Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-11 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJA! A rinyabesenyői pártszervezet oktatási munkája Okuljanak tanácsaink a görgeteg! példából Martin Andersen-Nexő Legyen a verseny gazdája az Útfenntartó Vállalat üzemi bizottsága A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA P j X. évfolyam, 135. szám. ARA 50 FILLÉR JUGOSZLÁVIA A NYOMOR ORSZÁGA A béketábor országaiban, így a mi hazánkban is teljes ;endülstte! halad na,k a mezőgazdasági munkák, az új, a bő termés biztosítása érde- kéb n. Az üzemekben,, gyárakban az eddigi teljesítményeket túlszár­nyalva készülnek a dolgozók a Bé- kc-Vülág>tanáes budapesti, üléssza kára. Élet, lüktető, új élet folyik a népi demokráciákban. A szakadat­lan föllendülést' a gyorsütemű fej­lődést segíti a Szovjetunió. Önzefíe írül támogatja békés építő munkán­kat. Neki köszönhetjük, hogy ter­veink sorra megvalósulnak, hogy mind újabb és újabb hatalmas gyá­rakat tudunk létesíteni, hogy a-me­zőgazdaságban a nehéz fizikái mun kát egyre inkább géppel tudjuk el­végezni, s e gépek nagyrészét már saját hazánkban tudjuk gyártani. A Szovjetunió önzetlen támogató sóval az ipari termelés egy év alatt Romániában 25, Magyarországon 24, Lengyelországban 21 százalék­kal emelkedett. Ezzel szemben egyre nyomorúsá­gosabb a jugoszláv dolgozók helyze­te. Jugoszlávia gyorsan sodródik a teljes katasztrófa felé. Éheznek, nélkülöznek a dolgozók az imperia­lista iga kettős elnyomása alatt. A Titö-Rankovics klikk és a kül­földi töke be hatolás tönkreteszi a jugoszláv mezőgazdaságot és ipart egyaránt. Míg országunkban saját erőnkből, a Szovjetunió önzetlen támogatásával haladunk a jobblét útján, egyre magasabb' lesz dolgo­zóink életszínvonala, addig Jugo­szláviában az amerikai imperialis­ták tőkéjük t egyrészt ..segély“ és hittel formájában juttatták be a ju­goszláv gazdasági életbe, másrészt pedig a jugoszláv üzemekben eszkö­zölt' közvetlen beruházások utján. Ennek következtében kettős iga ne­hezedik a jugoszláv dolgozók vállá­ra: egyrészt a jugoszláv kapitalis­ták, másrészt pedig a külföldi mo­nopolisták zsákmányolják ki a né­pet, gyarmati sorba süllyesztik az országot. A jugoszláv munkások a kg,kez­detlegesebb gépekkel dolgoznak az iparban. 14—16, sok esetben 18 órahosszat. Gyakran előfordul, hogy a dolgozó a munkahelyén összeesik a fáradtságtól és az éhezéstől, ilyen kor elbocsátják munkájából, telje­sen kereset nélkül marad. De azok­nak is nyomorúságos az életük, akik birják ezt az emberfeletti robotot. Egy jugoszláv munkás átlagos ha vi keresetei 1000 dinár, ezzel szem­ben egy liter étolaj 800 dinár, egy lcüó eu,kor 500 dinár, 1 darab szap­pan 200 dinár. \ A külföldi tőke juttatta az ame rikaiak kezére Jugoszlávia értékes természeti' kincseinek nagy többsé­gét, így a benoviesi. var esi, belerr jei. breznai. zágorjei. krekai és ko lubarai bányákat, a zenicai vasgyá rat, a sziszkai hengerműit, a sztrniscaei aluminiumgyárat, a szvetorarevoi kábelgyárat és a töb­bit. Behatolt az amerikai töke a jugoszláv vasúti, tengeri és légi forgalomba is, haditámaszpemtokat létesít, miközben a munkások nagy része naponta egyszer ehet. Busás haszonra tesznek szert Ju­goszláviában az angol a nyugatné­metországi és a francia monopolis­ták is. Kifosztják az országot, tönkreteszik a jugoszláv dolgozókat. Egyre több a munkanélküli, mert a mai Jugoszlávia mindinkább a kapitalista országok nyersainyag- szállítójává válik. Éhezik, nyomorog a jugoszláv nép. mert Titóék a fegyverkezési hajsza érdekében mind több és tütob nyersanyagot, terményt, élelmiszert szállítanak ki az országból. Azért nem jut a munkások számára éle­lem, tej a jugoszláv gyermekeknek. ment tavaly például! a,z amúgyis aszályos esztendőbein Jugoszlávia ös-zkivitelének 33 százaléka nyers­anyag és mezőgazdasági termény volt, 60 százaléka félkészáru és 7 százaléka készáru. Ezzel szemben az ()«,;zb. hozatal 24 százaléka volt fél- késáru és 53 százaléka készáru. Ez tfe^át abban az esztendőben volt, amikor már a mezőgazdaságot is az iparhoz hasonló helyzetbe juttatta a Tito-,klikk, 1952-ben a legfontosabb gabona­félék termése 3,271.000 támlával csökkent. A tavalyi termés ennyi­vel volt kevesebb az előző évinél, az idén még alacsonyabb termés red ményekre van kilátás Jugoszlávia ban. Éheznek, nélkülöznek.- nyomo rogirsík a mezőgazdasági dolgozók is Titóék járma alatt. Ä földek íe lentős része parlagon hever, de azo kát a növényeket sem ápolják kel löen. amelyeket elvetettek. A fia talokat katonáknak, a jugoszláv pa rasztok közül sokat pedig Jntkrná lótáborba, vagy kényszermunkára hajtanak. Nem törődnek a titóis ták azzal, hogy miután a tavaly szűkös termést is elrabolták a falu tói, ott most .nincs mit enni. Nincs erejük dolgozni az cttlionmaradt jugoszláv parasztoknak, fáradtak megtörteik, a- koruknál is sokkal idősebbnek látszanak. Kevés meg maradt igásállatu.k aHg'alig lézeng a munkára gépet nem adnak a ti tóisták. Lo-onczi Pál elvt’árs, a barcsi Vörös Csillag tsz Kossuth-díjas elnöke így ír arról, amit a déli ha társzóién tapasztalnak;' „Nálunk egyre vigabban szó! a dal. de tőlünk néhány száz méterrel délebbre, határon túl elnémult... Odaát gon­dozatlanok a földek, nincs öröme a munkában a szorgalmas népnek Látjuk nagyon jói, milyen rosszul öltözködnek, s jóformán minden munkát kézzel végeznek.Tavaly még pöfögött egy traktor a hatá­rom túl. az idén már ennek a hang­ját sem lehet hallani.. Nem jut traktor a jugoszláv- föl deScre. nem jut élelem a jugoszláv nép számára, nem jut rendes ruha a testükre, ,nsm jut orvos, iskola, mert az imperialistáknak a haditá­maszpontok létesítése a. fontos. A fa-ekék használata még ma is elter jedt a jugoszláv földeken, több mint egymillió kisparaszt gazdasá gában pedig úgyszólván semilyen fölszerelés sincs. Rosszul öltözköd­nek a dolgozó parasztok. Egy rosszminőségű férfiöltöny 15—17 ezer dinárba kerül, a föld termését pedig csaknem minden elfenszolgál tatás mélkül viszik el a titóisták. •Szenvednek, nyomorognak Jugo szláviában a dolgozók, de egyre in kább felismerik, kik okozzák nyo­morukat. Nem tűrnek a végtelenné gig. Szervezkedik, erősödik az új Jugoszláv Kommunista Párt, mely harcbaviszi a jugoszláv dolgozókat elnyomóik ellen. Az öntudatos ju goszláv dolgozók minden eszközt felhasználnak arra, hogy gátolják a háborús készülődést. Felrobbant­ják a hadianyagokat .szállító sze­relvényeket, rongálják az amerikai­ak gyárait. A falvakban nem ve­tették be a földterület nagy részét, nem gondozzák a növényeket a be­vetett területein. Megszöknek a kényszermunkákról és egyre erősö­dik a partizánmozgrtlom. A mi megyénk határos Jugoszlá­viával. Eredményeinket inmeri a jugoszláv nép. Biztosak vagyunk abban, hogy ezek az eredmények is erőt adnak a jugoszláv dolgozók­nak ahhoz, hogy kiharcolják sza­badságukat. hogy harcuk eredmé­nyekéit a mi ragyogó életünkhöz hasonlóan éljenek. Somogyvár és öreglak párosversenyében továbbra is az öreglakiak vezetnek Somogyvár és Öreglak község dolgozói már évek óta versenyben vannak egymással mind a begyüj tés, minid a mezőgazdasági mun­kákban. Nem véletlenül] választot­ták egymást versenytársnak. A két község azonos adottságokkal rendelkezik, földjeik minősége egy­forma és egyéb szempontból is. A két szomszédos község közt folyó versenyben csakhamar kiderült a ■jobb munkaszervezés, ,a felvilágo­sító munka eredményessége. Az öreglakiak már a múlt évben is bebizonyították, hegy jobb mun. 'kát végezték;, mint versenytársuk, Somogyvár község. Sőt megyeszer te is -a legjobb községeik közé tar­tozik. Ezt mutatja a mostani be­gyűjtési eredményük is. Félévi baromfibeadásukat 122 százalékra teljesítették, jó eredményt értek e! a tejbegyüj t-ésj terv teljesítésében is. A párt- szervezet és a tanács -a választási munka tapasztalatai alapján to­vább szélesítette a versenyt. A Béke-Világtaniács ülésének tiszte­letére 98 dolgozó paraszt tett vál­lalást a félévi begyűjtési terv ha" táridő előtti teljesítésére. A dol­gozó parasztok fogadalmait nap mint nap tették követik. Eddig 64 dolgozó paraszt váltotta valóra pártunknak adott szavát, s telje­sítette félévi beadási kötelezettsé­gét. Kovács József, akinek a neve állandói n az elsőik között van a verseny'táblán, már egész évre teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Az egyéni dolgozó parasztoknak az állami fegyelemben is példát mutat az Ifjú Gárda termelőcsoport, amely egész évi tojáslbeadási kö­telezettségét 105, félévi 'tejbeadá­sát 177, baromfibeadási kötelezett' cégét pedig 118 százalékra telje­sítette. A példamutatás nemcsak a begyűjtésiben, hanem a növényápo­lásban is magával ragadja a köz ség egyénj dolgozó parasztjait. A termelőcsoport tagjai már má­sodszor végzik » kapálást. Példá­jukat követve jól halad a munka az egyéni dolgozó parasztoknál is. A somogyiváriak méltán irigyel­hetik az öreglak 'ak eredményeit, hiszen, náluk mindkét feliadat vág- r elhajításánál nagy a, mulasztás. Nem mintha más ck lennének dolgozó parasztok, vagy a föld mi­nősége, arra sem hivatkozhatnak, hogy náluk több eső esett. Miért maradt le Somogyvár a versenyben? Mi az oka., hogy a beadási kö­telezettségüket fejből ■ 'mindössze 68, baromfiból 97, tojásból 48 szá­zalékra teljesítették? Legfőbb ok a vezetők példamutatásának hiá­nya. Pl. Törő János 7 holdas ta­nácstag, Félik Lajos szövetkezeti alkalmazott még a negyedévi be­adását sem teljesítette. Az ilyen „példamutatás“ nem vonzza' .a dol­gozó parasztokat. Elhanyagolta be adását Bánfa István 10 holdas dol­gozó paraszt is, aki 19 kiló to­jással és baromfival tartozik. Nem tanult a Somogy vári pártszervezet és a tanács az öreglak! pártszer­vezet és tanács munkájából. A választások után egyszerűen abba­maradt a népneveiűimumfca, nem sokat törődnék a versenyszer ve zéssel. A tanács gyenge munkája kihat a mezőgazdasági munkákra is. A somegyvári határiban még jócskán találni fcapálaitía® terüle­tet. Mindez arra figyelmezteti a somoígyváriafcat, hogy az elkövet­kezendő napokban mind a be­gyűjtés, mind a növényápolás "mun­kájára sokkal nagyobb figyelmec kell fordítani. Minden adottságuk megvan, hogy behozzák elmaradá­sukat 'és méltó versenytársa le­gyen Somogyvár Öreglak község- mi ek. Csütörtök, 1953 június 11. akik Élenjárnák A NÖVENYÄPOLASBAN Kéthely község dolgozó parasztjai már valamennyi növényt kétszer megkapálták. Kukoricából 165, nap­raforgóból jredig 74 kh-l harmadszor is megkapáltak. Tanácselnök; Szabó Lajos. Vése község dolgozó parasztjai is az élenjárók között végzik a mező- gazdasági munkákat. Kapásnövé­nyeiket kétszer megkapálták, a 144 kh. burgonyát kétszer feltöltötték, a 343 kh. tengeriből 70-et harmadszor is • megkapáltak. Tanácselnök: Go- may Lajos. Lengyeltóti községben a tanács­nak jó a tömegekkel való kapcsola­ta, ez meglátszik a növényápolási munkákban is. A második kapálást elvégezték és megkezdték a harma­dikat. Tanácselnök: Bogó Gyula. A patalomi Jobblét termelőszövet­kezet a cukorrépa egyelését, első kapálását, a burgonya első töltögeté- sét, ä napraforgó első és második kapálását befejezte. akik lemaradtak A NÖVÉNYAPOLASBAN Somogytur község nem dicseked­het eredményeivel, a növényápolás­ban az utolsók közt halad, még 40 kh. kukorica első kapálását sem vé­gezték el. Tanácselnök: Túri Ferenc. Balatonkereszturon is hasonló a helyzet. 20 kh. kukoricát még elő­ször sem kapálták meg. Tanács­elnök: Takács Sándor. A gálosfai Vörös Csillag tszcs a burgonyának csak 20 százalékát, a napraforgónak pedig 40 százalékát kapálta meg. Tszcs-elnök: Pogyelka Ferenc. A Hűtőház-építkezés dolgozóinak párosversenye A Kaposvári Hűtőház építkezé­sén Turcsics Ferenc és Héjas Fe­renc segédmunkás brigádja már hosszabb idő óta dolgozik páros- versenyben. A k'éit brigád nagyszerű küzdel' nye júniusiban továbbfokozódott. A Turcsics-brígád vezet a verseny- bem, die «»pirosam nyomában ha­lad versenytársa. A Turcsics-rigád átlagteljesítménye a mai napiig 169, a Héjas-brigádé 167 százalék. A gttllei t§zcs-k szilárd munkaszervezetekkel harcoljanak a növényápolás gyors végzéséért A szorgos munka nyomán na­ponta hatalmas területek válnak gyomtaianná, jelezve dolgozó pa rasiztságunk harcát az idei bő tier másért. Göllle termelőszövetkezeti község haltárában 7 termelőcsoport harcol ezekben a maipokban a nö­vények gyomtalanításáért. A falu alatt a Lendület, a falutól északra Kossuth, odébb keleten az Uj Élet és így sorban helyezkednek el a termelőcscportoik hatalmas búza, rozs, árpa, a kukorica, bur­gonya és a Ifiölbbi kapásnövény ha­talmas táblái. Mindenütt szorgos munkáskezek serénykednek, irtják a' gyomot. A munka csataterévé változott a göl'.ei határ. A szebb, a boldogabb ■életént folyik a küzdelem. Naponta változik a verseny eredménye, melyet a tanácsháznál lévő ver- senyt'ábla mutat. A vetéseknél éis a> növényápolásban is a Lendület termeiőcsoport szerezte meg az első helyet. De nem hagyja magát Közös Erő és a Szabadság tszcs tagsága sem. Alig pirkad, már kint vannak a földeken a tszcs- tagja* és szürkületig dolgoznak. A 'ter­melő csoportok közt folyó verseny már eddig is szép eredményeket hozott. Valamennyi termelőcso" portnál befejezés felé közeledik az első kapálás. Néhány termtelőcso- portban, mint a- Kossuth és Lendü- et, már hozzáfogtak' a második kapáláshoz is. közt folyik a nemes versengés, ha nem egy-egy termelőcsoporton be­lül is. A Lendültet termelő csoport­ban 5 munkacsapat van versenyben A legutóbbi értékelésnél Berta La josné munkacsapata került az él re, mely nemcsak mennyiségileg végzett legjobb munkát, hanem a minőségi munkában is az élen jár. Nem volt könnyű elindítani ezt a versenyt — mondja Deres Anna. — Egyeseik ellene voltak a terület egyénenkénti és munka- csapaton kén ti felosztásnak, az volf a véleményük, hogy az első éviben nem lelhet ezt megvalósíta­ni. A pártszervezet és a tanács segítségünkre volt, a párttagok vállalták, hogy területüket egyé­nenként művelik meg, így jobban érvényesül a felelősség. Cser Ferencné munkacsapata az utolsó helyen van a munkacsapa­tok közti versenyben. Ebben a munkacsapatban még mindig ra­gaszlkodnak az egyee'Iősdihez és így minőség leg is a legrosszabb munkát végezték. A további jó munka feltétele A tszcs-lk jó munkája mellett a hibákra is rá kel? mutatnunk. A a háztáji gazdaság 'körül sem. Szá­mosam vannak a tagok közüli', akik­nek a megengedettnél nagyobb te­rület van a háztáji gazdaságukban. Nincs rend ezen a téren az Uj Élet tszcs-ben sem. Egyedül a Lendület termelőcsoport az, amelyik minden területen rendet teremtett. A gőBei itenmelliőcsopor- tek csak akkor takaríthatnak be magasabb termést, ha szigorúan betartják az alapszabályt, harcol­nak annak gyakorlati! megvalósítá­sáért és minden munkát időben el­végeznek. A tanács adjoin még nagyobb segítségei a tszcs-veze- tőknek a munkákhoz. A helyes munkaszervezet, az alapszabály pontos betartása legfőbb feltétele a további eredményes munkának. Úttörő-híradó U t förő ink t e rm ész e t1 udom árny i ismereteik bővítésére országszerte mjcsurinista szakköröket alakítot­tak. Ilyen út törő állomások és szak­körök már négy éve működnek az ország minden területén, állami gazdaságokban, tszcs-kbten, kutató és növénynem esi tő intézetek mel­leit és az iskolai szakkörökben. Annak . érdekében, hogy a külön­böző helyeken működő szakkörök átadják egymásnak tapasztalatai­kat és bővítsék tudásukat, a Kossuth tsizcs vezetősége nem har-1 DISZ Központi Vezetőséige június col következetesen az egyenlősdi ellen, még mindig nem érvényesül az egyszemélyi felelősség a mun- De nemcsak a termelőcsoportok •' kában. De nem teremtettek rendet 27-én és 28-án száz kiváló ifjú má- Csurinii'stia részvételiével Bud apes’ ten tartja az ifjú micsurinisták II. országos találkozóját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents