Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

1

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1953 július 5.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE

(Folytatás az 1. oldalról.)

zőgazdasáigi termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sárrétté parasztságunk ilgazságérzetét, amellett, hogy .komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismére^ tes, hogy mezőgazdasági termeié' síink döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melynek termelését az ország nemcsak hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állat- tenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését.

— A kormány minden eszközzel meg. kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes föildbir- tokcserével akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét.

— A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, néni tudott gazdaságilag és szer- vezétilég megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett k if efi észt ésén e k 1 egsúlyosabtb kö- vetkezményé azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösén az elő" fordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése ko" moly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelőmunkát és a gazdálkodás ’fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csokkeritéséhéz vezetett.

A kül'ákok ellen általánossá válj túlzó rendszabályok is elősegítették, bogy az államnak évről- évre mind nagyobb goiiidot okozott ez úgy.néveáett tartalékföldek hasznosítást, amelyek a gazdálko- dás bizonytalansága és a nehéz terme!’ésl viszonyok következtében. műveletlenül maradtak.

—1 Mindezek alapján a kormány elsőrendű ,é,s., .sürgős feladatának tekinti, s mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk számára biztosítsa <~ nyugodt munka minden lehetőségét, hogy eloszlassa kételyeit a •r?re,sztga?diiSágoknak termelőszö- vntkbzethe való kényszerítése tekintetében, a kormány helyesnek és'dzüksége.snek tartja a termelő- szövexkczéti mözgailom lassítását és az önkéntesség szigorú betartása érd ékéhén lehetővé fogja tenni, bdgv akók a termelőszövetkezeti tagok, akik- vissza akarnak térni mi étfyéni gazdálkodáshoz, mer| ott vél k megtalálni boldogulásukat, 'a, gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből. Ezén: 'túlmenően engedélyezni fogja olyan 'termelőszövetkezetek feloszlását, ahol a tagság többségé. 'éM kívánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is messzemenő tá- mogátásbah részesíti a 'termelőszövetkezeteket. kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagjainak boldoi^ulásáhöz, mert meggyőződése,' hogy a parasztság felemelkedés ének ez a legjárhatóbb útja.

. -r- A ,kormány engedélyezni kívánja a földek szabad bérbeadását és- Öérbebé telét is. Azok periig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartaléktőidként kezelt ingatlanaikat művelésre saját kezelésbeőrivánják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez vetőmagkölcsőnt és gépi murikat is biztosít az állam. Azoknak, akik tartalékföldet kívánnak frérfejúi, kedvézményes feltételek melMt;’ á‘ mostani egy óv helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam.

dései alkalmasak arra, hogy s: kérésén megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását. Meggyőződésem hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesszebbmenő helyeslésével és támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolja parasztságunk agyét, erre joggal számít is.

'— Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. A? utóbbi evek során az állam olyan területekre is kitérj ’tette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe ’•■hét és elősegíthet'- a lakosság szükségletein«^, fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és kisipar. Eái a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudjak pótolni a kisipari termelés, terén mutatkozó hiányt. Ez arra késztette a kormányt, hogy helyt adj m a magánvállalkozns-iak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges feltételeket és az áruellátást.

Tisztelt Országgyűlés!

Uj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése.

— Népgazdaságunk fejlesztésének. terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozn nép számává elfogadható és járható útja, -— a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé. E téren komoiv mulasztásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezett rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségevei gondoskodni T'het arról, hogy a munkásosztály es a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék.. A bő ttvr.iés nagyszerű kilátásán .messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a-feladat megvalósítását, a hűségesen élelmiszerellátást *és rajta* keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérből és fizetésből élők reálbérének emelését.

—• A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drágaságot A gazdag termés betakarításával az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek. növekedésével • lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris az 1951. évi árszín alá szorítottuk. Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, lisztből, cuKorból, húsból, zsírból az új termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerüljenek forgalomba. A nagyobb mérvű javulás és árcsökkentés a • termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már július elsejével tizenöt—haiminc százalékkal csökkentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére.

— Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta el magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyaszél el miszerek gyártását is. Az év hátralévő részében hatvan, millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a munka törvénykönyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt.

— Feltétlenül érvényt szerzünk a munkatörvénykönyv munkavédelemre vonatkozó előírásainak, • a törvényesen előírt védőberendezések biztosításának és hogy a védőételek. védőruházat feltétlen kiszolgáltassanak. Felelősségre kell vonni és szigorúan meg kell büntetni azokat, akik a dolgozóik egészségvédelmére előirányzott ösz- szegeket nem a: rendeltetésüknek megfelelően használják .fel, A dolgozók érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és helytelen túlórázást. valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadidejük kihasználását.

— Jelentékeny bér uh ázás ólak a 1 lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel. részben állami támogatással 1954-ben az 1953. évi 23 ezer új lakással szemben negyvenezer új lakást .fogunk építeni Állami támogatással fejleszteni fogjuk^ a bányász-sajátbáz és a kislakásépítési akciót. Budapesten, elsősorban a munkásterületeken, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi lakóházat és gondoskodni kell a házak fo’yámatos karbantartásáról. A lakóházak ég lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérről befolyt .összegnek 40 százalékát kell felhasználni, ami kétszerannyi, mint 1952-ben volt.

— Folytathatnám a megvalósítandó intézkedések hosszú sorát, ámik a'városi lakosság, elsősorban az ipari munkásság életét és mun-, kaviszonyainak megjavítását eredményezik.

