Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

■ A SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 június 25. 5? A KOMMUNIZMUS “ 20-án nyitotta meg az MSZT megyei titkársága a Béke Szálló termeiben „A kommunizmus útiján“ című, hatalmas dokumentációs anyagot felölelő kiállítást. „A kommunizmus útján“ című kiállítást először Budapesten mu­tatták be. A nagysikerű, a maga nemében egyedülálló kiállítást Budapest dolgozóinak tízezrei lá­togatták. Városunkban most a budapesti kiállítás egyrészét mu­tatják be. Annak ellenére, hogy nem az egész kiállítás anyagában gyönyörködhetünk, mégis átfogó képet ad a Szovjetunió hatalmas fejlődéséről. Színes képek és fény­képfelvételek sokasága mutatja be a szovjet emberek életét. A három teremből álló kiállítás egy-egy termében nagy .gonddal összeválogatott képéi* szemléltetik a szovjet dolgozók szociális és kulturális helyzetét, a tudomány fejlődését, a szellemi és fizikai munka közti különbség eltűnésé­nek megvalósulását az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Az egyik teremben elhelyezett színes képek az ötödik ötéves terv mérhetetlen bőségét tükrözik- Csodálatosan szép felvételek szem­léltetik ,a szovjet nép kultúráját, a hívatásos és népművészet gazdag­ságát. Művészek a dolgozók kö­zött, népi együtteseik, kuhúrcso- portok szereplését mutatják be a Szovjetunió legnagyobb színházai­nak színpadán. Öröm és- dicsőség a szocialista társadalomban anyának tenni — hirdeti a gyönyörű képsorozat. A képeken dolgozókat látunk csa­ládjuk körében. Hatalmas gépek segítik a szov­jet emberek munkáját. Ezt mutat­ják a következő képek. A Szov­jetunióban a mezőgazdasági mun­kák 90 százalékát gépek végzik — közli a, látogatóval az egyik tabló. Az ötödik ötéves tervben 30 szá­zalékkal növelik a könyvtárak szá­mát. S így kísérhetjük végig a ki­állítás nyomán a szovjet emberek egyre szebbé váló életét a kom­munizmus felé vezető úton. Apró modellek szemléltetik a szovhoz- várost, egy parkosított nagyüze­met, egy vi llamo s erőműve1!, mely­nek mintájára készül1 a mi ötéves tervünkben a,z ino'tai November 7 erőmű. A nagy érdeklődéssel várt ki­állítást, amely 3 hétig lesz nyitva, máris sokan látogatták meg. A vendégkönyvbe a látogatók nem­csak nevüket írták be, hanem el­mondták véleményüket is a kiál­lításról. Egybehangzóan mindany- nyian azt írták, hogy a kiállítáa. megtekintése újabb erőt adott munkájukhoz, ahhoz, hogy mi is minél1 előbb felépíthessük a szo­cializmust. ?? Solvay titkos aktái 99 AZ ELSŐ GABONÁT SZERETETT HA« Szerdán délután. amikor a rc- páspuPztai El^ö Ötéves Terv tsz fellobogózott, tele zsákokkal meg­rakott kocsija befordult a ka­posvári Fő-utcába, rögtön vé­gigszaladt a hír a városon; a Wépáspnsztai Első ötéves Terv tsz megyénkben elsőként hozta be ősziárpából az állaim já- roíndéságá t. A kocsi tetején Mol­nár Gyula tsz-tng magasra emdte az ,.Első gabonát szeretett hazánk­nak11 feliratú táblát. A Megyei Ta­nács székháza előtt Krszericze Fe­rencivé- megyei tanács elnökhelyet­tes virágcsokorral és üdvözlő sza­vakig fogadta a tsz tagjait. Munkánk nvegh ózta gyümölcsé t és büszkék vagyunk, hogy elsőnek íí Német film Werra folyó völgyében, a Német Demokratikus Köz­társaságban, néhány kilométernyi­re a zónaih ahárt ól, hata'limais bükk- erdő húzódik. A folyó íbálipartján mészsziklák nyúlnak a magasba, a jobbparton sótelepek vannak