Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-11 / 161. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 július 11. „4 Párt, a kormány, a szovjet nép megbonthatatlan egysége44 — a „Pravda“ vezércikke Moszkva (TASZSZ). A «Pravda» július 10-i «A párt, a kormány, a szovjet nép megbonthatatlan egysé­ge» című vezércikkében írja: A törhetetlen hatalommal és alko­tóerővel telt szovjet ország szilárdan halad előre a kommunizmus építésé­nek útján. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, valóraváltva a XIX. kongresszus határozatait. Központi Bizottságának vezetésével hatalmas fellendülést biztosított a népgazdaság minden területén. A kommunista építőmunka hatalmas feladatait tel­jesítő szovjet nép még szorosabban tömörült a párt és a kormány köré. Szüntelenül erősödik országunk gaz­dasági és védelmi ereje, jelentős si­kereket értünk el a munkások, kol­hozparasztok. értelmiségiek, minden szovjet ember életének további javí­tása terén. * Hatalmas szocialista iparral, sok­oldalúan fejlett nehéziparral: a szo­cialista gazdaság alapjainak alapjá­val rendelkezünk. Szüntelenül emel­kedik gépgyártásunk, amely bizto­sítja a népgazdaság valamennyi ágá­nak korszerű technikával való ellá­tását. Nagy sikereket értünk el az élenjáró szovjet tudomány fejleszté­sében. Magas színvonalat ért el a könnyű- és élelmiszeriparunk. Köny- nyű- és élelmiszeriparunknak most lehetősége van arra, hogy a párt ál­tal folytatott árleszállítási politika alapján kielégítse a városi és falusi lakosság növekvő szükségleteit. A háború utáni években helyreállított mezőgazdaságot a háború előttinél nagyobb mértékben látjuk el leg­újabb technikával. Mindezek a sikerek országunk munkásosztálya és parasztsága tar­tós szövetségének, a Szovjetunió né­pei izmosodó barátságának, a szov­jet társadalom erkölcsi-politikai egy­sége szüntelen erősödésének, a Kom­munista Párt által kidolgozott poli­tika következetes valóraváltásának eredményei. A szilárd és következetes békepo- lilikát folytató szovjet kormány nem egy ízben kijelentette, hogy a nem­zetközi élet minden függő és vitás kérdése megoldható az érdekelt or­szágok közötti tárgyalások útján. Ez a nyilatkozat minden nép egyöntetű támogatására és helyeslésére talált. A szovjet kormány újabb békekezde­ményezése a Szovjetunió nemzetközi helyzetének további megszilárdítását, országunk tekintélyének növekedé­sét és a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó világmozgalom komoly fellendülését eredményezte. Másként fest a helyzet az impe­rialista táborban. Itt a kapitalizmus általános válságának további élező­dését, az amerikai imperializmus ré­széről a féktelen terjeszkedést és az arcátlan diktátum politikáját, a ka­pitalista országok közötti ellentétek növekedését és a dolgozók széles tö­megeinek mind fokozódó elnyomoro- dását figyelhetjük meg. A világhelyzet alakulásának egész menete ilvmódon a demokrácia és a szocializmus erőinek szüntelen gya­rapodásáról, másfelől az imperialis­ta tábor erejének általános gyengü­léséről tanúskodik. Mindez mélysé­ges nyugtalansággal tölti el az im­perialista köröket és nagyfokú ak­tivizálódásra, arra a lázas törekvés­re indítja a reakciós imperialista erőket, hogy aláássák a béke, a de­mokrácia és a szocializmus nemzet­közi táborának növekvő erejét, de mindenekelőtt e tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erejét. Az imperia­listák támaszt keresnek maguknak a demokrácia és a szocializmus orszá­gaiban, a különböző renegátok és züllött elemek személyében és akti­vizálják ügynökségük felforgató te­vékenységét. A «Pravda» július 10-i számában jelentést közöl a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának teljes üléséről. A