Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-08 / 158. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 július 8, * A nemzetközi kalandokról és a béke védelméről — a „Pravda" cikke AZ SZKP TAPASZTALATAIBÓL A taggyűlés, az alapszervezet legfelső szerve Moszkva. A «Pravda» hétfői száma «Obozrevatyel» (Megfigyelő) aláírás­sal «A nemzetközi kalandokról és a béke védelméről» címmel az alábbi cikket közli: A külföldi bérencek szégyenletes kudarcba fulladt berlini provokáció­ja után az amerikai burzsoá sajtó az angol sajtó egyrészének támogatásá­val zajos rágalomhadjáratot indított és mindenképpen igyekezett felfújni ezt a kalandot. A reakciós amerikai sajtó nyíltan felszólítja a június 17-i fasiszta rendzavarások szervezőit, hogy ismételjék meg ezt a «kísérle­tet» a Német Demokratikus Köztár­saságban, sőt terjesszék ki azt a népi demokratikus országokra. Az Egyesült Államok kormánykö­reit nyugtalanítja, hogy kudarcot szenvedett külpolitikájuk, 'a hírhedt «erő politikája», amelynek az a cél­ja, hogy a nyugateurópai államokat ellentmondás nélkül alárendeljék az Egyesült Államok irányításának és elszigeteljék a Szovjetuniót. Mint is­meretes, Dullesnak azt az ultimátu­mát, amelyet a nyugateurópai álla­mokhoz intézett, azzal a követelés­sel, hogy 75 napon belül írják alá az «európai védelmi közösségről» szóló szerződést, visszautasították: Szintén áz Egyesült Államokra ütött vissza az a kísérlet is, hogy a nyugateurópai államok kormányait az úgynevezett «külföldi segélynyúj­tással» kapcsolatos ígéretekkel zsa­rolják meg. Az európai országok egy része lemondott erről a «segélyről». Más országok pedig a kereskedelmi feltételek könnyítését követelték. Nem sikerült Dullesnak megszüntet­ni azokat a nézeteltéréseket sem, .amelyek elsősorban az Egyesült Ál­lamok és Anglia között a távolke­leti politika kérdéseivel kapcsolat­ban állnak fenn. Más szavakkal, ahelyett, hogy a nyugateurópai ál­lamok politikáját alárendelték vol­na az Egyesült Államok érdekeinek, erősödtek és kiéleződtek a súrlódá­sok a nyugateurópai államok és az Egyesült Államok között. Még nagyobb jelentőségű az a nyilvánvaló tény, hogy teljes ku­darcba fulladtak az amerikai diplo­máciának a Szovjetunió elszigetelé­sére irányuló kísérletei. A világ minden országának legkülönbözőbb köreiben helyesléssel fogadták a szovjet kormány március közepén tett nyilatkozatát, amely szerint nincs jelenleg olyan vitás, vagy meg­oldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton, az érdekelt' országok kölcsönös megegyezése alapján meg­oldani. A szovjet kezdeményezés még Anglia, Franciaország és más országok kormányköreiben is ked­vező visszhangra talált. Április 16-án az Egyesült Államok elnöke az amerikai lapszerkesztők társaságában beszédet mondott és ebben kijelentette, hogy az Egyesült Államok készek «igazságos részt vál­lalni» a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Ámde ugyanakkor meggondolatlanul egész sor előzetes követelést állítottak fel a Szovjet­unióval szemben. Az Egyesült Államok kormánykö­rei a népeknek a békéért és a kor­mányok közötti tárgyalásokért folyó és egyre növekvő mozgalmától félve, alkalmazni kezdték az úgynevezett «előzetes feltételek» taktikáját, me­lyet minden ország társadalmának széles körei elítéltek és elítélik egész sor nyugateurópai és ázsiai ország államférfiai és politikusai is. Ezek a közéleti személyiségek tisz­tában vannak azzal, hogy a nemzet­közi feszültség további fenntartása következtében csak fokozódik az or­szágok. gazdasági és politikai függő­sége az Egyesült Államoktól és ezért nem rejtették véka alá azt a kíván* ságukat, hogy fogjanak végre már hozzá a vitás nemzetközi kérdések rendezéséhez. Ez a kívánság a legvilágosabban Churchill angol miniszterelnöknek ismert beszédében jutott ’kifejezés­re. Churchill állást foglalt amellett, hogy a nagyhatalmak kezdjenek tár­gyalásokat előzetes feltételek nélkül. Churchill kezdeményezését — mint ismeretes — majdnem mindenütt helyesléssel fogadták. Egyedül Wash­ingtonban váltott ki csalódást és ellenséges kommentárokat. Világossá vált, hogy az Egyesült Államok és fő európai partnere között komoly nézeteltérések vannak a legfontosabb nemzetközi kérdések­ben. Eisenhower elnök nyilván azért javasolta az angol és a francia kor­mány vezetőinek, hogy találkozzanak vele a Bermudákon, hogy elsimítsák az ellentéteket és közös irányvonalat jelöljenek ki a Szovjetunióval szem­ben. A bermudai értekezletet eredetileg június közepére tűzték ki, de több­ször is elhalasztották. Most Chur­chill betegségével kapcsolatban so­kan kétségbevonják, hogy ezt az ér­tekezletet valaha is megtartják. Az amerikai lapok közük, hogy a ber­mudai értekezlet összehívására vo­natkozó terv meghiúsításának híre megkönnyebbülést keltett Washing­tonban. Vájjon miért? Azért, mert az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország között annyira mégnöve­kedtek a nézeteltérések, hogy ezeket* nem lehet kiküszöbölni a kormány­fők szokásos találkozója útján. A kormányfők értekezlete helyett Washingtonban összeül az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek értekezlete. E tanácskozás elé a nyugati partnerek közötti vitás kérdések tisztázása szempontjából sokkal korlátozottabb célokat tűztek. A külföldi bérencek berlini ka­landjának bukása nem térítette ész­hez sugalmazóikat. Nem látják, hogy a Szovjetunió békeszerető politikája mind, széle­sebb támogatásra talál világszerte ugyanakkor, amikor az Egyesült Ál­lamok agresszív köreinek kalandor­politikája általános elítéléssel talál­kozik és nem részesül támogatásban még a nyugateurópai partnerek ré­széről sem. Mint ismeretes, a «Pravda» Chur­chill beszédével foglalkozó cikkében óvott attól az alapvető tévedéstől, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben «az egyik fél diktálhatja a másik félnek, még hozzá olyan fél­nek, mint a Szovjetunió, a vitás nemzetközi kérdésekben létrehozan­dó megegyezés előzetes feltételeit». Az Egyesült Államok vezető körei figyelmen kívül hagyják ezt az elemi és igazságos követelményt. A Szovjetunió elég határozottan megmutatta, hogy megvan benne a jóakarat a vitás nemzetközi problé­mák rendezésére. Ki ne látná, hogy a szovjet hatalom fennállásának 35 éve alatt a Szovjetunió nemzetközi helyzete óriási mértékben megszi­lárdult. A Kínai Népköztársasággal és a népi demokratikus országokkal együtt a Szovjetunió ma a világ bé­kéjének valóban hatalmas támasza. A «Pravda» befejezésül rámutat-: «Ez az, ami aggodalmat kelt az im­perializmus táborában, különösen annak agresszív köreiben. Ezek a körök, amelyek oly félre­ismerhetetlenül semmibe veszik a népek békeakaratát, politikájukkal együtt olyan zsákutcába kerülnek, amelyből még nehezebb lesz kikeve­redniük». H Francia Kommunista Pari nagyszerű győzelmet aratót! sieti választáson viselőtestületi tagjai aiz áprilisi vá­Párizs (MTI). A Francia Kom­munista Párt, Franciaország leg­nagyobb politikai pártja, » nép bi­zalmából újabb csapást mért a re­akciós polgári pártokra Hau'tes- Pyrénes megye fővárosában, lar- besíben, aholl a reakciós pártok mesterkedései következtében va~ sárnap újjáválasztották a városi képviselőtestület tagjait. A válasz­tásokon a Francia Kommunista Párt jelöltjei az idei április 26-i önkormányzati választások során elért 4759 szavazattal szemben 6873 'szavazatot -kaptak, tehát 2514 szavazattal többet és így négy újabtb mandátummal. 