Somogyi Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-04 / 155. szám
ynfa PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ A Mf-GVAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYÉI P Á R T B t Z ö T T S Á & Á fi A ÍZ LA' Dolgozó parasztok, termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói előre a betakarítási és begyűjtési békeverseny győzelméért! X, évfolyam, 155. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1953 július 4. A DOLGOZÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS A mi államunkban, a dolgozók államában minden az embert, a legfőbb értéket szolgáltja. Pártunk és államunk minden törekvése arra irányul, hogy a dolgozók boldogulását. anyagi és kulturális szükségletei kielégítését, biztosítsa. Érvényesül a mi államunkban is a Sztálin elvtárs által meghatározott gazdasági alaptörvény: ,Az egész társadalom állandóan növekvő abyttgi és lmltvrális szükségletei maximális kielégítésénfih biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb itechnika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéiese- dése útján.1' Ez a törvény tükröződik abban a szakadatlant gondos* kodásban, amellyel pártunk és kormányunk dolgozó népünk életszínvonalának emelésén munkálkodik. Ez a törvény tükröződik kormányunknak abban az intézkedésében Is. amelyet a napokban hozott, és amelyet, dolgozóink megelégedéssel és örömmel vettek hírül; leszállították egyes ruházati cikkek árát. Ez az intézkedés megerősítette-dolgozóiakban a tudatot, hogy hazánkban a dolgozók maguknak termelnek, munkájuk gyümölcsét minden téren maguk élvezik. Bizonyítékát látják dolgozóink ismét annak, hogy pártunk és kormányunk nemcsak a munkához való jogot biztosítja alkotmányunk által, hanem e munka gyümölcseinek élvezését, az általuk létrehozott anyagi iavak birtoklását ie. A napokban történt árleszállítás olgozóin-k áldozató- munkájának, a tervünk által kitűzött feladatok megvalósításának eredménye. Hoz- •á,járult ehihez megyénk ipari munkásainak, dolgozó parasztságának, műszaki és egyéb dolgozóinak jóL /égz tt munkája is. A dolgozók keze yomára valósultak meg tervünk ed- igi feladatai, hatalmas békóalko- isaink, s az ő munkájuk eredimé- yeként emelkedett a termelés öez- zes iparágainkban. Megyénk dolgozói válaszoltak az '»•leszállításra. Ez a válasz bizo- lyítéka annak, hogy felismerték: letszínvonalunk további emek cedésének a termelés növeke- iése, a jó munka a forrása, ígéretet tettek, hogy továbbra is löretlen lendülettel harcolnak terűink célkitűzéseinek megvalósítá- iáért a termelés emelésével, a mun- ra minőségének megjavításával^ az hiköltség csökkentésével viszik fyőzelemre a népgazdasági tervet, degyénk dolgozói tudják, hogy íz ígéret teljesítésének őik is élvezői lesznek. Az árleszállítás ismét egy lépés a szocializmus gazdasági- alaptörvényének teljes érvényesülése felé. Szocializmust építő országunkban még nem érvényesül úgy e törvény, mint a Szovjetunióban, ahol már a kommunizmust építik. Az árleszállítás azonban jelenítő® lépés e törvény teljes érvényesülése felé. Mint kormányunk minden intézkedésének. -ennek is egy a célja: a dolgozók jólétének, életszínvonalának emelése. Az intézkedés minden család számára örömet szerez, hiszen az árak csökkentése révén ezután több ruhát, cipőt tudnak vásárolni. De más a törvény a nyugati államokban ; milliók kizsákmányolása, nyomorbadöntése. A burzsoá kapitalista államokban a bérek é* az árak aránya mindig a dolgozó tömegek rovására változik meg. 1949 őszén például 27 kapitalista államban értékelték le a pénzt. A. devalváció alkalmaiból Angliában átlag 30 százalékkal. Franciaországban 20 .százalékkal emelkedtek a közszükségleti cikkek árai. Más országokban miig nagyobb áremelkedések történtek és történnek mta is. A ..Die Welt’* című hamburgi lap kénytelen beismerni, hogy Nyugat-Németországban öt és félmillió ember szűköb segélyekből. vagy koldulásból él. íme, így fest a dolgozókról való gondoskodás nyugaton. És ki törődik mindezzel? Ki törődik Angliában azzal, hogy millió és millió munkás van országukban, akit- ne'm véd semmiféle berendezés a balesetektől Ki törődik azzal, hogy Tito Jugoszláviájában pusztító népbetegségek szedik ezrével áldozataikat? KLtörődik a többmillió munkanélkülivé! az USA-ban? Ki, törődik azzal, hogy ezekben az országokban a létfenntartáshoz szükséges javák ára olyan magas, hogy azt kevés dolgozó tudja beszerezni? A mi országunkban naponta érzik az emberek pártunk és kor-mór nyvmk szerető gondoskodását. A mi országunkban! éberen őrködnek a dolgozók egészsége, testi épsége felett. Pártunk minden intézkedését a dolgozókról való gondoskodás szelleme ifatja át, 3 minden a legfőbb értékért, a dolgozó emberért van. Világosan mutatja ezt a most történt árleszállítás és mindazok az intézkedések, melyek az.életszínvonal további emelésére, a dolgozó^ érdekeinek védelmére irányulnak. Dolgozóink ma már világosan látják, hogy a magasabb termelési eredmény több ruhát ^ több cipőt, lakást, élelmiszert jelent, a jobb minőségű munka. — jobb minőségű közszükségleti cikkeket. Pártunk és kormányunk továbbra ds azon az úton jár, amely .a dolgozók jólétét szolgálja. Ehhez azonban szükséges az. hogy dolgozóink továbbra is saját jólétük megteremtői,, . a- még szebb holnap -megteremtői legyenek. Megyénk minden üzemének, vállalatának, t rmelőszövetke- zetének munkája hozzájárulást jelent népünk jólétének, országunk giazdaságának növeléséhez. Az árleszállítások .még jobb munkára kell 'hogy ösztönözzék dolgozóinkat. Meg kell hogy erősítsük megyénk üzemeiben, állami gazdaságainkban, termelőszövetke zet inkben a szocialista munkait- gyeimet. Megyénk dolgozóiinak továbbra is kemény harcot kell foly- tantiuk a termelés emeléséért,- . a jobbminőségű munkáért. az önköltség csökkentéséért. Nyilvánvaló, hogy ha a Kaposvári Fonoda többet termel, több szövet, több ruha jut a dolgozóknak. Ha, megszüntetik a Fonodában a selejtet,. jobb minőségű ruhákat vásárolhatnak dolgozóink. Ha megyénk építőipari vállalatai továbbra is sikeresen teljesítik a tervet, több új lakás áll dolgozóink rendelkezésére. Hamarabb felépülnek békealkotásaink, ha alapanyaggyártó iparunk, téglagyáraink teljesitik a tervet. Nincs egyetlen olyan üzem, vállalat, amelynek munkája ne jelentene komoly segítséget, a dolgozók jólétének emeléséhez. Hozzájárul ehhez m,egyénik dolgozó parasztságának munkája is. A gyofcs, szem veszteségnélküli aratás és cséplés kenyerünket biztosítja, A tarlóhántás termékenyebbé teszi földjeinket, a másod- Vetés több takarmányt jelent. A jó munka dolgozó népünk jóléténeik forrása. Ma összehasonlíthatatlanul gazdagabbak vagyunk, mint bármikor, de ne szűnjünk meg szakadatlanul munkálkodni azon. hogy a holnap bőségesebb, gazdagabb legy.en, népünk jóléte továbbra is emelkedjék. Ez most a feladatunk. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉ Az 1953 május 17-én megválasztott országgyűlés pénteken délelőtt .kezdte meg munkáját. Tíz óm .után néhány perccel vonultak be az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. Megjelent az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett az elnöki emelvényre és üdvözölte az új országgyűlés tagjait: Tisztelt országgyűlés! Köszöntőm az országgyűlés ‘tagjait, mint szeretett magyar népünk hivatott képviselőit, akiknek megtisztelő feladata és kötelessége lesz országunk legfőbb ügyeinek irányítása az elkövetkezendő négy 'esztendőben. Felemelő tudat és kiapadhatatlan erő forrásául szolgál a jelen országgyűlés valamennyi tagja számára népünk egyöntetű elhatározása és mélységes bizalma, amellyel1 .a Magvar Függetlenségi Népfront jelöltjeit 'képvisel ékké váiasztotta. A mélységes bizalom e nagysze- .rű megnyilvánulása arra kötelezi magyar népünk választott képviselőit, tevékenységüket úgy irányítsák, olyan törvényeket hozzanak, amelyek ,a haza felvirágoztatását, az egész magyar nép jólété-' nek, életszínvonalának fokozott emelkedését'; a népi deaiolkra+’kuis törvényesség megszilárdulását vonják magúik után. Munkájukat irányítsa az .a cél, hogy tovább mélyüljön, .erősödjék ,a magyar munkások és dolgozó parasztok sző' vétségé, amely népi demokratikus államunk szilárd alapja. Legyen törvényhozó munkájuk olyan, amely tovább acélozza népünk egységét, tovább mélyíti szerete- tét 'és ragaszkodását a Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormányzatunk iránt. Ehhez a nagyszerű munkához kívánok sok sikert az országgyűlés minden tagjának. Ezután az országgyűlés ügyrendje értelmében az országgyűlés legidősebb képviselője, Harrer Ferenc, mint korelnök foglalta el az elnöki széket. Üdvözölte az országgyűlés tagjait és megnyitotta az alakuló ülést: A-mikor a nép 'bizalmából és életkoromnál fogva másodszor foglalom el1 a kor elnöki széket, öröm és büszkeség fölt el, hogy megérhettem, hogy a magyar dolgozók színe-víráigát, az ifjúságot és a lelkűikben fiatalokat . magukba foglaló országgyűlés első ülésén ha csak néhány percig is — az elnöki tisztet elláthatom — mondotta Harrer Ferenc, majd az ülés jegyzőkönyvének vezetésére és az egyéb jegyzői teendők ellátására az országgyűlés két legfiatalabb tagját, Inklovics Mária és Kaptur Margit körjegyzőket kérte fel. Bejelentette, hogy a, lemondások folytán megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. paragrafusa alapján Fodróczi Lajos, Gurcsó Sándor, Hegyi Imre, Milleji István és Fóliák Ferenc soronkövetkező pót- képviselőiket behívta. Ezután az országgyűlés az ügyrend értelmében mandátumvizs- igáló bizottságot választott. A Magyar Függetlenségi Népfront javaslata alapján a mandátumvizs- gáló b zottság tagjaivá Benke Valéria, Dudog Pál, Egri Gyula, Fodor Imre, Lukács György, Misiócz- ky Mátyás és Pe.skó Lívia országgyűlési képviselőket választották meg. A megbízólevelek megvizsgálásának tartamára Harrer Ferenc korelnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Egri Gyula, a mandátumvizsgáló bizottság előadója bejelentette, hogy a .mandátum- vizsgáló bizottság megvizsgálta a megválasztott képviselők megbízó- levelét, s megállapította, hogy azok ,a törvényben előírt kellékeiknek megfelelnék. Az országgyűlés a, jelentésben foglaltakat tudomásul vette és a felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Ezután sor került az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására. A Magyar Függetlenségi Népfront javaslat^ alapján az országgyűlés elnöki tisztségére Rónai Sándor, az alelnöki tisztségekre Mekis József és Naigyistók József, a jegyzői tisztségekre Boros Gergely, Czéh József, Kádas István, dr. Pesta László, Sárii Rózsi és Zentai József .képviselőiket az országgyűlés .egyhangúlag megválasztotta.; Szünet után Rónai Sándor mondott elnöki székfoglaló beszédet. Engedjék meg — mondotta, — hogy köszönetét mondjak azért a nagy bizalomért és megtisztelteié-' sért,, hogy az orszáiggyűlés újból elnökévé választott. E bizalom és megtiszteltetés azért különösen drága számomra, mert Önökön keresztül az egész dolgozó nép helyezi belém bizalmát. Ez arra 'kötelez., hogy az e tisztséggel járó feladatokat maradéktalanul teljesítsem. A .szocialista építés óriási felelősséget, feladatokat ró az új országgyűlésre. ígérem, hogy mint az országgyűlés elnöke, minden tudásommal, .erőmet nem kímélve, a dolgozó nép érdekeit mindig szem előtt tartva, Népköztársiaságunk Aí’ Ik o'tm ányának sz,elite m éb en igyekszem eleget tenni feladatomnak. így kívánom kiérdemelni azt a me rf tiszt e lő bizalmat, amely személyem iránt megnyilvánult. Az országgyűlés ezután a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, (két elnökhelyettesét, 'titkárát és 17 tagját választotta meg. Rónai Sándor elnök bejelentet te, hegy a Magyar Függetlenségi Népfront a Népköztársaság Elnöki tanácsa . elnökének Dobi István, elnökhelyettesének Révai József és Nagy Dániel, titkárának Darabos Iván országgyűlési képviselőket, az Elnöki Tanács tagjainak pedig Andics Erzsébet, Apró Antal, Ács Lajos., Barcs Sándor, Gosz- tonyi János, Harustyáík Józsief, Házi Árpád, Kristóf István, Mihályi! Ernő, Nánási László, Nézvál Ferenc, Parragi György,, Rusznyák István, Seregé.líyi József, Szabó Pál, Úszta Gyula és Vég Béla képviselők e t javasolja, Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát egyhangúlag elfogadta. V--f fP'\ f Ezután Kovács Béla igazságügy- miniszter benyújtotta a Magyar Népit Sztársa s ág Alkot m ányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot kinyo- matja, tagjai között szét oszt at ja és előzetes tárgyalás, valamint jelentéstétel céljából kiadja a jogi bizottságnak,-A.Z állandó bizottságokat választotta meg ezután az orszáiggyűlés. Kádas István jegyző ismertette a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát az új országgyűlés 'különböző bizottságainak tagjaira: Jogi bizottság: Ács Ferenc, dr. Bárczi Gusztáv, Csikasz Józsefné, Dubj Ferencné, Gosztonyi János, dr. Harrer Fe' reue, Koiczúia Gyula, Kovács István, Kristóf István, Molnár Erik, Nánási László, Pongrácz Kálmán, Reszegi Ferenc, Szabó Pál, Szent- iványi Lajos. Külügyi bizottság: Andics Erzsébet, Barcs Sándor, dr. Bene Zoltán, Dénes István, Horváth Márton, Izsák Júlia, Keleti Ferenc. Kiss Károly, Matécz János, Mekis József, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Piros László, Szekfű Gyula, Vass Istvánná. Gazdasági és pénzügyi bizottság: Ács Lajos, Antos István.,- Berki Zoltán, Borbás Lajos, Bedinszki János, Dinnyés Lajos, Dögéi Imre, Friss István, Gazda Géza, Gém Ferenc, Gyarmati Sándorné, Ha- r ostyák József, Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Janza Károly, Juhász Imrémé, Kádár Béla, Matolcsi János, Miklós Árpád, Molnár Ernő, Nagy Dániel, Nazvál Ferenc, Dobozi Erzsébet, Sebes István, Süveges Dániel, Szabó Rezső, Szádeczky-Kardoss Elemér, Szaiiai Béla, Tausz János, Vida Miklós, Wolf Johanna. Kulturális bizottság: dr. Bognár Rezső, Borsos Ida, Hó- dosi Ilona, Horváth Márton, Ilka Pál, Karácsonyi Béla, Komócsin Zoltán, Kónya Lajos, Ladányi Ferenc, Maflát Jolán, Nagy Sándor, Non György, Parraigi György, Szabó Ferenc, Veres Péter. Az országgyűlés .a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát elfogadta és a javasolt képviselőket bizottsági (tagokul megválasztotta Ezután Rónai Sándor elnök az országgyűlést megalialkultnak jelentette ki, majd bemutatta a volt Elnöki Tanács jelentéséit ‘az előző országgyűlés utolsó ülésszakától az új országgyűlés egybehívásáig kifejtett működéséről. Az ország-, gyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elnök ezután javaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. Javasolta, hogy az országgyűlés július 4-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki: az alkotmány 24. .paragrafusának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A napirendi javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután az ülést bezárta.
