Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1953 juhira 12.

A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG

(Folytatás az 1. oldalról)

Bek, amelyek dolgozó népünk javát szolgáló rendszabályaink végrehajtását fegyelmezetlenséggel, zavarítkejtéssel, helyes intézkedő' sei nk tűlihajtásával, vagy féfrema gyarázásával meg akarják akadályozni.

Külön kívánok szólni ezzel kapcsolatban a mi derék bányászaink hoz, akik a felszabadulásunk óta annyiszor megmutatták, hogy tudatában vannak a fontos szerepnek, mélyet gazdasági életünkben, szocialista hazánk építésében betöltenek és ennek megfelelően ár; dozatot nem kímélve, mindig biztosították gazdasági életünk aJíip- anyiagát, iparunk kenyerét, * a szenet. Ugyancsak szólni kívánok külön Ózd, Diósgyőr, RM Művek kohászaihoz, akiknek további .jó, fegyelmezett .munkájától és tervtel- jesítéséitőí füg,g jórészlben, hogy milyen iramban tudjuk emelni dob gozó népünk és benne az ipari munkásság életszínvonalát. Bányászaink, kohásza ink álljanak jaz\ élre, mutassanak példát fegyelemben, t e r vt eljes í tésb e n aiz egész

ipari munkásságnak, az egész dolgozó népnek, és biztosítsák nem- zeJgazdaságunkriák a széles tömegek életszínvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges alapanyagunkat.

Biztosaik vagyunk abban, hogy dolgozó népünk életszínvonalának és, jóléte emelésének terveit helyesli és, támogatja az -a hazafias értelmiség is. -am-e'y a felszabadu 1 ás pta egyre fokozódó mértékben mxtójtta meg, hogy bizton 'támaszkodhatunk együttműködésére, odaadó munkájára, szaktudására országunk fontos kérdéseinek megoldásában.

Miieden ipari munkás, minden a tepnielésben dolgozó értelmiségi legyen tudatában annak, hogy el sógorban"az ö öntudatos, fegyelmezett’jő''munkájától függ, hogy mié Íven • 'iramban tudjuk a dolgozók lólétátr^inelní. Mindén kommunista, pártunk minden tagja, népneve* lóink, agitátoraink, a DlSZ-iijúság- rab 'Százezrei, a szák-szervezetek másfélmilliót szám'ál ó dolgozóig lépjenek sorompóba. Végezzenek jó felvilágosító munkát, bátran leplezzék ie,'-szigeteljék- el az ellen-, ségef és péildamutatásviikkái1 biztosítsák 'tiij; ■célkitűzéseink' teljés síkéról; (Hosszántartó taps.)

Áz:felűíűlt napok alatt mindany nyian meggyőződhettünk, hogy az ipári 'munkásság, a műszaki értelmiség zöme lelkes helyesléssel- fogadta azokat, a rendszabályokat, amelyeket pártunk az életszínvonal1 megjavítására kidolgozott. Sok munkás .azzal, válaszolt javaslatainkra, hogy több termelésre tett felajánlási.... Gondoskodnunk -kell arról, hogy most amikor irányt vettünk a munkásosztály, a dolgozó nép .életsainvonalának erőteljes emelésére, a szocialista, munka- verseny. szocialista építésünk minden egyéb módszere új lendületre kapjon és segítsen meggyorsítani népünk jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket-. Ez /egyben a leg* jobb? válasz az ellenségnek arra a tervére;’ amellyel alá akarja ásni á m.unkáiftgyelmet. terveink teljesítéséit lés mindazokat a rendszabályokat, mélyek szocialista építésünk folytatását,' és dolgozó népünk fel- emelkedésiét szolgálják.

Ki kell tértem itt. azokra a nézetekre, amelyeket gyakran az ellenség, né'néha a jÓhiszéműek is ban- gozit’at.nak, s amelyék szerint rendszabályaink rendkívül rövid idő alatt1 és gyors iramban javítják meg1 dolgozó népünk életszínvonalát. Vigyáznunk kell e téren, bogy a várakozásokat fél ne osigázZuk. Mint minden alapos munkához, a népjólét emeléséhez is többek között-, idő kell,., a jó aratás lehetővé teszi, hagy hétrőCíhétre, bővebb 1 gyen és hozzáteszem, olcsóbb is, egy ■ ser élelmiszernél, különösen zöldségféléknél, a gyümölcsnél, n burgonyánál az ellátás'. Ezen a téren éppen az utolsó hetekben komoly. javulás és hozzátehetem. komoly áresés is van, amint az elvtársak erről meggyőződhettek. Néhány héten belül, ha a begyűjtés fegyelmez;tten és."szervezetten folyik, a mégy forint hatvan filléres liszt is országosan kapható lesz.