15 mandátum­ra növekedett a képviselőtestület kommunista tagjainak száma. Ezzel súlyos vereség érte a re' akciós pártokat, amelyeknek kép­laszíások után lemondtak mert a megyeszékhely polgármesterévé kommunista képviselőtestületi ta­got választottak. A reakciós pártok kommunista- ellenes összeesküvésének célja az v-oilt, hogy képviselőtestületi tag­jaik lemondásával kikényszerítsék a fcénviselőtcstület feloszlatását és üymódon újabb választásokra ke­rüljön sor. Mesterkedésük azonban csúfos kudarcot vallott: a kommunista képviselőtestületi jelöltek az ápri­lisi választásokon elért 32 száza­lékkal szemben most a szavazatok 45 százalékát kapták meg. Az új polgármester -megválasztására még e bét folyamán kerül :sor. A Német Demokratikus Köztársaságban július elsejéig 7753 elítéltet és vizsgálati foglyot bocsátottak szabadon Berlin (MTI). Melsheimer, a Né­met Demokratikus Köztársaság fő* államiigyésze sajtónyilatkozatban közölte, hogy Kelet-Németország Szocialista Egységpártja és a kor­mány új határozatainak értelmében július elsejéig. 7.753- 'elítéltet és vizsgálati foglyot helyeztek szabad­lábra. Mindenekelőtt azokat a sze­mélyeket bocsátották szabadon, akiket a népi tulajdon védelméről szóló törvény alapján. 1—3 évi szabadságvesztésre ítéltek, illetve azokat a vizsgálati foglyokat, akik­re az említett törvény alapján ‘há­rom évet meg nem haladó szabad­ságvesztés várt. A szabadoiíbocsá- totta-k között van 2.-058 olyan ál­lampolgár. akik ellen terménybe­adási -vagy adófizetési kötelezettsé­gének elmulasztása miatt indult bűnvádi eljárás. A belga békeharcosok gyűlése Brüsszel (TASZSZ). Brüsszel­ben hatalmas békegyűlést rendez­tek. A gyűlésen a Béke-Világta- nács budapesti ülésszakának hatá­rozatait tárgyalták meg. Cosyns professzor, a belga béke- bizottság elnöke hangsúlyoztaa béke híveinek fő feladata kivívni, hogy a nagyhatalmak kormányai tárgyalásokat folytassanak a vitás nemzetközi kérdések békés megol­dása céljából. A Béke-Vjlágtanács budapesti ülésszakának eredményeiről és ha­tározatairól Isabelle Blume -parla­menti képviselő, a Béke-Világta- nács tagja -tartott beszámolót. KÍ LFÖL»I HÍREK Peking (Uj-Kína) A Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumának, szóvivője július 2-án nyilatkozatot tett, amelyben tiltakozik a thaiföl- dön élő vietnamiaknak a thaiföldi kormány részéről történő üldözése miatt. A thaiföldi kormány — hangzik a többi között a nyilatkozat — 1948' óta olyan intézkedéseket tett. amelyek ellentétben állanak az em­beriességgel és a nemzetközi- jog­gal, és amelyek károsak a vietnami és a thaiföldi nép barátságára. A thaiföldi kormány legutóbb nagy­számú 16—60 éves vietnami férfit tartóztatott le és szállította- az or­szág déli részében lévő egészségte­len hegységekbe. Peking (Uj-Kína). A ,,Vietnami Hírügynökség“ jelentése arról szá­mol be. -hogy Észak-Vietnamban az év eleje óta összesen 925 baodajista zsoldoskatona állott át a népi erők oldalára, illetve dezerdált a zsol- doshalseregjből. Párizs (MTI) Az új francia kormány még elő­dein® is súlyosabb terheket akar a nép vállára rakni, hogy megkísé­relje ,.egyensúlyba hozni’1 az or­szág súlyos pénzügyi helyzetét. Ed­gar Faure pénzügyminiszter hét­főn hozta nyilvánosságra a- kor­mány erre vonatkozó javaslatait. Laniel új adókat akar bevezetni és pótadókat akar kivetni, hogy ez­által 60 milliárd frank újabb jöve­delemhez jusson. így a benzin adó­ját literenkint 5 frankkal szándé­kozik emelni, a szesz adóját 30 százalékkal. A pénzügyi programúi­ban szerepel, hogy Laniel különle­ges felhatalmazást kér a ■ nemzet- gyűléstől törvényerejű rendeletek kibocsátására. Ezekkel a törvény- erejű rendeltekkel akarják mesz- szemenően csökkenteni a polgári szükségleteket szolgáló költségveté­si hiteleket. írta: J. A SzKP új Szervezeti Szabályzata az eddiginél teljesebben határozza meg a párttag kötelességeit. Ez a meghatározás megteremti a feltéte­leket a kommunisták élenjáró sze­repének további fokozására, az ösz- szes pártszervezetek, s elsősorban az alapszervezetek munkájának további megjavítására. Az alapszervezetek harcosságának fokozásában nagy szerepe van a tag­gyűlésnek. A SzKP Szervezeti Sza­bályzata kimondja, hogy a taggyűlés az alapszervezet leg­felső szerve, amely megvitatja­a pártszervezet életének minden fontos kérdését és dönt ezekben a kérdésekben. A taggyűlési vita folyamán kialakul a párt kollektívájának közvéleménye, kikovácsolódik akarat- és akciőegy- sége. A taggyűlés harcra mozgósítja a kommunistákat a párt határozatai­nak és útmutatásainak teljesítésére, a hibák leküzdésére, az alulról jövő bírálat és az önbírálat bátor és szé­leskörű alkalmazására. A XIX. pártkongresszus határoza­tai és a SzKP Szervezeti Szabályza­ta alapján megnövekedett a SzKP tagságának alkotó kezdeményezése, öntevékenysége. Ezt bizonyították a XIX. kongresszus munkájával fog­lalkozó taggyűlések, valamint a XIX. kongresszus után tartott beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések. A SzKP 897 moszkvai pártszervezeté­ben pl. az év március-áprilisában megtartott beszámoló és vezetőség­választó taggyűléseken a párttagság­nak mintegy 90 százaléka vett részt. A távolmaradásnak minden esetben nagyon nyomós okai voltak. A vi­tákban 7776-an vettek részt, azaz a taggyűléseken megjelentek 36.6 százaléka. A XIX. kongresszus anya­gával foglalkozó taggyűlések meg­mutatták, hogy a kommunisták szi­lárd akarattal harcolnak a nehézsé­gek leküzdéséért, a szovjet nép to­vábbi gazdasági és kulturális fejlő­déséért, a szovjet haza további meg­szilárdításáért, védelmi erejének fo­kozásáért. A taggyűlés az alapszervezet sok­oldalú életének ideológiai és szerve­ző munkájának tükre. A taggyűlés lefolyásából pontosan megállapíthat­juk, mennyire aktív az alapszerve­zet tagsága, milyen befolyással van az alapszervezet a kollektíva társa­dalmi és politikai életére, az adott vállalat, kolhoz, gép- és traktorállo­más termelési munkájára. A tag­gyűlés megmutatja, hogy a pártszer­vezet titkára és vezetősége tudja-e önkritikusan értékelni a munka eredményeit, helyesen reagál-e a bí­rálatra, kijavítja-e a hibákat. A TAGGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A taggyűlés eszmei színvonala nagymértékben függ a jó előkészí­téstől. a taggyűlés előkészítése meg­mutatja azt is, hogyan támaszkodik és hogyan fejleszti a pártszervezet a kommunisták aktivitását. A moszkvai Első Állami Golyós- csapágygyár önműködő esztergamű­helyének alapszervezete a pártbizott­ság munkatervének kidolgozásával egyidejűleg brigádokat jelölt ki az egyes megvitatásra kerülő kérdések előkészítésére. A brigádok munkájá­Sztorozsev ban nemcsak tapasztalt pártmunká­sok, hanem fiatal kommunisták és tagjelöltek is részt vettek. A műhely gazdasági tevékenységének eredmé­nyeivel és a kollektíva 1953-as évi feladataival foglalkozó kérdés elő­készítésében pl. buszán vettek részt. Öt brigád állította össze a termelés tervezésére, a szocialista versenyre, a munkafegyelemre, a káderek ki­választására és nevetésére, az új technika alkalmazására vonatkozó anyagokat. Az alapos előkészítés le­hetővé tette, hogy a taggyűlés be­hatóan foglalkozott a műhely gaz­dasági tevékenységével, felfedte a hibákat’ és megmutatta a hibák ki­javításának útját. A taggyűlésen 63 kommunista vett részt. Mindössze nyolcán hiányoztak: a betegek és azok. akik nem tartózkodtak a vá­rosban. A beszámolóhoz 23-an szól­tak hozzá, élesen bírálták a gazda­sági vezetőket