Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

Forró üdvözlet a világhétéért küzdő népeknek ! A nő vény ápolásban első fonyódi járás levele a növényápolásban utolsó kaposvári járáshoz Kedves Elvtársdk! ■ Megyénk dolgozó parasztságának ■most legfontosabb feladata a nö­vényápolási munkák idöbén és fő minőségben történő elvégzése, s ez­zel a magas terméseredmények biz­tosítása. Harcolni kell azért, hogy mire az aratás, betakarítás, csép­lés id,oje eljön, ne legyen sehol egyetlen hold ■ gazos föld sem. A mi járásunk első a 'növényápo­lási munkák végzésében. Jóleső ér­zés menni a szépen megmunkált földek között, Hűti, hogy a gyó­nták nem akadályozzák a kultúr­növény ele fejlődését. Mi a cukorré­pa második kapálásával 97 száza­léknál. a kukorica) második kapá­lásával 90 százaléknál, a burgonya második töltőgetésével 93 százalék­nál, a napraforgó második kapálá­sával 99 százaléknál tartunk. Szá­mos községben és termelöszövetke- aeteink nagyrészénél hozzálát ttak a kukorica, napraforgó, cukorrépa :harmadik kapálásához, nem hivat­koznak arra, hogy esik az eső. A kukorica harmadik kapálását 49 százalékra, a napraforgó harmadik kapálását 72 százalékra, a cukor­répa harmadik kapálását 79 száza­lékra végeztük el. Azonban vannak még nálunk is Olyan községek, mint Bajatonkcrész-tur, Somogytur, ahol égen súlyos a lemaradás a, növény- ápolási munkákban. A szémakaszá- iáts és begyűjtés területén is ván még sok tennivaló, de harcolunk, hogy itt is megszüntessük a lema­radást. Elmentünk megnézni, mi az oka, 'hogy a ti járásotok olyan súlyosan lemalradt a növényápolási munkák­ban. Kukoricából 7076 holdout az első kapálás, 2751 holdon a burgo­nya második töltögetése, 1787 hol­don a cukorrépa második kapálá­sa nincs elvégezve. A harmadik kapálásnál mindössze 7 százalékot ért el járásotok. MsMcsékowya községben több mint 200 hold ku­korica egyszer s\em volt megkaipák va. A burgonya első kapálása és töltögetése 95 százalékra áll. má­sodszor töltögetve, és meffkapéüva .a burgonya csak a tsz-ek földjén van. Beszélgettünk a tanácsel­nök -elvtárssal, akinek az a vé­leménye, hogy ö a termelőszövet­kezetek munkájáért felelősséget vál­lal, de a község dolgozó parasztsá­gának a munkájáért nem. Somogy sárd községben a burgonya máso­dik töltögetése 85 százalékra, a ku­korica második kapálása 43 száza­lékra, a napraforgó második kapá­lása 68 százalékra áll. Ezekben a községekben elmondták a tatwcßel- nök elvtársak, hogy a járási ta­nácstól ugyan'naponta kint járnak az instruktorok, mégsem tapasztal­ható a növényápolási munkák vég­zésében fejlődés. Véleményünk szerint a hiba ott van, hogy a községi tanácsúknak nincs jó tömegkapcsolatuk, uom ter maszbodnak az állandóbizottságok­ra, az élenjáró dolgozó parasztok­ra. Mindkét községben papíron ugyan megszervezték a versenyt, de ennek nincs biztosítva a nyilvános­sága, Ugyanez tapasztalható a já­rási tárnics részéről is, mert május 26 óta nem közölte, hogy melyik község hányadik helyen áll a nö­vényápolást, vagy a begyűjtési munkákban. Nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak, hogy annál nagyobb a termés burgonyából, minél hosz- szabb szárrész kerül a föld alá a burgonya virágzása előtt, hogy az időben végrehajtott töltő gpté-ssel holdanként 10—15 nuízsával emel­hetik a terméshozamot. Végig, amerre mentünk, minde­nütt tehetett haMüni gazos földe­ket. Főleg a kukoricáiöldM van­nak elhanyagolva, pedig tudvalevő, hogy ahol időben elvégezték a nö­vényápolást. a kukorica levélzete harag oszold és fejlettségié 15—20 centiméterrel magasabb a gondosan megmunkált kukoricái öleteken, mint a gondozatlan, gazos terüle­teken. Azt is tudni kell, hogy egy kapálás elmulasztása kukoricánál 5 kh-ként métermázsás terméscsökke­nést eredményezhet, de a mostani időben a kapálás elmulasztása « kukoricát teljesen tönkreteheti. A ti járásotokban 7076 hold ku­korica kapálatlan. Ez azt-jelenti, hogy ha sürgősein nem végzik ej ezen a területen a növényápolás mimikáját. 35.375 mázsa Iniko-rica ■ terméskiesés lesz. A 2751 hold bur­gonyánál 41.265 mázsa burgonya- termés kiesését eredményezheti. Tehát a növényápolás elhaüyagoléi- sávaj többezer mázsa terménnyel károsítaná meg a kaposvári járás népi államunkat, ennyivel kevesebb jutna a közellátás céljaira. Mi tudjuk, hogy a kaposvári já­rásban is szorgalmasak a dolgozó parasztok, n-illatúk is megvan a le­hetőség ahhoz', hogy a növényápo­lásban .elfoglalt utolsó helyről az el­ső helyre kerüljetek. Erezzen fele­lősséget a járási pártbizottság és a járási tanács ebb en a munkában és lásson hozzá, hogy a legrövidebb időn belül megszüntesse a lemara­dást. Dimovics Bét érné, az- MDP fonyódi járási bizottság ré­széről Varga József, a fonyódi járási talkies részé röl. Aki többet termel, könnyebben teljesíti beadását, több jut a szabadpi Balatanboigiár község tanácsa alaposan áttanulmányozta az ara­tás, csépl!és, m-ásod vetés, valamint a tarlóhántáö előkészítéséről és végrehajtásáról szóló miniszterta­nácsi határozatot éls annak megfe­lelően a jó gazda gondosság árvái készül .annak végrehajtására. Tanácsüléseken és gazdagyülé seken állandóan ismertét; a község dolgozó parasztságával az előttük álló feladatokat. Megmagyarázza, hogy a gyors nö­vényápolás egyik fontos fel­tétele az aratási munkák sikeres elvégzésének. A tanács mozgósító munkáját segíti a községi pártszer­vezet, amely 70 tagú nép® evei agár - dát szervezett a párt- és a tömeg- szervezetek tagjaiból, valamint az élenjáró dolgozó parasztokból. Minden népnevelő 4 házat látogat rendszeresen és ezért a négy há­zért felelős. Az állandó nevelőmunka már eddig is szép eredményt hozott a községben. Az 51 hold burgonya icra is — mondják második töltögetése, a cukorrépa egyeiés utáni kétszeri kapálása és a. 225 hold kukorica kétszeri kapálása befejeződött, már a kukorica harmadik kapálását vég­zik. A községben működő Dózsa te-rmelőcsoport jó példája is lelke­síti az egyénj gazdákat. De hozzá­járul' az eredmények eléréséhez a község kommunistáinak példamu­tatása is. Buzsáki István párttag, 5 holdas, Harangozó József 4 hol­das, a mezőgazdaságii államdóbiizott ság elnöke a kukorica, napra­forgó, cukorrépa harmadik kapálá­sát és a burgonya második töltő" getését is elvégezte már. Példáju­kat követte Vidus Ferenc 8 holdas Tóth János 5 holdas és még több dolgozó paraszt. A dolgozó panasz" tok tudják, -hogy a bő termés, ame­lyet az időben végzett munkával tudnak biztosítani, saját maguk és egész országúk javára válik. Azt tartják, .aki többet termel, köny- nyebben teljesíti 'beadását és több jut a szabadpiacra is. a balatonbogláriak A június 9-én megtartott tanács­ülésen egyhangúan vállalta a köz­ség dolgozó parasztsága, hogy az aratás megkezdéséig elvég­zik a kukorica, napraforgó, cu korrépa harmadik kapálását és a burgonya harmadik töl tögetését. Az aratást ,a megkezdéstől1 számí­tott 5 napon belül befejezik és a betakarítást közöisen végzik. Az egész község a tanács által kijelölt négy közös szérűire hordja majd a gabonát és a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhely ne viszik az állami járandóságot. E szempontok alapján páros versenyre hívták ki Balaton.leBc köziság dolgozó pa­rasztságát. A pártszervezet és a tanács szé­lesítve tjoválbib a versenyt és a verseny nyilvánosságának biztosí­tásával' tegyék még lelkesebbé a dolgozó parasztok harcát, hogy győztesen kerüljenek ki a Balaton­ié’.-] ével folytatott párosversenyből. „40 vagonos mozgalom" versenyre hívom a megye cséplő íraktoristáit A minisztertanács határozatát áttanulmányozva megértettem, hogy a igabonaféleségek gyors el- cséplése elsősorban a gépállomások traktoris-táitól függ. Éppen ezért a következő vállalásokat teszem: 1. Vállalom, hogy 1070-es csép­lőgépemmel 30 munkanap alatt 28 vagonos tervemmel szentben 40 va" gon gabonát csépelek el. A 40 vagon csép'lését augusztus lre be­fejezem. 2. Hogy a 40 vagont teljesíteni tudjam, a napi normámat 125 má­zsáról 140 .mázsára emelem, ennek érdekében cséplőgépemet reggel 4 órától este 9 óráig üzemeltetem. 3. A szemveszteséget 0.5 száza­lékról 0.4 százalékra csökkentem, ennek érdekében a dobot mindig szakszerűen beállítom, az etetőket kioktatom a gép egyenletes eteté­sére, magam pedig vigyázok arra, hogy a cséplőgép fordulatszáma ál­landóan egyenletes legyen. 4. A napi 140 mázsa gabona eícsépléséhez a 117 kiló üzemanyag- normával szemben 110 kilót hasz­nálok fel. Ezt úgy akarom elérni, hogy jól szervezett munkával tel­jesein kihasználom a cséplőgépet, két kévevágót állítok az asztalra és a huzatosokra szintén jól megszer­vezem a munkásokat, hogy minél rövideb,b idő alatt tudjunk áthu- zatni egyik helyről a másikra. 5. Az önköltség további csökken­tése érdekében vállalom, hagy csép­lőgépemet- és traktoromat, jókar­ban tartom, a karbantartási utasí­tásokat pontosan végrehajtom. 6. Gépemet szocialista megőr­zésre veszem át és a cséplés befe­jeztével az M'T. határozata értel­mében 24 órán belül teljesen kitisz­tított állapotban leltár szerint át­adom a- gépállomás vezető mecha­nikusának. 7. Vállalom, hogy azok a gazdák, akiknél cséplést végzek, a beadási kötelezettségüket már a cséplőgép­től teljesítik, ennek érdekében a cséplőmunkások közül 4—5 tagú népnevelőcsoportot szervezek, akik jó agitációs munkájukkal elősegí­tik a begyűjtés gyors végrehajtá­sát. 8. A cséplőgépemhez megrendelt sajtót rendszeresen felolvassuk a reggeli és ebédszünetekben, melyen keresztül mozgósítom a csép-lőmun- kásekat a „csépelj ma többet, mint tegnap“ mozgalomra. Gondoskodni fogok a begyűjtésben élenjáró gaz­dák népszerűsítéséről. 9.-A fenti, szempontok figyelem­bevételével gépállomásunk és a miegye igépállomásainak összes 1070-es felelős cséplőgépvezetőit versenyre hívom, párosversenyre pedig Tóth István traktorost. Felhívom a gépállomások trakto­ristáinak figyelmét, hogy az álta­lam megtett verseny vállalási szem­pontok szerint tegyék meg vállalá­saikat és csatlakozzanak az álta­lam elindított 40 -vagonos mozga­lomhoz. A 40 vagonos mozgalom teljesí­tésével előre a cséplés gyors befe­jezéséért. Töli József, a kaposvári gép­állomás traktoristája. A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM HARCOSA El i § a Branco Elisa Branco neve 1950 végén vált ismertté a latin-amerikai or­szágokban és a tágabib értelemben vet t ikühföfldöai. A brazil hatóságok abban az időiben az amerikai imperialisták utasítására a brazil fiatalokat Ko­reába készüllek küldeni. 1950 szeptember 7-én ia brazíliai kato­nai hatóságok katonai díszszemlét rendeztek Sao-Paülobaru a 25 ezer braziljai ifjú útnak indítása dőlt. A Brazil Nő-szövetség felvo­nulást szervezett la díszszemle színterén. A tüntetők plakátokat ragasztottak, röplapokon leplezték le az imperialista agresszorokat és c-lle.n,állásra hívták fel a népet. A díszszemle idején E'lisa Branco Ib-átra® előre ment és ia katonák ellőtt haiiaima-s vászonlapot bontott ki, amelyen ez állt; „A mi fiaink nem mennek katonának Koreáiba!'' Elisia ,a katonák ellőtt tartott lán­goló beszédében! a következőket mondotta: ,,Katonák, fiaink! Ne hagyjátok, hogy Koreába vigye- nelk b-ennetiíike-t. Nem engedjük, hogy hozzátartozóink elpusztulja­nak. Nem akarjuk az árvák újabb hadseregét, a lerombolt családi tűzhelyeket és az anyák könnyeit". Az elvetemült rendőrök -rávetet­ték magukat a bátor honleányra, letartóztatták és börtönbe vetet­ték. A szeptember 7-i események után Brazíliában újult erő veil- bon­takozott ki a békemozgalom. A gyűléseik részvevői már nemcsak a Koreába küldendő katonák visz- szata-rt-ásá-t követelték, hanem Eli- Sa Branco szabadonbocs-átását is, aki a nép -érdekeinek odaadó vé- deímiezéstével kivívta az egyszerű brazil- -emberek megbecsülését' és szeretetét­E'lisa Branco, az egyszerű texU'- mu-nlk-ásnő dicső harci utat tett meg. Férjével együtt részt vett a ,.Frigorifico Anglo" -társaság vál- lailia'taiban -rendezett sztrájkokban, amelyekkel sikerült számottevő béremelést kiharcolniok. 1946-ban irányította -aj munkás'asszonyok harcát -az élelmiszerárak mérsék­léséiért, majd a demokratikus nő- mozgalom -aktív ífunlkcionárius-a- ikén-t n-ő,bizottságokat -szervezett. 1947-ibe-n 'szülővárosából, Bar-re- tosibóí átköltözött S-ao-Éa-uI-óba, itt folytatta a harcot hazája béké­jének és nemzeti függetlenségé­nek, a nőik és gyermekek jogainak védelméért. E tevékenységéért t öbbí zbe-n l-e-t a r t őzt at ták. Ez az út vezetett az 1950-es szeptember 7"i eseményekhez. Az újabb letartóztatás nem tört-e -meg a bátor nő harci szellemét. A ka­tonák előft tartott beszédéért 4 évi és 3 hónapi börtönbüntetésre ítélték. A (börtön szenvedéseiről így írt családjának: ,,A sok bor­zalom -és önkény felháborodással tölt el, de még nagyobb ibá-to-ns-ágot ad abban a 'harcban, amelyet ia há­ború és a nyomor ellen, hazánk tel-szab-adul-ásáért folytatok". Elisa Branco a börtönben nagy­arányú politikai munkát végzett. Elsőnek k-ezcDett éhségsztrájkot, tiltakozásul a börtön kegyetlen rendszere ellen. A sao-paiuloi bör­tön összes politikai foglyai csat- 1 akoztak hozzá. Erre a hatóságok a városi börtön liegkegyetienebib ré­széibe helyezték át. 1951 .júliuséiban, -amikor összeült a brazil nők első kongresszusa, El'®» a börtönből lelkes hangú fel­hívást intézett a részvevőkhöz. Elisa Branco bátor harcát az egész brazil nép elismeri. Letartóztatásá­nak évfordulóján, 1951 szeptember 7-én- több városiban tiltakozó tün­tetések zajlottak le ilyen jelsza­vaikkal!: „Katonák, gyermekeink, ne menjetek Koreába!“, „Szabad­ságot Eli-sia Branconak!“, „Éljen a béke!" A közvélemény nyomására a brazil hatóságok 1951 -szeptember 26-án 'kénytelenek voltaik sza'ba" doiníbo-csáitani E-li-sa Branco-t. A -hős brazil nő azóta is fáradhatatlanul harcol ,a -békéért, a nők jo-ga-inak: védelméért, a népek érdekeiért. A brazil nép Elisa Branco-t bízta meg azzal, hogy tolmácsolja el­szánt bék-eakaratát a népek béke- kongresszusának emelvényéről1. „Mi, brazil -anyák, -semmiesetre sieim engedjük meg, még Iha foggal és körömmel kell is harcolnunk) hogy fiaink más népeik elnyomásá­nak és rabságba döntésének -eszkö­zeivé váljanak, hogy városokat és falvakat pusztítsanak oüy-an or­szágokban, amelyök -szalbadságtö- reikv-ése legforróbb együttérzésün­ket és szolidaritásunkat -érdemli meg. Ez a helyzet Koreával kap­csolatban is. Ko-re-a hős népének joga van ahhoz, hogy -döntsön sa­ját sorsa felett" —■ mondta. A megingathata-tlaá békeharcos e -szavaiban -a brazil nőik szilárd eltökéltsége, békeh-arcos elszánt­sága jut kifejezésre. Elisa -Branco a világ békéjéért vívott harcban szerzett nagy érdemiek elismerése­képpen 1952-ben megkapta ® nemzetközi Sztálin-b élkedíjat. A BATÉI TANÁCS NE TŰRJE A KULÁKOK SZABOTÁLÁSÁT Baté község határában sok a megm-unkíállátían terület. Különö­sen a íkulák-ok földjeit borítja a gyom, .alig lehet látni a sorokat. Megnéztük a határt. Az egyik kapálatlan kukoricaföld mellett a dolgozóktól megkérdeztük: kié ez a gazos Ikukoricateriilet? —- Ez bizony a 33 holdas Fonai Már­ton kotláiké. A -spekuláló kulálk ott­hon tétlenül l-o-pja a napot, .mi-tsem törődik azziail, hogy a kapálás és gyomirtás sürget — mondták. A tanácselnök elvtárs -nem 'ellenőrzi, ih-ogy a kuiákok végzik-e a növény- ápolási:. De -a dolgozó paraszt oknál is nagy a lemaradás, mert felülnek a kuiákok híreszteléseinek, akik mindenféle mesét kit-aŰáil-nák, hogy akadályozzák a munkákat. A községben a kukorica egyezé­sének és 'e-iső kapálásának csak 43 százalékánál tartanak, de hátra van még 8 hold cukorrépa egyelé- se -és első kapálása is. A község tanácselnöke, Bemáth Sándor elv­társ nem leplezte le a kuiákok mesterkedéseit és elnézte, hogy azok szabotálják a növény,ápolást, nem alkalmazta a törvény szigorát velük szemben. A tanács sürigő-s feladata, hogy a kúlák-olkikal elvégeztesse a nö­vényápolást. A dolgozó parasztok­kal pedig, megértesse, hogy ha -el­mulasztják a kapálást, ezzel a ku- lákok malmára hajtják a vizet, sa­ját m agukat pedig megkárosítják. | Egy hét múlva megkezdődik az csziárpa aratása, ami sok munka­erőt vesz igénybe, s akkor már -kevés idő jut a növényápolásra. Az aratásig pedig minden 'körülmé­nyek között el kell; -végezni a nö­vények háromszori kapálását, hogy bőséges it-e-rméist takarítsunk be az ősszel. ...A tanácselnök e-lvtárs adjon se­gítséget a tsz vezetőségének a .munlkaíf-egy-elém megszilárdításához, a növényápolás igyors befejezésé­hez. Segítse ahhoz a tagságot, hogy a tisz vezetősége minden munkaképes családtagot -bevonjo-n a munlkiálb-a és -a területeket is Oisz- szák fel a tagok között. A községi tanács jó munkával s-egítse, hogy Ba-té -község dolgo-z-ó parasztjai -is az élenjárók közé kerüljenek és teljesítsék ia minisztertanács hatá­rozatát. , Szőiőültetés gépesítése Sztavropolj. A petrovszki körzet sok kolhoza foglalkozik szőlőtermeléssel. Az idén tavasszal a nyovszki gép- és traktorállomás szerelői a „Csas- kin“ faültetőgépet átalakították úgy, hogy az szőlővesszők ültetésé­re is alkalmas legyen. A gép kitű­nően bevált és most ezt az egyéb­ként fáradságos munkát sokkal gyor­sabban és pontosabban végzik, mint kézierővel. Eddig egy nap alatt egy hektár területet 117 ember ültetett be szőlővesszővel, most a gép segít­ségével két ember 10 óra alatt négy hektárt is beültethet.

Next

/
Thumbnails
Contents