Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

BUMUUYl néplap Vasárnap, 1953 június 14, Budapestre érkezett a Béke-Világtanács ülésén részvevő szovjet delegáció több tagja Szombaton délelőtt Budapestre érkezett a Béke-Világtanács ülé­sén részvevő szovjet küldöttek közül Nyikoláj Tyihonov, a szov­jet békebizottság elnöke, Ilja Erenburg nemzetközi Sztálin-bé- kedíjjal kitüntetett író, Vanda Vasziljeszkája Sztálin-díjas író, és Nyikoláj moszkvai metropolita, a Béke-Világtanács tagjai. A külföldi vendégek fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az Országos Béketanács tit­kára, Darvas József közoktatás- ügyi miniszter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kovács József közoktatásügyi mi­niszterhelyettes, Nagy Józsefné, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Nánási László, az Orszá­gos Béketanács alelnöke, Kelen Béla, az MSZT főtitkára, Péter János református püspök, a Béke- Világtanács tagja, Vető Lajos evangélikus püspök, Dezséri Lász­ló evangélikus püspök, Horváth Richárd, a katolikus papok orszá­gos békebizottságának alelnöke, Kopolovits Iván, a magyar görög­keleti egyházközségek adminisz­trátora, Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő,' a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Aczél Tamás Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író, Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró és még so­kan mások. DÍSZÜNNEPSÉG A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHAIÍC MEGINDULÁSÁNAK 25«. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Kétszázötven évvel ezelőtt, jú­nius 14-én kezdődött meg a Rá- kóczi-szahadságiliarc. Az évforduló alkalmából szombaton este díszün­nepséget rendeztek a Magyar Nép­hadsereg Színházában. A Himnusz elhangzása után Darvas József közoktatásügyi mi­niszter nyitotta meg az ünnepsé­get. Ezután Nógrádi Sándor altá­bornagy, a honvédelmi miniszter első 'helyettese mondott ünnepi be­szédet. Walter Friedrich professzor, a Német Tudományos Akadémia elnöke Budapestre érkezeit Pénteken este a Béke-Világta­nács ülésére Budapestre érkezett Walter Friedrich professzor, a Német Tudományos Akadémia el­nöke. Friedrich professzorral együtt érkezett Budapestre a Né­met Demokratikus Köztársaság sajtójának több munkatársa is. Fogadtatásukra megjelent Névay László egyetemi tanár, Kara An­na, az egészségügyi minisztérium főosztályvezetője, Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Orbán György orvos-fizi­kus. Megjelent a fogadtatáson Stefan Heymann, a Német Demo kratikus Köztársaság budapesti missziójának vezetője. Kiállítást rendestek a romániai magyar autonom terület képzőművészei A napokban Marosvásárhelyen megnyílt a Magyar Autonom Te­rület képzőművészeinek kiállítása. — írja az „Előre”. — A kiállítás meggyőző bizonyítéka annak, hogy a Román Nepköztár-aeágba.ni a mű­vészet fejlődésének korlátlan lehe­tőségei vannak. A Világitjúsági Találkozó alkal­mából több művész foglalkozik a romániai ifjúság boldog életév:-!. Piskolti Gábor egyik festménye a marósvásárhelyi képzőművészeti középiskola növendékeinek nyári gyakorlatát mutatja (be. Egy másik képen az iskolások nagy érdeklődé­sét fejezi ki a technika iránt ,,Ötöet kaptam“ című műve pedig egyszerű eszközökkel, die kifejezően adja vissza a jó felelettel hazatérő kis'ány boldog örömét. Nógrádi Sándor beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Elv- társak! Most 250. éve annak, hogy II. Rákóczi Ferenc hazatért lengyel- országi száműzetéséből és a szabad­ságharc élére állt. Kezdetét vette a nyolc évig tartó felszabadító háború a gyűlölt Habsburg-uralkodóház ellen, amely a török leigázók Magyarországból való kiűzését hazánk megszállására és gyarmatosítására használta fel. Kezdetét vette az akkori idők sza­badságharcainak legdicsőbb szaka­sza, melyre a magyar nép két és félévszázad óta jogos büszkeséggel tekint vissza. Rákóczi történelmi -alakja azért oly nagy, mert tett i korát sok te­kintetben megelőzték, s a jövőbe mutattak. Rákóczit nem dinaszti­kus érdek vezérelte Habsburg-elle- •nes harcában. Nem a fejedelem­ségekért harcolt, hanem az önálló magyar óllamért. túrnak szabadsá­gáért, függetlenségéért. Rákóczi el­ső volt a magyar szabadságiharc főnemesi vezetői között abban, hogy felismerte a széles alapokra fektetett nemzeti- összefogás szük­ségességét a Habsburgok elleni harchoz és ugyanakkor látta, hogy A szobrok közül J. V. Sztálin a nemzeti felszabadító háborúban szobra aratott legnagyobb sikert, most már nem a kiváltságos r©­amelyet Marosvásárhelyen állíta­nak fel. A szobrot Izeák Márton messég az, melynek az osztrák csá­szári önkényuralomból eredő s-érel­és Csorvássy István szobrászművé-, mei nagyok voltak, hanem a jobbá szék készítik el. J gyük hatalmas tömege játssza a dón­Az említetteken kívül sok más»tő szerepet, hogy ennek a felszaba- festmér.y és grafikai ’ dító háborúnak az öntudatra szobormű, alkotás Autonom nek nagy fejlődéséről. >rmu, festmény es gratiiuu ' cato naDorunaK az öntudatra ás is tanúskodik a Magyar I redő jobbágysága a hajtóereje mom Terület képzőművészei- A továbbiakban Nógrádi Sár éb­AZ AMERIKAI SAJTÓ AZ OLASZORSZÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉRŐL Mcßzkva. (tASZSZ.) Az ameri­kai búrzsoá'sajtó félreismerhetetlen csalódással fogadta az olaszországi választások eredményeit. A ..Scripps-Hcward“ sajtótröszt tudósítója — rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok kormánya .,a háború befejezése óta több mint hárommi’liárd dollárt fektetett Olaszországba’1 — kij.-lenti, hogy a választások eredményéből ítélve a „Nyugat háború utáni olaszor­szági politikája kudarcot vallott.“’ A ...New-York World Telegramm and Sun“ szerkesztőségi cikkében azt írja. hogy mivel az amerikai dol’-írok nem biztosították De Gas- peri győzelmét, a kongresszusnak m:g kell változtatnia Olaszország gal szemben folytatott politikáját. A Washingtonban megjelenő „(Star“ szemleírója hangsúlyozza, hogy De Gasper.i főképp n Ame- rika-barát politikája miatt szenve­dett vereséget. A LONDONI RÁDIÓ ROMAI KULONTUDŐSÍTÓJA AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEIRŐL London. (MTI.) A londoni rádió római kü öntudósítója az olasz vá­lasztások eredményéről szóló kom­mentárjában a többi között a kö­vetkezőket jelenti; De Gas'peri kor many koalíció ja választási vereségének okait vizs­gálva leszögezi: ,.meg kell állapí­tani. hogy Olaszországban növeke­dőben van -az antiklerikáliis beállí­tottság, valamint az az érzés, hogy belpolitikái vonatkozásban a ke­reszténydemokraták túlságosan ke­veset tettek... és azt is csak na­gyon lassú ütemben valósították meg. Ez — hangsúlyozz^ a tudó­sító — vonatkozik -lsősorban az agrárrdformra.” A Rosenberg-házaspár életéért . Mint a „Reuter“ jelenti, újabb kérelmet terjesztettek be az Egye­sült Államok legfelsőbb bírósá­gánál a Rosenberg-házaspár ki­végzésének elhalasztására. Mint az „APF“ ' jelentéséből kitűnik, az amerikai kormány nyomást gyakorolt a legfelsőbb bíróságnál a Rosenberg-házaspár ügyében. A jelentés arról ad hírt, hogy az igazságügyi minisztérium pénte­ken