Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953 június 23. TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ Tizenkét esztendeje, hogy a né­met fasiszták csalárdul', semmis­nek nyilvánítva a szovjet-német megnemtámadási egyezményt, or­vul rátört: k a szocializmus orszá­gára, a Szovjetunióra, a békésen építő szovjet népre. Mindenki emlé­kében élénken él ez a nap, amely a történelem leghitványabb orvtá­madásának kezdete volt. 1941. jura. 22-én a második világ­háború legvéres-ébíb összecsapása kez­dődött. A háború kiterjedt* egész Európára, A náci hordák a Szov­jetunió legfontosabb területeit dúl­ták, rabolták. Hitlerék és a ,mö- ™tttiífc álló imperialisták villámhá­borúra1’ számítottak, hónapokra, hetekre, amely idő alatt legázol­hatják a szocializmus országát. A szovjet nép válaszolt a hitleri támadásra; csapásra, csapással. Jú­nius 22-én olyan hősi küzdelem kezdődött, amelyhez hasonlót nem ismer a világtörténelem. A szovjet nép harcba indult, hadrake’.t, de nemcsak saját hazája megvédésé­ért, hanem Európa népeinek felsza­badításáért, a fasizmus legyőzésén keresztül az emberiség szabad, bé­kés életéért. A szovjet nép. a szovjet hadse­reg kiűzte nemcsak saját hazájá­ból, nemcsak Európa leigázott or- « szagaiból a fasisztáikat, hanem bar­langjáig, Berlinig űzte » ott tapos­ta szét, A szovj-.t nép győzött. Győ­zött, mert ügye igaz ügy volt, har­ca igazságos harc. Győzött, mert. olyan ember vezette a szovjet né­pet, mint Sztálin elv.társ. Emlékezzünk június 22-re. E-nr M-kezzünk és emlékeztessük azokat, akik Hitler példáját követve kiját" ezák a szerződéseket, m-egegy zése-' két, hogy ismét háborút zúdítsanak az emberiségre. Emlékezzünk, mert június 22. éberségre inti a világ népeit. Éberségre azokkal szebben, akik ismét az emberiség békéjét, szabadságát, az emberi civilizációt fenyegetik. Figyelmeztetés június 22. Hitler utódai számára. Nem volt véletlen, hogy egy olyan erős imperialista, hadsereget, mint a hitleri hadsereg volt, a Szovjet Hadsereg tönkrezú­zott. Nem volt véletlen, mert a szovjet fegyvereket legyőzhetetlen- né tette az. hogy igazságos ügyért szálltak harcba, a népék független­ségét, szabadságát védték. Figyel­meztetés a Szovjet Hadsereg győ­zelme mindazoknak, akik ismét a népek békéjére törnek. A hitleri kalandorok sorsa a támadók sorsa, amely minden tárnádét elér. aki Hitlerék nyomába lép. Erről tanús­kodik Vietnam, Korea, ahol - a tá­madót nem béhódolás, hanem a né­pek honvédő harca fogadta. A szovjet nép békepolitikája őszinte és az embermilliók támogat­ják ezt a békepolitikát. Egysége­sen lépnek fel minden olyan törek- vésisel szemben, amely az agresszív német militarizmus újjáélesztését, a rsvansizmus erőinek létrehozását célozza. A béke erői hatalmasak, s egyre több és több embert tömörí­tenék soraikba. A budapesti Béke-Világtanács ülésén részvevő küldöttek minde­gyike beszámolt arról a harcról, amelyet országában folytatnak az embermilliók a haladásért, a be­kéért. Nincs ma már olyan ország, ahoü ne ismernék a Szovjetunió nagyjelentőségű békrkiezdeményezé- seit. ne ismernék azt a szívós har­cot. melyet a béketábor élén a 'békéért, a nemzetközi biztonság megszervezéséért folytat. A Béke­világtanács budapesti tanácskozá­sán egyöntetűen követelték a kül­döttek, hogy a nagyhatalmak hala­déktalanul kezdjenek tárgyalásokat és tisztázzák a fennálló vitás kér ^ déseket. A mi népünknek is az a j feladata, hogy minden erővel támo- j gassa az egész világot átfogó be" j ketábor harcát, úgy kell dolgoznia mindenkinek, hogy tovább erősöd­jék hazánk, hogy egyre gazdagab­bá. szebbé váljék népünk élete. Visszaéléseket leplezett le a kiskörei állami gazdaságban egy közérdekű bejelentés A kiskörei állami gazdaság együk éber dolgozója bejelentette az Állami Ellenőrző Központ Köz­érdekű Bejelentések Hivatalának, hogy a gazdaságban különféle ■sza­bálytalanságok történnek. Az ÁEK felkérésére az állami gazdaságok és erdők minisztériuma vizsgálatot folytatott a gazdaságban. Megáda- píltották, hogy Csuhák Zoltán veze­tőkönyvelő jogtalanul vett fel 2100 forintot, egy métermázsa takar­mányárpát és ugyanannyi szemes- tenger it saját céljaira vitetett el a magtárból. Bicaánczki Mihály, a gazdaság leirókönyvelője ötven kg lisztet szállított haza a gazdaság­ból. Több mint kétszáz- forintot szabálytalanul fizettek ki túlóra és vasárnapi pót díj címén. A vizsgálat eredménye alapján a riz^ti rmelő állami gazdaságok igazgatósága Csuhák Zoltánt azon­nali hatállyal elbocsátotta állásá­ból és csalás bűncselekménye miatt megtette ellene a bűnvádi feljelen­tést. Bicsánczki Mihály ugyancsak állásvesztéssel sújtotta, Vadász La­jost pedig írásbeli megrovásban ré­szesítette.. A világ közvéleményének felháborodott tiltakozása a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt NEW-YORK Az „AFP“ jelentése szerint mintegy tízezer főnyi tömeg kísér­te utolteó útjára a Rosenberg-há- zaspárt. Az „AFP“ hozzáteszi, hogy „mintegy kétszáz rendőrügy- nők figyelte árgus szentekkel1’ a te­metésen részvevőket. PEKING A pekingi sajtó vasárnap felhá­borodással adott hírt arról, hogy az amerikai kormány meggyilkol­tatta az ártatlan Rosen bér g-lhá- zaspárt. A „Kuangminzsibao“ hangsú­lyozza; ,.Az Egyesült Államok re­akciós köreinek véres bűncselek­ményére a háború ellen küzdő nemzetközi front_ erősítésével keli válaszolni, azzal, hogy a béke ügyé­nek még nagyobb győzelméért har­coljunk.“ TEL-A VÍV A „Reuter“ jelentése szerint szombaton a Rosenberg-lházaspár kivégzése miatt tiltakozó tüntetők vonultak az amerikai nagykövetség elé MELBOURNE Mint az „Uj-Kína“ hírügynök­ség jelenti, az ausztráliai Adelai- deban a Rosenberg-házaspár kivég­zésének hírülvótele után a felhábo­rodott lakosság tiltakozott a város­háza előtt. Nagyszerű eredményekkel vizsgáznak a magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió egyetemein Moszkva. (MTI.) A MtI moszkvai tudósítója, je­lenti: A Szovjetunió egyetemein és fő­iskoláin befejezéshez közelednek az évvégi vizsgák. A soknemzetiségű -Szovjetunió -népeinek fiai és leányai mellett a szovjet főiskolákon ezúttal is vizs­gáznak a népi demokratikus orszá­gokból való diákok, köztük magyar fiatalok is. Az évvégi vizsgák eddigi ered­ményei azt mutatják, hogy a Szov­jetunióban tanuló magyar ösztöndí­jas egyetemi és főiskolai tanulók derekasan megállják a helyüket. A Moszkvában tanuló magyar diákok eddigi vizsgaeredményeinek átlaga 4.Ö6. Hasonlóan szép eredményeket értek el. a Szovjetunió más váro­saiban tanuló magyar főiskolások is. Kazányban például június 16-ig ösztöndíjasaink valamennyi vizsgá­jukat 4-esre és 5-ösre tették le. Eddigi átlagos eredményük; 4.76. A LI§ZINMANISTÁK ŰJABB PROVOKÁCIÓJA Keszon. Kimig Nan. az .,Uj­Kína” hírügynökség különtudósítő- ja jelenti: Li Szín Man ügynökei az ameri­kaiak tudtával szombat estétől va­sárnap reggelig újabb 643 hadi­foglyot távolítottak el a szangmu- dai táborból és három másik ame­rikai hadifogolytáborból. Szombaton éjjel a lis-zinmanista gengszterek harckocsikkal.és teher­gépkocsikkal felszerelt különleges osztagot küldtek a szangmudai fo­golytáborhoz és ennek kísérete mellett több mint négyszáz hadi­foglyot szállítottak el. A tábíxrt amerikai katonák őrizték, de min­den beavatkozás nélkül nyugodtan nézték, hogy a hadifoglyokat a te­hergépkocsikra rakják. A „Reuter“ iroda egyik jelenté­se szerint a liszinmanist-a hadügy­minisztérium egyik szóvivője kije­lentette, hogy az erőszakosan visz- szatartott hadifoglyokat besoroz­zák a délkoreai hadseregbe. Az „Associated Press’1 arról ad hlírt. hogy a szangmudai fogolytáborból Li Szin Man brigantijai által jú­niusi 18-án elhurcolt hadifoglyok már a liszinmanista hadsereg kvangpui kiképző központjában tel­jesítenek szolgálatot. RENDÖRTERROR MÜNCHENBEN München (ADN). Az Adenauer- kormány — afölötti dühében, hogy kudarcot vallottak a Német Demo­kratikus Köztársaság ^demokratikus rendjének megbontását célzó provo­kációi — Nyugat-Németország min­den részében fokozza a békeszeretö erők ellen irányuló terrorját. Heidelbergben és Trierben betil­tották Németország, Kommunista Pártjának gyűléseit, hogy megakadá­lyozzák a nyugatnémet munkásosz­tály pártját az igazság terjesztésé­ben. Högner jobboldali szociáldemo­krata bajor belügyminiszter rendőr­sége Münchenben betiltott két gyű­lést. Högner állig felfegyverzett rendőr-" egységei szombaton délután Mün­chenben megtámadták a munkálta­tók egyre fokozódó önkénye ellen tüntető többezer dolgozót. A készültségi rendőrség gépesített egységei puskatussal és fecskendők­kel támadtak a tüntetőkre. A véres összeütközések órákon át tartottak. A súlyos összeütközések során több rriint száz munkást és alkalma­zottat tartóztattak le. A «DPA» nyugatnémet hírügynök­ség jelenti: «A készültségi rendőrség egymás­után érkező századai katonai tábor­rá változtatták az egész belvárost». Adenauer Párizsba utazott a Schuman-terv országok külügyminisztereinek értekezletére Berlin. (MTI.) Adenauer kancel­lár és Hallstein külügyi államtit­kár hétfőn reggel repülőgépen -a francia fővárosba utazott, hogy részt vegyen a Schuman-terv or­szágok külügyminisztereinek ta­nácskozásán. Mint beavatott helyről közlik, Adenauer rá akarja venni a kül­ügyminisztereket, hogy együttes emlékiratban foglaljanak állást a négyhatalmi értekezlet összehívása ellen. U.jabb amerikai terrortámadások északkoreai vízgyűjtők, lakott helységek és földeken dolgozó parasztok ellen Koreai arcvonal (Uj Kína). Ameri­kai repülőgépek június 13 és 15 kö­zött három alkalommal bombázták az Északnyugat-Koreában lévő ku- szongi vízgyűjtőt. Június 13-ári és 18-án amerikai repülőgépek a tecs- honi vízgyűjtőt bombázták. Június 12 és 15 között amerikai repülőgépek bombázták Csongzsint, Bujongot, Hjejongot, Kiongszangot, Jongant, Hvatet, Kilcsut és más -la­kott helységeket. Amerikai repülő­gépek bombákat dobtak és géppus- katüzet zúdítottak a szántóföldeken dolgozó parasztokra. A támadások következtében sok paraszt életét vesztette. RÓMA Vasárnap tüntetőik vonultak) az Egyesült Államok nagykövetsége elé, hogy ott tiltakozzanak -a Ro- seniberg-háizaspár kivégzése miatt. A rendőrség megtámadta a tünte­tőket és többet közülük -letartózta­tott. A vezetők állandó kötelessége .* gondoskodás a dolgozókról A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolat­ban állnak a dolgozó tömegekkel, is­merik érzéseiket, vágyaikat, igényei­ket és politikájuk meghatározásában a dolgozó nép érdekeit követik. Ez a tulajdonsága -képessé teszi a kom­munista pártot arra, hogy megértes­se magát a dolgozó tömegekkel, ve­zetni tudja őket, a dolgozók pedig önként, szívesen kövessék a pártot. Ez a politika kell, hogy vezérelje a mi pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját is. Magyarország valaha a népnyomor, a hárommillió koldus, a munkanélküliség országa volt. A mai Magyarországon nincs már nyomor, nincsenek koldusok és végleg eltűnt a munkanélküliség. Népköztársasá­gunk alkotmányában rögzítette le polgárainak jogát a munkához, a végzett munka szerinti díjazáshoz, a pihenéshez és üdüléshez, a fizetett szabadsághoz, orvosi ellátáshoz és a művelődéshez. Jelentős változások mentek végbe a dolgozók szociális és kulturális életében. Pártunk azonban nem elégedett az elért eredményekkel, tisztában van azzal, hogy a szocializmus építése során rendszeresen, állandóan kell növekednie a tömegek életszínvona­lának. Pártunk meggyőződött róla, hogy az életszínvonal emelkedését nem helyes csak a közelebbi vagy távolabbi jövőre előirányozni — sza­kadatlanul meg kell tenni minden lehetőt e cél érdekében. Pártunk ta­nult a tömegektől. Magyarországon csakúgy, mint más országokban, ahol a munkásosztály van hatalmon, a dolgozókról való gondoskodás el­hanyagolása a párt és. a tömegek kö­zötti kapcsolat meglazulásával járna. A dolgozókról való gondoskodás politikája azonban csak akkor érvé­nyesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőnket az emberről való szaka­datlan gondoskodás szelleme hatja át. Gazdasági és pártvezetőink ren­delkeznek azokkal az állami eszkö­zökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyainak megjavítására szá­nunk: ők ellenőrzik a különböző in­tézkedések betartását, ők érintkeznek minden nap a dolgozókkal; az em­berek problémái, ügyes-bajos dolgai az ő kezükben vannak letéve. A párt és az állam egyre hatékonyabb tö­rekvése a nép életviszonyainak meg­javítására, nem sikkadhat el egyes vezető^ funkcionáriusok közönyén, megnemértésén. A dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása kö­zött semilyen törés, semilyen eltérés nem engedhető meg. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk nem fordít kellő figyelmet a dolgozók jogos igényeire. Az ipari üzemek vezetői, tanácsfunkcionáriu­sok, pártszervezetek vezetői sokszor annyira «beletemetkezncK» a terme­lés gondjaiba, hogy eközben megfe­lejtkeznek a dolgozókról, az élő em­berről. De nemcsak «elfelejtkeznek», sokszor tudatosan elhanyagolják ezt az elsőrangú ügyet. «A termelés mindenekelőtt» — ezzel a jelszóval hárítják el maguktól a dolgozók jo­gos —• látszólag a termeléssel össze nem függő -— igényeit. Lebecsülni, másodrangú kérdésnek tekinteni a dolgozók mindennapos gondjait —- a munkásosztálytól való elszakadás ’ríe. jobboldali opportunista, ember­telen vonás. így csak a kapitaliz­musban néztek az emberre, ahol — mint Sztálin elvtárs egyik beszédé­ben említette — «a barmot jobban sajnálják, mint az embert». Az em­ber emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi országunkban tűrhe­tetlen. A munkásosztály államában a vezető a dolgozó nép megbízottja, ezért kötelessége törődni a dolgozók mindennapi életével. A gazdasági vezetőknek nagy kö­rültekintéssel kell gon’doskodniok a dolgozók egészségéről, a munka biz­tonságáról A jó üzemi vezető gyak­ran körüljárja a műhelyeket, maga győződik még arról, hogy nincsenek- e a munkások kitéve baleseti vé­szélvnek. tiszta, egészséges körülmé­nyek között dolgoznak-e. A jó gaz­dasági vezető a legszigorúbb takaré­kosságot valósítja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmarkúságot a munkavédelmi beruházásoknál, nem fukarkodj^, ha a dolgozók egészsé­géről van szó. A jó vezető úgy te­kinti a gyár, az állami gazdaság kol­lektíváját. mint saját családját és' úgy óvja a dolgozók egészségét, biz­tonságát, mint saját családjáét. Sok­helyütt azonban a vezetők nem kö­vetik ezt az elvet. Kin Antal elvtárs, a Csillaghegyi Lenárugyárból megír­ta a «Szabad Nép—nek, hogy az üzemben súlyosan megszegik a mun­kavédelem előírásait. Megállapított tűk, hogy levelezőnknek teljesen iga­za van. A szárítóban a dolgozók nem kapják meg a kollektív szerződésben előírt gumikesztyűt, gumikötényt, munkaruhát, gumicsizmát. Kevesebb bérpótlékot kapnak, mint amennyi azokon a helyeken jár, ahol a meleg és egészségre ártalmas munkák együtt fordulnak elő. Csárádi Dezső- né levele nyomán a vezetők lekiis- meretlenségére, a dolgozók iránti kö­zönyére derült fény a Magyar Phar­ma Gyógyszergyárban is. A fürdők elhanyagolt állapotban vannak, bal­esetet okoznak; terhes anyákat bo­csátottak el, illetve dolgoztattak egészségükre ártalmas beosztásban; az elbocsátásoknál koholt, odavetett indokolással «rázták le» az érdeklődő dolgozókat. Gazdasági, állami és pártszerveze- tx vezetőinknek biztosítaniok kell a dolgozók számára időt és lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és műve­lődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túlórázzanak, hogy szabadidejüket feleslegesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat és családjukat a barát­ságos és kényelmes otthonhoz; pél­dás rendet és tisztaságot kell terem­teni a munkás-lakótelepeken és szállásokon, gondoskodni kell kul­turális és szórakozási lehetőségeik­ig. Számos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sok­szor valamiféle alacsonyabbrendű, lealázó dolognak tartják, hogy nekik ilyen ügyekkel törődniök kell. Tor­nyospálca község tanácsának vezetői például nem akarták elősegíteni a dolgozó családok nyugalmát, gond­talanabb életét. Nem törődtek azzal, hogy befolynak-e a község bevételei, s ezzel megfosztották a falu lakossá­gát a napközi otthontól, óvodától, amelynek már működnie kellene. A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem is megérdemli, hogy nagy figyelemmel és gyorsaság­gal vizsgáljuk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibú­vót. Nálunk az egyszerű munkás se­reimét olyan odaadással és készsége­sen kell orvosolni, ahogy az urak országának hatóságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jár­tak el. Ezeknek a feladatoknak az ellá­tása tagadhatatlanul komoly köve­telményt jelent vezető funkcionáriu­saink számára. Sikeresen megvaló­sítani ezeket a feladatokat csak ak­kor lehet, ha a vezetők viszonya a dolgozókhoz jó, elvtársias, ha veze­tési módszerük helyes, kommunista módszer. Minden vezető több ember munkáját irányítja, nagy felelőssé­get hord a vállán, s ezért munkájá­ban nélkülözhetetlen a szigorúság, az igényesség. De az igényesség a munkában nem válhat ridegséggé, érzéktelenséggé, szenvtelenséggé a dolgozók egyéni problémáival szem­ben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen «a termelőt», «a munka­erőt» látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gondjai vannak, akinek öröme, bánata lehet, s ezért meg kell hallgatnia problémáit. A vezetéshez okvetlenül szükséges bi­zonyos nagyvonalúság, olyan tulaj­donság, hogy a vezető ne merüljön el az apró-cseprő ügyekben, rajta tartsa kezét a leglényegesebb dolgo­kon. A nagyvonalúság azonban nem jelentheti azt, hogy a vezető közöm­bös lehet a dolgozók életébe vágó, sokszor jelentéktelennek tűnő ügyek iránt. Ezekből a látszólag jelenték­telen ügyekből tevődik össze a dol­gozók mindennapos egyéni élete. A háborúban a jó parancsnok sokat és behatóan foglalkozik katonáinak mindennapi életével, meghallgatja őket és segít rajtuk. Az ilyen pa­rancsnokot szeretik a katonák, az ilyenekről mondják, hogy a harcosok «tűzbe mennek érte». így kell ve­zetni a gazdasági és államügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgv érezzék: vezetőjük gondjukat vi­seli. s ezért szívesen dolgozzanak ve­le. A szocializmusban és a szocializ­must építő államban a vezetéshez nem elegendő a szakmai tudás, a ha­tározottság, az erély — ezenkívül még valami szükséges: érző szív az emberek problémái iránt, a dolgo­zókkal való egybeforrottság. Az a vezető, aki nem szereti az embere­ket, sakkfigurának nézi őket, nem méltó a reáruházott bizalomra. Az elmúlt esztendőben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt mezőgaz­daságunk igen rossz termést takarí­tott be. Érzékeny veszteség volt ez, amely veszélyeztette a dolgozók nor­mális ellátását. Nem gondolhatunk elégedettén arra az életszínvonalra, amelyet az elmúlt esztendőben la­kosságunknak biztosítottunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az idei jó terméseredmények után jelentő­sen javíthatjuk dolgozó népünk életszínvonalát, fokozottabban gon­doskodhatunk az ország lakosságá­ról-. (A «Szabad Nép» június 21-i ve­zércikke,)

Next

/
Thumbnails
Contents