közlemény­ben ez áll: «A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága teljes ülése meghallgatta és megvitatta a Köz­ponti Bizottság elnökségének — G. M. Malenkov elvtársnak — L. P. Béri ja pártellenes és államellenes, külföldi tőke érdekében elkövetett, a szovjet állam aláaknázására irányuló bűncselekményeiről szóló beszámoló­ját. L. P. Berija hitszegő módon meg­kísérelte, hogy a Szovjetunió bel­ügyminisztériumát a Szovjetunió kormánya és Kommunista Pártja fölé helyezze. A Központi Bizottság teljes ülése úgy döntött, hogy L. P. Beriját, mint a Kommunista Párt és a Szovjetunió ellenségét eltávolítja a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságából és kizár­ja a Szovjetunió Kommunista Párt­jának soraiból». A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége megvizsgálta a Szov­jetunió Minisztertanácsának e kér­déssel kapcsolatos közleményét és elhatározta: 1. L. P Beriját leváltja a Szovjet­unió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesének tisztségéből és a Szov­jetunió belügyminiszterének tisztsé­géből; 2. L. P. Berija bűncselekményei­nek ügyét a Szovjetunió Legfelső Bírósága elé utalja. . Berija, a nép most leleplezett el­lensége, különféle karrierista mes­terkedésekkel bizalmat keltett maga iránt, befurakodott a vezetésbe. Míg Berija korábban mélységesen leplez­te és álcázta bűnös, pártellenes és áilamellenes tevékenységét, az utób­bi időben elszemtelenedett, féke­vesztetté vált és kezdte felfedni igazi arcát, a párt és a szovjet nép gonosz ellenségének ábrázatát. Berija bű­nös tevékenységének ez a megélén­külése az államunkkal szemben el­lenséges nemzetközi reakciós erők szovjetellenes aknamunkájának álta­lános fokozódásával magyarázható. Aktivizálódik a nemzetközi imperia­lizmus, aktivizálódik ügynöksége is. Berija a hatalom megragadására irányuló gálád mesterkedéseit azzal kezdte, hogy megpróbálta a belügy­minisztériumot a párt és a kormány fölé helyezni, fel akarta használni a belügyminisztérium központi és he­lyi szerveit a párt és annak vezeté­se, valamint a Szovjetunió kormánya ellen és a személye iránti odaadás alapján léptetett elő funkcionáriuso­kat a belügyminisztériumban. Mint most megállapítást nyert, Be­rija különféle koholt ürügyekkel, minden lehető módon akadályozta a mezőgazdaság területén felmerülő legfontosabb, halaszthatatlan kérdé­sek megoldását. Mindezt azért tette, hogy aláássa a kolhozokat és nehéz­ségeket támasszon az ország élelmi­szerellátásában. Berija különféle alattomos fogá­sokkal alá akarta ásni a Szovjetunió népeinek barátságát, a soknemzeti­ségű szocialista állam alapjainak alapját, a testvéri szovjet köztársa­ságok minden sikerének fő feltételét, viszályt akart szítani a Szovjetunió népei között, aktivizálni akarta a szövetséges köztársaságok burzsoá- nacionalista elemeit. ' Berija, miután kénytelen volt tel­jesíteni a párt Központi Bizottságá­nak és a szovjet kormánynak a szov­jet törvényesség megszilárdítására és a törvénytelenség, valamint az" ön­kény egyes tényeinek felszámolására adott egyenes utasításait, szándéko­san gátolta ezen utasítások végrehaj­tását, több esetben pedig igyekezett meghamisítani ezeket az, utasításo­kat. Megdönthetetlen tények mutatják, hogy Berijából eltűntek a kommu­nista jellemvonások, burzsoá korcs- csá vált, ténylegesen a nemzetközi imperializmus ügynökévé lett. Ez a kalandor, a külföldi .. imperialista erőknek ez a bérence olyan terveket szőtt, hogy kezébe kaparintja a párt és az ország vezetését annak érde­kében, hogy ténylegesen szétzúzza Kommunista Pártunkat és a párt ál­tal hosszú évek alatt kidolgozott po­litikát olyan kapituláns-politikával váltsa fel, amely végeredményben a kapitalizmus visszaállításához veze­tett volna. Hála a SzKP Központi Bizottsága elnöksége által hozott, a párt Köz­ponti Bizottságának teljes ülése ál­tal egyhangúlag és maradéktalanul jóváhagyott, idejében megtett, ha­tározott intézkedéseknek, Berija bű­nös, párt- és államellenes terveit le­leplezték. Berija bűnös kalandjának felszámolása újból bebizonyítja, hogy a külföldi imperialisták bármilyen szovjetellenes terve szétzúzódott és a jövőben is szét fog zúzódni a párt, a kormány és a szovjet nép meg­ingathatatlan erején és nagy egysé­gén. Ugyanakkor a Berija-ügyből le kell vonni a politikai tanulságokat és a szükséges következtetéseket. Vezetésünk ereje a kollektivitás­ban, az egybeforrottságban és az egyöntetűségben rejlik- a vezetés kollektív volta pártunk vezetésének legfőbb elve. Ez az elv teljes mér­tékben megfelel a személyi kultusz ártalmas és megengedhetetlen voltá­ról szóló ismert marxi tételnek. «Mindenféle személyi kultuszt gyű­löltem — írja Marx, — s ezért az Internacionálé fennállása idején so­ha nem engedtem nyilvánosságra hozni azokat az írásokat, amelyek­ben elismerték érdemeimet, s ame­lyekkel a különböző országokból el­halmoztak. Soha nem is válaszoltam rájuk, legfeljebb ritkán megróttam íróikat. Engels és én azzal a felté­tellel léptünk be első ízben a kom­munisták titkos társaságába, hogy a szervezeti szabályzatból kiirtanak mindent, ami elősegíti a tekintélyek előtti szolgai hajlongást». Csak a kollektív politikai tapasztalat, csak a Központi Bizottságnak a marxi­lenini elmélet' tudományos alapjára támaszkodó kollektív bölcsesége biz­tosítja a párt és az ország helyes ve­zetését, a párt sorainak megingat­hatatlan egységét és egybeforrottsá- gát, a kommunizmus sikeres építését hazánkban. Minden funkcionárius­nak, bármilyen tisztséget töltsön is be, a párt szüntelen ellenőrzése alatt kell állnia. A pártszervezeteknek rendszeresen ellenőrizniök kell az összes szervezetek és hivatalok mun­káját, minden vezető funkcionárius tevékenységét. Ezen belül rendszeres és lankadatlan ellenőrzés alá kell vonni a belügyminisztérium szervei­nek tevékenységét. Ez nemcsak joga, hanem egyenes kötelessége is a párt- szervezeteknek. A párt- és szovjet szervezetek egész munkájában minden eszközzel fokozni kell a kommunisták és az összes dolgozók forradalmi ébersé­gét. Amíg fennáll a kapitalista kör­nyezet, addig most is és a jövőben is elküldi hozzánk ügynökeit kártevő munkára. Ezt eszünkbe kell vésni, soha nem szabad elfelejteni és fegy­verünket mindig megköszörülve kell készenlétben tartani az imperialista kémszolgálatok és bérenceik ellen. Leghatározottabban be kell tartani a funkcionáriusok politikai és szak­mai képességek szerint történő ki­válogatásának pártelveit. Pártunk ereje és legyőzhetetlensé­ge a tömegekkel, a néppel való szo­ros és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik. Feladatunk megerősíteni és kibővíteni ezt a kapcsolatot, figye­lemmel lenni a dolgozók igényeire. Állandóan gondoskodni a munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek, az összes szovjet emberek életének megjavításáról. A párt legszentebb kötelessége tovább erősíteni a Szov­jetunió népeinek megbonthatatlan barátságát, szilárdítani soknemzeti­ségű szocialista államunkat, a pro­letárnemzetköziség szellemében ne­velni a szovjet embereket, erélyes és engesztelhetetlen harcot vívni a burzsoá nacionalizmus minden meg­nyilvánulása ellen. A párt- és szovjet szervezeteknek, a szakszervezeteknek és Komszomol- szervezeteknek mozgősítaniok kell népünk alkotó erőit és úgy kell irá- nyítaniok azokat, hogy teljes mér­tékben kihasználjuk tartalékainkat és lehetőségeinket a XIX. pártkon­gresszus által kitűzött feladatok si­keres megvalósítására. Határozottan meg kell javítani a pártpropagandát és a tömegek körében végzett poli­tikai tömegnevelő munkát. Propa­gandánk feladata nem betűrágó' és dogmatikus módon tanulmányozni a marxi-lenini elméletet, nem egyes idézetek megtanulására törekedni, hanem elsajátítani Marx—Engels— Lenin—Sztálin mindent legyőző, vi­lágot átalakító forradalmi tanításá­nak lényegét. Az egész párt és az egész ország osztatlan lelkesedéssel és helyeslés­sel fogadta a SzKP Központi Bizott­sága teljes ülésének határozatait. A moszkvai területi és városi pártbi­zottság tegnap együttes ülést tartott a moszkvai és a Moszkva-területi ak­tivistákkal, s ezen mélységes és ha­ragos felháborodását fejezte ki Be­rija áruló tevékenysége miatt és egy- emberként helyeselte a SzKP Köz­ponti Bizottsága teljes ülésének ha­tározatát. Ugyanilyen határozatokat hozott a kievi területi és városi párt- bizottság aktivistákkal együtt tar­tott ülése, valamint számos más pártszervezet is. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja, amelyet ötven esztendővel ez­előtt a lángeszű Lenin teremtett meg, gigászi erővé fejlődött, megedződött a harcokban Lenin vezetésével, Le­nin tanítványa és nagy ügye folyta­tója, a nagy Sztálin vezetésével és küzdőtársaik vezetésével. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével, szilárdan tömörülve a párt harci zászlaja körül, megvalósítja nagy történelmi feladatát. Hazánk a párt, a kormány és a nép szoros egységé­ben tántoríthatatlanul és biztosan folytatja útját előre, megy a diadal­mas kommunista építés dicső útján. Kruglov Szergej Nyikiforovics a Szovjetunió belügyminisztere Moszkva. (TASZSZ.) A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge Kruglov Szergej Nyikiforovi- csot a Szovjetunió belügyminiszte­révé nevezte ki. Közlemény a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes üléséről Moszkva. (TASZSZ.) A július 10-i lapok a következő tájékoztató közleményt hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes üléséről: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a napokban teljes üléslt tartott. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülése meghallgatta és megvitatta a Központi Bizottság elnökségének — G. M. Malenkov elvtársnak — L. P. Berija pártellenes és államelle­nes. külföldi tőke'érdekében elkö­vetett a szovjet állam aláaknáz sára irányuló bűncselekményeir szóló beszámolóját. L. P, Berija hitszegő módon megkísérelte, hogy a Szovjetunió belügyminisztériu­mát a Szovjetunió kormánya és Kommunista Pártja fölé helyezze. A Központi Bizottság teljes ülése úgy döntött, hogy L. P. Beriját mint a Kommunista Párt és a szov­jet nép ellenségét eltávolítja Szovjetunió Kommunista Pártja nak Központi Bizottságából és k zárja a Szovjetunió Kommunist Pártjának soraiból. 4 Szovjetunió I Elnökségénél: Moszkva. (TASZSZ.) A lapokban július 10-én a következő közleményt hozták nyilvánosságra; A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnökségétől. Az utóbbi időben felfedezték L. P. Borijának külföldi tőke érdeké­ben elkövetett, a szovjet állam alá­aknázására irányuló államellenes bűncselekményeit. A .Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megvizsgálta a Szovjetunió minjsz­legfelső Tanácsa í közleménye tertanáesának e kérdéssel foglalko­zó közlését és tekintettel a fenti­ekre, elhatározta: 1. L. P. Beriját leváltja a Szov­jetunió minisztertanácsa első el­nökhelyettesének tisztségéből és a Szovjetunió belügyminiszterének tisztségéből. 2. L. P. Berija -bűncselekményei­nek ügyét a Szovjetunió Legfelső Bírósága elé utalja. Az angol parlamenti csop< megbélyegezte Li London. (MTI.) A Daily Wor­ker” jelenti: A munkáspárt parlamenti cso­portjának legutóbbi ülésén a leg­élesebben elítélték Li Szin Man bé­keromboló üzelmeit. A munkáspár­ti képviselők sürgették Attlélt, ve­gye kezébe a kezdeményezést az ah sóházban és követelje, hogy Li Szin Mant fékezzék meg. Younger, volt munkáspárti kül­ügyi álíamminiszter a koreai hábo­rú beszüntetését sürgető javaslatot terjesztett elő, amelyben felhívja a parlamenti csoportot, ítélje el Li Szin Man támadó, taktikáját, nunkáspárt ortjának gyűlése )zin Man eljárását amelynek célja a fegyverszünet meghiúsítása; követelje, hogy Li Szin Man járuljon hozzá a tűzszü­netül ez és adja vissza a megszökte­tett hadifoglyokat. A javaslat felhívja a csoportot^ támogassa az indiai javaslatot, amely szerint hívják össze sürgő­sen az ENSZ közgyűlését Li Szin Man eljárásának megvitatása és a háború befejezése céljából. A gyűlésen általában támogatták ezt a javaslatot és több képviselő élesen bírárta a pártvezeftőséget, hogy nem ad irányítást ebben a tekintetben. A Mccarthy-féle vizsgá Paul Robesc Washington." (ÁbN.) Esiandu Robesont, Paul Robesonnak, a vi­lághírű néger énekesnek a felesé­gét a MeCarfihy-féle vizsgálóbizott­ság elé idézték, hogy’ az Egyesült Államokban folyó könyvégetések- kel kapcsolatban vallomást tegyen politikai meggyőződéséről. Eslanda Robeson — akinek ,,'Ultazás Afrikáiban“ és Paul Robe­óbizotf-ság elé idézték >n feleségét son ..Néger“ című könyveit moat el akarják távolítani a külföldi amerikai könyvtárakból1 •—■ az ame­rikai alkotmányra hivatkozva, meg­tagadta a vallomást. Ugyanakkor tiltakozott a vizsgálóbizottság előtt az ellen, hogy bőrének színe miatt másodrangú állampolgárnak minő­sítsék. Nem hiszel; eov Indokínában elérhető katonai ovözelem lehetőségében — mondotta Albert Ssiraut, a Párizs. (MTI.) A Párizsban megjelenő ,,1’Express’1 című pol­gári hetilap legújabb számában köz­li Albert Sarrautnak, a Francia Unió főtanácsa elnökének nyilatko­zatát. A nyilatkozat nagy feltűnést keltett a francia közvélemény -leg­szélesebb köreiben. Sarraut 1911- től 1916-ig Indokína főkormány- zója volt. A lap munkatársa feltette a kér­dést Sarrautnak; Vájjon hisz-e abban, hogy a francia csapatok az indokínai há­borúban katonai győzelmet érhet' nek el1’. A válasz a következőkép­rancia Unió főtanácsának elnöke pen hangzott: — Nem hiszek benne! Különben is ez tisztán katonai győzelem — bármilyen csillogó is legyen az — önmagában még nem lehet alkal­mas arra. hogy végét vessen ab Indokínában évek óta lejátszódó drámának. Sarraut a továbbiakban hangfiú- • lyozta, hogy a hátországi lakosság tömegeit is lelkesíti és hevíti a függetlenség kivívására irányuló akarat. „Csak a biztos és kézzelfog­ható függetlenség tudata és való­sága képes megnyugtatni az indo­kínai lakosságot.’1 A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CSÜTÖRTÖKÖN ESTE NEW-YORKBA ÉRKEZETT Mint az ,.AFP” jelenti, Georges | csütörtökön este New-YorkSba érke- Bidault francia külügyminiszter, zett. 1 francia neimlplés iígiri biz a francia szocialista párt le! Párizs. (MTI.) A francia nem­zetgyűlés külügyi bizottsága csü­törtökön az Edgar Faure pénzügy- miniszteri kinevezésével megürese­dett elnöki tisztségre Dániel Ma- yert, a francia szocialista párt je­löltjét választotta meg. A választás két fordulóban történt. Az első for­dulóban Daniel Mayer tizenhét sza­vazattal nem kapta még a ház eh flttsága a gatiltei lámgaM ölljpl választotta áj elitére járási szabályai által előírt több­séget. Marcel Cachin (kommunis­ta) hét, Bardou-k (független) egy te Leon Noel (gaueliista) tizenhá­rom szavazatot kapott. A második fordulóban a gauellis- ta szavazatok egy részével Daniel Mayert választották meg a külügyi bizottság elnökévé, aki most hu­szonhét szavazatot karpott.

Next

/
Thumbnails
Contents