Ä •cukorrépatermés jónak Ígérkezik és minden jel szerint októberben már bőségesen áll majd renölelkezésünkre országszerte a kristálycukor. Egy sor textilárunál és labbeliné. már komoly árcsökkentést hajtottunk végre. Más rend szabályok lehetővé teszik hogy jó minőségű textiláru, lábbeli, £ legközelebbi hónapokban már na gyobb mennyiségben álljon a dolgozók rendelkezésére. De ugyanakkor mindenki megérti, hogy pl. ab ból a kukoricáiból, -amit októberben fogunk letörni, az ősszel még nem lesz disznóihús és hogy életszínvonalunk általános emelése hosszú idő munkáját veszi igénybe. Hosz szú és gondos munkát- követel be rókázásaink átütemezése is abban az irányban, hogy a nehézipari -beruházások egy részét a könnyű- -iparba. az élelmiszeriparba és mezőgazdaságba vezessük át.

Az életszínvonal javítását szolgáló nyersanyagok, amilyen gyapot, a gyapjú, a bőr jelentékeny részben külföldről', import útján kerülnek hozzánk és ez már magában véve is .megnehezíti, hogy ezen a téren gyorsütemű, vagy hirtelen növekedést, tudjunk elérni. Mindjárt hozzáteszem azonban, hogy nem lebecsülendő az a juttatás, amelyet az utolsó hetekben foganatosított rendszabályok eddig is eredményeztek. A ruhaneműik, a bipő, az idényeikkel; árainak eddigi' csökkentése egy évre kivetítve egymilliárdkétszázm Ü !ió forint megtakarítást jelent a fogyasztóknak. A tatarozásokat például Budapesten már az ősszel nagy- arányban megkezdjük. A lakásépítés fokozására, benne a budapesti akarok építősének fokozására jövőre nyolcszázmillió forinttal többet költünk, mint az idén. A budapesti utcai közlekedés megjavítása is nemsokára jótékonyan fogja éreztetni hatását. Maga az a tény, hogy gazdaságpolitikánk most* irányt vett a dolgozó nép és különösen az ipari munkásság éietsziir vo n alána k megjavítására, kezesség arra, hogy lassan,, de biztosan megvalósítják ezt a célkitűzésünket.

Rátérek most mezőgazdaságunk kérdéseire.. Szóltam arról, hogy. a túlzott iparosítás következtében az utolsó esztendőkben a mezőgazdaságra. jutó beruházások aránya esett. Ez már magában véve hiba, mert a mezőgazdaság termeli az élelmiszereket, melyek életszínvonal emelésénél jelentékeny szerepet játszanak. *Emellett azqnban külön elkövettük még az.t a hibát is, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gyors fejlesztése érdekében elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztság, tehát a mezőgazdaságban dolgozók* több- .ségérv.k érdekeit. A műtrágyák, a mezőgazdasági gépeket szinte kizárólag az álJami gazdaságoknak és szövetkezeteknek juttattuk, s elsősorban nekik dolgoztak a gépállomások is.

A szövetkezetek és állami gazdaságok gyors’ fejlesztéséhek egyik -velejárója volt a tagosítás, amely az egyénileg dolgozó parasztok gyakori zaklatásával járt. A tagosításnál sokszor megszegték az önkéntesség elvét. Vannak olyan községek, ahol az utolsó évek folyamán- kétszer, sőt háromszor is ta* gosítottak és ezzel kapcsolatban kétszer, sőt háromszor is cseréltek, vették el az egyéni gazda földjét és adtak helyette másikat. Sok egyénileg dolgozó paraszt emiatt elégedetlenkedett, nem érezte jog- biztosnak a birtoklás biztonságát, vagy nem tudta, hogy a legközelebbi tagosítás esetén nem zavarják-e újra termelését. Begyűjtési rendszerünk olyan,' hogy évről-évre változott és megnehezítette a dolgozó parasztok számára, hogy esztendőkre előre ismerjék az állammal- szemben fennálló kötelezettségeiket.

4

A termelési szerzödéséket gyakran az önkéntesség megsértésével kötötték -és azokkal szemben, akik önként nem voltak hajlandók szerződni, nem egyszer nyomást, adminisztratív rendszabályokat alkalmaztak, mint ahogy általában sűrűn alkalmaztak az egyéni parasz- tokkal szemben is meggyőzés helyett adminisztratív rendszabályokat, büntetéseiket. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik még nem hívei a termelőszövetkezetnek , állandóan nyugtalankodtak amiatt, hogy esetleg őket előbb vagy utóbb Termelő-szövetkezetbe

kényszerítik. Mindezek -a ténye« együttvéve odavezettek, hogy dolgozó parasztságunk jelentékeny része bizonyitalanná vált, nem egy esetben otthagyta földjét és elment az iparba és az állami gazda Ságokba dolgozni.

Pártunk e tények felismerésében határozta el, hogy ezen a téren is ki kell javítani az elkövetett hibákat. Már egy sor komoly rendszabályt foganatosítottunk, hogy csak egyet, említsek, 600 millió forinttal csökkentettük már eddig is a mezőgazdaság kötelezettségeit, terveink átdolgozásának egyik fő célja, hogy az eddiginél .sokkal főbbet tudjunk beruházni a mező- gazdaságba. Külön meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell -nyugtatnunk minden téren. Gazdaságilag erőteljesen támogatnunk fcélí, hogy kapjon műtrágyát, igénybe vehesse a gépállomások segítségét, hogy a beadás után szabadon, tetszése szerint értékesíthesse terinelvé- nyéit. Gyors, konkrét, kézzelfogható rendszabályokkal kell biztosítani azt, hogy nyugodtan termeljen földjén, hogy a m-i új rendsza- báiyai-nik következtében ne csak termelési kedve niőjjön, hanem ezzé! együtt életszínvonala, csakúgy, mint az ipari munkásságé.

Azok a rendszabályok, amelyeket pártunk Központi Vezetősége kidolgozott, végeredményükben nemcsak megnyugtatják az egyénileg dolgozó parasztokat, de emelik életszínvonalukat -s egyben újra megszilárdítják a munkás-paraszt szövetséget is. Az egyénileg dolgozó parasztok, akik mezőgazdasági népességünk többségét teszik ki, ezeknek az általunk javasolj rendszabályoknak alapján megértik, hogy pártunk és államunk felismerte bajaikat és gondjaikat, amelyek eddig nyugtalanították őket és gyorsan, erőteljesen akar segíteni rajtuk.

Az egyénileg dolgozó parasztok megnyugtatását szolgálja jórészt az javaslat is, amely meglassítja a te r m e lő sző ve t ke zetek számszerű növekedését s az -a javaslat, amely módot ad -a szövetkezeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kilépjenek a szövetkezetekből. Sőt, ha a tagok többsége ezt óhajtja, a gazdasági év végén a szövetkezet ki is mondhatja feloszlását. A termelőszövetkezetek alapszabályai szerint a tag a szövetkezetből, a 'belépés után csak három év múlva léphet ki. Mi az önkéntesség elvének aláhúzására javasoltuk, hogy eftc-'l a szabálytól tekintsünk el és az idén már a gazdasági év végén kiléphet az a tag, aki azt hisz:«, hogy gazdasági boldogulását a szövetkezeten kívül jobban el tudja érni.

Mi megállapítottuk, hogy a szövetkezetben még vannak olyan tagok, akik nem azért léptek be, mert meg voltak győződve a kollektív nagyüzemi mezőigazdasági tatmelés fölényéről, hanem azért, mert mondjuk attól tartottak, hogy egyébként a földjüket tagosítják, vagy mert a falu többsége belépett, vagy mert,így remélték -szabadulni a földtől, sőt nem egyszer azért mentek a szövetkezetbe, mert ebbe az irányba nyomást gyakoroltak rájuk.

Vannak olyan szövetkezeti tagok, akik saját szövetkezetük rossz munkafegyelme, a rossz vezetése, szervezetle miatt elégedetlenek és ezért -szeretnének kitépni. És elsősorban szeretnének kilépni a lógósok, a naplopók, az olyan „tagok“, akik egy esztendő alatt -néha csak öt hat munkaegységet dolgoztak. Mindezek a tagok csak hátráltatják a. szövetkezet fejlődését. és a szövetkezeti mozgatom nem gyengül, hanem erősödik, ha a szövetkezet az ily en tagoktól megszabadul.. Ezért mindenki megérti, hogy javaslatunk ugyanúgy, mint a szövetkezetek fejlesztésének ineglassítása, nem a t ermel ő sz ö vetke z etek gyeiig í lésére, hanem erősítésére irányul. Amikor mi segítjük az egyénileg dolgozó parasztokat, ezzé! nem változik meg az a politikánk, hogy a termelőszövetkezetieket még inkább segítjük.

Ki kell mondanunk világosan és félreérthetetlenül, bogy pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezet-ekbein látja a falu szocialista építésének útját’és

ennek megfelelően a jövőben mindent megad a termelőszövetkezetek erősítésére, fejlesztésére. Ebben a tekintetben nincs változás. A mi rendszabályaink a szövetkezetekkel kapcsolatban változatlanul azt célozzák, hogy a szövetkezetek erősítsék meg az eddig elért eredményeiket, javítsák meg szer. vezet ükét, sajátítsák el a legjobb termelési módszereket, emeljék termelési eredményeiket és ezen keresztül emeljék a szövetkezeti tagság jövedelmét, jólétét, életszínvonalát/

Ennek megfelelően a népi demokrácia változatlanul; fenntartja, sőt növeli mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban eddig biztosított. De tovább is megyünk. Tekintettel arra, hogy különösen az új, nemrég alakult termelőszövetkezetek tagjainak -sok nehézséggel kell meg- küzdenjök, drága tandijat kell ii- zetn öik, míg elsajátítják a nagyüzemi mezőgazdasági termelés tudományát, javasoltuk a kormánynak, hogy az idén a termelőszövetkezeteknek, nemcsak a III. típu- súa,knak( de az I. és II. típusúak- nak is, amennyiben a termelési 'év befejezése után további szövetkezeti formában dolgoznak, az ösz- szes begyűjtési cikkeknél- adjunk az eddigieken felül még tíz százalék engedményt. A (kormány e javaslatunkat elfogadta és holnap nyilvánosságra, hozza. Ebből mindenki meg fogja érteni', hogy mi változatlanul; támogatjuk a termelőszövetkezetieket.

A mi javaslatunk célja az, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek -a termelőszövetkezeteik fejlesztése terén eddig történteik. Mi változatlanul' valljuk a termelőszövetkezeti termelés fölényét, valljuk azt, hogy a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális felemelkedésének egyedül járható útja a termelőszövetkezet. Ezért feiszőüStjuk a termelőszövefikezet híveit, a termelőszövetkezeteik többszázezres tagságát is, cijkik az utolsó esztendőikben annyi áldozatta] és hozzá- tehetem, annyi eredménnyel) építették szövetkezeteket, hogy fogjanak össze és védjék meg a termelőszövetkezetüket, Külön fordulunk a termelőszövetkezetek kommunistáihoz, pártszervezeteihez. DISZ tagjai hoz és DíSZ-szer- j vezeteibez, a traktoristákhoz, ko mb ájnve ze i ők hő z, hogy álljanak a szövetkezet megvédéséért, megerősítéséért vívott harc élére. Legyenek mindenütt az első sorban, bátran, keményen leplezzék lei, verj tik vissza az ellenség minden megnyilvánulását, minden támadását! Ne engedjenek a csüggedés- n-eik, ne engedjenek az ellenséges propagandának, amely a mi helyes intézikeidéseink túlhajtásávai most megkísérli az egész szövetkezeti mozgalom elllen a támadást. A termelőszövetkezetek tagjai és hívei legyenek biztosaik afelől, hogy támogatja, őket pártunk, mögöttük áll népi demokráciánk egész ereje. Nem fogjuk tehetetlenül tűrni, hogy ,a falu szocialista építésének eddigi eredményeit a*z ellenség most megpróbálja aláásni. Nem fogunk tűrni szövet,kezet,ellenes agi- tác.ót sem, mint ahogy nem tűrünk agitácjót szocialista építésünk ellen sem.

Ezizel kapcsolatban fel keli lépni azok ellen, akik most az aratás kellős középért azzal zavarják a termelőszövetkezetek munkáját, hogy rögtön, azonnal ki akarnak lépni, vagy a szövetkezet rögtöni feloszlását követelik, A javaslat,

amely az országgyűlésen a termelőszövetkezetből való kilépésre vonatkozóan elhangzott, úgy szólt, hogy kilépést csak a termelési év végén, tehát ez év októberében lehet megengedni. Azoknak a jó- ndulatú term ti ő sz övét keze üi tagoknak. akik. most a legnagyobb munkaidő közepette akarják elhagyni a szövetkezeteket, vagy éppen a szövetkezet felosztását követelik, türelmes felvilágosító munkával meg kel] magyarázni, hogy még ha nem is az ellenség tanácsát . követi, ezzel a követelésükkel lényegében szétzilálják, de,zorganizálják a termelőszövetkezetek -munkáját, mégpedig éppen most, ezekben a. döntő napokban és hetekben, amikor az egész esztendő terméséi akarjuk begyűjteni, Az ilyen türelmetlenekkel meg keil értetni, hogy most ne zavarják az aratást, ne zavarják a begyűjtés munkáját, ne zavarják a termés betakarítását, hanem várjanak nyugodtan a termelési év végéig, s ha a szövetkezetből ki akarnak lépni, akkor ezt megtehet tk ágy, ahogy ezt javasoltuk, a termelési év végén, október folyamán, azaz három hónap múlva.

Ezt annál inkább alá kel] húzni, mert egyre másra tapasztalhatjuk, hogy a termelőiszövetkezették M kizárt ellenséges elemek és kunosén a kulákok most általános támadásra indulnak a sző vetkezet ék ellen. Pártszervezeteinknek, taná' csainiknak, de elsősorban magának a ter melő sz övetkeze tek régi tagjainak és híveinek egyesült erővel és keményen vissza, kell verniük ezf- a támadást. Nekünk változatlanul nincs 'kifogásunk az ellen, hogy azok a tagok, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetekből, ezt a gazdasági év végén megtegyék. De mert mj a szövetkezetek megerősödését, felvirágzását és gazdagodását akarjuk, nem fogjuk megengedni, hogy akár a bü- relimetíenség, akár az ellenséges agitáció ezeket a mi helyes rendszabályainkat a szövetkezetek ellen fordítsa. A jó termés lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek éppen az idén meg tudják végre mutatni fölényüket, Ezért mindent meg kell tenni arra, hogy a szövetkezetek szervezetten, zavartalanul végezhessék -az aratást, nyugodtan végezhessék a betakarítást és pontosan teljesíthessék -a begyűjtést is. Ennek megfelelően, ismétlem, nem szabad megengedni, hogy a tér" me*iő sző vetkezetek aratási munkáját és a- további fejlődést akár türelmetlenségből, akár ellenséges szándékkal bárki is megzavarja.

Különösen fel kell lépni azokkal' a kulákokkal szemben, akik dolgozó népünk életszin.véna láb ak

emelésére irányuló rendszabályokat gyengeségnek ' magyarázzák. Abból a tényből, hogy javasoltuk a kuláklis-ta megszüntetését, a falu kizsákmányoló elemei arra a következtetésre jutottak, hogy'most ‘eljött az ő idejük, (Derültség) Gondoskodnunk kell róla, hogy ebből a, tévhitükből gyorsán kijózanodjanak. (Nagy. taps.)

Mi azért javasoltuk- a ku! áld ista megszüntetését, mert rengeteg visszaélésre és 'felesleges zaklatásra adott okot. Rájöttünk arra, hogy sok kulák okkal -móddal keresztül tudta vinni, hogy lekerült a listáról, viszont nem egyszer doígiozó közép-parasztok 'kerültek erre á listára és őket ugyanúgy korlátozásoknak, sőt zaklatásokénak vetették alá. ezért szüntetjük meg a kif.áklistát. De a kulák kulák marad listával, vagy lista nélkül. (Nagy taps.) Akinek '/afelől va- lami kétsége lett volna, -az ezt tapasztalhatta most, az utóbbi napokban, amikor megnőtt a kulákok szarva. A mi dolgunk, hogy most letörjük a megnőtt szarvakat (Nagy taps.)

'Ismétlem, abból, bogy lefaragjuk és kijavítjuk azokat a hibánkat, amelyek kulákpolitikánkban előállottak és amelyet a kulákok korlátok közé szorítása helyett nem egyszer a kulákok általános zaklatására, vagy kisajátítására mentek át. nem következik az, hogy most a kulák számára szabad -a vásár, hogy a kulákok korlátozását célzó politikánkban változás

ál i ott be.

Ezért hatóságaink helyes n jártak el, amikor őrizetbevették azokat a kalikókat, akik megjelentek a szövetkezeti földön és ott aratni kezdtek, (derültség) vagy azokat a kulákokat, akik abban a íbiszemben, hogy már eljött az idejük, áthágták a népi demokrácia törvényeit. Az utolsó napok tapasztalatai « kulákokkal kapcsolatban újra azt mutatták, hogy a kutyából nem lesz szalonna. (Taps.) Ezért mi ugyanakkor, amikor pontosan saját rendelkezés.?ink betartásával érvényt szerzünk a küáko- kát korlátozó rendszabályoknak, nem fogjuk tűrni, hogy a kulákok zav-arjá.k szocialista építésünket a falun, visszaköveteljék a szövetkezetbe. vagy állami gazdaságba ta- gosított földjeiket, támadják -a szövetkezeteket. és kárt okozzanak neki, vagy éppen népi demokrá(F oly tatása a 3. oldalon,)