— A falusi lakosság é’.etviezoj nyain is messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyarányú termelési .segítségen túlmenően az állategészségügy megjavítására ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett — amit ez a parasztságnak jelent — az állattenyésztés fejlesztésére is serkentőleg hat. Nem is kétséges, fiogy ezt az intézkedést parasztságunk örömmel üdvözli. Megszüntetjük a szerződéses termeltetés kötelező vagy kényszer jellegét, s jelentős kedvezményeikkel, nagyobbmennyiségű ipari termék juttatásával olyan feltételeket állapítunk pk'g. amelyek parasztságunk számára vonzóvá és előnyössé teszik a szerződéses termelést. A falu ellátásának, a növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének biztosítása érdekében a SZÖVOSZ- nak jelentősen növelnie kell a földművesszövetkezetek árus Hátasát, a parasztság ízlésének és igényének megfelelő választékban és minőségben.

__ Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős részét,, valamint a beadási kötelezettség .nemteljesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és termelőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítési összegét, együttesen mintegy 600 millió forintot el fogjuk engedni,

— A begyűjtési rendszert egyszerűsíteni fogjuk. Amit a magyar függetlenségi népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd hatályba, a kivetéseket több évre állapítjuk meg, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson. pontosan és jóelőre ismerje kötelezettségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse.

— Egyéni parasztságunk és termelőszövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése érdekében a korgyűjtési hátralékát, akik folyó évi kenyér- és takarmány gabonabeadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek.

— Tisztelt Országgyűlés!

— Az említett intézkedések világosan bizonyítják, hogy a kormány nem szűkkeblű, hogy segítő- készsége a .legmesszebbmenőbb. Ahhoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk. ígéreteinket valóra- váltjuk, amiről a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződhetett. Ez a tiszta lelkiismeret jogosítja fel a kormányt arra. hogy a parasztságtól, egyéni és szövetkezeti termelőktől egyaránt elvárja, sőt megköveteli, hogy ai állaimmal szemben fennálló begyűjtési és adókötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben eleget tegyenek. Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek állampolgári kötelezettségét teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény is, amelynek betartásán a kormány őrködni fog. Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítésér:' az állam, az ország érdekének semmibevevésével. a törvénynek megszegésével válaszolna. A törvényesség betartása, amire a kormány hatékony intézkedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az •állam éberen őrködjön azon, bogy csorba ns essen a parasztság jogain. hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötee- zettsigeit mind a begyűjtés, mind az adófizetés terén. Aki viszont beadási kötelezettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pót’ kivetéssel nem terhelhető. Ez a törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra törvényes kötelezettségein túlmenő terheket ró. a legszigorúbban büntetni fogjuk.

— Tisztelt Országgyűlés!

— Népgazdaságunk két lő termelési ága, az ipar és a mezőgazdaság mellé, amely az ország két; nagy, egymással szorosan együttműködő osztályának, a munkásságnak és .a parasztságnak tevékenységi területe, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos még mindig előfordul, de a kormány elhatározása ezen gyökeresen változtatni fog, hogy a széliem,' munka és általában az 'értelmiség, különösen a régi értelmiség nem- részesül kellő megbecsülésben. Gyakran ,a bizalmatlanság légköre veszi körül, aminek azután mellőzés a vége ugyanakkor, amikor gazdaságii, kulturális és tudományos életünk majd minden területén hiány van tapa.szta.lt, felkészült értelmiségekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenységüknek rendkívül széles lehetőséget teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alap- ián, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak jószándékú értelmiségiekkel, megfosztják őket annak iTehetősé- gétől, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák az ország javára. A kormány erős kézzel vége tvet az ilyenfajta helytelen és megengedhetetlein eljárásnak és eltökélt szándéka a jogos sérelmeiket orvosolni. Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell lennfiök és el kell foglalniok képességeiknek megfelelő megtisztelő helyüket tevékenységük területién .— legyenek tanárók, mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok, vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciánkban a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri v lúgban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutnia.

A fiatal, új értelmiség képzése terén, oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. .Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek

1 -t i 1 - .1 * M ' .1. f|

rakat, ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell beruházásaikat, szaporítani keli az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig — meg kell mondani — a főiskolai oktatás el túlzása miatt, nagyon elhanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkásnegyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz.

— Nagyobb türejmességet keli tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását a kormány elítélj és nem fogja tűrni.

— Tisztelt Országgyűlés!

— A kormány egész tevékenységében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami berendezkedésünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a szocialista törvényesség, az alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztársaságiunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása terén is nagy és felelőségteljes feladatok várnak. Államhatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az .is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen, törvényben biztosított ingáival. Dolgozó népünk ezt méltán elvárhatja saját államától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamánt helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a népi demokratikus államélet és kormányzás alapelve :— a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem a saját állami tevékenységünk terén és, hatáskörében sem tudták úgy biztosítani a törvényesség szigorú betartását, ahogyan azt a. népi demokratikus állam és a nép érdekei feltétlenül megkövetelik.

— A bíróság! és kíhágási eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív ‘ módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kuláklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsaink kapcsolatát.

— Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézményeinkben tűrhetetlen durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan ügyes-bajos dolgaikat Intéző egyszerű polgárokkal egyes bürokraták bánnak. Ezek még ai különben helyes, igazságos és törvényes intézkedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vele a nép életét. Elfelejtik, hogy ők vannak a népért és nem megfordítva és hogy a szerénység, a figyelmesség és az emlberséges magatartás olyan erények, amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bármely poligár is, de a kormány is.

— A törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb feladata. Szigorú intézkedésekkel, s ha nem használ, súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölésévéi, rövid időn bélül él kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint a helyi tanácsaink a nép államának, a törvényességnek, a jogrendnek szilárd támaszai és egyben biztosítékai legyenek. Fokozottabban

ÍT* r*í-*rlh»3*í?|.C'.* „ 'Tt rtltfílíüliflVIfl .Ti