Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

Külföldi bérencek bukása Berlinben ! VILÁ9 PROLETÁRJA! EG VE SÜLJ ETEK/ i r Gyors munkával a szemveszteség- nclküli aratásért Értekezleten vitatták meg feladatai­kat megyénk kombájnvezetöi és aratógépkezelői A pártoktatás eredményei és tapasztalatai a nagyatádi járás gépállomásain A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYEI PÁRT BÍZOTTSA'éÁNM' LAPJ X. évfolyam, 142. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1953 június 19. AGITÁTOROK A KENYÉRCSATA GYŐZELMÉÉRT Népnevelőink odaadó, lelkes munkájukkal számos nagy felada­tot vittek már eddig is győzelem­re. Fáradságot nem kiméivé láto­gatták sorra a családokat s vitték el hozzájuk a párt szavát, útmuta­tását. Olyan kiváló népnevelők emelkedtek ki, mint Lábod község­ben Kó'tai elvtárs tavi tó és Kovács Mária tszcs-tag, akik munkájuk so­rán minden nehézséget legyőzve, az ellenség támadását, rémhíreit bátran visszaverve, példamutatá­sukkal és meggyőző szavukkal elő­segítették a párt győzelmét. A népnevelők jó munkáját dicsé­rik a felszabadulási hét eredményei, a választási békeverseny kimagasló munka- és h adási teljesítményei!, s az a hatalmas, mindent elsöprő győzelem, melyet a május 17-i nép­front választási eredmény hozott. A népnevelők jó munkáját dicsé­rik a B éke-Vél ág tan ács budapesti ülésének tiszteletére tett műnk;1 fel­ajánlások ezrei, a növényápolásban eddig elért, sikereink is. Tízezrekéi: 1 ismertették meg a népnevelők népi demokráciánk eredményeit, fejlődésünk hatalma? távlatait, a békéimre hazai és nem­zetközi eredményeit s mozgósítot­ták őket új béketettek, még na­gyobb eredmények elérésére. Büsz­kék lehetnek kommunista és párton- kívüíli népnevelőink, amikor látják, hogyan változnak, formálódnak, nő­nek öntudatban nevelőmunkájuk nyomán dolgozó társaik, hogyan ■erűsüd&ut.R a ftzATc?:, 'timetyek a tömegebet ptirtwhhoz, áHamvunk­hoz fűzik' Népnevelőink most új, nagy harcba indulnak az idei gazdag ter­més betakarításáért, a kenyércsata győzelméért. A nagybereki állami gazdaság hétfőn megkezdte az őszi- árpa aratását. Kedden már me­gyénk 10 községében vágták, s nap- nap után mied több községben kez­dik meg az őszi árpa aratását. Az aratás teljes mértékű beindulásáig visezalévő időt mindenekelőtt arra kell felhasználni, hogy. a növény- ápolást, fűkaszálóét és szénabe- gyüjtést meggyorsítsuk, hogy az aratás idején erre már ne legyen gondunk, s jó termést érjünk el a kapásokból is. Az egész évi jó munka eredmé­nye, a bő termés gyors, szemvesz teség nélküli betakarítása nagy fel­adat egész mezőgazdaságunkban. Nagyobb átlagtermés mutatkozik, mint a felszabadulás óta bármikor. Az őszi árpából sok helyen 15—24 mázsa átlagtermést várnak s ha­sonlóan nagy átlagterméseket vár­nak dolgozóink a, többi, gabonaféle­sé gn él is. 'Sztálin elvtárs azt mondta a be­takarításról: .Ma, idejében b, taka­rítottál^ nyertél, ha késtél« betalca- rítással, vesztettétMinden nép­nevelőnek feladata, hogy állandóan szem előtt tartsa ezt és példamuta­tásával, lelkes nevelő-munkájával biztosítsa a gyors betakarításért folyó verseny sikerét. Mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a gabonafélék gyors ara­tására, a szem veszteség minél ki­sebbre való csökkentésére. Somogy megyében több mint 210.000 'hold gabonafélét aratunk le. Ha népne­velőink jó m,-:- ggybző munkája biz­tosítja, hogy a minisztertanács ha­tározata szerinti érési fokokkal kezdik meg az aratást és ezzel hol­danként csak 50 kiló szemveszteség kiküszöbölését érik is el,' ez jue- gyeileg 105.000 mázsa kenyérgabo­na többlet betakarítását eredmé­nyezi, ami több mint 50.000 ember évi kenyérszüifcségletét fedezi. Az a feladatuk népnevelőinknek, hogy minden dolgozóval értessék meg a szemvefszteség elleni harc jelentő­ségét és mutassák meg konkrétan egyes dolgozó parasztoknak is, hogy ha a 4 holdas tábláján holdan­ként csak 50 ijfiJA (zemvesztesége van akkor is 2. mázsa gabonát do­bott el, családja egy tagjának évi kenyérszükségletét. Dolgozó parasztságunk a£ idei évben a múlt, évinél sokkal nagyobb segítséget kap a munkásosztálytól, népi államunktól az aratás nehéz munkájának m gk&rnyítésére. Me­gyénkben az állami gazdaságok és gépállomások 55 kombájnnal és 133 aratcgóppel 47.800 hold terüle­ten aratják a gabonát. Egyedül a gépi aratói 23.900 mázsáival több termény betakarítását, nagyobb jövedelmet, több mint ezer ember évi kenyerének a biztosító'át jelen­ti. mive' a géppel végzett aratás­nál minden holdon kb. 5 százalék­kal! kevesebb a sz.mveszteség. Ez­zel a mennyiségű kombájnnal és aratógéppel a népnevelők példamu­tatása, és meggyőző agitáció ja nyo­móm. még nagyobb segítséget is le­het adni dolgozó parasztságunknak, még nagyobb eredményeket is le­het elérni. A kombájnvezetők, az aratógép­ke z::-lök között végzett lelkesebb n:- ‘ velőmunka mellett különösen nagy .gondot fordítsanak a tszcs-kben, az egyéni dolgozó parasztok között dolg-ozó népnevelőink a kézika szála? jó megszervezésére, az arató-párok lelkesítésére, a köztük folyó páros- verseny szervezésére, mert a gabo­na többségét még ők aratják. Tszes-inkh: n a népnevelők legye­nek azok, akik az eső kaszavágá- sőkat teszik s megkövetelik a tszcs'k vezetőitől hogy aratópáron­ként felosszák a területet számukra. Az egyéni dolgozó parasztok között népnevelőink legyenek -azok, akik elsőként sietnek társaik segítésére, ha még az ő gabonájuk nem ért he, és minél több helyen szervezzék meg, hogy egymást segítsék az ara­tás, behordás gyors elvégzésében. A párttagok, a népnevelők le­gyenek mindenütt az elsők, akik az aratás befejezése napjánelvégzik a tan!óhántást, a legrövidebb időn belül elvetik a m ás o d n ö vények:f és akik elsőként hordják be gabo­nájukat a közös szérűre, ami 10 százalék cséplési kedvezményt je­lent, ami nagymértékben meg­gyorsítja a csépléat, elősegíti, hogy gyorsbeadási prémiumban ré­szesüljenek. A minisztertanács 1953;—54. évi terménybegyügtésről hozott határo­zata a termelők kötelességévé te­szi, hogy a beadást közvetlenül a géptői teljesítsék. Ez a dolgozó parasztok többségének — akik már tavaly is közvetlen a cséplőgéptől teljesítették beadásukat — tettek­kel kifejezett akaratát tükrözi, s egyben nagy csapást jelent a ku- lálcokra, .spekulánsokra, akik sok helyen, megkísérelték húzni-fhaíasz- tani a beadást s ezzel gátolni az állami tervek teljesítését, a község szabadpiacánaik engedélyezését. A begyűjtés gyors teljesítése te­hát még az eddiginél is nagyobb mértékben a betakarítás a cséplés gyors elvégzésétől függ. Ezért nép­nevelőink nagy gondot fordítsanak arra, hogty elsősorban, maguk minél gyorsabban végezzék el az aratást, cséplést. beadást s erre szervezze­nek vállalásokat, erre mozgósítsák a dolgozó parasztokat is, hogy mi­nél többen részesülhessenek július 5-ig mázsánként 5 forintos,, július 15-ig mázsánként 3 forintos gyors­beadási jutalomban, hogy a szem­veszteség csökkentésével, a gyors­beadási jutalommal, a 'szabadpiaci értékesítés miinél előbbi megszer­zésével minél nagyobb jövedelem­hez juttassák dolgozó parasztsá­gunkat, még erősebbé tegyék a munkás-paraszt szövetséget, mé g szilárdabbá tegyék hazánkat, a bé­ke országát. El kell érnünk, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés ideje alatt a jó népnevelő-munka nyomán, tovább emelkedjék dolgozó paraszt­ságunk öntudata,, mélyüljön haza­A Béke-VilágtaHács budapesti tanácskozása A háborús szerződések ellen, az egységes, békés Németországért Depierre abbé felszólalása Depierre abbé, francia békehar­cos felszólalásában a béke megvaló­sításának azokról az akadályairól be­szélt, amelyekkel a franciák és ál­talában a nyugati népek szembeta­lálják magukat. Legnagyobb aka­dályként az úgynevezett «európai védelmi közösséget», a bonni és pá­rizsi szerződéseket jelölte meg, ame­lyek a fegyverkezés vészterhes po­litikájának folytatását jelentik. — E szerződések — mondotta — a nemzeti függetlenség elvesztését von­ják maguk után, az adenaueri Német­ország és a náci tábornokok túl­súlyához vezetnek, akik már nem is titkolják revans-szándékaikat. E szerződések ugyanakkor a gyakorlat­ban az európai közösség fogalmának tagadását is jelentik, hiszen az egész műveletet az Atlanti-óceán túlsó partjáról irányítja a mindenható karmester. —■ E szerződések jóváhagyása any- nyit jelentene —- bocsássanak meg a kifejezésért — mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önkényes akaratához láncolunk, ez azzal a kockázattal jár, hogy holnap e nem­zetnek olyan célokért kell hadbavo- nulnia, amelyek szöges ellentétben állanak legrégibb hagyományaival. Azzal 'a kockázattal jár ez, hogy le­mondunk lelkiismeretünk szabadsá­gáról. zsákbamacskáért adjuk el lelkünket. — Meg kell. mondanunk azonban, hogy sok őszinte ember, akik közt számos szocialista, sőt a békére szomjuzó keresztény van, hagyta magát megtéveszteni azzal az alibi­vel, amely a nyugati újrafelfegyver- zés ürügyéül szolgál és amelyet ők úgy hívnak: «Európa megteremtése». — Eltörölni a határokat, egybeol­vasztani a nemzeti hadseregeket, hozzásegíteni a tegnapi ellenfeleket ahhoz, hogy ma közös fegyelem ke­retében találjanak egymásra. el­vetni a szűkkeblű nacionalizmust, amely a szomszéd népeket a vágó­hídra vitte — vájjon nem olyan cél­kitűzések-e ezek, amelyek tetszető- sek a békés eszmékért lelkesedő tisz­ta sziveknek? — Ezzel szemben a tények vizsgá­lata bebizonyítja, hogy minden csak ködösítés. Lássuk a tényeket! A hat­hatalmi Európa első két megvalósí­tása a szén- és acélközösség és az »európai védelmi közösség«, vagyis az egységes nehézipar és az egysé­ges hadsereg. Hát bizony mindennek igen puskaporszaga van. — A békés közösség jegyében meg­teremtett Európának nem szabad sem a nagy érdekeltségek, sem pedig katonai tömörülés közösségének len­nie. A valódi béke csak azoknak az egyszerű férfiaknak és nőknek te­vékeny támogatására, állandó ellen­őrzésére, hozzájárulására és meg­győződésére épülhet, akik a legtöbbet szenvedtek a háborútól és akiknek semmi érdekük sem fűződik a hábo­rúhoz. Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állástfoglalt a négyhatalmi tárgyalások mellett. j — Minden német óhaja Németor­szág egyesítése — mondotta ezzel ! kapcsolatban. — Szomszédai, nyu- I gatiak és keletiek egyaránt elismerik | a német nép nemzeti törekvéseinek ' jogosságát. így tehát meg lehet va­lósítani a német probléma békés megoldását. Az abbé rámutatott, hogy minden érdekéit nyugati ország közvélemé­nye egységes erővel és egyre széle­sebben száll szembe a bonni és pá­rizsi szerződések ratifikálásával. — Maguknak a kezdeményező kormányoknak sem sikerült kicsi- karniok a ratifikálást, noha Ame­rika ugyancsak noszogatja őket. E szerződések még Nyugat-Német- országban sem léptek törvényerőre. A demokratikus Kelet-Németország- ban pedig éppen a kormány bátor lé­pései bizonyítják a legjobban, hogy máris lehetséges egy demokratikus és békés Németország egyesítése köl­csönös engedmények révén. —• Végül az egész világon vannak emberek, akik tegnap még az euró­pai védelmi közösségnek — sokszor talán öntudatlan — hívei voltak, de akik ma arra a belátásra jutnak, hogy a nemzetközi feszültség eny­hítése felé nem az egyoldalú intéz­kedéseken keresztül vezet az út, ha­nem a négyhatalmi tárgyalásokon keresztül. — A német nép tisztánlátásával, az újrafelfegyverzéssel szemben ta­núsított ellenállásával minden nap bebizonyítja, hogy méltó bizal­munkra. — Egyre több ifjú — és köztük, ezt külön hangsúlyoznom kell, sok katolikus — egyesült, hogy az összes nemzetek egymásratalálása érdeké­ben dolgozzék. Mindez arra kell hogy bírjon bennünket, hogy meg­győzzük habozó társainkat. Nem szabad, hogy Németországból máso­dik Korea legyen. — Egyes politikusok azt hirdetik, hogy előbb ratifikálnunk kell a szer­ződéseket, hogy azután tárgyalhas­sunk. Ez azonban egyértelmű azzal, hogy jövendő tárgyalófelünket olyan befejezett tény elé állítjuk, amely­nek problémáját nélküle oldottuk meg, holott állítólag tárgyalni szán­dékozunk vele. Azt jelenti ez, hogy az eljövendő tárgyalófelet olyan Né­metország befejezett ténye elé állít­juk, amely ellene irányuló katonai tömb szerves részévé vált. — A tárgyalás nem lehet diktá­tum! A német probléma egyetlen- megoldása tehát a négyes értekezlet. A japán nép egyetlen ázsiai nép ellen sem akar harcolni Ikuo Ojama felszólalása Ikuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, a Japán Békebi­zottság elnöke volt a következő fel­szólaló, aki ezeket mondotta: — A koreai hadifogolycserére vo­natkozó egyezmény megkötése — amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság állhatatos fáradozása ho­zott létre — elhárította az utolsó akadályt a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerének útjából. — A koreai fegyverszünet, amely az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülésében, megfosztja az Egye­sült Államokat minden indokától, hogy ismét megszállja Japánt. Ezért alig várjuk a fegyverszüneti egyez­mény mielőbbi megkötését. A fegy­verszünetnek mégsem örülhetünk maradéktalanul, mert többszázezer fegyveres amerikai állomásozik még országunkban és többszáz amerikai katonai támaszpontot létesítettek te­rületünkön. Ezek számát tovább nö­velik, ezeket mindinkább megerősí­tik, Japán újrafelfegyverzését tovább fokozzák. Ikuo Ojama ezután arról beszélt, hogy amíg a japán nép nem szaba­dul fel az idegen uralom alól, addig Japán minden bizonnyal továbbra is katonai bázis marad Ázsióban. A helyzet ilyen siralmas állása elke­rülhetetlen következménye a san- franciscoi »békeszerződésnek«, a ja­pán-amerikai biztonsági egyez­ménynek és a két ország kormánya közötti úgynevezett közigazgatási megállapodásnak. E szerződések el­! len vívott mozgalom eleinte csupán a 1 nemzet kisebbségének hangját fe­jezte ki. Ma mór azonban a békét és függetlenséget követelő nemzeti mozgalom gyors kibontakozásának jelei mutatkoznak. — Az olyan követelések — folytat­ta, — mint a leigázó szerződések ér­vénytelenítése, az amerikai haderő Japánból való kivonása, a japán te­rületen lévő amerikai katonai tá­maszpontok megszüntetése, a nem­zeti függetlenség és szuverénítás teljes helyreállítása ma már nem csupán a Japán Békebizottság, az egyes szervezetek és az azokhoz tar­tozók vagy az azokban érdekeltek külön ügye, hanem egyre fokozottabb mértékben minden állampolgár köz­érdekű ügyévé válik. E mozgalom­ban résztvesz az egész nép, világné­zetre és pártállásra való tekintet nélkül. Például kommunisták épp úgy tartoznak hozzá, mint a liberá­lis párt tagjai is, amely párt teljes mértékben támogatja a jelenlegi Jo- szida-kormányt. Ezeknek az emberek­nek a teljes akcióegysége gyakran elérhető. Az összes pártok politiku­sai ösztönösen felismerték, hogy nem lesznek képesek fenntartani politikai befolyásukat, ha ezt a tényt nem is­merik fel és nem számolnak vele. Ennek eredménye volt például ’az, hogy néhány esetben nem tudták végrehajtani vagy megváltoztatták az Egyesült Államok katonai ható­ságainak a mezőgazdasági és ha­(Folytatás a 2. oldalon) szer létété, és olyan öntudatosan adja be minden egy, dolgozó pa­raszt a gabonát, teljesítse törvé­nyes köte1 ességét, amilyen, szíve­sen gyártják és küldik falukra a munkások a paraszti életet szebbé tevő iparcikkeket, a munkát meg­könnyítő gépeket. Ismerje fel min­den dolgozó paraszt, hogy az állam és az egyén érdeke hazánkban szo­rosan összrfügg, s jó munkájával nemcsak államunkat, erősíti, [hanem saját gazdagságát is növeli a na­gyobb eredmények elérésével. Népnevelőink jól felkészültek az aratás, cséplés, begyűjtés felada­tainak megoldására, június 1)5—16- án ikétnapos esti iskolán vértezték fel magukat érvekkel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ség? határozata alapján. Most az a feladatuk, hogy példamutatásuk­kal, meggyőző munkájukkal, a hoz­zájuk beosztott családok rendszeres nevelésével, kisgy ülések. felolvasá­sok tartásával vigyék győzelemre munkájukat Egy pillanatra se fe­ledkezzenek meg arról, hogy fel­adataikat csakis az ellenség, az eh lenséges nézetek elleni következetes harcban, a nehézségek bátor leküz­désével tudnák megoldani. Leplezzék lg, a kulákok. a kleriká­lis reakció minden mesterkedését. Leplezzék le és verjék vissza a kü­lönböző rémhírüket és azok terjesz­tőit. Küzdjenek az olyan nézetek ellen, hogy ...most még ráérünk aratni"1, ,,még nincs itt az ideje“. Neveiőmunkájuk súlyát helyezzék át a munkahelyekre. Az uratóbri- gáldoknál, a cséplőgépeknél dolgoz­zanak fll népnevelőcsoportck, a kul- túragitáiciói? brigádok. Tartsanak felolvasásokat, kisgyűléseket, di­csérjék meg rnindömltt az élenjáró- kod. népszerűsítsék őket, mint « frtgjobb békeharcolokat és szégrje- mtsék meg a hanyagokat, a késié-1 kedöket. Használják fel munkájuk­ban mindazt a sok jó tapasztalatot és módszert, amit a választási bé- keverseraynél eredményesen1 hasz­náltak. Minél több helyen alkal­mazzák azt a hely»» módszert, amit Mik? községben és másutt is beve­zetek, hogy az agitációs csopor­tok ,me!lé egy-egy rigmusbrigádot osztottak be, azok együttműködve hatásos ne-vAőmunkát tudtak vé­gezni. Hazánk most történelmi ese­ménynek. a Béke-Világtanács ülé­sének .színhelye. Dolgozó parasztsá­gunk között az egyre szélesebben kibontakozó betakarítási és begyűj­tési békeverseny üzemet a világ dol­gozóinuk, hogy tettekkel, kötelessé­gük derekas teljesítésével tesznek bitet a béke mellett. Népnevelőink legyenek élharcosai, szervezői ennek a lelkes versenynek, erősítsék ezzel is hazánkat, a béke országát és a I béke egész hatalmas táborát!

Next

/
Thumbnails
Contents