Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-03 / 128. szám
2 B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953 június 3. Megnyílt az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának hatodik ülésszaka Genf. (TASZSZ.) Június t-én megnyílt, az ENSZ inemz tközi jogi bizottságának 'hatodik ülésszaka. Az ülésszak munkájában az ENSZ közgyűlése által személy szerint megválasztott, különböző országokból való szakértők veszhek részt. A június 1-i ülésen Kozsevnyi- kov professzor (Szovjetunió) javasolta, bogy a Kuomintang képviselőjét zárják ki a bizottságból és a Kínai Népköztársaság szakértőjét, Kína igazi képviselőjét hívják meg. A bizottság többsége azonban az ülésszak elnökének kijelentését' támogatta. Eszerint a bizottságnak nem tartozik hatáskörébe e kérdés megtárgyalása. Kozisevnyi- kov professzor tiltakozott' a határozat ellen. Az ülésszak több nemzetközi jogi kérdést tárgyal meg. Az ülésszak határozata szerint elsőként közigazgatási kérdéseket, valamint az állampolgárság és a hontalanság kérdését, majd a döntőbíráskodás, a nyílt tengeri rend problémáját és az ülésszak napirendjén, szereplő más kérdéseket tárgyalnak meg. A „Marxtól-Sztálinig-* képzőművészeti kiállítás alkotásairól Párizs. A ,,1‘H urnán ité1’ beszámol a ,jMarxtó>6<stá!in'ig" című párizsi képművészeti kiállításon bemutatott müvekről, amelyek sajátos szépségükkel, a stílus é$ a témák változatosságával megragadják a kiállítás látogatóit. A lap rámutat arra. hogy egyes festők a francia nép harcából merítettek témát képeikhez. Fügeron két hatalmas vásznon .bélyegzi meg az amerikai megszállást; Egyiken parasztok láthatók, akik ledöntötték és felgyújtották az amerikai repülőtér határjelző póznáit. A másikon részeg amerikai] katonák t-lepszenek le egy vendéglőben €.gy lány mellé, A leány arcán gyűlölet és undor tükröződik a fennhéjázó amerikai megszállókkal szemben. A ,1‘Humanité“ megállapítja: büszkeség és megelégedés tölti el a realizmus francia úttörőit a kiállítás láttán. A Iharc, amelyet a művészek a Francia Kommunista Párt vezetőségének felhívására és segítségével vívtak, meghozta gyümölcseit. MENDES-FRXNCE SZERDÁN EXPOZÉT TART A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ELŐTT Párizs. (MTI.) Mendes-France radikálispárti képviselő, aki a köz- társasági elnök felkérésére vállalta az uj kormány megalakítását, szerdán expozét tart a nemzetgyűlés előtt. Mendes-France azt kéri majd, hogy a nemzetgyűlés adjon felhatalmazást az uj kormány megalakítására. Amennyiben megszerzi az alkotmány értőimében szükséges 314 szavazatot, mint beiktatott miniszterelnök hozzákezdhet kormánya megalakításához. tiMendes-Fran.ee ismerteti majd gazdasági és pénzügyi terveit, egyben, arról is beszámol, hogy milyen kivételes intézkedések megtételére kér felhatalmazást. A jelek arra mutatnak, hogy Mendes-France nemcsupán azzal érvel majd, hogy június 15-én a kormánynak sürgősen vissza) kell fizetnie a francia banknak egy nyolcvan milliárd frankos különleges előleget, hanem nyomást' akar .gyakorolni a törvényhozókra a bermudai találkozóval is. Ennek aiz értekezletnek határidejétől csupán néhány hét választ el és miután Franciaországnak e pillanatban nincsen kormánya, teljesen .bizonytalan, .hogy ki képviseli maj\d az összejövetelen, viszont lehetetlenség, hogy Franciaország ne képviseltesse magát a bermudai találkozón. A helyzet huszonnégy órával a nemzetgyűlés összeillése előtt még teljesen bizonytalan. HÍREK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL Berlin (MTI), A nyugatnémet szociáldemokrata párt egyszerű dolgozó tagjai mindinkább felismerik és a legélesebben elítélik a joíbboldate pártyezetöség népeHe- nes politikáját. A szociáldemokrata párt. biele- feidi kerületi pártértekezietén a küldöttek 'egyhangúlag az Aden- auer-kormány azonnali eltávolítását, négyhatalmi értekezlet összehívását és a háborús .paktumok él- leni kíméletlen harc megindítását Ikö vetélték. Stuttgartban a szociáldemokrata párt küldöttértekezletén viharos, szenvedélyes tiltakozásra kerüli sor, amikor Rudolf Géhiíing jobboldali pártfunikcionárius mentegetni próbálta a haden-württem.bergi tartományi kormány szociáldemokrata. minisztereinek magatartását, amellyel — mint ismeretes — 'lehetővé tették, hogy a bonni szövetségi kormány jóváhagyjál az amerikai imperialisták és Adenauer háborús egyezményeit. Az értekezlet részvevői követéit ék, hogy a pártvezetőség hagyjon fel képmutató politikájával és komolyan küzdjön a háborús szerződések. végrehajtása ellen. Stuttgartban és Baden-Württemberg többi városában most egymásután folynak a taggyűlések a szociáldemokrata pártszervezetekben. A jobboldali pártvezetőség ezeken a gyűléseken minden eszközzel igyekszik letörni a párttagok —• különösen az ifjú szocialisták —. körében kitört gázadást“. * * * Berlin (MTI). A Lehr-rendőrség egy erős osztaga a bonni kormány utasítására hétfőn benyomult az ,.Egységért, békéért és szabadságért küzdő németek szövetsége“ düsseldorfi központi párthelyiségeibe és a legdurvább módszereikkel házkutatást tartott a szövetség ve zetős ég én ek i ro d ahelyiségéb e n. Lehr fasiszta rendőrpribékjei a jogellenes házkutatás során lefoglalták a szövetség kiáltványát tar' talmazó falragaszokat. A rendőrség átkutatta a W. A. Meinfloe cég nyomdáját is, ahol a falragaszokat előállították. A düsseldorfi vizsgálóbíró által aláírt bázkutatási parancs „hazaárulásnak" minősíti a szövetség kiáltványát, amely négyhatalmi értekezlet összehívását, a német békeszerződés megkötését és Németország békés újraegyesítését követeli. Wirth és Elfes, a németek szövetségének elnökei élesen tiliakoz- taik a féktelen terrorhadjárat ellen. * * * Berlin (MTI). A Szabad Német Ifjúság nyugaltnémétországi központi irodája nyilatkozatban foglalt állást a ..Pravda“ május 24-i cikkével kapcsolatban, A nyilatkozat kiemeli, hogy a cikkben felvetett elvek megvalósítása elősegítené a nyugatnémet ifjúság és az egész német nép boldog jövőjének biztosítását. — Nyugat-Németország ifjúsága a. lakosság többi békeszerető rétegével együtt követel, hogy az A de naue r-ko r m ány hagyjon fel a négy nagyhatalom értekezletének akadályozásával és a békeszerető Szovjetunió elleni dühödt uszítás - sál — emeli ki a nyilatkozat. Tito-ellenes tüntetések a trieszti szabad terület jugoszláv övezetében Prága (MTI). Mint a „Nova Borba", a jugoszláv politikai emigránsok Prágában megjelenő lapja írja, a trieszti szabad terület jugoszláv övezetében a rendkívül nagy élelmiszerhiány miatt napirenden vannak a tiltakozó tünt etések. Trieszt jugoszláv övezetében a lakosság egyharmadának igen gyakran nem jut kenyér. A kevés forgalomba hozott kenyér is ehetetlen. A kenyér- és laszthiányon ■kívüli mind nagyobb méretű a burgonya- és a cukorhiány is. Nemrégen például több mint száz asszony tüntetett Isoléban, mert a pékek aznap egyáltalán nem sütöttek kenyeret. Hét évvel ezelőtt H meg fő. I. Kalinyin Kis hírek a nagyvilágból Moszkva. (TASZSZ.) A TASZSZ" budapesti tudósítója beszámol azokról a lelkes előkészületekről. amelyekkel a magyar dolgozók ä BékeíVilágtanáoa júniusi budapesti ülésszakát fogadják. * * * Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot intézett II. Erzsébet angol királynőhöz megkoronázása alkalmából. sjf * * iBécs (TASZSZ). Az 'Osztrák Országos Békebizottság nyilatkozatot tett közzé, amelyben erélyesen tiltakozik a nyugatausztriiaá és .nyu- gatnémetországi úgynevezett „ka tonataláíkozók“ .megszervezése ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi hetekben tartott számos ilyen úgynevezett ,.hatonataIáiko- zó“ nagy nyugtalanságot keltett az osztrák nép széles rétegeiben. E .„találkozók“ militarista'- é.s re vansjellegét bizonyítja- az a tény is, hogy Ambrosch, az „osztrák katonák szövetsége“ nevű .szervezet stájerországi tagozatának elnöke Hartibergben nyíltan hangoztatta: „Meg kell erősíteni a fegyverba- rátságot és a frontharc ossz el le me t a németek és az osztrákok között". * * * Bécs (MTI). Az „AFP" a „Salzburger Volkszeitung1’ közlése alapján jelentette, hogy Olaszország bécsi nagykövete kormánya nevében hivatalos látogatásra hívta meg Rómába Raab osztrák kancellárt. A jelentés hozzáfűzi, hogy a látogatásra valószínűleg csak a június 7-i olaszországi választások után kerül sor. A „l’Humanité“ a Rosenberg-házaspár életéért Párizs (MTI). „Megállj !-t kiáltunk az ártatlanok gyilkosainak!" című vezércikkében ai „l’Humani- té" kedd reggeli száma ezeket írja: Ne engedjük, hogy Ethel és Julius Rosenberget megöljék! Ennek a két ártatlan embernek nem szabad gyilkosság útján meghalnia! Mindenütt a világon tiltakozni kell az ellen, hogy ilyen minősíthetetlen eszközökkel ítéljenek halálra -ártatlan embereket. A két ártatlan embernek napok múlva meg kell halnia, ha nem akadályozzuk meg a bűncselekmény végrehajtását. Az egész világon minden becsületes ember a legnagyobb aggodalommal tekint a. Rosenberg-házas- pár cellája felé. A francia kommunistáknak — írja a. láp — akik már eddig is mindent megmozgattak, hogy megakadályozzák ezt a szégyenletes kivégzést, tovább kell harcolni ok a -két ártatlan ember m eg m en tésé ért. 1946 június 3-án, hét évvel ezelőtt halt meg M. I. Kalinyin. A nagy forradalmakban olyan nagy emberek és olyan tehetségek emelkednek ki, amilyenekkel azelőtt nem találkozhattunk — mondotta Lenin. Mihail Ivanovics Kalinyin ezek közé a forradalmi proletáriátúsból kiemelkedett ragyogó tehetségek közé tartozott. Kalinyin 1875-ben született. A Tveri kormányzóságbeli paraszt fia hároméves falusi iskolát végzett és 11 éves korában kénytelen volt a földbirtokoshoz elszegődni. 18 éves korában az egyik peterburgi gyárba ment dolgozni. Itt ismerkedett meg a tőkés kizsákmányolás nehéz igájával. A proletáriátus körében edződött meg a forradalmi harcra és vált a Bolsevik Párt tevékeny tagjává. Forradalmi tevékenységét illegális marxista körök szervezésével kezdte. aktívan részt vett a Lenin által alapított „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására’1 nevű szervezetben. Kalinyin, mint bolsevik forradalmár, az Októberi Szocialista Forradalomig Peterburgban, Révaiban (Tallin), Tifliszben (Tbiliszi), Moszkvában végzett pártmunkát. A cári rendőrkopók szüntelenül üldözték. 1899-től 1917-ig tizennégyszer tartóztatták le, de sem a cári hatalom megtorló intézkedései, sem a száműzetések, sem a börtönök nem tudták megtörni hajlíthatatlan akaratát. nem tudták meggyengíteni forradalmi energiáját. Kalinyin minden erejét és tehetségét Lenin—Sztálin nagy ügyének, a cári önkényuralom megdöntésére, az oroszországi kapitalista rabság megszüntetésére irányuló harcnak szentelte. M. I. Kalinyin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a fiatal szovjet állam egyik legkiválóbb vezetőjévé fejlődött. 1919 márciusában Lenin javaslatára a Szovjetek Oroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé választották. 1922 decemberében, amikor a szovjet népek akaratából megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kalinyint a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé, 1938 januárjában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé választották. 27 esztendőn keresztül megszakítás nélkül vezette a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervét. Az ország Kalinyinben. a tveri parasztban és pétervári munkásban a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek, a Szovjet Szocialista Állam e legyőzhetetlen ereje alapjának megtestesülését látta. M. I. Kalinyin a Kommunista Párt egyik legkiválóbb vezetője volt. A Kommunista Párt VIII. kongresz- szusán a Központi Bizottság tagjává választották és azóta tagja volt a párt Központi Bizottságának, majd 1926-tól haláláig a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Irodájának. Fáradhatatlanul küzdött az ország iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálására irányuló sztálini terv megvalósításáért. Könyörtelenül ostorozta a trockista-buharinista kapi- tulánsokat és a nép ellenségeit, állandóan arra buzdította a pártot és a népet, hogy szorosan zárja sorait a lenini-sztálini’ Központi Bizottság, a nagy Sztálin köré. A kongresszusokon és pártkonferenciákon mondott beszédeiből, a munkások, parasztok, az értelmiség, a Szovjet Hadsereg katonái előtt történt felszólalásaiból, az ifjúsággal, a nevelőkkel folytatott lelkes beszélgetéseiből, a szovjet sajtóban közölt ragyogó publicisztikai cikkeiből mély bölcseség áradt. Ezek mind a mai napig megőrizték óriási jelentőségüket a dolgozók nevelése szempontjából. Mihail Ivanovics. a marxizmus-le- ninizmus győzedelmes eszméinek lánglelkű propagandistája, a tömegek kommunista nevelésének kiváló szervezője volt. Arra tanította a szovjet embereket, hogy kommunista módra dolgozzanak, hogy óvják és gyarapítsák a közös szocialista tulajdont, szüntelenül emeljék a termelékenységet, becsületesen teljesítsék a szocialista állam, a társadalom iránti kötelezettségeiket, harcoljanak az emberek tudatában visszamaradt kapitalista csökevények ellen. Arra buzdított, hogy ne hagyjuk ellankadni a politikai éberséget, éles szemmel figyeljük és könyörtelenül leplezzük le az ellenség mesterkedéseit, minden módon erősítsük a Szovjetunió védelmi erejét. A Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben hősi tettekre lelkesítette a Szovjet Hadsereg dicső katonáit, arra buzdította a hátország dolgozóit, hogy sztahanovista munkával kovácsolják ki az ellenség feletti győzelmet. Mindig őszinte tisztelettel beszélt a szovjet nép, az alkotó nép, a hős nép nemes erkölcsi tulajdonságairól, a Szovjet Hadsereg felszabadító küldetéséről. M. I. Kalinyin a lenini-sztálini vezető következetességével harcolt a soknemzetiségű szovjet állam hatalmának megszilái'dításáért, a Kommunista Párt sorainak egységéért, összeforrottságáért, Lenin—Sztálin nagy eszméinek diadaláért, a kommunizmus győzelméért. M. I. Kalinyin a néppel szoros kapcsolatot tartó vezető pártfunkcionárius és államférfi nagyszerű példaképe. Következetesen harcolt a forradalmi törvényesség megszilárdításáért, a szovjet törvények, a párt- határozatok és a kormányrendeletek végrehajtásáért. Óriási érdemeket szerzett a Szovjetunió népei barátságának, együttműködésének kialakításában és megszilárdításában. M, I. Kalinyinban testet öltöttek a nép nagyszerű vonásai: a sugárzó értelem, a vasakarat, a bölcseség, a forró hazaszeretet, a határtalan odaadás szeretett pártja iránt. 1937 november 22-én a leningrádi választók előtt megtartott beszédében a' következőket mondotta: „Életem egész történetének és lényegileg a munkásosztály egész történetének is az a tartalma, hogy Lenin és Sztálin irányítása mellett éltünk és harcoltunk”. Kalinyin állandóan arra buzdított, hogy elmélyülten tanulmányozzuk és valósítsuk meg Lenin—Sztálin nagy tanítását. M. I. Kalinyin egész dicső pályafutása a szocialista haza önzetlen szolgálatának, a nép iránti hűségnek, a Lenin—Sztálin nagy ügyéért, § kommunizmusért vívott áldozatos harcnak példaképe. (N. Noginov cikkéből.) M. I. Kalinyin a kommunista nevelésről Irta: J. Filonovics Mihail Ivanovics Kalinyin, a kommunizmus eszméinek lelkes és fáradhatatlan propagandistája, a marxi-lenini tanítások tehetséges népszerűsítője, egész tevékenységét állandóan összekapcsolta a dolgozóknak kommunista szellemben való nevelésével. A kommunista nevelés kérdéseivel foglalkozó, gondolatokban gazdag beszédeinek és cikkeinek igen nagy jelentőségük van az ideológiai munka szempontjából. Kalinyin műveinek az ad rendkívüli értéket, hogy szerzőjük mélyenszán- tóan feltárta a marxizmus-leniniz- mus elméleti, tételeit, ezeket elválaszthatatlanul összekapcsolta a nép életével, az időszerű feladatokkal. Megtanított arra, hogyan kell az elméletet a gyakorlatban, a szocializmus építéséért vívott harcban sikeresen alkalmazni. Kalinyin azon fáradozott, hogy a dolgozókban mint legfőbb tulajdonságot. a magasfokú kommunista öntudatot, az eszmeiséget, a kommunizmus ügye iránti hűséget fejlessze ki. Kalinyin arra szólította fel a szovjet embereket, hogy élni, dolgozni, harcolni a nagy vezérektől: Lenintől és Sztálintól tanuljanak, akiknek élete a legkimagaslóbb példája annak, hogyan kell szolgálni a népet, hogyan kell harcolni a kommunizmus eszméinek diadaláért. Kalinyin a dolgozók ideológiai nevelése alapjának a mindent legyőző forradalmi elmélet, a marxizmus-le- ninizmus elsajátítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy a kommunista világnézet módot nyújt arra, hogy minden kérdést, minden jelenséget megértsünk, a környező viszonyokat helyesen értékeljük, a távolabbi perspektívákat meglássuk és meghatározzuk. Kalinyin arra buzdított: a marxizmus-leninizmus alapjait úgy tanulmányozzuk, hogy azok mint eszközök, mint szerszámok segítségünkre legyenek politikai, társadalmi és egyéni magatartásunk helyes kialakításában. Állandóan terjesztette azt a lenini tételt, hogy a kommunista erkölcsöt a dolgozó tömegeknek a kapitalista iga alól való felszabadulásáért, a kommunizmus felépítéséért vívott harc szolgálatába kell állítanunk. Kalinyin a társadalom, a haza javára Végzett munkának óriási jelentőséget tulajdonított az ember életében, nevelésében. A szabad alkotó munkában nap mint nap megnyilvánul a szovjet emberek hazaszeretete, az a törekvésük, hogy hozzájáruljanak a kommunizmus építésének ügyéhez. A szovjet emberek munkájukban gondot viselnek a nép vagyonának megóvására. Ezt igazolja a szovjet dolgozóknak a nyersanyag- megtakarításáért, az újítási javaslatok bevezetéséért stb. vívott harca. Elképzelhetetlen, hogy az öntudatos munkafegyelem betartása nélkül sikeresen tudjunk harcolni a termelékenység növeléséért, a takarékosságért. Kalinyin azt tartotta, hogy a fegyelmezettség a kommunizmus építőinek elválaszthatatlan tulajdonsága. A szocialista munka — kollektív munka. A közös ügy, a közös cél a szovjet embereket szorosan összeforrott kollektívában egyesíti. Kalinyin a kommunista nevelés egyik legfontosabb feladatának a kollektivizmus, elvtársiasság, barátság érzésének minden módon való fejlesztését tartotta. A kommunista erkölcs elveinek hatálya nem korlátozódik az ember munkájára és társadalmi tevékenységére; A szovjet emberek erkölcse nem ismer különbséget társadalmi és egyéni érdekek között és magasfokú követelményeket támaszt az embereknek a mindennapi életében, a magánéletben tanúsított magatartása tekintetében. Kalinyin állandóan hangsúlyozta, hogy a szerelem, a házasság és a család kérdéseinek nagy jelentőségük van a társadalom és az állam szempontjából. Kalinyinnak, a kommunista neveléssel kapcsolatos valamennyi kijelentéséből egyetlen következtetést vonhatunk le. A leglényegesebb, ami az új, legfejlettebb erkölcsű embert minden megnyih'ánulásában megkülönbözteti — a társadalmi kötelezettség teljes tudata, a közös ügy, a kommunizmus építése iránti önzetlen odaadás.