a földben. Vízből, sóból és mészből készítik a szódát. Füstölgő kémé­nyeik, ammóniáikszag és messziről hallható gépzakatolás jelzi az ul- menaui Solvay Művek gyártele­pét. A szóda nemcsak a háziasszo­nyok Ikedtvtelt mosószere, hanem elengedhetetíen nyersanyag a ve­gyiüzemek és az acélipar számá­ra. Többek között a gránát ké­szítéséhez is szóda kell. |Y| indenütt, ahol a három ter­mészeti kincs összetalálko­zik, nagy gyárakat emeltek a szó- d akonsze rn ek pénz hat aim as sá gai. Oroszország. Lengyelország, Né­metország, Franciaország, Belgium és a déllkieíeteiurópai államok szó­dagyárai az első világháború előtt a Solvay konszern birtokában vol­tak. A Solvay összeköttetésbe ke­rült a,z Imperial Chemie-vel Lon­doniban és a Dupont konszernnel Chicagóiban. így az egész szóda vi- lágmonopóüium ennek a három konszernnek a kezében volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az imperializmus unalma megszűnt a föld egyhato- dán, 1945 után pedig elveszítették Lengyelországban és a Német De. mokrat'kus Köztársaságban lévő gyáraikat, J^z imperialisták azonban nem nyugodtak bele egy­könnyen ilyen nagy vagyonzerzési 'lehetőségek elvesztésébe. A tröszt vezetői idejében „átmentették“ a nyugati övezetbe a háborús bű­neiket tartalmazó iratokat. Meg­próbálták- beépített emberek se­gítségévei' megakadályozni az uií- menaui Solvay Művek termelését. Egy terhelő adatokat tantaltnazó iratcsomót azonban a gyárban fe­lejtettek. A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai a gyár dói- gőz okaik segítségével leleplezték és elítélték a kémeket és áruló­kat. A német filmművészek ezt az érdekes és izgalmas pert dolgoz­ták fel a „Solvay titkos aktái“ cí­mű legújabb német filmben. A film alkotói és szereplői hosz- szú időt töltöttek Stassíurtban, az Állami Szódaművek telepén. János Veinczi, a film egyik ái lkot ói ja így írja le a telepen szerzett élmé­nyeit: „Rendes munkanap kora regge­lén érkeztünk a gyár területére. Találkoztunk néhány munkással, akik vizsgáló szemekkel néztek bennünket. „Miféle emberek, ezek?“ Egyikünk hirtelen megállt, kéitségbeesett arcot vágott, mélyet iéiekzett ... és újból tüsszentett. Tíz perc alatt tizenkettedszer. Ez újabb rekordot jelentett a tüsszen­tés terén. Egy fiatal tanuló, aki a közelünkben tartózkodott, kárör. vendően vigyorgott és átkiáltott hozzánk: „Ne törődj vele, a szóda egészséges! Majd hozzászoktok!“ teljesíthetjük ö sztár púból az állam iránti kötelezettségünket — mond­ja boldogan Lapát Ferenc tsz-el­nök ^ — Nem akarunk hálátlanok maradni, hisz naponta érezzük pár­tünk segítségét. Most is a kombájn naponta 18 i holdat aratott le és csépelttel őszi­en pából. Eri Imre kombájnista derekasan, velünk együtt harcolt, hogy időben befejezzük az ősziárpa •ámítását. Ma pedig eleget tettünk Gok művésznek munkásokat kellett alakítania, élethűen, természetesen. Éppen pihenőt tar. tot tunk felvétel közben. Néhány munkás is volt velünk. Arra jött egy túlbuzgó mester és felszólító! ta a bámészkodókat, hogy kezdje nek hozzá munkájukhoz. Az, egyik munkás azonban ülve maradt és többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó felállni. Tréfás szó­váltás keletkezett, végre az ülő ember hangosán elnevette magát. A meglepett mester szégyenkezve ismerte be, hogy tévedett, mert az ülve maradt dolgozó nem tartozott a gyár fnunkásai közé. Schélcher volt, Martensnek, a „Solvay titkos aktái“ című film egyik munkásá­nak alakítója“. Miért állnak kihasználatlanul a gépek a karádi gépállomáson? A karádi gépállomás dolgozói­nak fokozottabb harcot kelj inidí- taniok a gépállomás és a tsz-ek közti kapcsolat megszilárdításáért. Fejlődő mezőgazdaságunkban nagy szerepe van a gépek alkalmazásá­nak. Politikai nevelésen keresztül a tsz-ek dolgozóival meg kell ér­tetni a gépi munka előnyét­A gépállomás igyekszik kivenni részéit a kezdődő aratási mun­kálatokból. Az ősziárpa beérése óta állandóan két aratógép dolgo­zik. Két gép munkája azonban rendkívül kevés. Vájjon, nincs ura- tóeszköz a gépállomásom? — Van, azonban négy gép használhatatla- nul áll. — Miért? — Egyszerű a magyarázat: hiányzik néhány al­katrész. Néhány hiányzó alkatrész akadályozza a munkát. Ezeket már többízben megrendelték, de még mindig nem érkeztek meg- ígéret naponta jön, de attól még nem indulnak el a gépek. A Gép állom ások Megyei Igazgató­sága feltétlenül oldja meg ezt a kérdést. Az árpa érik, aratásra vár, a gépek kihasználatlanul áll­nak, ugyanakkor valóból, egyik gyár raktárában arról álmodoznak a porosodó alkatrészek, hogy tör­ténhet még csoda és a bürokrácia ellenére is eljutnak majd a meg­felelő 'helyre. A növényápolás terén is hiá­nyosságok vannak. A termelőszö­vetkezetek nem alkalmazzák kel­lőképpen a gépállomás gépeit. A somogymeggyesi tsz elnöke, Antal István pl. kijelentette, hogy nincs szükség a gépekre, mondván: „Ed­dig is megvoltunk, ezután is meg­teszünk nélkülük“. Maradi és ká­ros ez a felfogás. Nem ártana, ha Antall1 elv társ tanulmányozná kissé a korszerű agrotechnikát, úgy bi­zonyára változtatna véleményén. Igaz, hogy néhány estéjét igénybe veszi majd a tanulás, de kétségte­len, hogy ez a tsz előnyére válik. Törölje lé tehát a szakköinyvekrőT a port és forgassa azokat, mert aki elmarad, az nehezen pótolja az el­mulasztottakat és ha az elmaradó történetesen egy tsz^elnöik, az a közösség rovására megy. A karádi Alkotmány tsz is mel­lőzi a gépi erőt. A gépállomással kötött megegyezés elleniére lófo- gajttal végezték el a kukorica ka­pálását. — Vájjon hátrányos-e ez a tsz részére? — Igen. Mégpedig nagymértékben. A gépállomás hol­danként 27.50 forintért elvégezte volna ugyanazt a munkát: amely lófogattal 52 forintba kerül. Köny- nyen megállapítható, hogy majd­nem 2500 forint ráfizetést oko­zott a maradiság. Ajánlatos lenne, ha a tsz vezetői, dolgozói eltérnének a régi módszertől. Ve­gyenek elő néha papírt és ceru­zát, számoljanak egy kicsit. Egy­szerű számtani műveltet ke'll' csu­pán és máris megállapítható, hogy a gép jobb, öles óbb és eredménye­sebb munkát végez. A kár kellé- metTen, de kétszeresen kellemet­len, ha önmagának okozza az em­ber. A karádi Alkotmány tsz pe­dig ezt csinálta. Tűzzék ki tehát feladatul1 a gép­állomás dolgozói és a körzetükhöz tartozó tsz-ek, hogy a fentiekhez hasonló hibákat elkerülik és meg­szüntetik a fennálló nehézségeket. Megyénk Baranya megyével pá- rosversenyben van. most azért kell harcolnunk, hogy a versenyfeiní- vásnak eleget tegyünk* és igyekez­zünk minden pontját maradéktala­nul megvalósítani. Ehhez pedig szükséges, hogy minid a gépállo­mások, mind1 a tsz-ek kivegyék ré­szüket ebiből a nemes versenyből, így nemcsak megyénk elsőségét biztosítjáiK:, hanem egyúttal1 orszá­gos célkitűzéseink megvalósítását is elősegítik. A várdai DISZ-fiatalok felhívása A várdai DlSZ-ifjúság- tudja, (hogy imilt jelent népgazdasági szem­pontból a gabona gyors learatá- sa. elcséplése és begyűjtése. Éppen ezéirt DÍSZ-gyűlésen a következő határozatot hozta: A várdai DISZüfjóság cséplő­brigádot szervez. A csépiőbrigád a járás összes DlSZ-cséplőbrigád- ját versenyre hívja az alábbi ver­senyszempontok szerint: 1. A várdai DISZ-csépi őbrigád vállalja, hogy a község t-:rükitén a csépiéit a minisztertanács határo­zata. által megállapított határidő előtt egy héttel befejezi. 2. A cséplőbrigád, amely egy 107Ó-es cséplőgép mellett dolgozik, a napi 12ő mázén, cséplési norma ■helyett napi 130-mázsás eredményt ér el. 3. A csépiő'brig.ádnak minden tagja népnevelőmunikát végez, minden csépeltet« gazdát felkeres, hogy az államnak járó gabonát a cséplőgéptől egyenesen a raktárba szállítsák. 4. A .cséplőbrigád tagjai a gép működését állandóan ellenőrzik és ezen keresztül megakadályozzák, hogy a cséplőgép nagyobb szem- veszteséggel működjön. Versenyfelhívásunkhoz az álta­lai DISZ-cíépléjbrigád már csatla­kozott. Fiiki László . DISZ-titkár. az előírt 65 mázsa ősziárpa beadá­sunknak. Tudjuk, hogy a 15 mázsás őszi- árpa átlagtermést is nagyrészben a gépelmek köszönhetjük, amelyeket államunk biztosított számunkra — szól közbe derűs arccal Tátrai Ven~ dei, a tsz fogatosa. — No meg a párt tanított meg bennünket új­módon termelni. újmódon élni A keresztsorosan vetett területrő két mázsával többet takarítottunl be, mint amelyiken egyiránybar vetettünk. Számomra nincs is «**• gyobb boldogság, minthogy én hoz haltam, be a kocsival elsőnek a: állam járandóságéit. — Nini, itt jönnek a ráksi U. Élet tsz tagjai fellobogózott von totóval, hozzák a gabonát! — kiál tott fel mosolyogva Lapat elvtárs — Ugylátszik a jó példa ragadás — Gratulálok az elsőségért — szorított kezet Lop.it elvtárssa Walter elvtárs, a ráksi Uj Éle tsz elnöke mcmdkor megérkeztek. D még mi sem'1 késtünk el. 25 mázsái mi is behoztunk az első mázsálás bál. A többit pedig holnap adja be, nű sem maradunk adósai úíTa munkna'c. Nekünk sem termett k-evesc b 15 mázsánál holdanként. Iga: hogy megharcoltunk érte. De soka segített e harcban a gép — szó, közbe Czeglédi Imrévé, a ráksi L Élet tsz növénytermelő munkácsi pabveaitöje, aki egy vörös zászh lobogtad a kezében. — Mi is betartjuk a tsz első pi rancsoLaMl; — mindenekelőtt i állam járandósága. A Izét étenját tsz dolgozói miután lerakták a zsi kokat a begyűjtőnél, boldogan ü dúltak hazafelé azzal a tudatiba hogy az idén megyénkben elsőké/i adtak gabonát a hazának PÁRTSZERVEZETEINK SEGÍTSÉK A POSTA DOLGOZÓIT Pártunk határozata értelmében 1953 szeptember 30-ig el kell ér­nünk, hogy valamennyi napi- és hetilap, folyóirat, általában a kü­lönböző sajtótermékeik e'őíízejői előfizetési díjukat a kézbesítést megelőző hónap 28-ig kiegyenlít­sék. E határozat végrehajtása, — mely a jelenlegi előfizetők nagy hányadát érinti — fontos leiadatot ró pártszervezeteinkre, népneve­lőinkre és a postaszervekre. A selejt a hírlapteresztésben (a térít ellen példány) éppúgy fékezi fejődésünket, mint bármilyen se­lejtes munka, selejtes áru a nép­gazdaság más ágaiban. A selejt el-, leni harc közvetlen, vagy közvetett formája mindenkinek egyéni érde­ke is, kiküszöbölése a dolgozók jólétét szolgálja. Ezért fontos, hogy pontosan lássuk: dolgozóink részéről mi'yen igény jelentkezik a különböző sajtótermékek iránt, hogy ezt az igényt azután 100 szá­zalékig kielégíthessük. Megyénkben több helyen máris jó felvilágosító munkát végeztek népnevelőink és postás dolgozóink. Felvilágosító munkájuk során ol­vasóink megértették az előfizetés fontosságát. így pl. Siófokon máris 70 száza'ékban megvalósítotlák az előrefizetést. Böhönye községben ír, jó munkát végeznek népnevelő­ink és postai kézbesítőink, az ol­vasók 40 százalékát győzték meá eddig az előrefizetés előnyeiről. A Kaposvári Cukorgyár sajtótelelőse, Faragó Ferenc elvtárs aktívaérte­kezleten ismertette az előrefizetés előnyeit. Az aktívák felkeresték az e'őí izet őket, s felvilágosító mun­kájuk során a dolgozók magukévá tették a párthatározatot. Rubecz István kaposvári postai kézbesítő által felkeresett' olvasóknak 9ó százaléka kiegyenlítette már a jú­lius havi előfizetési díjakat. Nagyatádon a posjta dolgoz« párosversenyben indultak a fe adat sikeres végrehajtására. A j< nius 18-án megtartott termelési éi ídíszleten vállalták, hogy augus; tus 20-ra, alkotmányunk ünnepéj 100 százalékban megvalósítják « előrefizetést. A feladat még sik< resebb végrehajtása érdekébe versenyre hívták ki Barcs közse postás dolgozóit. A jó eredmények mellett vas ró hiányosságok js. így pl. Három községben még nem fogtak hoz: az előrefizetés megoldásához. H sonlóan rossz a helyzet Babóci községben is, ahol Szolnoki Alaj< párttitkár elvtárs nem adott s gítséget a postai dolgozóknak. I még rosszabb a helyzet Kinyaí nép községben, ahol a közsé párttitkár elvtárs lemondta „Szabad Nép“-et, Kedves asszonytársak! Fölhívással fordulóik ihozzáto Hasznosítsuk a háztartásokban, 1 vő rongyot! A báztartásokb: igen sok rongy fekszik el baszó talanul, pedjg népgazdaságul igen jól fel tudná használni azok Asszonyok! Gyűjtsük össze rongyokat és adjuk át a MÉH V: lelátnák. Én elhatároztam, hoj havonta rend szeresen 1 kg rongy adok át a hulladékgyűjtőnek. Felhívok minden asszonyt, ho csatlakozzon. felhívásomhoz és sz lesítsük ki az „1 kg rongy“ m< gállmát. Ezzel is segítjük ipari; kát. Kol'ár Jánosné, az MNDSZ „Béke“ csapó iának tagja. ■ Dolgozó parasztok! Itt van a meggy érésének ideje. Szedjetek le minden szem meggyet és adjátok át a földművesszövetkezetek felvásárlóinak. A meggy átvételi ára f»40 íoi SOMOGYMEGYEJ MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Szerelmi bájital 25—5-ig. Szabad Ifjúság: Solvay titkos aktái. 26—30. Baiatonboglár: Ifjú szívvel. 27—28-ig. Balatonföldvár: Express szerelem, 24—25. Bslatonlelle: Ifjú szívvel. 25—26-ig. Barcs: Acélkatonák. 24r-25-ig. Csurgó: Ellenség keze. 24—25-ig. Konyód: Két út. 26—28-ig. Igái: Szovjet Grúzia. 27—28-ig. Lengyeltóti: Vihar. 27*—28-ig. Nagyatád: Kínai Cirkusz. 24—25-ig. Siófok: Tövis és borostyán. 25—26-ig. Tab: Három sürgöny. 24—25-ig. Zamárdi: Halló Moszkva. 26—28-ig­apróhirdetés Idősebb férfi hosszú gyakorlattal rai rosi, anyagkezelői pénztárosi, vagy cg adminisztratív munkát vállalna. Tel. 45 A Szolgáltatási KTSZ vesz egy jó álla ban lévő Rolleiflex, vagy Rolleicord f< képezőgé.pet készpénz ellenében. Cím: M 1. u. 26. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihál Feleiős kiadó:■'Tóth István. ' Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-1 Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 1 Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents