Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

Vasárnap, 1953 jpmiius 21. SOMOGYI NÉPLAP 7 Leplezzék le a klerikális reakeió és a kiiIákok aknamunkáját Balatonszabadiban A felszabadulás előtt Balaton- szabadiban iá,, mint az ország töb­bi községében a kevésszámú kivált­ságosok uralkodtak. Vad tivornyák, mulatozások, fényűző életmód volt egyik oldalén, feneketlen nyomor, hajnaltól késő éjtszakáig tartó ro­bot a másik oldalon. Véres csendőr- terrorral nyomták el a dolgozók minden megmozdulását. A falu határában terült el a 1600 holdas papi birtok és Ertli Földbirtokos birtoka. A sok száz ezer hold egyéb papibirtok mellett i. balaton?zabadi (határban lévő 3600 hold is gyarapította az egyház /agyonüt, biztosítva gazdái számá- ■a a földi mennyországot. Közép- és felső iskolába csak a dváltságosck gyermekei jártak, libben a községben is azt tartot- ;ák; elég ha a paraszt annyit .ud, hogy az eső elől az eresz alá üljön. Mert hát régen megmondot-. -a I Gerge'y pápa: ,,a tudatlanság .z istenfélelem aryja, a tudás pusz­títván hat a fáradalom erkölcsére“, innék szellemébeni irányították az skolapoliti'kát és hirdették fenn- zóval, ,.aki gyarapítja tudását, az . bánatát is gyarapítja.“ A tudatlanság, a feneketlen nyo- nor volt osztályrésze itt is a dol­gozóknak. Számos dolgozó a felsza­badulásig gyetien filmet sem la* ott. a mozit, a színházat csak híi‘- >ől ismerték. A földbirtokok urai- i.ak tud'ajtlan, jámbor emberekre mit szükségük, hogy könnyen ki udják őket zsákmányolni. A Vörösi Hadsereg szétzúzta a udatlanság és a sötétség fellegvá­rát és utat nyitott a népnek a fel- meíkedésíhez. A föld minden kincse b népé lett és a párt vezetésével Balatonszabadi is elindult a fejlő­lés utján. Egyre több és több fia­A siófoki és tobi járás versenyéről Június 17 én Siófokon értékel­tal jár közép: és felső iskolába; mint minden, a kultúra is a népé lett. A tudatlanság, a sötétség árnyai eloszlottak. De vámpírjai és vám­szedői közül még jó páran élnek és igyekezne^ gátat vetni a község fejlődésének. Csaba István, a köz­ség , római katolikus esperese igyekszik minden erővel gátolni a község fejlődését. A klerikális reakció és a kulákok Szoros kapcsolatot tart a köz­ség Mákjaival. Gy. Német ,Fe- rencné és Károlyné viszik a külön­böző híreket. No, meg a régi Ka* lot mintájára 30—85 főből álló énnekart szerveztek a község fia­taljai közül. Kevés község dicseked­het azzal, hogy a templomban a kántori teendőket nő végzi el. Ba_ latonszabadiiban Matos Amália, volt apácát bízta meg 3 pap a kántori teendőkkel. ízes ebédet főzni szin­tén csak apáca tud, ezért a szakács­női teendőket is egy volt apáca lát­ja el a tisztelendő házában. Együtt szervezik a családlátoga­tásokat. együtt koholják a különbö­ző rémhíreket is. Csaba István olyan kijelentéseket tesz: ,,Igaz. 'hogy az állam megegyezett az egyházzal, de ez énrám nem vonatkozik, ezt magamra nézve nem tartom köte­lezőnek.” A különböző miseórák és az egyes házaknál megtartott ima­esték után megállapítható, hogy azok. akik ezeken résztvesznek, nem végzik el időben a- mezőgazdasági munkákat, nem teljesítik beadási kötelezettségüket. ­A községben a növényápolási munkák lassan haladnak, a máso­dik kapálást, töltögetést 8® száza­lékra, a harmadik kapálást mind­A megyében eddig ősziárpáf össze 15 százalékra végezték el. Itt az ideje, hogy leleplezzék a kleri­kális reakció bűnös mesterkedéseit és megmagyarázzák a község lakói­nak. hogy a klerikális reakció em­bereinek fáj a többszázezer hold papibirtok elvesztése, fáj a Bala- tons'zabadiban elvesztett 3600 hold. s ezért ágálnak, uszítanak a népi demokrácia: ellen. A klerikális reakcióvá.! egy kö­vet fúvó kulákság több mint hét- százhúszezer forint adóval tartozik, ez a hatalmas összeg 1950 óta gyűlt fel. Több mint 3000 kiló tojással, 1000 kiló baromfival és 4000 liter tejjel vannak hátralékban a kulákok. Ne tűrjék az ellenség aknamunkáját Ideje, hogy a községi tanács rendet teremtsen, és biztosítsa Ba­latonszabadiban is a népi demo­krácia törvényeinek betartását. Ne tűrje, hogy a kulákok és a kleri­kális reakció romboló tevékenysé­get folytasson a községben. Ma. amikor az ország minden dolgozója nagy ötéves tervünk vég­rehajtásául munkálkodik, serény munkáskezek építik az új gyárak ezreit, nem lehet tűrni hogy egyes községekben a nép ellenségei társa- dalomelicnes tevékenységet folytas­sanak. Az ötéves terv végrehajtá­sáért vívott harcból Balatonszaba- dinak is ki kel! vennie a részét, s ahogyan az ipari üzemek és me­gyénk számos községe teljesíti a ter­vet, teljesítse Balatonszabadi is ál­lam iránti kötelezettségét. Ne tűr­jék, hogy a klerikális reakció ügy­nökei és a kulákok rombolják a község becsületét, szégyent hozza­nak Balatonszaibadira. több mint 500 hold arattak le ” IIIIIII■ Wllmill11II Hozzunk határozatot, hogy holnap újra értekezletet tartunk K isse furcsa dolog, de így néz ki a helyzet, ha az em­ber egy kicsit mélyebben itanulmá­nyozza, a Megyei iTanács munkáját. Helyűdén tenne itt eh'iaisztó szám­adatokat közölni. Egyet, kettőt azonban kénytelenek vagyunk nyilvánosságra hozni, hátha az il­letékesek gondolkodóba esnék és igyekszenek ezen a tiirheielén ál­lapoton változtatni. Nem is rég­múlt dolgokat kívánunk a Megyei Tanács szemére vetni, a közel­múltban lezajlott értekezletekről van szó. Arról, hogy június hónap- ban, — persze a hónap vége még messze van és nem■ tudjuk, addig mi lesz — a Megyei Tanácsnál ed­dig Jf7 értekezletet tartottak. Per­sze ebben nem szerepel a járási tanácsoknál és a községi tanácsok­nál megtartott értekezletek száma. Néha, mikor az \ember bemegy a Megyei Tanács épületébe, cgy-egy dolgozó élwihairzik mellette, mintha forgószél sodorná, s ’ vara a kér­désre, hogy hova szalad — fejét ráhajtva váUára, s kabátja két szárnyával integetve a katnyarbőt kiabál vissza: ,,értékezl’etre’‘. ügy bizony. altnak olyan elvtársak, aldk délelőtt értekeznek és délután újra értekeznek. Ezek megtárgyalják a délelőtti értekez­let anyagát és a délutáni értekez­leten még határozatot hoznak arra vonatkozólag is, hogy másnap hol, milyen értekezletet \tartsanak. Van­nak ettől még furcsább 'esetek is, amikor egyes élvtársak naponta nem■ két értekezletet ülnek régig, hamletm hármat, négyet, és utána zsibbadt végtagjaikkal alig tudnak hazavá.nszorogni. hogy a napi fá­rasztó munka, ihletve bocsánat, ér­tekezletek idán nyugovóm hajt- sák meggyötört fejüket. Azonban álmuk sem. nyugodt. Állandó rém­képekkel vannak tele, vájjon mit hoz a holnap? Milyen értekezlete­ket szül meg majd valamelyik „jó- zaá” bürokrata feje. z értekezletek úgy so- ikasodnak « Megyei Ta­nácsnál, mint kiadós májusi eső után erdőben a gomba. Ne tessék félreérteni, nem. kártékony gom­bákról van szó, persze akadnak kö­zöttük olyanok is. Mint ahogy ezek között az értekezletek között a gombához hasonlóan, szintén van­nak kártékony értekezletek, ame­lyek mérgtiznek, gátóljátí a nrmnkát, megszedtük az embereket és olyan furcsa dolgokhoz vezetnek, hogy ragadós betegséggé fajulnak. Igen, ragadnak ezek. Átveszik a járási tárnicsok, azoktól a községi tainá- csolk, no, mert hát a sorrendet be kell tartami, átveszik a Megyei Ta­nács ellenőrzésié aló1 'tartozó válla­latok is. Ezt azonban tetézik még különféléi dolgokkal, többek között azzal, hogy levelek százaival áraszt­ják el a Megyei Tanács részéről a járási tanácsokat. A járási tamácsdk a nnegkar pott leveleket tovább pasz- szolják a ■ községi tanácsokhoz, azok iktatják, számmal látják el, irattározzákde persze, vagyon ke­vés levelet olvasnak d. S ezen nem is szabad csodálkozni. Egy tanács­elnök csak egy tanácséinak, A d£ln- déletek sokaságát, a levéléi soka­ságát, ha halt szemmel rendelkez­nének is, Inehezen tudnák mind vé­gigböngészni. Hiszen június hó­napban csak a kaposvári járás tit­kárságához és mezőgazdasági osz­tályához 110 darab levél érkezett a Megyei Tanácstól, Ajaj, még nincs vége a hónap­nak. Lehet, hogy az még a hónap végéig megötszöröződik. Megkérdezzük az illetékeseket, hogy a mezőgazdasági munkák dan­dárja idején, de. máskülönbem is, nem lenne-e időszerű, nem lenne-e helyes ezeket a -módszereltet f elszá­molni és helyettük egészségesebb, jobb munkáról éttől:tend a drága- perceket, órákat, "napokat és bete­ket? ■ Zs. M. ék a tahi és siófoki járás páros- versenyéi:. Az értékelés során m'egáliapí- :ották, hogy a tahi járás a nő- 'ényápolási munkákban átlagosan 12.9 százalékot, míg a siófoki járás L'tJaigO'San 76.9 százalékot ért el­A begyűjtési tervét a tahi .járás rtlagosan 65.8 százalékra, a sió- ók i járás 70.4 százallélkira telj elsi­ette. A fentiek szerint globálisan a mezőgazdasági munkákban a tabi árás, a begyűjtésben a .siófoki já- 4s ért el jobb eredményt. Az ösz- izevont átlagos eredmény szerint i tabi járás 74.3 százalékot, a sió- oki járás 73.6 százalékot ért el. gy .a rendszeresített vándorzász- ót a tabi járás kapta meg. Legközelebb július 3-án Taibon srtékelik a versenyt. „20-án megkezdtük az ősziárpa aratását”4 Mi, a balatonszárszói Béke tszcs agjai már a tavaszi vetések meg­kezdésétől kezdve ,a munka jobb negszervezésén dolgoztunk. A nö- •ényápolási munkákat úgy .szer­eztük meg, hogy bevontuk a csa_ ádtagokat is. Az asszonyok bevo­násának .köszönhetjük, hogy eddig . kukoricát kétszer, a burgonyát gy szer me.gkapáltuk, a naprafor­gót 'kétszer töltögettük, a répát láromszor, ,a gyapotot szintén há- 'omszo.r megkapáltuk és egyszer termeit ezt ük. Kiosztottuk ássbo­lyainknak is a területet, a növé- íyeket majdnem teljes egészében íz asszonyok ápolták. Mii ezután s bátran támaszkodunk asszonya - nk munkájára, mert csak így biz- osítlbatjuk ‘a növények időbeni neigmű vetését. Nagy öröm és megtiszteltetés írt bennünket akkor, amikor a gépállomás tanácsülésén eldöntöte ük, hogy nálunk arat a kombájn áöször a siófoki járásban, A gép- iilomással karöltve naponta vizs­gáljuk gabonáinkat, figyeljük, hogy miikor kezdhetjük el az aratást. Szombaton már megkezdtük az jsziárpa, aratását, amelynél már igénybevettük a kombájnt. Az állam iránti köteílezietts'é- günJket közvetlenül .cséplés után a géptől teljesítjük, mert tudjuk, hogy kötelességünk. Szabó József tszcs-elnök. Megyénk dolgozó parasztsága büszke örömmel, lelkesedéssel fo­gott hozzá az aratáshoz. A fel- szabadulás óta nem arattak még ilyen jó termést megyénkben. Mindez arra kell hogy serkentse dolgozó parasztságunkat, hogy ez­után még jobban, határidő előtt hajtsa végre a párt és korma-' nyunk útmutatásait, mert ez az egyén és a haza érdekét egyaránt elősegíti. A FONYÓDI JÁRÁS dolgozó parasztjai nemcsak a növényápo­lásban, de az aratásban is az el­sők voltak. A járásban péntek es­tig 54 hold ősziárpát arattak le. Több termelőszövetkezet, mint a lengyeltóti Táncsics, a szőlősgyö- röki Vörös Csillag befejezte az ősziárpa aratását. A MARCALI JÄRÄS termelő- szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai érték el a legjobb ered­ményt az ősziárpa aratásban. Pén­tek estig 216 holdat arattak le. Jó munkát végzett a sávolyi Sza­badság tsz, ahol 20 holdat, a ne- mesvidi Alkotmány tsz, ahol 50 holdat, a somogyszentpáli Béke tsz, ahol 18 holdat, a szenyéri Uj i Gazda tsz, ahol 18 holdat, a két- helyi Petőfi tsz, ahol 15 holdat, a csákányi Haladás tsz, ahol 12 hol­dat arattak le. A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN is közel 100 hold ősziárpát aratták le, szombatig 18 községben kezd­ték meg az aratást. Somogysárdon 25, Mezőcsokonyán 18, Kapos Fü­reden 15 holdon végezték el az aratást. A TABI JÁRÁS dolgozó pa­rasztjai több mint 60 hold ősziár­pát arattak le. A tabi Kossuth tszcs 48, a bábonymegyeri Béke tsz tagjai pedig 13 hold ősziárpát vágtak le. A NAGYATÁDI JÁRÁSBAN is felkészültek az aratásra. Csököly dolgozói 8 hold ősziárpát arattak le. A barcsi járásban 50 holdon végezték el az ősziárpa aratását. Lassan halad az aratás a siófoki és a csurgói járásban. Megyénkben a mai napig több mint 500 holdon végezték el az ősziárpa aratását. Az eddigi eredményekkel azonban nem szabad megelégedni, mert hisz megyénkben még többezer hold ősziárpa vár aratásra és gyorsan érik a kenyérgabona is. Dolgozó parasztjaink figyeljék az érő gabonatáblákat és a legalkal­masabb pillanatban kezdjék meg az aratást. Az aratással egyidőben végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést is. Nagybajom község dolgozó parasztjai nagy szorgalommal készülnek az aratásra A község dolgozói az eső okoz­ta lemaradást most a jó idő teljes kihasználásával akarják felszámol­ni. Nem is lehet napközben ott­hon találni senkit, a község apra- ja-nagyja, mind kint van a mezőn. Sebestyén István, Horváth Kál­mán, Fülöp János dolgozó parasz­tok már elvégezték a második ka­pálást. Nem a szobából lesték a jó időt, mihelyt elállt az eső, máris a mezőn kapáltak, irtották a gyomot. Nem fogott ki rajtuk az idő, a gaz sem verte fel a kukori­cát. Nagybajom község határa, mintegy 18 ezer hold. E hatalmas terület ellenőrzése megköveteli a tanács jó munkáját. A tanács sok segítséget kap a mezőgazdasági ál­landó bizottságtól. A 12 tagú ál­landó bizottság mellett 70—80 élenjáró dolgozó paraszt vesz részt a növényápolási munkák eh lenőrzésében. A dolgozó parasztok 10—10 házért, illetve dolgozó pa­raszt növényápolási munkájáért felelősek. Állandóan tudják, hogy melyik dolgozó paraszt hogyan áll a növényápolással. A községben már befejezés felé közeledik a kukorica második ka­pálása. A napraforgót már megka­pálták, a burgonya másodszori töltögetését befejezték. Csütör­tökön megkezdték az ősziárpa ara­tását. Elsőnek Gulyás György öt­holdas dolgozó paraszt kezdte meg ezt a munkát. Ma már számos dol­gozó paraszt vágja az árpát. ÚJÍTÁS... A Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Vál­lalattól Horváth Zoltán újítási fele­lős folyó hó 12-én 4 darab újítási ja­vaslatot küldött át a vállalat gépé­szeti csoportjához bevezetés végett. Horváth Zoltán a megfelelő forma­ságok elintézése (iktatás stb) után az újítási javaslatokat a megfelelő rajzokkal együtt, Szabó János hiva­talsegédnek adta, aki iktatás végett felvitte a vállalat központjához, Kossuth Lajos-utca 22. szám alá. Itt iktatták az aktát, majd másnap június 13-án a továbbított akták közt újra iktatták és egy- aláírás el­lenében újra Szabó János hivatalse­gédnek adták, hogy vigye el ren­deltetési helyére, a Lenin-utcába a vállalat gépészeti csoportjához. Az értékes javaslatok azonban nem ju­tottak el rendeltetési helyükre, ha­nem „eltűntek“. Ugyanis az történt, hogy Szabó János hivatalsegéd az újítási javaslatokat a rajzokkal együtt gondatlanságból elvesztette. Ezzel az értékes újítások sorsa a vállalat részéről elintézést nyert, mert a továbbiakban már senkit sem érdekelt az, hogy vájjon mi is lett az elküldött javaslatok sorsa és azzal sem törődött már senki, hogy az újításokat időközben bevezették-e. Ezek után nem véletlen, hogy Szabö János hivatalsegéd nagy bölcsen hallgatott erről. Az újítások útja azonban mégsem fejeződött be azzal, hogy Szabó Já­nos a Május 1-utcában a gyalogjáró mentén „irattározta” őket, hanem tovább folytatódott. Kiss Lajos elv­társ, a Lábodi Állami Gazdaság igazgatója itt járt Kaposvárott és az iratokat megtalálta és postafordultá­val egy mellékelt levéllel elküldte szerkesztőségünk címére. Kiss elv­társ azt írja a mellékelt levélben, hogy a 3. sz. Mélyépítő Vállalat az okmányaira és az újítási javasla­tokra jobban is vigyázhatna. A ko­moly újítási javaslatokat ne a járda mentén „irattározzák“, hanem ad­ják ki a dolgozóknak, hogy a javas­latok meg is valósuljanak. Ez volt Kiss elvtársnak a véleménye és mi még csak annyit szeretnénk hozzá fűzni, ha már a hivatalsegéddel kül­dik el a fontos vállalati iratokat az egyik munkahelyről a másikra, ak­kor csinálják meg azt is. hogy pos­takönyvvel vigyék az iratokat és abba az is be legyen írva, hogy mit vett át és mit kell átadnia, mert egyébként bármilyen fontos iratig elveszíthet és mint ebben az esetben is, senkinek sem jut az eszébe meg­kérdezni, hogy vájjon hova tet­te őket. Véleményünk szerint ez na­gyobb újítás, mint amit Szabó János hivatalsegéd vezetett be legutóbb. Fordítsanak nagyobb gondot a versenyre a Finommechanikai Vállalatnál A Kaposvári Finommechanikai Vállalatnál megyei viszonylatban a legrosszabb a versenyszervezés és nyilvánossága. A vállalatnál több dolgozó tett ugyan fogadal­mat a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának tiszteletére, de eze­ket mindössze 40 százalékban tel­jesítették. Vájjon mi az oka annak, hogy a dolgozók nem teljesítették foga­dalmaikat? Az, hogy a vállalat pártszervezete és üzemi bizottsá­ga nem fordít kellő gondot a ver­seny megszervezésére és nyilvá­nosságára. A verseny értékelését számtalan esetben elhanyagolják, így a dolgozók nem tudják, hol tartanak vállalásaik teljesítésével, de a vezetőség sem tudja, hogy hol van lemaradás, hol kell segí­teni. Az üzemi bizottság a helyi párt- szervezettel karöltve, a legrövi­debb időn belül indítson követke­zetes harcot a versenymozgalom kiszélesítéséért, a verseny nyilvá­nosságának megteremtéséért»

Next

/
Thumbnails
Contents