este emlékiratot juttatott el az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához és a bíróság értésére adja, hogy ellenzi a Rosenberg- házaspár ügyvédeinek a kivégzés elhalasztására előterjesztett ké­relmét. * * * Állandó őrség a Fehér Ház előtt. Az „AFP“ jelenti New- yorkból, hogy a Rosenberg-házas­pár megmentésére alakult bizott­ság .közölte: vasárnaptól kezdve a Fehér Ház előtt állandó őrséget tartanak, hogy rábírják az Egye­süli Államok elnökét, kegyelmez­zen meg az ártatlanul halálraítét Rosenberg-házaspárnak. Az őrség­ben az Egyesült Államok külön­böző államaiból érkezett szemé­lyek vesznek részt. Párizs Franciaországban országos jel leget öltött az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg-házaspár számára kegyelmet kérő mozgalom. A pénteki nap folyamán egész sor francia város képviselőtestü­lete hozott ilyenértelmű határo­zatokat. Kegyelmet kérő üzenete két intéztek továbbá az amerikai hatóságokhoz az emberi jogok li gája, a volt ellenállási harcosok nemzetközi szövetsége stb. Számos • társadalmi egyesület küdöttsége juttatta el a Rosen­berg-házaspár számára kegyelmet sürgető kérését a párizsi amerikai nagykövetséghez. Peking Az ,,Uj Kína“ jelenti, hogy Vu- han lakosságának minden rétege felháborodottan tiltakozik a Ro­senberg-házaspár ellen hozott ha­lálos ítélet tervezett végrehajtása ellen. ndor foglalkozott a Rákóczi szabadság harcot közvetlenül megelőző kül és belpolitikai eseményekkel, majd beszédét így folytatta: A Rákóczi nevéhez fűződő sza­badságharc fellángolásáig Magyar- országról az volt a véleménye -a tőlünk nyugatra eső (hatalmaknak, hogy a több. mint másfél évszáza­dos török nyomás, majd az azt kö­vető Habsburg megszállás alatt ki­fosztott, elgyemgült ország sorsa nem lehet más, mint hogy kénye- kedvre kiszolgáltatott gyarmata maradjon Ausztriának. Ez a véle­mény Rákóczi fellépése után csak­hamar megváltozott: Rákóczi hazajövetelének hírét a nép örömujjongással fogadta. Csatlakoztak hozzá a jobbágyok, a bujdosók, az elszegényedett föld­nélküli kiswemesek, őt támogatta a városi polgárság zöme, mely az ország felszabadításától remélte az ipar éo kereskedelem fellendülését. Pest magyar polgársága is Rákóczi oldalára állt. A birtokos nemesség túlnyomó többsége ingadozott, vagy Rákóczi ellen fordult. A későbbiek során sok középnemes akkor állt Rákóczi mellé-, amikor valamely kuruc se­reg már birtoka közelébe ért. A Rákóczihoz csatlakozott főurak. egyes kivételektől eltekintve, a va­lóságban csAszárpártiak. labanc ér­zelműéit voltak. Élesen Rákóczi el­len fordult a katolikus egyház. Ezután Nógrádi Sándor .elmon­dotta, hogy több mint hetvenezres kuruc hadsereg állt Rákóczi zász­laja alá és ebből nőtt ki a regy- vrnnyo-ca-: magyar honvédség és néphadseregünk elődje: a népi jel­legű, önálló nemzeti hadsereg. A magyar történelemben először harcoltak a különböző nemzetiségű néptömegek Magyarországon a megkülönböztetés hályoga ná kül. a közös ellenség elten. Rákóczi a szabadó spare érdekeit szolgáló haladó külpolitikát folyta­tott. Rákóczi felismerte, hogy az oszt­rák elnyomó e:!en neki a k Jetem rcpai népekkel mindé r-ekeíőtt Oroszországgal kell szövetkeznie. A hadviselés terén ragyogóan vívott csaták, nagyszerűen végre­hajtott hadműveletek és hadjára­tok. merész hadászati elgondolások, melyek magukba fog altok a fran­cia hsdseregg ! va’ó együttműkö­dést is, jellemzik Rákóczi szabad­ságharcát. Az általános hadászati terv a császári csapatoknak az or­szágból való kiűzése, Bécs által da­rabokra szaggátott ország teljes felszabadítására és egyesítésére irányult. Rákóczi forradalmasí­tott a hadseregszervezés' és a har­cászat terén is. Nógrádi Sándor beszéde további során a győzelme? harcok mene­tét ismertette, majd % főurak áru­lásáról és a belső ellentétek bom­lasztó 'hatásáról beszélt. A kuruez győzelmek hatása alatt ugyanis — mondotta Nógrádi Sándor — a földbirtokos nemesség tömegesen állt Rákóczi zász’aja alá. Ezzel nagyobb súlyt kapott a tisztikar­ban. A Rákócziihoz fe.ltéEenül hű kisnemesi, polgári és jobbágy szár­mazású tisztek szerepe a hadsereg­ben visszaszorult. Ugyanakkor a nemesség egyre nagyobb ménetek­ben foglalta el a felszabadított or­szágrészek közigazgatási állásait is, amit arra (használt fel. hogy alá ássa Rákóczinak a jobbágyság tá mogatására épülő nemzeti politiká­ját. A birtokos nemesség képvise­lői a hadseregben és a hadseregen kívül előbb csendben szabotálták a harcot a császáriak ellen, majd nyíltabban szembefordultak Rá kóczival és keresték a császárrá! való megegyezés eshetőségét. Rákóczi megkísérelte a nemesek befolyását a jobbágyokra vissza szorítani és a jobbágyok súlyát új­ból megerősíteni a hadseregben. Az 1708-as sárospataki országgyű­lés rendkívül jelentős lépést tett előre. Kimondta azoknak a jobbá­gyoknak a teljes felszabadítását, akik a háború végéig hűen szol­gálnak a hadseregben, valamint az elesett, vagy ©lhunyt katonák cse ládjánakminden föld teher alóli men­tesítését. De 1708-ban ez a döntés már elkésett ahhoz, hogy új erőt kölcsönözzön a szabadságharcnak. A szabadságharc bukását azon­ban — ahogy azt Rákosi elvtárs meghatározta — „nem elsősorban a saját belső gyengeségei, hanem a nemzetközi helyzet alakulása idézte elő“. Az angol—holland—osztrák ko­alíció legyőzte Franciaországot, ami bla'Q'lmas túlerőt biztosított az osztrák császárság számára a ku­ruc hadsereg ellein. I. Péter cár Uroszország nehéz külpolitikai helyzete következtében nem tu­dott, katonai segítséget! nyújtani Rákóczinak Rákóczi szabadságharca végleg felfedte, hegy* a nagybirtokos ne­mesiig semmiféle nemzed fenntartó •szerep 1-e'öltésére nem volt többé (képes. Bebizonyosodott, ihogy ez a társadalmi réteg teljes egészében az osztrák császári hatalom táma­szává vált. A. kuruc szabadságharc felszín­re hozta azít is, hogy .a feudaliz­mus felszámolására hivatott pol­gári forradalom irányárai hajló új társadalmi erők vannak kifejlődő­ben és lépnek a történelem po­rondjára. Rákóczi szabadságharca tanul­ságul hagyta ránk, hogy őrködjünk éberen nemzeti (függetlenségünk és szabadságunk felett. Az áruló la­banc feurak leszármazclttainak: a volt ezerholdasoknak, nagytőkés szövetségeseiknek és se.gédcsapar talknak — a klerikális reakciónak, a kulákságnak és védelmezőinek, a nacionalistáknak és jobboldali szociáldemokratáknak vannak meg maradványai. Történelmünk 'tanul­sága figyelmeztet bennünket, le­gyünk mindig készen arra, hogy elszántan szembe tudjunk szállni minden külső és belső ellenséggel, melynek szándéka visszavetni Ma­gyarországot a szolgaságba. Tanulság számunkra Rákóczi haladó, minder’ -t a nemzet ügyét szolgáló külpolitikára is. Rákóczi a legnagyobb bizalommal fordult kelet felé, mert meggyőződött ró­la, hegy csak a svédek hódító há­borúja ellen igazságos háborút folytató Oroszországgal kötött szö­vetség csalhatatlan a magyar sza­badságharc, a magyar haladás szá­mára. De azóta is, kivéve az 1848—- 49-es időket, csak a magyar kom­munisták 1919-ben és a magyar népi demokrácia most jár a hala­dás útján a külpolitikáiban. A kü­lönbség a két történelmi helyzet között természetesen óriási. A magyar nép ma a nagy Lenin és Sztálin alkotta hatalmas szocia­lista állammal kötött szoros barát­ságot és szövetséget, mely szün­telenül' segít bennünket, s mely­nek barátai a mi barátaink is. Az az erőtől duzzadó nemzeti egység, amely a legutóbbi ország- gyűlési választások eredményében is kifejezésre jutott, a ihős magyar munkásosztály vezetés© alatt álló magyar nép valamennyi rétegé­nek érdekközösségén alapszik és éppen ezért olyan szilárd, mint még soha eddig nem volt. Mi ,e te­kintetben is szerencsésebbek va­gyunk kuruc elődeinknél. Mindent meg kell tennünk annak érdeké­ben, hegy a magyar nép nemzeti egysége,, amely egyik legszilárdabb biztosítéka függetlenségünknek, tovább 'erősödjön. Hazánk függet­lensége megőrzésének ügyét mi szorosan összekapcsoljuk a béke megőrzéséért vívott 'harc ügyével, mert tudatában vagyunk annak, hogy biztonságunk 'és békés fejlő­désünk alapja az a pozitív tevé­keny szerep, amelyet hazánk a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béke táborban a többi népi demokráciáikkal és kapitalis­ta államok békeszerető naptöme­geivé! együtt betölt. Katonai téren azt a tanulságot nyujtja számunkra a kuruc sza­badságharc, hogy tudatosan ápol­nunk kell azokat a nagyszerű ma­gyar (katonai erényeket, melyek a kuruc harcosokban születtek újjá és tovább erősödtek 1848—49 és 1919 szabadságharcaiban, s ame­lyék híressé tették a magyar ka­tonát Európaszerte. És ápolnunk keli Rákóczi katonái hagyomá­nyait, aminek lényeg© az, hogy a hadviselés tudományában a legha­ladóbb elveknek adjunk (teret. Ez egyértelmű azzal, hogy néphadse­regünk jól sajátítsa el a világ leg­hal adottabb haditudományát, a sztálini ihaditudományt. , „Mi jogos örökösei, egyenes folytatói vagyunk mindannak, ami ezeréves történelmünkben ha­ladó, életképes és jövőbe mutató" — mondotta Rákosi ^Ivtárs (pár­tunk II. kongresszusán. Valóban, megvan minden garancia arra, hogy sikeresen folytathassuk és továbbfejlesszük szabad Ságba r cos elődeink művét, hogy hozzájuk méltóan megálljuk a helyünket a haladó népek nagy családjában. A nemzetközi erőviszonyok olyan kedvezőek, mint még soha nem voltak a magyar nép számára. Él­vezzük felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió és valamennyi sza- bad'ságszerető r.ép barátságát és támogatását. A leghatalmasabb belső erőforrás — népünk egysé­ge, a magyar munkásosztály veze­tése alatt, meigbo n tha t a Uaniná ko-0 vácsolódott össze. További garan­ciája pírnak, hogy n maigyar nép a jövőben is erős bástyája lesz a ha­ladásnak — a m; marxista-leninis­ta forradalmi elmélettel felvérte­zett és hatalmas harci tapaszta­lattal rendelkező pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és az a ha­tártalan bizalom és szeretet, mely- iyel a magyar nép- pártunkat és szeretett vezérünket, Rákóczi és Kossuth művének méltó folytató­ját, korunk nagy szabadságharco­sát, Rákosi Mátyásit követi, aki tántoríthatatlanul a nagy Sztálin útján haladva, győzelemről-gyöze- lemre viszi a szabadságszenetö ma­gyar népet. Szabadságot a Roeenbírg házaspárnak! A. „Reuter“ jelenti, hogy Mauri­ce Feltin bíboros, Párizs érseke pénteken Eisenhower elnökhöz fo­lyamodott, kegyelmet kérve Juli­us és Ethel Rosenberg számára. Hasonló kegyelmi kérvényt küldtek Eisenhowerhez a külön­böző francia katolikus, protestáns és zsidó szervezetek képviselőit. * * ■ Kanadában a montreali ameri­kai főkonzulátus előtt az emberek százai tüntettek a Rosenberg-há­zaspár tervezett kivégzése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents