fordít a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségé­nek további megszilárdítására, a Szovjetunió népei közötti barát­ságnak és a szovjet társadalom erkölcsi, politikai egységének erő­sítésére, a szovjet hazafiság fej­lesztésére. Kérlelhetetlenül Ivir- col a nacionalizmus és a kozmo- politizmus mindenféle megnyilvá­nulása, a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika bármiféle megsértése és elferdítése ellen, s a népek kö­zötti barátság ideológiájának, a proletár internacionalizmusnak és a szovjet hazafiságnak szellemé­ben neveli a dolgozókat. A párt fáradhatatlanul gondos­kodik a szovjet államnak, a kom­munizmus felépítéséért folyó harc főeszközének erősítéséről, követ­kezetesen valóra váltja a szocialis­ta demokratizmus elveit, megszi­lárdítja a szovjet törvényességet és jogrendet, tökéletesíti, javítja az államapparátust. . A szovjet nép nagy tanítómes­terét -s vezérét, korunk eszét, be­csületét és lelkiismeretét, a kom­munizmusért vívott harc élenjáró vezető erejét látja Kommunista Pártjában. Népünk határtalanul bízik pártunkban, a párt vezető­ségében. A munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség szorosan a Kommunista Párt köré tömö­rül, s a párt vezetésével rendíthe­tetlen hittel halad előre, harcol a szocialista haza további .felvirá­goztatásáért, a kommunizmus építésének újabb győzelmeiért. Folyik a kefakaFÍíás a Szovjetunió kolhozaiban és szóv Saozaibam A vontatott kombájnak nagyrészé- hez tarlőhántó tárcsát kapcsolnak, hogy az aratás-csépléssel egyménet­Szállítószalaggal gépkocsira rakják az gabonát a szalszki sztyeppe egyik szó rácsában. * Napról-napra nagyobb méreteket öltenek a betakarítás munkálatai a Szovjetunió déli övezeteiben. A kö­zépázsiai és a kaukázusontúli köztár­saságok kolhozaiban javában folyik az ősziárpa és a búza betakarítása. I Megkezdték a termés betakarítását Ukrajna déli övezetének kolhozaiban és szovhozaiban. Sztavropolban, a krasznodari határterületen, Groziij- ban, a Krim félszigeten, a rosztovi területen, az Észak-Őszét és a De- gesztán SZSZK-ban. A betakarítás megkezdésével egy­idejűleg a kolhozok megkezdték a beadási terv teljesítését. A „Sztálin" kolhoz, az „Amengelde" kolhoz és a dzsambuli terület más kolhozai (Kazah SZSZK) ugyancsak hozzáfog­tak a termésbetakarításhoz és folya­matosan beszállítják az állami be- gyüjtőhelyekre az új termést. Jú­nius 20-ra az ország déli övezetének kolhozai és szovhozai másfélszer több gabonát adtak be az államnak, mint a múlt év azonos időszakában. Ukrajna kolhozaiban és szovhozai­ban is kasza alá érett az ősziárpa és a rozs. A betakarításhoz szükséges gépek és gépezetek készenlétben áll­nak. Ebben az évben Ukrajna gép- és traktorállomásai, valamint szov­hozai sok új műszaki felszerelést kaptak. A kolhozok termésének 75 százalékát, a déli övezetekben a termés 90—95 százalékát takarítják be kombájnnal, egyes kolhozokban pedig 100 százalékát. ben végezhessék el a tarlóhántást. A szemveszteség ellen vívott harc és a megtisztítás megjavítása céljából számos kombájn magfogóval és har­madik tisztítóművel szereltek fel. A megdőlt gabona betakarítására pe­dig a kombájnokat különleges ka­lászemelő szerkezetekkel látták el. A szovjet mezőgazdaság dolgozói ezt a célt tűzték maguk elé, hogy bármilyen időjárási viszonyok között is gyorsan és szemveszteség nélkül takarítják be a gabonát és becsület­tel teljesítik az állam -ránti kötele­zettségüket, a gabonabeadást. - A herszoni terület egész sor kolhozá­ban például a kombájnkezelők hek­táronként 25 mázsa árpát csépeltek. A kubáni „Szovjet" gépállomás négy munkanap alatt 33 kombájnnal 915 hektár árpát aratott le. Azerbajdzsán lariki övezetében hektáronkínt 17--- 20 mázsa ősziárpát takarítottak be, 00 Ötéves a magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Mind Magyarországot, mind Bul­gáriát a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a fasiszta iga alól és mindkét nép dolgozói előtt meg­nyitotta a boldogulás és a szocialista jövő felé vezető utat. A két nép kö­zötti barátság fontos tényezője az, hogy mind Magyarországot, mind Bulgáriát a hálás szeretet és szoros barátság fűzi felszabadítójához, a nagy Szóvjetunióhoz, melynek pél­dája nyomán építik a szocializmust és a Szovjetunió által vezetett béke­tábor soraiban harcolnak a békéért. 1948 július 16-án a két baráti or­szág megkötötte a Barátsági Együtt­működési és Kölcsönös Segélynyúj­tási Egyezményt. Az egyezmény ská­lája évről-évre mindjobban kiszéle­sedett. A magyar-bolgár árucserefor­galom az 1947. évihez viszonyítva — kétszeresére emelkedett. A Magyar Népköztársaság és Bol­gár Népköztársaság közötti árucsere­forgalom keretében Bulgária piritet, cinkkoncentrát, ólmot, különféle textilipari nyersanyagokat, különféle mezőgazdasági cikkeket, vegyi cikke­ket és dohányt szállított Magyaror­szágnak. Ezzel szemben Magyaror­szág különféle gépeket és felszerelé­seket. híradástechnikai felszerelése­ket, hengerelt árut, vegyszereket, gyógyszereket exportált Bulgáriába. A Bolgár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság — akárcsak a Szovjetunió és a többi néni demo­kratikus ország — a kölcsönös se­gítség szeli lemében megosztja egy­mással a termelési tapasztalatokat. A múlt évben a Magyar Népköztársa­ság alkotmánya évfordulójának tisz­teletére a bolgár vasutasok és bá­nyászok versenyt indítottak, hogy határidő előtt szállíthassák az ércet és szenet a magyar ipar számára. A magyar és bolgár nép szoros barátságának további bizonyítékát tapasztalhatjuk az egyre élénkülő kultúrális kapcsolatokban. A két nemzet írói, tudósai és mű­vészei kölcsönösen támogatják .egy­mást és ezzel hozzájárulnak a kát ország közötti kultúrális kapcsolatok megerősítéséhez és a szocialista kultúra megteremtéséhez. A magyar és a bolgár dolgozók számos kiállításon, filmbemutatón is­mertették meg a Bolgár, illetve a Magyar Népköztársaság kulturális életének fejlődését. Ennek kapcsán 1952 szeptember 9-én nyilt meg Bu­dapesten a Dimitrov kiállítás, ahol a magyar nép közelebbről megismer­hette a boldgár nép nagy fiának életét és harcát. 1952 májusában Bulgáriában ma­p gyár képzőművészeti kiállítás nyilt meg, ahol a bolgár dolgozó népnek alkalma volt közelebbről megismerni a magyar haladó. művészet alkotá­sait. Ugyanakkor 1952 szeptemberében nálunk a bolgár filmhéten több bol­gár film került előadásra, többek kö­zött Ivan Vazov, a bolgár klasszikus író műve: „Az iga alatt»-», amit a filmszínházaink jelenleg is nagy si­kerrel vetítenek! Bulgáriában 1951 és 1952-ben nagy sikerrel megtartották a Magyar Film hetet, amelyen magyar filmek színe java került bemutatásra. A szerződés aláírása óta összeha­sonlíthatatlanul több bolgár mű je­lent meg magyar nyelven, mint a háború előtti években. A többi kö-* zött megjelent a bolgár írók és köl­tők antológiája. Ezenkívül 12 szép- irodalmi, 4 ifjúsági, több politikai és tervgazdasági könyv is. Bulgáriában is több magyar mű jelent meg bolgár ’ fordításban, a többi között Móricz Zsigmond „Sze­gény emberek», Veres Péter „Pálya­munkások». A Magyar Költők Anto­lógiája, stb. A két népköztársaság között állandóan növekszik a kultú­rális kapcsolat - és a két ország iro­dalmi művei iránti érdeklődés. Bu­dapesten és Szófiában a múlt évben megnyílt a bolgár- illetve magyar kultúrintézet, ahol előadások kereté­ben képekkel, könyvekkel és illuszt­rációkkal ismertetik a két nép kul­turális fejlődését. A két nép közötti kultúrális együttműködés elősegíti és lehetősé­get nyújt, hogy az élenjáró dolgozók, a bolgár- és magyar művészek ta­pasztalatcsere útján jobban megis­merjék a két ország kultúrális fejlő­dését és elősegítsék Bulgária és Magyarország szocialista építését és még szorosabbra vonják a két nép Közötti barátságot. Számos bolgár művész járt Ma­gyarországon, illetve magyar min vész Bulgáriában. Igen sok ösztön­díjas bolgár diák tanul Magyarorszá­gon, illetve magyar diák Bulgáriá­ban. Ugyanakkor az egyezmény ke- cetén belül egyre nagyobb mérete­ket ölt a csere-üdültetés'. Számos magyar dolgozó üdül a Fekete-tenger partján és sok bolgár dolgozó gyö­nyörködik a Bjalaton és Mátra szép­ségeiben. A Magyar-Bolgár Barátsági, Együttműködési és .Kölcsönös Se­gélynyújtási Egyezmény hozzájárul a két nép gazdasági és kultúrális fejlődéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának határozatai a megvalósulás útján A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói nagy lelkesedéssel fo­gadták a lakosság életszínvonalának további emelésére hozott kormány- határozatot. Az egyik legjelentősebb határozat a 600 millió D-márka f$>" lyósítása lakásépítésre, illetve romla­kások újjáépítésére, a tervben ki­tűzött építkezéseken felül. Az üze­mekben bizottságok alakultak, ame­lyek gondosan megvizsgálják, me­lyek azok a dolgozók, akiket elsősor­ban kell tágasabb, jobb lakáshoz juttatni. A döntésnél azokat része­sítik előnyben, akiknél nagyobb a család, több a gyermek. Nagy se­gítséget jelent az is, hogy ezek a családok részletre kaphatnak bútort. Erfurt városi tanácsa négy nappal a határozat meghozatala után, máris pontos tervet dolgozott ki annak gyakorlati végrehajtására. A körzet­ben máris hozzákezdtek 114 lakás építéséhez, továbbá 237 lakás építé­se rövidesen megkezdődik. Romlaká­sok és megrongálódott lakások újjá­építésére, illetve tatarozására 800.000 D-márka áll a városi tanács rendel­kezésére. Erfurtban a lakások 50 százaléka nagy lakás. A városi tanács ezért úgy határozott, hogy főleg a két- és h a romszobás lakást építenek gyer­mekes családok részére. Ezenkívül szoba-konyha-fürdőszobás lakások is épülnek. -. Az építkezések sürgősségére való tekintettel, a tanács határozatot ’ho­zott, hogy ugyanúgy, mint a Sztálin- allei építkezéseknél, a lakások egy részét azok kapják, akik a legjobban kiveszik részüket az építkezési mun­kálatokból. Potsdam körzetben 430 új lakás épül, ezek közül 340 az ipari közpon­tokban, így Premnitzben, Branden­burgban, Hennigadorfban. Wildau- ban, stb. Falun 90 új lakás épül me- j zőgazdasági dolgozók, traktoristák, orvosok, tanítók részére. A körzetben biztosítanak keretet városszépítésze- ti célokra is, pl. parkosításra, stb. Jelentős összegeket fordítanak út­építésre, romt^lanításra. A Német Beruházási Bank utasí­totta körzeti fiókjait: folyósítsák ! minden egyéni kérelmezőnek az épít- I kezési' költségek 90 százalékát. Cottus körzetben 387 dolgozó jut új lakáshoz. Ezenfelül még 68 rom­lakást is újjáépítenek. Az építkezé­sek céljaira máris rendelkezésre áll 19.9 millió D-márka. A lakásokat fő­leg ipari központokban építik, így Cottusban, Gubenban, Finsterwalde- ban, stb. A vasutasok 40, a. gépállo­mások 30 új épületet kapnak. A kormánynak, ez a határozata is bizonyítja', hogy szívén viseli a dol­gozók indokolt igényeinek kielégíté­sét. A dolgozók a munkateljesítmény növelésével, a nemzeti újjáépítési Programm megvalósításával való még aktívabb részvételükkel hálálják meg a gondoskodást. Több mint 35.000 lakost számlál Nowa Huta városa Négy esztendővel ezelőtt, a nowa- hutai kombinát építését egy évvel megelőzően indult meg Krakkó mel­lett Nowa Huta városának építke­zése. Ma már az egykori szántóföl­dek helyén többszáz korszerű lakór ház pompázik. A város lakossága meghaladja a 35.000 főt. Nowa Huta a szocialista városépí­tészet elvei szerint épült. A háztöm­böket ligetek, parkok övezik, vala­mennyi lakásba bevezették a köz­ponti fűtést, a hideg- és melegvjz- szolgáltatást. A városban számos bölcsőde, óvo­da és iskola létesült. A dolgozó nő­ket éttermek, büffék egész sora mentesíti a mindennapi főzés gond­jától. Három mozi, állandó színház, kultúrházak és munkásklubok széles hálózata gondoskodik a lakosok szó­rakozásáról. <1 Állandóan újabb épületek épül­nek. Az idén elkészülő építjnények térfogata megközelíti a kétmillió köbmétert. Több mint 7000 új la­kást és számos középületet adnak át még ebben az esztendőben a forga­lomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents