Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-25 / 147. szám
IlllÁO PROLETÁRJA! EG YESÜLJ ETEK/ Pártszervezeteink harca a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Gyorsítsák meg a növényápolást Kadarkúton Miért állnak kihasználatlanul a gépek a kará'Ji gépállomáson? MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYE! PÁRTB1ZOT X. évfolyam, 147. szám. ARA 50 FILLÉR NÉPÜNK KENYERÉÉRT Néhány nappal ezelőtt megyénkben is megkezdődött1 a kilencedik békearatás. Állami gazdaságaink és gépállomásaink dolgozói, valamint a termelőszövetkezeti és még egyénileg dolgozó parasztság hatalmas lelkesedéssel fogott ihoz zá munkája gazdag gyümölcse, e bő termés betakarításához. E harciban serkenti a mezőgaz dasági dolgozókat a minisztertanács határozata, amely megszabja e munkák elvégzésének határidejét De serkenti a mezőgazdaság dolgozóit. az is, hogy az idén olyan gazdag termést takaríthat be, ami lyenre már rég nem volt példa. Az a tény, hogy az idei termés mind szem, mind szamahozam tekintetében jóval dúsabb lesz, minit az előző évben volt, kemény feladatok elé állítja mezőgazdasági dolgozóinkat. E fontos feladat jó megoldású n.ak hat a’más jelentősége van. Jórészt ettől függ dolgozó népünk kenyere, közellátásunk zavartalan kielégítése. A szemveszteségnéJküli betakarítás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk az áMam iránti kötelezettség teljesítése után több terményt vihessen szabadpiacra. Ezek sikere érdekében megyénk mezőgazdasági dolgozóinak ezrei •tettek szocialista fogadalmat, helyeselve Somogy megye Baranya megyével megkötött versenyszerző- déséí* A fogadalmak- valóraváltá- eáért folytatott harciban már eddig is számos szép eredmény született, Somogyfur község dolgozó parasztsága, amely Visz község dolgozó parasztságával áll párosversenyben, már tegnapelőtt befejezte az ősziárpa aratását és tegnap megkezdte a rozs aratását. Megyénk kombájnvezetői is naponta érnek el kimagasló eredményeket. Liptói Mátyás, a tengődi áljaim gazdaság kombájnistája 165. számú gépével 16 üzemóra alatt 25 holdon aratta le és csépelte el ősziárpát. Az elcsépelt árpa hatalmas kárt okozunk saját magunknak. egész népgazdaságunknak. Számoljunk csak egy kicsit. Ha megyénkben a 13.000 hold őszi árpát késve aratnánk le. holdan ként 50 kg szemveszteséget számítva, ez összesen 6.500 q terméski esést jelentene. Ez az árpamennyi ség legalább 1300 darab' sertés da rabonként 200 kilósra való felihíz la'ásához elegendő. Szabadpiaci áron számítva, az 1300 darab hízó ára pénzösszegben 494 ezer forintot te?z ki. Az 1300 darab hízóból több mint 600 család évi zsíreliá- tását lehet biztosítani. Látjuk tehát, hogy milyen káros és! bűnös mulasztás lenne, ■ ha hagynánk kiperegni a szemet, nem takarítanánk be időben a termést. A minisztertanács1 határozata éppen ezért figyelmeztet, hogy időben mozgósítsuk az összes rendelkezésre álló erőt és annak maxima, lis felihasználását a betakarítás sikere érdekében. •Gépállomásaink feladata, hogy a gépek kihasználásával segítsék dolgozó parasztságunkat a kenyér- csatában. Méginkább fokozni kell a verseny lendületét gépállomásaink és állami gazdaságaink traktoristái között. Tanácsaink feladata az mennyisége mintegy 360 mázsa. Megyénkben a járások közötti ■versenyben a marcali járás érte el a legjobb eredményt, mert ősziár pa aratási tervét már több mint 60 százalékra teljesítette. Az egész megye területén több mint i800 hold ősziárpát arattak le 20-ig. Ezek az eredmények azonban koránsem kielégítőek. hisz az őszi- árpa aratási1 tervének még 15 szA zalékát’ sem teljesítette a megye. Pedig most már gyorsan érik a rozs is, melynek aratását szintén haladék nélkül' meg kell kezdeni és addigra az ősziárpa aratását be kell fejezni. Ennek ellenére vannak me gyénkben községek, ahol a tanács hanyagsága miatt még nem ■kezdték meg az ősziárpa aratását sem. Ilyen például Mernye község, ahol a tanács» különböző alaptalan indokokat — ..kötött a talaj, nem érett be az árpa. nem lehet aratni" stb. — hoz fel ahelyett, hogy megszervezte volna a figyelőszolgálatot és azonnal hozzákezdtek volna az ősziárpa aratásához. Természetes, ha a község vezetői mindig az íróasztal- mellett- ülnek, nem láthatják, mi történik kint a mezőn. Az ilyen felelőtlen munkával, az aratás késői kezdésével sok szemveszteséget idézhetünk elő, amivel hogy ott, ahol még nem történt meg, biztosítsák az állandó figyelőszolgáíato-t és mihelyt a gabona arra alkalmas, hívják fel a gazdák figyelmét az aratás azonnali megkezdésére. Állandóan szervezzék a versenyt a dolgozó parasztság között és tudatosítsák széles körben a verseny eredményeit. Gazdagyűléseik,en és tanácsüléseken ismertessék a dolgozó parasztokkal a párt és a kormány határozatát és mozgósítsák őket annak maradéktalan vég rehajtására. Vigyék következetesen a harcot tanácsaink annak érdeké ben-, hogy az aratással egy,időben elvégezzék a tarlóihántást és má sodvetést, valamint a cséplőgéptől az állam iránti kötelezettséget azonnal, teljesítsék. Natgy figyelmet kell fordítani másodvetési terv teljesítésére. Ez érdeke a dolgozó parasztságnak, mert ugyanarról a területről a má sodvetéssel e,gy esztendőben két termést tud betakarítani., ,ami je lentősen emeli jövedelmét és hozzájárul a népgazdaság erősítéséhez. Pártszervezeteink állandó politikai nevelőmunkával serkentsék mezőgazdasági dolgozóinkat a pártós kormányhatározatok maradékta lan végrehajtására. Most különb sen fokozott éberségre van szűk ség, mert' az ósztályellenség jelentős kárt okozhatna népünknek, ha időben le nem leplezzük mesterkedéseit. Számtalan példa van arra, hogy az ellenség milyen alattomosan dolgozik. Szólád községben Baranyák István kulák szabotálta az ősziárpa aratását és igyekezett félrevezetni a dolgozó parasztokat is. A dolgozók leleplezték a szabotáló kulákot, azonnal learattafcták vele az ősziárpát és a bíróság 2.000 forint pénzbüntetéssel sújtotta, A falu dolgozóinak jó munkája, betakarítás és a begyűjtés kibontakozó. békeversenye üzenet a világ dolgozóinak; tettekkel, kötelességeink derekas teljesítésével teszünk hitet a béke mellett. Csütörtök, 1953 június 25. HARCBAN A NÖ VÉN YÁPOL ÁS ÉS AZ ARA TAS SIKERÉÉRT. A FOGADALMAK VALÓRAVALTÁSAÉRT! Az iharosberényi Úttörő és Dózsa tsz harca a magasabb terméshozamért Ibarosberényben az Úttörő termelő szővetkezet tagjai szem előtt tartva a minisztertanács határozatát, az ősziárpa aratásához sárga- érésben kezdtek hozzá. Ezzel megakadályozták a szem ki pengését. Hétfőn indult meg a kombájn az iharosberényi Úttörő tsz dúsan termő ősziárpartábilám. Kedden kis hibája volt ugyan a gépnek, de a javítás utáni isimét gyorsan hozzáfogtak az aratáshoz A kombájn mintegy 20 holdról 400 mázsa termést takarított be, Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a holdamkénti ősziárpat érmés felülmúlja a 48 mázsát. Ma estig mind a 103 hold ősziárpát betakarítják, a földeken megindulnák a traktorok, hogy elvégezzék ,a tarlóhán- tált és megkezdhessék a másod- növény vetést. Az iharosberényi Dózsa tsz-ben kiét nap múlva hozzákezdenek a rozs aratásához is. Szépen szűkül, minden nap jobban érik a kasza álá. A rozsot teljesérés kezdetén aratják. A tsz, vezetői minden erőt mozgósítanak az aratásra, de addig ,is sok munka vár rájuk. El keil végezni a növényápolást. A kukorica és a cukorrépa kapálását ma befejezik. A burgonyát, napraforgót már többször megikapállták, A tsz síel a szénábehordással is, az állam iránti kötelezettségét mindjárt a rétről teljesíti. Eddig 60 mázsát adták be, a hiányzó 10 mázsát a mai nlap beszállítják a takar- mánybegyüjtő telepre. A széna- betakarításnál 'kiváló mrakát végeztek Varga Sándor és Pó,sa János kocsisok, a'kjk nem sajnálták a fáradságot, felismerték: mos minden pqrcef ki kel 1 használni, hogy a munkákat időben elvégezzék. Példamutatóan dolgozott még Tál'Il Györgyné, Takács Józséfné és Tóth János,né tsz-íag is. Most mindent megtesznek azért, hogy rövidesen befejezzék a rozs aratását is Ahol élenjárnak és ahol lemaradtak a szénabe gyűjtésben KOML6SD község ta;nácsa jól szervezte meg a rétek kaszálását, nagy gondot fordított arra, hogy a dolgozó parasztok a rétről! teljesítsék kötelezettségeiket- A község már 100 százalékra teljesítette szénábeadási tervét. VISZ község dolgozó parasztjai sem várták meg, hogy a fűtermés eívésnülijön, minden időt kihasználtak ,a rétek kaszálására. Amikor az cső elállt, a dolgozó parasztok a rétekre siettek, hogy bőséges fű- termést biztosítsanak állataik számára. Szénabeadási kötelezettségüket 100 százalékra teljesítették. SOMOGYVÁMOS községiben a tanács vezetői, a dolgozó parasztok szem előtt tartották a minisztertanács határozatát. Szénabeadási kötelezettségüknek 97 százalékra tettek eleget, az aratásig a mélg hátralévő mennyiségeit is teljesítik. SOMOGYVÁR községben tanultak a- múlt évi aszály okozta nehézségekből és siettek a szénabeta- karítássál. A beadási tervet 86 százalékra teljesítették. FONYÓD község mindössze 3 százalékra teljesítette eddig szénabeadás,i 'kötelezettségét. A községi tanács nem hajtotta végre a minisztertanács határozatát, amiért felelősség terheli a községi tanácsot és a pártszervezetet is. A késlekedés sok kárt clkoz a dolgozó parasztoknak. A fű elvénül, a réten lévő széna veszít tápérté- ké'ből. Azonnali intézkedésre van sz BALATONBERÉNY községben még csak 8 százalékra teljesítették a szénabeadási tervet. Ugyi'át- szik a községi tanács vezetői elfelejtették már, hogy a télen milyen nehéz volt az álla tők átteilel- tetése. Sürgősen fel kell számolni a lazaságot. BALATONUJLAK község tanácsa másodrendű kérdésként kezeli a szénabehordást és beadást. A beadási tervet mindössze 15 százalékra teljesítették. A községi tanács értesse meg a dolgozó paraszt,okkal, hogy saját magának okoz kárt az, aki el hanyagolj a a széna betakarítását és begyűjtését. A földművesszövetkezetek is fejezzék be a termény-* raktárak fertőtlenítését^ A Terményforga] mi Vállalat és a földművesszövetkezetek alá tartozó termenyraktáraknalk a minisztertanács határozatában előírt kötelező kijavítása és fertőtlenítése megyénkben általában élik,észült. A Terményforgalmi Vállalat vezetői megértették, hogy a gaíbonabe- gyüjtés sikerének egyik fontos előfeltétele, hogy a dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink általi beadott gabonamennyiséget begyűjtő szerveink veszteségmentesen tárolják. Igen fontos államérdek fűződik ahhoz, hogy dolgozó népünk kenyerét megóvjuk minden kártól,' hogy a begyűjtött mennyis égből egyetlen szem se vesszen kárba. A Terményíorgalmi Vállalat 109 ter- ményr.akt ár álból1 108 teljesen kijavított és fertőtlenített állapotban várija az új gabonát. A legelsők között végezték el e fontos munkát Csokonyavisontán, ahol három 230 vagon befogadóképességű raktárt időben és gondosan javítottak ,ki és fertőtlenítettek. Nagyatádon 5 terményraktár,at készítettek elő a begyűjtésre. A hálózati! ellenőrök a munka elkészültével mindenütt ellenőrizték, hogy az elvégzett munka megfelel-e a követelményeknek. Hátra, még a karádí TV-raktár fertőtlenítése. Nagyobb hiány osságok, mulasztások tapasztalhatók e terűié ten a földművesszövetkezeteikniél. A megye területén még mindig 5 szövetkezeti terményrak'tárt nem fertőtlenítették, bár a határidő június 20-án lejárt. Előfordult az is, mint például a somogysámsoni földműves s z ö v étik ezétnél, hogy a hanyag munka következtében a fertőtlenítést meg kellett ismételtad. A tap- sonyi trerményralktár fertőtlenítése azért késik, mert a böhönyei KTSZ kőmüvesrészleige elmulasztotta a raktárak kijavítását- Ugyanilyen hanyagság következtében késik a kaposvári KTSZ hibájából Gálosfán a raktár fertőtlenítése. A zamárdi, somogyvári, taranyi szövetkezeti ügyvezetőik kényelmi eskedéíse folytán szintén nem végezték el még a mai napiig sem a raktárak kijavítását, fertőtlenítését. A föMművesszövetkezetek ügyvezetői haladéktalanul hajtsák végr,e a minisztertanács határozatát, gondoskodjanak a terményraktárak maradék nélküli fertőtlenítéséről. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet a pusztakovácsi gépállomáson A mezőgazdaság dolgozód előtt nagy feladat áll: a gabonatermés betakarítása. Az aratási munkálatok nagyrésze a gépállomásokra vár. A gépállomások dolgozói megértették a feladat jelentőségét és haladéktalanul hozzáfogtak a teljesítéséhez. Akadnak azonban olyan dolgozók is, akik hanyagul, gondatlanul végzik munkájukat. Czuring János, a pusztakovácsi gépállomás dolgozója is ezek közé tartozik. Czuring János abban a kitüntetésben részesült, hogy szovjet kombájnt vezethet. A géppel nagyteljesítményű, számos szép eredményt ért már ei rint p:l. a ,, alább három év óta nieni volt m-égés mégsem becsülte meg. Czuring elvtárs mindezzel Gondatlanu bam vele, nem vegez- ,Vór&á&á. érdekelte a te el a szükséges karoaatartast, . ... , . aminek következtében a villamos- ‘'vif™ rdacárfl*Íiíéóe'**" szereléket úgy összekeverte, hogy J e ese ® =■ ^ a gép napokig használhatátíanui' Gondolt-e keverés közben Czuhevert. Szakképzettsége nem volt r-og elvtárs arra, hogy milyen kár élegendő a gép rendbehozásához, így a javítási munkálatokat a marcali gépállomás egyik dolgozója végezte. Czuring János és segéd vezetője, Kiss László mít tett ezalatt? Az árnyétkban hevenésztek s élvezték a tétlenséget. Nem volt talán megfelelő munka számuknál? Az bizony akadt jócskán, de a semmittevés kényelmesebbniek bizonyult. Pedig a gépekre ráfért vo'na az alapos és gondos tisztogatás is, amit a hiba javítása közben kényelmesen elvégezhettek volna. A kiküldött szerelők yéleménye sze- görgőcsapáigy már le,gszármazik felületességéből? Bizonyára nem. Eszébe jutott-e, míg a használhatatlan gépet nézte, hogy szombatig a Somogy vám,ősi tsz 17 hold árpáját kellett volna learatnia? Gondolt-e arra, hogy vasárnap már az oszto,páni tsz-mél1 kellene dolgoznia? A gép' ma már ismét működik és Czuring elvtárs kezeli továbbra' is. A 'bizalmat .azzal kell meghálálnia, az elkövetett hibát! azzal kell jóvátennie, hogy jobb és eredményesebb munkát végez a jövőben. A többi fcombájnvézetö és gépállomás-dolgozó pedig tanuljon a történtekből és óvakodjék az ilyen és hasonló hibák elkövetésétől. Nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy munkájuk a sikeres araitás egyik leglényegesebb feltéteile és szép eredményt csak hibamentes, alapos munkával lehet elérni.