és a pártbizottságot A határozattervezet magában fog­lalta a vita folyamán elhangzott hasznos javaslatokat. A taggyűlés megbízta a pártvezetőséget, hogy rendszeresen ellenőrizze a határoza­tok végrehajtását és időszakonként számoljon be a határozatok végre­hajtásáról a műhely pártszervezete előtt. A BESZÁMOLÓ és a határozat A taggyűlés sikerét előmozdítja a jó beszámoló. Számos pártszervezet­ben idejében jelölik ki az előadót, az aktíva segítségével behatóan ta­nulmányozzák a beszámolóban felve­tett kérdéseket, a beszámoló fő kér­déseivel foglalkozik a titkár, foglal­koznak a vezetőség tagjai. Számos pártszervezetben a taggyűlési beszá­moló megtartásába bevonják a párt­munkások széles körét. Ez emeli a taggyűlés színvonalát. Más a helyzet ott, ahol az előadó nem készül fel megfelelően, nem tud­ja összekapcsolni a gyakorlati munka helyi kérdéseit a párt politikájával, ahol a beszámolóban kevés az ön­bírálat és a bírálat. Az ilyen beszá­molók nyomán nem alakul ki élénk vita. nem fejlődik a bírálat, az ilyen beszámolók nem viszik előre az alulról jövő ellenőrzést. • A vita eredményeként a taggyűlés határozatot hoz, amely a kommunis­ták akaratát fejezi, ki. Rendkívül fontos, hogy a határozat minél na­gyobb mértékben figyelembe vegye a taggyűlésen elhangzott javaslato­kat és felszólalásokat. Joggal elége­detlen a párttagság ott, ahol a ha­tározatok kidolgozásánál nem veszik figyelembe a tagság javaslatait és észrevételeit. Az ilyen határozatok következtében megrendül a párttag­ságnak az a biztos hite, hogy bírálata célravezet és eredményt hoz. A taggyűlés minden pártszerve­zet számára megteremti a lehe­tőséget- a pártdemokrácia és a kommunisták tevékenységének további fejlesztésére. A pártbizottságok feladata, hogy szüntelenül tökéletesítsék a taggyű­lés előkészítésének és levezetésének módszerét, küzdjenek, a taggyűlések rendszeres megtartásáért és magas eszmei színvonaláért, hogy a taggyű­lések a párttömegek eszmei-politikai nevelésének iskolái, az önbírálat és az alulról jövő bírálat fejlesztésének fórumai legyenek. A VIT BUKAREST A bukaresti múzeumok és ál­landó kiállítások felkészülnek a VlT re érkező ifjú vendégek fo­gadására. A „Bukarest a szobrász­művésze); tükrében“ című állandó kiállítást a VIT tiszteletéire a vá­ros múltjának eseményeit ábrázoló új művek egész sorozatával bőví­tették ki. Az ,,Agerpres“ beszámol arról, hogyan készülődnek ,a VIT-re a román irodalmi körök ifjú tagjai. A Román írószövetség ifjú írói a VIT tiszteletére eddig több mint 50 verses és prózai művet alkot­tak. BERLIN A „Neues Deutschland“, Né­metország Szocialista Egységpárt­jának központi lapja szerdai vezér­cikkében, — amelyben kiemeli a IV. VIT nagy jelentőségét — a töb­bi között ezeket íria' „Tudjuk, hogy a világ ifjúsága nagy várakozással tekint nemét küldöttságünk szereplése elé. Ez mindannyiunkra kötelezettséget ró. ELŐTT A IV. VIT megnyitásáig hátralévő egy hónap alatt mindent meg kell tennünk azért, hogy megfeleljünk a békeszerető ifjúság várakozásá­nak“. HESSEN Zinnkan hesseni jobboldali szo­ciáldemokrata belügyminiszter kedden utasította a hesseni 'rend­őrhatóságokat, hogy tiltsák be a bukaresti Világifjúsági Találkozó­ra szóló előkészületeket é9 to­borzást. * * * A magyar fiatalok dokumentá­ciós kiállítást 'készítenek a IV. Vi- iágifjúsági Találkozóra. A kiállí­tás három részre tagozódik: be­mutatja a rfragyar ifjúság életét a múltban és most, szemlélteti nem­zetközi kapcsolatait, békeharcát. A kiállítás befejező része Buda­pest hatalmas panorámája, amely nappali, valamint éjtszakai világí­tásban mutatja be gyönyörű fő­városunkat. A panorámát bülöp Zoltán Kossuth-díjas díszletterve-' ző tervezte. t

Next

/
Thumbnails
Contents